Haliho!

En regebben begyujtottem ket cikket
hazi lezer kesziteserol.
Az egyik UV a masik sargaszold szinu volt,
az utobbi tobb frekin ment egyszerre.
(azt hiszem ez a tobb modusu lezer)
Ugy remlik, kb 300 Celsius fokra kellett
felheviteni a lezeranyagot,
es nagyfeszultsegu impulzusokkal
kellett a lezerezest beinditani.
A vegen nem kellettek speci tukrok sem,
mert akkora volt a teljesitmeny!
Regen meg a tudosok is nagyon igeresetnek
talaltak ezt a fajta lezert..
Samot teglak kozott volt a kvarcuvegcso azt hiszem...
(mellette egy futobetet ) a ket vegen szilikonnal volt rogzitve
a ket tukrozo uveglemez, es ott kellett allitani a parhuzamossagukat..
A kozepen volt egy nyilas, amin be kellett tolteni az anyagot,
ami hevitve gozze valt az uveghengerben, persze elotte
ki kellett szivattyuzni a levegot a vizcsap segitsegevel.
A masikban pedig azt hiszem a levego nitrogenje lezerezett.

Valamilyen forgo mechanika segitsegevel csinaltak nagyon meredek
tuskeket a nagyfeszbol, mert ha tul kicsi volt az impulzus meredeksege,
akkor nem lezerezett az anyag. Szeles rezcsikokon vittek a delejt,
hogy ne legyen nagy induktivitas.

Szoval nem volt egyszeru, de elkeszitheto a leiras alapjan.
Ha kell, szoljatok, majd elokotrom.

Udv
STeve

Kedves Jano !

>1. szamu felreertes: gyorsulo rendszerek eseten nem lehet alkalmazni a
>spec.rel-t. Ha allando sebessegu rendszerek vannak, akkor igen. Viszont:

Nem szukseges a relativitaselmeletet meg ismerni sem
ahhoz, hogy gyorsulo rendszer bizonyos sajatossagait
tanulmanyozzuk.
Egyszeru klasszikus mechanikai ismeretekre epitve
is kovetkeztethetunk a gyorsulo rendszerek bizonyos
viselkedesere, amennyiben allo megfigyelokent vizsgalodunk.

Egy-ket dolgot kell a Newtoni szemlelethez kepest 
maskepp kezelni: az informacio vakuumbeli konstans, veges 
sebessegu terjedeset kell tudomasul venni azzal a 
kitetellel, hogy terjedesi sebessege fuggetlen 
az _ado_, ill _vevo_ sebessegetol, es azt is, hogy e 
sebesseg az anyag altal nem erheto el.

Amugy minden abrazolhato klasszikus modon,
abszolut-idos, derekszogu koordinatarendszerben.

>2. szamu felreertes: a hosszusagkontrakcio nem azt jelenti, hogy ha igen
>gyorsan haladok, akkor egyszer csak eszreveszem, hogy "Jee, de nagyon
>osszementem!"

Nincs felreertes. En is ugy gondoltam, ahogy irtad.

>>...relativitaselmeletbeli _titokzatos_...

>Mi abban a titokzatos?

A koznapi eletben sokak szamara titokzatos, hiszen
kozvetlenul tobbnyire csak kiserleti fizikusoknak van modjuk
idodilataciot tapasztalni a reszecskegyorsitok 
vilagaban, es persze a kozmologiai kutatasok is igazoljak
a nehezkesen belathato jelensegek letezeset.

----------------------
Utolag hianyerzetem tamadt, mert a korabbiakban
nem reszleteztem valamit, s ezt most potolom:

Vegyunk egy eleve relativisztikus sebesseggel szaguldo rudat, 
melynek elejen es vegen 1-1 hajtomu
talalhato. Szakaszos gyorsitassal gyorsul a rendszer.
A hatso hajtomuvet is es az elsot is
egy elol utazo vezerlo utasitja impulzusszeru gyorsitasokra.

Minthogy a rendszer hossza az utazo szamara ismert,
es szerinte nem is valtozott az indulasa ota, igy a 
kovetkezokeppen jar el:
Egyenletes sebesseggel haladvan kiad egy fenysebesseggel 
terjedo vezerlojelet hatra, a rud vege fele - s tudvan, hogy az 
mikor aktivizalja a hatso impulzus-hajtomuvet, kivar eppen 
annyi idot, amig a vezerlojel hatra velhetoen megerkezik, 
s ebben a pillanatban elol is vegrehajt egy gyorsito beavatkozast. 
Igy az o szempontjabol egyszerre no meg a rendszer elejenek es 
vegenek a sebessege.

