Sziasztok,

  Szilvesztert egy muveszeti fesztivalon toltottuk, es ott (tobbek kozt)
egy ausztral srac jatszott a hanggszeren. Es magyarazott.
  A folyamatos legzes eleg egyszeru elmondva: amikor kezd kifogyni a
szuszbol, akkor a szajureget felfujja (mint jorcsog), nyelvevel elzarja
a levego utjat, orron at levegot vesz, kozben huzza ossze a szajat. 
Elmondani konnyu, csinalni nehez. Mindenesetre latszott, hogy tenyleg ezt
csinalja, es azt is mondta, hogy sok nagy trombitas is ezt csinalja neha.
  Maga a hangszer: Egy darab cso, srac szerint minimum 2 lab (60 cm)
hosszu kell legyen. Semmit nem fog be rajta. Picit lehet 'hangolni', mert
az egesz persze nem csak egy hangmagassagon rezonal, hanem egy szuk 
tartomanyban, azaz ugyanugy mint trombitanal a fujassal kicsit hangolhato.
Persze oktavokat (nagyjabol -- hosszu a fizikaja a dolognak) is lehet
felfele menni, ezt meg is tette a srac -- eleg vacak a hangja ilyenkor.
Inkabb ritmust jatszanak rajta (ami hangmagassag is, mert ilyen nagy
hullamhossznal a berezges jol hallhato). Picit gondolom azzal is lehet
hangolni, hogy milyen kozel viszed a foldhoz a veget.
  Hogyan keszul: a lenyege sehogy, termeszet keszre csinalja. Adott egy
fatorzs, ami megperzselodik (de nem eg el) bozottuzben. Utana jonnek
a termeszek, akik az erintetlen belsejet kiragjak, de a megegett (kemeny)
kulsejet bekenhagyjak. Kesz a cso. Ezt az ember fogja, kipucolja, befesti,
stb. Barmilyen hasonlo hosszu cso (porszivocso peldaul) hasonlo hangzast
produkal. Srac csinalt hangolhatot ket csobol -- eleg durva hangja van
a tranziensek miatt.

Gyula

Feri, nem vagy keves, kedvest akartam irni. :-))))
Dezso

Kosz az elismero szavakat HK-rol folytatott agymenesemrol.
Majd folyt. kov.
D

Udv!

Na, amig fogalmazasgatlasom van, addig ideillesztek egy reszletet egy
regebbi, az otthoniaknak irt levelembol. Szoktam ilyen kis szineseket
megengedni, egyfajta elmenybeszamolok. Majd neha idezek belole a
KULTURA-ba, de csak ovatosan, mert szidom bennuk a kinaiakat mint a
bokrot. Pedig nem is haragszom rajuk! Az itt kovetkezo reszlet foleg
Macaurol szol. Jo szorakozast!
D

PS. A "Barbar" Zsoter Andrast jeloli. 

*************************************************************************

Multkor elfeledtem megirni, volt egy aranyos elmenyem. A Barbarral
indiai etterembe mentunk. Egy ido utan bejott egy tarsasag, a szomszed
asztalhoz ultek le. Nagyon svabnak neztek ki, de a Barbar mondogatta,
hogy ezek nem nemetek, meghogy nem tudja biztosan megallapitani, mert
halkan beszelnek. Tanakodtunk egy darabig, aztan annyiban hagytuk a
dolgot. Amikor mentek el, koszontek vissza nekunk, hogy
"Viszonlataszra". Csak neztunk ki a fejunkbol! Aztan mondtak, hogy
Austria, szoval sogorok voltak. A sok kinai kozott meg osztrakokkal is
kellemes volt talalkozni.

A masik elmeny, hogy hongkongi turista voltam Macaun. Ez momentan
portugal gyarmat, 98-ban kapjak vissza a sargak. Ez egy felszigetnek az
egyik kis csucske, nem nagy hely az egesz, egy ora alatt vegig lehet
setalni rajta. 70 perc alatt atdonget a szarnyashajo. Hetvegen ide
jarnak at a kinaiak kaszinozni meg kuplerajba. Macaunak ez a ket
nevezetessege van. Na, mi elsosorban a jo portugal borok miatt mentunk
at. Macau egyebkent HK-hoz kepest valami csoda!!! 

