Dezso,
>Janos kerdese , aki kenytelen eroszakos lenni):
Sajnalom. Kenytelen vagyok.

>"Dezso megismetli a tevedeset, tetozve azzal, hogy kijelenti,
>a sajatenergiak negativak, aztan megint rossz elojellel osszegez."
>Most itt nem tudom, melyik "tevedesemre" gondolsz "a sok kozul",

Helyes, legyunk konkretak. Nem sokat tevedsz, csak kettot. Cserebe ezek
sulyosak es alapvetoek. :-)

>a gravitacios sajatenergia nemzetkozi konvencio szerint negativ,
>tudtommal. Rossz elojelekkel osszegzek? Legy szives, adjal fizikai
>magyarazatot, hogy miert rossz elojelekkel osszegzek.
Ez az egyes szamu tevedesed. A magyarazatot korabban megadtam, most
ismetlem: a sajatenergiak negativak, es osszegezni kell oket. Te kivonsz egy
negativat, ezzel pozitivkent veszed vigyelembe azt a sajatenergia tagot.

Kettes szamu tevedes: abbol, hogy a sajatenergiak megegyeznek az R
tavolsagban levo, meg a vegtelen messze levo gombhejak eseteben, levonod azt
a kovetkeztetest, hogy nincs vonzoero. De mi van, ha a gombhejak kozeppontja
nem R tavolsagban van? Akkor meg az (elrontott elojeles) kepleteddel sem jon
ki a sajatenergiak azonossaga.

Ebbol en azt a kovetkeztetest vonom le, hogy nem tudod, mi az "egyenlo" vagy
"adott R eseten egyenlo" es az
"azonosan egyenlo" vagy "minden R eseten egyenlo" kijelentesek kozotti
kulonbseg.

>szerintem nincs szukseg ilyen hiszterikus dolgokra:

>> !Ahhoz!, !hogy! !kijelenthessuk!: !azonos! !tomegu! !testek! !kozott!>>
!nincs! !vonzas! a !sajatenergiak! !azonossaganak! !minden!> > !R-re fonn
kell allnia!.>>  Dezso, es a lista:>>  tudtok-e kulonbseget tenni az
egyenloseg es az azonossag kozott?>>  X^2= 4,  X=2 es -2 eseten teljesul,
egyebkent nem.>>  X^2=(X^2+X^2)/2 minden X-re teljesul.>>  Ilyennek kellene
lennie a 4.1 4.2 4.3 (Zoltan, nezd meg te is, kerlek!)>>  erdmenyenek. De
nem ilyen!

Majdnem igazad van. A felesleges karakterekre megis szukseg van. De nem
azert mert en hisztis vagyok,
remelem e levelem korrekt es turelmes stilusa meggyozott. A megismetelt
szovegemet azert kellett mindenfele karakterekkel
teletuzdelni, mert a HIX (ugyesen:-) ugy van beallitva, hogy olyan
szovegeket, amik mar lementek valahol, egyszeruen torol.

Legkozelebb igyekszem semlegesebb jelentesu karaktert valasztani. A $ jo
lesz ?   :-)

>A 4.1 4.2 4.3 szamok azok az egyszeru egyenletek azonositoi, melyek a
>http://www.geocities.com/CapeCanaveral/Campus/4384/hcomgr.doc
>dolgozatomban szerepelnek. Matematikai szempontbol en hibat nem
>talalok ezekben, egyszeru kozepiskolas algebra.

Na, ez a fo baj, Dezso, hogy meg mindig nem talalod a hibat, pedig ez
egyszeru kozepiskolas algebra.

A 4.3 alatti (vastagbetus) kovetkeztetesed akkor lenne igaz,
ha 1. nem rontod el az elojelet.
2. felirnad a gombhejak sajatenergiait,
mint a kozeppontok tavolsaganak (x) fuggvenyet, es ebbol kijonne a
sajatenergiak azonossaga minden tavolsag eseten.
De nem jon ki.

>minden matematikai modellen lehet vitazni. Ami a fentiekben szerintem is
>fontos kerdes, hogy a levezetesem tetszoleges R eseten igaz, vagy sem.
Na vegre !!! Ezt magyarazom masfel honapja!

>Ezt fizikailag fogom megmagyarazni a HIX Tudomany valamelyik, talan
>kovetkezo szamaban,
Fizikailag magyarazhatod, az egyenletedbol nem jon ki.

>mert most mar talan kihasznaltam a sor-terjedelmet.
Vagy talan nem. Miert irsz annyi foloslegeset, ahelyett, hogy rogton a
"magyarazatot" irnad ?
A tobbiektol suru elnezeseket kerve: Janos

Zoli,
> P.S. Mizsei Janosnak: Nem tudom, hogy az altalad emlitett egyenletszamok
> (4.1, 4.2, 4.3) melyik keziratra vonatkoznak
A magyar nyelvure, de ahogy elnezem, kitalaltad, mi van mogottuk.

