Sziasztok es kz,

Az Apollo 13-ban a robbanast kozvetlenul az okozta, hogy az oxigentartalyban
egy tulmelegedett vezetek TEFLON szigetelese MEGGYULADT(!), ettol a tartalyban
a nyomas annyira megnott, hogy a fala mar nem birta. Ezzel es az Apollo 1-gyel
az oxigen reakciokepesseget probaltam szemleltetni, nem az elettani hatasokat.

A 60% O2 - 40% N2 aranyrol korabban nem hallottam (csak azt irtak: "the Apollo
astronauts breathed almost pure oxygen"), de 1/3 bar belso nyomason ilyen gaz-
keverekben pont annyi oxigen van, mint itt a foldon.

A pontositast koszonom.

Udv/Laci

> En legalabbis egyertelmuen el tudom
> donteni, hogy ha egy lefuggonyzott szobaban ulok, a szoba forog-e vagy sem.

  Szerintem nem tudod. Alt. rel.-ben nincs kulonbseg a gyosulasbol
eredo erok es a gravitacios erok kozott. Ha meg nem fogadod el
az elmeletet, akkor kar az osrobbanasrol beszelni.

Gyula

Nagyon orulok annak, hogy Peter a megertes letrajan egy fokkal
feljebb jutott. A baj csak ott van Peter, hogy nem biztos, hogy ugyanazon
a letran maszunk mindannyian, tovabba szinte bizonyos, hogy ezek a letrak
nem vegesek.
        Maradva ennel a hasonlatnal; A kisse feljebb jutott tagokat neha
ingerli, ha a lentebb levok nem csak kerdeznek, hanem allitanak is,
radasaul szerintuk marhasagot. Ezert jobb taktika a kerdezes. Szadai Jozsi
is inkabb kerdezni szokott, bar azert o is allit dolgokat.
        Kesobb persze kiderulhet, hogy a "buta" kerdesek mogott melyebb
ertelem is van, csak a nagytudausak ezt nem vettek eszre (vagy mar
elfelejtettek).
        Elnezest a filozofalgatasert, de ez csak ugy kijott belolem.
Amiert most irok, az igazabol a Mach-elv. Peter irta;
> Ha jol tudom, a forgas abszolut, nem szukseges hozza kulso viszonyitasi
> pont. En legalabbis egyertelmuen el tudom donteni, hogy ha egy
> lefuggonyzott szobaban ulok, a szoba forog-e vagy sem.
 
        Hat ez az! Sajna ez nem csak Newtonnal, hanem meg Einsteinnel is
igy van. Pedig egyatalan nem trivialis. Ugy tunik meg mindig orzunk
valamit az abszolut ter fogalmabol. Szegeny Einstein, csak nem sikerult
neki a fizikat megszabaditani az abszolut koordinataktol.
        Ha lesz hozzaszolas szivesen irok a temarol, de most erre nem
futaj az idombol.
                                                Horvath Pista

ps. Szadai Jozsi szepen megviccelt. Mar majdnem megodottam a szamelmeleti
problemajat, mikor kozlitek, hogy meg megoldatlan. Bar ugy kell nekem!
Hiszen en kezdtem a Fermat-tetellel.

>Ezt nem ertem. Hogyhogy mihez kepest? Ha jol tudom, a forgas abszolut, nem
>szukseges hozza kulso viszonyitasi pont. En legalabbis egyertelmuen el tudom
>donteni, hogy ha egy lefuggonyzott szobaban ulok, a szoba forog-e vagy sem.

Biztos hulye modell, de ha eloveszed a szemleletes 2D vilagegyetemet (a
lufi felszinet) akkor hogy egy 2D objektum ebben a lapos vilagban forog-e
vagy sem, konnyen megallapithato (ugy ertem a 2D-s lenyeknek). A forgas
persze a lufi felszinenek tobbi reszehez kepest ertendo. Azt viszont, hogy
az egesz forog-e nem tudod definialni, mert nincs mihez. (a 2D-bol
kimutato eroket nem tudod merni). 

Titusznak (H,B,mu):

Mi ertjuk ezt a viccet csak nem szeretjuk :-) Ertem, amit irsz, de nem 
tetszik (biztos a mernokseg miatt). Gondolkozom.

