guru Barczi Imre serelmezi a 156-os szamban:

|Ettol mindig kinyilik a bicska a zsebemben - amikor a kulonbozo forditok
|gyartoi azzal dicsekszenek, hogy nem kell szegmensezni, hanem itt van
|a flat modell. Ugy adjak el a sajat lustasagukat, mintha ereny volna!!
|Azert ez mar tudomany. Ugy beallitani a dolgot, mintha az a teny, hogy
|csak tiny modellben lehet 32-bitben programozni (= flat), valami fene nagy
|pozitivum volna, egyszeruen pofatlansag.

Bevallom oszinten, nem teljesen ertem. Az ereny ugyanis nem a forditoe, hanem
a processzore meg az oprendszere, a compiler csak kiszolgalja ezeket.
A nagy durranas nem a flat vagy nem
flat memoriamodellbol fakad, hanem a 32-bitessegbol, ami vegre lehetove
tette, hogy ne csak 64k memoriat lehessen egyszeruen kezelni, hanem
akar 4GB-nyit is (szegmens max. hossza). Az, hogy ez a cimtartomany
a szegmensek matatasa nelkul is egybefuggoen elerheto, az csak
egy nagyon kellemes mellekhatas, tovabb gyorsitja a programot.
Emlekeim szerint vedett modban egy szelektor betoltese egy szegmensregiszterbe
kb. 24-27 oraciklus, ebben a nagysagrendben van egy

	LES	BX, ES:[BX]

is, ami large, vagy medium model C es C++ programoknak eleg gyakori
utasitasa.

Ugyanez 32 bitben
	LEA	EAX, [EAX] - re fordul, ami 1-3 oraciklus, processzortol fuggoen.

Az, hogy a program milyen memoriamodellben dolgozik, azt az operacios
rendszer is meghatarozza, az adott rendszert megcelzo forditonak meg
kutya kotelessege ehhez illeszkedni.

Lustasag-e a szegmensek mellozese? Lehet igy is nevezni, szerintem inkabb
egy (DOS/Windows/intel x86 esetben) reg vart egyszerusites/gyorsitas.
En orulok neki.

Akinek pedig keves a 32 bites cimter a problemaihoz, az valoszinuleg 
jobban jar,
ha 64 bites processzor utan nez (DEC Alpha), mintha a 386-oson probal meg
a szegmentalassal varazsolni; gyanum szerint elobb er celba 64 biten;
pl. nem kell uj oprendszert irnia, amelyik tamogatja a 48 bites FWORD
pointereket :-)

	- Gaal Laszlo
	

Standard Disclaimer: Ez meg mindig csak a maganvelemenyem.

A Windows NT tudomasom szerint a 32 bites Portable Executable formatumu
programokat (ez a Win32 sajat formatuma; egyebkent COFF, vagy annak
valami valtozata) direktben futtatja, ilyenkor a kodot az adott processzorra
kell forditani. Ezt egyebkent jelzi a PE fejeben, legalabbis az MSDN 
ezt mondja.
Van jel intelre, MIPS R4000-re, DEC Alpha-ra, Motorola PowerPC-re,
motorola 68000-re es HP PA-RISC-re.

Ami nem ilyen, hanem DOS EXE vagy Windows New EXE, azt a nem-intel
NT gepek emulaljak, az emulatort az Insignia csinalta, az aki a SoftPC-t.
Ez az emulacio viszont tudomasom szerint max. 286-os kodot tud ertelmezni.

Intel NT-n ezek direktben futnak a DOS VDM-ben ill. a WOW-boxban
(ez a 16 biyes Windows emulacio); a DOS kornyezet DOS 5.0, DPMI 0.9,
EMS 4.0, XMS 3.0. RISC_NT-n van meg VCPI is, intelen ez nincs.
Ezek a verziok az NT 3.1-re ervenyesek, nem tudom, hogy a 3.5 es
a 3.51 hozott-e valtozast.

Forras: Custer, Helen: Inside Windows NT.

	- Gaal Laszlo
	

Standard Disclaimer: Ez meg mindig csak a maganvelemenyem.

Elnezest a leragott csontert, kisse lemaradtam.

