>Felado :  [Hungary]

>szemleltetes. Aztan ora utan bevitt a tanariba es mutatott egy masik abrat,
>valami friss disszertaciobol fenymasolta ha jol emlekszem. Ezen az abran a
>sikszinuszt megspekeltek egy harmadik szabadsagfokkal, mire egy
>rugofuggveny lett belole egy x;y;z-coord. rendszerben (spiralfuzet rugoja).
>"Haromdimenzioban ilyen." - mondta. Nezegettem - "De Tanarno, ez, most nem
>kotozkodni akarok, tenyleg, de ez a fuggveny nem rezeg. A fuggvenyenek
>erteke mindig 1, megcsak meg sem kozeliti a zerust soha, mindig csak
>kerulgeti, korbefordul korulotte!" Erre mar nem mondott semmit. Tehat me'g
>a fenyrol is ilyen kodos elkepzeleseink vannak; csak szemleltetni tudjuk,
>igazan leirni nem (csak a szemleltetest).


Nem tudom, o milyen hullamfuggvenyt mutatott... :-) Az elektromagneses
hullamok amennyiben halado hullamok, periodikusak terben is es idoben
is egyarant. Ez azt jelenti, hogy a ter egy pontjaban merve szinuszos az
elektromos terero, ugyanigy a magneses terero, persze eltero fazisszoggel.
Vagyis 0, pozitiv maximum, 0, negativ maximum stb. szinuszos lefutassal.
Ugyanez a helyzet, ha azonos idoben egy a hullamterjedes iranyaba eso
egyenes menten nezuk a tererot. Gombszimmetrikus terjedes eseten
termeszetesen az amplitudo fokozatosan csokken a forrastol tavolodva.
En itt nem latok semmifele bizonytalansagot, tisztazatlan reszletet.
Mas kerdes, hogy esetleg a  tanarno nem volt szakertoje a kerdesnek... :-)

>Aztan ha tovabbgondolom: egye fene, rezegjen ugy ahogy mondjak! De mi
>rezeg?! Ha belegondolsz, a fenykvantum fenyevmilliok megtetele utan sem


Mondhatnam, hogy az elektromos terero es a magneses terero az, ami
rezeg. Tartok tole, hogy nem elegitene ki ez a valasz. Dehat ez van. Sot,
en ennel melyebb magyarazatot nem is igen tudok elkepzelni. A mi
micsoda kerdesnek akkor van ertelme, ha a leirt dolgot egyszerubb
fogalmak osszessegere lehet bontani. (Pl. az asztal valahany lab meg
egy sik lap. A lab az valami merev tartofele es igy tovabb... )
Az elektromos ter meg egy matematikai absztrakcio, ami mindenesetre
eleg egyszeru matematikai tulajdonsagokkal bir, ugy mint Maxvell
egyenletekkel irhato le a viselkedese es igy tovabb.
Ilyen ertelemben nagyon pontosan definialt, mi a feny - a toltott reszecskek
kolcsonhatasanak a QED (kvantumelektrodinamika) altal a meresekkel
nagyon jo osszhangban leirt kolcsonhatasa... Nem vegleges leirasa, persze.
A fizika mar csak olyan, hogy neha elojonnek a meglevo kiserletekkel nem
teljes osszhangban allo megfigyelesek, es ilyenkor finomitani, kiterjeszteni
szukseges a leirasmodot.

>gyengul, csak "a'rvul" legfeljebb (a tavolsaggal ugye no a szoras). Honnan
>van a feny energiaja? Biztos, hogy feltetlenul energiahoz kell kotni a
>rezgest? Biztos. De akkor honnan van? - jon megint a kerdes. Ha


Egy toltessel rendelkezo reszecske leadta ezt az energiat, es mi akkor
szerezhetunk errol tudomast, ha egy masik meg felveszi, es az a masik
egy megfigyelo eszkoz resze, legyen az a tavcso CCD-jenek egy
lektronja, vagy a szemunk retinajanak resze.

