> wrote in message news:...
>  wrote:
>
> Masodik allitas:
> Ha a feny eltero toresmutatoju kozegek hatarat nem merolegesen lepi at,
> akkor a terjedes iranya megvaltozik, a fenytoresre vonatkozo szabalyok
> alapjan. Ez a jelenseg azzal magyarazhato, hogy a terjedesi sebesseg a
> ket kozegben mas. Mert ugye a c-re is aszontak az okos bacsik, hogy az a
> vakuumban ertelmezett fenysebesseg.
> Akkor most annyival megy mindig vagy nem? hol van a kutya elesve?
>
 No valami olyasmi is igaz , hogy a fény mindíg a legrövidebb idő alatt
teszi meg a számára kijelölt utat, pl lencserendszer. Ez a Fermat -elv


> MAS:
> Van az a Cserenkov-sugarzas, atomeromuben, meg ilyen helyeken, ahol valami
> reszecske vagy sugarzas (vegulis ugyanaz...) az adott kozegbe
> (Bo'ros viz (?)) a kozegben ervenyes fenysebessegnel nagyobb sebesseggel
> erkezik be. Ekkor olyasmi jatszodik le fennyel, mint hangrobbanaskor a
> levegoben a hanggal. Csak itt nem durrog, hanem kekeslilan vilagit.
> Legutobb Pakson nem mutattak meg, pedig szet volt kapva a reaktor...
> Kerdes: akkor megiscsak tulleptuk a fenysebesseget, nemde?
> Vagy ezt most ugy kell erteni, hogy a feny sebessege az csak egy dolog, es
> van nekunk egy fizikai allandonk, nevszerint c, erteke: 3e+8 m/s, ez meg
> egy masik dolog. Az hogy vakuumnal ez a ketto epp megegyezik az a mi
mazlink?
>         -Oli-
>

> Ugy erzem, a publikus tudomany leragadt a relativitas elmeleteknel.
> Nem hajlando ezen tovabb lepni, pedig jobban tenne a tudos tarsadalom, ha
> neha-neha megnezne egy sci-fi filmet. Hogy legalabb otleteket szerezzen.

Nekem se fert soha a fejembe, hogy mi a fenenek szornak ki az adofizetok
penzebol milliardokat otletszegeny termeszettudomanyos kutatasra, amikor
a hollywoodi forgatokonyvirok mar mindent megoldottak...

Jano

Sziasztok

Mar regen nem irtam semmit a tudomanyba, inkabb csak olvastam, ha raertem.
Bocsanat ha kicsit nyers leszek, de a legutobbi tudomanyban sikerult
rabukkannom Vass Zoltan ur levelere. Rettentoen erdekelne, hogy miert nem a
scifi lev listan irogat ilyeneket. Ez _tudomany_ lev lista, nem pedig
_al_tudomany ha a cimebol nem jott volna ra a tisztelt ur. A
specrel./altrel. hasznossagarol pedig nem hiszem, hogy vitat kene nyitni.
Lehet vitatkozni egyes allitasainak valossagarol, de kidobni az egeszet csak
azert mert valaki egyszerubbnek tartja ha az almodozast a tudomany ele
hejezzuk ???? Persze, jobb lenne ha kidobnank az egesz fizikat is. Akkor
peldaul nem kene a foldon jarnunk, lebeghetnenk is egyik varosbol a masikba,
csak az a franya fizika tesz ra jo magasrol, hogy elfogadjuk e vagy nem.
Attol meg van.

A tudomany sokszor szaraz, es nagyon is elmeleti. Pont ezert lehet az
emberek egy nagy reszet megetetni mindenfele baromsaggal, mint UFO, meg
atomloszer koszovoban. Elarulok egy nagy titkot Vass urnak: _tanulni_ kell,
sokat. Akkor tan nem lesznek ilyen levelek a _TUDOMANYON_.

Szeitz Péter

Haliho!
Most olvasom Rakoczi Ferenc: Eletterunk a legkor c. konyvet. Ebben a
kontinensek vandorlasat emlitve a kovetkezot irja:

"E folyamatra vonatkozoan szamos hipotezis letezik. Ezek kozul a
Wegener-fele elmelet a legismertebb, de az ujabb hipotezisek kozul a Fold
tagulasi elmelete is magyarazat lehet."