1. Nincs akkora tomeg, lehet ugy menni az utcan 100 metert, hogy nem
loknek fel. 

2. Az emberek is masok. Valahogy nyugisabbnak tuntek, mint HK-on.
Tanakodtunk is, meg azon, hogy miert nincs itt annyi feher ember. Aztan
abban talaltuk meg a magyarazatot, hogy a portugalok keveredtek a
kinaiakkal, nem ugy mint az angolok. Sok felvert lattunk. Abban az
etteremben is, ahova beultunk, az osszes felszolgalo felver volt. Na az
egy jo hely volt, de errol kesobb. Szoval ugy nez ki a helyzet, hogy a
macaui kinaiak sokkal inkabb civilizalva lettek, mint a HK-iak. Annal is
inkabb, mivel a portugalok maguk is joval civilizaltabbak az angoloknal.
Arrol nem is beszelve, hogy a tersegbe a katolikus egyhaz talan meg az
opiumkereskedoknel is hamarabb betette a labat. Nekik meg eleg eros
oldaluk a civilizalas. Persze teritesbe csomagolva. Az erdekes, hogy
meglehetos sikereket ertek el. A HK-i kinaiak jo resze kereszteny!!!
A masik, hogy az angolok csak a penzre hajtottak, egyebkent meg hagytak
a kinaiakat, hogy eljenek ugy, ahogy akarnak. Arrol megoszlanak a
velemenyek, hogy ezt helyesen tettek-e. Sok erv szol amellett, hogy nem.

3. Az egesz varos mashogy nez ki. Az utcak szellosebbek, szelesebbek.
Sok regi epulet van, az ember nagyon sokszor Europaban erezte magat.
Kisebb a forgalom, viszont rengeteg a motoros (moped), ez is a mediterran
jelleget erositette. Egyebkent az utcanevtablak sok helyen az utak
szelen elhelyezett tablak voltak. Mintha kobol lettek volna, de biztos
valami muanyagbol voltak. Asszem ez is delen divat. Olaszorszagban ugyan
nem lattam ilyeneket, mashol meg nem voltam, de valahonnan ismeros volt.
Ha mashonnan nem az Asterixbol. :-))))

4. Sokkal olcsobb, mint Hong Kong. A kaja is, meg a bor is. Mint
emlitettem, foleg ez utobbi miatt mentunk at. Elkovettuk azt a hibat,
hogy reggel atmentunk. Ugyanis mint kiderult, a portugal ettermek csak
delben nyitnak. Arrol nem is beszelve, hogy ket oran keresztul
kolbaszoltunk, mire portugal etteremre akadtunk. Mergelodtunk, hogy
tessek, itt egy portugal gyarmat, es nem lehet portugal ettermet
talalni. Vegul elovettuk az utikonyvet, a kornyeken levo portugal
kocsmak kozul egy szet volt verve, egy masik megszunt, a harmadik csak
delben nyitott. 
Na azt a felorat kihuztuk egy kinai teahazban nemi Dim Sum tarsasagaban.
Aztan visszamentunk a portugal helyre. Hat az igen. Marha jo boraik
voltak. Voroset ittunk, meg hozza jo kis europai kajat: sult kolbaszt.
A bor felszolgalasanal jol lehetett latni, hogy kulturhelyen vagyunk.

Ugymint:
1. Mielott kihoztak a bort, megmutattak, hogy erre gondoltunk-e. 
2. Persze kitoltes elott megkostoltattak.
3. Borospoharba ontottek. 
4. Elforditottak az uveget az ontes vegenel, hogy ki ne csoppenjen az a
draga nedu.
5. Miutan kiontottek, ledugaszoltak, es ugy helyeztek el az asztalon,
hogy a cimkeje felenk nezzen.
6. A bor homerseklete megfelelo volt.

