Hello!
        
        Egy szimpla kerdesem lenne:
        tekintheto-e a vilagegyetem vegtelennek?
        (nem tetszolegesen nagynak, hanem VEGTELENNEK!)

                        Geza

Kedves Tanulgatok,
        levezetesul most megint valami olvasmanyos szoveg a regi VITA-bol.

> Temakor: ALTALANOS RELATIVITAS  ( 60 sor )
> Idopont: Thu Apr  6 09:46:59 EDT 1995 VITA #233
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

        Zavarban vagyok, mert meg tenzorok nelkul sose beszeltem altrelrol.
Tenzorok nyelven egyebkent egyszeru a dolog. Mint mar irtam az m tomeg az,
nem skalar (nem invarians a koordinata rendszer(kr) transzfotmacioira). 
Akkor mi az invarians? Hat az energia impulzus tenzor. (A tenzor az olyan,
mint a vektor csak ket indexe van) Mar csak meg kell keresni a tenzort amivel
egyenlo kell legyen, es kesz is vagyunk.
        Na, de nezzuk tenzorok nelkul. Bizonyara ismeritek a liftes hasonlatot.
Ha egy liftben vagy, nem tudod megallapitani, hogy a Foldon van-e az a lift,
vagy az urben. Ugyanis
        1. A liftben leejtett targy (legyen alma) "leesik". Ekkor ket eset van.
a, A lift a foldon all a 22. emeleten.
b, A lift a vilagurben van, es valaki gyorsitja (huzza egy kotellel).
        2. A liftben "leejtett" alma ott lebeg a kezunk mellett. A ket eset:
a, A lift zuhan, es most epp a 18. emeletnel jar.
b, kint vagyunk az urben es "allunk".
        Akik ugyesek maris tudnak ket trukkot amivel megis el lehet donteni
hol vagyunk. 
        1. Megmered a gyorsulas dradienset.
        2. varsz egy kicsit. Aztan ha puffansz a pinceben a Foldon vagy, kulon-
ben az urben (1. eset). Vagy elfogy az ereje aki huz es igy megtudod, hogy az
urben vagy, vagy ha nem valtozik a gravitacio sokaig akkor a Foldon vagy (2.
eset).
        De ha megis idealizalunk. Vagyis kicsi kornyezetet veszunk, es rovid
idot tekintunk, akkor nem tudunk kulonbseget tenni a ket eset kozott. Miert?
Eotvos es Dicke merese miatt. Ok garantaljak, hogy 10^11 pontossaggal meg-
egyezik a ket eset.
        Einstein egyebkent nem szokott masra hivatkozni a cikkeiben. Ami eleg
csunya dolog. Ha nem ismertuk volna szerenyseget, akkor ezt nagykepusegnek
gondolhatnank. Tudott-e Einstein Eotvos mereserol? Egy okunk van ra, hogy
tudott. A felesege Mileva Marity reven.
        Na ez meg er egy kulon meset. Nem regen mind a feministak mind a 
szerbek hoborogtek, hogy a relativitast a szerb no Mileva talalta ki, csak
a csunya ferfisoviniszta ferje ellopta.
         1. Mileva horvat volt es nem szerb. Ezt Lukacs Belatol tudom, aki
valamilyen uton megtekintette a holgy sirkovet. Na most, hogy latin betukkel
volt irva a neve az semmit sem jelent, mert lehet szerbul is irni latin betuk-
kel. De a horvat es a szerb latin betus helyesiras mas. Halistennek a Marity-
ot is maskepp irjak horvatul mint szerbul. A sirkovon pedig horvatul volt
irva a neve. Azert a rokonok csak jobban tudtak, hogyan kell a holgy nevet 
irni.
        2. Feminizmus. Az egesz alapja az volt, hogy allitolag talaltak egy
905-os keziratot amin meg Mileva is szerzo volt. Nos a holgy tenyleg vegzett
fizikus szakot, hiszen Einstein evfolyamtarsa volt. Nyilvan Einstein is meg-
beszelte vele a fizikat. De ki van csukva, hogy a neni miutan megcsinalja az
evszazad elmeletet utanna szepen lemond rola. Nem beszelve arrol, hogy
kesobb el is valtak. Nem tudunk rola, hogy Mileva valaha is olyat allitott,
volna, hogy tole loptak a reltivizmust.
        Latom mar megint kifutok a turelmetekbol. Igy most mar csak azt mese-
lem el miert tudhatott Einstein megis Eotvosrol. Aztan gondolkozzatok a liften.
Nos Mileva magyar alatvalonak szuletett a deli vegeken. Igy persze magyarul
is jol tudott, sot Svajcba jaratta az Akademia kozlonyet. Ha mar jaratta
el is olvasta, es miert ne meselt volna a ferjenek rola. Eotvos elso cikke
pedig magyarul e kozlonyben jelent meg.
        Nem sok nagy fizikusnak volt akkoriban magyar allampolgar felesege
(kesobb akadt meg egy par, pl. Dirac), igy Einstein meg elonyben is volt a
tobbiekhez kepest. A tema irant erdeklok figyelmebe ajanlok ket konyvet:
1. Lancos Kornel: Einstein evtizede. pici konyv a Gondolat sorozataban.
2. Vizgin: jo hosszu cime van. kb 300 oldal, akkora mint egy regeny, es
ugyancsak az 1905-15 evekkel foglalkozik (szuper! konyv).

