A valtozo szelepvezerlesekre azert van szukseg, mert a motor
fordulatszamanak (ill. a dugattyu sebessegenek) novekedesekor
elobb lehet nyitni a szivoszelepeket. Ilyenkor a dugattyu a mar
nyitott szelephez er FHP-ra. A szivocsoben lenduletben levo
levego a meg felfele mozdo dugattyuval szemben kezdi meg a
bearamlast a hengerbe, es csak folytatja, amikor a dugo lefele
indul. Minel magasabb a fordulatszam, annal gyorsabban aramlik a
levego a szivocsoben, annal hamarabb lehet nyitni. A vezerles
eltolasanak tobb modja van. Az egyszerubb megoldas a (Mercedes, a
BMW-M, es az Alfa 75-Twinspark motorjaiban) szivooldali
vezermutengelyt forgatja. Normalis esetben a vezermuszij/lanc fix
kapcsolatot ad a fotengely es a vezermutengelyek kozott, azaz
mindig meghatarozott szoghelyzetben allnak egymashoz kepest. A
valt. vezerlesu motoroknal a szivo tengely fogas/lanckereke
bizonyos hatarok kozott elforgathato a vez.mutengelyen. A
fordulatszam emelkedesevel no az olajnyomas, a novekvo olajnyomas
pedig egy rugo elleneben elforditja a tengelyt ugy, hogy a
dugattyuhoz kepest elobb nyissanak a szelepek. A szerkezet
elonye, hogy mukodese fokozatmentes, vagyis minden
fordulatszamhoz az odaillo szoghelyzetet adja. Finomabb megoldas,
ha a fordulatszam alapjan elektronikus uton adunk parancsot az
elforditasra. Ilyenkor a motorolaj csak a munkavegzo kozeg, a
vezerlest nem bizzuk ra.
A Honda V-TEC motorjainak vezerlese maskepp mukodik. A
szivooldali tengelyen minden hengerhez 3 butyok tartozik. A 2
szelso mozgatja a 2 szivoszelepet, a kozepso utesen fut. 5300-as
fordulaton az olajnyomas segitsegevel osszereteszelik a 3
szelephimbat, es azok igy egyutt a kozepso butyok altal leitr
palyagorben mozognak. A kozepso butyok hosszabb lokettel es
hosszabb ideig nyit, igy jobb a toltescsere magas fordulatszamon.
A rendszer elonye, hogy a magas fordulathoz igazan illo butykot
lehet tervezni, nem a meglevo butykot kell hasznalni. Hatranya,
hogy az atvaltas nem fokozatmentes, hanem van 2 kulonbozo
motorunk. Emellett baromi sok alkatreszbol all, es mozgo
alkatreszeket mereven osszereteszelni jo kis igenybevetel az
alkatreszeknek.
A szivocsohossz valtoztatas szerepe szinten a tag
fordulatszam-hatarok kozott uzemelo motorok nyomatek-gorbejenek
manipulalasat celozza. Minel hosszabb a szivocso, annal nagyobb a
motor nyomateka alacsony fordulaton. Egy hatarertek felett
viszont a (tul) hosszu szivocso akadallya valik. Magas fordulat
eleresehez ugyanis kis ellenallasu, rovid szivocsore van szukseg.
Voltak kiserletek a LeMans-i autok egyenes szivocsoveinek
hosszvaltoztatasara, de a szerkezet tul bonyolultnak minosult. A
polgari autozasban nem kitetel az egyenes szivocso, ezert a
tervezok gondoltak egy mereszet, es felcsavartak a szivocsovet.
Igy egy kozel 40 cm hosszusagu szivocso is elfer kb 15 cm helyen.
(Ennyi pedig minden V-motor kozepen van.) Ha beepitunk egy
csappantyut a csiga kozepe tajara, akkor annak nyitasakot a
levegonek nem kell korbemenni, hanem egyenesen bezughat kozepre,
vagyis a tenyleges szivashossz 15-20 cm kozott lesz. A
gyakorlatban a csappantyu egy megfeleloen reselt elfordulo elem,
amit membran forgat el. A ford.szam novekedesekor a szivocsoben
no a legsebesseg, ami nyomascsokkenest jelent. (ez allando
karakterisztikaju mondjuk a fojtoszelepnel) A nyomascsokkenes egy
membranos szerkezetben elmozdulast hoz letre, ami elforgatja a
zaroelemet. Amig a res csak reszben van nyitva, addig a beszivott
levego megoszlik a hosszu es a rovid ut kozott. Ez olyan hatasu,
mintha a szivocso hossza valahol a hosszu es a rovid allapot
kozott lenne. Fokozatmentesen nyitva a reseket tehat olyan hatast
erunk el, mintha a szivocso hossza fokozatmentesen rovidulne a
ford.szam emelkedesevel. Ennek elonye az alacsony fordulaton
jelentkezo nagy nyomatek ("lapos", vagy "ketpupu"
nyomatekgorbek). Ilyen motornal nem erdemes visszakapcsolni, mert
2500-rol ugyanugy gyorsit, mint 4500-rol. Csak kevesebbet eszik.

