Kaiser Andras, a Yale most akkor ugyanolyan mint a HKU?
A fenymasolos megoldast mar en is javasolni akartam so"t a "zsebre megy"
otletbol kifolyolag eszembe jutott mar, hogy egypar "hires" kung-fu iskola
peldajat kellene kovetni: A "hallgato" befizeti csekken a "tandijat" es
ezert postan kuldenek neki egy "diplomat". (Ezt meg nem mertem nyilvanosan
hangoztatni mert lehet, hogy rosszneven vennek bar hasonlot mar nyilatkoztam
az egyetmi ujsagnak.)
Zsoter Andras

Mar tobben foglalkoztak e forum hasabjain e tamaval, es nekem ebbol az 
tunt ki, hogy a magyar diakok csalok, megpedig velejukig romlottan. Ezzel 
kapcsolatban hadd tegyek 2 kis megjegyzest. 

Be kell, hogy valljam, hogy volt ra eset, hogy en is eltem, mint ahogy az 
elsopro tobbseg szerintem, `hivatalosan nem megengedett' segitseggel pl 
zh-iras kozben nehany alkalommal. Ezt azert tettem, mert nekem 
meggyozodesem volt, hogy a puskazast belekalkulaljak a szamonkeresbe a 
tanarok. En e velemenyemet, hogy ne altalanositsam csak egy magyar 
egyetem egy bizonyos karara ervenyesnek mondhatom, de hallottam hasonlo 
torteneteket mas egyetemekrol is. Tisztan emlekszem pl. egy zh-ra, amikor 
megdumaltuk egy haverommal, hogy az elso ket feladatot a negybol o 
csinalja me, a masodik kettot meg en, a tobbi meg masolas lesz. A 
feladatok nem voltak kulonosebben bonyolultak, csak szamolas igenyesek, 
kulonosen ha az ember elszamolja magat valahol feluton. Egy szo mint 
szaz, ilyen munkamegosztassal (az ido feleben munka, feleben (gyors) 
masolas) sem sikerult a megengedett idon belul megcsinalni az osszes 
feladatot. Volt olyan eset, hogy a 20 perces beugro feladatsorat a
tanszek vezetojenek vizsga utani konzultaciojan o tobb mint fel ora 
alatt oldotta meg, peldaul. 
Voltak olyan vizsgaink, hogy a (csak nagysagrendi szamokra emlekszem, de 
arra talan meg is eskudnek) 25 fos napi vizsgazoszambol 4-et engedtek at, 
es azt is csak azert, mert ha eggyel tobben buknak meg, a dekani 
hivatalnak kotelessege lett volna vizsgalatot elrendelnie. Ugyan en 
amerikai egyetemen sosem jartam, de egyetlen amerikai baratom (jonehany 
kulonbozo egyetemrol ismerek embereket) sem szamolt be hasonlorol, es 
Angliaban sem hallottam hasonlo dolgokrol. Azt is el kell hogy ismerjem, 
hogy nem a normalis eloszlas harang gorbeje volt iranyado az 
osztalyzasnal, igy nem volt ritka az olyan targy, hogy a jegyek 
atlagerteke a 2-es korul, illetve alatt voltak.

Arrol is hallottam, megpedig egyetemi oktatotol, hogy bizonyos tanszekek 
szinte presztizsgerdest csinaltak abbol, hogy az egyetemen nekik legyen a 
`legrosszabb' statisztikajuk (!).

Es talan meg az is hozzatartozik a dologhoz, hogy az otthoni heti oraszam 
a 35 ora korul mozgott (ami az egyetemen eloadassal es gyakorlattal 
eltoltott idot illeti) az itteni 18 ora koruli helyett. De amerikai 
ismeroseim is felevente 3-4, esetleg 5 targyra (sajat valasztasuk 
szerint) iratkoznak be, amibol atlag 3 jegyet szereznek. Ez az oktatas 
nalunk 5 (6) evig tart an amerikai 3 evvel szemben, igy csont nelkul 
elfogadtak itt a leckekonyvemet latva a diplomamat MSc-nek.

