Nemes Marcus irta:
> [szerintuk] kizarolag antigravitacioval lehet magyarazni. Hallott errol
> vki vmi bovebbet? Az angol nyelvu hirekben nem emlitettek a dolgot..

	En 5 napja kuldtem be egy angolnyelvu hirt, de ki lettem --
mellesleg nagyon helyesen -- moderalva. Pontosan errol szolt.
Bocs, de azota se volt idom leforditani, es ez a lap tenyleg magyarul
irodik.
		Pista
ui. Van egy egyoldalas cikk is rola magyarul a halon. A cim itt jelent
meg a TUDOMANYban. Kerem a bekuldojet, kuldje be ujra cimet.

Bozoki Barna szupravezetos hozzaszolasahoz fuznek egy rovid megjegyzest.
Nagyon jol mondta Barna, hogy "gyakorlatilag" vesztesegmentesen lehetne 
szallitani szupravezetos kabellel az energiat. Az ilyen kabelek
anyagaba a magneses ter behatol es ez veszteseget okoz. A gyakorlatban
szamitasba veheto szupravezeto anyagok eseten ha a kabelt aram jarja at,
akkor annak anyagaban fonalas szerkezetu (mikroszkopikus meretu) normal
vezeto  tartomanyok jonnek letre. A kabel belso magneses tere (durvan
fogalmazva) ezekbe a normal allapotu tartomanyokba szorul. Ha valtoztatom
a kabel aramat, akkor ezek a tartomanyok (vortexek) elmozdulnak es ez az
elmozdulas altalaban irreverzibilis disszipacioval jar. Az elvileg nulla
ellenallas ellenere a kabel melegszik. A vortexvandorlas akadalyozhato
kristalyhibak  letrehozasaval (pl radioaktiv besugarzas segitsegevel) de
valtakozo aramu halozatban sohasem lesz nulla a veszteseg.

Egyenarmot hasznalva az ellenallas gyakorlatilag nulla (bizonyos hatarok
alatt), de ez esetben meg kell valositani az egyeniranyitast es a cel-
allomason torteno visszaalakitast valtakozo aramu teljesitmennye. Ez eleg 
nagy problema.

Udv.
Attila

> =======================================================
> Felado :  [United States]
> Temakor: Na meg egy kis szelkerek ( 46 sor )
> Idopont: Tue Mar  3 14:07:47 EST 1998 TUDOMANY #355
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> Abban viszont cseppet sem vagyok biztos, hogy szembeszellel haladva elvileg
> eloallhat-e v>V eset, vagyis a szelkerek-elmeleteben eloallhat-e a 2k>c
> eset.
> ...
> v=0.5V lehet csak. (Elvi hatar)/(ha nem kefeltem megint el valamit
> alaposan)

Ha jol figyeltem, nem hasznaltad ki sehol, hogy a kocsi kocsi (azaz a
szarazfoldon halad es gurul), es hogy a szelkerek szelkerek (azaz vitorla
is lehet).

Mi a velemenyed arrol, hogy eloszor jegen, aztan vizen is sikerult mar
meghaladni a szel sebesseget szellel hajtott jarmuvel? Van errol egy remek
konyv: High Performance Sailing by Frank Bethwaite, o az ausztral
valogatott meteorologus-edzoje volt, civilben kutato aerodinamikus. Harom
csemeteje kozul mind a harom olimpiai vagy vilagbajnok valamilyen
hajoosztalyban, a papa is meg ok is tobb hajoosztalyt terveztek, koztuk az
elsot, amellyel sikerult a szelnel gyorsabban vitorlazni.

Gumikerekeken mozgo jargannyal tudtommal viszont meg nem jott ez ossze, de
ez erzesem szerint inkabb azert van, mert a szarazfoldon elegge nehez
alkalmas palyat talalni hozza. A vizivitorlas haladasi iranya elegge fugg
a szel pillanatnyi iranyatol es erossegetol, nem kenyelmes vele tul
egyenes vonalban mozogni. A szarazfoldi sebessegrekordot (ami mar a
hangsebesseg folott van) valami sugarhajtasu jargannyal, egyenes palyan
kovettek el, ha nem tevedek.