Uj kerdes:

A foton rendelkezik energiaval, tehat tomege is van. Kibocsajtunk 2 
fotont egymassal parhuzamosan. Tomeguk miatt kolcsonos gravitacios vonzas 
aldozatai, tehat kozeledniuk kell egymashoz. Elobb-utobb ossze kell 
utkozzenek. Fuggetlenul attol, hogy mi tortenik ekkor (mondjuk nem 
zavarjak egymast, csak keresztezodik a palyajuk vagy ilyesmi), nem a 
kibocsajtas es a celpont kozotti legrovidebb utat futjak (1 foton palyaja), 
azaz 2 foton lassabban kene a celpontba erjen, mint egy.
Ugy tunik, nem igy csinaljak. Ok jobban tudjak a fizikat, mint en :-), mi 
a rossz a feltetelezesben ?
 
Zoltan

Tudos Kollegak!

Ha valamki tudna utbaigazitast adni akovetkezo problemakkal
kapcsolatban, nagayon halas lennek:

1) Nemregiben leg heves vita folyt az amerikai fizikai lapok hasabjain a
Biot-Savart-Laplace es az Apere erotorvenyek ekvivalenciajarol, elvi es
bizonyos uj kiserleti eredmenyekre alapuloan.
Mi a "hivatalos allaspont" ez ugyben?? A vita ugy tunik nem zarult le,
csupan elcsitult.

2) Az elobb emlitett torvenyek mozgo reszecskek (aramelemek) kozott hato
eroket irjak le. Ha a toltesek nyugvoak, akkor a Coulomb torvenyt lehet
hasznalni az erok leirasara. Mi van ha egy mozgo es egy nyugvo toltes
kozott hato eroket akatjuk leirni?? Pl. egy electron mozog egy nyugvo
proton tereben??? Tudna valaki egy formulat, hivatkozast adni, hogy
ekkor milyen formulat kell hasznalni?? 

Minden suigallatot, informaciot elore is koszonok.

Pal Csaszar

>       Peter irta:
>> Hanyszor nagyobb a valoszinusege annak, hogy a vilagegyetemnek van
>>perduletet, mint annak, hogy nincs? Hanyszor valoszinubb, hogy egy test
>>forog, mint hogy nem? 
>>Eleg konnyu belatni, hogy vegtelenszer.

        ? ?
>Szerintem eleg konnyu belatni, hogy valami vagy forog, vagy nem.
>Vagyis 1/2 a valoszinusege annak, hogy a perdulete 0. Csak ugy mint a penz
>feldobasnal. Vagy fej vagy iras. Itt vagy nulla, vagy nem.  :)

>Horvath Pista

Ott a gond, hogy a "forgas" nem elemi esemeny (forogni tobbfelekeppen lehet,
jobbra, balra, lassabban, gyorsabban). Az "allas" viszont elemi esemeny
(allni csak egyfelekeppen lehet).

A nem-forgas allapotat tehat egyetlen elemi esemeny valositja meg, megpedig
az, amikor a szogsebesseg nulla. A forgas allapotat viszont az osszes tobbi
(vagyis amikor a szogsebesseg nem nulla) Ilyen allapotbol pedig vegtelen sok
van.

>ps. Kedves Peter, forditsuk, mar komolyra a szot, ha lehet kernem.

Lehet:

Tekintsuk valoszinusegi valtozonak a test szogsebesseget (jele legyen "x").
Legyen az eloszlas surusegfuggvenye f(x)

Bizonyithato, hogy amennyiben

        Integral f(x)dx = 1

tovabba f(x) mindenutt veges, akkor: 

            t
lim    Integral f(x)dx = 0
t->0     -t
 
Ez igy eleg komoly? :-)

