Udv
Egy egyszerunek tuno kerdes:
Honnan tudja az ablakbol kijovo fenysugar, hogy milyen iranyba kell
mennie ? Azaz miert parhuzamos a bejovo fenysugarral?
K.L.

T. Arpad !

Bar szemely szerint az en cikkemre nem hivatkoztal, de mivel harman is
ugyanazokat az ellenveteseket hangoztattuk Ceyra cikkevel kapcsolatban,
valojaban nekem is valaszoltal.

> Pillanatszeru ("idotlen") terjedes? Most itten nincs ilyen allitas! :)
> Itt az izzo hajnali Pir ize'..szoval a Nap feny alkotoinak legko:ri
> elhajlasa es a gravitavcsoves eszlelhetosegi irany differenciajara
> celozhatott ES a zarojelben a 8 perc emlitese a grav hullamokra is
> vonatkozo hozzafuzese, utana vesszot irt ...
> olvassunk is tisztelt "hun bug"-ot emlegeto vaskalaposok :-))

Mielott vegyelemezned a fejfedomet, nehany egyebb szempontra is
felhivnam a figyelmedet. Olyan allitas sem szerepelt Ceyra cikkeben, ami
a feny legkorbeli elhajlasat emelte volna ki, tehat a nagyszamu
hozzaszolas mindegyike csupan a talalgatas szintjen probalgatta
kideriteni, mit is akarhatott mondani Ceyra. Talan igazad van abban,
hogy a fenytoresre valo utalasnak nagyobb a valoszinusege, de nem a
vesszo miatt, amelynek mindenkeppen szerepelnie kell a mondatban, hanem
Ceyra sokakat megteveszto pontatlan fogalmazasa miatt. Megjegyzem
tovabba, hogy ahogyan masok, ugy Te magad is felteteles modban
fogalmazol Ceyra allitasat illetoen. Cser Gabor szinten arrol ir, hogy
eloszor ot is megtevesztette a fogalmazas.

Termeszetesen nem csak ez az egy mondat valtotta ki a reakcioinkat,
hanem mindegyik cikk megemlitette 1/ a fekete lyuk detektalhatosagara
vonatkozo ketelyeit, 2/ a jolmukodo spektumanalizis osszetett
problemait, valamint 3/ a nalad is felfedezheto masod, vagy
harmadkezuseg problemajat. A masodik ponthoz hozza lehetne tenni, hogy
vagy az osszes lehetseges elem, es vegyulet spektrummintaira szukseg van
egy ismeretlen minta elemzeshez, vagy egy korrekt elmeletre van szukseg,
amellyel ezek a mintak meres nelkul is meghatarozhatoak. A harmadik pont
alatt azt ertem, hogy nem elegendo egy uj (kulonosen egy forradalmian
uj) elmelet eseteben, ha kizarolag pletyka szinten probaljuk
megalapozni, mikozben az elmeletnek nincs megnevezheto megalkotoja,
kitalaloja. Az egesz ettol annyira hiteltelenne valik, hogy az a csoda,
ha egyaltalan valaszra meltatjak olyan kivancsi laikusok, mint amilyen
en is vagyok. Az emberek szamara a tudomany fejlodese mindig egyes
emberekhez kothetoen fejlodik, nem pedig szajrol-szajra terjedve, mint a
nepdalok. Szinten nem megfelelo modszer, ha a laikusok szimpatiajara
alapozzuk az elmeletunket, es a laikusoktol varjuk az igazolast, vagy
bizonyitast.

A jelen esetben vegul is egyaltalan nem vilagos, hogy ki, es mit allit a
gravitaciorol, igy az sem vilagos, hogy milyen elmeletet vedesz. Talan
vilagosabban megalapozott, felreerthetetlen allitasokkal kellene
bevezetni egy uj felfedezest, nem pedig pletyka szinten, es akkor lenne
mirol vitatkozni. De valojaban nincsenek ilyen allitasok, es a reakciok
eppen ennek a megalapozottsagnak a hianyat jeleztek.

Ketseg kivul nagy foku intuicios keszsegedet mutatja, hogy Te egybol az
1997 decemberi cikkeddel osszefuggo elmeletre gondoltal, de Ceyra
cikkebol ez nem olvashato ki sem vaskalappal, sem annelkul. Az emlitett
cikkedet ugyan megtalaltam a HIX-CD-n, abban egy tovabbi utalassal egy
1996 majusi ufomagazinbeli Kisfaludy Gyorgy cikkre, es leirva egy
kiserletet, de hozzateve, hogy a lap nem kozol reszletes eredmenyeket.
Ennek a cikknek, ha jol szamolom mar 3 eve, es annak kulon jelentes
erteke van, hogy 3 ev alatt sem tortent semmi attores az elmelet
elismertetese ugyeben.

