HT> Felado :  [Finland]

HT> Jo, es mennyi a vegosszeg? Ha a "baromi kicsi energiabefektetest"
HT> beszorozzuk periodusok szamaval, es ugyanezt megtesszuk a hinta
HT> alta vegzett munkaval egy periodus alatt, akkor mi lesz az
HT> eredmeny. Ket kulonbozo erteket szoroztunk egyazon x
HT> periodusszammal.
A hinta nem vegez munkat. A gravitacios ter konzervativ, ez miatt a
negyedperiodus (egy fo:lfele) ugyanannyi munka, mint amennyit
visszanyer (amikor lefele jon). Ha legures terben lenne, es
eltekintenenk a hinta kotelenek tulajdonsagatol, a vegtelensegig tudna
hintazni. Egy ilyen idealis hinta energiamerlege 0. A realis hintaba
azert kell energiat befektetni (munkat vegezni), hogy a legellenallast
legyozze.

>> >Akkor energiat csatol ki a gyerek a gravitaciobol? Igen.
>> Nem.
>> Kepzeld el a gyereket egy urallomason. Bog, mert nem tud hintazni.
HT> Ertem. Tehat megiscsak kell a gravitacio.
Nem kell, ugyanugy lehet hintazni egy gyorsulo urallomason (Einsetein
alt.rel.-je szerint), vagy ha a hinta ala egy magnest teszunk, a
nyugalmi pontba (a padlora) pedig egy masikat.

HT> Igen es ennek a gumikotel latja karat, karosodoni fog, egyre
HT> romlik az allapota es a hatekonysaga. Igy vettuk ki belole az
HT> energiat.
A gumikotel azert romlik meg, mert nincs idealisan elasztikus anyag.
Tehat minden huzasnal deformalodik egy picit, de mi rafogjuk, hogy
elasztikus. Ez a deformacio pedig szvsz energiaigenyes.

HT> De a lenyeg: Ha elrakod a kotelet, es megprobalod te magad azon a
HT> palyan "hintaztatni" a gyereket (az urallomason), amelyen egy
HT> foldi hintaval haladna, azt tapasztalod, hogy hamar elfaradsz,
HT> ellenben a Foldon hintazo gyerekkel, mert sokkal nagyobb energiat
HT> kell befektetned a folyamat fenntartasahoz, mint amit a foldi
HT> gyerek befektet a pici kis hajlongasaval. A kulonbseget, mellyel a
HT> foldi gyerek jobban jar, a gravitacio adja keplet szerint.
Hat ezt nem ertem. Ha a vilagurben meglokok egy hintat, akkor az
kormozgast fog vegezni (nincs az ero, ami visszahuzza az egyensulyi
pontba).

HT> Szoval Te _kijelented_. Biztos!? Ala is irod, lepecseteled? Annyira, hogy e
z le
HT> gyen a Te eletmuved, Isten Teged ugy segeljen? Felteszed erre a nyugdijadat
?
HT> Kar, hogy pont most lattam ilyen gepet. Mindjart le is "eretnek zajgenerato
r"-o
HT> ztam, pont az epitojenek, nagyot nevetett. 600mW-os (felreertesek elkerules
e ve
HT> gett: milliWatt) motor - egy modellmozdonybol - lengetett masfel kilot. Aka
rom
HT> mondani, a gravitacio lengette, a motor csak fenntartotta a lenges maximuma
t. O
Ezt nem ertem. Minek a motor, ha a gravitacio lengeti???
A motor tartja font a lenges maximumat (ami logikus), tehat _munkat
vegez_, epp annyit, amennyit az inga veszit a lengesek kozben.


>> >  Megis mekkora kinetikus energia a hintazasa? Baromi nagy. Honnan
>> szarmazik? A
>> > gravitaciobol.
>> Nem. A gyerek izmaibol szarmazik.
A gyerek izmai csak az elveszett energiat potoljak. A potencialis
energia (a kilenges maximumaban) alakul at kinetikussa.

HT> Ha a gyerek izmaibol szarmazna, nem lenne szukseg gravitaciora,
HT> mivel a szukseg es energia a gyerek izmaibol szarmazik.
Es akkor mi fogja ot visszahuzni a nyugalmi helyzet fele?

HT> 1. Khm. A gyerek hiaba hajlong 2X gyorsan, nem hintazik 2X
HT> gyorsabban.
A gyorsasag csakis a kilengesi maximumtol fugg (meg a
legellenallastol)

HT> 3. Ha feleakkora a gravitacio, felezodik a lenges frekvenciaja, ergo felezo
dik
HT> a kinetikus energia, felezodik az ero, mely a hinta tengelyet kergeti. Teke
rget
HT> i.
A lenges frekvenciaja nem fugg linearisan a g-tol. A hinta tengelyere
a mindenkori centripetalis ero hat.