Bocs, ha hosszu lettem volna! 

     __   _
    /  \ | | __  __   ___        E-mail: 
   /    \| /  //    \/  __\      Voice:  +44 (0)166 2551551 x 8099
  /  __  \   \|  __  |__  \      Fax.:   +44 (0)166 2577692
 /_ /  \__\|\__\____/\____/      URL:    http://www.dmu.ac.uk/~redey

There are times when you have to choose between being human and
having good taste.                               Bertolt Brecht

(Ja, az akkor volt)
	Olvasgatok.  Idezgetek.  Forras: Magyar Fuzetek (Cahiers Hongrois)
19/20 szam, Paris, 1988, szerkeszto P. Kende, ISSN 0292-7934.  Lehet 
talalgatni, ki a szerzo.
	
	(Kiemelesek a szerzotol).  
	"Lassuk be vegre, hogy nincs semmi sze-
gyenletes abban, hogy elismerjuk: VANNAK nemzeti erdekek, ezek olykor 
konfliktusban allnak egymassal, hogy birodalmak elpusztultak, es ujak 
szulettek, hogy a tortenelemben vannak gyoztesek es vesztesek.
	Az a velemenyem, hogy AKI NEM AKARJA, HOGY A NEPEK VERSENYEBEN A
SAJAT NEMZETE NYERJEN, AZ NE FOGLALKOZZEK POLITIKAVAL.
	A politikai nezetkulonbsegek ezen TUL kezdodnek."  (1)


	"...erosodik az igeny, hogy az emberek kozossegekbe tomoruljenek es
hallassak hangjukat...  E mozgalomnak azonban magasabb szintre kell jutnia, 
hogy megtorjon a kozvelemenyt fogva tarto fatalizmus, s a tarsadalom maga is 
politikai erove valjek ...  Orszagunk csak akkor emelkedhet ki jelen 
valsagabol, csak akkor fordithatjuk meg a gazdasagi hanyatlast, termeszeti 
kornyezetunk pusztulasat, a lakossag termekenysegenek csokkeneset es 
halandosaganak emelkedeset, biologiai es lelki egeszsegenek leromlasat, a 
magyar tarsadalom onbecsulesenek es a tagjai kozti szolidaritasnak 
megcsappanasat, ha ezen az uton elindulunk"  (2)

	(Kiemelesek a szerzoktol)  
	"...De rokonszenves torvenyek becikkelyezesevel nem erhetjuk be.  
A papiron elismert jogok csak akkor ernek valamit, ha jelentos tarsadalmi 
erok allnak mogottuk ...
	A szorito intezkedesek hatastalansaga azonban felveti a kerdest:
KINEK A TERHERE KELL A KERESLETET TOVABB CSOKKENTENI.
	AZ ELETSZINVONAL TOVABBI DURVA LEFARAGASA MELTANYTALAN VOLNA, ES
KERDES, HOGY EGYALTALAN KIVIHETO-E.  AZ EGYETLEN LEHETOSEG: SOKKAL 
HATAROZOTTABBAN KELL HOZZANYULNI A KOLTSEGVETESI KIADASOKHOZ...
	Am ha a kozkiadasok visszafogasa nem parosul gyokeres reformokkal,
a megtakaritaso semmive lesznek...
	Mindez csak akkor valhat valora, ha hozzanyulunk olyan szervezeti
es gazdasagi erdekekhez, amelyeket az apparatusok nagy resze ma nem hajlando 
felaldozni, s ha nyilvanos vita deritheti ki, milyen celokert hajlando a 
nemzet  --  ha muszaj  --  akar aldozatokat is vallalni."  (3)

	Hm.