Ami pedig az en intuicios keszsegemet mutatja, ahhoz eleg ideznem
Meszeros Lacihoz irt levelembol, (aki maganlevelben szovatette a nyers
modoru fogalmazasomat):

> Igazabol nem egyedul Ceyra cikken huztam fel magam. A VITA-n, amelyet
> szinten olvasok, nemreg ideztek Kisfaludy Gyorgy elkepesztoen zavaros
> gondolatait, amelytol a szor is felallt a hatamon, es mar elore felek
> attol, a TUDOMANYT is elarasztja ez a szemet.

Bizony nem gondoltam volna, hogy ennyire beletrafaltam, es egy es
ugyanazon forrasrol lehet szo. Bar most, hogy igy kiderulni latszik,
hogy hol az eredeti forras, sokkal bizakodobban nezhetunk a kerdesek
tisztazasa ele. A konkret allitasokat lehet bizonyitani, vagy cafolni,
mig a folosleges fecsegesekre csak folosleges szocseplessel lehet
valaszolni.

Tovabbi megvalaszolatlan kerdes persze, hogy tenyleg sikerult-e
felfednuk a titkos feltalalo kiletet, vagy ez csak egy hibas
feltetelezes? Ugyanigy kerdes az is, hogy kepes-e valaki megfogalmazni a
feltalalo erveit egy erdekes vita szamara, vagy megis inkabb elfeledjuk
a temat? Persze az is lehet, hogy tulsagosan laikusak vagyunk a
feltalalo megitelesehez. (Meg szerencse, hogy nem mi osztjuk a
Nobel-dijat. :-)

Ket kerdes az altalad korabban leirt kiserletrol:  Mi a szerepe a
muanyagcsonek, miert van ra szukseg? Nem lenne szukseg a probatestek
elektromagneses hatasanak learnyekolasara a diffrakciot letrehozo
wolframszal, vagy a muanyagcso fele?

Udv: Takacs Feri

Sziasztok!

Erdekes problema az altalatok targyalt ikerparadoxon. Nem vagyok szaker-
to, csak erdekel a relativitas. Igy nezzetek el, ha nagy marhasagot mondok.
Eloszor is tetelezzuk fel, hogy a raketa tomege zerus. (Kesobb ertheto lesz,
hogy miert.)
Mi volna, ha 'kiforditanatok' a raketatokat?
Tegyuk fel, hogy a peldaban szereplo raketa allna, es a vilagegyetem
mozogna korulotte. Elvileg ugyebar azonosan kellene lejatszodnia
a jelensegnek, hiszen a ket inerciarendszer ugyanugy mozogna egymashoz
kepest. Viszont igy epithetunk egy fizikai modellt e jelenseghez, raadasul
nem kell megcsak meg sem kozeliteni a feny sebessege't, megis latszik az
eredmeny.
A modell a kovetkezokeppen nezne ki: A raketa egy uvegcso volna. Benne
lenne egy pontszeru fenyforras. Pl.: LASER-pointer, vagy egy mezei LED, es
ezek vizallo tokban volnanak. Ezen cuccok egyhelyben allnanak, mozgas nem
tortenne. A fenyforras egy nyalabosztoval ket sugarra bomlana. Az egyik a
csovon keresztul, a masik pedig azonkivul haladva egy kulso ernyon talal-
koznanak, ahol letrejonne egy interferencia-mintazat. Az ernyo
helyettesitenea megfigyelot, a LASER pedig a gyertyat.
Most pedig az egesz szerkezetet beletennetek egy megfelelo kadba, ahol a
'raketa' haladasi iranyaval ellenkezo iranyban aramoltatnatok egy szivattyu-
val a folyadekot. (Talan egy legkompresszor is megtenne, es nem lennetek
vizesek.)
A kiserlet soran eldontendo a kovetkezo kerdes: A kozeg aramlasatol fuggoen
valtozni fog -e az interferenciakep, vagy sem. Ha igen, akkor annak volt
igaza, aki a gyertyaval akart rontgenezni. Ha nem, akkor pedig annak,
aki azt mondta, hogy az inerciarendszer azonos, igy nem tortenik semmi.
A kiserlet ismeros, ugye? Ugy 100 eve elvegeztek mar, es ennek koszonheto
a relativitaselmelet. Bar akkor meg nem volt LED, es LASER kulcstarto.
Az interferenciakep akkor nem valtozott meg, igy jottek ra, hogy a feny
terjedesi sebessege allando minden inerciarendszerben. Ha ez maskepp lenne,
nem volna igaz az elmelet sem.
Termeszetesen ez esetben elhanyagoltuk azt, hogy a gyorsulaskor a tomeg
novekedese miatt a ter szerkezete megvaltozik. Ez esetben a kiserlet ered-
menye mar nem pontos. A ter diletaciojanak figyelembe vetelevel annak van
igaza, aki a rontgen-gyertyat kitalalta.
Ezert kotottem ki eloszor, hogy a raketa tomege zerus, igy a feny sebesse-
genel a tomeg nem lenne vegtelen, tehat a ter diletacioja is zerus lenne.
Ettol eltero esetben a feketelyuk-effektus is szoba johetne, de ez egy masik
beszelgetes targya.
Udvozlettel:
         Norbi.

