írta a következő üzenetben: ...

> A gondolat elso resze jo, a masodikhoz raknek egy kerdojelet.
> A fenti esetben 4005 egyedi part tudunk kepezni. OK.
> Az mar egy kovetkezo kerdes, hogy ez 401 db szelvenyre
> rafer-e? Ot szam ugye 10 part jelent. A fenti 401 szelvenyre
> csak akkor fer ra a 4005 par, ha az utolso szelveny kivetelevel
> az egyes szelvenyeken korabbi szamparok nem ismetlodnek.
> 
> Ennel van nekem egy fokkal jobb megoldasom:
> Ha barmely harom szamot kihagyjuk a 90 kozul
> (pl. 88, 89, 90), a maradek 87 szam mindenkeppen
> tartalmazni fog legalabb 2 szamot a kihuzott 5 kozul.
> Tehat a szevenyekre felvesendo szamparok szamossaga:
> 87*86/2=  3741
> Idealis esetben (ld. fent, ezt nem vizsgaltam) 375 db szelveny
> is elegendo lehet.
> 
> Udv,
> Farnady Laszlo

Kedves Laszlo!
Azt hiszem igazsagod van a ketelyeid miatt. Mivel egy szelvenyen az adott
szamotos valamennyi parositasa szerepel, a kovetkezo olyan szelvenyen, ahol
legalabb ketto szerepel, mar ismetlodes jon letre. Azt pedig nem lehet
biztositani, hogy ilyen ne forduljon elo. Tehat az osztas nem korrekt.
Ezen az alapon viszont komolyan el kell gondolkodni a többi, ketsegtelenul
szellems megoldas teljessegen is.
Szittner Karoly

> Ha megmondod, hogy mi az a reszecske, megmondom, hogy mennyire vagyok
> benne biztos.

Remelem, jol sejtem, itt nem azt kerdezted, melyik, 
hanem azt, hogy MI ?

szgyula valaszara mar nem tudok ujabb halk kerdest feltenni,
mert ugyanazt a sejtest sugallja, ami miatt a halkat feltettem. :-))

(Temakor: Re: Onazonossag TUDOMANY #587)

Valami(1) van, aminek a valamije(2) a kulonfele
reszecskek "eszlelesenek" oka.

(A viz hullamzik. "Megcserelunk" ket "hullamot"...)
De ne vegyetek komolyan, mert teljesen outsider
vagyok 8:-)))        bocs: HF

> Annak a kerdesnek, hogy a model egy bizonyos eleme letezik-e a valosagban,
> szerintem nincs ertelme. Namost a fizika jelenlegi allasa nem tudja a
> vilagot tokeletesen leirni, igy attol fuggoen hogy meyik modelrol van
> szo, letezik/nem letezik reszecske, foton, barmi. Maximum azt lehet
> megkerdezni, hogy a 'legjobb' modelben van-e reszecske vagy nincs.
> Ennek semmi koze ahhoz, hogy a valos vilagban mi van.
> 
> Gyula

Egyetertek !
Ugye, nem is kell az a foton:-)


> A kovetkezo feladatra varom kivancsian a valaszt.
> Adott a keplet:
> 
> x^x=A                     (x az x-ediken=A)
> 
> Az A-t megadjak (pl.137), hogyan szamolod ki az x-et.

Fokozatos kozelitesek modszere: 

x ln(x) = ln A

x = ln A/ ln(x) = 4.91/ln(x)

legyen x=3   ln3=1.09, ebbol az uj x=4.91/1.09= 4.46
ln4.46=1.49	uj x=4.91/1.49=3.27
stb...           x=4.13
			x=3.45, 3.95, 3.57 nem tul gyorsan konvergal

folytassuk x=3.7,   3.75,  3.71

a megoldas 3.73

Janos

> =======================================================
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: x-dik gyok ( 10 sor )
> Idopont: Sun Nov 15 10:36:21 EST 1998 TUDOMANY #587
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> 
> Hello
> 
> A kovetkezo feladatra varom kivancsian a valaszt.
> Adott a keplet:
> 
> x^x=A                     (x az x-ediken=A)
> 
> Az A-t megadjak (pl.137), hogyan szamolod ki az x-et.
> 
> Farnady Laszlo

Szia!