> "sajatenergiak" (2.3) kulonbsege legyen, de a 3.1-ben "R" tavolsag, mig a
> 2.3-ban sugar, es persze mindegyik test gombhej, ugyhogy az egesznek nincs
> semmi ertelme
Hat mar hogy a fenebe ne lenne!
Elvileg egymasba csusztathato ket R sugaru gombhej, ugy, hogy a
kozeppontjuk R távolsagban legyen. Ekkor (az el...rontott elojeles
megoldassal operalva) epp annyi "sajatenergia" jon ki, mint vegtelen
tavolsag eseten, igy a dolog alkalmas az (el...rontott) meres (hibas)
eredmenyeinek igazolasara.

> ugyanugy ott vannak, igy kiejthetok.) Amire Dezso hivatkozott (atommagok
> kotesi energiaja), az teljesen mas
Na ja, de hivatkozni lehet...

Zoli (KSH :-)
> A masik, ami erdekel, hogy vajon lathato e mar
> az a hatar, mely a digitalis technika esetleges korlatjat
> jelenti ? Gondolok itt a huzalozasoknal fellepo,
> feluleti hullamterjedesre, sugarzasra, skin-hatasra,
> athallasokra, melyek ellen a vegtelensegig bizonyara
> nem lehet megbizhatoan vedekezni.
Mar nagyon regen latjuk ezeket a határokat.
Te is felsoroltad fentebb.
Nehany tovabbi: határozatlansági relácio, hutesi problemak,
az anyag diszkret szerkezetebol adodo problemak, alagut effektus...
Megfelelo környezetben azonban ugy tunik, van meg nehany
nagysagrend tartalekunk.

> akkor ez a 10GHz-re extrapolalas talan meg szereny is
> lehet.
> Nekem az a gyanum, hogy valahol nemsokara inkabb
> meg fog torpanni a hagyomanyosnak tekintheto
> aramkori technologiakra alapozhato drasztikus
> frekvencia-novekedes, bar azt nem tudnam megtippelni,
> hogy hol.
Nem biztos, hogy a torpanas jo szo. Lehet, hogy a novekedes lassabb lesz egy
kicsit.

> Igazabol azt sem ertem, hogy a szamitogepek
> polgari alkalmazasainal a nagyfelbontasu mozgokepek
> generalhatosagan kivul, minek is ez a flancos
> nagyfreki.
Igazad van, de az uzlet az uzlet ! Es te is szereted, ha a program azonnal
dolgozik, es nem sajatmaga behivasaval van elfoglalva.

Marcus
> Az aktiv elemre van egy teljesen altalanos definicio: a vezerlesi
> teljesitmeny/energia kisebb, mint a vezerelt teljesitmeny/energia.
Ez szuper. Ezert aktiv eszkoz lehet a dioda. Bemegy a kettohusz valto, kijon
a brummos egyen.

> kifolyolag egy aktiv elem minimum ke'tkapus (ertsd negypolus). Van egy
> vezerlo kapuja es es >=1 vezerelt kapuja.
Es mi a helyzet az alagut diodaval, meg a kozonseges diodaval, amikor
zaroiranyban elofeszitve parametrikus erositonek hasznalod?
Persze, ha ket-ket drotszalat forrasztasz ra, es paronkent elnevezed
kimenetnek es bemenetnek  :-)

> Egy egyszeru nemlinearis dolog, ahol fel sem merul, hogy esetleg aktiv
> lehet: logaritmikus osztasu potenciometer.
Na itt kezdodik a keveres....

>Azt en is tudom, hogy Ohm torvenye nem altalanos ervenyu, csak
> azt nem tudom, hogy hol fuccsol be. Az U=R*I minden linearis es
> nemlinearis makroszkopikus aramkori elemre igaz
Ez total rossz.
Az ohm torveny (es a szuperpozicio elve is) kizarolag linearis halozatokra
ervenyes.
Tehat ahol a halozat nem linearis, ott fuccsol be.

> kvantumeffektusi definicioban is, tehat nem az 1 V/1 A]. Egy potmeter 1
> kOhm-os allasaban 5V tapfesszel 5 mA fog folyni, attol fuggetlenul, hogy
> linearis vagy logaritmukus osztasu. Ez a munkaponti ellenallas.
Ez megint jo. Egy logaritmikus osztasu potmeter aramkori szempontbol
linearis elem.

> definialva van a differencialis ellenallas: r=du/di, ami ha ugy tetszik,
> meg mindig Ohm torvenye. A linearis dolgoknal a ket ertek egyenlo.
De csakis a linearisoknal.
Egyebkent meg epp azert kell a differencialis ellenallas, hogy a nemlinearis
halozatokban (kis valtozasok eseten linearisnak tekintve azokat) jol
szamolhassunk.

Az, hogy egy eszkoz aktiv, meg hogy nem linearis, elvileg nincs
kapcsolatban. Valojaban mégis, ugyanis kétpolus esetén valahol el kell
kezdodnie a negativ differencialis ellenallasu szakasznak (az U/I ezekben a
szakaszokban
is pozitiv), igy a ket dolog megis osszefugg.
Elvileg krealhato olyan eszkoz is, ami linearis, a negativ ellenallasa
allando, de a dolog csak kulso energiaforrassal megy, amihez veges energia
tartozhat, emiatt a dolog megint csak egy intervallumban megy, utana megint
jonni kell a pozitiv ellenallasnak, es a nemlinearitasnak, pesze.