	(1)  Tamas Gaspar Miklos: "Erdelyi mult, roman jelen, magyar jovo",
elhangzott 1988 marc. 6-an a Jurta szinhazban, az MDF nyilvanos vitaulesen.
	(2)  Szabad Kezdemenyezesek Halozata: "Felhivas", 1998 marcius 17.
	(3)  "Van Kiut", a Halozat (ld. fenn) Ideiglenes Tanacsanak nyilatko-
zata 1988 majusaban

	Udvozlettel:  

	Toth Tamas

Kedves Eva, Tisztelt Forum!
	Megerkeztem Padovaba. Az elmult hetet szorgos munkaval toltottem. 
Igertemhez hiven a hetvege egy reszet forditom a HIX-en olvasottak 
feldolgozasara es, ahol szukseges, megvalaszolasara. Mivel tobb dolog 
halmozodott fel, ugyanakkor a sorlimit korlatokat szab, ezert megprobalom 
azt a strategiat alkalmazni, hogy megirom elore a cikkeket es hetkozbe 
egyenkent rakom fel oket. A holgyek iranti udvariassag azt diktalja, hogy 
Evaval kezdjem a sort. Holnap szeretnek majd az IMF vitaval kapcsolatban 
bekuldeni valamit es utana folytatnam Biro Zsigmonddal az eszmecseret.
	Tehat elosszor a Monarchia letjogosultsaganak kerdeskore.  Azt
hiszem a megfogalmazasom felreertheto lett. A monarchia bukasat egy
pillanatig sem szandekoztam a gazdasagi eletkeptelensegnek tulajdonitani,
sot remenyeim szerint a tortenelmi elemzes felszinre hozza a tersegben
levo kohezios eroket, amelyek kozott a gazdasagiak is ott lesznek. A torok
fenyegetes es az Oroszorszag altal kepviselt panszlav ideologia
osszevetesenel fajsulybeli kulonbseget erzek. A torok egyertelmu es sulyos
fenyegetest jelent mindenki szamra, mig oroszorszag ambicioi a szlav nepek
szamara kevesbe hangzottak fenyegetoen. Emellett a panszlav ideologia a
felbomlas iranyaba mutato tendenciakat is erositette. A "nemzeti
civakodas" okait viszont szeretnem alaposabban megvizsgalni (termeszetesen
tovabbra is szamitva kommentarjaidra es kritikai megjegyzeseidre). A
Monarchiat a magyar kiegyezes viszonylagossan stabilizalta. A
kieggyezesnek azonban az osztrak kozvelemenyben jelentos ellenzeke volt,
az osztrak lapok Judeo-Magyar komplotkent aposztrofaltak es gyors bukasat
josoltak. A monarchia mas nepeinek nemzeti torekveseit nem legitimalta
hasonlo egyezmeny (a horvatok biznyos mertekig kivetelnek szamitanak ez
alol a megallapitas alol).  Azok az osztrak politikai erok, amelyek a
magyar "tulsulyt" kivantak visszaszoritani, ezen nemzeti torekveseket a
magyar kiralysag rovasara probaltak meg kielegiteni. Ez torekves harom
tervezetben oltott testett:  1. az un. tot megyek csehorszaghoz
csatolasaval egy cseh-szlovak regoval ellensulyozni Magyarorszagot. 2. 
Romania beleptetese a monarchiaba, Erdely Romaniahoz csatolasaval
kombinalva, 3. a Monarchia trialista szerkezetuve alakitasa, ahol
egy delszlav alakulat lett volna a harmadik komponnens. Ez tette ,mas
indokok mellett, szuksegese a boszniai okupaciot. 
	A nemzetisegi torvenyekrol: A torvenyeket eredetiben nem olvastam,
de ezezeket viszonylag reszletesen targyalja a Baroti fele Magayaorszag
tortnet milleneumi kiadasa. Elutazasom elott ezt es a Magyar Tudomanyos
Akademia legujabb Magyarorszag tortnetenek illetve az Erdely tortenetnek
az idevago fejezeteit atneztem. Amit leszurtem: a nemzetisegi torvenyek
valoban mai mercevel merve is liberalisak voltak (a nyelvhasznalt ugyeben,