Meg hasonlo aprosagok. Banalis dolgoknak tunnek, inkabb a hianyuk tunik
fel. Mert ugyanis mi van HK-on?
1. A bort behutve pezsgosvodorben (!!!) szolgaljak fel.
2. Kolaspoharba ontik.
3. A konyakot jeggel isszak.
4. A sort is pezsgosvodorben szervirozzak es azt is jeggel isszak.
5. Ugy altalaban, ezek mindent jeggel isznak. A Barbar neha el szokott
tunodni, hogy a fenebe eltek a kinaiak 10.000 evig tahofon es
hutoszekreny nelkul.

***************************************************************************

Utolag teszem hozza, hogy ha valakinek esetleg vannak elmenyei
Portugaliabol, szivesen olvasnam. De akarmilyen beszamolot arrol a
helyrol, ahol eltek, szivesen olvasnek! (Meg Zurichrol is! :-)
Tavaly volt egy-ket igeretes megnyilvanulas (pl. Riesz Feri Italiarol),
fel kene eleszteni a langot!

Sziasztok
D

Azaz cirkulacios legzestechnika. Olyan fuvoshangszereken lehet legjobban
csinalni, amelyekhez aranylag keves levego kell, pl. trombita, furulya. 
Fuvolahoz rengeteg levego kell, de a haverom csakazertis megtanulta
fuvolan is (ha mar Matuz Istvan meg tudja csinalni, akkor nincs
lehetetlen). Az eloszor emlitett hangszerekhez majdhogynem elegendo az a
levegomennyiseg, amennyit az ember a szajaban tud raktarozni, es amig
levegot vesz az orran (trombitan tilos ott venni :-), addig szol a
hangszer abbol a levegobol, amit a szajabol (pofazacskojabol) ereszt ki az
ember. Profibb megoldas, ha megtanulja azt az ember, hogy a gyomraba
vegyen levegot, es az orron valo levegovetel kozben a gyomrabol preseli ki
a levegot - azaz bofog egy jo nagyot. Ezt a mai napig nem ertem hogyan
lehet, mert ugye enni meg levegot venni sem tudunk egyszerre, de allitolag
meg lehet csinalni. Hosszas edzes eredmenyekepp az emlitett fuvolas
haverom 4-5 masodperceseket tud bofogni. Egyszer a dolgozatiras csendjeben
a peldan gondolkodva elfeletkezve magarol eleresztett egy ilyet, a tanarno
majd lefordult a szekrol ... 

A didgeridoo fuvastechnikaja ugy tudom, hasonlo a trombitaehoz, azaz az 
ajak feszessegenek szabajozasaval lehet magasabb ill. melyebb hangokat 
kihozni.

Szilva

Mostmar tenyleg elkezdem beszerkeszteni a CD ajanlatokat.

Az elozo Borges irashoz volna nehany megjegyzesem:
- a felsoroltakon kivulk magyarul megjelent meg: Titkos csoda 
(novellaskotet, olyan klasszikusokkal, mint a "Mark evangeliuma", a 
"Babeli konyvtar", a "Tukor es Maszk", es amit minden Galaktika fannak 
ismernie kell "Tlon, Uqbar, Orbis Tertius"). Aztan van meg egy 
esszegyujtemeny, aminek a cime: Az ido ujabb cafolata (benne 
korulbelul 50 essze a filozofia es az irodalom haza tajarol), vegul 
pedig van egy vekony kis kotet, a Halhatatlansag (ez 5 eloadas 
szoveget tartalmazza, teljesen kulonbozo temakrol: Krimi, Ido, 
Swedenburg, Konyv, Halhatatlansag)

Borges - ha jol tudom - az 1980-as evek kozepe fele halt meg.

Zol

Hello Kedves Olvaso!!

Alabb egy palyazat kovetkezik.