Eddig en abban a hitben voltam, hogy a Wegener-elmelet a kontinensek
vandorlasanak elfogadott magyarazata, amit a geologiai kutatasi eredmenyek
is maradektalanul alatamasztanak. Lemaradtam valamirol? Tudja valaki, mi is
ez a tagulasi elmelet, illetve az emlitett egyeb 'ujabb hipotezisek'?
Udv,
Peter

Mindenki ismeri a Moebius-szalagot. Ennek ugyebar egy oldala van, es
egy hatargorbeje. (a "karszalagnak" ket oldala es ket hatargorbeje
van). Ez az egy zart gorbe atviheto egy korbe. Kerdes: hogy fog
kinezni a felulet? (erdemes rajta melazgatni egy picit, roppant
mulatsagos)

Van egy elkepzelesem, ami eleg egyszeruen nez ki, es teljesul ra, hogy
egy oldala van, es egy hatargorbeje. Ez mar elegseges ahhoz, hogy a
Moebius-szalag kepe legyen? (nem tudom hogyan mondjak ezt
topologiaiul)

A baj az, hogy a konyv azt irja, a felulet onmetszo lesz, de az en
feluletem nem onmetszo. (felteve ha tudom mit ert onmetszo alatt,
szoval az en feluletem nem metszik semmit, ugy ranezesre)

Udv.: SB

Rajottem, hogy az elegseggesseg biztosan nem teljesul. Ezert inkabb
leirom mire gondoltam.

courier karakterben kell nezni:

     ----------
    /          \ 
___/\___  ___   \
        \/      |
         \     /
          \___/
         
Nem tudom mennyire latszik. Szoval adva van egy korlemez, ebbe furunk
ket lyukat. Veszunk egy gumicsovet, egyik veget az egyik lyukhoz
hegesztjuk, a masik veget a masik lyukhoz, de az ellentetes oldalon.
Erre teljesul, hogy egy oldala van, es egy kor a hatargorbeje.
Remenyeim szerint ez Moebius papa szalagja, meg ha nem is hasonlit ra
tulsagosan. :)

A lemezre meg akarhany lyukat furhatnank, es azokat is osszekothetnenk
csovekkel (akar csohalozatokkal), mikozben a felulet egyoldalu
maradna, es a hatar sem valtozna, tehat az mindenesetre biztos, hogy
vegtelen sok olyan felulet van, mely a kovetelmenyeket kielegiti. De
azt gondolom, hogy kozuluk a fenti lesz a legegyszerubb. (nem tudom
mibol gondolom, talan csak abbol, hogy 2 oranyi erolkodes utan nem
talaltam masikat)

SB

 írta "villamkerdesek" témában
(02-Jul-99)

 o>        /villamvedelmet is tanult villanykaros/
 Na vegre egy szakember, akinek feltehetem a kerdesemet:-)
Nagyapam szokta meselni, hogy a hazukba egyszer total derult
idoben csapott bele a villam. A sajtoban is lehet neha olvasni
ilyen esetekrol. Lehetseges ez? Hogy keletkezik ilyenkor a
villam?

                                                            Kibuc

Szia,

Nem tudtam egeszen eldonteni, hogy ironizalsz vagy komolyan gondolod.

> Sajnalom, hogy senkit nem erdekel az Enterprise terhajtomuve.
> Remeltem, hogy kapok valami visszajelzest a T. listatagoktol.
> Ennyire erdektelen a tema? Vagy nem mertek hozzaszolni, annyira
> ujdonsag? Nekem peldaul egyaltalan nem tetszik a specrel, meg az altrel.

Nekem meg az nem tetszik, hogy raz a konnektor, hideg a tenger
es draga a sajt.

> Semmi hasznosithatot nem lehet kihozni beloluk. Mindenki csak
> elmelkedik. Beszeltek itt arrol, hogy maskepp telik az ido, meg
> rovidulnek a testek feny kozeli sebessegnel.