Janos,
> Kedves Sanyi es Janos (mizsei),
>
> >> az S_n = 1/1 - 1/2 + 1/2 - 1/2^2 + 1/3 - 1/2^3 + ... + 1/n - 1/2^n
Most elvesztettem a fonalat.
Emlekszem valamire, hogy az ilyen sorokban nem szabad onkenyesen zarojeket
kitenni ?
Zarojelek nelkul a sor alternalo, monoton csokkennek a tagok, tehat
konvergens.
Vagy erre is rosszul emlekszem? Tegyetek mar helyre !

Janos (mizsei)

John:
>Jelzi soraiban  az 5.000.000 ev (5 millio) boli "modern" embert.
> A pithecuso-ok kb. 1.2-3.9 evvel elotti lenyeknek vannak maig
> meghatarozva.

> De mind azok fosil fragmentjei majomi letet mutetnak. Mivel hogy
> talan kepesek voltak a ket hatson-alva jarni is, van a listazasuk
> a emberi evolucionary vonalban, de mint egy kulon agak.
ez itt nem volt igazan ertheto, de szerintem raadasul felre is ertetted
Gabor irasat.


>A legnagyobb kerdes azomban mikor a cleocent nem valtozott
> (evolved) egy iotat sem 140 millio even at a mai napig, hogyan lett
> egy rovarevo kis fereg computer keszito/holdrautazo leny csak 70
> millio even at.??????
erre konnyu egy altalanos valaszt adni. mert masok a korulmenyek.

mondok egy hasonlatot: az Amasonas 10000 kilometeren at folyik, es kozben
alig par szaz metert esik. a masik oldalon pedig az Andokbol par szaz
kilometer alattt "beleesnek" a folyok a Csendes Oceanba. vajon miert? mert
masok a korulmenyek. aki csak az elejet es a veget latja a folyonak, annak
ez furcsa. aki valaszt akar kapni, annak pedig vegig kell menni a folyon.

a kerdes persze jogos es erdekes. becsulom, aki erdeklodik, es felvet ilyen
erdekes kerdeseket. de nem becsulom, es nem tartom a tudas eloremozditojanak
azt, aki ilyen kerdesek alapjan azt mondja, ilyen nemis lehetseges. mert ha
altalanosan meggondolod, es van benned egy kis altalanos ismeret fizikabol,
biologiabol, matematikabol, ismered azt, hogy egypar egyszeru torveny milyen
gazdagsagot, avaltozatossagot teremt, akkor rasossz, hogy ez bizony nagyon
is lehetseges.

Isvara szemelytelen torvenyeknek nevezi azokat a fizikai tovenyeket, amin az
evolucios mechanizmus alapul. tisztan latom azt az erzest benne, amely
szentnek erez egy isteni teremtot, es ertektelennek egy szemelytelen
torvenyt. mindazoknak, akik ilyen erzesekkel fordulnak a tudomanyhoz,
ajanlom, hogy egy kicsit melyedjenek el a kaotikus folyamatok, a fraktalok
vilagaba, hogy rajojjenek, hogy azok a szemelytelen torvenyek mennyi
valtozatossagot, gazdagsagot tartalmaznak. egy mandelbrot halmaz egyszeru
z=z^2+c kepleteben tobb gazdagsag van, mint amennyi gazdagsagot az osszes
vedikus bolcs ossze tudott hordani a szent irasokban, vagy amennyit a zsidok
a Bibliaban.

a Lorentz attraktor, amely egy egeszen egyszeru haromvaltozos nemilearis
diffegyenletrendszer olyan tulajdonsagokat mutat, mint amire John utalt:
neha teljesen szabalyos, monoton koroket ir le a palya, maskor pedig
egyszercsak megkergul, mert egy picit arreb van az allapotterben. a folyo is
teljesen nyugodt, amig egyenletes talajon halad, de aztan hirtelen atlep egy
kuszobot, es kilometeres magassagbol robajlik ala, majd orvenyeket kavar,
kiszmaithatatlanna valik, oriasi valtozasokon megy at, hogy aztan odalent
vegul megint kisimuljon, es alig eszreveheto, lassu nyugodt folyassal
follyon tovabb.
mindennek magyarazata ott van az anyagban es a korulmenyekben, es ez sokkal
csodalatosabb, mint a mennyekben lakozo "magyarazatok".