Abbol, hogy egy program OO modon keszult-e vagy sem, nem hatarozza
meg, hogy futas kozben mekkora lesz a working set-je. Az egymas utan
vegrehajtott kod-darabok szetszortsagat elsosorban a linker befolyasolja.
Peldaul az alabbi kodreszlet:
	if ( ! feltetel() )
	{
		kezeld_a_hibat();
	}
	else
	{
		dolgozz();
	}
negy kulonbozo kodteruletre hivatkozik: magara a fenti kodra es a harom
szubrutinra, amire hivatkozik. Ha a kezeld_a_hibat() valoban csak egy 
hibakezelo,
akkor valoszinusitheto, hogy a masik kettohoz kepest csak nagyon ritkan
fog futni, lehet, hogy soha. A linker viszont (ha mast nem mondanak neki)
az elsonek latott hivatkozas szerint rantja be a rutinokat, tehat a 
feltetel() es
a dolgozz() kodja koze beszurja a kezeld_a_hibat(). Idealis esetben az egyutt
vegrehajtott kodnak kellene kozel kerulnie egymashoz, hogy ne ugraljon 
szerteszet
a program.

Win32 alatt ez megoldhato pl. a wstune programmal (resze vagy az SDK-nak,
vagy a Resource Kit-nek), amelyik futtatja a programot, nezi, hogy merre jar,
majd letrehoz egy "ordering list"-et a linkernek, amelyikben az egyutt hasznalt
rutinok vannak egymas mellett. Evvel a listaval kell ujralinkelni
a programot, a lista hatasara ugyanis a linker a megadott sorrendben
rakja ossze a modulokat/szubrutinokat, igy jobban teljesul a lokalitasi elv.

Unix es OS/2 alatt nem vagyok ilyen jolertesult, de kell, hogy legyen valami
hasonlo lehetoseg, ugyanis ez (a working set merete) minden demand paging
kornyezetben erdekes.

	- Gaal Laszlo
	

Standard Disclaimer: Ez meg mindig csak a maganvelemenyem.

Sziasztok!

Ajanlanek egy megitelesem szerint jo telnet programot MS WIndows, Winsock
ala igy, hogy meg most sem talalta meg mindenki az igazit.
EWAN ( legutobbi verzio tudomasom szerint ewan1052.zip, ez valahonnan
skandinaviabol szarmazik, de megvan az alabbi helyen is :
ftp://irix.vig.uni-miskolc.hu/pub/msdos/ewan1052.zip ). Konnyen beallithato
mindenfajta parametere, ...

Miki

> =======================================================
> Felado : 
> Temakor: Bevezessuk-e a kommunizmust? ( 52 sor )
> Idopont: Fri Jun 30 13:24:13 EDT 1995 GURU #158
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

> Ezek a teveseszmek idonkent felutik fejuket. Nehany korrekcio:

Ezaz! Figyelo szemeitek a multikra vessetek! En is ezt mondanam, ha Lotus
adna a kenyeret. De nem.  Velemenyed olyan, mintha a Lotus szovivojet
hallanam :-)) Semmi problema, ha azonosulsz a ceggel, csak ne probald meg
elhitetni velunk, hogy az nekunk is jo, ha a lotus rulez, vagy * Corp.
rulez. 

> el, hanem a munkajabol. Meg ha programozok lennenek sem lenne
> idejuk (es kedvuk!) mas programjat javitgatni. 

Tevedsz. Pont ezt teszik. Ha portolni kell egy programot, vagy a
hulyesegeket kivenni belole, akkor kenytelen vagy mas programjat
javitgatni. ("szabvanyos unix" koszonjuk.) De ezen a programok nagy reszet
erdemes javitgatni, mert meg a vegen lehet belole valami, ellentetben
kereskedelmi programokkal. Masreszt a kereskedelmi valtozatok tobbsege
koncepcionalatlan, lassu, hemzseg a hibaktol. 

>                                                 Mert hogy az szep-
> szep, hogy a szerzo "szorakozott", de ok (sorry!) dolgoznak(!)

Meg vagyok hatva. Ambar ahogy a kereskedelmi termekek vs. fw/pd/gnu 
programokat nezem, nem kellene ekkora aldozatot hozni.

> - Megintcsak: a "jobb" programok, amiket lunix-ugyileg emlitesz,
> jelentektelenek. 

Bagatellizalod a helyzeted. Aggodsz, hogy nem lesz kenyered? :-)))
Sarkitva a helyzet ugy all, hogy most ujra kellene irni az u*x-ot, mert amit 
a gyartok elkovettek, az a legjobb lenne source-szal, szerzokkel egyutt 
raketara tenni es kiloni jo messze. Utana a johetnek a tablazatkezelok :-)))

>                  Nem is erdemes vitatkozni, hogy jobbak, vagy nem,
> mint a kereskedelmi forgalomban kaphatok. A piac elsopro resze
> a support.