Ki tudja, hatha megis lehet hasznositani. Ha nem ismerjuk meg
a korulottunk levo vilagot, akkor sosem tudjuk hasznositani.

> Hat ha tenyleg igy van, akkor sohasem jutunk el mas naprendszerekbe, nem
> vesszuk fel a kapcsolatot mas civilizaciokkal.

Miert ne? Legfeljebb nem ugy, ahogy pl szaz eve kepzeltuk (agyuval a
holdra) es nem is ugy, ahogy most kepzeljuk.

> Csak egy a baj. Meg soha senkinek nem sikerult fenysebesseggel utaznia.

Valoban senkinek.
Fenysebesseggel csak a fotonok utaznak. Fenysebesseghez nagyon
kozeli sebesseggel (reszecskegyorsitoban) mar utaztak apro elemi
reszecskek es pontosan ugy viselkedtek, mint ahogy azt a relativitas-
elmelet leirja. Egyebkent nem is kell a fenysebesseget nagyon
megkozeliteni, pontos muszerekkel (pl atomora) a fold korul keringo
urhajok eseten is ki lehet mutatni az elterest.

> Minden csak elmelet, meg bonyolult matematikai csures-csavaras.

Dehogy csavaras. Az egesz elmelet ugy szuletett, hogy volt nehany
kiserleti eredmeny, amit nem lehetett megmagyarazni az addigi fizikai
ismeretek alapjan. A Einstein leirt egy rendszert, ami egyezett a
a kiserleti eredmenyekkel. Es (eddig) bejottek az egyenletei. Nem
arrol van szo, hogy a vilag olyan, amilyennek E~ leirta, hanem csak
arrol, hogy az a modell, amit az egyenletei leirnak, a megfigyelesekkel
egyezo eredmenyeket ad.

> Akkor inkabb nezem a StraTrek-et, a Csillagkaput, a Sliders-t

:-(

Nezheted, de az egy alomvilag. A film keszitoi pont az olyanokra
szamitanak mint Te, akinek nehezere esik megtenni a celhoz vezeto
utat, rogton a sult galamb kell neki. Odaragadsz a tevehez es anelkul
hogy akarnad, a sorozatot szponzoralo reklamok idealis fogyasztojava
valsz. Ragod a csipszed, nyeled a sprite-ot, veszed az intelligens
mosoport stb. Sok sikert.

Nem szabad ugy gondolkodni, hogy "hatha megis van valami abban, ami
a startrek, starwars stb filmekben van". Ezek filmek, ezeket emberek
irtak. Azert sikeres filmek, mert a rendezoiknek sikerult jol
eltalalni a nezok vagyait. Ennyi es nem tobb.

Udv///Laci

hi,

van a fgv tablazatban egy keplet, amivel meg lehet hatarozni a gazok
nyomasat, ha azok v sebesseggel aramlanak. vigyont ezzel a keplettel az a
bajom, hogy mar nehany 10 m/s sebessegnel mar olyanok jonnek ki, mintaha a
gaznak mar nem is lenne nyomasa. most akkor hogy kell kiszamolni?  tudna
valaki egy peldaval illusztralni? vagy hol van ez ugy leirva, hogy egy
feher ember is megertse?

koszi, steve

> Minden csak elmelet, meg bonyolult matematikai csures-csavaras.

Nos, akkor idezet a cikkbol, amire hianyoltad a reagalast (szabad
forditasban): 

 De uj, eroteljesen matematikai kutatasok lehet, hogy egy lepessel
 kozelebb visznek bennunket ahhoz, hogy a Vilagegyetemet egy
 fenysebessegnel gyorsabban haladni kepes urahjoban fedezzuk fel.

meg

 Dr Van Den Broeck ujraanalizalta az uttoro szamitasokat, amiket
 evekkel ezelott Miguel Alcubierre vegzett.

