ImRe irta:
 wrote:
>> ...
>> Ehhez a temakorhoz kapcsolodoan lenne egy kerdesem.
>> Amikor egy reszecske fenysebessegnel nagyobb sebesseggel mozog, akkor
azt
>> hogyan erzekeljuk? Egyaltalan honnan tudjuk, hogy van-e ilyen reszecske?
>
>Antireszecskenek.  A letuk es viselkedesuk a CPT szimmetria alapjan
>levezetheto.  Innentol meg be lehet oket azonositani.

Ha ezzel azt akarod mondani, hogy az antireszecskek vakumbeli
fenysebessegnel
gyorsabban mozoghatnak:

Nem hinnem, hogy a CPT szimmetria bizonyitottan abszolut altalanos ervenyu
lenne. Kulonosen annak megmagyarazasara felhasznalni, hogy letez(het)nek
fenysebessegnel (kotozkodoknek: vakumbeli) gyorsabban mozgo reszecskek,
eleg
meresz gondolat. Azt hiszem a mai todomany mereven visszautasit minden
fenysebessegnel gyorsabb barmifele informaciokozlesi lehetoseget.
(Marpedig egy antireszecske is: informacio)
Egyebkent a CPT-bol, hogy jon ki fenysebessegnel nagyobb? Egy reszecske
CPT megfeleloje is ugyan olyan sebesseggel fog mozogni. Vagy tevednek?
(tukorkep, reszecske-antireszecske, ido)

Mindenkeppen erdekelne, ha kifejtened bovebben, mire gondoltal.

Udv. Miklos

"The wise man knoweth his own ignorance."

a T. vegyeszektol kerdeznem, hogy milyen elvi okok korlatozzak a
szervetlen savak oldhatosagat. a napokban vegig neztuk, hogy a sosav,
kensav, saletromsav vegso oldhatosaga kb 10 M. a foszforsav egy kicsit
lemarad ~ 9 M, de olyan esetrol nem tudok, ahol tomenyebb sav koncentracio
elofordulna. elofordulhat-e a negativ pH? nem szamitottan, hanem
merhetoen.
ef

>
>
>
> Pedig van ilyen, ket fele is. Az egyik ismertebb, elterjedtebb, foleg
> italhutokent, autos hutokent. Egy nagy kazal peltiere elem van bennuk,
> lap formara kialakitva. Ha feszultseget kapcsolsz ra, akkor az egyik
> oldala hideg, a masik meleg lesz. A conradnal regebben lehetett is kapni
> nem tul dragan 50W korul teljesitmeny felvetelu lapokat.

Nos annyi a hatranya a lapoknak, hogy a melegedo oldalra kell egy
hutoventillatort tenni, tehat ismet van egy mozgo alkatresz! :)))

Hali!

 wrote:
> A fentiekrol szivesen olvasnek egy kicsit reszletesebben (itt!).
> Hogyan tudjuk _megkulonboztetni_ a valos _reszecsket_ a virtualistol?

Nehany tipp:

1)  Amit latsz, az mar biztos, hogy valos.
2)  Ami nincs tomeghelyon, az biztos, hogy virtualis.

(van meg mas mod is, de ezek a legegyszerubbek.)

Szia
-- 
Let the Source be with you!

ImRe

 wrote:
> ...
> P.S: valamikor a 80-as evek kozepen lehetett hallani arrol, hogy a
> mu:on nevu reszecske szivesen katalizalja a hidrogenfuziot alacsony
> homersekleten is, bar az alacsony itt csak viszonylagos volt, a 100
> millio fokhoz kepest alacsony. Vajon ez a hir megmaradt erdekessegnek,
> vagy megprobaljak felhasznalni?

Kacsanak bizonyult.

-- 
Let the Source be with you!

ImRe

Ceyra irta:
>Ugy tudom, Wheeler amerikai fizikus 1955-ben kapott Nobel-dijat a
>TACHYON-ok felfedezeseert, amit igy definialt: "fenysebessegnel gyorsabb
>tomegtelen reszecske". Ha jol emlekszem a hidrogen szinkepenek
>felhasadasanal fedezte (lenyegeben kozvetve) ezt fel. A hidrogen valahonnan
>plusz energiara tett szert. Ennyire emlekszem. :(


Megneztem a fizikai Nobel dijakat 1901 és 1991 kozott, de Wheeler nevu
tudost nem talaltam, minthahogy a Tahyonrol sem talaltam emlitest.

1955-ben W.E. Lamb a Lamb eltolodas felfedezeseert es P.Kusch az
elektron magneses momentumanak meghatarozasaert kapott Nobel dijat.

Valamikor regebben egy ismeretterjeszto muben olvastam rola,
de ott is csak ugy emlitettek, mint nem bizonyitott fikcio. Ha jol emlekszem,
talan az ido kvantumos szerkezetevel hoztak kapcsolatba a Tachyonokat.

Valaki tud esetleg tobbet errol az elkepzelesrol?

Udvozlettel: Benko Lajos

A fenysebessegggel kapcsolatban szeretnek feltenni egy
kerdest, hatha van valaki megvilagositana a problema lenyeget.