Amikor ezt eloszor vegiggondoltam, volt egy olyan 
rettenetes gyanum, hogy kivulallo megfigyelo szerint
ez a hatra megerkezo vezerlojel kesobb erkezik, s kesve
gyorsit, tehat nyulnia kell a rendszernek, nemhogy rovidulnie.
Am ez termeszetesen nem igaz !

Rajzoljunk egy csucsara allitott szimmetrikus e'ket,
kb. 60 fokos nyilasszoggel. (fuggoleges szimmetriatengellyel)
Az e'k bal a'ga reprezentalja valamely jel visszafele terjedeset 
  u'tban es idoben.
Jobb aga - tegyuk fel - a jelnek egy visszavert, elorefuto  
valtozata.
Huzzunk egy kb. 45 fokos ferde egyenest az ek csucsan at,
es egy vele parhuzamosat magasabban, hogy az ek mindket szarat
metssze.  
Ezen felso egyenesen  a metszespontok kozotti
szakaszt felezzuk meg.  Ez a felezopont az  a hely, es ido
( Newtonilag :) , ahol a gyorsitast vegzo a rud elejenek 
sebesseget megnoveli. 
Innen kiindulva huzzunk egy fe'legyenest jobbra, mely
a 45 fokosnal kisse meredekebb legyen, es ezzel egy parhuzamosat 
az ek csucsabol kiindulva.

Ha az egesz krix-krax ala kepzeljuk a vizszintes idotengelyt,
maris szembetuno, hogy az ek csucsa idoben visszabb van,
mint az a bizonyos felezopont fentebb.

A rudat fuggoleges szakaszkent kell elkepzelni
az eredetileg 45 fokos egyenesek kozott. 
( Ezt Galilei es Newton is igy szeretne'.)

Amint a rud jobbra kerul idoben, egyszercsak erinti az 
ek csucsat, s ebben a pillanatban atter a meredekebb 
fe'legyenesre, majd kisse kesobb a felso vege is atter a
felso felegyenesre, s ez jelenti a megroviduleset -
azaz a hosszusagkontrakciot.

Egyuttal a rudat mar nagyobb sebesseg jellemzi.

Termeszetesen kovetkezo e'kekkel ujabb gyorsitasokat
prezentalhatunk, egeszen az e'k meredeksegenek megfelelo
sebessegig.

Ez a modszer rendkivul pontatlanna valhat nagyobb sebessegek
eseten, illetve ivelt ut-ido fuggvenyek kozelito szerkesztesenel
ronda halmozodo hibakhoz vezethet, de szerencsere
vannak jol kidolgozott kepletek, melyekkel szamithatok
a poziciok.

Kerem a fentieket kritika ala vonni. Ha nem igy mukodik
a vilag, az se nagy baj. Legyen akkor ez -
az en egyik specialis alter-naiVITAs szemleletem. :) 

Udv: zoli

Sziasztok !

    Ismer valaki olyan ceget vagy maganszemelyt, aki egy legkompresszorhoz
tartozo legtartaly fizikai allapotat kepes muszerrel bemerni ?
    A tartaly 10 bar nyomas alatt all. A benne lecsapodo kondenzviz elegge
olajos ,de rendszeresen le van eresztve termeszetesen. A tartaly
falvastagsaga kb 1cm, a hengert lezaro alaplapokat hazilag hegesztettek fel.
:(((  Urtartalma 80 liter. Hengerpalast magassaga 1,3 meter.
Nem tudni mennyire rozsdasodhatott belulrol az elmult 8-10 ev alatt, amiota
mukodik.
Meg kellene valahogy allapitani, hogy veszelyes e vagy sem.

    Jo apam most nem szivesen koltene foloslegesen ra, de En meg nem
szeretnem, ha egy szerencsetlen napon elszallna mikozben olajat ont a
kompresszorba.
Kerdes, hogy vajon ki foglalkozik ilyen bemeressel ?
Segitseget, hozzaszolast elore is koszonom.