bar ez lenne manapsag a merce az utod allamokban).  Mindamellett egy
kompromisszum eredmenyekent jottek letre (amint Te is emlited, a
korporativ jogok, teruleti autonomia kimaradt), a torvenyekben foglaltakoz
kepest a gyakorlat idovel visszakozott, es a kompromisszum egyebkent sem a
nemzitisegek kepviseloivel kotetett. A roman politikai vezetok - az
osztrak allaspont fenyeben - a kiegyezest ideiglenes jelensegnek
tekintettek es magyar mintara passziv rezisztenciara rendezkedtek be. A
magyar kiegyezes sikerenek egyik elofeltetele az volt, hogy a magyar
nemzeti celok 1848-ra vilagossan megfogalmazodtak.  Ugyanez nem mondhato
el a roman nemzeti celokrol. 48 elott az erdelyi romanok szamara harom
megoldatlan kerdes volt: 1. A kialkulo roman kereskedo es polgarreteg
polgari celkituzeseinek kielegitese. 2. A jobbagy kerdes megoldatlansaga.
3. a karpatokon tuli romansaggal valo nezeti osszetartozas milyen
szervezeti keretek kozott valosulhat meg. Az elso ket pont harmonizalt a
magyar 48-as celokkal ezert ezek az unio iranyaba mozdithattak volna a
romansagot. A harmadik ekkor meg nem vetodot fel elesen. A problema az
volt, hogy a roman megoldasi kiserlet az erdelyi allamszervezet terminus
technicusaival foglmazodott meg - a romansag szerette volna elnyerni a
negyedik nemzet statuszat. Ez a mai szemmel mondhatnam kezenfekvonek
latszik, de az akkori magyar kozjog szamara feldolgozhatatlan volt. A
kozjog a nemzeten a nemesi nemzetet ertette es a roman megfogalmazas
acceptalasa azt eredmenyezte volna, hogy a romansag testuletileg
(popastul, parasztostul) nemesse valik. Ez ugyan a jobbagy kerdest is
"megoldotta" volna, de a kerdes ilyeten felvetese nemi naivitasra vall.
Erdely unioja Magyarorszaggal megkerdojelezte az erdelyi politikai
struktura letjogosultsagat es megkivanta volna a roman nemzeti celok uj
modon valo megfogalmazasat is. Egy szerencsetlen esemeny a cseppfolyos
helyzetet nemkivanatos iranyba mozditotta el a holtpontrol. Az
orszaggyules a Pozsonyban kitort (antiszemita jellegu) zavargasok miatt, 
ideiglenesen, meghatralasra kenyszerult a zsidok egyenjogusitasat celzo
torvenycikkelyekkel kapcsolatban. A pillanatnyi nehezseget a
torvenyszovegezes ketertelmusegevel kivantak megoldani. A hivatalviselest
valamelyik, Magyarorszagon bevett, felekezetthez valo tartozashoz kotottek,
homalyban hagyva, hogy az izraelita felekezet bevett vallasnak szamit vagy
sem. Ez adott vonatkozasban talan alkalmas volt az idonyeresre, de volt
egy nem kivant mellekhatasa: sem a gorogkeleti, sem a gorogkatolikus
vallas nem tartozott ebbe a korbe. Ez roman vonatkozasban azzal a
veszellyel jart, hogy az unio eseten egycsapasra jogfosztotta valnak es az
addig kivivott poziciok is veszelybe kerulnek. 
A fegyveres konfliktussa fajult magyar-roman ellentet nem segitette elo 
a nezetek letisztulasat. A kiegyezes utan az osztrak politika kifejezeten 
a kozeledes ellen jatszott. Kerdes, hogy mennyiben valt ez okozojava, 
mintegy vedekezes kepen, a magyar nemzetisegi politika gyakorlataban 
megjeleno visszalepesnek es kerdes, hogy mi volt a motivacioja az osztrak 
politka Magyarorszag szetdarabolasara valo makacs torekvesnek, amely 
vegul is elosegittetet a Monarchia szetesesenek ideologiai elokesziteset.

