>(hajfestek-kacinogenekrol van szo..),,,nem megy at a  ver-agy gaton, =
mert ionos karakteruk >dominal es nem lipofilek, tehat az agysejtekig =
nem kepesek eljutni
Altalaban igaz a fenti allitas , azonban  a ver agy gat egy eleg flancos =
dolog.  Am vannakolyan molekulak amelyek aktiv transzporttal at tudnak =
jutni (ezert ne hal pledaul ehen az agyunk!). Abban az esetben ha a =
karciongen egy ilyen "atjaros" molekulahoz kotodik (pl morfin a =
cukorhoz) akkor bizony szepen atballag a ver-agy gaton (es jon a =
fajdalomcsillapitas)
Javasolt irodalom: Polt, Porreca, SZABO L, Bilsky, ...Proc. Nat. Acad. =
Sci. USA 91 (1994) 7114-7118.=20

Lajos

Peternek raketakrol:

> [...] vajon van-e elvi korlatja az elerheto kiaramlasi sebessegnek? 

Van ha't, a fenysebesseg :o) . Ez persze nem jelent semmit, mert a kirepulo
reszecskek impulzusa szamit, az pedig (elvileg) teszolegesen nagy lehet.
Ellenben az urhajo sem fog a fenysebessegnel gyorsabban menni, igy mar csak
az ikerparadoxonban bizhatsz, ha messzire akarsz utazni :o)

Udv,
KZ

Tisztelt Tudomany!
Multkor Fecot csunyan ledorongoltam a labdaatforditos peldaja miatt. Nem
fogtam agyilag, mire akar kilyukadni a peldaval es nem gondoltam at elegge
a dolgot. Abban neki igaza volt, hogy a labda szogsebessegenek iranyat
netto energiabefektetes nelkul megvaltoztathatjuk, ezert a lista
nyilvanossaga elott megkovetem. Bocs!
Hogy ez mennyire jo pelda a vas magnesezesenel, abba ne menjunk bele.
Lenyeg, hogy a vas nem szivja le a magnes energiajat es o is ezt mondja.
Egelyvel ellentetben a magneses energia nem a semmibol szarmazik, nem is
a magnesbol, hanem egyeb helyrol (homozgas, entropia, attol fugg, milyen a
rendszer).
Udv
Dezso

> Valoszinuleg sokak rosszallasat valtom ki, de a feny dualis

bezony,

> termeszete helyett en csak az  e r z e k e l e s  dualis
> termeszeterol merneek beszelni. A feny artatlan abban, hogy

na-ne, erzekelted te mar azt, hogy a feny hullam? vagy netan azt hogy
foton? ezt erzekelni nem lehet! Merni, az mas teszta. Akkor szoval a
meressel van baj? bezony. De inkabb olvasd el az elozo szamokat...

> osszetett interferenciajelenseg vagyok (mint minden egyeb, amirol

osszetett?, inkabb egyszeru ;))


> >Figyelem  !   A magnes nem lett gyengebb !
> De! a magnes gyengebb lett!  Csak nem igazan eszlelheto.

gyengebb lett? NEM, DE, NEM, DE, senki tobbet?  

(khm. dehogy lett gyengebb)

> Akkor hiszem el, hogy nem szukseges energia, ha egy
> felmagnesezett gombostuvel valaki ugyaolyan erosen felmagnesez
> egy masik gombostut.

Nem ertem akkor mer hiszed el? Szerintem ezen nincs mit vitatkozni, ha
valaki nem akarja megerteni, joga van hozza.

>  En ugy tudom, hogy amikor egy rugo lelassit egy golyot, mikozben
>  ossznyomodik, akkor energiat nyer, amikor pedig visszarugja a golyot,
>  akkor energiat veszit. Gimiben legalabbis igy tanitjak. A peldamat is
>  hasonlo ertelemben hasznaltam, csak forgo mozgasra.
>  Ha nem jo, sajnalom.

nem biza, a rugo tarolja az energiat, nalad meg nem tarolja semmi...nagy
a kulonbseg

> koordinatarendszerben vakumban c=300.000 km/sec sebesseggel terjed.

yep,

> Mi van mas anyagban?  Jo, en is tudom, hogy lassabban, meg fenytores,
> meg egyebek, de relativitaselmeleti szempontbol erdekelne, hogy hogy
> van ez.

ugyanugy. nincs kulonbseg a vakuum es az anyagok kozott, legalabbis ebbol
a szempontbol,

> perpetuum mobile

ha megertettem volna, valaszolnek, de hosszu volt es tul faraszto.
MIndenesetre annyit hozzatennek a termodinamika torvenyei a vegtelen
univerzumra NEM terjeszthetok KI!!!!

szin.

Sziasztok,

> -Az osrobbanaselmelettel kapcsolatban olvastam, hogy a
> robbanas kezdete utan ennyi es ennyi mp. mulva ilyen es ilyen
> tavolsagra kerultek az anyagok. De mint tudjuk, tavolsag, ido,stb.
> koordinatarendszertol fuggenek. Ezeket az adatokat milyen
> koordinatarendszerbol nezzuk?  (Ha jol emlekszem, siman
>  mechanikusan hasznalva az adott ido es tavolsagokat c-nel nagyobb
> sebesseg jonne ki, de ez ugye lehetetlen.)

  Elorebocsajtom, hogy soha nem mentem melyen bele alt. rel.-be, ezert
lehet, hogy nagy baromsagot mondok. Ha valaki jobban tudja, kijavit. 
Eloszor is nagyon sokszor szoktak 'comoving' koordinatakat hasznalni,
amiben a koordinatarendszer egyutt tagul a vilagegyetemmel. Azaz ket
'nyugvo' test tavolsaga nem valtozik. Amikor valos tavolsagokat
akarnak, akkor a comoving koordinatat megszorozzak egy (ki hogy hivja)
a(t) (masoknal R(t)) idofuggo skala faktorral. 
  Az viszont nem lehetetlen, hogy fenysebessegnel nagyobb sebesseggel
tavolodjanak dolgok (amennyire en tudom). A fenysebesseg mint hatarsebesseg
csak azt jelenti, hogy targy nem mozoghat fenysebessegnel gyorsabban
(felteve hogy igaz az allitas). Ket valami *tavolsaga* mozoghat
fenysebesseg felett. Egyszeru pelda: ember arnyeka egy nagyon tavoli
ernyon mozoghat fenysebessegnel gyorsabban -- nem problema, mert az
arnyek nem fizikailag letezo dolog.

Udv,
  Gyula

agymukodes.
"Agymukodeshez:  "Felszinesen" az agy mukodese algoritmikusnak tunik
de melyebb szinten nem az. Ekkor belep a kvantumbizonytalansag.
Ezert nem lehet tudattal rendelkezo szamitogepet epiteni. A tudat
alapvetoen nemalgoritmikus jelenseg. Kepzeld el, hogy lehetoseg
lenne egy embert pontrol pontra lemasolni, atomrol atomra.
Ekkor kapnal egy uj embert. De meg ha Heisenberg hatarozatlansagi
elvet is meg tudnad serteni es tenyleg az illeto minden allapotat
lemasolnad, a tudattal mi lenne? Ugyanazt gondolnak egesz eletuk
soran? Ugyanaz az "en" lenne mindketto? Szerintem a tudat nem
masolhato, mert a masolas is egy algoritmikus folyamat."
1) Az agy determinisztikussagan felszines determinisztikussagot ertunk. Mindenk
i tudja, hogy melyebb szinten ott a kvantummechanika, de feljebb ez kiatlagolod
ik. Ha felszinesen az agy determisztikus akkor felszinesen lehet szimulalni. Es
 a szimulacio alatt ennyit is ertunk.
2) Az uj ember elso pillanatban ugyanazt gondolna, mint a masik, kesobb a mas k
orulmenyek miatt eltavolodna a ket szemelyiseg.

"Ezen kivul, hogy lehet az, hogy az agy, ami anyagbol epul fel
es igy a termeszet torvenyeinek engedelmeskedik megis megserti
a torvenyeket. Mondok egy peldat: Egy altalam eldontott pillanat-
ban megemelem a jobb kezem. Azaz a gravitacio hatasat legyozve
azzal ellentetes iranyban elmozdul a karom. Az, hogy ez mikor
kovetkezzen be, egyedul EN dontom el. Nincs az a torveny ami ezt
megmondana. Kivancsi vagyok lehet e irni egy olyan algoritmust 
ami ezt teszi: emeld fel a karodat abban a t idopontban amikor 
ugy dontesz hogy megemeled. Ilyen algoritmus nem letezik.
Amikor megemeled a karodat, idegi impulzusok aramolnak, 
elektronok rohangalnak, stb. Es ezek a dolgok a te sajat dontesed
kovetkezmenyei. Barmikor megemelheted a karod ha akarod de 
donthetsz ugyis hogy nem emeled meg. Hogy fer ez ossze pl. az 
elektron viselkedesevel?"
Nagyon egyszeru: egy szamitogeppel vezerelt robot, a szamitogep programja velet
lenszamot general, es bizonyos szamnal felemeli a robot kezet. 
1) A veletlenszam generalasa lehet tenyleg veletlen, ha kulso veletlen inputbol
 veszi. Ki tudja, hogy az ember sem a kornyezetebol veszi a latszolag sajat, ve
letlen dontest? 
2) A veletlen szam generalasa lehet alveletlen. Ki tudja, hogy az ember veletle
n viselkedes nem alveletlen-e, azaz nem megis egy bonyolult, de determinisztiku
s algoritmus eredmenye?
Szerintem mindketto felteves igaz az emberre. 

"Egy masik erdekes dolgot is olvastam: A matematikai kepesseg 
semmikepp sem illik bele az evolucioba. Kimutattak hogy azok
az ausztral benszulottek akiket iskolaba jarattak (oseik tobb
10000 even at el voltak zarva a kulvilagtol) ugyanolyan matema-
tikai kepesseggel rendelkeznek mint europai tarsaik. Holott ez a
kepesseguk sohasem kellett a tuleleshez. Az evolucio rejtve
latszolag ok nelkul kifejlesztette ezt a kepesseget amely ott
szunnyadt az agyban. Ez ellentmod annak, hogy az evolucioban
minden azert alakul ki mert a kulso valtozasok a tuleles erde
keben ezt szuksegesse teszik. (Alkalmazkodas). Miert alakult
ki a matematikai kepesseg? Ez egy olyan rejtely amire meg nem
talaltak valaszt"
1) Az ausztral es europai emberek kozott meg nincs valami nagy evolucios elkulo
nules.
2) A matematikai kepessegek alapja valahol a tulelesben hasznos.

"Szerintem van, ugyanis a nagy kiaramlasi sebesseg nagy homersekletet jelent,
ami egyszeruen megolvasztja az urhajot. Ezek szerint meg csak eselyunk
sincs, hogy valaha elhagyjuk a Naprendszer hatarait?"
A nagy urutazasnak mar nem a toloero hianya a korlat. Ha mar kint vagyunk, nem 
sokat kell tolni.

"Ugyan nem tudom, hogy mekkora a Clipper, meg nem erre vagy kivancsi, de
peldaul az egyik Tudomany-ban (Sci. Am.) irtak kis eszkozok
palyaraallitasarol. Ha jol emlekszem, min. 100 g gyorsulassal tudtak
tisztan elektromagneses gyorsitassal kis tomegu (kb. 10 dkg nagysagrendu)
targyakat felloni. (palyara allitani ?)"
En is olvastam errol, ha jol emlekszem ez alternativ megoldas volt a csillagkoz
i utazas kozeljovobeli megoldasara. Mit tudtok?

"Allitolag a majak kihalasanak fo oka a termekenyseg
visszaesese volt, a megnovekedett naptevekenyseg folytan amit
 a napfoltciklus alapjan elore megjosoltak. Ez az ido Kr. u 627
 korul lehetett eppen amikor a Majak eltuntek. Ezen kivul aszalyok
 is sujtottak a teruletet."
A naptevekenyseg globalis hatas kellett, hogy legyen. Mi volt ekkor Europaban?

Madve: #8: fanatikusan jo volt az irasod.






peldaul az egyik Tudomany-ban (Sci. Am

Kedves Also Antal-Csaba:
"A hajhagymak valtott muszakban dolgoznak: egy ev aktiv elettartam, harom ev
pihenesi ido. "
Ez pontosan mit jelent?

Agymukodessel kapcsolatban:

Biztos, hogy minden nemdeterminisztikus jelenseg hattereben a
kvantummechanikat kell keresnunk? Letezeik egy masik elmelet, amely szinten
megmagyarazza, miert nem lehet bizonyos rendszerek mukodeset hosszu tavon
megjosolni: ez a kaoszelmelet. Bar nem vagyok tul jaratos benne, de ha jol
gondolom, egy rendszer viselkedese annal meghatarozhatatlanabb, minel
osszetettebb vagy minel hosszabb tavra akarunk josolni. A
determinisztikussag egyebkent is relativ fogalom. Hajlamosak vagyunk
determinisztikusnak nevezni olyan folyamatokat, amelyek emberi leptekben
valoban azok, de nagyobb idointervallumot tekintve mar nem. Ilyen a bolygok
mozgasa is. Pontosan meg tudjuk josolni, hol lesz a Jupiter 10 ev mulva. De
hogy 100 milliard ev mulva hol lenne, (ha meg lenne), ember (vagy
szamitogep) legyen a talpan, aki megmondja. A Naprendszer keves komponensbol
all (Nap, 9 bolygo, nehany tiz hold es nehany szazezer kisbolygo), ezert
csak hosszu tavon veheto eszre a nemdeterminisztikussaga. Az agyban viszont
tobb tizmilliard neuron van, igy mar a masodperc tort resze alatt is
kaotikussa valik, meg akkor is, ha a kezdopillanatban pontosan ismerjuk az
allapotat es a bemenetet.

A maja profeciakrol, magneses lenyomatokrol es nok menstruaciojanak
abbamaradasarol szolo ertekezesekhez nem szolok hozza, azok inkabb egy masik
rovatba illenenek, de nehany dolgot meg kell jegyeznem:

A kar felemeleserol szolo pelda teljesen teves, mert az emberi akaratot egy
a termeszettol teljesen fuggetlen, a torvenyeivel ellentetben allo valaminek
fogja fel. Nem artana elobb definialni ezt a fogalmat, es csak aztan
hivatkozni ra. Tovabb rontja a helyzetet, hogy az "akarat" fogalmaba
belekever egy olyan dolgot is, amit en az agy "veletlenszam generatoranak"
neveznek. Mert van ilyen. Meghoza pontosan ugy mukodik, mint a
szamitogepeke, marmint pontosan annyira "veletlen". Aki jaratos egy kicsit a
programozasban, az tudja, hogy ezek a generatorok pontos algoritmust
kovetnek (maskeppen nem is letezhetnenek), veletlenseguk pedig csak abban
all, hogy en, kivolrol, a monitor elott ulve nem josolhatom meg az
eredmenyt. De csak azert nem, mert nem ismerem a programot. Ugyanigy, amikor
az agy veletlenszam generatorara bizunk egy dontest, tulajdonkeppen atadjuk
a vezerlest egy olyan algoritmusnak, amit nem ismerunk (mert tudatosan ugy
dontottunk, hogy nem akarjuk ismerni). 

A benszulottek matematikai kepessegenel ismet csak fogalmi zavart veltem
felfedezni. Mi az, hogy "matematikai kepesseg"? Ha jol tudom, a matematika
nem tobb, mint emberek altal kitalalt szimbolumhalmaz, melynek elemei kozt
szinten emberek altal kitalalt szabalyok mukodnek. Az, hogy ezeket a
szimbolumokat es szabalyokat ki milyen sikeresen tudja elsajatitani, nem
kulonbozik attol, hogy milyen sikeresen kepes megtanulni egy nyelvet, az
atoszerelest vagy a biogilisztatermesztes szabalyait. Vagyis attol fugg,
milyen sikeresen tudja hasznalni azt az eszkozt, amit agynak nevezunk. Hogy
az ausztral bennszulotteknek sosem volt szukseguk matematikara a tuleleshez,
megis gyorsan megtanuljak? Az en macskamnak sincs szuksege arra a
tuleleshez, hogy megfogja az egeret, megis megfogna, ha latna egyet. Az
evolucio nem egyedre szabottan mukodik: egy egyed nem csak azokat a
kepessegeket kapja meg, amelyek az o elete soran fontosak lesznek, hanem az
egesz faj kepessegeit. 

Vegul a magnesrol, amely valoban hosszu vitat kavart, es sok minden
elhangzott, okos dolgok, es kevesbe okosak. En egy utobbira reagalnek,
megpedig arra a peldara, melyben egy forgo labdanak forditottak meg a
tengelyet. 

Eloszor is ilyenkor valoban nem kapjuk vissza azt az energiat, amit a
tengely megforgatasakor befektettunk, de nem azert, mert mind a
megforgataskor, mind a leallitaskor munkat kell vegeznunk, hanem azert, mert
nincs is ilyen energia. A tengely 180 fokkal valo atforditasahoz
FOLYAMATOSAN erot kell kifejtenunk, tehat folyamatosan munkat vegzunk. Ha
valaki nem hiszi, probalja ki!

Neked pedig, kedves Dezso: Mier ne lehetne visszakapni egy rendszerbe
befektetett mozgasenergiat? A kerdes csak az, mit ertesz "visszakapason". Ha
azt, hogy a 100 km/h-ra felgyorsitott gepkocsid mozgasi energiaja fekezeskor
nem valik benzinne, akkor valoban nem. 

Udv:    Peter

>Engem is a tudomany hatarai erdekelnek, mint Mizsei Janost,
>es rogton fel is tennek egy kerdest, hogy az alabbi [hm..]
>teruletek tudomanyba sorolandok-e, es indoklast
>is szeretnek olvasni az igen/nem valaszok mellett (utan):
>1) asztrologia (legtagabb ertelemben veve)
>2) alkimia (van, aki tudja egyaltalan, mi ez?)

Kedves Attila, hadd dobjam vissza kedvenc labdadat :-)):
Te _mit_ ertesz e fogalmak alatt ?

(Szerintem a KULTURA-ban a helyuk. Inkabb
 valaszolj ott.)

Feri

Sziasztok!

Ma vettem egy uj konyvet. CIme:

Dr. Korom Gyula

Es megis van eter!, avagy: Einstein tevedett, az ido megsem relativ

Meg nem olvastam el de majd beszamolok.
Jozsi
ui: 800 Ft



> -----------------------------------------------
"Stimpy, if I don't make it, save the brain!"
Ren Hoek (The Ren and Stimpy Show)

Jedlovszki Palnak:

En eleg regota foglalkozom a majakkal nagyon erdekel a tema. Tegnapi
beirasodban egy sulyos tevedes tortent. A Tollas kigyo egesz mas volt es
joval a majak elott letezett. Akirol te beszelsz azt lehetett ertelmezni
a Kukulkan egy kesoi "megnyilvanulasanak" de semmikeppen sem arrol a
tollas kigyorol van szo amirol pl. a Popol Vuh, a majak "bibliaja" szol.
Ez a tollas kigyo keletrol jott es egyfajta profeta volt (hasonlo
Mohamedhez, vagy Jezushoz) aki egy ottani csorgokigyofaj (ha jol emlekszem
a
Croassus druissus drusissus) borenak mintazataval peldalozott (ez a
mintazat egyebkent a maja epiteszetben tobb helyen is megjelenik).
Ez volt a csorgokigyo kultusz.

Egy biztos: a maja varosok elneptelenedtek. Ennek csak egyik oka ;lehetett
a belviszalyok, de tobb mint valoszinu hogy azidokben nepessegcsokkenes es
nagy aszalyok is sulyottak a majakat. Erre tetozott ra a haboru ami
valoban a vegso csapast adta meg.
A nepessegcsokkenes viszont periodikus volt akarcsak az aszaly erre a
majak rajottek. Ez pedig egyertelmuen a naptevekenyseg miatti klima es
hormontermeles valtozas eredmenye volt.
 
Jozsi