Ki kellene talalni egy nevet egy uj szorakozohely reszere.
A legjobbnak minositett palyazat bekuldoje 1 eves berletre tesz
szert, mellyel o" es partnere latogathatja a rendezvenyeket.

A nevnek ki kellene fejeznie a hely szellemiseget, esetleg utalhat
a megtalalhatosagra, de barmilyen mas otletet is szivesen fogadnak a
szervezok. E celbol alabb kovetkezik nemi leiras:

A het minden napjan mas es mas esemenyt tartanak:
Hetfo     -- Rock'n'Roll (tanctanitas)
Kedd      -- pt heten magyar ps heten gorog tanchaz
Szerda    -- Depeche klub
Csutortok -- Latin Combo Band
Pentek    -- Tancest (keringo, tango, rumba, szamba, stb, tanctanitas)
Szombat   -- OFF DAY (60-70-80-as evek diszkoja)
Vasarnap  -- Bushman club (Afro zene, tanctanitas)

(21 orakor kezdodnek a programok.)
A majdani latogatok -- a remenyek szerint -- kulturalt szorakozasra 
vagynak majd 300Ft-os belepo elleneben.

Cim: Budafoki ut 93-95, a Lagymanyosi hidnal.

A nyertest e-mailen kiertesitjuk.  Tobb azonos nyero javaslat eseten
sorsolunk.

A hatarido rovid: JANUAR 16.-a 17 ora (Aznap le kell adni a plakat tervet.)
A valaszokat a  cimre kerjuk.

Jo otleteket!!!

Sziasztok, Kulturaltak !

   Tegnap volt ez a film az MTV2-n. Látta valaki? Esetleg fel is vette? Ha van
ilyen koztetek,talán még hajlando lenne kolcson is adni nekem atvetel celjabol?
:)) 
Ha megtenne, kimondhatatlanul halas lennek...

            Udv,
                       Zoli

Mielott belekezdenek, nagyon orulok Fischer Istvan jelentkezesenek.
A folyamatos legzes technikajarol csak annyit, hogy Matuz vizvalaszto,
a nalanal fiatalabb magyar muveszek birtokaban vannak ennek a
technikanak is. Ennek ellenere nem gondolnam, hogy "uj" folfedezesrol
lenne szo, vagy hogy egyvalakihez kotheto akar meg az is,
hogy a komolyzenei fuvosok folvettek eszkoztarukba. A fuvosok,
billentyusok mindig hatranyban voltak/lesznek, a vonosok kitartott
hangjainak erzeki szepseget sose fogjak elerni, megha hosszusagban
birokra probalnak kelni is.
A mongol enekesek szinten ismerik a korkoros legzest, folyamatosan
eneklik, zugatjak szunni nem akaro notaikat, mintahogy a pusztai
szel se csitul egy pillanatra se.
Virtuoznak virtuoz a regi lihegeses fuvas is, akar Kovacs Lorant
Bach jatekara, akar arra gondolok, a BS&T hogyan jatssza Chick Corea
Spain c. darabjat (amit az Urbaniak hazaspar es Bobby McFerrin--Corea
duo eloadasaban se szalasszatok el).
Viszont a korkoros technika azzal fizet az elrejtett legvetelert,
hogy kisebb a legnyomas, kevesbe intenzivek a hangok, magas regiszterben
bajos a dolog -- na es persze a repertoar nagyobbik fele nem szamol
letezesevel, am jo muvesz kellokeppen frissitheti vele eloadasat.