Klapanciusz mernok egyszer szabadsagot kert Lem mestertol
es elvonult a naprendszer hataran kivulre - ahol mar a folyton
kotnyeleskedo marslakok sem zavarhattak - hogy kiprobalja uj
talalmanyat. Ez a talalmany allt egy 1m hosszu cso"bo"l es
egy irtozatosan pontos o'ra'bol valamint egy nagyon sokjegyű
szamkijelzobol. Ha Klapanciusz mernok egy laser sugarat
bocsatott at ezen csovon abban az esetben a kijelzon megjelent
a megmert feny sebessege, megpedig irtozatos pontossaggal.
Biztos ami biztos a mi Klapanciuszunk csinált 4 darabot ebbol
keszulekbol es sorban egymas moge rakva oket ismet atvilagitott
rajtuk a laser sugarral es megnyugodva tapasztalta, hogy mind
a 4 keszulek ugyanazt, az amugy irtozatosan pontos
fenysebesseget mutatja. Ekkor a mi mernokunk az urhajoja kulso
burkolatara felszerelte a lasert, az urhajotol pedig viszonylag
nem is tul nagy, de nem is tul kicsi tavolsagban elhelyezett 2 db
a laser sugarra 45fokos szogben allo tu:kro:t, melyek egymastol
2m tavolsagban voltak, es a laser sugarat pontosan az urhajora
vertek vissza, a forrasatol 2m-es tavolsagra. Ezutan Klapanciusz
2 merocsovet felszerelt az urhajora ugy hogy az egyik a kimeno,
a masik beerkezo (visszavert) laser sugar sebesseget merje.
Rovid gondolkodas utan a mi mernokunk ugy dontott, hogy az
u"rmopedje nem eleg gyors, igy a mento raketat szedte elo es
arra raszerelte a maradek 2 merocsovet (egymastol 2m tavolsagra),
es megparancsolta a mento raketa robotpilotajanak, hogy alljon az
urhajo melle ugy, hogy az idokozben szapora villogasra allitott
laser sugara ezen ket csovon is athaladjon.  Nem maradt mas hatra,
a mi Klapanciuszunk ellenorzeskeppen ismet leolvasta a 4 merocso
altal mert irtozatosan pontos erteket, melyek ezuttal is piszokul
azonosnak mutatkoztak, majd beszállt a mento raketaba es
szigoruan meghagyta a robotpilotananak, hogy ugy repuljon, hogy
a laser sugar mindvegig a ket merocsovon haladjon keresztul.
Az utasitasoknak megfeleloen a robot pilota eloszor nagyon
gyorsitott - ezalatt Klapanciusz vegzett nehany merest - majd
miutan mar (kikapcsolt raketaval) nagyon gyorsan mentek
Klapanciusz ismet leolvasta a ket merocso altal mutatott
irtozatosan pontos erteket.

A kerdeseim :
1. Mit is mutatott a ket irtozatos pontossagu merocso?
2. Mivel sejtem, hogy azonos erteket mutathatott ezert
azt is kerdezem, hogy miert?
3. Es mivel azt is sejtem, hogy 2. kerdesre a Lorentz
transzformaciot fogjak emlegetni, ezert kerdezem azt,
hogy a 2. kerdesre a ve'gso" valasz tenyleg
az hogy CSAK? Látszik jelenleg arra esély, hogy erre
kérdésre a CSAK-on kivul mas valasz is szulethessen?

Udvozlettel: Benko Lajos

>Pedig mozoghat. Ld. Cserenkov-sugarzas.
>Esetleg a vakuumbeli fenysebessegre gondoltal.
Na igen. Csak ez mar volt vagy ketszer, 
gondoltam: ertjuk. 

>Bocsanat,hogy belekotyogok a nagyok dolgaba, 
Meg van bocsatva:-)

>de eddig meg nem mondatott
>ki explicite: 
Jo, akkor most kimondjuk. 

Varom a friss hivatkozasokat, mer meg a nagy hideg elott olcson akarok
hidegfuzionalva futeni !

Vaskalap !


Janos

Mizsei Janos irta: 
> ...
> Ez addig jo, amig odakint -18 - nal melegebb van. Ha epp -18,
> akkor csak annyi hod lesz, amennyi energiat a halozatbol
> folvettel.

Elnezest, de ez -18 honnan van? Talan, hogy addig tudott huteni a 
hutogep, mig szet nem szedtuk?


                       Aggod Jozsef

* Nemeth Andras osszefoglalva azt irta a TUDOMANY #610 
* szamaban, hogyha hetente jatszunk a JOKER-en, akkor 26-szor
* nagyobb eselyunk van a fonyeremeny megutesere (me'g ha
* esetleg kisebb is az az osszeg), mintha csak evente 2-szer
* jatszanank, amikor a megnyerheto penz mar meghaladja a
* befizetendo osszeget.

Ebben igaza is van, ha minden heten csak egy szelvennyel 
jatszhatunk. De mit szolna ahhoz a taktikahoz, ha valaki minden 
heten felrerakna a jatekra szant penzt, es csak evente ketszer 
jatszana 26-26 szelvennyel akkor, amikor a megnyerheto penz mar 
meghaladja a befizetendo osszeget. Igy mind a ketten evente 
ugyanakkora osszegert vennenek 52 szelvenyt, viszont a masodik 
esetben azonos eves befektetessel, azonos nyeresi esellyel, a 
nyeremeny sokkal nagyobb lehet. 



                       Aggod Jozsef