Peter

Subject: Filozofia

 Csak most kapcsolodtam be a fil-rol illetve tudomany voltarol szolo 
eszmecserebe, igy lehet, hogy mar elokerult, amit irok. De  pl. Bende azt
irta, hogy errol konkretan meg nem olvasott. Szoval a tema a 
szakirodalomban igencsak megkutatottnak szamit. Eloszor talan a jo oreg 
Platon urnal vetodik fol e kerdes az ereny tanithatosagaval kapcsolatos 
dialogusokban ( lsd. Menon, Protagorasz  / Platon I.).
 Kesobb a kanti kritika nevezheto igen jelentosnek a temaban, hogy csak a 
legfontosabb, es nem secunder irodalmat emlitsem. 
 Majd az ismert alapmu: Edmund Husserl: A filozofia mint szigoru tudomany
c. rovid esszeje ill. vitainditoja. 
 Szoval a temarol ezen helyeken lehet autentikus informaciokat szerezni, 
sot utobbi esetben a szig.fil. kozelito definicioja is fellelheto.
 Egyebirant egyik kutato igy, a masik ugy velekedik. Talan 
Platon/Szokratesz jar legkozelebb az "igazsaghoz". A Menonban pl. 
megmutatja Szokr. Menonnak, hogy tanithato az ereny, s itt akar fol is 
hagyhatnanak a gondolkodassal, hisz kezzel foghato vegeredmenyre jutottak.
Am Sz. ujra nekifog a vizsgalodasnak. Lenyeg ugyanis a kerdesekkel valo 
szuntelen foglalkozas. Talan.
              Tisztelettel: 
                            Csak Laszlo

Subject: perdulet/innercia


    Bocsanat, hogy beleszolok, de valami szemet szurt a szovegeket 
olvasva. Az ugyanis valo, hogy innerciarendszereke letezeset feltetelezzuk,
megpedig azert, hogy leirhassuk a vilag mozgasait. De ad1: senki sem 
allitotta, hogy letezik akar egy is (es igy akar vegtelen szamu) 
ad2: bevezetesuk csupan hipotetikus, a fizika mukodokepessegenek 
alpfeltetele, de : isten nem a fizikusoktol kert tanacsot a teremteshez.
 Szoval, gondolom vigyaznunk kellene a legaprobb reszletekre is ,mert 
tudomanyos erteku eredmeny elerese csak igy lehetseges.
                     Tisztelettel: 
                                Csak Laszlo

>A mi 15 milliard fenyevnyi univerzumunk viszont egy "elektron" egy
>olyan buborekban ami a nalunkenal egyel tobb felfuvodo szakaszon ment at.
>Es ez igy folytathato mindket iranyban (lefele es felfele) a vegtelensegig.
>Ez a model megoldja a kezdet problemajat is, mivel nincs szukseg kezdeti
>idopillanatra (teremtesre, es Teremtore).

Sajnos nem oldja meg a kezdet problemajat, csak kitolja a vegtelenbe. 
Ez viszont nem tekintheto igazi megoldasnak, megha atmeneti 
megkonnyebbulest hoz is (ettol persze meg lehet igaz).

         Toth Gabor

>Mindazonaltal ido kozben megis sikerult meggyoznotok, hogy a perdulet
>problemaja valoban nem all ellentmondasban a nagy bumm elmeletevel, de ezt
>csak az osszes valaszbol egyuttesen tudtam osszerakni, ezert koszonet az
>osszes valaszert. Szoval igy allt ossze bennem a kep:
>
>A nagy bummhoz kozeledve egy pont utan az ido elveszti jelenteset (most
>mindegy, hogy miert, hogy atalakul-e terkoordinatava, vagy egyszeruen
>eltunik, lenyeg, hogy nincs tobbe.) Ha pedig nincs ido, akkor egy rakas
>fizikai mennyiseg is ertelmetlenne valik, fokent azok, amelyekben szerepel
>az ido. A perduletben pedig szerepel (pl: L=m r dr/dt). Tehat a perdulet
>fogalma is ertelmetlen lesz, a perdulet megmaradasa (ujabb idoderivalt)
>pedig kulonosen.