Üdv!

Először is nem vagyok tudományokhoz értő,
de ez senkit se érdekel.
Másodszor:
E l g o n d o l k o d á s r a   adhat okot ez a cikk a 
Magyar Hírlap pénteki számából.  /nekem még ez is ujdonság./
Úgy gondolom, hogy a kitüntetettek nem sokat leveleztek  itt  és  ezúton,
és nem az Internet csatlakozás hiánya miatt...

******
MAGYAR   FELTALÁLÓK   KÜLFÖLDI    SIKEREI

Két külföldi rangos feltalálói kiállításról, a nürnbergi Iena `97 
és a brüsszeli Eureka `97-ről is érmekkel térhettek haza a
magyar feltalálók.
Munkáikért összesen  tíz arany, nyolc ezüst és 
öt bronzérmet kaptak.
Az  a r a n y é r m e s   találmányok között szerepel:
Szőllősy János HUMET-R gyógykészítménye, valamint
a mágneses térerőmérője.
Szőllősy János a két aranyérmen kívül három másik
díjat is kapott, így a brüsszeli polgármesteri díjat,
a Nicolaji Tesla-díjat és a sarkköri feltalálók díját is.

A gazdasági szempontokat tekintve talán a 
leghasznosabb találmányok között van az ugyancsak
a r a n y é r m e s    SOÓS MOTOR, ami hidrogént 
éget el tiszta oxigénnel. Levegőfelhasználása nincs, 
égésterméke a vízgőz, így semmilyen környezetszeny-
nyező hatása nincs.

Ugyancsak a r a n y é r m e s találmány az elektronikus
aszinkron motorok intelligens vezérlője. A berendezés,
amely Enyedi József,  Parrag Imre és Baranyi József
találmánya, 20 százalékos energiamegtakarítást 
eredményez.

Mindkét nemzetközi kiállításon közel 200 üzleti ajánlat
érkezett a magyar találmányokra.
A legfiatalabb feltaláló a 30 éves Vonhauser Olivér, aki
két társával együtt sebességváltóval ellátott lánc nélküli 
kerékpárt állított elő.
A legidősebb feltaláló pedig a 77 éves Csongrádi Adél, aki 
70 éves Szerdahelyi Jánossal az ezüstérmet nyert 
aerobicrollert fejlesztette ki.

JÖVŐRE MÁRCIUS 16-22. KÖZÖTT BUDAPESTEN 
RENDEZIK MEG A FELTALÁLÓK VILÁGTALÁLKOZÓJÁT
ÉS A FELTALÁLÓK OLIMPIÁJÁT.
Az olimpián résztvevő találmányokat a világ feltalálói
az Interneten keresztül közlik, és száz ország 
215 feltaláló egyesülete minősíti ezeket.

MTI
***** A cikk lehetne részletesebb is.

Harmadszor, ha már a Pí is szóba került:

A Pí az egy szimbólumrendszer, több síkon lehet értelmezni.
A több síkon való értelmezéshez bölcsesség szükségeltetik.
E g y i k   jelentése az lenne, amit még hivatalosan 
nem találtak fel, hogy ez az az "jelkép", ami  
"e l v á l a s z t j a"   a  v é g e s t  a   v é g t e l e n t ő l.