--
udvozlettel,
Gergo

>> Kepzeld el a gyereket egy urallomason. Bog, mert nem tud hintazni.
>Ertem. Tehat megiscsak kell a gravitacio. Talan azt mondod, hogy a gravitacio
>csak katalizatorkent jatszik szerepet? (Suletlenseg, elnezest, gyorsan
>visszaszivom.) Mert ha nem, akkor mi masert, minthogy energiat ad a
>folyamatnak? Nem ertem, ezt miert en mondom Neked.
Azert kell egy ero, hogy letrejojjon egy rezgokor.

>> viszont megvigasztalom: a hinta aljara kotok egy jo hosszu gumikotelet, ami
>> pont annyira van megfeszitve, hogy a hintara hato huzoero a gyerek foldi
>> sulyaval legyen egyenlo. A gyerek boldogan hintazik, ezalatt eltunodsz:
>> mameg a gumikotelbol csatol ki energiat a gyerek?
>Igen es ennek a gumikotel latja karat, karosodoni fog, egyre romlik az allapot
a
> es a hatekonysaga. Igy vettuk ki belole az energiat.
A gumi a hasznalattol eloregszik, de ez az anyagszerkezetet valtoztatja,
nem "vesz ki" belole energiat. Hasznalj acelrugot es nem fog romlani.

>Bar problema, hogy nem fogja tudni a gyerek fenntartani a lengest, hanem szepe
n
> lecseng majd. Raadasul csak a hintat huzza kotel, a gyereket nem, tehat o csa
k
> ott fog nyekleni a hinta utan.
Rogziteni kell a labat is, reszletkerdes.

>De a lenyeg: Ha elrakod a kotelet, es megprobalod te magad azon a palyan
>"hintaztatni" a gyereket (az urallomason), amelyen egy foldi hintaval haladna,
>azt tapasztalod, hogy hamar elfaradsz, ellenben a Foldon hintazo gyerekkel,
>mert sokkal nagyobb energiat kell befektetned a folyamat fenntartasahoz, mint
Az izmaid faradnak, mert Te vegzel munkat, akar gyorsitasz, akar fekezel
valamit. Szerintem is pech - de itt nem ez szamit, a gravitacio nem igy
mukodik.

>amit a foldi gyerek befektet a pici kis hajlongasaval. A kulonbseget, mellyel
>a foldi gyerek jobban jar, a gravitacio adja keplet szerint.
Szamold mar ki, mennyi munkat vegez a gravitacio osszesen! A hinta
oda-vissza mozog, tehat az osszmunka NULLA.

>Kar, hogy pont most lattam ilyen gepet. Mindjart le is "eretnek zajgenerator"-
o
>ztam, pont az epitojenek, nagyot nevetett. 600mW-os (felreertesek elkerulese v
e
>gett: milliWatt) motor - egy modellmozdonybol - lengetett masfel kilot. Akarom

>mondani, a gravitacio lengette, a motor csak fenntartotta a lenges maximumat.
Nezz utana a rezgokorok mukodesenek. Masreszt: mit gondolsz, mennyi
teljesitmenyt lehet kicsatolni ebbol a rendszerbol? Idealis esetben
600MW-ot.

>Termeszetesen ha kihuztam az egyik tapcsatit a generatorbol, a motor leallt es
> a lenges csillapodott, majd leallt. Visszadugtam, a lenges megkezdodott, amig
> el nem erte az amplitudot. Meseld el nekem, hogyan tudnal 600mW-tal masfel
>kilot megkozelitoleg azonos palyan mozgatni. Figyelmesen hallgatlak.
Hasonlot megtehetnel, ha egyszeruen kereket forgatnal a motorral. Akkor
nem tud tovabb gyorsulni, ha a surlodason eso teljesitmeny eleri a
600mW-ot. Ez jo csapagyazasnal es kis legellenallasnal nagyon gyors
fordulatot is jelenthet. A rezgokor viszont meg rezonal is: megfelelo
frekvencian SOKKAL nagyobb lesz a kiteres, mint mashol.

>Ha a gyerek izmaibol szarmazna, nem lenne szukseg gravitaciora, mivel a
>szukseges energia a gyerek izmaibol szarmazik. Ugyan ha megkerdezed, hogy
A gravitacio (vagy mas ero) a rezgokor letrehozasahoz kell, de osszesen
NEM vegez munkat.

>kifaradt-e a hintazasban, azt mondja nem. Ha fele akkora lenne a gravitacio,
>akkor a gyerek hiaba hajlongana 2X annyira, tehat nem a gyerek izmaibol
Csak akkor rezonal, ha a gyerek PONT A MEGFELELO frekvenciaval hajlong.
Ez kisebb gravitacional kisebb.