math

Sziasztok! Folytatom a kerdesekre a valaszokat.
Elottte azonban korrigalnom kell a "BS gravitacio 13."-ban
felirt kepletet. Irtam, hogy a gravitacios csatolasi energia
atalakul a tomegek kinetikus energiajava (itt most nem
reszletezem a virial tetelt, amely szerint ket tomeg kozotti
gravitacios csatolasi energia abszolut ertekenek fele alakul
at kinetikus energiava). Az igaz, hogy E(kin,M)/E(kin,m)= m/M.
De az is kiszamithato, hogy az m forrastomeg az M tomegu
inganak alfa*[m/(M+m)]*(M-m)^2-el aranyos kinetikus energiat
ad at. Tehat  szamitasat ennek megfeleloen
kell korrigalnia. Elnezest, de a multkor csak az emlekezetemre
hagyatkoztam. Nyilvan az M+m rendszer egyuttes kinetikus
energiaja alfa*(M-m)^2-el aranyos. (Az aranyossagot azert
hangsulyozom, mert az ingakiserleteknel tulajdonkeppen csak
az inga M tomege mozog szabadon, az m forrastomeg
kenyszermozgast vegez a forgo asztalon.)
Ugyancsak  Tudomany 1026-os szamaban
megjelent nagyon fontos kerdesere valaszolok. Mikor egy tomeg
ket szorosan egymas melle helyezett m es M tomeg?
Ha a ket tomeget ragasztoval osszeragasztjuk, a mechanika
torvenye szerint ez valoban m + M tomeg. A gravitacios sajatenergia
csak abban az esetben lesz (alfa/2)*(m+M)^2, ha a ket tomeg
osszeragasztasakor disszipalni tudja az alfa*m*M energiat.
Ez az inga kiserletnel azt jelenti, hogy az M tomegu inga lengesbe
jon az m tomeg hatasara es az inga surlodasa eldisszipalja
ezt az energiat. A Bodonyi-Sarkadi gravitacio lenyege eppen
az, hogy nem mindegy, milyen darabokra osztjuk az m tomeget,
es mekkora darabokban kozelitjuk az ingahoz. Az osszes
disszipacios energia maximumat akkor kapjuk, ha az m tomeget
vegtelen kis darabonkent, egyenkent kozelitjuk az ingahoz.
Abban az esetben, ha az m forrastomeg az M ingatomeggel
egyenlo, akkor a kiserletek szerint a legkisebb az inganak
atadott kinetikus energia, tehat legkisebb a kinyerheto
disszipacios energia. Fontos tehat, hogy az energiamegmaradas
minden esetben teljesul. Ha apro darabonkent kozelitjuk az ingahoz
az m forrastomeget, ez azt jelenti, hogy elotte fel kellett darabolnunk
az m tomeget, ehhez be kellett fektetnunk energiat, hogy az m tomeg
gravitacios sajatenergiajat, azaz kotesi energiajat kompenzaljuk.
Tehat mindket modszer eseten tobblet energia nem nyerheto ki!!!
Korabban felmerult a kerdes, mi tartja ossze a Foldet, ha gondolatban
ket felgombre osztjuk. A Fold eseteben a teljes M foldtomeg mar
regen eldisszipalta a gravitacios energiat, tehat mindegy, milyen
aranyban M=M1+M2 reszre osztjuk fel, a Fold gravitacios kotesi
energiaja mindig ugyanaz: (alfa/2)*(M1+M2)^2=(alfa/2)*M^2.
Idealis ingakiserlet lenne az, ha ket fizikai ingat egymas melle
tudnank helyezni. A ket inga kozott kizarolagosan csak gravitacios
csatolas lenne. Ha a ket inga fizikai parametereiben kicsit
kulonbozik, letrejon a lebeges, azaz egy periodikus energia-csere.
Ha a ket inga minden parametereben megegyezik, azaz tomegek,
geometria, kinetikus energiak, akkor a ket inga kozotti energiacsere
megszunik. Majdnem ez valosul meg, amikor a forgo korasztal
segitsegevel egy stacioner rezonanciat valositunk meg. Ha a ket
rezonator legfontosabb parametere, a gravitalo tomegek kulonboznek,
megindul az energiacsere, pontosabban az inga fele aramlik az energia,
mert az kepes disszipalni. A forgo asztal a villanymotorbol kapja a
folyamatos energia utanpotlast. Ugy gondolom, ez az egyszeru es mely
fizikai lenyege a kiserleteinknek. Folytatasa kovetkezik:
Udvozlettel: Sarkadi Dezso.

> az alábbiakat írta a következő hírüzenetben:
...
> Varom velemenyeteket itt is.
> Ivan

Az nagy piramisrol 1999 februarjaban volt egy kisebb vita a Nimrud
oskulturan. Akkor az alabbiakat fuztem hozza:

A Nagy Piramis terfogata 2 593 218 kobmeter.
Kakossy adataival (egy ember naponta 2 kobmeter kovet fejt ki, es a
banyakban 2 000 ember dolgozott) Nos ennyi ember ilyen intenzitassal
648 nap alatt termel ki ennyi kovet. Ha csak egy kobmetert fejt ki
egy ember, akkor ugye 1 296 nap. Ez meg mindig csak harom es fel
evnyi munka !!! Szoval a Nagy Piramis kenyelmes, nyugodt tempoban
epult, ez mar kezd eros meggyozodesem lenni ! Szabad emberek jo
kedvvel vegezhettek e munkat, mig a Nilus aradasa miatt ugysem
tudtak volna mast tenni.