Ha kerdes maradt...

Udv
Fogash


--
mailto:
http://www.tande.com/auto
http://www.auto.bdtf.hu/
http://hal2000.elte.hu/auto

> Mint kezdo trabisnak lenne egy nagy problemam.
> Megosztom veletek, hatha tud valaki segiteni. Szoval az van,
> hogy ha elveszem a labam a gazrol, akkor porog tovabb a
> motor (kb 1/2 perc, mire visszaall alapjaratra). Ez marha
> idegesito, mert kilometerekkel elobb kell azon gondolkodnom,
> hogy megalljak-e a kovetkezo piroslampanal. Mint laikusnak
> van egy olyan tippem, hogy a karburator utan valahonnan meg
> kap egy kis extra levegot, ugyanis ha a szivocsonkot befogom,
> nem fullad le a motor.

Azert porog olyan sokat, mert jo nagy rajta a lendkerek. A ketutemuek nem surit
enek
tul nagyot, tehat gazelvetelkor viszonylag kis ellenallas fekezi a motort. Emel
lett
meg ott az ugralos 2 henger, ami jo nagy lendtomeget igenyel. Ezert egy
gazelvetelkor a fordulat kb 1/4 ora alatt esik vissza uresjaratra.Hol fogtad be
 a
szivocsonkot? A legszurot befogni =0. A legsz.-bol egy gumicso vezet le a karbi
hoz.
Ha ez eloregedett (alul-felul szokasa megrepedni), akkor tud mellette szivni, d
e ez
a menetet nem befolyasolja. Legfeljebb nem (csak) szurt levegovel megy...A gumi
cso
egy alu-konyokre csatlakozik, ami csak ra van csavarozva (1 db csavar keresztbe
n,
bilincs jelleggel) a porlasztora. Ha ezt a konyokot befogod (pl a tenyereddel)
akkor le kell fulladnia. Ha viszont nem, akkor valahol +levegot sziv. Ilyenkor
viszont nincs alapjarat sem, es fordulaton is meglehetosen egyenetlenul megy a
ketyere. Ha ez van, lehet kapni tomites-garniturat (egy csomo papir-tomites), e
s
neki lehet allni cserelgetni oket. De ha nagyon idegen a Traguar, akkor elobb
inkabb mutasd meg valakinek, aki mar latott olyant.

Vagy kerdezz.
Udv
Fogash
--
mailto:
http://www.tande.com/auto
http://www.auto.bdtf.hu/
http://hal2000.elte.hu/auto

Sziasztok!