>szarmazik. Ha fele akkora lenne a gravitacio, akkor fele akkora kinetikus
>energia vagna homlokon ha rossz helyen allsz (fele sebesseggel lengene a
A sebesseg valoban feleakkora, az energia viszont a negyede. E = 1/2*M*v
negyzet.

>ez nekem biznic, de azert eljohettek megnezni a kijelzoket, meg az elvagott,
>ELMU-tol erkezo kabelt."
Ha ez tenyleg meglenne, senki sem tagadhatna. De egy par kilos test
rezonanciaja ehhez keves...

>Ez utobbi kesz termek, egy rakas szoftver van hozza, es
>mar nem is uj dolog. Nem tudom miert nem terjed, lehet
>hogy van valami akadaly, nem olyan sulyosan draga hogy
>az igazi fanatikusokat elriassza (kb. 300 euro). Szoval
>egy kicsit gyanus, szivesen hallanek velemenyt
>olyanoktol akik mar talalkoztak vele.
gondolom ugyanaz lehet a gond, mint a speech-interface-szel. az, hogy van egy m
eg elfogadhatatlan hibaja. mondjuk 10% mar sok, ami miatt kenyelmetlen vele dol
gozni.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Tamas:

>> Hat szerintem meg eleg irracionalitassal lehet csak
>>olyat felvetni, hogy nem le tezo dologgal
>kolcsonhatni.:)
>azert nem veletlen, hogy a logika es a filozofia
>foglalkozik olyan kerdesekkel is pl., hogy a 'semmi'
>milyen tulajdonsagokkal rendelkezik, ill. egyaltalan
>milyen kijelentesek alkalmazhatok ra.
A kettonek nem sok koze van egymashoz. A logika-filozofia eleg sok hajmereszto
dologgal foglalkozik. Peldaul a modalis logika az tenyleg foglalkozik hasonlo k
erdesekkel, mint amit felvetsz. De ezek a dolgok legfeljebb felteteles subjonkt
iv mondatok, avgy diszpoziciok ertelmezese korul, azaz nyelvertelmezesrol szoln
ak.
Semmi olyan kovetkezmenye nem lehet egy ilyen elmeleti spekulacionak, minthogy
a vilagegyetem nemletezo dologgal kolcsonhat, es emiatt nem zart.
A vilagagyetem mar mondtam, per definicionem zart. Ugyanis per definicionem a k
olcsonhatasok tranzitiv lezartja.

>Az eszmecserek messze nem zarultak meg le. Ezzel
>szorosan osszefugg a vilagegyetem zart/nyilt voltanak
>kerdese is, igy hat szerintem itt sem zarhato ilyen
>konnyen rovidre a kerdes...
Nem latok semmifele osszefuggest. A fentiek miatt nem is latom ennek semmifele
lehetoseget. De az egesz gondolatmeneted egy homalyos spekulacio. Legalabb mond
d el konkretan mire gondolsz!

>> Nem bizony. A koppenhagai ertelmezes abban uj es
>>megrazo, hogy teljesen uj fogalomrendszert hozott be.
>>De modszertanilag a QM teljesen normalis pozitivista, k
>> onkretan machianus. Szo sincs eldonthetetlensegrol,
>>fogalomrendszervaltasrol van szo.
>Szo sincs ilyesmirol... Nem veletlen, hogy maga Planck
>kuzdott a leginkabb a QM ellen, es probalt
>valami 'tisztesseges' elmeletet alkotni veletlenek
>nelkul.
Nem latom sok ertelmet, hogy itt nevekkel dobalozzunk. Nem latom azt,h ogy Plan
ck szandekai mikeppen bizonyitanak, hogy a QM-ben van Godeli eldonthetetlenseg.
Viszont ha mar nevekkele s tortenetekkel dobalozunk, akkor:
1) Planck amellett,h ogy a QM-hez egy fontos kezdeti elmeleti lepest tett konze
rvativ kalsszikus fizikus volt. Ezert akarta a QM-et klasszikus keretbe visszat
erelni. Ami teljesene rtheto az alapjan, amit en mondtam: a QM egy olyan fogalo
mrendszer valtas volt, ami Planck idejeben egyreszt meg nem tisztazodott le ele
gge, masreszt Planck maga konzervativizmusa miatt szivesebebn latott volna egy
regi fogalomrendszerre epulo elmeletet.
2) PLanck nem volt pozitivista, sot elesen kirohant Mach ellen.