Ezen en is gondolkodtam par eve. megalkottam a meuspotens fuggvenyt, jele:
mpot. Latinul sajathatvany.

mpot(4)=2

A baj az hogy ez az x^x inverze aminek 0 es 1/e kozott ket erteke lehet
igy hat nem fuggveny. 1/e-nel nagyobb valos szamokra mar fuggvenykent
kezelheto.
Szamitasa tudtommal csak iteracioval lehetseges, de vegulis a gyokok es a
logaritmus is iteracio. Biztos van taylor sora meg ilyenek de en egyszeru
iteracioval hataroztam meg.

Jozsi

Sziasztok!

Amennyiben valaki tudja, hogy hogyan es honnan lehet beszerezni
he'liumot (pl. olyan palackban, amit a lufik felfujasahoz hasznalnak),
az kerem kuldjon egy levelet magan E-Mail-be nekem.
Bocs az ide nem illo temaert, de fontos lenne es nem tudtam kihez
fordulni. Barmilyen infonak orulnek.

Elore is nagyon koszonom:

				Pali

Ismet lotto,

>>> Ujabb lotto-kerdes: Mennyi az a minimalis szelvenyszam, amelyet
>>> kitoltve minden huzasnal van (legalabb egy kettes) nyero szelvenyunk?
>
> Balazs otletet kovetve konnyen lemehetunk 100 koruli ertekig. Hirtelen
> 102-re tudok peldat, talan kis ugyeskedessel lehet belole 98. Balazs
> felso becslese tulzottan nagylelku.
>
> Osszuk a 90 szamot 2 db 25-os es 2 db 20-as csoportba. Csak hogy kerek
> szamok legyenek. Ezek kozul az egyik csoportban kell, hogy szerepeljen
> 2 nyero szam.
>
> kota jozsef  -- jovendo kettalalatos

Jozsi, ez nagyon szep megoldas volt!
De mielott elkezdened kitolteni a szelvenyeket, egy apro gond azert meg
akad. Amikor a 20 szambol allo csoportot rendezed, akkor nem vetted
figyelembe, hogy a 4 az nem primszam, igy ha leirod pl. az elso oszlopot
(1,5,9,13,17), majd kettovel oldalazol (1,7,9,15,17) akkor mar meglevo
parokat is kapsz, viszont pl. az (1,10) sehogy sem all elo.

El kene kezdeni a problemat a masik iranybol is vizsgalni, tehat adni egy
olyan (lehetoleg minel nagyobb) szelvenyszamot, ahol barmilyen kitoltesnel
tudunk olyan lottoszamokat adni, hogy ne legyen kettes talalatunk. Nekem egy
eleg naiv becslessel 41-t sikerult.

    Jo lottozast,
        Molnar Balazs

Tisztelt Tudomany olvasok!

A haromszoros tomeges erdeklodesre (kb. 15 maganlevel+a tudomanybeli
jelzesek) valo tekintettel belekezdek a Csernobilrol szolo 
cikksorozatba. A kesobbiek jobb megertese erdekeben nehany szot a
reaktorrol, es egy kis reaktorfizika.

Az atombombaban es az atomreaktorokban nehez atommagok hasitasabol
szarmazik az energia. Az altalaban felhasznalt atommagok az uran
235-os es a plutonium 239-es, vagy 241-es. Az energia a hasadvanyok
mozgasi energiaja formajaban jelentkezik, tehat ho fejlodik. A
hasadvanytermekek konyebb, kb fele tomegu atommagok, sokfelek
lehetnek. Mivel a kiindulasi atommagok viszonylag sok neutront
tartalmaznak, a hasadas soran keletkezik 2-3 szabad nagyenergiaju
neutron (nehany Megaelekronvolt, MeV, egyebkent  1 eV az az
energiamennyiseg, amelyet egy elektron kap, mikozben 1 Volt
gyorsitofeszultseg hatasara felgyorsul. ) es a hasadvanyok is
lenyegesen tobb neutront tartalmaznak mint a stabil izotopjaik. A
netronfelelsleguktol radioktiv bomlasok sorozata utan szabadulnak
meg.

