Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 603
Copyright (C) HIX
1998-12-02
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: Esik-e az eso... (mind)  25 sor     (cikkei)
2 Re: zajcsokkentes (mind)  11 sor     (cikkei)
3 RE:Esik-e az eso.. (mind)  10 sor     (cikkei)
4 RE: a bolygok gomb alakja (mind)  190 sor     (cikkei)
5 rain man (mind)  23 sor     (cikkei)
6 vakuum energia (mind)  35 sor     (cikkei)
7 Re: Help! Help! Haromszogszerkesztes (mind)  20 sor     (cikkei)
8 tizezer eves / idegen tollak (mind)  36 sor     (cikkei)
9 Re: maximalis hegymagassag (mind)  10 sor     (cikkei)

+ - Re: Esik-e az eso... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

In article >,   writes:

> ami megmondja, hogy ejszaka esik-e az eso. Emberi beavatkozas nelkul.
> Csinalt-e barki ilyet? Egy 'brain-storming' szekcion mar tul vagyunk, es
> rengeteg otlet van, ami esetleg mukodhet, de igazan jo otlet nem volt
> ami biztosan mukodik, es nincs tul sok idonk kiserletezni. A keszuleknek
> nagy gyenge szemerkelest is erzekelnie kell (1-2 csepp / m^2 / 10s),
> viszont madar/rovar stb. nem szabad hogy zavarja nagyon. Meret nem
> szempont (lehet tobb meter is), ar se nagyon (szerintem par ezer dollarig).
> A riasztasnak relative gyorsan kell jonnie (szerintem 10 s meg elfogadhato).

Milyen formaban kered a jelzest?
Kanalcsorompoles hangja?
Piros tintapaca egy folyamatosan elokunkorodo papircsikon?
E-mail?

Es hol a hatar a magas paratartalom, es a kodszitalas kozott?
Mi a helyzet a hoesessel, jegveressel, harmattal, zuzmaraval?
Milyen homersekleti tartomanyban kell mukodnie?

Ne ertsd felre, nem kotozkodom!
Ezek a kerdesek fontosak. Szivesen tornem a fejem a megoldason
ha kicsit pontositod a feladatot.

Gabor
+ - Re: zajcsokkentes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Ott tart, hogy luxus BMW-be rendelhető ilyen herebere, ami ezt megoldja.
De gondolom nem filléres.

 wrote in message ...

> Valaki tud valamit mondani a panellakasok zajszureserol?
> Kulonosen a melyebb hangok csokkentesere gondoltam (autos
> zene, kalapalas, ajtocsapkodas). Egyszer lattam talan a Deltaban,
> hogy egy szoba falaira ?foliahangszorot? raktak, amit
> szamitogeppel vezerelve a zajjal ellenfazisu jellel hajtottak meg.
> Ma vajon hol tart ez a terulet?
+ - RE:Esik-e az eso.. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hali!

Mivel meret nem szamit-> Egy darab nagy tolcser, aljan kis atmeroju luk van
csak, hogy egy vizcsepp teljesen kitoltse..(pld 0.5 mm) a luk ket felen
egymastol szigetelt elektrodak, amit osszekot a vizcsepp...elektrodakra
ellenallasmero muszer...
ez igy jo?

By!
Steve
+ - RE: a bolygok gomb alakja (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>From:  

snitt

> (egyebkent kituno erv, csak sajnos nem altalanosithato), illetve VAti
> koti az 
> ebet a karohoz a szilard testek folyasat illetoen. A diszkusszio soran

Nem csak en kotom hanem meg jo sok ezer-tizezer ember :)))
Egesz szakmak. Merthogy ez tenyallas.

> egyet s mast arrol, hogy vegul is meg a gyemant is folyekonynak 
> tekintheto, mert ha valamilyen ero hat ra akkor az entropiaja csak ugy 
> csokkenhet, ha enged ennek az eronek (ha jol ertettem).

Nem jol ertetted, de ez mellekvagany.

> A bolygok (vagy egyes bolygok) magjanak folyekony (erts olvadt) volta
> nem lehet kerdeses. Hogy valaha az egesz bolygo nagyjabol 
> folyekony (olvadt) anyagbol allt az is nagyon valoszinu. 