Sajnos erdemes lenne. GNU programok kivetel nelkul jobbak, mint barmely
kereskedelmi valtozatuk. Mas programokat meg ossze sem lehet hasonlitani,
mert egyszeruen nem leteznek a kereskedelmi u*x rendszerekben. Persze a
szabadszoftverek kozott is van egy csomo rettenetesen megirt darab.
Viszont egyet hadd kerdezzek: Ha olyan kivaloak a kereskedelmi programok,
akkor szerinted mert cseszik el az emberek azzal az idejuket, hogy ingyen
ujrairnak letezo dolgokat? Tovabba ha olyan [dicshimnusz on] ***
[dicshimnusz off] lenne a support, akkor miert van guru, miert vannak
szazszamra szamitastechnikai USENET forumok, levelezesi listak,
felhasznaloi klubok? 

Vagy vegyuk peldaul az altalad emlitett state-of-the-art Oracle szervert,
a tortenelem letezo legjobb adatbazis szerveret. Hogyan minositsuk, hogy
az Oracle License Agreement-jeben benne van, hogy az end usernek tilos
Oracle szerveren benchmark-ot futtatnia, benchmark eredmenyeket
nyilvanossagra hoznia? Azert, mert olyan jok lennenek az eredmenyek, hogy
utana terdig jarnanak brokerek a konkurencia reszvenyeiben a NYSE-en? 

> Ezt a gazdasagi modelt (oskommunizmus, cserekereskedelem?) a
> tortenelem tulhaladta es bevezettuk a (drums, please...) penzt.

Ez ugyan nem a GURUba valo megjegyzes - sem a tied, sem az enyem -, de a
modell inkabb anarchia, mint oskommunizmus vagy cserekereskedelem. Ezt
pedig egyenlore meg nem haladtuk meg. Ellentetben a kurrens gazdasagi
modellel, amit viszont mar reg tulhaladtunk, csak meg sokan nem jottek
ra:-)


Az erosen szubjektiv velemenyem:

Egy altalanos megjegyzesem azert meg lenne a dologhoz. Azert veszem hozza
a faradtsagot, mert a GURUban mar havonta megjelenik egy-egy igen nagy es
meghatarozo ceg alkalmazottja, aki zsinormerteket probal adni. En
tudomasul vettem, hogy az Interneten egy ideje mar tobb a kereskedelmi
host, es az akademiai/kutatoi/egyetemi/non-profit/kormanyzati felhasznalok
mar kisebbsegben vannak. Egyenlore megis ezek a felhasznalok latogatjak
meg a kereskedelmi hostokat, es nem a kereskedelmi hostok jonnek
hivatlanul hazhoz. Szerintem egy ilyen hozzaszolas amit irtal az
Internetes forumok tobbsegen elkepzelhetetlen. En ugy latom, hogy a magyar
forumokon - amiota a profit orientalt szfera raszabadult az Internetre -
egyre gyakoribb.  Es meg csak egy nyavalyas disclaimer sincs a vegen.
Szerintem mindenki orommel veszi, ha multik alkalmazottjai hozzaszolnak a
forumokon folyo _szakmai_ vitakhoz, mert szakmai kerdesekre olyan
valaszokat adhatnak, amire a felhasznalok keptelenek, legyenek barmilyen
tapasztaltak, okosak es szepek. De ennel tobbet nem kellene szolnotok
fiuk. Mi nem a cegek altal (esetleg lefizetett) szaksajto vagyunk, ahol az
ujsagiro rogton ajuldozik, es megy gatyat cserelni, ha valamelyik szoftver
orias prominens szemelyisege odanyilatkozik egy emeletes baromsagot. Ha
valamelyiktek elveti a sulykot, annak mindig anyazas a vege. (Csinos kis
disclaimerek-kel a vegen.) Mindig lesz olyan ember aki kihasznalja azt,
hogy az Interneten olyan velemeny is megjelenhet, amit az
irott/elektronikus sajto nem szuksegszeruen publikal. 

Lehet, hogy kemeny voltam, es elvetettem a sulykot, de ne egy multi 
alkalmazottja mondja meg, hogy nekem, a felhasznalonak mi a jo. Ne mondja 
meg, hogy hova kell igazodnom. Vannak dolgok amiket egy multi 
alkalmazottja leirhat, es vannak amiket nem. Mindenesetre szerintem joval 
kevesebbet irhat le, mint egy egyetemi lehuto. Nem korlatozott emberi 
jogaibol fakadoan, hanem etikailag.