A fent emlitett atommagokat uralhato modon lassu, ugynevezett
termikus neutronokkal lehet hasitani, amiknek az energiaja a hasadas
soran keletkezo neutronok energiajanak mindossze a tizmilliomod
resze, nehany tized eV. A keletkezo gyors neutronokat tehat le kell
lassitani. Ez nem konnyu feladat, mivel a neutron semleges reszecske,
nincs elektromos toltese, igy nehez kolcsonhatni vele. Egyetlen
lehetoseg erre, ha atommagokkal utkoztejuk, igy lelassul.
A lassito anyagok (moderator) atommagjai konnyuek kell, hogy
legyenek, mert nehez atommagokrol a neutron szinte lassulas nelkul
pattanna le, szilard vagy folyekony halmazallapotuaknak kell lenniuk
azert, hogy kelloen surun legyenek az atommagok, es nem szabad, hogy
befogjak a neutronokat. Ezeknek a felteteleknek ket olcso anyag felel
meg, a szen, es a hidrogen. A hidrogen az gaz, de viz formajaban
folyadek, es idealis moderator. A neutron a hidrogen atommagjaval
utkozve akar 1 lepesben is lelassulhat. Vizben es nehezvizben a
lelassulasig torteno atlagos utkozesszam kb. 7, grafitban parszaz. 
A lassitoanyag atommagjainak elegendoen surun kell korbevenniuk a
hasadoanyagot, hogy a neutronok tobbsege utkozzon veluk, mielott
kiszokne. Ha a kelletenel ritkabban vannak, akkor sok neutron szokik
ki, ez az allapot az alulmoderalt allapot. Ha egy ilyen reaktorban a
viz moderator felforr, akkor a lassitoanyag atommagjai eltavolodnak
egymastol, a moderaltsag romlik, a teljesitmeny csokken. Ezt az
effektust "negativ uregtenyezo" neven emlegetjuk. Az ellentete,
amikor a moderatormagok sokan vannak. Ilyenkor a neutron egy ido utan
nem lassul tovabb, mert energiaegyensulyba kerul a kornyezetevel,
azaz annyi energiat ad le, mint amennyit kap. Ha a termikus neutron
csak moderatort talal maga korul, elobb vagy utobb, de befogodik. Ez
egy felulmoderalt reaktor. Aaz elobbi peldanal maradva a a viz
moderator itt felforr, a neutronok szama a lecsokkent befogasok miatt
megno, a teljesitmeny no, ilyenkor az uregenyezo pozitiv.
Az atomreaktorok uzemanyaga dusitott urandioxid. Ez sarga por, amit
porkohaszati technologiaval egy kb. 8 mm atmeroju, es kb centi
hosszusagu hengeres formaba (tabletta, pasztilla, vagy pellet)
preselnek. Azert hivjak dusitottnak, mert a feldolgozas soran a
termeszetes izotoposszetetelet (99.7% U238, 0.3% U235)
megvaltoztatjak, a 235-os uran hanyadat 3-4 %-ra novelik. Mi itt a
Paksi Atomeromuben 3.6%-os dusitasu futoanyagot vasarolunk fokent.
Az, hogy az aktiv zonaban hol milyen dusitasu kazetta van, az mas
kerdes, messzire vezetne. Az uzem soran ez a dusitott 235-os uran "eg
ki", a mi reaktorunkbol kb 1%-os dusitasu kazettak kerulnek ki mint
kiegett kazettak, atlag 3.5 ev alatt.