Egyebken Egyiptomban jolet volt egeszen Ehnaton idejeig, aki folbolygatta
a regi rendet es ezzel nyomorba dontotte az orszagot. Atkoztak is nevet
sokaig. Addig azonban mindenki tiszta ruhaban jart, es a legegyszerubb
ember asztalan is ott illatozott a sult kacsa szinte minden nap 

                    M.Gy.


Kheopsz piramisanak kovei 1-1,30 meter elhosszusaguak. Tomeguk 2,5-3 tonna.
Ebbol hordtak egy kupacba 2,5 milliot. Az ossztomeg 6,2-6,5 millio tonna.
A feladat kivitelezheto volt technikai szinvonalukon. Ha egy ember 50 kp-ot
tud megemelni, akkor hatvan ember ereje eleg egy ilyen ko megemelesehez.
Ha karos vagy egyeb emeloket hasznalnak, tiz ember is elboldogul vele.
Amig tiz ember az egyikkel babral, masik tiz egy masikkal, vagyis hamarabb
lesznek keszen. Nyilvanvalo, hogy egyedul senki sem tudna felepiteni a
Parlamentet, de sok ember par ev alatt vegezhet vele.

Kheopsz piramisanak pontos adatai: (1 egyiptomi konyok --kubik = 52,35 cm)
Magassag :    146,599 m = 280 kubik
Elhosszusag:    230,364 m= 440 kubik
Alapkerulet:    921,456 m= 1760 kubik
Az oldalak dolesszoge: 51 fok 52', a boritokoveket beszamitva:
51 fok 59' 14"

Herodotosz azt irja, hogy a szazezer ember harom havonta valtotta egymast,
vagyis otvenezer dolgozott mindig es husz evig tartott az epitkezes. Tehat
naponta 342 kovet kellett a helyere tenni atlagosan. (2 500 000 ko / 7 300
nappal= 342 ko/nap) 342x 3 tonna az 1026 tonna.

Otvenezer ember "kenyelmesen", eljatszadozott ekkora feladattal, hiszen
egy emberre mindossze 20,5 kg jut. Munkaban kifejezve: vegyunk 100 meteres
magassagot (a vizszintes huzigalas keves mert vizen usztattak a helyszinig)
napi 102 600 000 mkp, vagyis egy emberre 2052 mkp jut. Ez akkora munkanak
felel meg naponta, mintha egy ember 20,52 kp terhet folvinne 100 meter
magasra. Vagyis nem kivitelezhetetlen, de meg csak nem is embertelen.

Inkabb a szep tervet, a szandekot, a jo munkaszervezest csodaljuk !

            M.Gy.

U.i: Ma mar tudjuk, hogy a nagy piramis koveit a piramis mellol fejtettek
ki. (2000 febr.14) M.Gy.

> az alábbiakat írta a következő hírüzenetben:
...
> Hali !
>
> > Maradjunk a peldadnal.
> > Egyszerre kuldjunk egy jelet vagy egy labdat jobbra es balra. Balra is
> > jobbra is 300 ezer km-t utazzanak, es az utat tegyek meg 1 masodperc
> > alatt.
>
> Ki szerint 1 sec? O szerintuk ? Jo, legyen.

Nem erdekelnek az o oraik es hagyjuk a gyorsulast.
Hozzam mindket helyrol az inditast koveto masodik masodpercben erkeznek
vissza a jelek.
Miutan ok megallapodtak es megittak egy kavet (legyenek szuperurhajosok akik
azonnal c-vel haladnak es nem torik ossze magukat ha megerkeznek) elkezdenek
merni.
Azt tapasztaljak, hogy az indulasi ponttol 1 fenymasodpercre, egymastol ket
fenymasodpercre vannak.
Ha ebbol kiszamitjak, hogy egymashoz kepest milyen sebesseggel haladtak,
bizony 600 ezer km/mp-et kapnak eredmenyul.

> > A ket labda 600 ezer km-re lesz egymastol mikozben 1 masodperc telt el.
>
> O szerintuk, de nem Te szerinted...a Te orad mast fog mutatni /tobbet
?/...

Szerintem folosleges ebben az esetben az orakkal kavarni.
Egyebkent azert mert ok mennek, az en oram nem fog maskeppen jarni. Ezt te
sem gondolod komolyan?
Az teny, hogy az o oraik egy masodperccel kevesebbet mutatnak mint az enyem.
Ennyit kesik az informacio, hiszen az elektromagneses hatasnak egy
masodpercre van szuksege, hogy hozzam erjen.
Ha a nagy sebesseg hatasara valamely fizikai oknal fogva megalltak az oraik,
akkor ket masodperc lesz oraink kozott a kulonbseg, de tavolsaguk akkor is
egy fenymasodperc. Legfeljebb lenne vegre egy bizonyitek, hogy je, a
fenysebessegnel megall az ido. (De ennek csak valamilyen fizikai es nem
geometriai oka lehet !)

Na most akkor ezek utan hogy gondolod ?

                Udv: M.Gy.