>Felado :  [Hungary]

>Mint kezdo trabisnak lenne egy nagy problemam.
>Megosztom veletek, hatha tud valaki segiteni. Szoval az van,
>hogy ha elveszem a labam a gazrol, akkor porog tovabb a
>motor (kb 1/2 perc, mire visszaall alapjaratra). Ez marha
>idegesito, mert kilometerekkel elobb kell azon gondolkodnom,
>hogy megalljak-e a kovetkezo piroslampanal. Mint laikusnak
>van egy olyan tippem, hogy a karburator utan valahonnan meg
>kap egy kis extra levegot, ugyanis ha a szivocsonkot befogom,
>nem fullad le a motor.

Akar ezt is be lehet venni a tipushiba gyujtemenybe. Szinte
rendszeresen elofordul, hogy a pillangoszelep tengely perselye
kikopik, es itt rendesen tudja szivni a falslevegot. Tenyleg
baromi idegesito, foleg ha meg gyorsabb is lesz a motor, mint
amikor nyomod a gazt.
Az en (reg volt) Trabimon megperselyeztettem, utan meg igen
sokaig nem volt vele gond. Talan ma egyszerubb egy felujitott,
vagy utangyartott karbit venni.

        Rob.
     http://www.auto.bdtf.hu/

Slezak Zsoltnak, aki ket autot vezet, es jo nyelvtanos:

> Azert nem kell ugye vonatozzak..? :-)))))

Ha tobbszor vezeted a nem automata valtosat, mint az automata
valtosat, akkor nem. :-) 

Mellesleg az automata valtoval a visszakapcsolas olyan lehet, mint
amikor az ovszert valaki kilyukasztja hasznalat elott: jo, ha van egy
eszkoz, de hat lehessen megkerulni is.
Az automata pont a lenyeget veszi el: a gaz-kuplung-valtokar-fek
negyes preciz, osszehangolt mukodtetesenek eredmenyekeppen letrejovo
hang-latvany-gyorsulas egyuttes hatasabol fakado, mar-mar esztetikai
sikon mozgo mamoros erzesbol szarmazo katharzist. :)))) (Miert is nem
mentem kritikusnak!)
(Pedig nem vagyok egy sebessegmanias, nem en vagyok, aki 90-el szaguld
a belteruleti szuk utakon, de azert varosi kozlekedesben a dinamizmust
csak jobban szeretem.)

>>(Automata valtoval ezt nem fogod tudni megtenni,
>>az automatat az atlag amerikaiak kedveert talaltak ki, akik nem tudnak
>>egyszerre a kezukre meg a labukra is figyelni. A ragozas teljesen
>>felemeszti az agykapacitasukat. :-)))
> 
> Az amerikaiakrol meg csak ovatosan. En is ebben a hitben voltam
> sokaig, aztan amikor egy itt dolgozoval beszelgettem kajan
> vigyorral megkerdeztem, hogy tetszik neki a kezi valto, es azt
> mondta, hogy nagyon szereti, sokkal jobb mint az automata.

Latjatok, ez is a fenti teoriat igazolja, annak az - felteszem, ha
atjott Europaba dolgozni, akkor az agykapacitasa rendben van -
amerikainak, aki ismeri ,
az automata valtot, szinten jobban tetszik a kezi. 
Szerintem Magyarorszagon az automata valto 3 dolog miatt kell:
- noknek (nem bantani akarom oket, a kozlekedesi kulturajuk messze  
magasabb, mint a ferfiake, de keves koztuk a muszaki zseni)
- tavolsagi ill. hivatasos soforoknek, kevesebb munkaval jar a vezetes
- kivagyisagbol (nekem erre is telik, bee..) 

Es most.. ide lojjetek (gesztus)!  Johet a flame! ;-)

NagyZol(tan)

Kedves Balint!