Mikozben a neutron lassul az aktiv zonaban haromfele dolog tortenhet
vele: kiszokik, elnyelodik, vagy masok uran atommagot hasit. Az U238
ha elnyel neutront plutonium (Pu) lesz belole, ami szinten
hasadoanyag. A lassulas soran a nehanyszaz keV energiatartomanyban az
U238 magok hirtelen  sokkal nagyobb valoszinuseggel kezdik el befogni
a neutronokat, mint a nagyobb, vagy kisebb energiajuakat. Ennek az az
oka, hogy az U238 atommagjai mint reszecskehullamok rezonanciaba
kerulnek a mellettuk (na ez egy jo kerdes, mi az, hogy elmenni egy
hullamcsomag mellett) elhalado neutronnal, mint hullamcsomaggal, es
befogjak azt. Kepletesen a bizonyos sebesseggel halado neutron
szamara az U238 atommagok mintegy "megnonek", barmerre repul eltalal
egyet. A grafitmoderalasu eromuvekben, mivel viszonylag sok utkozes
utan lassul le a neutron a kello energiara, viszonylag sok idot tolt
ilyen koztes energiaszinten, igy egy grafitmoderalasu reaktorban
fajlagosan tobb Pu termelodik, mint egy vizmoderalasuban, ahol a
neutron szinte atugorja ezeket a kritikus rezonancia energiakat.
Meg egy a baleset szempontjabol fontos reaktorfizikai jelensegrol
kell irnom az elozetesben, a jodgodorrol. Az uran hasadvanyai kozott
a gyakorisag szempontjabol elokelo helyet foglalnak el a jod
kulonbozo izotopjai. A radioaktiv I138-bol nehany ora alatt (6-9 ora
atlagosan) Xe135 lesz, ami ugy eszi a neutronokat, mint kacsa a
nokedlit. Mi az ilyen "nagy neutronbefogasi hataskeresztmetszettel"
rendelkezo elemeket reaktormergeknek nevezzuk. Szoval a xenon az egy
eros reaktormereg. Egy adott teljesitmenyen stabilizalodott reaktor
eseten a Xe koncentracio egyensulyban van, azaz amennyi keletkezik a
jodbol, annyi ki is eg a neutronbefogas miatt. Ha viszont hirtelen
leallitjuk a reaktort, akkor a jodbol tovabb keletkezik a Xe meg 6-9
oran at, de a leallitas miatt lecsokkent neutronfluxus (a keletkezo
neutronok szama idoegysegenkent) nem fogyasztja azt. Eredmeny:
felszaporodik a Xe, elmergezodik a reaktor. Amikor a kesoneutronok
miatt aztan elfogy megis a Xe, akkor lehet csak visszaindulni.
A kovetkezo reszben mar igerem kozeledunk a balesethez.

Vida Zoltán
Safety Assessment Specialist
NPP Paks

Hi!
     
     En ugy tudom, hogy a mosogat"gepbe toltott so a vizlagyito gyanta 
     regeneralasara van. Minden mosogatas kezdeten az inditasi 
     vizleszivattyuzaskor a beontott so felett levo tomeny sooldatbol 
     szivattyuz at a gep egy keveset a vizlagyito mugyantan (kb. oklomnyi 
     mennyisegu).
     A normal sotol meg szerintem abban kulonbozik, hogy egy keves 
     feluletaktiv anyagot tartalmaz, viszont szemetet es jodot nem.
     
     
     Udv Tomasz

@@@ Koszi! /// Meszaros Laci @@@

Sziasztok!

Nemem irtam meg a TUDOMANY-ba, de azert remelem senki sem PgDwn-olja at
a cikkemet. Tepi a napokban emlegette itt, hogy november 17/18-a
ejjelen nagy meteorzapor varhato. Most ugyan meg hatravan egy ejszaka a
nagy maximum elott, de egy Kaliforniai megfigyeles szerint igencsak megeri
majd a fagyoskodast, ha megis szep derult estenk lesz. 