A matematikai csures-csavaras elegge bevett szokas a tudomanyban, mert 
amig valaki nem fedezi fel, hogy hogy lehet az elektronokat mondjuk
elenkpirosra festeni hogy jobban latszodjanak amint athatolnak egy
athatolhatatlan potencialgaton vagy hogy hogy lehetne egy tavoli
fekete lyukbol egy kiskanalnyit a laborba elhozni, kenytelenek szegeny 
tudosok a matematika eszkozeihez folyamodni. Egyebkent, mivel nem sok
penzt kapnak, ugye gyorsitora meg urszondara nem mindegyiknek telik, 
de azert mind tud venni papirt meg ceruzat, a jobbak meg egy
kalkulatort is :-)

 > Ugy erzem, a publikus tudomany leragadt a relativitas elmeleteknel.

A publikus tudomany nem "ragadt le" a relativitaselmeletnel, legfeljebb
nem jo konyveket olvasol. Mindazonaltal, a relativitaselmelet elegge
igaznak tunik igy nem biztos, hogy nagy baj, ha a nepsegek olvasnak
rola :-)

 > Nem hajlando ezen tovabb lepni, pedig jobban tenne a tudos tarsadalom, ha
 > neha-neha megnezne egy sci-fi filmet. Hogy legalabb otleteket szerezzen.

Amint latod, tul tudnak lepni, csak kisebb problemak merulnek
fel. Ezzel kapcsolatban, tovabbi idezetek a cikkbol:

 Alcubierre otlete jo, de eredmenyei azt sugalltak, hogy a warp buborek 
 a gyakorlatban lehetetlen. A szukseges terido torzitas eloallitasahoz
 tobb energiara lenne szukseg, mint amit az egesz Vilagegyetem
 produkalni kepes.
 Dr Van Den Broeck analizise mindazonaltal azt sugallja, hogy ennel
 joval kisebb energia is elegendo, a redukcio merteke 1E62.
 Dr Van Den Broeck cikke az Altalanos Relativitas es Kvantum Kozmologia -ban
 ennek ellenere azt allitja, hogy meg nincs itt az ideje a warp -
 hajtomu epitesenek: "Mindez nem jelenti azt, hogy az otlet realisztikus."
 A warp hajtomu pillanatnyilag messze meghaladja technologiai
 kepessegeinket es szamos elmeleti erv szol amellett, hogy lehet, hogy
 soha nem is lesz megvalosithato.

Megjegyzem, szinten popularis tudomany (es eroteljesen a relativitas-
elmeletre epul), hogy torusz alaku szingularitasok lyukan atrepulve 
mindenfele ido es ter-warpokat lehet csinalni raadasul meg csak 
nem is kell hozza ekkora energiafelesleg. Az igaz, hogy elobb
talalni kellene egyet, es odamenni ... Persze, ha van a kozelben egy
jo meretu wormhole (a publikus tudomany megfelelo muveiben leirt
jelenseg) vagy valami hasonlo, az megkonnyitheti a gyors odajutast.

Zoltan

>Sajnalom, hogy senkit nem erdekel az Enterprise terhajtomuve.
>Remeltem, hogy kapok valami visszajelzest a T. listatagoktol.
Engem erdekel. Magyarazd el kerlek,

>Ennyire erdektelen a tema? Vagy nem mertek hozzaszolni, annyira ujdonsag?
utana hozzaszolok.

>Nekem peldaul egyaltalan nem tetszik a specrel, meg az altrel.
>Semmi hasznosithatot nem lehet kihozni beloluk.
Ez tevedes. Egy csomo esetben szamitasba kell venni a tervezes soran az
eredmenyeket.


>Beszeltek itt arrol, hogy maskepp telik az ido, meg rovidulnek a testek
>fenykozeli sebessegnel.
>Hat ha tenyleg igy van, akkor sohasem jutunk el mas naprendszerekbe, nem
>vesszuk fel a kapcsolatot mas civilizaciokkal.
Hat a helyzet nem ilyen egyszeru. Ugyanis kozel fenysebesseggel repulve igen
hamar, akar nehany perc alatt elutazhatunk egy masik civilizaciohoz, a
vilagegyetem tulfelere (ha egyaltalan lehet ilyet mondani). A problema, hogy
mire a kovetkezo nehany percben visszajonnenk,  kihul a nap, es bekebelezi a
foldet.