> Mint kezdo trabisnak lenne egy nagy problemam.
> Megosztom veletek, hatha tud valaki segiteni. Szoval az van,
> hogy ha elveszem a labam a gazrol, akkor porog tovabb a
> motor (kb 1/2 perc, mire visszaall alapjaratra). Ez marha
> idegesito, mert kilometerekkel elobb kell azon gondolkodnom,
> hogy megalljak-e a kovetkezo piroslampanal. Mint laikusnak
> van egy olyan tippem, hogy a karburator utan valahonnan meg
> kap egy kis extra levegot, ugyanis ha a szivocsonkot befogom,
> nem fullad le a motor.

Egyszer egy regi Trabimban a fojtoszelep tengelye mellett kikopott a
porlaszto haza, es ott is kapott levegot. 
Azt nem tudom, hogy ez lehet-e oka a tovabb porgesnek, de meger egy
ellenorzest.

A tovabbporges inkabb arra emlekeztet, amikor egy baratom megkert, hogy
a Dakojat vigyem szervizbe, vizsgaztatni. Csak azt felejtette elmondani,
hogy a gazbowden szorul, igy a benyomott pedal bent is marad...
A legidegesitobb nehany kilometerem volt...
A Trabinal, ha szorul a bowden, akkor a pedal lotyogni kezd, es a bowden
vege le is ugorhat rola, igy hiaba dugnam a labam a pedal ala, nem lehet
'visszatolni' a bowdent.


(Persze lehet, hogy nem mind pontos, amit irtam, mert a 'regi', meg a
legutolso Trabim porlasztoja teljesen mas volt, lehet, hogy pedal/bowden
ugyben is vannak kulonbsegek)

Udv,
Sanyi

sziasztok

hatalmas a gondom :) Tudom, hogy sokkal jobb a gyari fekbetet, de az
pofatlanul draga. Tenyleg megeri azt venni, mint utangyartottat? Persze az
utangyartott alatt nem azt ertem, ami a sarki zug autosboltban van, hanem
valami nagyobb alkatreszkereskedo altal arultat.

mas;
fekbetetcserenel mire kell figyelni? Azonkivul, hogy jol rakjam ossze, mert
en leszek az elso, aki kiprobalja :)))


Csao
    Bela

************************************************
*    mailto:       UIN: 14966664    *
*       URL: http://www.irisz.hu/~rb      v4.00*
************************************************

sziasztok

nem reklam, de az Autoplastic-A ceg arul ilyeneket. Remelem, hogy nem irtam
el  a nevuket. Kis szeriaban gyartjak oket a vevo almai alapjan. Vannak
nagyon szep peldanyok is. De valoszinuleg van naluk egyeb jo dolog is, mint
kuszobok, a lampakhoz "szemoldok" stb. Lattam az egyik swiftjuket, amit
atalakitottak. Nekem tetszett ;)



Koszi Mindenkinek a zseles akksikkal kapcsolatos valaszt.

Szabó Endre > 1998.08.05. 07:44:30 +1h-kor irta:

Szabó Endre > 1998.08.04. 16:52:14 +1h-kor irta:

Elado egy darab SEAT Cordoba 1.4 GLXi tipusu gepjarmu,
1995-os evjaratu, 71.000 km-rel.

Feher szinu, elektromos ablakokkal a vezetonek es az
anyosanak, taviranyitasu riasztoval, kozponti zarral,
sport kipufogoval, pluss karpittal, szinezett uvegekkel,
vezetett szervízkonyvvel.

Iranyara: 1.550.000,- Ft.

