Kedves Peter !


     A legtobb mindenben egyetertunk.  Azt is be kell
vallanom toredelmesen, hogy a hatas kedveert vegletesen
fogalmaztam.  Nem tagadom, hogy van olyan, hogy kozos
emlekezet, es hogy ez sokszor fontos szerephez jut a
tortenelem folyaman, mint egy tenyezo a sok kozul.
Szerintem ennek a szerepet sokan eltulozzak, es abba a
hibaba esnek, mint amikor valaki az asvanyolaj kemiai
tulajdonsagabol akarja magyarazni a delutani csucsforgalmat.

     Ket dolog maradt. Azt irod, hogy en a nacionalizmust az
onallo allam eszmenyevel azonositom.  Ketsegkivul igazad
van, hogy nacionalistak sokszor megelegednek egy tobb
etnikumu orszagon belul az uralkodo szereppel.  En azt
vitattam, hogy minden nemzetnek at KELL esnie az "onallosag
stadiuman."  De belatom, hogy az a teny, hogy a szerbek meg
akartak tartani a szovetsegi rendszert nem jelenti, hogy
ebben nem nacionalista megfontolasok vezettek oket.

     A masodik kerdesed, az hogy ha nem tosgyokos
nacionalizmus, akkor mi magyarazza a jugoszlav haborut.  Ha
en azt tudnam !  Nem vagyok jugoszlavia-szakerto, es azok a
jugoszlavia-szakertok, akikkel beszeltem, vagy akiket
olvastam, azok se tudjak.  De azert irok egy-ket dolgot,
amely jelzi, hogy hogyan gondolkodom errol.

     Mar elhangzott az, hogy a polgarhaboru gonoszsagait
alpari motivumok taplaljak (szerzesvagy, nemi vagy stb.).
Az is elhangzott, hogy Tito halala ota egy kis, ertelmisegi
csoport a kolunbozo allamokban kulonbozokeppen igyekezett
felkorbacsolni a nemzeti erzelmeket.  Erre az egyik
szemleletes pelda, hogy 1988 es 1989 juniusa kozott
Milosevics egy sor nemzeti tuntetest szervezett, amelyeket
fizetett tuntetobrigadokkal duzzasztott fel.  A tuntetesek
koltsegeit pedig helyi gyarak es uzemek alltak, sokszor igen
vonakodva.  A Gazimestani mezon 1989 juniusaban osszegyult
szerbek, akik a rigomezei csata 600. evfordulojat jottek unnepelni
egy tobb mint egy evig tarto, tudatosan elokeszitett,
kozpontilag szervezett kampany nagyjelenetehez
statisztaltak.

     A harmadik dolog, amit fontosnak tartok, es amely az
elozohoz kapcsolodik az az a robbano keverek, amely harom
elembol lett osszekavarva: a nemzetisegi tolerancia, az
egypart rendszer es a kozponti hatalom teruleti
decentralizalasa es szetesese.  Az 1974-es jugoszlav
alkotmany nagyon tolerans hangot utott meg a nemzetisegekkel
kapcsolatban.  Az alkotmany kimondta, hogy a polgaroknak
joga, hogy nemzetet vagy nemzetiseget valasszanak, hogy
kulturajukat megnyilatkoztassak es sajat nyelvuket es
abecejuket szabadon hasznaljak otthon, iskolaban, hivatalban
stb..  Ugyanebben a paragrafusban az is kimondatott, hogy
buntetendo a nemzetisegi diszkriminacio, es a nemzetek
kozotti gyulolet szitasa.
     Ez ugye szep es jo, de az egypart rendszer
kontextusaban ez azt jelentette, hogy a JKSZ egyfelol
tamogatta a hat nemzet es a ket nemzetiseg kulturalis
autonomiajat, masfelol viszont a paragrafus masodik felet
hasznalva, fellepett minden olyan nemzeti megnyilvanulassal
szemben, amely a JKSZ hatalmi monopoliumat veszelyeztethette
volna.  Ha valamit ket oldalrol paszirozol, ott elobb vagy
utobb nagy lesz a nyomas.
     De ehhez meg kellett a harmadik elem is.  Tito halala
utan vezeto nelkul maradt orszagban a helyi vezetok hamar
kitanultak, hogy mikent jatsszanak a huzd-meg-ereszd-meg
nemzeti politikaval, es rajottek, hogy sajat hatalmukat
alulrol, egy helyi, nemzeti klientura hatan tudjak csak
megtartani vagy esetleg novelni.  Minden helyi kommunista
vezetonek erdeke volt a nemzeti erzesek szitasa, hogy
imigyen sajat hatalmat az egyebkent is gyengulo, Titotlan
federalis vezetessel szemben erositse.  De szukseges volt ez
azert is, mert a helyi, a hatalombol kimaradt ertelmisegi
korok is a nacionalizmus ugrodeszkajarol igyekeztek a
hatalmi poziciokba lendulni, tehat ezeket is le kellett,
korozni.  Ez nem mindig sikerult, de a nemzeti
feszultsegeket fokozta.