>energiamegmaradasrol beszelunk, nem beszelhetunk energiakeletkezesrol, en
>igy gondolom. Ha keletkezik az energia, de nem szunik meg, akkor ugye
>mindig tobb van, ami olyan, mint amikor a zart rendszerbe valaki szakallas
>megis belenyul, kivulrol. Csak ez belulrol nyult bele. Jol mondom?
>Kerdezem, mert nem biztos. Legalabb is nekem igy logikus.


A jelenlegi felfogas es leirasmod szerint nem keletkezik es nem tunik el
energia, csak atalakul, atadodik stb. Szingularitasokra ez persze nem
feltetlenul ervenyes - ezekrol, ha leteznek csupasz szingularitasok, nem
nagyon lehet mit mondani. Esemenyhorizonttal vedett szingularitasokrol
sok mindent leirtak (fekete lyukak), a megfigyelesek erosen korlatozottak,
tehat itt az elmelet nem nagyon megbizhato. Amit sikerult megfigyelni,
arra jonak nez ki.

>Egyebkent fejben is el lehet gondolni, mondjuk ugy, hogy a tavolsag
>negyzetevel csokken a hatasa: A es B: amplitudojuk 1, A hullama odaer B-hez
>es a tavolsag negyzetevel leosztodva hozzaadodik igy:


Itt egesz egyszeruen nem vetted figyelembe, hogy a hullamterjedesnek
_iranya_ van, tehat ha ket forrasbol szarmazo gombhullam miatt egy
ponton nagyobb az amplitudo mint csak egy forrasnal, az semmifele
"visszacsatolast", "erositest" nem okoz. Az elektromos es magneses
ter siman osszegzodik, teljesen linearisan. (persze csak vakuumban,
valamilyen nemlinearis dielektrikumu anyagban lehetnek nemlinearis
effektusok, ilyenkor a szokasos keveresnek megfeleloen osszeg es
kulonbsegi stb frekvenciak keletkezhetnek)

>B(0)=1+0..1 nagyobb egynel. Ez a "nagyobb egynel"-amplitudo A-hoz
>visszaerve megint leosztodik a tavolsag negyzetevel: ezaltal me'g mindig
>nagyobb lesz, mint elozoleg A(0)*x volt. Pofatlanul egyszeru, ugyhogy abba


Ennek alapjan gondolom, hogy nem erted igazan a hullamterjedest mint
olyat, es nem veszed figyelembe az iranyt. Itt ugy veszed, mintha a
hullam visszaverodne mint egy tukron. Ha a valosagban is ez tortenik,
akkor sincs problema, pl. egy Helium-Neon lezer rezonatoraban
(Fabry-Perot rezonator) kialakulo allohullamok minden tovabbi
nelkul jol leirhatok a Maxwell egyenletekkel. Bonyolult persze,
TE, TEM modusok miegymas, de semmi elvi nehezseg.

>me'g gyengulo hullamok eseten is amplifikacio van: a merteke kb.
>forditottan ara'nyos a tavolsag negyzetevel, tehat a tavolsagtol fuggoen
>negyzetesen lassabb, de sohasem nulla.


Ez _nem_ erosites, pl egy tukros falu dobozban, ha a tukor eleg jo,
nagy fenyero lehet, de ha nincs betaplalas, akkor konstans vagy a
gyakorlatban exponencialisan csokkeno a tukrok vesztesege miatt,
de nem erosodo a fenyintenzitas. Termeszetesen sokkal nagyobb
a kialakult allohullamok amplitudoja, mint tukrok nelkul lenne akkor,
mikor a fenyforras fotonjai athaladtak volna...
Lezerek rezonatoraban valoban van erosites, ez azonban a kivulrol
bevitt pumpalo teljesitmenybol ered, pl. lezerdiodaban az atfolyo
eletromos aram gerjeszti az elektronokat, amik aztan indukalt
emiszzioval fotonokat adnak le, es erositik a rezonatorban kialakult
allohullamokat. Igy kicsatolhato a fenyenergia egy resze, es lehet
vele messzire vialgitani. (Pl. egyes macskaevok ezt a moziban
teszik, a filmvaszonra iranyitva...)