Hello,

 kerdezi:
>A legnagyobb kerdes azomban mikor a cleocent nem valtozott
>(evolved) egy iotat sem 140 millio even at a mai napig, hogyan lett
>egy rovarevo kis fereg computer keszito/holdrautazo leny csak 70
>millio even at.??????

Errol szol az evolucioelmelet.
Egyebkent van egy jo kis ismeretterjeszto konyv, "Emlosok - Hogyan
lettek a vilag urai az emlosok" cimet viseli (irot nem tudok fejbol,
majd otthon megnezem, ha kered). Nemregiben jelent meg, erdemes
olvasgatni.

Udv,
Andras

> Kedves Lista!
>
> Kezembe akadt ket konyv, amiket most egy kicsit ajanlok a nagyerdemu
> figyelmebe.
>
> #1. Dawkins, Richard: Folyam az edenkertbol - Darwinista elmelkedesek az
> eletrol; Vilag - Egyetem sorozat; Kulturtrade; ISBN 963 7826 89 0;
> 143 oldal; 960 Ft.
>
> #2. Storch, Volker - Welsch, Ulrich: Evolucio -A szarmazastan tenyei es
> problemai; Springer; ISBN 963 8455 83 7; 263 oldal; 980 Ft.
>

Na akkor en is hadd ajanljak kettot:

#1:
George C. Williams: "A ponihal lampasa. Terv es cel a termeszetben" 
Lenyugozo, olvasmanyos stilusu igazi neodarwinista iras. En le se tudtam
tenni amig ki nem olvastam. Szerintem kicsit jobb a stilusa mint Dawkinse.
Szol az evolucio kozismert vaksagarol, celtalansagarol, nagy bakijairol,
sok-sok peldaval. Miert van ket fulunk? Semmi kulonos oka nincs, ugyan
minosegileg jobban hallanank harom fullel, de mar igy alakult vagy 300
millio eve. Miert nem elunk 200 evig? Miert kell fajdalommal szulni a
gyermekeket? Folosleges szenvedes, koszonhetjuk az evolucio egyik
tevedesenek.
"Most pedig megmutatjuk, hogy ha az elovilagot valamifele isten teremtette,
ez az isten nemcsak vegtelenul ostoba, hanem nagyon gonosz is." -irja egy
helyen a szerzo.
Ugyanabban a sorozatban jelent meg, mint a Dawkins-fele konyv.
Kihagyhatatlan.

#2
Stephen Jay Gould: az elmericskelt ember
A szerzo neve talan ismeros, a neves paleontologus es evoluciobiologus ezzel
a tobb kiadast megert konyvevel darazsfeszekbe nyult, amiert az angolszasz
vilagban szamos ellenseget szerzett maganak.
Ugyanis ebben a konyveben a tudomanyos rasszizmus tortenetet irja meg, es a
konyvbol egyertelmuen kitunik, hogy ez osi angolszasz talalmany: kezdve a
rabszolgatartas "megindoklasatol" az ember kulonfele mericskelesi modszerein
at az IQ-tesztek formajat oltott "ujhullamos" rasszista iranyzatokig. Leirja
pl. az intelligenciatesztek tortenetet, a korulotte levo hamis mitoszokat,
hogyan manipulaltak ezeket a teszteket kezdetektol fogva, hogyan szolgal az
angolszasz felsobbrenduseg igazolasara, sokszor a bevandorlasi hatosagok
megrendelesere.
Szomoru es hatborzongato konyv. A fogadtatasa meg inkabb.
Egy erdekesseg: az eloszoban S. J. Gould leirja,  hogy anyai nagyszulei
Magyarorszagrol vandoroltak be az USA-ba, es e konyvet az o emlekuknek is
ajanlja.

udv: VAti
(vajon Gould-ot nem ezert a konyvert fikazzak husz eve egyfolytaban?)

Sziasztok !

Csodalkozom, hogy a legfontosabbat hagytam ki
a frekvencia-tendencia c. korabbi cikkbol: 
A magasabb orafrekvenciakon a 
hullamimpedanciaval is lehetnek gondok. 
Amennyiben egy vezeto hossza osszemerheto
a rajta kozlekedo jelek hullamhosszaval, akkor a
kulonfele, helyenkenti hullamterjedesi viszonyok 
elterese reflexiokat ill. a jelkomponensek eltero
faziskeskeseseit okozhatja.
A negyszogjelbol felismerhetetlenul eltorzult 
jel johet letre, mely alkalmatlan logikai aramkor
megbizhato vezerlesehez.

A hagyomanyos TTL aramkoroknel sem volt ajanlatos
30cm-nel hosszabb tavra tovabbitani a kozonseges TTL 
kimenetek jeleit, hiszen a hullamimpedanciara illesztest
a kozonseges kimenetek ill. bemenetek messze nem 
biztositottak.