     Magyaran: gyonge egypart rendszer, amely hol biztatja a
nemzetisegeket, hol nagyokat a fejukre ut, biztos uton halad
egy jugoszlav-fele katasztrofa iranyaba.



          Rona-Tas Akos

A Boross vitaba, az o szemelyetol teljesen fuggetlenul:
>>Es ha igy van, valoban
>>lehet, hogy szerencsesebb lett volna, ha visszatartja magat.
>>DE akkor sem azert, mert munkasorberenc volt.

>Ezt ki mondja rola? En biztosan nem. Hogy elelmezte oket Neked az azt
>jelenti hogy a berencuk volt? Miert? Nekem csakis azt jelentette, hogy
>megbizhatonak minosult a vezetes szempontjai szerint. Ennyit es nem
>tobbet. Es ugy emlekszem, ezt igy is irtam le.

Meg csak azt sem. Ki gondolja azt komolyan, hogy a hetvenes evekben
a munkasorseget elelmezo tarsasag falkavezere foltetlen megbizhatonak
minosult? Ki foglalkozott akkor ezzel? Ez a ceg elelmezett egy csomo
diakintezmenyt is. Eleg rossz hire is volt. Nem a munkasmozgalmi
mult szamitott ezidotajt mar, hanem a haracs. Kaparni a maximalis
gesztenyet, meg akkor is, ha a kuzdoter limitalt. Uraim! Magyarorszagon
voltunk.

Tovabbi jo vitat. 
Molnar Miklos

Kedves Pista ! (Horvath)

 En is nacionalistanak tartom Csoorit (a nacionalizmus Europa fekelye-II J.P)
 Durayt pedig Meciar tukorkepenek.(Ez nem lesz nepszeru megjegyzes,de csokolom
 en igy gondolom). Mindazonaltal a harmincas evek vegen tisztesseges kritikusok
 zsido szarmazasu szinmuirok irdatlanul pocsek darabjait nem rantottak le.
 Nem irtak rola. If you get the drift...
 Az a lenyeg,hogy az akkori Csoori es az akkori Duray ellenfelei
 Nicolae Ceaucescu es Gustav Husak voltak. Hajdu Janos mogott
 egy nala sokkal de sokkal erosebb Janos allt, Csoori mogott meg
 legfeljebb az Iroszovetseg egy resze. Formalisan megengedtek,hogy Kunszabo
 irjon Csoori vedelmeben,de mindenki tudta,hogy a Part akkor es addig vitatko-
 zik verbalisan amikor es ameddig akar. En ugy tudom,hogy Csoori akkor
 kapott egy fantasztikus szilenciumot. Aczel elerte,hogy a szilencium
 csak a prozai munkakra vonatkozzon :-))))).
 Hajdu vedekezeseben ez az egyetlen amit el tudok fogadni (ezt sem igazan
 jo szivvel),hogy Csoori a nomenklaturahoz tartozott, Aczel embere (ezt Antall
 Jozsef terjesztette MDF-es korokben, es volt ne'mi alapja) volt
 tehat nem egy szerencsetlen szamizdatos agyagbadongoleserol volt szo.
 Mindazonaltal a Part eszkozenek lenni,nem gusztusos, es Hajdu jobban tette
 volna ha egyszeruen bocsanatot ker.
 A kinosabb resze a dolognak a kovetkezo : a sok kis zetenyi elerte,hogy
 Magyarorszagon a hataronkivuli kisebbsegek ugye nem tul nepszeru,
 akarcsak 1956 ,privatizacio  stb...Csoori kozutalatnak orvend.
 Hajdu esetleg eppen azert gyoz Csongradban
 mert az irta Csoorirol amit irt, es ez tenyleg szomoru lenne.EG

 P.S Georgenak es Gabornak is kellene irnom, de most mellekfoglalkozasom :-)
 nagyon igenybe vesz.Lassan,lassan bepotolom.