Sziasztok:

> Hebe-hoba kezembekerulo muszaki termek-katalogusokban
> olykor latok femkeresoket, melyek a katalogus
> szerint kepesek megkulonboztetni a vasat a rezet es
> az aranyat.
> Hogy a ferromagneses anyagokra masfele modon reagal, mint
> az egyebekre azt el tudom fogadni.
> Node pl. a rezet,  az aranytol vajon mifele elv
> alapjan lehet femkeresovel megkulonboztetni ?

A magyarazat elott egy kis emlekezteto konyhanyelven:
A vezeto anyagban orvenyaramok keletkeznek, amelyek egy magneses teret
indukalnak maguk korul. A ket magneses ter (marmint a kereso tekercs(ek)e',
illetve a keresett anyage kolcsonhatasba lep, es energiat sziv el a
tekercset taplalo generatorbol. A tekercsben folyo aram egy ellenallason
feszultseget ejt, amit egy muszer mer. A legtobb masina hasonlo elven
mukodik. Azert e legtobb, mert ez a legegyszerubb keresesi modszer,
viszont igen sok egyeb letezik. Vannak olyanok, ahol egy adott
frekvencitartomanyban pasztaznak, egyszerre tobb generatorral, valamint
tekercscsel. Alkalmasan megvalasztva a viszonyszamokat, megmerheto az
anyagra jellemzo indukcios allando, igy meghatarozhato annak anyaga is.
(Termeszetesen bizonyos korlatok kozott.) Magyarul: Egyik tekercs ekkora
jelet mer, a masik meg akkorat. A ketto frekije eltero. A tavolsagot,
meretet a ket jel osszegzett erteke adja, az anyagi minoseget pedig ezen
jelek kulonbsege. Persze ez igy szepen hangzik, de mi van ha mindket anyag
jelen van, vagy otvozettel allunk szemben, netan az anyag kicsi, vagy a
tavolsag nagy?
Nos, errol mar nemigen irnak a reklamcikkek...

Egy haverom szamtalan ilyen masinat epitett mar. (Valamelyik RT. evkonyv
tele van a rajzokkal, illetve az elvekkel. Bovebben ott minden le van irva.)
Csinalt mar leszurt szondakkal feljavitottat, kapacitiv elven mukodot,
ultrahangosat, digitalis szonarosat, stb... Fel meterig nincs is baj vele!
Azonban ket-harom meter felett mar a centikert is kemeny csatat kell vivni.
A keszen kaphato szerkentyuk ennel sokkal silanyabb, igenytelenebb masinak.
A PWM/LFO-os, segedszondas berendezesek ara egy mezei halandonak
megfizethetetlen. Szerintem ha valakinek ilyen kell, inkabb nezzen ki egy jo
rajzot, es rakassa ossze egy szakemberrel. Tizszer jobbat kaphat -
felearon...
Udvozlettel:
          Norbi.

> Felado :  [United Kingdom]
> Temakor: Re: Evolucios problema ( 18 sor )
> Felado :  [Hungary]
> 
>> A mai ertelemben vett gondolkodo ember ki fog szelektalodni a
>> gondolkodokepessege miatt.
>>
>> Gondolkodom, tehat vagyok. Eloterbe kerul az en, hatterbe szorul a faj.
>> A tudas onzove tesz.
> 
> A gondolatmenet logikus, meglehet helyes is, csak eppen nincs koze az
> evoluciohoz. Az evolucio ugyanis faj es populacio szintjen mukodik. Az
> egyes egyedek viselkedese nem tulsagosan fontos.
> 
> Ezzel nem akarom lebecsulni a kerdes fontossagat, csak szerintem rossz
> helyen keresel, ha az evolucio segitsegevel akarod megtalalni ra a
> valaszt.