Udv,

MF

Hasonloan a KFKI-ban mertekhez, az ATOMKI-ben vegzett meresek
sem utaltak hidegfuziora. A debreceni Kiserleti Fizikai Intezetben
Csikai Gyulaek veltek latni az eredeti, amerikai bejelentesnel tobb
nagysagrenddel kisebb effektust. Csikaiek ezt sietve, pontatlan
talalassal a median keresztul jelentettek be. Ezt aztan a TV, stb
ugy ertekelte, mintha itt Debrecenben megerositettek volna a
hidegfuzio letet.
                    Vegh Laszlo

Barataim, 

> Igen sajnalatos mikor ilyen vitak kialakulnak.
> 1. Sajnalom a szegeny felrevezetett hivotarsamat, amiert eleve
> veszett ugyet kepvisel.
> 2. Sajnalom a masik felet is, aki nem latja be, hogy a masik eleve
> vesztett pozicioban van, es szepen vitazik vele, hogy a vegen
> meg tudja allapitani milyen okos o, es ezek a hivok milyen butak.
>
>	Szereny velemenyem.
> Itt a tudomanyon lehet Istenrol beszelni, amennyiben az a tudomanyok
> oldalarol jon be. De a Biblia oldalarol vitat kezdemenyezni nem ide valo.
>
> Horvath Pista
>
> ui. Mint mar annyiszor, most is leszogezem, a fentiek kizarolag egy
> emberke velemenyei.

 .....meg megegye. (Vaskalap)

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
Meg meg egye', ezzel a Biblia temajat zarjuk le, tovabbi
hozzaszolasokat a VITAN varunk. Koszi///Meszaros Laci
@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

>Segiiccseeg!
>(azert meg probalkozom:))
>
>Tisztelettel
>
>Csussz
Hajraaaaa !

> Es mi van a hidrogen-hutesu generatorokkal? H2 keringetese 5..10 bar
> nyomason es szobahomersekleten, eddig tudtommal nem robbant sehol. A
> felreertesek elkerulese vegett: a H2 nem csak kivulrol huti a generatort,
> hanem keme'nyen atloketik az indukcios tekercsek kozott.
Biz. a H2 az jo hovezeto. De olyan generator nincs minden haztartasban.
Es nyilvan nagyon szigoru eloirasok kozott uzemel. 

> Dehogyisnics! Ajanlon figyelmedbe Marx Gyorgy kivalo konyvet, melynek
> cime: Atommagkozelben. A statisztikai tenyek azt mutatjak, hogy az
> elo sejtek elettartama a hattersugarzas aktivitasanak fuggvenyeben
> olyan gorbet mutatnak, amelyek maximumon mennek at, tehat nemi
> sugarzas elnyelese fokozza a sejtek sugarzassal szembeni
> ellenallasat (valahogy ugy mukodhet ez, mint a vedolotas, csak itt a
> sejtek gyorsabban felejtenek), viszont ha ennel az erteknel tovabb
> noveljuk az
> aktivitast, akkor persze azt tapasztaljuk, hogy a sejtek elettartama
> csokkenest mutat (nem teljesen meglepo modon).

Es pontosan hol van ez a maximum ? Elofordul, hogy 100 evig elunk Csernobil
miatt ? 
Azt olvastam, hogy Svedorszagban van egy falu, ahol elkepesztoen magas a
hattersugarzas, de semmi kovetkezmenye nem latszik. Lehet, hogy akik nem
birtak, azok kihaltak a populaciobal. 

>                    - atomeromuvek: 2-3 Ft
>                    - hoeromuvek: 9-11 Ft
>                    - csucseromuvek: 12 Ft
Mi szerepel ezekben az osszegekben ?
(Beruhazas+kamatok, mukodesi koltsegek, lebontas, rekultivacio...?)

> Tovabbi tudomasom szerint ebbol az eromuben energiat tudnak kivonni, tehat
> az anyag lebomlottabb allapotban kerulhet ki, mint elotte volt. (Na eddig
> mar elegge laikus a dolog, nem?)
> A vegtermek mar korantsem tartalmaz annyi magenergiat, mint az elode, tehat
> nem ertem (de tenyleg!), hogy hasonloan felhigitva kozetekkel, majd
> visszatemetve eredeti szarmazasi helyere a hulladek futoelemeket, mi gond
> lehet ebbol.
Az a gond, hogy az uran szep lassan es szeliden bomlik, de a kiegett elemek
ossze-vissza hasadozott, rovid felezesi ideju, ezert nagyon aktiv es sokkal
veszelyesebb anyagokat tartalmaznak, ahogy te is irtad:

> Vagy netan a hulladek sokkal jobban sugaroz, mikozben energiatermelesre
> mar alkalmatlan? Nincs olyan nuklearis (kiegeszito) folyamat, aminek a
> vegtermeke stabil elem, es nem izotop?
Van, csak ki kell varni :-(

> Ideirom mar egy korabbi (torolt) szovegemet. Valaki irta, hogy egy auto
> haladasa 50 kW koruli teljesitmenyt kovetel (a sooldat-higitasos
> hajtasnal).
En irtam, de nem a haladasra kell ennyi, hanem a megfelelo mukodeshez.
Es ebben benne van, hogy esszeru ido alatt felgyorsuljon 60-80-ra. 
A sima uton 70-el menni eleg a 7-8 kW. 
A meresed egyebkent nagyon otletes, es igen pontos, ahhoz kepest, hogy
milyen keves eszkoz kell hozza. Foleg a szintkulonbseg pontos ismerete kell. 

> A szelautos vitat igen erdekesnek talalom, ugyanis ebbe a csapdaba ket eve
> en is beleestem, de a kerdes minden ketseget kizaroan el van dontve.
> Tortent ugyanis, hogy az egyik kollegammal fogadast kotottem, hogy szellel
> szemben halado szelauto nem lehetseges. Erre az illeto fogta magat, es
> barkacsolt egyet, es mukodott! Egy uveg pezsgombe kerult, de megerte a
> latvany!
Na, igy kell tisztessegesen eldonteni a vitat. 
Es mekkora volt a kisauto ?

> Szelenergia. 
> szel, es csorogjon a penz a kasszaba. A masik erdekes jelenseg a Zoldek
> viselkedese. Amiota a szelenergia "mainstream" energiaforras lett, elkezdtek
> ellene harcolni, a kovetkezo fantasztikus ervekkel: 1. elcsufitja a tajat
> (mintha egy hoeromu annyira szep lenne) 2. a turbinalapatok koze kerult
> madarakat megolheti 3. zajos. En azt hittem, a zoldek orulni fognak a
> szelenergia elterjedesenek, hiszen kornyezetbaratabb energiat a napenergian
> kivul nemigen lehet talalni.
Sajnos minden mozgalom alapveto tulajdonsaga, hogy kifejlodese soran
elszakad sajat celjatol. Kepviseloi elobb utobb sajat anyagi vagy presztizs
nyereseguket kezdik optimalni az emberiseg jolete helyett, amire viszont
folyton hivatkoznak.

> Napenergia. A kulcsszo: tomegtermeles. Egy eloadasban azt meselte egy
> szakerto, hogy ha Nemetorszag energiaszuksegletenek ket szazalekat a
> napenergia fedezne, az mar eleg lenne ahhoz, hogy akar a jelenlegi
> technologia mellett is az arak alaposan lezuhanjanak, azaz a napenergia
> versenykepes lenne. 
Az aranyokon lehet vitatkozni. Teny, hogy a baj az, hogy tul olcso az olaj,
meg a szen. Az uzemagyag arakban pld. alig van szerepe az alapanyag aranak,
szinte az egeszet az ado teszi ki. 

> Mikor fog az emberiseg Napnyi energiak felett uralkodni?
Soha. De, miert is kellene hogy uralkodjek ? 
"Koltoi kerdes" ne valaszoljatok meg ! 

Janos

Haliho,
A fu hatasairol keszult egy uj es megdobbento jelentes, 
Mindenkinek ajanlom a  "http://marijuana.newscientist.com/"  Cimet,
Egyebbkent A New Scientist feb 21-i szamaban jelent meg nyomtatva.
Udv mindenki
Andras
Ui.:  A postaladam cenzoralt, ugyhogy csak ennyit mara...

Tisztelt Tudosok,

Erdeklodessel olvastam a nap, szel es egyeb energiaforrasokrol es energia 
tarolasrol irodottt ertekezeseket es csodalkozom, hogy senki nem 
emlitette a leglenyegesebb problemat, az energia szallitas problemajat. 

Szerintem nincs energia hiany. A problema az, hogy nem tudjuk olcson es 
megbizhatoan eljuttatni a rendelkezesre allo energiat a fogyasztokhoz. Ez 
itt Kanadaban az iden januarban dramaian bebizonyosodott. Egy eddig soha 
nem latott meretu vihar, jegesovel parosulva, hihetetlen karokat okozott a 
villamos halozatban. Nehany adat:

Quebec tartomanyban:  1,4 millio fogyaszto maradt aramszolgaltas nelkul, 
sok kozuluk tovabb mint negy hetig; 1000 nagyfeszultsegu tavvezetek torony 
omlott ossze, 24 ezer villany oszlop semmisult meg.