Ne felejtsd el, hogy az Internet felhasznalok egy resze utalja a multikat a
termekeikkel egyutt. Pont azert, mert az latja, hogy a multik lekaszaljak
rola a nagy penzeket, koszonik a hathatos egyuttmukodest, utan a user meg
ott marad szivni. Ha ezek utan valaki a multik reszerol valaki meg azt is
meg akarja magyarazni, hogy ez a letezo vilagok egjobbika, es minden mas
csak elavult teveseszme, akkor nekem kinyilik a zsebemben a bicska. Nem
ezek azok a hozzaszolasok, amelyek a multik nepszeruseget novelik. 

Mindenkeppen hozza kell tennem, hogy a fenti utalat nem oroklodik at
automatikusan az alkalmazottaikra, amig ok nem tesznek ezert. 

Orommel varva tovabbi szakmai hozzaszolasaid,

udvozlettel:


Szalay Tamas

disclaimer: A fent leirt velemeny legyen barmekkora hulyeseg, kicsi 
es savanyu, de az enyem. Magamnak viszem a szot.

Udv mindenkinek!

Netware guru kerestetik! Feltettem a szerverunkre harom CD-ROM 
olvasot (Netware 3.12). A kovetkezo gondom akadt: nagyon ugy nez ki, 
hogy mount alatt a szerver fogja a lemez nevenek elso nyolc 
karakteret es ezen a neven kulonbozo kiterjesztessel letrehoz ket 
indexfile-t. A problema akkor jon, amikor ket olyan lemezt szeretnek 
mount-olni, ahol ez a nev egyforma.. Lasd CHIP magazin CD-k (csak a 
9-dik karaktertol kulonboznek), vagy ABCD (mindegyiknek ABCD). 
Mondjak le ezek parhuzamos hasznalatarol, vagy tud valaki megoldast?
Apropo, ha a felulirt index file-u lemezhez akarok nyulni, a szerver 
seggrecsucsul. Jo moka!

Barczi Imre: nincs kedvetek mas neveket adni a CD-knek?

Hegyvari Krisztian
e-mail:

In article >,  writes:

>1. Szerintem eleg lenne egyszer, az installacional elvinni a winchesteredet
>egy olyan helyre, ahol van internet & szamitogep, amibe bele tudod tenni!
> Akkor nem kene megvenni, s mindig hozzajuthatnal ujjabb verziohoz ingyen
>  (az elso pont tobbszor :-))

Izlesek es pofonok. Szerintem sokkal bonyolultabb ket gepet szetbarmolni
mint egy CD-t bedugni. Es ha kedvem van letorlom es kezdem elolrol,
mert keznel a lemez. Mondom, kinek a pap, kinek a papne.
Az eretedi kerdesfelveto szerint ilyen allatfaj, mint amibe tartozom, nincs
is. Puszta letemmel megcafoltam, de most vallashaborut azert ne inditsunk!

Gabor

Tisztelt GUR-k!
A subject-beli irant erdeklodot egy ismerosom, az o kereset 
tovabbitom. Valaszokat a sajat E-mail-omra vagy direkt kapcsolat 
utjan az erintetthez, a 1-369-747 (magyar) telefonszamra, Borostyani 
Istvan nevere legyetek szivesek! Elore is koszonom!



UEdvoezlettel:
Dorozsmai Karoly

Tisztelt Szamitastechnikai Szakember Kollega!

Egy - kiprobaltan -  15 perces  munkara  szeretnenk  Ont  megkerni
egy szakmai kerdoiv kitoltesevel, melyet az  IEEE COMPUTER SOCIETY  
megbizasabol  a  NEUMANN  JANOS  SZAMITOGEPTUDOMANYI  TARSASAG 
keszitett.

A kerdoiv jelenleg elerheto WWW-n a kovetkezo URL alatt:

http://www.inf.u-szeged.hu/~ieee

Itt  a  kerdeseken  tul  az  IEEE CS  magyar  nyelvu  reszletesebb 
bemutatkozo anyaga, rovid  leiras a kiadott folyoiratokrol,  stb.. 
is  rendelkezesre  all.  Az  erdeklodok  az itt talalhato linkeken
keresztul  hasznos  informaciokhoz  juthatnak   mindket  szervezet 
mukodesere vonatkozoan is. (IEEE Computer Society Home Page, NJSZT 
info)

Kesobb   tervezzuk  az anyag  email-es es  ftp-s  terjeszteset is, 
gondolva azokra, akik  nem  rendelkeznek WWW eleresi lehetoseggel.