  George Zay kaliforniai megfigyelo elozo ejjel 140 hullocsillagot latott,
ami ugyan nem tul sok, de tokeletesen beleillik az elorejelzesekbe.
Azonban a 140 hullocsillag kozul 77 db tartozott a Leonida rajhoz. Ebbol a
77 darabbol 9 kb. a Venusz fenyessegevel vetekedett, 4 db. pedig nagyjabol
telihold fenyessegu, hatalmas fenyjelenseg volt!!! A Venusznal fenyessebb
hullocsillagokat mar kulon nevvel illetjuk, oket tuzgombnek nevezzuk. A
kaliforniai eredmenyek alapjan a 77 Leonida kozul 25 volt a tuzgomb, azaz
csaknem az 1/3-uk!  

  Igy hat valoszinuleg nem adok rossz TIPP-et, ha en is mindenkit arra
buzditok, hogy ne hagyja ki a latvanyossagot, holnap 20-21 ora UT
(vilagido) szerint ha eppen sotet egboltot talal a feje folott feltetlenul
nezelodjon kicsit. Valoszinuleg ettol eltero idopontokban is sok
hullocsillagot fogunk latni.

  Tisztelettel megkernem a TUDOMANY olvasoit, hogy amennyiben sikerul
megfigyelniuk a hullocsillagesot, akkor irjanak mar egy emilt amiben
leirjak, hogy mikor, hol, mennyi ido alatt hany hullocsillagot lattak.
Mostanaban a deli egen koraeste mar fenyesen ragyog a Jupiter bolygo,
erdemes azokat a hullocsillagokat kulon is feljegyezni, amelyek ennel
fenyesebbek voltak. 

  Ha valaki fenykepezni szeretne a jelenseget, akkor a gepet allitsa un. B
idore, es kb. 20-30 percet exponaljon egy-egy filmkockara. Celszeru a kep
kezdesi es befejezesi idopontjat mp. pontossaggal feljegyezni, es felirni
a latomezon a expozicio kozben athalado, a Jupiternel is fenyesebb
hullocsillagok idopontjait is. Igy nem csak szep latvanyos, hanem hasznos
felveteleket is keszithetsz! Ha esetleg sikerul elcsipni foton a
hullocsillagokbol parat, akkor jelezd ezt nekunk is lehetoseg szerint.

  Osszegezve: magyar ido szerint 22-23 ora kozott varhato a legtobb
hullocsillag, de ezen tul is sok szep meteort lathatunk majd. Bovebb
informaciokat talalhatsz az esemenyrol a Magyar Csillagaszati Egyesulet
weblapjain is, a http://www.mcse.hu cimen. 

			Orommel varja beszamolodat: Nyozo es Tepi
					, )

Koszonom a segitsegeteket, mind emailben, mind a tudomanyban.

Attol tartok, az egyetemi evek hatasa kezd megkopni rajtam.

>> tudomany hatarai kornyeken rezgo kerdes Ezt poennak irtad, nem?

Nem, de ugy kellett volna irnom, hogy Tudomany, hiszen egy ilyen napi, 
egyszeru gond nem tartozik szuken a tudomany temakorehez.

Udv,

Olah Sanyi

> A Monsanto ceg forgalomba hozott egy olyan elokezelt vetesi kukoricat,
> hogy ha az abbol kifejlodott novenyt megtamadja a kukorica golodin, akkor
> a golodin mergezes kovetkezteben par napon belul meghal.
> -- gabor

A Tv-ben lattam egy  hasonlo hirt. Uj genek bevitelevel eloallitottak egy
repce fajtat, amely ellenallo egy rovarkartevovel szemben. Emberi
(repceolaj) vagy allati fogyasztasra tokeletesen alkalmasnak bizonyult.
A nagyuzemi termeszteskor derult ki, hogy elpusztitja a beporzo rovarokat 
(mehek, dongok) is.
Nesze neked gentechnologia!

go'be'