>sajnos csekelyek errol az ertesuleseim (pedig nagyon hajkuraszok egy
>relativitaselmeletrol szolo konyvet), de azok azt mutatjak, hogy az


Javaslom pl. a Horvath Istvan altal irt cikkeket, melyek a Relativitas
Honlapon olvashatoak. Nagyon jo!
http://sgi30.rmki.kfki.hu/~hoi/rel.html

>ertem, hogy a HIX mitol nem applikalta a rendes attachment-kuldest. Hiszen


Nem celszeru nagy binaris anyagokkal terhelni a levlistat, mivel nem biztos,
hogy mindenkit erdekel. Jo megoldas feltenni egy Web lapra, es csak a
hivatkozast beirni.

>eleg annyi, hogy ha minden csak rezges es frekvencia, miert lenne ez
>maskent a letezes eseteben is. Ha forditva gondoljuk el, akkor statikus
>dolog nem tud dinamikusat letrehozni. (Mast sem.) A letezesemnek a tenye
>pedig nem lehet leoszthato: vagy vagyok, vagy nem vagyok. Nem is igen
>lehetne ertelmezni maskent, hiszen a "reszleges vana's" tovabbi
>boncolhatosagot tetelez fel arrol, amirol eppen fent mondjuk el, hogy
>_nem_boncolhato_tovabb_; ez a valodi ATOM, amirol az okori filozofusok
>szolnak. (Regen tanultam, mar nem emlekszem hogy melyik. Talan valaki a
>Filozofiarol biztosan meg tudna mondani.) Az egyetlen elmondhato rola az,
>hogy letezik, semmi tobb. Letezik es letezese egysegnyi, a mertekegyseg
>nelkuli EGY.


Szerinted ennek van valami ertelme a melyrehato zavarossagon kivul? :-)
Valoszinuleg ezektol akadt szet szia is...
Maganvelemenyem szerint az ilyen jellegu fejtegetesek legfokeppen
holgyek megfuzesere alkalmasok hazibulin nemi alkoholos elokeszites
utan... Kelloen megmutathato igy szellemi kivalosagunk, ami abbol is
nyilvanvalo, hogy akar negyed orat is beszelhetunk, megse lehet erteni
semmit a vilagon.

Mivel ez PARA lista, megemlitem, hogy volt szerencsetlensegem
hasonlo elmeleteket teljesen kidolgozott formaban is elszenvedni.
Eloadoja ezt a "szellemvilag fizikajanak" nevezte. Eleinte probaltam
nemi ertelmet rendszerezni az elhangzottakba, de ra kellett jonnom,
hogy az ott teljes termeszetesseggel alkalmazott fogalmak egesz
egyszeruen nincsenek definialva, es nem birjak el a legegyszerubb
kerdeseket sem. Nem is akarjak ennek hivei ezt kidolgozni, inkabb
ugy fogjak fel, hogy az ilyesmi nem a hitetleneknek valo. Aki ezt
erteni akarja, annak torekednie kell az elfogadasra, es akkor majd
megvilagosodik... Az akadekoskodok meg maradnak a sotetben.


Udvozlettel
    Jozsef

Sziasztok !

Koszonom Andrasnak a felvilagositast az ufozaj 
kutatasrol.

Eszembe jutott, hogy olvastam valamikor, hogy a Foldrol is
sugaroztak mar radiojeleket kapcsolatkereses celjabol.
A primszamok sorozatat kuldtek uzenetkent abbol kiindulva, 
hogy nem ismeretes olyan jelenseg a termeszetben, mely a 
primszamokkal osszefuggesbe hozhato jelsorozatokat produkalna,
igy, ha valahol vevore lelnek az impulzusok,  akkor az idegenek
sejthetik, hogy errefele agyasok settenkednek.