Kedves George Lazar !

Egy riporter is megkeerdezte a toele, hogy mieert
koszosak a koermei a plakaaton. Palotaas igen eer-
dekesen vaalaszolt:
1. Nem koszos, hanem extreem roevid, mert raagja.
2. A reklaam(szak)emberei rontottaak el a dolgot.

Az 1. pontot igen furcsaallottam, mert a koeroem-
raagaast ilyen korban maar az emberek mentaalis
probleemaakkal kapcsoljaak oessze. Ilymoodon a
ez veedekezees valoosziinueleg rontott a helyzeten.

A 2. pontban viszont toekeletesen igaza van Palo-
taasnak. Egy aproo probleema, amely egy kis retus-
sal simaan eltuenttethetoe lett volna. Ez sokkal in-
kaabb aarulkodik a politikai "haatteeripar" dilettan-
tizmusaarool, mint Palotaas politikusi keepessegei-
roel vagy kultuuraaltsaagarool. Maga a keep is sem-
mitmondoo, rosszul megkomponaalt, nem laatszik
rajta annak a sok peenznek a hataasa, amit a paartja
aalliitoolag a kampaanyra koelt(oett).

EG valoosziinueleg ismerte a fentemlitett interjuut,
een legalaabbis egyboel a koeroemraagaasra gondol-
tam, mikor olvastam iiraasaat. Kultuuraalatlan
magyar uujburzsujokra sokkal jobb peeldaakat lehet
talaalni. Csak egy a kedvenceim koezuel:

tarka jogging, zizegoes - magyar neveen cigaany-
szmoking - nyuulfarokra koetoett kulcscsomooval a
zsebben (nyuulfarok kiloog), amit idoenkeent poerget-
ni is lehet. Kiegeesziitoekeent ujjvastagsaaguu
aranylaanc(okk)al a nyakon ees feelig befuezoett,
hosszunyelvue joggingsuuz.

Tamaas

Kedves Szekely Zoli!

Emlekeztetlek, en irtam be a tudomany prostituciojarol szolo cikket.

Prostitualt az, aki anyagi ellenszolgaltatas erdekeben nyujt gyonyoroket.
(Szepen fejeztem ki magam ugye? Bar a szakkifejezes pl. a Bibliaban is
olvashato(!), ergo SZALONkepes).

Tudomanyos prostitucio az, amikor valaki baremilyen erdekbol meghamisitja
a tudomany eredmenyeit.

Hogy az idezett cikkben szereplo holgy ezt tette arra a kovetkezok a bizonyite-
kok:

1. A harom erdekcsoportot NEM azonos mertek, fogalom alapjan hasonlitotta
   ossze.

2. A jovokutatasi akademiai bizottsag neveben tett husegnyilatkozatot a kurrens
   hatalmi erdekek es azok ideologiaja mellett.

3. Olyan jovokepet festett, amivel a HITenek megfelelo politikai struktura fonn
-
   tartasara osztonzott a valasztasoknal.

Mi ez, ha nem prostitucio?

Ha neki ez a velemenye, mint MDF, vagy kormany szimpatizansnak, akkor am be-
szeljen errol, DE ne keverje bele sem az akademiai, sem az egyetemi statusat,
ne hivatkozzon olyan tudomanyosnak feltuntetett EREDMENYEKre, amik valojaban
nem leteznek. Ezek az o velemenyet - meglehetosen polarizalt velemenyet - es
ohajat tukroztek, a tudomanynak ezekhez a KOVETKEZTETESEKhez semmi koze.

Zoli, ha Te ezt nem latod, ez csakis azt jelenti, hogy nem akarod latni.
Lelked rajta.

Udvozlettel:  Cser Ferenc

Kedves (Cser) Feri,

ugy latszik oregszem, es nehez a felfogasom, de meg mindig nem
egeszen ertelek. Pedig mar-mar azt hittem, ugyanis elobanyasztam az
eredeti irasod (szlon 605) es ott az lett volna az apropo, hogy
Boross (rosszul) szolt a mezogazdasagrol.  "Ne beszeljen a mezo-
gazdasagrol az, aki korabban munkasoroket etetett" vontam le a 
tanulsagot, es igazan nehezen talaltam volna ellenervet.