Nem valoszinu hanem biztos, hogy a Fold femes magja olvadt,
mint sokszor le is irtam IMHO.
Az is teny, hogy a kopeny szilard.
Te minimum Nobel-dijat fogsz kapni ha bebizonyitod hogy nem az,
es ezzel ujrairod a foldtudomanyokat :-)) 

> evidens. (Hogy a feluleti feszultseget
> miert butasag itt emlegetni azt most nem teljesen ertem, 
> de ha alkalmam lesz ra akkor utananezek, esetleg szamolok).

Eleg a negyjegyu fgv.tablazat is + kozepiskola is, vilagos 
hogy itt a feluleti erok kvazi nullak a tomegerokhoz kepest
(nagy linearis meretek!)
Sot, mivel nagyon lassu mozgasokrol van szo, az inerciaerok
is nullanak tekinthetok a tomegerokhoz kepest. 

> szilard kereg is nagyjabol gomb alakot formaz. A Holdra nezve talaltam 
> olyan adatot is miszerint a Hold felszinen valamikor egyenesen _lava
> ocean_ 

Ez lehetseges, de a Hold sok szempontbol erosen specialis
egitest, leginkabb keletkezesi korulmenyeit illetoen.
Azt kevesen vitatjak hogy pl. a holdi sotet teruletek bazaltlava
eredetuek es abszolute meg voltak olvadva egyszer.

> volt, mivel a szilardulo anyagok (leven nehezebbek) lesulyedtek es a
> lava felulre kerult. (*When the Moon formed it was enveloped
> by a layer of molten rock  (magma) hundreds of kilometers thick
> (shown on the left of the blue arrow)*).

 ...azaz tobb 100 km, ami joval kisebb mint a Hold atmeroje,
es, teny es valo hogy a holdi tengereket (Mare Imbrium stb...)
letrehozo kisbolygo-becsapodasok hatalmas lavaoceanokat hoztak
letre (nagy tomegu megolvadt kozet) amelyek kitoltottek a
becsapodas krateret es hatalmas teruleteket elontottek a Holdon.
Hogy a Hold mikent keletkezett az erdekesebb mese es egeszen
masrol szol.

> En inkabb azon akadok fenn, hogy a mar hideg kozetekbol allo
> alakzatoknal is feltetelezik a *folyast* mint FO alakformalo erot. 

Akkor *folyas* helyett ero hatasara bekovetkezo rugalmatlan
deformaciot irok. Igy jo? Sokkal hosszabb:)

Az, hogy hideg kozetek osszelapulnak es gyurodnak mint a 
retesteszta, az megint teny.

***nem Te irtad hanem , de ide tartozik: ***
> A folyas talan az anyag molekulainak olyan elmozdulasa egymashoz
> kepest, aminek iranya csak a kulso eroktol es a mozgasalapottol
> fugg ( tehetetlenseg ) es nem fugg az anyag belso szerkezetenek
> iranyultsagatol ( mint pl. diszlokaciok elmozdulasa ).
> Bar eszerint a folyadekkristalyok hataresetet kepviselnek,
> es ekkor a definiciotol fugg,
> hogy folyasnak tekintjuk-e a retegek egymashoz kepesti csuszasat.
***end***

Lehet helyben vagyunk, valojaban a *folyas* es a folyadek/szilard
fogalmakon lovagoltok :)

Nem latom indokoltnak, hogy a szegeny diszlokaciok elmozdulasa
miert tilos es kulonosen az "egesz reteg" csuszasa miert.

A dolog akkor racionalis, ha a kristalyos szerkezetu anyagokra
nem akarjuk ertelmezni a folyast -mivel ezek csak igy tudnak
deformalodni- ekkor viszont onmagaval definialunk valamit:
folyik az, ami nem kristalyos azaz folyadek:)

Ez igy nem jo.
Termodinamikailag egyertelmuen meg lehet kulonboztetni
a ket halmazallapotot. (fazisatalakulas)
A "valoban" szilard anyagoknak van olvadashojuk es fagyashojuk, amit
be kell fektetni ha egy, a (p,T) diagramon kijelolheto vonalon
at akarjuk vinni az anyagot egy masik, nem gaznemu halmazallapotba.
Legyen "szilard" az ami megolvasztva elvesziti a kristalyos 
szerkezetet. Tehat kristalyos. Ami nem kristalyos az folyadek.