Nemreg a TUDOMANY rovatban is erdeklodtem, hogy tud-e valaki
forrasmuvet arrol a furcsasagrol, amelyrol a 90-es evek 
elejen a 0. tipusu talalkozasok cimu TV sorozatban szamoltak be
egy rovid film kereteben.
A szazad elejen a radiohullamok terjedesi tulajdonsagait kutattak 
a Foldon. Ugynevezett radiovisszhang kiserleteket vegeztek.
A meresi jegyzokonyvek szerint - olyan jelentos kesleltetesekkel
erkeztek vissza a Foldon kisugarzott radiojelek, impulzusok, 
hogy valaki arra a kovetkeztetesre jutott, hogy a Holdrol verodnek 
vissza a kisugarzott jelek, megpedig bizonyos rendszer 
szerinti - tehat nem allando kesleltetessel.
Ebbol aztan meresz kovetkeztetes szuletett - miszerint a
Holdon egy idegen civilizacio automatikus radiadoja lett 
volna telepitve, melynek kifejezett celja volt,
hogy ertesitse a Foldet arrol, hogy honnan jott, es, hogy
radiojelek szokatlan megismetleseivel jelezze, hogy jelen van.
Egy kb. 15 ezer evvel ezelotti csillagkep - abrajanak 
informacioja is belemagyarazhato volt a szisztematikusnak tuno 
impulzuskesleltetesekbe. 

Tudtok errol reszleteket ?

Udv : zoli

Hova lesz az energia ?

Hullam-kedvelok figyelmebe ajanlom az egyik problemamat,
melyhez hasonlora a TUD. rovatban nem kaptam valaszt.

Bevezeteskent :
Azt mar egyszer megkerdeztem egy laser-fizikustol,
hogy mi tortenne, ha ket laser-agyut szembeforditanek 
egymassal.  Azt valaszolta, hogy semmi kulonos nem
tortenne, mert a ket szembehalado hullam szepen
atgyalogolna egymason, nem zavarnak egymast.

Csak kesobb jutottak eszembe - miutan az illeto elmenekult 
- a kovetkezo problemak:
Egy Y alaku cso 2 agaban  ket csaknem egyforma hanghullamot
gerjesztek, ket hangszoroval, de ugy, hogy ahol a ket 
cso osszefut, azon a helyen oltsak ki egymast, azaz ellentetes 
nyomasvaltozasokkent talalkozzanak.
Ezzel meg nem volna bajom.
Gondolom itt sem tortenne semmi rendkivuli,
mindossze  annyi, hogy a hullamok nem nagyon jutnanak ki a
csuzli nyelebol, hanem az agakban zajlana a hullamterjedes.
Azaz amit az egyik hangszoro nyomna, azt a masik eppen szippantana, 
s igy a ket hangszoro kozott ide-oda mozogna a csoben a levego.

Azonban ha egy hasonlo Y-os kiserletet ket laser sugarral 
vegeznenk - nem csoben - hanem pl. Y alakura kikepzett
uvegszalban,  nem tudom mi tortenne.

Ha a ket laser egyforma, es igaz lenne, hogy szinuszos fuggveny
jellemzi a hullamaikat, akkor amint szepen osszefutnanak, gondolom, 
naivan osszeadodnanak, es erositenek, vagy -  gyengithetnek, 
kiolthatnak egymast.

Node, ha teljesen kioltjak egymast - akkor hova lesz az energia ?
Ha nem olthatjak ki egymast, akkor hol a hiba 
a hullamok viselkedeserol alkotott elkepzelesben ?

Azt el sem tudom kepzelni, hogy a ket egymasba olvado
laser hullam ugyanugy viselkedjen, mint
a hang az Y csoben, azazhogy a ket sugarforras egymasra
dolgozzon, es tovabbi - kifele haladasuk, folytatasuk 
megszakadjon.