A fenti sorokat olvasva jott egy sejtesem, miszerint a filogenetikai 
lepcson felfele haladva az egyen (egyed) viselkedese is fontossa 
kezd valni. Talan nem veletlen, hogy a populaciogenetikai konyvek 
a jo peldakat tobbnyire lepkek, szocskek stb. szintjerol hozza. A 
csoportban elo es egyuttmukodo fajoknal talan nem mindegy a 
csoport vezetojenek genetikai minosege, ami persze a csoport 
minosegebol kovetkezik. Tehat egy jobb vezetovel rendelkezo,  
csoportosan vadaszo  klan elonyben lehet a sajat fajtajan belul is, 
es azon kivul is.  Es nem is szukseges a gondolatot a dominans 
egyedre szukiteni.

Itt lehetne megtalani az atmenetet a biologiai populaciogenetika es 
a tortenelem kozott, amit persze nem illdomos feszegetni, holott 
nyilvanvaloan fontos momentum. De ezek a rendszerek tobbnyire 
onszabalyozoak, tehat az  *Eloterbe kerul az en, hatterbe szorul a 
faj* folyamatok fokozatosan rontjak az ilyen csoportok 
hatakonysagat. Lathato is, hogy a legtobb un. fejlett tarsadalom  
demografiai deficitjet a kevesbe fejlettekbol potolja. Tehat az a 
csoport ahol az idezett mechanizmus beindul gondoskodik sajat 
maga, biologiai ertelemben vett, hatterbe szoritasarol. Viszont az 
ujonan letrejott csoport minosege nem biztos, hogy lesz olyan jo 
mint a sajat magat kiszelektalt csoporte.  

Udv,

b.i.

T. Attila!


  <Itt allj, ezt honnan veszed ? Meghogy nincs versenyhelyzet a
nokert. En nem ugy tapasztaltam.  :-))>

Igazad van...,de sajnos nem az a versenyhelyet van alakult ki, mint 
az allatvilagban. ;-) Pedig nem is volna rossz...

 <De van taplalekhiany, van kornyezetszennyezes. A csekely 
taplalek megszerzesere csak a valamiben jobbaknak van eselye 
foleg a fejletlen orszagokban, ahova  a gyogyszerekkel elvitte az 
ehezest a "nyugat".
A fejlett orszagokban pedig nem mindegy, hogy ki hol el -
tiszta levegoju kertvarosban vagy buzlo ipartelep netalan
szemettelep mellett.
S kozben ne felejtsuk el, hogy az evolucio nem nemzedeknyi
leptekkel merheto, attol sokkal tobb idore van szuksege.>

1.Ha egy a taplaleklanc csucsan levo faj ill. fajta taplalekaul 
szolgalo faj ill. fajta egyedszama csokken akkor a taplaleklanc 
csucsan levo faj egyedszama is csokkenni fog meghozza egyenes 
aranyban. Ez azonban a fejletlen orszagokban egyaltalan nem 
veheto eszre. Sot jellemzoen no a nepszaporulat. Pedig taplalek 
nincs tobb, nem no az eletter es nincsen semmilyen kedvezo 
tenyezo amely esetleg remenyt adhatna a szaporulat eltartasara, 
az utodok felnevelesere. Pedig ok is emberek. Gondolkozhatnanak 
arrol, hogy inkabb nem csinalok gyereket, mert ez a vilag nem 
eppen kedvezo a tulelesre ill. nem csinalok annyit.Lehet, hogy a 
taplalek megszerzeseben a jobb nyer, de nem csak az szaporodik. 
Sot..Erted a dilemmat?
2.Ne mond nekem azt, hogy a kornyezetszennyezes pozitiv 
hatassal van az emberi genallomanyra, hogy pozitivan befolyasolja 
az egeszseget a szaporodast.. barmit.Ennek inkabb az 
ellenkezoje tapaszatlhato.Annyiban lehet igazad, hogy ez nem 
egyik naprol a masikra alakul ki, viszont a kornyezetszennyezes 
kb. 100-150 éve oltott vilagmeretet(ezt aztan megfogalmaztam), es 
ehhez hozza kellene fejlodni rovid idon belul.Pl: Az uv sugarzasnak 
ellenallo bor, az olomot kivalaszto maj. Pl. itt nalunk magas az 
ivoviz arzentartalma, hosszu eveken keresztul mergezzuk 
magunkat vele megsem valunk vele szemben ellenallova.Szep 
lassan felhalmozodik es azutan egyes esetekben kozvetlenul ez 
okozza a halal bekovetkeztet.
Ja, hogy erre miert tertem ki? Jellemzo az emebri fajra a 
nemtorodomseg es HATALAMAS egoizmus. Ezzel nem azt 
mondom, hogy mindeki ilyen, de foleg nagyvallalati mertekben 
abszolute igaz. Mindent es mindenkit felalldozni a profit erdekeben.
Igaz sajnos a kisemberekre is, sorolhatnam miert.
Lehet, hogy a genallomanyunk az oka, de en inkabb a neveltetesre 
es a kornyzetre tippelnek.
Visszaterve a kezdetekhez. Ha az embereket onmagukkal es 
helyzetukkel megelegedett, masok erdekeit szem elott tarto, 
masok hibaibol tanulni tudo, intelligens donteskepes emberek 
iranyitanak akkor egy masik vilagban elnenk. Es ez nem 
alom.Léteznek ilyen emberek, csak nagyon-nagyon ' le vannak 
huzva '. Na mindegy... 