Nekem nincs meg ez a bölcsességem, de nálamnál
bölcsebbek már leírták ezeket a dolgokat.

Aki keres, az biztosan találni is fog. 

Üdv mindenkinek!
Andrea

Ha jeget megolvasztol, meg a 10-15 fokos vizben is vannak igen apro
jegkristalyok. Ha megfelelo kristalyosodasi magvat adnak, lehet "meleg"
havat csinalni. Valamilyen baci feherjeburka megfelelo kristalyosodasi
magkent szolgal, tudomasom szerint ezt mar alkalmazzak, a ho olvadasi
homersekletet 7-8 fokra sikerult kitolni, ezzel meghosszabbitani a si-
szezont.

A 43 fok erdekesnek tunik, meg inkabb a "chemical memory effect" (ez
bizonyos felteteles reflexmukodest valt ki bennem) es a modszer, hogy
modulalt ultraibolya EM (elektromagneses) sugarzas vagyis feny felhasz-
nalasaval ertek ezt el... Azt hiszem, finom voltam.

Udv///Laci

VAti valaszolta paradigmak ugyeben:
>>Ebbe szivesen beszallok esetleg David Bohm, Fritjof Capra, Fred Hoyle,
>>Rupert Sheldrake es hasonlo urgek gondolatainak ferditesevel 8-)).
>A szelso ket urgerol nem hallottam, Fritjof Capra nem tudom hogy jon ide
>(o ugye -mielott agyara ment volna a buddhizmus- egy fizikus volt, azota
>nem tudom mi), Hoyle pedig a maga idejeben ismert, elismert, idezett
>kutatonak szamitott attol fuggetlenul h. elmelete't nem igazolta az ido,
>szinten nem ertem o hogy jon ide.

David Bohm kvantumfizikus, Rupert Sheldrake biologus, regebbi VITAkban
es TUDOMANYokban mar idezgettem toluk. Hoyle vagy mas elmeletet
nem az idonek kellene igazolnia... 8-)) Azert ideznek tole is, mert
a divatostol elegge kulonbozo elmelete volt, amely elmelet legfrissebb
verzioja legalabb olyan jol leirja a kiserleti tenyeket, es betartja az
elfogadott elveket, mint a bigbang legujabb verzioi. 

Viszont aggaszto, hogy Capra-t igy lehulyezed... 8-(
Talan olvass tole valamit, pl. The Web of Life ...

>A gondolatok ferditese szerintem nem helyenvalo, ha ugy ve'led en
>ferditek valamit korvonalazd pontosan hol es mit. 

A vigyor azt jelezte volna, hogy tolmacsolni probalom majd a 
gondolatokat, ezzel persze torzitom is. Nem allitom, hogy Te
ferditenel. (Ez igy nyogvenyelos lesz, ha minden smiley-t
meg kell magyarazni...)

>Lehet nem eleg vilagosan fogalmaztam, de pont arrol (is) irtam miert nem
>celravezetok azok a gondolkodasi semak, amiket pl. Capra kovet. Eppen
>nem tul szerencses Caprat es Wittgensteint egy lapra tenni... 8-)) 

Ezt fejtsd ki bovebben, legy oly jo!

>Mert Wittgenstein pont azzal zarja konyvet h. a filzofia egyedul helyes
>modszere az, ha nem mondunk semmit a termeszettudomany tetelein kivul:
>ha valaki ezeken kivul (moge/helyett) valami metafizikait akarna
>mondani, bebizonyitani hogy a kijelenteseiben szereplo jelekbol legalabb
>egyhez nem fuzott jelentest. (kvazi: ertelmetlent allit)

Ez olyan Godel-esen hangzik... Es honan tudod, hogy Wittgensteinnek
igaza van?

>En pontosan ezert tartom foloslegesnek es nevetsegesnek, hogy pl. a
>VITAban beszalljak a hivok es ateistak orokos disputajaba valami
>reszkerdes korul. Ugyanis nyilvanvalo szamomra, hogy a hivok (es
>barminemu vallas) allitasai ertelmetlenek (meg sajat logikai terukben
>is), ugyanakkor soha nem fogom tudni errol meggyozni oket. "What we
>cannot explain we must pass over in silence." (L.W.)