Nem szeretnelek lehangolni, de -szerintem- ez onmagaban meg nem hozza 
osszhangba a Nagy Bummot es a perduletmegmaradast. Ha ugyanis a bumm 
pillanataban, illetve ahhoz kellokeppen kozel nem letezik a perdulet, 
mint olyan, meg a kesobbiekben valahonnan meg kell szuletnie. Ekkor 
pedig -hacsak nem futunk bele ugyanabba a csapdaba, mint a bummal- 
ugy kell felteteleznunk, hogy a perdulet letrejottekor (vagy 
megszuletesekor - eleg szerencsetlen fogalmak ezek ...) nem serult a 
perduletmegmaradas elve, vagyis a vilagegyetem osszperdulete zerus.
Ez pedig mar ismeros, azt hiszem.

(Szamomra legvaloszinubb egyebkent -mint az egy korabbi levelben mar 
megjelent itt valaki tollabol-, hogy a vilagegyetem osszperdulete, 
osszenergiaja zerus. Igy ugyanis semmi nincs, ami seruljon.)

Ami a feketelyukakat illetve, ott egyaltalan nem biztos, hogy hasonlo 
problemakkal kell szembenezni, hiszen ott nem "eloiras" a semmive 
valas (hacsak nem szetsugarzas utjan).

    Toth Gabor

Sziokak.

Ezt a P-NP dolgot tovabbra sem ertem.

Elkezdem.. ahol tevutra tertem ott jelezzetek..


Szoval.. vannak problemak.. Ha ezeket a problemakat polinomalis ido alatt
meg lehet oldani, akkor azok P-ben vannak.
(tenyleg , pontosan mit jelent ez? Pl. sorbarendezek x szamot, es az a^x
lepes utan sikerul, akkor az polinomalis? Vagy a^x masodperc? A
polinomalis "ido" nem polinomalis "lepesszam" inkabb?

NP: Az osszes olyan algoritmus, amely osszes P ben levo problema 
megoldasairol eldonti hogy megoldhato e polinomalis ido alatt. Ugye?


--
Innentol nem ertem.

Ha P resze NP-nek, akkor NP-ben benne van P is, tehat P megoldasait az
alapjan eldonto problemak osztalya, hogy polinomalis ido alatt
megoldhatoak e.
Ezek szerint egy P -beli problema megoldasa egy masik nagyobb problema
polinomalis ido alatti megoldhatosagakan bizonyiteka? (per definicio P
es NP definicoja alapjan) 
Mert ha igy van akkor NP=P
(lehet hogy most adtam meg a legrovidebb bizonyitast? Enyem a nem letezo
matek Nobel dij? :))
---------

Teszolg Peternek:

Kepzelj el egy gombot, amin kivul SEMMI sincs!
Hogyan dontod el hogy a gomb forog? SEHOGY. Ugyanis ebben az esetben nincs
ertelme a forgasrol beszelni.
(Ernst Mach szerint egy a vilagon egyedul levo forgo testen nem is lepne
fel centrifugalis (vagy centripetalis) ero (egy fizikus mondta hogy
centrifugalis ero nincs, azert a zarojel)).

Szoval Mach szerint azert van centri.... ero, mert a tavoli galaxisok
leteznek.

Univerzum perdulete: A reszecskek perdulete sem letezik a megmeres
pillanataig. Az univerzum perduletet hogy mered meg, ha te is resze vagy?

ui: Innen jon az amit nem ertek. Bohr fele kvantummechanikai ertelmezes
szerint ki vagy mi okozza az univerzum hullamfuggvenyenek osszeomlasat?

Jozsi

Forditotta: Makovecz Benjamin. Szakmai szempontbol ellenorizte: Gazda Istvan.
A szerzo es Csanyi Vilmos bevezetojevel - Budapest 1996, Europa Konyviado,
811 o., 1100 Ft.

A vastag konyv azt mutatja be, hogyan valtozott a Vilagegyetemrol alkotott
kep a emberi tortenelem folyaman. A babiloniaiakkal es az egyiptomiakkal
kezdi, a gorog es romai filozofusokkal, csillagaszokkal folytatja.
A kozepkoron keresztul vezet az ut az ujkori csillagaszatot elokeszito
geniuszokon at egeszen Newtonig. Legreszletesebben Kopernikuszt, Tychot,
Keplert es Galileit mutatja be a mu. A konyv rendkivul olvasmanyos,
stilusa elvezetes. Az atlagos muveltsegu olvasonak is ajanlhato (kepletek
nincsenek a konyvben, abra is alig). Irodalomjegyzek, idorendi tablazatok,
boseges jegyzeteles, eddig magyarul nem olvashato hires level es jegyzokonyv
egesziti ki a kotetet.  Aki kivancsi, mikent jutott el a csillagaszat
tudomanya a kezdetektol az urhajozas koraig, feltetlenul olvassa el
ezt a tudomanytorteneti-tudomanyfilozofiai konyvet! A sok sablonos,
szoborszeru csillagasz-eletrajz utan tobbet tudunk meg ezekrol a hus
ver emberekrol.