 <Peldaul hol ? Egy-ket megemlitett helyet es nepet szivesen
olvasnek toled.>

Attila, ha tanultal magyar tortenelmet akkor tudod.  :)))) Vilag 
eletunkben harcoltunk es szerintem fogunk is meg.
Azt ugye tudod, hogy a magyar szarmazasu tudosok, feltalalok ill. 
Nobel-dijjasok aranya igencsak magas a nepesseghez viszonyitva. 
Es itt nem azt kell nezni, hogy milyen allampolgarsagu az illeto, 
hanem azt, hogy milyen szarmazasu. Atlagos intelligenciaban is a 
magyar nep a top osztalyba tartozik ill. tartozott egeszen 56-ig 
amikor tobb tizezer muvelt, intelligens, ember hagyta el az 
orszagot. Mindig is a szellemi tokenk volt a legnagyobb.  Hasonlo 
helyzetben vannak meg a zsidok is. Az o tortenelmuk sem 
piskota, es ez meg is latszik a nep intelligenciajan (tulelesi 
kepessegen?).Ja es Magyarorszag meg sportnagyhatalom 
is....miért is... :-o

Az en vilagnezetem szerint az emberiseg (mint tomeg es mint 
egyed) a gondolkodom tehat szerzek es pusztitok allapotban 
leledzik.

	(:  Arpi  :)

Sziasztok!

Tobben irtak, hogy a repulogepek menetidejet befolyasolhatja az eros ellenszel.
Egy laikus kerdes: ha egy repulo 10000 meter magasan repul, ott mar eleg ritka
a levego. Ezek szerint ritka levegoben is "tud" ennyire szamottevoen fujni a 
szel? Ahhoz nem kell tobb anyag?

Koszi a valaszt,

Andras

Szoval egy kis erdekesseg:

Harom kereskedo szallast keres, es talalnak is egy fogadot. A 
tarifa szerint egy ejszaka fejenkent 10Ft. Ki is fizetik a fogadosnak 
a 30Ft-ot.
Egy kicsit kesobb a fogados gondolkozni kezd: az igaz, hogy 
fejenkent a szallas 10Ft, de haromnak mar csak 25, es ezert ad is 
az inasanak 5Ft-ot, hogy adja vissza a kereskedoknek.
Az inas is elkezd gondolkozni: a kereskedok mar akkor is orulni 
fognak, ha fejenkent 1Ft-ot kapnak vissza, igy neki is marad 2Ft-ja. 
Igy is cselekszik.
Akkor most szamoljunk! Akereskedok 3x(10-1), azaz 27Ft-ot 
fizettek osszesen, es az inasnak is maradt 2Ft. Ez 29Ft. Hova tunt 
1Ft???

Ha tudjatok a valaszt, vagy hasonlo feladatokat, akkor irjatok. (Plz 
CC maganba is!)

JiG
Jozsa Istvan Gergo

>Takacs Feri, Titusz és Mizsei Jani !
>
>A dolog lenyegen nem sokat valtoztat, de szerintem felreertettetek
>a Ceyra-t, ahol azt irja, hogy:
>
>> A muszer _1/2_fok_ iranyerzekeny es ott
>> mutatja a Napot, ahol valojaban van (a bizonyos
>> 8 perc kesessel), nem ahol latszik ugye pl.
>> Napfelkeltekor vagy Napnyugtakor

Valoban (Laci is irta), de neki meg nem hittem el.
Tenyleg felreertettuk.
Tenyleg lehet erteni ugy, hogy a 8 perc epp a gravitacios hullamok kesese, a
mondat tehat jo.
A berendezes nem biztos :-))

Janos