>Ha igazad volna fenti kijelenteseidben, akkor Einstein
>nem tagadta volna elete vegig a koppenhagai
>ertelmezest, hanem megnyugodhatott volna egy jo kis
>pozitivista felfogasban...
Na meg egy nev.
Einstein csak felig volt pozitivista. A spec. rel. elm. egy machianus gondolatr
a van felepitve: "az egyidejuseg az, ahogyan merjuk". Az alt rel elm is: "az gy
orsulas es eroter az, ahogyan merjuk".
De a QM megsem tetszett neki, mert nem tudta elfogadni a "nemrealisztikus" foga
lomvaltast. Neki sem volt jo ez az uj fogalomrendszer. A klasszikus abszolut me
chanika fogalomrendszeren tullepett, ahhoz eleg modern volt. De a determinizmus
, realizmus fogalomrendszerenek megvaltozasa neki is sok volt.

De ez az egesz eszmefuttatasod mellekvagany, megprobalsz a fizikatortenet dzsun
gelebe hivni, tekintelyeket idezni, ahelyett, hogy prezentalnal egy godeli eldo
nthetetlen allitast a QM-ben.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

marky:

>Ez igy igaz. De a relativ hiba nagysagrendekkel kisebb,
>mint az abszolut. Az altalam hasznalt CMOS-
>gyartastechnologiaban egy ionimplantalt ellenallas -
>40...+125 fok kozott + gyartasi szoras = +-35% -os
>ingadozast mutat a neverteke korul. Ket egyforma nagy
>ellenallas relativ hibaja viszont 0,5% alatti.
aha, ertem. ez jo otlet, csak hat nem vegleges megoldas, csupan elodazza a dolg
ot. kisebb kezdeti hibarol kesobb halmozodik fel a hiba. nem tudom, hasznaljak-
e ezt az otletet a chipben. gondolom hasznaljak,e s ezzel egyutt tul nagy a hib
aja. en nem vagyok hozzaerto ezekhez a reszletekhez mar.

>Analog elektronikanal is lehet hibabecslest
>csinalni, "worst case"-szimulaciokat vegezni, stb.
konkretan e zmit jelent?

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Endre:

>> Eloszor is definiald (magadnak is), hogy mit is
>>ertesz te az alatt hogy aura (pontosan mi a merheto
>>jelenseg, mi az amit allitanak rola!).
>Eleg kodos, de altalaban ugye azt, hogy az elo
>szervezetek korul talalhato vala milyen transzcendens
>eroterszeruseg, ami befolyasolja a test allapotat,
>illetve a test allapota is kihat emerre az aurara.
Hat az a baj, hogy ez bizony eleg kodos.
1) Mit jelent az a terminus, hogy "transzcendens eroter"?
Szerintem semmit.
2) mi az, hogy "-feleseg"
szerintem a "-feleseg" azt jelenti, hogy ami elotte van, az nem jelent semmit.
ha valami valamilyen "-feleseg", akkor vegulis nem mondtam meg, hogy mi. ez azt
 jelenti, hogy valojaban nem nagyon tudod, hogy mirol beszelsz.
3) hianyzik a meresi definicio
4) emlitve van ket kolcsonhatas, aminek mibenlete, hogyanja, es osszefuggesei s
zinten tisztazatlanok. azaz ezek is szoviragok.

>Matematikailag az jon ki, hogy nem igazan energiamezo,
>hanem negydimenzios info rmacio, mely idoben egy
>kolcsonhatasmatrixot hataroz meg.
ujabb szoviragok garmadaja:
1) mit jelent az, hogy "Matematikailag az jon ki", ha van valami matematikai le
vezetes, akkor kerem az axiomarendszert, a tetelt,e s a bizonyitast.
2) definialatlan terminus: "negydimenzios informacio"
3) definialatlan terminus: "kolcsonhatasmatrix"
4) tisztazatlan terminus: "meghataroz". pontosan mi hataroz meg mit, es hogyan,
 mi az osszefugges?

>Nem doltem be. :) Egy feltelezesrol nem szukseges
>bizonyitani, hogy feltetelezt ek mar es kik, elegendo
>csupan feltetelezni.
Ha tudomanyos forumon felvetsz egy feltetelezest, akkor ket eset lehet:
1) valami empirikus igazolast tudsz ra, akkor lesz mirol vitatkozni
2) nem tudsz ra. akkor azt fogjak mondani, hogy felteteelzesekbol bven el vagyu
nk latva, nincs jelentosege, hogy valakinek van egy uj otelte.

ja de mindez egyebkent elofeltetelezi, hogy a feltetelezes egzakt. amirol itt s
zo sincs.

homalyos elkepzelesekbol minden egyes embernek annyi van, amennyit csak akar. i
ntellektualis szemet.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Tamas:

>> Ha mashol nem is, de itt ezen a forumon boztosan
>>minimalis kovetelmeny a tudomanyos keret.
>Eppen ezert kellene vegre belatnod, hogy nem a tudomany
>hivatott eldonteni, mit is tanitott Jezus! Epp a
>tudomanyos alapallas koveteli meg, hogy a tortenelmi
>hitelesseghez ragaszkodjunk, vegkepp ne akarjuk az
>okorba beleeroltetni a mai tudomanyos szemleletet.