Azert ha nyilvanvalo, akkor talan elmagyarazhato is, nem?
Ha pedig csak eloitelet, akkor tenyleg jobb hallgatnod.

>Viszont a valaszodbol itelve te sokkal kompetensebbnek tartod magad a
>tudomanyfilozofia/paragdigma targykorben mint en, ugyhogy ha valami
>erdemit is tudsz valaszolni akkor valaszolj. Ha nem, akkor ne.

Szerintem erdemi a valaszom 8-)), de egyebkent se tiltsd meg, mire
valaszoljak, mire nem. Nem tartom magam tobbre Nalad, jonak tartom
a kezdemenyezesedet, hogy paradigmakat diszkutaljunk, johet a
Te erdemi inputod.

Udv
Attila
>

>Felado : Konkol Attila
>E-mail :  [Hungary]
>Temakor: PARAdigmak ( 16 sor )
>- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>Ebbe szivesen beszallok esetleg David Bohm, Fritjof Capra, Fred Hoyle,
>Rupert Sheldrake es hasonlo urgek gondolatainak ferditesevel 8-)).

A szelso ket urgerol nem hallottam, Fritjof Capra nem tudom hogy jon ide
(o ugye -mielott agyara ment volna a buddhizmus- egy fizikus volt, azota
nem tudom mi), Hoyle pedig a maga idejeben ismert, elismert, idezett
kutatonak szamitott attol fuggetlenul h. elmelete't nem igazolta az ido,
szinten nem ertem o hogy jon ide.
A gondolatok ferditese szerintem nem helyenvalo, ha ugy ve'led en
ferditek valamit korvonalazd pontosan hol es mit. 
Lehet nem eleg vilagosan fogalmaztam, de pont arrol (is) irtam miert nem
celravezetok azok a gondolkodasi semak, amiket pl. Capra kovet. Eppen
nem tul szerencses Caprat es Wittgensteint egy lapra tenni... 8-)) 
Mert Wittgenstein pont azzal zarja konyvet h. a filzofia egyedul helyes
modszere az, ha nem mondunk semmit a termeszettudomany tetelein kivul:
ha valaki ezeken kivul (moge/helyett) valami metafizikait akarna
mondani, bebizonyitani hogy a kijelenteseiben szereplo jelekbol legalabb
egyhez nem fuzott jelentest. (kvazi: ertelmetlent allit)
En pontosan ezert tartom foloslegesnek es nevetsegesnek, hogy pl. a
VITAban beszalljak a hivok es ateistak orokos disputajaba valami
reszkerdes korul. Ugyanis nyilvanvalo szamomra, hogy a hivok (es
barminemu vallas) allitasai ertelmetlenek (meg sajat logikai terukben
is), ugyanakkor soha nem fogom tudni errol meggyozni oket. "What we
cannot explain we must pass over in silence." (L.W.)

Viszont a valaszodbol itelve te sokkal kompetensebbnek tartod magad a
tudomanyfilozofia/paragdigma targykorben mint en, ugyhogy ha valami
erdemit is tudsz valaszolni akkor valaszolj. Ha nem, akkor ne.

VAti

Regen irtam mar be mert idom keves. (akarmennyire is
megkozelitem c-t :)))

Szoval kerdeseim lennenek..... A helyzet az hogy amit
tanultam az egyetemen abban nem volt benne minden ami erdekel.
Utananezni meg nem nagyon volt meg idom. Szoval kerdeseim
lennenek...

1. A finomszerkezeti allando erteke 1/137 (ha jol emlekszem)
Q: mi ez a finomszerkezeti allando es miert ennyi az erteke?

2. Q: Mi a kulonbseg az Abel es Galois csoport kozott?
Mit jelent az hogy egy csoport eloall Galois csoportkent?
Allitolag minden csoport eloall igy de meg nincs bizonyitva.

2/a : A primszamok allitolag veletlenszeruen vannak a 
szamsikon. Igaz ez? van e mar valami szabaly ra? Ha nem,
akkor mit keres Galois bizonyitasaban a primszam?
(arra a bizonyitasara gondolok hogy megoldhatoak e 
gyokjelekkel az n-ed foku altalanos egyenletek).


