>Feladó: privatemil_uh.liameerf
>Ez már kérdés: Az Univerzum átmérője értelmezheto, ill. mérheto?
  A kerdesed erdekes.  Elob el kelene dontsuk az alkotoelemeit fizikai
merete szerint. De egy bizonyos meret utan mar nem is tudjuk hogy a
szobaesett anyag e vagy 'energia'.
  Az egyenlet szerint ahogy Gyula is megerositette, a nagy bumm utan az
anyag nulla ido alatt a 'vegtelenig' terjedt.
 Ezesetben van ertelme az atmero 'fogalomnak'? A nulladik masodperc utan
volt lehetoseg (talan ezred mesodpercek) hogy az oriasi hofokon az
energiabol reszecskek alakuljanak.
 Talan ezek terjedelmenek mereteit tudnank behatarolni, miszerint az
Univerzum gombszeru alakja kicsiket ellapul.
  A gond csak az, hogy az info mar az elso csillagtol is ot ev alatt er el
hozzank. Igy ha sikerulne is az Univerzum peremerol infot beszereznunk,
az mar igencsak regi adat lehet. Ki tudja a jelenlegi allas mekkora
meret lehet..
   Udv. Csaba.





-- 
This message was scanned for spam and viruses by BitDefender
For more information please visit http://linux.bitdefender.com/

Endre,

>Nos, elrontottam valahol? (Nem kizárt, 10 éve foglalkoztam utoljára
>matekkal mélyebben. :) )
A számítás jó, a következtetés nem.Ami igaz a homogén tömegeloszlású gömbre,
vagy gömbhéjra, nem igaz két diszkrét, és speciálisan kiválasztott tömegre.
Ráadásul azzal sem biztatlak, hogy a dolog konnyen belátható lenne.
De ha elég szorgalmas vagy, vegezd el a számítást úgy hogy mondjuk 1 méterre
állsz a képzeletbeli felszíntől. Veszel 6 tömeget (egyet a talpad alatt,
egyet a deli sarkon, egyet az eszaki sarkon, egyet jobbra az egyenlitőn,
egyet balra, egyet meg átellenben).Kiszámolod az erőt, meg kiszámolod úgy,
mintha mind a tömegközéppontban lenne. Most akkor lesz nagyobb az erő, ha a
hatfelé osztott tömeggel számolsz (naná, mert a talpad alatt rogton ott van
valami nagy tömeg). Ez máris gyanús, mert a te számitasoddal meg akkor
kaptunk nagyobb erőt, ha koncentráltuk a tömegeket a középpontba. Most menj
el a felszinen 45 fokot eszakra, ugyanennyit nyugatra. Ekkor leszel
legmesszebb a tömegektől. Végezd el ujra a szamitast, majd növeld a
tömegpontok szamat, de ugyelj arra, hogy mindig a lehető legmesszebb legyel
tőluk. Figyeld meg, ahogy a tömegpontok szamanak növelésével egyre jobban
megkozelited a középpontba sűrített tömeg esetet.
Aztan még majd integrálni is megtanulsz a végén....én mindenesetre
belehülyülnék a fenti számításba.

Persze lehet a dolgot felsőbb matekkal is csinálni, akkor ugye a gravitációs
tér felületi integrálja megadja a felületbe bezárt anyag sűrűségének
térfogati integrálját (a bezárt tömeget). (Gauss tétel.) Homogén sűrűség és
gömbszimmetria mellett tovább már nem is kell agyalni.
Az az igazán szép a felsőbb matekban, hogy ha igazán érted, akkor egy fia
képletet se kell felírni, ugyis megvan a megoldás.


Zoli

>Egy megállapítás, mely lehet téves is, hiszen tolem való:
>Fizikai az, ami mérheto.
>Ez már kérdés: Az Univerzum átmérője értelmezheto, ill. mérheto?
Nem tőled való, nem is téves. Az eredeti Heisenbergé.
Az univerzum átmérője =  az univerzum kora szorozva a fenysebesseggel.


 Marcus

Na látom, kezded érteni a sztatikus technikát. :-)

>Agilent multimeterunk, amit 0..5V tartomanyban lehet "nagy" vedelem nelkul
>uzemeltetni es >1 GOhm impedanciat garantalnak.
Már ne haragudj, de a gigaohm az még egy JFET, a pici diódával védett MOS
ennel nagyobbat produkálhat, védetlenül meg 1000 gigaohm is lehet.
Mindenesetre a rezgőkondinak 1 gigaohm még rövidzár....BRRRR....