Mi tortenne vajon ?

Az ilyen eset nem azt peldazna-e, hogy az energia 
megiscsak kioltodhat, eltunhet ?

Szo volt mar rola, a feny leirasaban 
spiralishoz hasonlo tulajdonsag is megjelenik.
Van balra forgato spiral, es van jobbra forgato.

Ha ezek az ellentetesen _csavarodo_ fenyek laserek - es azonos 
fazisban talalkoznak az Y againak talalkozasaban, akkor 
vajon mi tortenik ?

Mifele hullam lehet a feny, ha az ilyen gondosan 
kialakitott csapdakat kepes elkerulni ?

A vilagurben, azaz vakuumban is megvalosithato lenne elvileg
egy ilyen feny-egyesitesi kiserlet, ha ket egymast keresztezni
va'gyo laser fenyt egy-egy igen nagy tomegu egitest elteritene
egymastol, es a sugarak a tomegek kozott elhaladva messzebb 
talalkoznanak ossze szepen, erintolegesen kozelitve egymast, majd
 szinte tokeletes egyenes menten haladnanak tovabb.
Ott eloallhatna hosszutavon ervenyesulo hullamkioltas ?

Vajon miert nem ?
Vajon az energiamegmaradas hivei szamara ez a felvetes 
miert nem okoz almatlan ejszakakat ?

udv: zoli a zajbol

Endre csak nem birja abbahagyni. A zoldseg reszere nem reagalok, de ezt is
irta:

> Az a cime, hogy: Experimental quantum teleportation
> A NATURE 1997 DECEMBER 11-i (VOL 390) szamaban jelent meg.
> 
> (Dik Bouwmeester, Jian-Wei Pan, Klaus Mattle, Mandfred Eibl, Harald
> Winfurter & Anton Zeilinger, Institut fu:r Experimentalphysik, Universita:t
> Innsbruck, Technikerstr. 25, A-6020 Innsbruck, Austria)

Leragott csont. Mar tavaly is foglalkoztunk vele a PARA-n, valamint a
TUDOMANY-ban is jocskan kitargyaltak, tovabba meg ev elejen volt rola cikk
a tudomanyos lapokban (Termeszet Vilaga, Elet es Tudomany), sot, meg a
Nepszabadsagban is leirtak. Kicsit le vagy maradva, javaslom az archivumot
meg a lapokat. Egyebkent a felfedezesben semmi uj nincsen, tokeletesen
egybevag a kvantumfizika mai allasaval, sot, evekkel ezelott elmeleti uton
megjosoltak a jelenseget, ugyhogy a kiserlet a kvantumfizika helyesseget
igazolja, es a tudomany diadalat jelenti. Tovabba, mielott
felreertelmezned a cikket: a jelenseg _nem_ jar egyutt fenysebessegnel
gyorsabb informaciotovabbitassal, tehat a relativitaselmeletet nem serti. 

Szilagyi Andras

Kedves Para-sok!

Szuksegem lenne nehany napra a PLACIDUS vagy a
NOSTRADAMUS nevu asztrologiai programra.

Ha szukseges, csereben otthagyom az ellenerteket, amig
a program nalam van.

Kerem, hogy aki tud, az segitsen.

Koszonom:      Krisztian

Sziasztok!