A magyar szarmazasu Koestler (Budapesten szuletett 1905-ben) csillagaszati
erdeklodeserol mindeddig aligha volt tudomasunk. Az 1941-ben megjelent
leghiresebb muve, a Sotetseg delben (nalunk sokaig indexen volt),
cime alapjan inkabb tunik csillagaszati munkanak, holott eppen hogy
nem az! Az Alvajarok cimvalasztas az igazsagot megragado, de kiejto
hires csillagaszokra vonatkozik.

Koestler ezt a muvet 1958-ban fejezte be, elso kiadasa 1959-ben jelent
meg. Magyarorszagi kiadasara boven lett volna ido, am lehetoseg - nyilvan
a szerzo szemelye miatt - nem adodott. Koszonjuk a kornak es a kozremukodoknek,
hogy megerhettuk magyar kiadasat.

                                                        (KSZ)
                                                

Th(A)n irja:
>Bocsanat, hogy teljesen hozza nem ertokent beleszolok, de szerintem
>az erveles hibas: Eloszor a perduletre hivatkozva mondod, hogy nem lehet
>nagy bumm, aztan a perduletrol csak annyit tudsz mondani, hogy miert ne
>lenne, pusztan valoszinusegi alapon. Csakhogy a nagy bumm elmeletbol
>az eredeti ervelesed szerint kovetkezik, hogy nincs perdulete, tehat ha
>volt nagy bumm, akkor mar nem valoszinuseg dolga, hogy mekkora a perdulet.
>

Bar mar "kapitulaltam" perdulet teren, de tokeletesen igazad van. Ime a logikam
:

1. A Nagy Bumm szerint az univerzumnak nem lehet perdulete.
2. A Nagy Bumm csak egy elmelet, ezert ellenoriznunk kell a helyesseget.
3. Probaljuk meg ellenorizni a perdulettel. Merjuk meg az univerzum perduletet.
4. Mivel ez nem megy, vegyuk elo a valoszinusegeket. Ebbol az jon ki, hogy
nem-nulla perdulet vegtelenul valoszinubb, tehat a Nagy Bumm nem tul valoszinu.

Ez valoban belso ellentmondast tartalmaz.

De hogy hab is legyen a tortan, en is felhozk egy ujabb ervet magam ellen :-)

Az univerzum perduleterol mar csak azert sincs ertelme beszelni, mert nem
letezik egyidejuseg. A perdulet a helyvektor es a lenduletvektor szorzata,
tehat tudnom kell, hogy amikor a test adott helyen van, mekkora a sebessege.
Aztan ugyanezt tudnom kell egy masik testrol is (hiszen osszegezni akarom a
perduleteket), ami egy masik helyen van, ugyanebben a pillanatban. De ami
szamomra "ugyanaz a pillanat", az a ket test szamara valoszinuleg egeszen mas.
Tovabbi problemakat okozhat a hatas veges terjedesi sebessege.

Tehat a pedulet vita osszefoglalasa (konyhanyleven):

A Nagy Bumm tenyleg nem mond ellent a perduletmegmaradasnak, mert:

1. A Nagy Bumm pillanataban nincs ertelmezve az ido, igy a perdulet sem
2. Az univerzum egeszere nezve sincs ertelmezve a perdulet (egyidejuseg es
hatassebesseg miatt)
3. Magaban a kerdesfeltevesben is logikai ficam volt.

Most nehogy azt higgye valaki, hogy csak hulyiteni akartam a listat  :-).
Ezeket valoban a vita soran, a valaszokat olvasva ismertem fel. 


Udv: Peter