Erdeklodni: 06-20-614-307

> Ki tudja hol lehet beszerezni, olyan hatso legterelo szarnyat...
> Tenyleg van ezeknek valami hatasuk a menettulajdonsagra? +/-

Beszerezni (szerintem) Majoshazan erdemes, ott akar egyedi,
csak az adott kocsihoz illeszkedo darabot is keszitenek+egyeb
optikai tuning.
De tudni kell a kovetkezoket (cseppnyi "profan" aerodinamika jon):
Ketfele cellal keszulnek. Van olyan, amelyik a legellenallast 
csokkenti oly modon, hogy kisebb-nagyobb sikerrel "kisimitja" azon
legorvenyeket, amelyek a kocsiszekreny "kocka" formajabol adodnak. 
Az utaster ugyebar meglehetosen meredeken emelkedik ki es valahol
a kocsi farat is be kell fejezni. Ezen helyeken haladas kozben nem kivant
legorvenyek keletkeznek, amit enyhen (1-3 cm) kiemelkedo, "kacsafarok"
alaku legterelokkel ugy-ahogy meg lehet szuntetni. Jo esetben csokken
a legellenallas, azaz csokken a fogyasztas, no a vegsebesseg. De
amatorkent, szemre kivalasztva egyet a boltban es "itt kb. jo lesz"
modon felteve inkabb rontani fog a helyzeten. Kb annyit, mint amennyit
javitott volna, ha jol van felteve. Ez atlagos kocsinal szinte semmi. Ha
leveszed az antennarol a kedvenc focicsapat zaszlajat, tobbet segit :)

Azok a bizonyos F-1-es szarnyak (es a tobbi hasonlo is) joreszt mast celra
valok. Az egesznek az lenyege, hogy "leforditott" repulogepszarnykent a
rajtuk ebredo aerodinamikai felhajtoero (ami itt ugyebar inkabb lehajtoero:)
a kocsit lenyomja az utra, azaz jobb lesz a jargany tapadasa, nagyobb 
sebesseggel lehet a kanyarokban haladni. Ami kinos tulajdonsaga ezeknek
a szarnyaknak, hogy ez a felhajtoero korantsem egyenletesen valtozik a
haladasi sebesseggel, hanem van egy minimalis sebesseg, amit tullepve hirtelen
megjelenik, illetve alaesve ugyanilyen atmenet nelkul megszunik. Ez a jelenseg
teljesen analog a repulesben ismert u.n. atesesi sebesseggel (ha esetleg nem
ismeri valaki: ez az a minimalis sebesseg, ami alatt haladva megszunik a
szarnyakon a felhajtoero, es a repulogep siklas helyett ferde hajitas palyan
halad tovabb, ami Foldanyank gravitaciojanak koszonhetoen lezuhanassal 
er veget). A versenysportban hasznalatos leszorito szarnyak ezen minimalis
sebessege jellemzoen 100 km/ora korul van. Ugyanis, ami szarny ezalatt is
szamottevo leszorito erot produkalna, az mar olyan nagy legellenallasu, hogy
nem eri meg hasznalni.

Osszegezve: utcai kocsira akkor erdemes feltenni, ha a jargany optikai
megjeleneset jobban javitja, mint amennyibe a felszereles kerul. A menet-
tulajdonsagokat erdemben nem befolyasolja, kiveve, ha valakinek letszukseglete
szuk kanyarokban 100 km/h folotti sebesseggel haladni. A karosszeria teljes
atalakitasa mar mas teszta, foleg, ha valamelyik neves intezet szelcsatornaja i
s 
rendelkezesre all :))

Tisztelettel

Csussz

u.i.: valaki valamelyik HIX ujsagban mar feszegette ezt a temat, miszerint
a sebesseg-leszorito ero fuggveny alakja miatt elkepzelheto, hogy egy adott
kocsi egy bizonyos kanyarban egy adott sebessegtartomanyban nem kepes
haladni, mert tul gyors ahhoz, hogy ne sodrodjon ki, de tul lassu ahhoz, hogy
a szarnyain elegendo leszorito ero keletkezzen, ami megjavitana a tapadasat.
Csak gyorsabban vagy lassabban kepes azt a kanyart teljesiteni. Erdekes.

Sziasztok,

     Van valakinek tapasztalata a Scenic 1,4 vagy 1,6 modelljevel.

     Köszi

     Peter