Udv.
János.

Kedves Zoli,

> Az Univerzum átmérője értelmezheto, ill. mérheto?

  Nem. Ami merheto, ertelmezheto, stb., az az Univerzum rank hatassal
biro resze. Univerzum azon tul is (valoszinuleg) van, csak eletunkre
semmi hatassal nincs. Az persze ertelmezheto es merheto, hogy
*ez* a hatar hol van. Ebben viszont semmi erdekes sincs (fekete
lyuk esemenyhorizontja sincs pirossal felfestve).

Gyula

>Feladó: lbenko_uh.tenretne
>Jelenleg, ismereteim szerint, innen, a földről mintegy 15 milliárd 
>fényévre "látunk el", tehát a jelenlegi általunk belátható világegyetem 
>minimum ekkora rádiusszal rendelkezik.
  1 A begyujtott infok nem haladjak meg a 13,5 milliard fenyevet.
(Allitolag az Univerzum eletkorat becsulik 14,5 milliard evre.)
  2. Ne feledjuk, hogy ezek az infok az Univerzum kozpontja felol 
erkeztek.  Igy a kulso hatar sokkalta nagyobb lehet.
  3 A valos es jelenlegi kulso hatar infoi pedig nem tudjuk hany milliard 
ev mulva er el hozzank. Valszinu addigara a Fold nevu kisbolygo sem 
lesz.
    Udv. Csaba.

> Én is jól alszom, ahogy a HIX is szokott. Nem kapkodja el a 
> megjelenést....

1. Ne irj ekezetes betukkel 2. Hogy a HIX TUDOMANY ismet 
egy melypontjara jutott, joforman kihalt, vsz. nem kis resze
van annak, hogy hetek-honapok ota a suletlensegeiddel van tele.
Komoly ember ezeket elolvasni sem hajlando egy ido utan,
nemhogy valaszolni rajuk, sot egy ido utan a listarol is 
leszokhat emiatt - kevesekben van egy birkaturelmu nepmuvelo
elveszve:) Az emberek listaolvasasra -irasra fordithato ideje
es energiaja veges: ha valaki azt latja hogy mostanaban 
kinyitnia sem erdemes pl. a hix tudomanyt, nemhogy ertekezni 
valakivel, akkor egy ido utan nem fogja olvasni sem, van mas 
helyette. Szamos kvalifikalt ember tavozott mar innen, velhetoen
ilyen okokbol is. 3. Abbol, hogy 20-bol 1 hozzaszolasodra kapsz
valaszt, kar arra kovetkeztetni, hogy csupa tamadhatatlan dolgot
irsz. Kezenfekvo magyarazat az is, hogy a felveteseidbol mindenki
azt szuri le: ugysem lennel kepes megerteni egy esetleges valaszt,
es miert koptatna a billentyuzetet ha ott a valasz a tankonyvekben,
vagy a google is valaszol ha megkerdezed. Vagy, a lehetseges 
valaszadokbol hianyzik a kepesseg, hogy ertelmetlen felvetesre
ertelmesen valaszoljanak - es mashogy valaszolni nem akarnak.
Ez nem egy chat szoba ahol raero tizenevesek mulatjak az idejuket.

> Ez már kérdés: Az Univerzum átmérője értelmezheto, ill. mérheto?
Fogalmilag es tartalmilag leegyszerusitve:
Ertelmezheto egy olyan, iranyfuggetlen, karakterisztikus tavolsag,
ami megadja hogy egymastol maximum milyen messzire levo objektumok
lehetnek egymassal oksagi kapcsolatban. Ez a vilagegyetem kora
szorozva fenysebesseggel - ezt a tavolsag dimenzioju mennyiseget
nevezhetjuk akar atmeronek is, bar a hetkoznapi atmerofogalomhoz
nincs sok koze. Barmely pontbol nezve, ennel kozelebbi objektumokat
megfigyelhetunk az Univerzumban -ha tudunk-, ennel tavolabbiakat
elmeletileg sem. A manapsag ismert legpontosabb erteke 13.7+/1
milliard fenyev, nem tul reg sikerult meghatarozni.
Egy tetszoleges megfigyelopontbol nezve, ekkora tavolsagban mar
az osrobbanast latnank koroskorul, vegtelen voroseltolodassal.
(nem vagyok csillagasz...)
VAti