Komolyra forditva a szot, eszerint Borossal az a baj, hogy mindig
'megbizhato'. Nos, Feri, nem tudom, van-e erkolcsi alapon itelni,
hiszen annakidejen, amikor a 60-as evekben nyaranta pincerkedtem,
nem tettem ki a "munkasoroket nem szolgalunk ki" tablat. Meg sze-
rencse, hogy nem pincerkedtem, igy nem kompromittalodtam, de csakis
mero szerencsebol nem, es nem azert mert megbizhatatlannak talaltat-
tam volna erre a kenyes feladatra.

Tehat Boross megbizhato, es a rend hive. Mint a mozdonyvezeto. Feri, 
megvallom, az a gondolatmeneted, hogy B.Petert mar 56-ban is csak meg-
rogzott kormanypartisaga, a mindenkori irant, vezette rossz utra,
nekem tul nagyivu, es ha nem haragszol, inkabb csak munkahipotezis-
kent kezelem. Bizonyitani lagalabb olyan nehez, mint cafolni. Bizonyi-
teknak (?) ott van ugyan Csapo Endre MEletes irasa. Tolem meg az is
elofordulhat, hogy B.P. tenyleg ilyen megrogzott kormanyparti, o az
a kivetel, aki erositi a szabalyt, marmint azt a szabalyt, hogy a ME
irojanak nincs igaza. Feri, en ebben az egeszben a gondolatmenet 
ellen pruszkolok, engem konkretan az ugyben Boross Peter szemelye nem
erint.  I am invincible.
udv
kota jozsef

ps: a munkasorberenc csak az ofelsege ellensulykozasara szolgalt, gondo-
lom azt sem kell szoszerint venni ;-)

A TV Hi'rado' valamennyire megpro'ba'l tudo'si'tani az ellenze'ki pa'rtokro'l
is. Hogy hogyan, az egy ma's ke'rde's; jelento"s re'szben a sta'b szakmai e's
erko~lcsi szi'nvonala'nak megfelelo"en. (Hagyjuk most a riportereket. Arra
sem ke'pesek, hogy ugyanolyan sorrendbe rakja'k a bemondo' orra ele' a
felvezeto" szo~vegeket, mint amilyenben a felvett anyagokat veti'tik.) Az
egyesen aze'rt persze nagy ero"vel folyik a korma'nypropaganda. De ez
ke'tse'gki'vu~l nem a teljes to~rte'net. A Hi'rado'nak utasi'ta'sa van arra,
hogy ma'sodpercre bizonyi'thato'an pa'rtatlan legyen. E's erre vigya'znak is.

Csak e'ppen. Elo"szo~r is gondoskodtak a kettes Hi'rado'ja'nak strate'giai
elhelyeze'se'ro"l. Re'tegmu"sorok uta'n, 9 o'rakor, amikor minden ma's ado'n a
nagyfilm megy - me'g a sorozatok sem szoktak 9-re ve'gete'rni. Ezuta'n ma'r
le lehet itt adni az ellenze'ki hi'reket.

Ugyanaz a hi'rado's sta'b mintha ke't ku~lo~nbo~zo" orsza'gro'l adna hi'reket.
Az egyesen ido"nke'nt van ugyan ne'he'ny disszona'ns ellenze'ki hang, de aze'rt
alapveto"en minden nagyon sze'p, minden nagyon jo', mindennel meg kell
legyen ele'gedve a Ne'zo". A kettesen viszont szinte csak azt hallani, mi
minden baj van, mi mindenen va'ltoztatni kellene. A ke't Hi'rado'ban csak a
szigna'l, a bemondo', e's a szi'nvonal ko~zo~s.

Ko"ro~si Ga'bor

Me'g az elo"zo" he'tve'ge'n  i'rta Tana'cs Istva'n (A jobb, a bal e's a me'rleg
nyelve, NSZ. III. 5., 21. o.) az ala'bbit:

" A szeme'lyes tapasztalataimon ki'vu~l semmivel sem tudom bizonyi'tani,
me'gis megszila'rdulo' ve'leme'nyem: vide'ken ero"so~dik az MDF. So"t,
megkocka'ztatom, e tendencia kiterjede'se, hata'rai, ereje va'lik a
va'laszta's elo"tti ho'napok legfontosabb ke'rde'se've'.