1nanosec alatt az elektromagneses hullamok 
levegoben kb. 30cm-t tesznek meg.
1GHz-es orajelnel az orajel legalacsonyabb frekvenciaju
szinuszos komponensenek hullamhossza vezeteken 25..30cm,
10GHz-es orajelnel 2.5..3cm.
Ha a jelek felharmonikusai jelentosen csillapodnak, 
fazisban eltolodnak, illetve reflektalodnak, akkor 
egeszen ramaty jelek johetnek letre, melyek alkalmatlanok 
az aramkorok kozotti kommunikaciora.
A szomszedos vezetekekhez mert kapacitasok, ill. a 
vezetekek induktivitasa is kritikus helyzeteket teremthet. 
------------------

Pillanatnyilag a magneseses paradoxon is a hullam-jelensegek  
kifelejtese miatt tunik paradoxonnak, de nem vagyok
elegge felkeszult, hogy korrekt modon leirjam, amit 
sejtek. Az egymasra illesztett vezetekhurkokat - azt gondolom,
olyan tapvonalnak kellene tekinteni, melynek mindket veget
meghajtja egy pillanatra egy-egy impulzusgenerator,
ellentetes polaritasu feszultsegjellel. 
Aztan a veges terjedesi sebesseggel - valahol atellenben  
ellentetes polaritassal szembetalalkozo ket hullamvonulat 
(terjedo kapacitiv aramu atvezetest ertve ezen)
valamit muvel egymassal, de azt nem nagyon 
tudom, hogy mi is zajlik, amikor helyileg kioltjak egymast. 
Valaki megnyugtathatna, hogy ezen a ponton meg nem kell
atlepni a kvantumelmeletbe. :)

Idealis esetben - azaz vegtelen kozeli vezetekeket feltetelezve
nem tudom elkepzelni, hogy sugarozna, miutan energiat 
vett fel. 
Taszithatna'k a vezetekek egymast, ha olyan elektomagneses
hullamok vonulnak egymason at, melyek valtakozo teret 
jelentenek egymas szamara ?

( Talan ilyeten modon lehetne elkepzelni elleniranyban 
 longitudinalisan hullamzo paralell gyurut alkoto 
 elektronpart - amint egymast vesztesegmentesen, 
 vonulo valtoarammal toltott gyuru-kondenzatorkent 
 osszetartva szupravezetokent lebegnek az atommag korul ? )

Az eredeti iker-huzal eseten pedig taszitas csak DC aram eseten
lenne, mely nem idealizalt esetben alakulhat csak ki.
Stacioner DC aram akkor alakulhat ki a vezetekekben, ha 
veges tavol vannak egymastol, s a nagyfrekvencias
hullamok kisugarzasa elozetesen fellepett - az 
egyedi induktivitasaik  Ohmos vesztesegekent. 
Ami marad az az alacsonyfrekvencias jel, 
melynek hullamhossza lenyegesen nagyobb a hurok kiteritett
hosszanal. Az okoz taszitast a ket huzal kozott.
( A DC nem mas mint extrem alacsonyfrekvencias osszeteveo)

No, megiscsak elmagyaraztam. Ha valakinek nem vilagos,
az nem feltetlenul az o hibaja. :)

Udv: zoli

 irta:

> Itt ahhoz a kerdeskorhoz jutunk vissza, hogy mire kell az a merhetetlen
> teljesitmeny a mai gepekben. A feladatokat (klasszikus irodai vagy
> tervezesi alkalmazasok) a mai PentiumIII-akkal, es 128 meganyi RAM-mal
> pont ugyanolyan gyorsan(lassan) tudjuk megoldani, mint 10 evvel ezelott
> a 286-osokon. Csak az akkori programok nem hordoztak magukban akkora
> folosleges ballasztot, mint a maiak. A program meret novekedesre es
> hatekonysag csokkenesre magyarazat: ma nem programokat irnak, hanem
> alkalmazasokat generalnak. 
> 10-20 evvel ezelott a programokat gepikodban, C-ben, Pascalban irtak,
> ma meg Visual ebben-abban generaljak, eloregyartott panelekbol, az
> objektum orientalt programozassal jaro atlathatatlan orokitesekkel es
> hasonlo zagyvasagokkal. 

Elofordul ilyen is, valoban... de azert szerintem messze nem kizarolagosan. 
Ami az objektum-orientalt programozast (OOP) illeti, az csak egy eszkoz, ami
onmagaban nem garantal semmit. A programozon mulik, hogy hasznalja. Agyatlan
hasznalattal tenyleg nagy katyvaszt eredmenyez, okos hasznalattal meg
egyszerubb, atlathatobb es hatekonyabb programot, rovidebb ido alatt es
olcsobban.
A RAD (Rapid Application Development) eszkozok (Visual Basic, Delphi stb.)
meg arra valok, hogy grafikus felhasznaloi feluleteket tervezzel veluk,
toredek ido alatt ahhoz kepest, mintha ugyanezt neked kene programban
megirnod. Az alant elhelyezkedo logikat mar a fejlesztonek kell hozzatennie,
es jelentos reszben ez donti el egy program hasznalhatosagat, sebesseget
stb.