Erdeklodve varom Eva, de masok reflexioit is. Valaszolni azonban most is 
csak egy het mulva tudok.

Bathori Gyorgy

Tobben kerdeztek a legutobbi hetekben, hogyan lehetseges az,
hogy itt a Forumon is es altalanossagban is oly okosnak es 
felkeszultnek latszo elmek annyira fejen talaljak a semmit? 
   Well... ez a problema nem ujkeletu es gyokere az ugynevezett
polyhistorokig nyulik vissza, akik bamulatos encyklopedikus
memoriaval rendelkeztek s - foleg a mult szazadban - tehat mindaddig
amig a specializalodas a tudomany teruletein nem produkalt oly
remenytelenul nagymennyisegu tudnivalot a kozhiedelem szerint
"mindent" tudtak barmirol esett is szo, kopve az odatartozo adatokat.
   Brassay Samuelrol jegyeztek fel, hogy ugy tanult meg zongorazni,
hogy az asztal lapjara rajzolta a zongora billentyusorat s azon 
gyakorolt. Hogy Chopin vagy Liszt mit szolt volna hozza azt nem
tudom, de a mai monoton "rap" muzsikaban kituno "keyboardos"
lehetett volna belole...Egyebkent Brassay volt az egyik leghiresebb
magyar "polyhistor".
   Hosszu palyafutasom alatt en is talalkoztam nehannyal akiknek
"fotografikus memoriajuk" volt, erdekes hogy ezek egyike sem
vitte soha semmire. A "nem latja a fatol az erdot" igazsaga mar
a Krisztus elotti kinai hitfilozofiaban, a Taoizmusban kibontotta
teljes szelessegeben a maga elmeletet mely szerint a a Tao, azaz
a belso felismeres igazsaga az amely meditacio reven betoltheti
az elmet s mindern KIVULROL szerzett ertesules csak megzavarja
ezt a maga tisztasagaban, elesen ragyogo kepet. Mint minden
monolitikusan megfogalmazott elmelet ez sem mentes tulzasoktol
   Megis: a reszletektol nem latni az egeszet az engedelmes,
szamkukacszeruen reprodukalo magolok sajatja akik mennel tobb
reszletet halmoznak fel onmagukban annal konfuzusabbak lesznek
( itt van valami igaza a taoizmusnak...) es annal keptelenebbek 
az egyre tobb alkatelembol sokasodo "puzzlet" osszerakni! Plane:
uj, magasabb szintu osszefuggeseket felfedezni. Engedjetek meg
egy peldat:
   A minap meglepetten olvastam, hogy az USA-ban a computerek
legtobbje:
   a.) az azsiai es polineziai eredetu PC tulajdonosoke
   b.) A feher lakossag legalabb egyharmaddal kevesebbet birtokol
   c.) A feketek pedig csak 11%-at a PC-knek, idegenkedve toluk.
Engem azonnal a statisztika TRENDJE, az iranyvonala, a sorok
kozotti jeletosege kapott meg. Ha ideirnam, hogy az azsiai amerikaiak
36 szazalekot, a feherek 28-at stb. birtokolnak, az futolag megfelelne
az olvasottaknak, de az igazi szamkukac, akit mitsem erdekel e
statisztika rejtett mondanivbaloja azonnal kijavitana, utananezve a
dolgoknak s mondvan. Nem! Az elso szam 38.8% volt, a masodik
27.9% es igy tovabb.
     Az ilyen "irva vagyon" mentalitasu, orokos "pontositok" alapjaban
veve szerencsetlen emberek, ok voltak azok akik bizonygattak Beriot
es a Wright fiverek idejeben, hogy a repulogep sohsem fog repulni a
nehezsegi ero miatt, hogy Leonardo da Vinci egy marha volt, amikor
felszallo fusttel akart helikopter szeru takolmanyt a levegobe emelni,
es hogy dr. Endrey egy szenilis fantaszta amikor bele akar nezni
a Vilagbank nyujtotta garancia korulmenyeibe. Mig Nagy Sandor
egyszeruen kopott egyet s kardjaval kette vagta a kajanul kibogo-
zasra nyujtott csomot egy egesz vilagtortenelem szamara peldat
statualva a bator es rovidutas megoldasokra (sokaknak szerencseje
hogy nem o lett az UN elnoke hanem Utrosz Butrosz Bumburnyosz...)
addig a NEM kreativ elmeknek minden konkret problema megoldasa
korul vitak idejen PUSKAZNIUK - igen! PUSKAZNIUK kell, mint a
rossz diaknak, hogy vajjon mit is mondana vagy mondott volt 
dr. Dobranocovics Cezar a Havasi Gyoparban megjelent tanulmanyaban,
es mi Ph.D.Jeremias Cleverass velemenye a dologrol, vagy
legalabbis Klepto Manuel magyaroszagi szociologuse...!
    A muveszetekben is telve vagyunk az ilyenekkel, ismerek egy
pesti kislanyt, koncertezo zongoramuvesz, vaktaban kizongorazza
a tyukszememet! De ha a zongorahoz ul s azt mondom neki: "Hej!
Jatszd mar el a "Nagy pelyhekben hull a ho"-t de ne ugy ahogyan 
Mozart irta le az "Ah! Que Vous dirai' je Mama!"- ban, hanem 
ahogy nalunk az ovodasok eneklik, akkor csak ul es konyorgo 
szemekkel nez hogy ne szegyenitsem meg a vendegei elott!
   Ezert van az, hogy a mi magazinjainkban is otletek szuletnek
s halnak meg hetrol hetre es rovatrol rovatra ide-oda vandorolva
a kreativek s nem kreativek kozott 
   Az eredmeny? 1:1, es az is marad az idok vegezeteig.