 ... A ko~zve'leme'ny-kutata'si adatok sem jeleznek ilyen folyamatot.

E'n azonban me'gis u'gy e'rze'kelem - me'g ha ellenze'ki oldalro'l
megmosolyognak is e'rte -, hogy az MDF ne'pszeru"se'ge felfele' indult a
tavalyi me'lypontro'l e's e pillanatban nem jo'solhato' meg, hol tart majd a
va'laszta'sok ideje're. Az okok ko~zo~tt bizonya'ra su'lya van annak, hogy az
MDF leku"zdo~tte belso" va'lsa'ga't, tavaly o"sz o'ta viszonylag egyse'ges pa'r
t
ke'pe't mutatja kifele'. Komoly hata'sa lehet annak az o~sszetett folyamatnak
is, amely egyfelo"l a go~rcso~s fegyelemmel megvalo'si'tani pro'ba'lt
sti'lusva'lta'sbo'l, ma'sfelo"l harsa'ny sikerpropaganda'bo'l, ve'gu~l pedig
mindezt hitelesi'teni sza'nde'kozo' korma'nyzati osztogata'sbo'l a'll. "

A cikk fo" mondando'ja, hogy egy ke'tpa'rti, MDF kontra MSZP,
va'lto'gazda'lkoda's (jobb- e's baloldal) van kialakulo'ban, e's ez i'gy is
helyes. (" ... a libera'lis centrum nem lesz ke'pes a bal- illetve a
jobboldallal egyenrangu' harmadik alternati'vake'nt felle'pni. ... ")
A va'lto'gazda'lkoda's azonban csak u'gy biztosi'thato', ha az MDF-et
megbuktatja'k, e's ehhez egy anti-MDF ne'pfront kell az MSZP vezete'se'vel;
(" A Fidesz nem ele'g ero"s ahhoz, hogy a saja't programja't megvalo'si'tsa,
arra viszont alkalmas lehet, hogy az MDF-nek kikaparja a gesztenye't. "
szo'l a za'ro'mondat.)

Na most szerintem az elemze's, a politikai ko~vetkeztete's, program
alapveto"en elhiba'zott, me'g akkor is, ha esetleg igaz a kiindulo'pont.
Ezt nem tudom megi'te'lni, szeme'lyes tapasztalatom ez u~gyben minima'lis.
Volt azonban ugyanazon a he'tve'ge'n ke't e'lesbe meno" ko~zve'leme'nykutata's
is. Ezek nem kaptak visszhangot a sajto'ban, a Hi'rmondo'bo'l nyilva'n
kimaradtak, e's valo'szi'nu"leg a Ke'pu'jsa'gbo'l is. Ke't ido"szaki
helyhato'sa'gi (o~nkorma'nyzati ke'pviselo") va'laszta'st tartottak 6-a'n.

Nyi'regyha'za'n az SZDSZ jelo~ltje ma'r az elso" fordulo'ban is 75% ko~ru~l
kapott, de a szavaza's az 50% alatti re'szve'tel miatt e'rve'nytelen volt.
A ma'sodik fordulo'ban le'nyegesen alacsonyabb (28,5%-os) re'szve'teli ara'ny
mellett 82%-kal gyo"zo~tt.

A zalaegerszegi va'laszta's keme'ny harcot hozott. Szoros ku~zdelemben az
SZDSZ e's a Fidesz ko~zo~s jelo~ltje nyert az MSZP jelo~lttel szemben.

Nem is ez az e'rdekes. A korma'nypa'rtok mindke't ko~rzetben 3-4% ko~zti
eredme'nyt e'rtek el. Zalaegerszegen pl. az MDF-esre 16-an, a kisgazda'ra
3-an (!) szavaztak.

Mindke't va'rosban libera'lis o~nkorma'nyzat van. U'gy la'tszik, nem tudta'k
ele'gge' leja'ratni magukat.

E'n is tudom, hogy ez nem reprezentati'v, ma'sra vonatkozik, ero"sen fu~gg a
jelo~ltek szeme'lye'to"l, stb. Me'gis, valamit aze'rt ez is mond a vide'ki
va'laszto'k i'te'lete'ro"l. Ka'r lenne nem e'szrevenni.

Ko"ro~si Ga'bor