A viszkozitasnak ehhez semmi koze.
Az egy anyagjellemzo. Van egy a levegonek is, a viznek is, a kozetnek
is. A gaznemu az aramlik ami nem gaznemu az folyik vagy torik. 
Enszerintem innentol nyelvi a vita.

Akkor a hidegen sajtolt acel vajon mit csinal, ha nem folyik?
Meg a zsargon is azt mondja, "megfolyatjuk".:)
Amikor egy valodi kristalyos anyag deformalodik, _mindig_ ugy
tortenik, hogy a diszlokaciok (el-~, felulet-~) kergetoznek
es kunkorodnak az anyagban addig, amig be nem all az uj geometria.
Ha keves a diszlokacio, az anyag nagyon puha, ezert edzeni kell,
jol megtorogetni a kristalyokat, szennyezoket vinni be (pl. szen)
amelyek jelenlete (pontdiszlokacio) osztodasra kenyszeriti
a meglevo diszlokaciokat es mereviti a kristalyt. Igy
lesz a lagyvasbol edzett acel. Szoval a valodi mikrokristalyos
anyagok fenyevre vannak az idealizalt egykristalytol.
Ha a diszlokaciok nagyon surun vannak, akadalyozzak egymast 
es az anyag "megkemenyedik": ridegge valik, toredezni kezd, 
a kristalyos szerkezet egyre inkabb szethullik es bekovetkezik
a tores. Ha jo sokat varunk vagy melegitunk, a diszlokaciok 
"kisimulnak", az anyag ridegsege enyhul. (Ld. hajlitgatott majd
melegitett drot)

Kozetekben pont ez tortenik. Jo lassan folyatjuk, oriasi nyomason,
jo melegben es szep turelmesen.

Persze meg igy is vannak toresek szep szammal. Toredezes, breccsasodas,
lattam ilyet eleget.
Es mikroszkop alatt teljesen ellaposodott palas (mikrokristalyos)
kozetet is, amiben jo sok millio ev alatt, tobb szaz fokon laposak
lettek az egyedi kristalyok.

> Abban a kerdesben, hogy szilard testek nagy nyomas alatt keplekennye 
> valhatnak konnyen meg lettem gyozve mert eszembe jutott, hogy a 
> gleccserek jege is szep lassan vandorol a magasabb helyekrol az 
> alacsonyabb helyekre. Hasonlo jelenseget a geologusok kozetek eseten is

Ez erdekes, mert tudomasom szerint a H2O abnormalis viselkedese
miatt van a gleccser-effektus; jolnevelt anyagok "kemenyednek"
a nyomastol azaz tomorebb es kemenyebb kristalymodosulatokat 
vesznek fol, lasd gyemant.

> joggal feltetelezhetnek, bar olyan geologiai kepzodmenyrol en meg nem 
> olvastam amelyikben egy ilyen *gleccserszeru* *kozetfolyamot* irnanak
> le. 

 ..mert nincs. Illetve iszapfolyamok meg abisszikus zagyarak
vannak, de mastol.
Nem felteteleznek ilyesmit hanem megkalapaljak a kovet es leirjak
mit latnak azutan gondolkodnak. Es az jon ki amiket leirtam IMHO.

> Persze ez semmit sem jelent mert abszolut outsider vagyok. Ha valaki
> tud ilyenrol megkoszonom az informaciot.   
> 
> Zarojelben hadd utaljak arra, hogy a vita heveben elfelejtettuk a
> *folyast* definialni. Nyilvanvalo, hogy nem nevezhetunk minden 
> hely- illetve alakvaltozast a *folyasnak*. Hirtelenjeben en talan
> arra a folyamatra ertenem csak jogosnak a *folyast* szot 
> hasznalni amelyikre a Bernoulli egyenlet

haat, ez azert meredek, mondom en is. 
Megismetlem amit mas is irt, a kiserleti fizika osszefuggesei
nem (mindig) extrapolalhatok igen nagy tartomanyokra, es elegge
hajanal fogva elorancigaltnak tunik a folyadek fogalmat pont a
Bernoulli-egyenlethez kotni.
Hogy itt pl. miert nem jo az egyenlet,  szepen
meg is irta. Lasd fentebb.

