A kanaani allapotot amit a korlatlan energia hozzaferese jelenthetne sokan amia
tt vetik el hogy a fold eltartokepessege igazandibol az ami az emberi populacio
 nagysaganak hatart szab.
Lehet hogy egy merhetetlenul cinkusnak hangzik de felvillanhat egy olyangondola
t is hogy egyaltan nem baj, hogy a fold eltartokepessege veges! 
Emiatt vegesseg a behataroltsag miatt varhato, hogy az eletkorulmenyek egyre ne
hezebbe valnak. Az egyik "megoldas" a nepesseg korlatozasa politikai es orvosi 
eszkozokkel. Ennek feltetele, hogy az eletszinvolalat radikalisan meg kell javi
tani, hiszen nagyon jol lathato trend hogy a felnevelt gyermekek szama forditot
tan aranyos a szulokorban levo nok eletszinvonlaval es iskolai vegzettsegevel. 
Ez elvileg jarhato ut lenne, am a politikusok okos emberek, tisztaban vannak az
zal hogy a valasztasi korzetukben nincs kozvetlen igeny arra hogy mondjuk az In
diai gyermekhalandosag csokkentesere egy petakot is aldozzanak igy,  ma hianyzi
k hozza a politikai akarat es gyakorlatilag a kisujjukat sem mozditjak. Meg szo
morubb, hogy mondjuk maguk az indiai politikusok is ugyanigy godnolkodnak, mert
 akiket ok kepviselnek, nem igen erintettek a nyomor ugyeivel. A szomoru teny a
z hogy   egyszeruen nincs a vilagon eleg Teresa nover  arra, hogy ezt a tettet 
vegbevigye. 
Barmilyen csuful is hangzik, masik ut a nepesseg korlatozasra a haboru. Viszont
 a haboruk tovabb rontjak a fold eltartokepesseget es iszonyuan veszelyesek, so
t egyre veszelyesebbek. Ezt az utat valasztani nagyon kozel van az ongyilkossag
hoz.
Marad a technikaba vetett hit: parhuzamosan azzal hogy az emberiseg letszama no
vekszik es egy kicsit meg az eletszinvolnal is javul, a fogyasztasi javak irant
i igeny es vasarloero is novekszik azaz a fennmaradashoz szukseges dolgok ara n
o. Ha ez novekszik, uj technologiak -olyanok amelyek meseteseges korulmenyek ko
zotti eletben maradashoz szuksegesek- iranti igeny is  no, es viszonylag rovid 
ido alatt el fog jutni az emberiseg oda, hogy kifizetodo lesz kolonizalni a kor
nyezo urt es bolygokat. Ha belegondolok, hogy a 800 m magasra tervezett tokyoi 
piramis-haz amelyben a szuloszobatol a krematoriumig minden megtalahato ami az 
emberi elethez szukseges es kb 600 000 lakoja elhetne le az eletet benne annelk
ul hogy valaha is kilepne az ajtajan, Tokyo helyett akar a Marson is felepulhet
ne (sot, statikus-mernoki szempontbol lehet hogy meg egyszerubben)... Csak a ga
zdasagossag, a profit veheti ra az emberiseget arra, hogy egyszer kilepjen az u
rbe es megszunjon foldhoz ragadt lenni! Sokan felhordulnek az ilyen vizok halla
tan, mert milyen nyomorusagos elet lenne az, bezarva, madarcsicserges nelkul...
 De a madarcsicserges olyan luxus, amit sokan mar ma is legfeljebb a hangszorok
bol hallanak es fokozottabban igaz lesz a jovoben, binyitek ra a kihalofelben l
evo allatok serege...
Tehat az eltartokespesseg es tulzsufoltsag paradox modon jo is lehet, ha ugy go
ndolja valaki, hogy az emberiseg eletben maradasanak es viszonylagos prosperala
sanak  egyik feltetele majdan az lesz, hogy a szegenyseg es nyomor hatan kirajo
zzek a foldrol es magaval vigye az eletet masfele is!
Lajos

Nagyon orulnek, ha errol sikerulne egy velemenycseret kialakitani. 2-3 evvel
ezelott az akkor meg nem hit-VITA-n vagy a SZALON-ban (beke poraikra) emle-
keim szerint Elek Laszlo fogalmazott meg eleg hiheto magyarazatot a nepesseg-
szaporulat teruleti inhomogenitasara.

> Most csak leszogeznem a tenyt, hogy az elmult 10 evben mar nem
> exponencialis a novekedes.

A tranziens csokkeneseket (Ruanda) nem szabad figyelembe venni a hosszu
tavu trendek vizsgalatakor. Az "exponencialis" egyebkent is tulzas volt
(az ujsagirok minden, felfele gorbulo fuggvenyt igy hivnak).