Udv.: Molna'r Bala'zs

Sziasztok!

> Van 12 db dobozom, amelyekbe egy-egy db papirt tehetek. Minden dobozban
> kell lennie papirnak.  A papirokon egy egesz szam lehet, 1, 2 vagy 3.
> Tehat egy dobozban egy papir lehet csak es azon vagy 1 vagy 2 vagy 3
> van felirva. A papirokon levo szamokat osszeadom, min. 12, ha mind 1-es
> es max. 36, ha mind 3-as.
> A feladat az lenne, hogy felirjam az osszegekhez (12-36) tartozo osszes
> lehetseges variaciot, ugy hogy a dobozok helyierteke is szamit.

Ha az 1, 2, 3 helyett 0, 1, 2 szerepel, akkor latszik igazan, hogy a harmas
szamrendszerben kell sorba felirni a szamokat 0-tol 222222222222-ig, vagyis
0-tol 3^12 - 1 = 531440-ig.

udv
Joco

Haliho!

Kedves Zoli!
Visszakerestem az eredeti leveledet. Teljességel igazat kell neked
adnom, en ertettem felre a feladatot...

>A szituacio a kovetkezo:
>Ket kocsi halad egyenes uton, egymastol tavol,
>egymas nyomaban.
>A masodik kocsi sebessege nagyobb az elsonel, s ezt
>ugy kell erteni, hogy barhol, tetszoleges helyen
>allva es merve az athalado kocsik pillanatnyi sebesseget
>kulon-kulon, egymas utan, a masodik kocsi sebessege
>mindig egyertelmuen nagyobbnak bizonyul az elsoenel.

Ott kovettem el a hibat, hogy en ugyan abban a pillanatban
mertem a sebessegeket, es nem egymas utan, ugyanazon a
meroponton. Az idobeni eltolas azert volt, mert en eleve abbol
indultam ki hogy az ido egy ugyanazon pillanataban, a hatso
kocsi mert sebessege nagyobb. 

Igy viszont szerintem nincs paradoxon, mert egy uganazon
idopontban mert sebessegtol fuggoen vagy utoleri a hatso
auto az elsot, vagy nem...

 Bye!
MrIelF

Kedves math,

> Felado :  [Hungary]
> Pontosan azt tekintettem en is. Ezert kellene ezeket a lehetosegeket
> megvizsgalni, hatha a valtozo fenysebessegu modell egyszerubb lenne, vagy
> legalabb nem volna latszatra koznapi jozan paraszti eszunkkel annyira
> ellentetes, mint a jelenlegi.

Szerintem itt olyan termeszetu a problema, amit nemigen
lehet feloldani. A modell ugyanis nagyon egyszeru, nagyon
vilagos, a matematikaja egyszerubb mar nem is lehetne.
Nem ezzel van a baj. A nehezseg az, hogy maguk a
kiserleti eredmenyek ellenkeznek azzal, amit itt jozan
esznek neveztel. Hogy lehet az, hogy barminek is a
sebesseget azonosnak merjuk kulonbozo sebessegu
rendszerekben? Ha a newtoni modellt nevezzuk jozan
rendszernek, akkor a valasz: sehogy...

Erdekes modon, legalabbis sajat tapasztalatom
szerint az _egyidejuseg_ nem abszolut jellege az,
amit nem tud sok ember elfogadni. Erre az iskola
is ratesz egy lapattal, a gimnaziumi fizika teljes
felepitese jol megerositi a newtoni modellt,
raadasul anelkul, hogy a kiindulasi axiomakat
akar csak megemlitenek, ezek szerepet
hangsulyoznak. Igy az a kep johet letre, hogy a modell
nem modell, hanem maga a valosag (barmit is
ertsenek ez alatt...).

> termeszetesen egy lehetoseg, hogy az idokulonbseget a fennyel definialnank,
> igy a feny 0 ido alatt er a tukorbol a szemunkbe. az egyidejuseg egyebkent a
> az eddigi gondolatkiserletekben szinten kapcsolodik a fenyhez, aztan persze
> kiderul, hogy az egyidejuseg nem abszolut.

Ezt most nem ertem. Egy pontban egyetlen megfigyelo eseten
hogyan lehet ugy definialni az egyidejuseget (ertelmesen), hogy
mondjuk egy kozelebbi es egy tavolabbi tukorrol visszajovo fenyjel
annak ertelmeben egyideju legyen?

> Azert, mert lehet, hog ynem lenne tele bonyolult szabalyokkal. A spec rel
> jelenlegi formaja torteneti, es meg kellene vizsgalni, hogy az eqvivalens
> modellek kozul melyik a legtetszetosebb, legegyszerubb. Egyebkent ugyebar a
> tapasztalati halmazon eqvivalens modellt kell gyartani, ami a tapasztalati
> alapon kivul lehet, hogy nem ekvivalens, igy eltero is lehet az eddigi spec
> rel. elm. -tol. Kiderulhet, hogy van egy tetszetosebb modell, ami ekvivalens
> a tapasztalati alapon, de eltero elorejelzest ad uj kiserletekre.

En ugy vettem eszre, hogy akik a specrelt elvetik, nem a modellt
vetik el, hanem a tapasztalati tenyt magat. Tehat pl. nem fogadjak
el, hogy egy repulon utaztatott ora mashogy jarhat, mint egy
helyben marado. (Pontosabban ezt technikai hibanak tartjak)
Egyaltalan, a dolog egyszerusegehez kepest meghokkentoen
ossze szoktak zavarni mindent, azok is, akik nagyjabol ertik
es el is fogadnak a specrelt, megis kevernek mindent minden
szerint.

Persze konnyen lehet, hogy letre lehet hozni valamilyen
szempontbol erthetobb interpretaciot. Eddig nem lattam
ilyet, ha lenne, lehetne rola egy jot beszelgetni. Sajnos
altalaban csak abszolut kutyautok szoktak ezen a teren
uj dolgokkal eloallni. Pl:

Egyik meghatarozo elmenyem volt egy TIT eloadas,
ahol egy onjelolt eloado szakerto "cafolta" a specrelt.
A tag semmit de semmit az egegyadta vilagon nem ertett a
fizikahoz, elemi hibakat vetett, onmagaval bizonyitott, hulyesegeket
beszelt, ertelmes gondolata veletlenul se volt. Latszott, hogy
soha meg se probalta a dolgait fizikakonyvet latott emberrel
megbeszelni, mielott hirdetni kezdte az iget.
Aztan jottek a hozzaszolasok, valami eszmeletlen volt.
Beszelt egy "idofizikus" (se alany, se allitmany, elo ember egy
rohadt felszavat se ertette), volt meg ufologus, auralato, hifiorult,
minden... Lukacs Belat hivtak meg mint nem is tudom, hivatalos
hozzaszolot. A sok hulyeseghez nemigen lehetett volna mit
hozatenni, igy nekiallt anekdotakat meselni Einstein eletebol...
Ez egesz jol bevalt...  :-))

> -------------------------------------------------------------------------

Felvetek en is egy egesz mas jellegu problemat, amit nem
sikerult rendberakni a fejemben. (kvantummechanikai)

Van az ismert ketreses interferencia kiserlet, az ismert
kvantummechanikai magyarazattal. (lehetseges utvonalak
oszegzese, hullamok fazisa miatt interferencia)

Ennek egy variaciojanal akadtam el. Legyen ket
fuggetlen forras, ket nagyon jo lezer. (tekintsunk el
attol, technikailag megy-e) A ket lezer legyen pont
azonos frekvenciaju, es vilagitson ugyanarra a
papirlapra. maguk a forrasok hangsulyozottan
fuggetlenek, es legyenek messze egymastol.
Kerdesek:
1. lesz-e interferencia? (feltetelezem, hogy igen)
2. hogy lehet ezt a szokason kvantummechanikai
modszerrel ( pl. lehetseges palyak osszegzesea),
vagy akarmi modon magyarazni?

A kerdes ele arra iranyul, hogy a ketreses
kiserletben _egy_ foton hullamainak oszegzese
tortenik, minden foton ha ugy tetszik sajat magaval
interferal. (tudom hogy ez pongyola)
De itt _ket_ forras van, az interferencia pedig _egy_
foton belugye kellene legyen...
(felreertesek kivedesere meg fecsegek kicsit:
- azert gondolom, hogy lesz interferencia, mert
kotott fazisban indulnak a hullamok
- a lezereket a problema szemleletesebbe tetele
erdekeben elejuk rakott napvedo szemuvegekkel
(most mar kedvezo aron beszerezhetoek...) le lehet
annyira sotetiteni, hogy a fotonok egyesevel
jojjenek, ez erzesem szerint nem rontja el a
fazishelyzetuket...
- van egy olyan halvany sejtelmem, hogy az
interferencia valahogy azzal fugg ossze, hogy
egy becsapodo fotonrol vegulis nem lehet
tudni, melyik lezerben szuletett, de ettol meg
nem tiszta a kep
- vagy az egy teljesen szokasos osszegzes, hogy
"itt szuletett ilyen valoszinuseggel es akkor ilyen
kezdofazissal ennyi utat tett meg" + "ott szuletett..."
csak en nem lattam meg ilyet ??)

> ---------------------------------------------------------

Kedves Mizsei (vaskalap):

Tobbszor emlitetted mellekesen, hogy a fotonokrol
egyedi elkepzelesed van. Erdekesnek latszik, nincs
kedved reszletesebben kifejteni?

Udvozlettel, Jozsef

>Tegnap a TV2 hiradojaban beszeltek egy uj technikarol (9 evi fejlesztes,
>stb), mely szerint ugy lesznek kepesek urhajokat kiloni az urbe, hogy nem
[...]
>Ez igy meg nem lenne akkora dolog, de bemutattak egy kiserletet is, amiben
>egy kb. 30-40 cetni atmeroju femkup-ot kilottek az uj technika
>alkalmazasaval.
[..]
>Van ez a kup-urhajo, aminek az also reszen tukrok vannak. Maga a kiloves
sem
>a szo szerinti kiloves - a tukrokre "ralonek" lezerrel, a feny
fokuszalodik
>az urhajo legaljan levo "kiomlonyilas"-nal (ezt igy mondtak szo-szerint),
>nagy ho keletkezik (ez a resze mar nem volt egeszen tiszta), es az urhajo
>mozog...
[..]
>Szoval, tud errol valaki valamivel tobbet?

Ugy latszik a TV2-be mindent betesznek, amibol megfelelo adagolassal
szenzaciot lehet csinalni :-)

En a Discovery es Discovery Sci-Trek csatornakon lattam egy filmet, ami
egyebkent nagy energiaju lezerekrol szolt, ebben volt szo errol a
kiserletrol is. Valoban, egy a csillaghaborus korszakbol leselejtezett
lezeragyut hasznaltak, de kozel sem teljes energiaval, az szerintem
darabokra vitte volna azt a nehany grammos "urhajot", amit probaltak
a levegoben tartani.

Az "urhajot" kiloves elott a fuggoleges tengelye menten suritett levegovel
felporgetik. Ezutan alulrol lezerrel rovid impulzusokkal lovoldozik. A
lezer altal kis teruleten hirtelen felmelegitett (es tagulo) levego az,
ami az urhajot hajtja felfele. (lasd: vaku es aluminium folia, honapokkal
ezelott a tudomanyban)

Az "urhajo" egy ures aluminium ~kup, aminek a teljes felulete tukrozo,
gondolom kiveve ott ahol a lezernek el kellene talalni. Az alja ugy van 
kialakitva, hogy az esetleg kulonbozo szogbol erkezo es az aljat kulonbozo
helyen eltalalo lezersugarak is lehetoleg arra a helyre vetodjenek, ami
erre a celra van kialakitva ("hajtomu").

kb. igy nezhet ki a metszete:

     /\
    /  \
   /    \
  /      \
 /^\    /^\
/   \  /   \
     \/

  ^      ^
  |      |
  +------+-----------------  ez ket parabola iv lenne :-)


Ami szamomra a filmbol kiderult: nem annyira a megfelelo teljesitmenyu
lezer, ami meg hianyzik. Eleg nehez nehany kilometer legkoron keresztul
pontosan celozni, az igazai katonai lezerekkel is ha jol tudom ez (volt?)
a legnagyobb problema.

Na meg, ahol mar eleg ritka a legkor, ott nincs mit felmelegiteni... :-)
(azt a nehany grammos "urhajot" sem sikerult nehany 10 esetleg 100 meternel
magasabbra felloni, es ugy kapkodtak el haloval, mert ha leesett lehetett
kidobni a jo draga leheletvekony aluminiumbol keszult "urhajot", de
azert jol nezett ki! :-)

m