> A vita azon resze pedig, amelyhez hozzaszoltam, pont a
>tudomanyosan vizsgalhato dolgokhoz illeszkedik --
>legalabbis amennyiben a tortenelemtudomanyt,
>irodalomtudomanyt tudomanynak tekinted --: a
>zsinatok, kanonalakulas, hermeneutika kerdeseivel
>kapcsolatosan szoltam hozza. Igy hat figyelmeztetesed
>elvetette az iranyt...

1) a tortenelemtudomany, irodalomtudomany, ezen belul a zsinatok tortenete, a k
anonok vizsgalata,  tudomanyos hozzaallas.
2) ilyen ertelemben (itt) kotelezo a tudomanyos hozzaallas
3) az, hogy a kor embereinek tudomanyos gondolkodast tulajdnitsunk termeszetese
n nem szukseges. de az ezzel kapcsolatos kerdeseket mi mar tudomanyosan kell, h
ogy vizsgaljuk (itt).

Ilyen ertelemben hangsulyozom, hogy a tudomanyos hozzaallas (itt) elengedhetetl
en.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

>+ Ha jol ertem akkor bo"rla'ta'srol avn szo. (A
>borla'ta's letezo jelenseg, arra en is kepes vagyok :)
>Az erdekelne, ha tenyleg van ilyen, hogyan eli meg az
>alany, mit erez a boren, esetleg hangulata valtozik,
>vagy hogyan erzekeli? Kepalkotasrol nem lehet szo.
amirol en tudok, az pont kepalkotas. azaz a hagyomanyos tapinto erzekeles, de v
akoknal a vizualis kozpont is ezeket az adatokat dolgozza fel, es kepi jellegu
ertelemzese lesz. "Latja" az illeto  a mintat.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

A mar tobbszor bemutatott nagyvaradi aszimetrikus kiserleti inga
jelenleg is folytatja nemmindennapi komunikacios tevekenysegeit.
  Mizsei Janos latogatasa, es tul elhamarkodott itelkezese csaknem
leszerepeltette az ingas kiserlet tobbeves munkajat, a tenyeket viszont
csak az tudja, aki a kiserletet allando jelleggel koveti.
  Az inga altal kozolt eredmenyek tobboldaluak. Ezek idoszakonkent
tisztazodnak, valnak el tokeletesen egymastol. Meg lehetne oldani az
esemenyek szetvalasztasat,ha az aszimetrikus ingat megfelelo helyeken
mukodtetjuk.
  Mindeg javasoltam, hogy a kiserletben egyetemek is be kelene szalljanak,
en, mint egyeni magankutato, keptelen vagyok a mert es ertekes adatok
szeleskoru elemzesere.
  Rogton fel is merul a kerdes, vajon mit tud komunikalni egy rudra
fuggesztett aranytalan tomeg? El kell aruljam, hogy sokmindent, csak
azokat ertelmezni is kell.
  Allitjuk, hogy szomszedos bolygoinknak nincsennek sem gravitacios, sem
magneses hatassal Foldunkre, vagy nincs kulonbseg a ter milyensegeben,
ha a Fold epp a Nap es a Galaxismag kozott van, vagy ellenkezoleg,
legalab is muszereink keptelenekkimerni a hataskulonbsegeket kimerni.
Azt is allitjuk, hogy a gravitacio nem arnyekolhato, iletve muszereink
keptelenek hasonlo dolgok igazolasara.
   Pedig nem az en ingam az elso, mely sok hasonlo dolgot valoban igazolni
tud, mindossze egy kicsit komolyabban kelene kezelni a gyakorlati
dolgokat, iletve a magankutatok munkait.

  Mindenkinek Kellemes Unnepeket, Csaba.

Endre,

> Ertem. Tehat megiscsak kell a gravitacio.
Nem erted. Nem kell gravitacio. Gumikotel, rugo is jo.
Esetleg megporgetni az urhajot.
Ami nem lassul le attol, hogy a gyerek hintazik, tehat nem a terbol vesz fel
energiat a gyerek.

> Igen es ennek a gumikotel latja karat, karosodoni fog, egyre romlik az
allapota
>  es a hatekonysaga. Igy vettuk ki belole az energiat.
Jaj. Jajjjaj. Jajjjajaj.