Bocs, hogy ujra eloveszem ezt a kb. 1 honapja ment temat, de viszonylag
uj vagyok a listan es az archivum olvasgatasa kozben bukkantam ra. Nem
akarom a vitat ujra felszitani, de mivel geologus volnek, nehany tenyt
szeretnek kozolni ezzel kapcsolatban:

A felszin alatti vizeknek a kov. fajtai vannak: 
1. parti szuresu viz: az utanpotlasat folyo felol es a masik oldalrol
(hatterbol, talajviz formajaban) is kapja. Szamunkra ez nem erdekes.
2. Talajviz: az elso vizzaro reteg felett levo viz
3. Retegviz: ket vizzaro reteg kozott levo viz
4. Hasadekviz: kisebb-nagyobb uregekben, hasadekokban levo viz. Ezek
nagy resze karsztviz, mivel a karsztos kozetekben (foleg meszko) tud a
viz oldas, mallas hatasara ilyen uregeket kialakitani. Magyarorszagon
nagyon sok karsztvidek van (Dunantuli kozephegysegben, Bukk, Aggtelek,
Villanyi-hg. stb). Nem karsztos kozetekben pl. tektonikai mozgasok
hatasara alakulhatnak ki ilyen repedesek, toresek.

Ezek a vizfajtak egymassal osszekottetesben allhatnak, nagyobb,
osszefuggo (es rendszerint nagyon bonyolult) hidraulikai rendszert
alkotva.
Vizvezeto retegekben a viz a szemcsek kozti terben aramlik a hidraulikai
esesviszonyoknak megfeleloen. A kozet fontos jellemzoje ilyen
szempontbol az un. szabad hezagterfogata, ami a szemcsek kozti ures
terfogat es az osszes terfogat hanyadosa. Tehat minel nagyobbak a
szemcsek, annal nagyobb a koztuk levo szabad terfogat, annal jobb
vizvezeto a kozet.

Radiesztezia szerint (*** HIX PARA #268 ***):
>"Egyszeres vizer akkor alakul ki, amikor egyetlen vizzaro reteg van a
>vizsgalt terulet alatt, es az e felett levo retegben egy vizmederben
>(kavicsok kozott vagy a homokszemcsek kozott) atszivarog a viz egy
>alacsonyabban levo vizgyujto fele.
>Kettos vizer alatt azt kell erteni, hogy ket vizzaro reteg van a
>vizsgalt terulet alatt kulonbozo melysegekben, melyek mindegyike felett
>egy-egy vizmederben szivarog a viz, es a fuggoleges vetuletei
>keresztezik egymast."

Ez mind igaz, de a "vizmeder" szot feleslegesnek es egy kicsit
felrevezetonek is tartom. Szerintem igy volna helyes:
...egyetlen vizzaro reteg van a vizsgalt terulet alatt, es az e felett
levo retegben (kavicsok kozott vagy a homokszemcsek kozott) atszivarog a
viz egy alacsonyabban levo vizgyujto fele.
Ezek a vizvezeto retegek altalaban igen nagy, tobb kilometer
kiterjedesu, nehany metertol tobb tiz meter vastagsagot is elero,
hidraulikailag osszefuggo kepzodmenyek. Fuggoleges vetuletekrol ilyen
esetben nemigen beszelhetunk.
Persze lehetnek olyan kozetviszonyok, ahol a viz erekben vagy
repedesekben fordul elo, foleg karsztvidekeken, de szerintem kozel sem
annyi, mint amennyit eddig a radiesztetak berajzoltak.



Udv,
Nagy Andras

Sziasztok!

Vasarnap az RTL KLUB esti show musoraban volt egy magat parafenomennak
nevezo faszi, aki egy masik ficko meztelen felsotestere ket vasalot
probalt felragasztani tobb-kevesebb sikerrel. Hokuszpokusz az volt, meg
nagy duma, de amikor az alany mocorgott, a gravitacio erosebbnek
bizonyult a bioenergianal. A legjobb az volt, amikor a parafenomen
valami ilyesmit mondott, hogy szoros mellkasu alany nem jo, mert az nem
kedvez a bioenergianak. Na, mondtam magamban, a bioenergia ujabb
tulajdonsagat ismerhettuk meg: a szor learnyekolja. (Talan ezert
vesztette el az ember a szorzetet, hogy megmutatkozzek bioenergiaja :-)
)

Latta valaki?  Velemeny?

Bye,
Nagy Andras