Ontario tartomanyban: 230 ezer fogyasztot erintett a vihar, 300 tavvezet 
torony omlott ossze es 11 ezer oszlop semmisult meg.

Kisebb, de jelentos karok keletkeztek meg New Brunswick, Nova Skocia 
tartomanyokban es Maine, New Hampshire, Vermont es New York allamokban is.
 
Azokon a teruleteken volt a legsulyosabb a problema ahol az energia 
tavoli vizieromuvektol erkezik, igy csak a nagyfeszultsegu tavvezetekek 
helyreallitas utan tudtak az energiaellatast biztositani. 

Hasonlo meretu zavarokat okozott maskor a tavvezekek mukodeseben, a fold 
magneses tereben kialakult zarvarok hatasara letrejovo foldmagnese aramok 
(GIC), hurrikanok es tornadok is. 

Az ilyen termeszeti csapasok okozta meghibasodasok veszelyenek es a 
tavvezetek vesztessegei es epitesenek koltsegei csokkenthetosegere ad 
remenyt a nemregen felfedezett u.n. magas homersekletu szupervezeto 
anyagok. Vilagszerte folyik a munka egy olyan kabel kifejlesztesen ami 
gyakorlatilag vesztesseg nelkul a fold alatt tud nagy mennyisegu elektomos 
energiat szallitani. Ha ezt sikerul sikeresen megoldani a fold eneria 
problemai megoldhatok lesznek. Nem kell hazaink pinceit akkumlatorokkal 
telerakni, es nem kell olyan folyokon gatakat epiteni amelyek vizieromu 
epitesre nem alkalmasak.

Akit erdekel a tema bovebben olvashat errol peldaul a kovetkezo forrasbol: 
"A feasibility study on a world-wide-scale superconducting power 
transmission system" - Ishigohka, T. , Seikei Univ., Tokyo, Japan. 
IEEE Transactions on Applied Superconductivity,  949- 952 old, June 1995 

Bozoki Barna

Udv,

  Eppen harom napp kukkolas utan, elalvas hataran:

> A BBC World Radio nemet nyelvu musora mondta be a mult heten vmikor, hogy
> csillagaszok szupernova-robbanasokat figyeltek meg, es ezek egyre nagyobb
> sebesseggel tavolodtak, ahelyett, hogy egyre csokkenne a sebesseguk. Ezt
> [szerintuk] kizarolag antigravitacioval lehet magyarazni. Hallott errol
> vki vmi bovebbet? Az angol nyelvu hirekben nem emlitettek a dolgot...

  Szerintem vagy nem hallottam valamit, vagy a BBC nagyon elertett valamit,
vagy felreforditottak. Ami mostanaban megy szupernova ugyben: nagy szamban
merik z-0.5 korul. Itt csinalta eppen egy pasi, 5-6-ot talalt ejszakankent.
Namost ha a szupernovad eppen 1a tipusu akkor a fenyereje nagyon
pontosan meghatarozhato, s igy a tavolsaga is. Sebesseget utana megmered.
E ketto kozott a kapcsolatot a vilagegyetem tagulasa szabja meg. Ekkora
tavolsagnal a kapcsolat mar nem linearis, hanem attol fuggoen, hogy a vilag
osszezuhan-e vagy vegtelensegig tagul, mas az alakja. A  meresek azt sugalljak
(szerintem meg egy ev, mire statisztikailag egyertelmu lesz) hogy az
utobbi eset all fenn, azaz a vilag a vegtelenig fog tagulni.
  Szoval az ugyan igaz, hogy gyorsabbak mint gondolna az ember (mert
alapvetoen eddig mindenki a hateresetbol probalt kiindulni, ha nem volt
oka magaval kiszurni), es a szerint tenyleg kisebb sebessgueknek kene
lenniuk. Az antigravitacio meg valoszinuleg baromsag.
  Persze lehet hogy valamit nem tudok...

  Ha majd kialudtam magam (hetvege...), es van erdeklodes, akkor szivesen 
irok egy kevesbe pongyola magyarazatot, ez olyan TIT szintu volt
(felig alva)...

Gyula