Udv/Laci

Az egyenlitoi esoerdok ket oldalan viszonylag szabalyosan ket sivatagi ov
veszi korul a Foldet. Ezek kialakulasanak az oka viszonylag egyszeru. A
Nap az egyenlito kornyeken melegiti legerosebben a Foldet es a levegot.
Az itt felmelegedett levego felfele szall, majd a magasban ketteoszlik es
eszaknak illetve delnek fordul (az alacsonyabb legretekekben az egyenlito
fele iranyulo huvosebb legaramlas potolja a felszallo levegot). A magasban
a sarkok fele aramlo levegonek azonban egyre szukebb lesz a hely (mivel a
Fold gomb alaku). Amikor mar tenyleg nem fer el a meleg levego, az aramlas
a talaj fele fordul. Ez az allando meleg levegoaramlas szaritotta ki es ez
tartja melegen a ket sivatagi ovezetet. A sivagatok ennek hianyaban sokkal
hidegebbek lennenek, mert egyebkent netto ho"vesztok, vagyis napkozben nem
vesznek fel annyi meleget (a vilagos felszin sokat visszaver), mint amit
ejszaka elveszitenek.

Ha a sivagatok termove tetelerol gondolkodunkm, ezt az allando szaraz meleg
levego-utanpotlast is figyelembe kell venni. Biztosan nem konnyiti meg a
dolgot.

SZ. Gyula irta tegnap, hogy

a magas radontartalmu lakasoknal szinte nincs mod a szennyezes kikuszobolesere,
csak a drasztikus modszerek (bontas) nyujtanak megnyugtato megoldast.

Ez a szennyezes megszuntetesere igaz is, de sajnos -tekintve az ilyen
lakasokban elok realis lehetosegeit- legtobbszor nem megoldhato.

Viszonylag jo, olcso es hosszutavon is alkalmazhato megoldast jelent viszont a
lakasok alsobb legretegeinek (padlotol szamitott ~1 meter) allando
szelloztetese tudtommal. A radon ugyanis nagy atomtomegu es tobbnyire a helyseg
aljan 'gyulik ossze' (ezert is veszelyes kulonosen gyerekekre), tehat mar egy
viszonylag kisteljesitmenyu (~10 W) ventillatorral is ki lehet 'szivatni'
egy a falon nyitott lyukon keresztul igen jo hatasfokkal, jelentosebb
hoveszteseg nelkul. Fontos, hogy allandoan menjen a ventillator!

A radioaktiv salakkal dusitott betonbol epult hazak tudtommal igen jelentos, de
a helyi hatalom altal szivesen elsumakolt problemajat adjak a Balatontol
eszakra
fekvo kozep-dunantuli tersegnek, mert itt mar a talaj termeszetes
radioaktivitasa is tobbszorose az europai atlagnak, raadasul az itteni
hoeromuvek (Ajka..) salakjat kevertek a betonhoz.

Iskolak, korhazak, ovodak, egesz lakotelepek es egyeb kozepuletek epultek aztan
ebbol az anyagbol s a lakossag joresze meg maig sem ertesult a valos helyzetrol
a helyi onkormanyzatok szemellenzos 'politikaja', hallgatasa miatt.

Nehany 'hatalmi tarsulas' sajnos meg a helyzet feltarasaval foglalkozo,
anyagilag egyaltalan nem erdekelt kutatok szandekos lejaratasat,
elhallgattatasat is megprobalta.

Ez a hozzaallas szamomra valahol az 'emberiseg ellni buntett' fogalmat meriti
ki, kulonoskeppen akkor ha figyelembe vesszuk, hogy a legtobb europai orszag
mar hathatos intezkedeseket tett a hasonlo problemak megelozesere es
kezelesere. (pl. tudtommal Csehorszagban nem adnak epitesi engedelyt mielott a
helyi
radioaktivitast nem mertek, a merest pedig a helyi onkormanyzatok fizetik..)

Magyarorszagon peldaul a Veszpremi Egyetem Radiokemia Tanszeken foglalkoznak
a kornyezeti radonterheles meghatarozasaval. Kivansagra helyszinre mennek es
megmerik az adott helyseg, haz,...stb. radioaktivitasat es
radonkoncentraciojat, valamint szukseg eseten szakszeru tanacsadast nyujtanak.

Tudtommal ezidaig MINDEZT INGYEN !

Udvozlettel:

Nemeth Zsolt

ui.: A ritkan kaphato leertekelt gipszkarton eddig nehany esetben -sajnos
altalaban beepites utan- jocskan radioaktivnak bizonyult...