> ervenyes. Illetve mikromeretekben gondolkodva olyan allapotot
> feltetelez a *folyadek*, *folyas* kifejezes ahol a reszecskek
> (molekulak stb.) szabadsagi foka bizonyos felteteleknek 
> megfelel. Vajon egy nedves agyagdarab alakvaltozasa 
> *folyasnak* tekintheto e vagy sem?  Hogy lehetnek jelensegek 

A homok nem egy szilard kozet mivelhogy nincs cementalva
es amit csinal az nem igazan folyas.
A homok  _tormelekes_uledek_, amibol bizonyos korulmenyek
kozott kozet _lehet_ ha majd kompaktalodik meg cementalodik.
Az agyagnak, marganak, tobbi tormelekes uledeknek stb. van
hezagterfogata, kotott es szabad szemcsekozi vizterfogat%a,
cementacios foka, alaki tenyezoje stb... tehat messzirol sem
az a klasszikus szilard kozeg amirol az eredeti kerdes szolt.

[szamitas - snitt]
> hogy meg a gyemant tetraeder is gomb alaku lehet megfelelo ido alatt,
> de azert ennek az idonek nem szaban hosszabbnak lennie mint paldaul
> az osrobbanastol idaig eltelt ido 10*ese. 

Ez meg mindig _veges_ idotartam.
Bizony nagy ido a vegtelen! :)))

udv: VAti
+ - rain man (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 [United States] irta:

> Szoval keresunk olyan modszert/szerkezetet,
> ami megmondja, hogy ejszaka esik-e az eso. Emberi beavatkozas nelkul.

A rovarok, madarak miatt imho a statikus erzekelok nem jok.
En csinalnek egy nagy, legalabb egy negyzetmeter "szajnyilasu" tolcsert
valamilyen vizzel nem nedvesitheto anyagbol [teflonozva], amire
femgozolessel nagyon vekony vizszintes femcsikokat vinnek fel eleg
suruen. [1mm] Vennek egy 286-os gepet, vagy XT-t, es csinalnek bele egy
interface kartyat, ami jelzi a vezetoparok kozotti ellenallas eros
megvaltozasat.
Ezutan mar csak rovid programozas kerdese, hogy a tolcserfalon legordulo
vizcseppeket megkulonboztessuk a vere'burulrektol. Egy negyzetmeter
mindenkeppen kell, mert a 10 masodpercen beluli riasztas, es 2
csepp/m^2/10sec kovetelmenyek miatt legalabb ket cseppet erzekelni kell
a megkulonbozteteshez. Valszeg a nagyon apro cseppeket nem erzekeli,
mert azok meg a meredek teflonretegen sem gordulnek le.

Mire kell ez?
Kodszitalast is kell erzekelni?

Udv, Peter.
+ - vakuum energia (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Regebben irtam a vakumenergiarol is nektek.

Mit is ?

> Nagyon hamar leketyegett a tema.
> Talan tabunak szamit? 

Cseppet sem.

> Vagy nem ide valo tema.

De. 
Pontosan mi az a vakuum energia ? 
Engem mindig nagyon erdekelt, de senki sem hajlando tisztan es vilagosan
elmagyarazni. 

> de ha valaki kozuletek elmondana a velemenyet rola,

Ha vegre megtudom, hogy mi, akkor elmondom a velemenyemet. 

> itt meg van helye a fantazianak is, 

Lehet, de a vegkovetkeztetes ne azon nyugodjon, ha lehet. 

> Nem akarom ratok eroltetni sem,
> csak azt vegkepp nem hiszem, hogy csak nekem van
> velemenyen errol. 