> ztatni" a gyereket (az urallomason), amelyen egy foldi hintaval haladna,
azt ta
> pasztalod, hogy hamar elfaradsz, ellenben a Foldon hintazo gyerekkel, mert
sokk
> al nagyobb energiat kell befektetned a folyamat fenntartasahoz, mint amit
a fol
> di gyerek befektet a pici kis hajlongasaval. A kulonbseget, mellyel a
foldi gye
> rek jobban jar, a gravitacio adja keplet szerint.
Reszint nem jar jobban a foldi gyerek, reszint meg milyen keplet szerint?

> Szoval Te _kijelented_. Biztos!? Ala is irod, lepecseteled? Annyira, hogy
ez le
> gyen a Te eletmuved, Isten Teged ugy segeljen? Felteszed erre a
nyugdijadat?
Ugy van.
De ez eleg silany kis eletmu lenne, mert mindenki aki egy kicsit is fogyelt
a kozepiskolaban fizikaorakon ugyanezt tudja.
Igy aztan nem vagyok egyedul ezzel a kijelentesemmel.

> Kar, hogy pont most lattam ilyen gepet. Mindjart le is "eretnek
zajgenerator"-o
> ztam, pont az epitojenek, nagyot nevetett. 600mW-os (felreertesek
elkerulese ve
> gett: milliWatt) motor - egy modellmozdonybol - lengetett masfel kilot.
Akarom
> mondani, a gravitacio lengette, a motor csak fenntartotta a lenges
maximumat.
Igy van.

>O rakon keresztul, amig ott ultunk a kozelben es beszelgettunk. 5.5V-ot es
valami
> vel tobb mint 0.1A-ert evett. Termeszetesen ha kihuztam az egyik tapcsatit
a ge
> neratorbol, a motor leallt es a lenges csillapodott, majd leallt.
Visszadugtam,
>  a lenges megkezdodott, amig el nem erte az amplitudot.
Azt az amplitudot, ahol a mechanikai vesztesegek egyenlove valtak a motor
teljesitmenyevel, illetve a motor altal adott lokdoses frekvenciaja
elcsuszik az inga sajatfrekijetol.

>Meseld el nekem, hogyan
>  tudnal 600mW-tal masfel kilot megkozelitoleg azonos palyan mozgatni.
Figyelmes
> en hallgatlak.
Folosleges. Te elmeselted. En meg abszolut nem csodalkozom. Sot, elárulom
neked, hogy sokkal nagyobb tomeget is lengethetnetek, a villamos motor
hatasfoka ugyanis igen jo,  fel watt meg mar eleg nagy mechanikai
teljesitmeny ahhoz, hogy az egy lenges soran leadott surlodasi es
legellenellasi veszteseget potolja. Minel nagyobb tomeget lengetsz, annal
kisebb a rendszerben tarolt energiahoz kepest a veszteseg, es annal
meglepobb a mutatvany. Es a nagyobb amplitudoknal egy kicsit arrebb kell
mennia lokdoses frekvenciajava. De semmi energiat nem nyersz a
gravitaciobol. Ha gondolod, pontosan kiszamitom neked hogy energetikailag mi
tortenik. Add meg az inga hosszat, tomeget, es azt, hogy mennyi ideig leng a
motor kikapcsolasa utan.

> Ha a gyerek izmaibol szarmazna, nem lenne szukseg gravitaciora, mivel a
szukseg
> es energia a gyerek izmaibol szarmazik.
Nincs szukseg gravitaciora (ld. elozo levelem), a kiteressel aranyos
visszahuzo erore van szukseg.

> 3. Ha feleakkora a gravitacio, felezodik a lenges frekvenciaja,
Nem egeszen.
A frekvencia gravitacio negyzetgyokevel aranyos (megintcsak kozepiskolas
fizika), igy a negyedakkora gravitaciohoz tartozik a feleakkora frekvencia.


> ui: Csak paradezok itt, szinesitem a vitat, nem rosszindulatuan
gunyolodom. :)
Hat a leveledre mindent lehet mondani, de hogy parades lenne......
Inkabb leboges. Meg a periodusidot megado kepletet sem nezted meg a
fuggvenytablabol.

J.

>Felado :  [Hungary]


Szia
>>>erez a boren, esetleg hangulata valtozik, vagy hogyan erzekeli? Csak
a fenyt es a sotetseget lehet igy megkulonboztetni. Normal fenynel segit
a hoerzekeles is, amire a bor sokkal erzekenyebb - amig
_valtozik_ a homerseklet.<<<

+ Oke, de ha ezt tudosan nezegettek, akkor csak megkerdeztek mar, hogy
mit erez?
Vagy ezek a sejtek a latokeregbe vannak bekotve? Inkabb valami
melegsegerzes lehet a kezen(?)

udv, Sanyi
Boldog Karacsonyt!