A  kerdoiv  celja.        A  Computer Society  celja,  hogy  olyan
szakmai  tamogatast  nyujtson az egyes orszagok  szamitastechnikai
szakemberei  reszere,  amely  az adott  orszag  lehetosegeinek  es
igenyeinek   legjobban  megfelel.  A  kerdoivre   adott
valaszok  alapjan a  Computer Society  egy atfogo  kepet  szeretne
nyerni    a   magyarorszagi   szamitastechnikai   helyzetrol,    a
szamitastechnikai  szakemberek  fo  erdeklodesi  teruleteirol,   a
szakmai  bizottsagok  munkajarol, konferenciakkal,  folyoiratokkal
kapcsolatos igenyekrol. A kerdoiv kitoltesevel hozzajarulhat, hogy
a  vilag  legnagyobb - szamitastechnikai szakembereket tomorito  -
szervezete szamos orszaghoz hasonloan Magyarorszagon is megtalalja
a   leghatekonyabb   modszereket  a  hazai   szakemberek   szakmai
fejlodesenek  tamogatasara.  A  kerdoiv  kitoltoi  kozott  1  eves
ingyenes   elofizeteseket  sorsolunk  ki   a    Computer   Society
valasztott folyoirataira.

IEEE  Computer  Society.           Az  IEEE  Computer Society  egy
nemzetkozi  szervezet, amely kozel 100 ezer  elmeleti  szakembert,
informatikai   mernokot,  es  egyeb  szamitastechnikai   teruleten
erdekelt  szemelyt kepvisel.  A Computer Society az  Institute  of
Electrical  and Electronics Engineers (IEEE) legnagyobb tarsasaga.
Az elmult 50 evben a  Computer Society  kulonbozo szolgaltatasokat
es   tovabbkepzesi   lehetosegeket  nyujtott  a  szamitastechnikai
szakemberek reszere.  Ma 4 irodajan keresztul (amelyek kozul ketto
az  Amerikai  Egyesult Allamokban, egy Tokioban es egy Brusszelben
talalhato)  a  Computer  Society  tagjai  reszere  17  kutatas  es
fejlesztes  orientalt folyoiratot biztosit, kozottuk  a  kozismert
Computer   magazint.   A    Computer   Society    tagjai   reszere
szakkonyveket  es  konferencia kiadvanyokat  is  elerhetove  tesz;
konferenciakat, szimpozumokat, tudomanyos talalkozokat szponzoral;
a  szamitastechnikai  ipar szamara fontos  technikai  szabvanyokat
fejleszt; tamogatja a kulonbozo technologiakkal foglalkozo szakmai
bizottsagokat.   Ezen komplex szolgaltatasokat a Computer  Society
tagjai  es  a teljes szamitastechnikai szakma igenybe  veheti.  

Neumann Janos Szamitogeptudomanyi Tarsasag.       A  Neumann Janos
Szamitogeptudomanyi Tarsasag (NJSZT)  tobb mint 6000 olyan tudost,
mernokot,   matematikust   es   kozgazdaszt   kepvisel,   akik   a
szamitastechnika teruleten dolgoznak Magyarorszagon.  Az utobbi 25
evben  az   NJSZT   kulonbozo  szolgaltatasokat  es  tovabbkepzesi
lehetosegeket  biztositott  ezen  szakembereknek.   Az   NJSZT-nek
jelenleg  22  helyi  es 18 szakmai kozossege mukodik.  A  Tarsasag
szeleskoru nemzetkozi kapcsolatokat apol. Tobb nemzetkozi  szakmai
szervezetben   kepviseli   Magyarorszagot,   rangos   konferenciak
hazigazdaja. 


KOSZONJUK FARADOZASAT ES SOK SIKERT A KITOLTESHEZ !

Udvozlettel

Gyimothy Tibor

IEEE CS - NJSZT szervezo bizottsag titkara

Sziasztok ! 

A ludens.elte.hu-n szoktam newsgroupokat nezegetni. Igen am, de van 
jonehany, ami ott nincs meg. 
1/ Hol talalok olyan helyet, ahol mindegyik letezo group megvan
2/ ha ilyen nincs, akkor hogy erdemes probalkozni, ha meg akarok 
talalni egy bizonyos groupot ?
 jelen esetben ketto van : az egyik az alt.fans.jay-leno
  a masik goegrafiaval, terkeppel kapcsolatban barmilyen COOL hely.
  
  Minden otletet koszonettel veszek , maganlevelben, mivel a GURUt 
nem olvasom rendszeresen. 

Udv,
Lengyel Zoltan 
(Zoty)