3. Volt nehany eve egy USA matematikus (Weis?) aki 
allitolag bebizonyitotta hogy a^n+b^n=c^n nem
igaz semmilyen n>2-re az egesz szamok koreben 
(nagy Fermat sejtes)
Q: jo a bizonyitas? Mi az alapja? Hol lehet ezt megtekinteni?

4. Egy regi tudomanyos konyvben olvastam hogy minden reszecske
egy bizonyos reszecske gerjesztett formaja. Ez a reszecske
a ter kvantuma az elementon. Tud errol valaki valamit? Ha
csak gerjesztes kerdese, mi gerjeszti? Az nem reszecske?
Ha nem akkor mi, ha igen akkor az mitol reszecske? Onnmagat
gerjeszti? Hogy magyarazza meg a gerjesztes a kulonbozo 
tolteseket?

Hidas Palinak: Ha meglesz a kijavitott vegleges valtozat
es nem text hanem pl. winword fileba akkor szivesen elkernem
mert szeretnem felfogni a relativitast:)
Kvantummechanikarol nem tartasz hasonlo eloadast?


Elore is koszi
Jozsi

Ko:sz, Vaskalap!
(Asszem, ugy vagy Te Vaskalap, ahogy e'n Picur a 110 kilo'mmal.)

Az okfejte'st olvasva szerintem sokunknak esze'bejutott, hogy humor
nem csak a ko:zismert forma'kban (meg keve'sse' bojtfu:lu"ek szerint
zene'ben), de igenis: le'tezik esszencia'lis forma'ban pl. a tudo-
ma'nyban...


>Na, ha gondoljatok: "Vaskalap megint lehozott egy csomo hulyeseget, az
>eredmeny meg csak annyi, hogy sikerult a kerdeset egy masik kerdesre
>konvertalni"- egy picit igazatok van :-)

egyre'szt: szerintem a konverta'la'son kivu:l ma'st nem is tudunk.
ma'sre'szt: A hamiska's szma'jli miatt arra kell gondolnom, hogy Te
tudod az IGAZAT! Nana!                (8:-))

>alapallapotba ugrik. Ennek eredmenye azonnali elektronugras magasabb
>szintre a foldon, vagy a vilagegyetem barmely pontjaban. Miert azonnali ?
>Mert a hatas c sebesseggel terjed, igy az o "zseboraja" vegtelen lassan
>jar, tehat nulla ido alatt barhova odaer. Ugy is lehet fogalmazni, hogy a
>toltott reszecskek kozotti hatas terjedesevel szemben a vilagegyetem 0
>kiterjedesu, esetleg ugy is, hogy a c a hatas terjedesere nezve vegtelen
>nagy. Igy mindjart ertheto, hogy az elektronugras altal leadott, es egy
>masik elektron altal folvett energia hol van  a ket esemeny kozotti idoben:
>sehol, mert nincs kozte ido.

Erre ce'loztam (humor). Nem Ja'nose'. Nem mentegetni akarom, de o" is
csak
e'szrevette. Viszont ilyen e'lvezetesen leirva eddig nem la'ttam.
(Tudom:
a muveltse'gem...) Kisse'meg kell toldanom: TE'R az biztos, hogy van
ko:zte?
(nem elektromos meg ma'gneses!)
(Egyebke'nt per van kila'ta'sban!! T.i.: itt a Hixtudoma'ny Csarnoka'ban
 e'n ma'r ke't izben bedobtam a provokativ ke'rde'st, hogy a
fenysebesse'g
 tul.keppen a ve'gtelen_sebesse'g.(-e?) Hova fordulhatok
jogorvoslate'rt?)

Bucsuke'rde's (na ve'gre): Ha a napkorona egy atomjanak elektronja (ami 
szinte'n nincs!) visszaugrik egy alacsonyabb energiaszintre, ennek ido"-
pontja't honnan tudjuk meg (azelo"tt!), hogy a (nemle'tezo") fotont
befogo'
fo:ldi atom erro"l minket e'rtesitene? (a jutalom: porcellan
legycsapo!!)
                                       U:dvo:zlettel:HFeri