>> A tudomany ellenes propaganda karos, es szenvedesek forrasa,
>> tehat bun a javabol.
Sloan:
>Ilyet tettem volna? :-) Nem volt szandekomban! Ha igy erzed, bocs.
Semmi gond, a turokepessegem hataraig nem mentel el, csak
velemeny nyilvanitasaidbol kisejlik olykor a tudomany lekicsinylese,
viszont nincs nagyobb orom mint a tudomany szolgalataba allitani
teged is - te'ritessel. :)

>Azt mondtam, hogy ha a tudomanyban hiszel, es minden ideiglenes elmeletet
>elhiszel, mert eppen nincs jobb, akkor hasonlo vagy a dogmatikus
>vallasosokhoz, csak masbol (folyamatosan valtozobol) meritesz.

Jaaajjjj !!!
Mar tobbszor is leszogeztem itt, es egyre inkabb mar csak ismetlem
magam (hogy vegre bekeruljon a jelentosebb tankonyvekbe, valamint a
tudomanyfilozofusok is kemenyebben zaszlajukra tuzzek) :
A tudomanyban szo sincs hitrol !
Mig a hitnek nem kell alapja legyen (bar lehet neki),
a tudomanyban csak bizakodas es _elfogultsag_ van, am annak
alapja van, s azok nem pusztan va'gyak meg illuziok vagy legendak,
hanem szeleskoru tapasztalatok, valamint azokbol levont ellentmondasmentes
logikai kovetkeztetesek, melyeknek kulonfele probakat kell kiallniuk.
Megfigyelheto, hogy olyankor osztanak Nobel-dijat, amikor adott
elmelet kovetkezteteseit kiserletileg is sikerult korrekt modon
igazolni (azaz az eredmeny nem csalas vagy meresi hiba)

>A hipnozis egy melytudati allapot, ahogy en tudom, aminek az a lenyege,
>hogy ellazult, nyugodt vagy. Mar-mar alszol. Hogy a viharba vezetsz akkor
>repulot?
No errol van szo. Hipnozis alatt lehet, hogy nyugodt vagy, es
nem erzed, hogy epp elevenen nyuznak, de ez nem tokeletes tudatallapot.
Ha az archivumot gyakrabban olvasnad, latnad, hogy a tudat
mibenleterol is(!) lerantottam a leplet. A tudat nem mas mint
onvedelmi celu tervezo, szervezo funkcio, mely idobeni eloretekintest,
modellezest igenyel. Az egyed fejben szimulalgatja a vilagot,
hogy elkerulje a szenvedest, a bajokat.
A tudomany pedig - mint ugyancsak ramutattam itt, a vilag okulasara
- az emberiseg legmagasabb szintu tudata.
Lassu mukodesu tudat ez, cserebe viszont rendkivul alapos, szigoruan
onkritikus tudat. Becslesei, elorejelzesei az altalunk elerheto
legjobbak. (Ez nem 100%-ot jelent, hanem az altalaban legsikeresebbnek
bizonyulot.)
A termeszettudomanyt 2000 evig sajnos alig engedtek mukodni ideologiai
okokbol, de az ellenlabasai gyakorlatilag, globalisan csatat vesztettek.
Persze vannak meg vegvaraik. Pl. elofordul, hogy bizonyos
pszichiatriai betegekhez ma meg orvos helyett ordog-uzot hivnak
Europaban, s elofordul, hogy a hokuszpokusz tenyleg hatasos,
viszont a hatasmechanizmus lenyegerol az sem tud erdemlegesen
nyilatkozni, aki a ceremoniat vegezte, s a modszer nem fejlodik.

>> Itt egyuttal felteszem a kerdest a lelek-hivoknek:
>> A vak gyerekek lelke hianyos ?
>Dehogy, a teste az, es ez eppen eleg. Ha kifejleszti a belso latast, akkor
>majd lathat szem nelkul is, de erre ugyanannyi lehetosege van, mint
>barkinek.
Nem, nem, ehhez _altalaban_ specialis gyogypedagogusi segitsegre
van szuksege, kulonben ertelmi fogyatekos lesz, ez tudomanyos
felismeres, amire 2000 evig nem jottek ra azok, akik mindenfe'le
transzcendens magyarazatokat gyartottak az elet es a vilag mukodesere.

Udv: zoli

Orulok, hogy a hinta esete felvetodott. Oriasi uzletet
sejtek mogotte. Dobjunk ossze egy kis toket es gyartsunk
elemes hinta-hajtot ! Elkepzelesem a kovetkezo:
A gyerek beul a hintaba, es a mindket hona ala csatolt
specialis loveg-part kezelget. Gombnyomasra egy-egy golyo repul
elore a 2 hosszu parhuzamos csoben, melyekben vakuum van.
A csovek vegeiben levo rugokrol visszapattannak
a lovedekek, s az elem csak a hinta megengedheto maximalis
lengesi amplitudojanak eleresehez, ill. a surlodasi vesztesegek
kompenzalasa miatt kell.  Ha jo ritmusban lovoldozget
a gyermek, ugy nem kell kulon lokdosni a hintat.
Holdi valtozatanal - hogy ne legyen tul lomha ott a hinta lengese,
Mizsei Janos - gumikotelekkel magasabbb rezonanciafrekvenciara
hangolhato valtozatat javaslom bevetni.
Remelem, jovore mar a boltokban lesz ! :)

Udv: zoli

Kedves Feri es Sanyi !