>Csak egy a baj. Meg soha senkinek nem sikerult fenysebesseggel utaznia.
>Minden csak elmelet, meg bonyolult matematikai csures-csavaras.
Hat az elektronokat eleg jol fel lehet gyorsitani, es nol is a tomeguk
szepen, ahogy a kepletek leirjak.


>Bocs, ha ez az egesz iromany csak egy kirohanasnak tunik.
Uhum. De ez ne bosszantson, irtak mar ide kulonbeket is !


>Ugy erzem, a publikus tudomany leragadt a relativitas elmeleteknel.
>Nem hajlando ezen tovabb lepni,
Ebben az iranyban nem biztos, hogy van tovabblepes.


>neha-neha megnezne egy sci-fi filmet.
>Hogy legalabb otleteket szerezzen.
Van otletuk.
Hidd el, nem fantaziatlan nepseg az, csak a rossz ujsagcikkekben irjak le
ugy. A sci fi filmek otletei pedig nem csekely mertekben a tudomanybol
szarmaznak.

>Az mas tema, hogy mi folyik az 51-es korzetben, vagy valahol
>oroszorszagban, vagy akarhol titkos bazisokon. Az sajnos nem publikus.
Tobbnyire publikus, vagy ha nem, akkor sem sikerul igazan eltitkolni. De
nem igazan erdekes.  :-)

Janos (Vaskalap:-)

Sziasztok ! 

Koszonom  
#805 ben irt reszletes valaszat.
 
Egyszer szoloszuretkor nehany kilometert futva kellett 
megtennunk egy zivatar elol.
Eleg izgalmas volt a helyzet, mert kiterjedt
kopar siksagon kellett a legkozelebbi lakott helyre
beernunk, es a zivatarfelhok veszesen kozeledtek.
Ma is gondolkodoba esek, hogy vajon
mi mast tehettunk volna.

Az ellenkisulessel kapcsolatban erdekelne,
hogy az nem valamifele transzformator-hatas kovetkezmenye?
Arra gomdolok, hogy a fo kisules hirtelen kialakulo
aramanak magneses tere a kozelben allokban mint
_szekunder menetben_ jelentos feszultseget indukalhat,
mely onmagaban veve is veszelyes lehet.

Udv: zoli

(Re: *** HIX TUDOMANY 806 ***

>Nekem peldaul egyaltalan nem tetszik a specrel, meg az altrel.
>Semmi hasznosithatot nem lehet kihozni beloluk. Mindenki csak elmelkedik.
>Beszeltek itt arrol, hogy maskepp telik az ido, meg rovidulnek a testek feny
>kozeli sebessegnel.
>Hat ha tenyleg igy van, akkor sohasem jutunk el mas naprendszerekbe, nem
>vesszuk fel a kapcsolatot mas civilizaciokkal.
>Csak egy a baj. Meg soha senkinek nem sikerult fenysebesseggel utaznia.
>Minden csak elmelet, meg bonyolult matematikai csures-csavaras.
>Akkor inkabb nezem a StraTrek-et, a Csillagkaput, a Sliders-t, vagy a
>Csillagok Haborujat a teveben.

Nem jo osszekeverni a va'gyainkat a lehetosegeinkkel.
A nyomdafestek, film, video mindent kibir. Lehet a fantaziank valamilyen
lenyomata. Neha me'g muveszet is. A tudomanynak a valosagos
lehetosegeinkkel, az ADOTT fizikai torvenyekkel kell foglalkoznia. A ketto
dolog keverese altalaban boldogtalansaghoz, es/vagy szelhamossaghoz
vezet. A 'kepbe helyezodeshez' esetleg (nem mindig!) sokat segithet egy
muszaki, v. termeszettudomanyos diploma megszerzese.

Egyebkent a tudomany tobbnyire sokkal erdekesebb, mint a filmesek,
sci-fi irok fantaziaja, CSAK: olykor modfelett strapas a dolog.

(Fentieket  Vaskalap Janos elol irtam el, bocs! 8:-)))))))     Udv:HFeri