Dezso baratunk,  tette fol:

: Addig is szeretnek kerdezni valamit. Kerlek irjatok par szot a kovetkezo
: ket darabrol:
: Bach: Two- and Three-Part Inventions BWV 772-801
: Bach: French Suites BWV 812-817
:       Overture in French Style BWV 831


Konnyedebb billentyus muveket valogattal ossze. A Mester egyszerre
tobb vasat tartott a tuzben, a zene gyonyorusegen tul oktatta a
zeneszerzest eppugy mint a hangszerjatekot (meg arulta is darabjait).
Muveinek keletkezesi ideje elarulja, fiai, elsosorban kedvence, Wilhelm
Fridemann, a legidosebb, hol tart a muvessze valas folyamataban.
A tobbiek fejlodeset azert bajos a mujegyzek alapjan nyomon kovetni,
mert a "gyakorlatok" (kell-e mondanunk?) elsore pompasan sikerultek,
a mai napig hasznalatosak a zongaraoktatasban.
Ugyhogy az Invenciokat inkabb potyogtetni kene, semmint hallgatni, (es
a Francia szvitek se tul nehezek). Egyebkent is kerdes, tetelesen minden
muvet be kell-e gyujteni, vagy meghagyni egy-egy koncertre a megismeres,
az elso talalkozas oromet. Nos, a zsinorban valo hallgatassal, amugy
hatterzenekent, fol kene hagyni Bach nagy ciklusai eseteben. Idot kell
szakitani, leulni, es egy-egy darabot elovenni csak, nem szabadna elni
a Play gomb nyujtotta kenyelemmel. (Kulonosen vonatkozik ez a
Wohltemperierte Klavier-ra.)
A Francia nyitany 831 valojaban a billentyus szvitek osszefoglalasa,
nevet a bevezeto monumentalis tetelerol kapta, pedig a rakovetkezo
tanctetelek is csodasak. Egy kotetben jelent meg az Olasz koncert c.
darabbal, mely az olaszos versenymuvek levonata. Bach szerette az
egyes mufajok "vegso kepletet" megfogalmazni, meg annak aran is,
ha ezek az osszefoglalasok tulburjanzok, sulyosak, paratlanul
kimunkaltak (bachosak) a tobbiek darabjaihoz kepest. Fene tudja, mi
volt a szandeka ezzel az enciklopedikus tudasfelhalmozassal, talan
hogy megkonnyitse a kovetok munkajat, hogy szintezise nyoman
lezevethessek a maguk muveit? De a muveszet kellokeppen csapongo, ugy
esett, hogy mar szinte Bach eleteben mas irany kerult eloterbe,
kiaknazatlanul hagyva ezt a kutforrast.

Biztos teritekre kerul "a milyen hangszeren" kerdes. Az Invenciok
elejen Bach megfogalmazza szandekat: technikailag a dallamos ket- es
haromszolamu jatek kialakitasat szeretne elerni, ami bizony a
gyorsan elhalo csembalon, klavikordon nem kis foladat. A zongoran
konnyebb, talan tulontul is konnyu, ez vezethette Glen Gould-t arra,
hogy pontszeru eloadasmodjat kialakitsa, mellyel kellokeppen nagy
folhaborodast -- es elismerest valtott ki. Bach muveihez valoban
jol illeszkedik zongorazasa, s ha szerencsetek van, a folvetelen
hallani, ahogy a dallamot megszakitas nelkul, eneklon dudolja hozza...
Noha hatasa ketsegtelen, nekem Kocsis Zoli, vagy Schiff Andris
jateka jobban tetszik, vele az Invenciok (Denon CD-n) es a Francia
szvitek biztos leteznek (szerintem folvette a teljes Bach repertoart).
Nekem a Francia szvitek ket cimbalmon jatsszva tetszenek leginkabb,
a volt Hungaroton fehercimkes sorozataban jelent meg Fabian Martaek
folvetele (ez is mutatja, viszonylag "egyszeru" darabok, "negy ujj"
eleg hozza), viszont a hu'rokkal valo kozvetlen kapcsolat, mintegy
"instrumentum" nelkul, annyira meghitte', muveszive teszi az eloadas-
modot, hogy az ember szinte megsajnalja a zongorasokat nehez dolguk
miatt, ahogy a hangszerrel gyurkozniuk kell. Lemezukon a hat kozul
harom darab hallhato.
A Francia nyitanyt (az Olasz koncerttel egyetemben) Kenneth Gilbert
csembalomuvesz folveteleben ajanlhatom (Harmonia Mundi). 

Udv, ta