Meg kell irjam, hogy teret fogyaszto anyag modelljerol mindvegig
ugy gondoltam, Einstein nem ebben gondolkodott, s erre eros,
de csak kozvetett utalasok vannak.
Emlekezve igen tisztelt Horvath Pista kozmologus - korabbi
rovattarsunk felvetesere, o irta a #1197-ben:

>Az esemenyhorizontnal, a ter zabalasi sebessege eppen c.
>Vagyis ha nagyon ugyes vagy, es c-vel rohansz kifele, akkor
>tulajdonkeppen egyhelyben acsorogsz.
>Persze ez egy instabil helyzet, azaz vagy lassan befele esel,
>vagy szep lassan megszoksz.
>Az esemenyhorizont alatt, ha c-vel rohansz "kifele",
>mar akkor is befele esel, mert ter maga tobb mint c-vel
>zuhan a szingularitasba.

>Tobb okbol is kerem, hogy szoljatok hozza, ahhoz amit itt irtam.
>1. Lehet benne hiba.
>2. Nem emlekszem, hogy ezt valahol is olvastam volna, sot arra
>sem, hogy barhol errol irtam volna, pedig mar regen a fejemben van.
>Ha valakinek ismeros az okoskodas, kerem irja meg honnan.
>Erdekelnenek az ezzel kapcsolatos forrasok. Koszonet.

Ide a listara nem jott megerosito valasz. Asszem csak en gratulaltam
neki az elgonolashoz, ami nem sokat vet a latba.
Kb. az 500. szamnal kapcsolodtam be a tudomanyba tarsalgasi szintu
fizikat tanulni, ezert nem tudtam regebbi felvetesrol.
Most a 'zabal'-ra rakeresven, talaltam meg valamit, ami
meglepetest jelentene Pistanak is !

>Ha valakinek ugy tetszik, gondolja azt, hogy a fekete lyuk
>az allandoan zabalja a teret. Ezert a feny hiaba szalad el,
>a lyuk a teret jobban eszi mint ahogy a feny szalad.
>Szeretnek megkerdezni nalam okosabbat (mondjuk Gezat), hogy
>ez a kep mennyire konzekvens. Tarthato-e?

Ezt is Pista irta, de meg a #276-ban ! :)

Udv: zoli

Sziasztok !

Elkesve estem be egy konyvtarba zaraskor, de szerencses kezzel
epp olyan konyvet kaptam fel, mely kozelito diagrammot is kozol
a magasabbrendu allatok testtomegtol fuggo agytomegerol.
J. D. Barrow - A termeszet muveszete c. konyvebol kiderul, hogy
a testtomeg es agytomeg kb. egyenes aranyban van, de
pl. az angolna, a vakond, meg az alligator szukagyu, mig az
ember az allatok atlaga felett van kisse agytomeg tekinteteben.
A 130tonnas kekbalnak agya sem marad el az atlagtol, ami
arra utal, hogy... mittudomen.
Biologusok meg mindig vitaznak ezeken a dolgokon, es van olyan elgondolas,
hogy a beszedkeszseghez kell az aranylag nagyobb agy.
Jopofa erv, hogy szaporodasra azok alkalmasabbak, akik kepesek
beszelni, mert ok erdekesebbek, mint a mamlasz kukak.
Fene tudja. Szerintem a megfontolt, szofukar, tantorithatatlan, eroszakos
'katona' alkatuak nyereszkedobbek, es nagyobbak voltak az eselyeik
a tortenelem soran a szaporodasra. Haborukba ok voltak hajlandoak
onkent menni unalmukban is kalandokat keresve, aztan a legyilkolt
idegen vetelytarsak hitveseit konyortelenul megkettyinteni.
Manapsag, aki sokat dumal, azt viszont konnyebben kiismerik,
rahajtanak es behuzzak a csobe, ha van meg mit apritania a tejbe,
de ez inkabb csak ma van, szokatlan es unalmas bekeidoben.

Udv: zoli

a Kossuth Radio egyik leghallgatottabb musoraban - szomoru, hogy
ez valasz nelkul maradhat...

http://www.dnp.hu/vasarnapi/szamok/20021222/borotvaelen.html