    -lajcsi-

Kedves Peter:

Orulok, hogy kioktatas helyett, inkabb ertekezni fogunk, s igy probaljunk meg
egy kompromisszumos megoldast talalni. Azt ugyan nem allitottam, hogy Ma-
gyarorszag KIMONDOTTAN a nyugat-europai orszagok iranti onzetlen szere-
tetebol allt a torok gyorsvonat ele, hanem csupan, mert az akkori doktrina es 
europai szellemiseg divatja szinte megkovetelte, hogy a poganyt egy kereszteny
orszag akar verevel is megallitsa es nagyjabol ez tortent. Az orszag vezetoi
nem voltak hijjan a torok erejenek ismeretevel, igy hosies, de ertelmetlen lepe
-
suket gyakorlatilag nem lehet maskepp felfogni, mint egy orult gesztust a
nyugati
kereszteny vilag iranyaba. A gyozelem remenye szinte nulla volt es azt az
akkori 
katonai szakertok jol lattak, s megis. Hogy a tettuk mogott volt esetleg
nemi re-
meny a udvozulesre? Talan, de ezt egy orszag verevel megszerezni, azert szerin-
tem tul draga ar. De ha ilyen szemszogbol nezzuk a kerdest, ugy viszont neked 
van igazad es fejet kell, hogy hajtsak ervelesed elott. Amit viszont alant
irtal,......

>Altalanosabban: nem hiszem, hogy elvarhatjuk egyetlen orszagtol/orszagok
>szovetsegetol sem, hogy olyasmit tegyenek egy masik orszag erdekeben, ami
>ellentetes a sajat erdekeikkel.

......csak egyet tudok erteni veled, annak ellenere, hogy sajnos egy ilyen
lepes-
sorozatra akar ha csak a kommunista idoket is nezzuk, hazank sokszor ra volt 
kenyszeritve.

NPA.

Kedves Chubby! 

Gondosan elolvastam matematikai levezetesedet ami szerint ot ev alatt
visszalehetne fizetni a tartozasunkat, es erre csak annyit tudok valaszol-
ni, hogy papiron minden lehetseges, gyakorlatban megsem!  Igy inkabb
a Te finomabban fogalmazott soraidat teszem magameva, miszerint:

>En ugy pontositanek, hogy gazdasagilag egyre nyilvanvalobba valik, hogy
>az adossagteher teljes egeszenek a jelenlegi feltetelekkel valo visszafi-
>zetese nem kivitelezheto.

Azert orulok, hogy a nyelvi kifejezesmodtol eltekintve, ugyanazt allitjuk, mert
 
ugye a gyakorlat szamit, elmeletbol nem lehet a kozertben bevasarolni.

NPA.