> A dolog egyetlen magyarazata: piaci verseny. Nincs ido jol atgondolt,
> optimalizalt programokat irni, csak gyorsan osszelapatolt monstrumokat
> generalni, amelyekben benne marad kb 70%-nyi szemet es hiba. Manapsag
> nem ugy hibamentesitenek egy programot, hogy kiiktatjak (torlik) a
> hibas reszt es ujrairjak, hanem keruloket epitenek a kodba. Komolyan. 
> A hibas kodresz tovabbra is ott van, csak elvileg nem jut szohoz. Ezert
> szep nagy ta'rolo kell hozzajuk, hatalmas memoria, meg gyors proci,
> hogy a rengeteg felesleges sallangot legyen hova tenni es legyen mivel
> ledaralni...

Valoban, a piaci verseny egyre erosodik. Egyre nagyobb es komolyabb
rendszereket kell egyre rovidebb ido alatt piacra dobni. Valoban, senki sem
engedheti meg maganak, hogy a programjat tokeletes allapotban adja ki a
kezebol, mert addigra mar reg kijott a konkurrens termek, ami lehet hogy
tele van hibakkal, vagy nem tud annyit, de _rendelkezesre all_, tehat azt
fogjak megvenni.
Termeszetesen vannak akik az altalad leirt buta megoldasokat hasznaljak
hibak javitasara. Az ido szoritasaban az ember hajlik ra, hogy az adott
pillanatban gyors es egyszeru megoldast valassza. De idovel minden
valamirevalo szoftverfejleszto megtanulja, hogy ennek mi az ara hosszabb
tavon: nemcsak hogy a program nagyobb, bonyolultabb, nehezebben hasznalhato
vagy lassabb lesz, tehat a felhasznalok nem fogjak szeretni, hanem ebbol
kifolyolag tobb panasz lesz ra, tobb hibajelentes erkezik, tehat vegso soron
a programozon csattan az ostor, mert neki maganak lesz hosszabb tavon tobb
munkaja azzal a megbuheralt koddal. A szoftver eloallitasi koltsegenek donto
resze nem a fejlesztes maga, illetve a teszteles, a piacra bocsatas stb.
Hanem a karbantartas. Egy komolyabb rendszer hosszu evekig jelen van a
piacon, es meg sokkal tovabb lehet hasznalatban (lasd meg a COBOL
programozok esete a Y2K-val).

> Ma senkinek sincs ideje arra, amit anno pl az IBM csinalt: tobbtizezer
> soros programforrast (operacios rendszer) "kezzel" 
> optimalizaltak, hogy a leheto legkisebb kod legyen.

Nem tudom tudod-e, mekkora ma egy atlagos szoftver. Nem tobb tizezer, hanem
tobb szazezer vagy millio programsor. A Windows 2000 korulbelul
huszonhetmillio (27.000.000) programsorbol all. Most azon lehet vitatkozni,
hogy ebbol mennyi hasznos a felhasznalo szamara konkretan, termeszetesen sok
felesleges dolog van minden rendszerben, amit nem mindenki, vagy nem sokan,
vagy epp senki sem hasznal (ha akarom, en is tudom sokfele szempontbol
hosszan es izesen csepulni csaknem az osszes altalam hasznalt programot :-).
Ettol meg a tendencia nagyon is jelen van. A mai programok nagysagrendekkel
nagyobbak es bonyolultabbak mint elodeik, es ez a novekedes csak gyorsul. Es
kozben a felhasznaloi igenyek csak nonek, a fejlesztesre rendelkezesre allo
ido pedig egyre kevesebb. Ezt hivjak szoftverkrizisnek. 
Ekkora projekteket egyszeruen nem lehet a korabbi modon kezelni. Erre
fejlesztettek ki a 60-as evek vegen a magas szintu programozasi nyelveket,
aztan az objektumalapu, illetve objektumorientalt nyelveket, az utobbi
evtizedben pedig a kulonfele szoftverfejlesztesi metodologiakat, a
tervezeshez hasznalt jelolesrendszereket, illetve tervezo programokat. Ezen
valtozasok mindegyikenek velejaroja volt, hogy a programok hatekonysaga
valamelyest romlott(sebesseguk csokkent, eroforrasigenyuk novekedett).
Csakhogy csereben a fejlesztes es karbantartas hatekonysaga egy vagy tobb
nagysagrenddel novekedett (a sebessege drasztikusan megnott, ember- es
penzigenye toredekere esett).
Egyik fentebb felsorolt technika vagy eszkoz sem a bolcsek kove, ilyen nincs
es nem is lesz. Meg hosszu ideig nem lesz altalanos, hogy egy
szoftverprojekt idoben, a tervezett szolgaltatasokkal keszuljon el, es belul
maradjon a koltsegvetesen. De ezert nem erdemes kizarolag a
szoftverfejlesztoket okolni.
Udv,
Peter

Az elobb lattam egy tevehiradoban, hogy egy vegyesz valami vasszulfat(?)
vagy hasonlo sooldattal semlegesitette a cianidot. Kernek szepen egy
szerves vegyeszetben jartasabb olvasot/hozzaszolot, hogy homalyositsa fel
a jaratlan tudosokat (es a jartas tudatlanokat).

Udv///laci