Megnyugtatlak: mindenkinek lesz velemenye. Errol vagyunk hiresek.

Kivancsian varom a dolgot.

Udvozlettel, (Vas)kalaplengetessel: 

Janos
+ - Re: Help! Help! Haromszogszerkesztes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

CalComp digitalizalo tablaval Linux alatt :))))))))))))))))))))

 wrote:

> Holnap dolgozatot irunk, es ez biztos benne lesz:
>
> Adott a haromszog harom oldala, a = 10 cm, b = 12 cm, c = 14 cm. Hogyan
> lehet beloluk haromszoget szerkeszteni?
>
> Es akkor hogyan, hogyha c = 15 cm?
>
> A valaszokat ide a TUDOMANY-ba kerem, villamgyorsan, mert a magan e-mailt
> nem olvasom. Lehetoleg tobb megoldast is kerek.
>
> Udv, MF
>  ..... http://www.relief.hu/ ...............................................
>  phone/fax: +36-88-272644 | Microsoft is not the answer.
>  cellular: +36-20-9576742 | Microsoft is the question, and the answer is no.
>
> @@@@ Villamgyors valasz a moderatortol: körzővel. @@@@@
+ - tizezer eves / idegen tollak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> irta (bevallasa szerint egy bulvar ujsagcikk alapjan):

> A dendochonologia, vagy valami hasonló nevű, ezzel szemben 
> halálpontos kormeghatározás módszerével akár 6-10 ezer éves leletek 
> korát lehet *éves* pontossággal meghatározni. Csak fára jó, főleg 
> egészben hagyott fa alkatrészekre, mint alapozáshoz használt cölöpök 
> vagy gerendák.
> 
> A módszer alapja az a tény, hogy a fa az adott év időjárásától függő 
> évgyűrűt növeszt. Az adott területen előforduló rokon fajok 
> évgyűrűmetszete tehát hasonló képet ad. Rengeteg (ha van!) (és soxor 
> van) egymás korát átfedő fa metszeteinek sorbarakása a mai napig (!), 
> a leletek számítógépes elemzése (illesztése) alapján a tízezeréves fa 
> évgyűrűinek kora pontosan megnevezhető. A módszer viszonylag új, mert 
> nagy mennyiségű metszetkép feldolgozása szükséges, azonban régészek 
> között közismert. Ilyen módszerrel határozták például meg a minap egy 
> 5786 évvel ezelőtt cölöpökre épült svájci falu korát, amelyet 10 éven 
> át építettek. Az ott talált cserepek összehasonlítása más területen 
> találtakéval további - bár korántsem olyan biztos - kormeghatározási 
> lehetőség a megfelelő faleleteket nélkülöző területek számára. Így 
> derült ki egyes baranyai falvakban talált, korábban +-1500 éves 
> periódusra saccolt cserepes kultúrák pontosabb kora, most +-150 évre 
> merik ennek a közvetett kormeghatározás pontosságát tenni.

Zseniabilis modszer.

Kerdes: hogy all most altalaban a leletek kormeghatarozasa? Hasonloan
csavaros modszerekre van szukseg? A korabban talan tulsagosan is korbe-
rajongott C14 fenye sokat kopott nehany hires (am a bulvarsajto altal
termeszete miatt nem reszletezett hatteru) blamazs miatt. Es hogy all a
helyzet a millio eves leletekkel? Hallottam hosszabb felezesi ideju (a
leleteket korbefogo talaj retekben levo) izotopokrol... A nature-tol (!)
tegnap erkezett spam-ben felhivjak a figyelmemet a mostanaban a lapban
folyo, a fossziliak megbizhatosagarol szolo vitara is.

Udv///Laci
+ - Re: maximalis hegymagassag (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 wrote:

> de valaha azt is tanultam. Viszont mar akkor sem ertettem,
> egy idealizalt rud pontosan miert hajlik ki???)

Mert nem hajlik ki, csak labilissa valik (kiteres eseten a nyomoero
altal okozott hajlitonyomatek nagyobb kiterest okoz), es ezert tudjuk,
hogy "hat meg akkor a nem idealis". Erre gondoltal?

Th(A)n

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS