Ha van informaciod, honnan tudok beszerezni adatokat a volt szovjet (Szaljut-6,
 Szaljut-7, Mir) urallomasokrol, valszolj. Ha bovebben tudsz irni rola, azt ted
d meg maganlevelben. E-mail: 

>Egy kvarckristaly igen stabil es pontosan beallithato frekvencian rezeg.

-- irta Daro

En ugy tudom, hogy nem allithato. S hogy a hasznalt feszultseg
intervallumaban nem is valtozik, igy nem fugg pl az elem merultsegi
fokatol.
Viszont tenyleg stabil, es specifikus.
Javitsatok ki, ha rosszul tudom.
Berke Tamas

T.(Tudos) Cim!  

A "sinagyu"-val nehany (3.5) evvel ezelott volt szerencsem talalkozni 
egy szeminarium kereten belul.  Az osszejovetelen a NASA, Lockheed, 
stb. valogatott kepviseloi voltak jelen, de Teller Ede is felbukkant 
egy napra.  En mint a szervezo egyik ceg altal ismert csudabogar kerultem 
a kepbe -- ugyanis mind urhajozassal, mind pedig alagutepitessel foglalkoztam 
volt az elmult nehany evben.  Az otlet pedig (amit a NASA "Maglifter"-nek 
keresztelt el) alagutban kiepitett magneses lebegtetesu kilovo rendszer.  
Kicsit olyan, mint Verne alma a Holdrol, de puskapor nelkul.  

elonyei: 
  - magas helyrol lehet utjara bocsatani az elogyorsitott jarmuvet 
    (az alagut szaja magasan, akar 5000 m magas hegy tetejen is lehet)
    --> az elogyorsitas tiszta elektromos energiaval megy, amit akar a 
    rendes halozatrol is aprankent le lehet tolteni, igy olcso.  A 
    folemelkedes elso nehany 1000 m-et meg lehet igy sporolni a raketa
    hajtomuvek szempontjabol -- ez NAGYON NAGYmegtakaritas.  A raketak 
    persze kellenek, de csak akkor, amikor mar kiropult a jarmu a csobol. 
  - olcso, ujra-felhasznalhato (azaz ipari jellegu) rendszer 
  - az alagut vedelmet jelent, es heliummal (pl.) kitoltheto, hogy 
    kicsi legyen a surlodas a kiloves soran. 
  - nagyon nagy gyorsulas erheto el. 
hatranyai: 
  - magas hegycsucsok idojarasa erosen valtozo 
  - egy kiepitett alagut adott iranyba mutat: tehat csak megfelelo 
    geometriaju/iranyu keringesi palyakra alkalmas

A raketa MINDENKEPPEN kell a kiloves 
utan is, hiszen a szokesi sebesseg mellett a legkorben elegne a jarmu 
-- tehat a szokesi segesseget fokozatosan kell elerni, ahogy egyre higabb 
a levego.  Ennek az elso szakaszat valtja ki a Maglifter.  

A rendszer nagyon olcso volna, es ugyan vannak kritikus kerdesei 
(pl alagut megvalositas, es a sok ujszeru rendszer) de megis nagy 
bizonyossaggal megallapithato, hogy megvalosithato volna, ha politikai 
(penzugyi) tamogatast kapna.  

Hasonlo, de nem alagutas megoldasokkal (hanem pl. mesterseges 
szigetre epitett irdatlan magas toronyra rakott sinek) Japanban is talalkoztam
-- mind elvi tervek szintjen, persze.  Mint a Marsra szallas kerdese, ami mar 
evtizedek ota elvi szinten terveztetik, es egyes tervek tenylegesen olcson 
megoldhatonak mutatjak, de megsem lett egyelore semmi belole.  

A szeminariumon egyebkent oroszorszagbol is elhangzott beszamolo, 
az ottani raketakilovo rendszerek profiljat bemutatva.  Es vegul az 
USA legiero foldalatti agyaba is lementunk korulnezni.  (Az , hogy 
magyar allampolgar vagyok, nem volt gond -- amiota kitort a vilagbeke, 
turistak is bemehetnek, de sokkal elore kell helyet foglalni, es csak 
keves hely van -- ugyhogy gyakorlatilag lehetetlen a dolog turistanak.)  

Az USA legieronek is voltak magnesen sinekkel gyorsito kiserletei korabban.  
Hogy most hogy all az ugy, nem tudom.  

Ennyit a sinagyurol.  

Mas: 
egy-ket honapja volt egy cikk egy helyi ujsagban amolyan pletyka szinten, 
amiben.  Amellett, hogy beszamoltak arrol, hogy Steven Hawking rajta van 
az interneten, elhangzott az is, hogy van neki egy altalanos 
vilagelmelete, amibe nem illik bele az osrobbanas.  

Ha valaki hallott errol valamit, kerem, ne restelljen engem 
felvilagositani, hogy mirol is lehet szo!  

        MOKA ON 
        Brendel Matyasnak uzenem, hogy ne haragudjon, 
        hogy az evolucio megtamadasa utan most az osrobbanas 
        elmeletet probalom rombolni.   Ha esetleg miattam dolne 
        ossze az osrobbanas elmelete, az elnezesedet kerem, Matyas...  :-) 
        MOKA OFF 

Udvozlettel, 
Greschik Gyula 

Hello,

szoval az emlittett toronyban nincs semmi rejtelyes szerintem, egyszeruen
a napenergia egy nagyon kevesse gazdasagos felhasznalasa lehetne, csak
gondolj bele mekkora epitmeny kellene ahhoz, es mekkora feluletu viz hogy
a viz amely alul lassan parolog felul lezuduljon, hmmm

ime az en verziom :

epitsunk egy jo magas kemenyt, tornyot, csovet ahogy tetszik a fold
felszinerol egeszen az urbe, a torony aljan legyen egy turbina. Ahogy
megnyitjuk a levego kitodul az urbe, zudul, armlik eszveszto
sebesseggel hajtja a turbinat, amikor a masik vegen meg kibukkan a 
levego a Fold szepen visszavonzza, mindenki heppi marad.

nos? mi a velemnyetek?

csak jot,

i.a.

ps. amugy meg egy csomo fizikus is nagyon boldog lenne, mindig lenne
keznel egy kis vakuum energiabefektetes nelkul, ha meg hoszigetelo lenne a
cso jo kis alacsony homersekletunk...es meg sorolhatnam....

kisse ketlem a Neumann Janossal kapcsolatban elmondott tortenetet,
a ket vonattal meg madarral, ugyanis a feladat maga trivialis,
kozepiskolai tudassal azonnal megoldhato, a vonatok talalkozasaig eltelt
ido 1 ora ugyanis mindket vonat 50km/h-val halad, a tavosag az elejen
koztuk 100 km. A madar tehat egy oran at repul 75km/h-as sebessegel

Altalaban leteznek egyszerubb de hosszabb megoldasok es rovidebb de sokkal
"elegansabbak" amelyek valamilyen frappans fordulattal sikerulnek. Ebben
az esetben nincs semmi dicsoseg egy hosszabb es nehezebb megoldasban.
Szerintem. 

Re: analog-kvarcora,

azt kellene kihangsulyozni, hogy az ebben az esetben a hajszalrugos
billegot (amelynek szerepe csakis az, hogy egyenlo idokozokben engedje
mozogni a mutatot!) egy oszcillatorral helyettesitik. NEM a
billego/oszcillator hajtja az orat! Ezek a komponensek csak az mozgas
idobeni szabalyossagat hivatottak biztositani.
Az orat (altalaban) egy masik rugo vagy az elem hajtja. 

csak jot,

i.a.

> Az analog kijelzesu kvarcora a kovetkezokeppen ketyeg:
> Egy kvarckristaly igen stabil es pontosan beallithato frekvencian rezeg.
> Ezzel vezerelnek egy kis elektronikat, ami az ora mechanikajat mukodteti, a
> 
> rugot helyettesitve. Igy aztan kivulrol teljesen hagyomanyos ora.

Szerintem a homokora az igazi kvarc ora. Semmi elektronika, de kvarc.

Tibi

 
-- 
___________________
Nagy Tibor              

Meszaros Laci irja:

 irja:
>>Teller Ede, mikor megkerdeztem tole , hogy mi a velemenye a tachionokkal
>>kapcsolatban, azt valaszolta: "Konyves Kalmannal felelek: boszorkanyok pedig
>>nincsennek." Persze nem kell vele egyeterteni.  NCsaba
>

>Mint tavaly osszel a TIPP-en tisztazodott, Konyves Kalman nem a altalaban
>a boszorkanyok, hanem az allatta atvaltozni kepes boszorkanyok (a strigak)
>letezeset tagadta. Teller talan mar tud valamit...                  /Laci

Ez akkor nekem is beugrott, de nem kotekedtem az oreggel (nem akartam a
frappans valaszat tortenelmi oldalrol gyengiteni), nem ez volt a lenyeg.

Sipos Attila irja:

>Ha jol tevedek Niels Bohr mondta:
>"Aki hisz az atomenergia bekes celu felhasznalasaban olyan,
>mint a holdra ugato kutya."

>Es Neumman Janos amikor azt josoltak neki, hogy a szamitogepek
>sebesseguk novelesevel lesznek egyre tobbre kepesek:
>"Why in a hurry ?"

>Ugy tunik az oriasok vallan is kod van neha.( Bar Neummannak meg lehet igaza !
)

Hat igen. Nagyok is tevedhetnek. Erre utal az utolso mondatom.
/ Egyebkent nem Bohr, hanem Rutherford szajabol hangzott el az atomenergia
hasznositasat keptelen fantazmagorianak minosito kijelentes. / NCsaba

 wrote:
>A masik kerdes, hogy egy ilyen rendszer milyen sebessegekkel mukodne?
>[...]
>ha viszont eleg nagy szamban lennenek, akkor tenyleg
>milyen gyorsan tudnanak valtozast elerni. Nekem egy kicsit sok az ezer
>ev. Ugy gondolnam, hogy az algak exponencialisan elszaporodnanak, es
>hihetetlen gyorsan, oriasi valtozas kovetkezne be. En (laikus) par tiz
>evre tippelnek.
Azert ilyen meretu okologiai valtozashoz meg az ezer ev is igen gyors
szerintem. A foldon az elso egysejtuek utan meg tobb millio evig tartott,
mig a maihoz hasonlo legkor kialakult (ha jol tudom), pedig biztos lehetsz
benne, hogy azok is exponencialisan szaporodtak.

Th(A)n

 wrote:
>Ha jol tevedek Niels Bohr mondta:
>"Aki hisz az atomenergia bekes celu felhasznalasaban olyan,
>mint a holdra ugato kutya."
[...]
>Ugy tunik az oriasok vallan is kod van neha.
Hmmm... nezopont kerdese. (marmint hogy mennyire bekes az a cel)

Th(A)n

talalja magat egy fontos problemaval. Ti. hogyan etelmezendo a mitoszok 
eroteljes jelenlete pl; a platoni dialogusokban. Hogy mi is lehet a
szerepuk, azt sokan sokfelekeppen lattak es lattattak mar. Ertelmeztek mar
egyszeruen Platon protezisenek, melyet akkor hasznal, amikor valamit
keptelen ertelmevel (logosz, episzteme) igenyesen megragadni.
 Talan kozelebb jar az igazsaghoz, aki a dialektikaval kapcsolja ossze a
mitoszokat. De bizony ebbol a nezopontbol is ket, teljesen ellentetes
felfogas vezetheto le. Egyreszt ertelmezheto a mitosz-logosz egyutteles
ugy, hogy a mitosz csupan elokeszitoje, segitoje a dialektikanak.
Masreszt pedig a mitosz szerepe az, hogy felvillantsa azt, amit a
dialektika szamara mar elerhetetlen, amit a logosz megragadni keptelen,
ami az episzteme igazi tagya, azaz ami valojaban maganak a filozofianak
a legigazibb temaja.
 Nos, hogy hogyan is all a dolog valojaban, azt nyilvan nem tudjuk
meghatarozni. Azonban talan jo volna, ha a temaval kapcsolatban diskurzus
indulna meg. Hiszen a  minel tobbiranyu, tobbszempontu vizsgalat
szuksegszeruen valamifele eloremenetelt jelent. 

           Csak Laszlo 

Szeged,1997.IV.25.

Az ustokos sajnos lassan itthagy bennunket! Es most, hogy az  idojaras
hirtelen igeretet tett a tavaszodasra, arra gondoltunk, illene "meltokeppen"
elbucsuzkodnunk a mintegy 1500 evre "illegalitasba vonulo" csovas egi
vandortol. Az ustokos majus elejen eltunik a Nap sugaraiban, tavozasi
palyaja epp a Nap iranyaba esik latszolag. Azutan lassan "atkoltozik" a
deli feltekere, de amire kelloen eltavolodik a Naprol, mar valoszinuleg
elegge halvany lesz.

Szoval az utolso megfigyelesi alkalmak egyike a

   1997. aprilis 30-an (szerda) este 8 orakor kezdodo tavcsoves bemutato

lesz, amelynek helyszine:

                  Budapest, Harmashatar-hegy.

A helyrol nagyszeru kilatas nyilik nyugat fele, igy kivalo a latohatar
kozeleben tartozkodo Hale-Bopp megfigyelesere. Kelloen tiszta legkor eseten
akar az ustokos lenyugvasat is lathatjuk.

Egyetlen nehezseg az helyszin megkozelithetosege. A tomegkozlekedes a hegyre
jo masfel eve megszunt, a 65-os busz a Kolossy-tertol csupan a "Fenyogyongye"
-ig jar. Onnan hegymenetben 3-4 km gyaloglas var a vallalkozo szellemuekre a
hegycsucsig vezeto aszfaltuton vagy mellette. Aki nem birja a friss levegot
:-), gepkocsival vegig fel tud jonni, egeszen a csucsig. A bemutatas
helyszinehez remelhetoleg kellemes muzsika is csalogatja majd az erdeklodoket.
Lesz jopar tavcso, amiben meg lehet pillantani az ustokos ledobott porhejait!

                              ***************

Egy-ket gyakorlati kerdes a "bucsubemutato" kapcsan. Szuksegunk lenne egy
AGGREGATORRA a programot alafesto lagy, kozmikus zene szolgaltatasahoz.
Ezuttal kisebb teljesitmenyu is megfelel, mert a nagy energiafogyasztassal
jaro vetiteseket ezuttal nem tervezunk. Valamint szuksegunk lenne nehany
LEBONYOLITO EMBERKERE, aki kezeli a tavcsoveket, iranyitja a nepet, illetve
szakszeruen valaszol a felmerult kerdesekre.

Ha neadjisten :-) akad valaki ebbol az olvasoi korbol, kerjuk, jelentkezzen:

        -- e-mailen )
        -- telefonon (464-1357 vagy 186-2313)
        -- szemelyesen is kereshet bennunket a keddi MCSE-ugyeleten
            (BME "R" Klub 18 oratol) illetve a helyszinen

Remenykedjunk hat, hogy a nagyszeru bemutatosorozat sikere't nem rontja el
az idojaras, SOT!!! (Az anna-reti es varbeli bemutatonkon ragyogo derult ido
volt nagyszeru atlatszosaggal, de elegge "verfagyaszto" homersekleti
viszonyokkal.)

Mindenkit sok szeretettel varunk, GYERTEK!
                                                Udvozlettel:      Tepi

(Elnezest a lelkes HIX-olvasoktol - harom ujsagba is elkuldom.)

+----------------------------------------------------------------------------+
| MAGYAR CSILLAGASZATI EGYESULET -- 1461 Budapest, Pf. 219.                  |
| E-MAIL:                                                        |
| WWW: http://www.mcse.hu                                                    |
| MCSE ELEKTRONIKUS KORLEVELE:                               |
| CSILLA-LISTA (moderalatlan csevego forum): , Subject: HELP   |
+----------------------------------------------------------------------------+

Venusz:

Oda termeszetesen nem egyszeru alga kene, de a magaslegkorben szerintem
lehetseges hogy elelne valami szivosabb fajta. Az elet nagyon szivos.

----
Es ha mar tema. Mi van a Marssal? Tudtommal annak jobbak a lehetosegei.
Csak ott meg keves a CO2. At kene vinni a Venuszrol egy
szarazjegkocka-agyuval.
Aki kerdezett: Brendel Matyas
--
Aki valaszol : Jozsi

A Marsnak van egy olyan tulajdonsaga ami eleve es veglegesen kizarja
azt hogy ott tartosan magas szintu elet legyen: KICSI A TOMEGE!
Sohasem tudna megtartani egy O2-ben dus legkort. Ahogy latod csak
a nehez gazok, a CO2 es az Ar kepesek tartosan megmaradni ott.

A magasabb szintu elethez szukseges hogy  bolygonak a tomege
egy bizonyos szintet elerjen. Ez mai velemenyek szerint a Fold
tomeg 70-75 %-a. A Marse ennel joval kisebb. A Venusze ok, de o
meg tul kozel volt a Naphoz es megsult.:)

Jozsi


> -----------------------------------------------
"Stimpy, if I don't make it, save the brain!"
Ren Hoek (The Ren and Stimpy Show)

>Felado : Horvath Pista    Penn State

>        2. Egy altalunk elkepzelhetetlen vilag is letezhet, nem zavartatva
>magat attol, hogy a mi csekely ertelmunk ot nem kepes elkepzelni.

Lehet, hogy van ilyen vilag, de az csak olyan, mint Meseorszag. Ha semmi
kozunk hozza, minek foglalkozzunk vele? Az nem a mi vilagunk, nem latjuk,
szamunkra nem letezo.

>Szerintem nem nyilvan valo, hogy a gazmolekula logikat sert. Es ez
>a lenyeg. Az oksag serulese onmagaban meg nem problema. Problemava akkor
>valik, ha logikat is sert.

Az nem eleg logikaserto, hogy ha atmegy a 2. szobaba, akkor nem megy at? (De
nagyon jo pelda BM logikai aramkore is, ott ha jol ertettem, visszafele is
fennall a paradoxon.)

>        Legdurvabb esetben ugye megprobalja megolni magat. Erre lenne egy
>trivialis megoldas. Mindig a fiatalabb gyoz. 

Ez megint olyan megoldas, hogy a szamunkra kellemetlen megoldastol
egyszeruen tekintsunk el, olyan nem letezhet. 

>        Visszakanyarodva a mondokamhoz. Szerintem a logika serteshez
>tudat szukseges. Ez ellen nem erv, hogy a molekula is bejarhat olyan utat,
>melyet eloirunk neki, es logikat sert. Ugyanis ez esetben valakinek meg
>kell epitenie a berendezest trukkos modon.

Miert kene? Direkt odairtam, hogy a geometriai elrendezest nem kell
feltetlenul embernek alkotnia. Kialakulhat veletlenul is, csak ugy, mint az
a sokfele dolog, ami a termeszetben magatol kialakul, mint mondjuk a
szivarvany. 

>        Olyan kiserletet varnek az idogepre, amikor tudat kozremukodese
>nelkul is logika sertes tortenik.

A gazmolekulas kiserlet olyan. 

Peter