Sziasztok,

  Tozsdepiachoz nem ertek, de volt egy szeminariumunk, ahol egy kiugrott
fizikus beszelt (fizikusnak indult, elment modellezni a tozsdet). Egy
komoly dologgal elegge sarokba szoritottuk: mennyire befolyasolja az
elmelet a piacot (a helyett, hogy leirna). Ez szerintunk (es szerinte
is) eleg komoly problema lehet a szamitogepes tozsdepiacon (ahol nem
elo ember hozza a donteseket): tekintve, hogy a modell alapjan vasarol 
a gep, az meg befolyasolja az arakat, elofordulhat, hogy a modell a
sajat hatasat irja csak le, nem a piacot. Hasonloan ahhoz, hogy ha
valakire nagyon szigoruan raszolsz, hogy ne ejtse el a herendi vazat,
az komoly valoszinuseggel el fogja ejteni. Hasonloan ehhez ha az
altalanosan bevett modell azt mondja, hogy az arfolyam esni fog, es
e miatt mindenki el kezd eladni, akkor *csak ettol* mar le fog menni
az arfolyam. 
  Sajnos az piac nem teljesen fuggetlen az elmelettol.

Gyula

Telegdy Attila irta:

> Azt hiszem, hogy valami hasonlo dolog volt a relativisztikus
> kvantummechanikaval, mely elmeletileg is megalapozza a spin
> letezeset. Amennyire meg tudom itelni, itt is az volt, hogy egy
> differencialoperatort akart Dirac linearissa tenni. (Nem ertem, hogy
> miert volt ez neki olyan fontos) 

 Dirac az elektron hullamfuggvenyenek mozgasegyenletet akarta linearissa
tenni. Abban az idoben letezett egy relativisztikus hullamegyenlet, a
Klein-Gordon egyenlet (amelyet egyebkent Schrodinger irta fel elsokent,
meg mielott hires, non-relativisztikus egyenletet megkapta volna). Ennek
az egyenletnek az alapja egyszeruen az E^2=m^2*c^4+p^2*c^2
relativisztikus osszefugges, E es p helyere behelyettesitve a nekik
megfelelo kvantummechanikai operatorokat (~d/dt es d/dx). Rogton
latszik, hogy a mozgasegyenlet masodfoku lesz. A baj ezzel az volt, hogy
a hullamfuggveny elvesztette valoszinusegi jelleget ( a hullamfuggveny
negyzetehez nem lehetett egyertelmuen a pozitiv elojelet hozzacsatolni).
Ez nem tetszett Diracnak es ez osztonozte egy linearis mozgasegyenlet
felirasara (miutan rajott, hogy hol a problema forrasa).

>                               A lineraizalasnal kitalalta, hogy ez
> megoldhato, ha a reszecskehez nem egy, hanem negy darab Psi fuggvenyt
> rendelunk.

 Pontosabban egy legalabb negy komponensu spinort (ezt azert lenyeges
pontositani, mert a spinor meghatarozasa magaban foglalja egyben a
vonatkoztatasi rendszertol valo fuggoseget)

Zoli

> Koszi a helyesbitest, valoszinuleg a KFKI-rol van szo. Gondolom nem
> sok helyen (volt) adott az orszagban a technikai feltetel. Ha a KFKI-ban
> igen, akkor mar jo helyen jarhatunk.
> 
> > akkor itt vannak ismeroseim,
> Legyszi erdeklodj naluk. Aki a felvetelt keszitette, maga is lelkes Mahi-
> kari hivo. Kapott Okiomet, tetszett neki, ezert o patronalta a felvetelt is,
> es adta at a NAP tv-nek.
> 
> > viszont a fenti "bizonyitasi eljaras"-rol meg nem hallottam.
> Egeszen mostanaig. A KFKI-ban remelem mas a helyzet.

Ez a KFKI nevu valami ugy mukodik, hogy a dolgozok tesznek, vesznek, aztan
megfigyeleseiket publikaljak, megpedig nem a Nap TV-ben. Persze ha olyan
hordereju eredmenyrol van szo, akkor az bekerulhet a sajtoba is, de nem
csak oda. Anno voltak hidegfuziot ellenorzo kiserletek, sot Egelynek is
van egy jelentese a gombvillamokkal kapcsolatos adatgyujteserol. Amugy az
osszes KFKI-val kezdodo nevu intezetben meg ma is tobb szazan dolgoznak,
ugyhogy azt ne vard, hogy mindenkit vegigkerdezzek, de ha barmilyen
tobblet adatot tusz, azzal el lehet indulni. En pl. felhivnam a Nap TV-t,
tisztaznam, hogy tenyleg a KFKI-rol van-e szo, es nyilvan egy nevet is
tudnanak mondani...

Sziokak!

Azt hallottam, hogy vannak ugynevezett ko-vitaminok. Pl.
nem eleg ha c vitamin tablettat eszunk, a hatasat mint
vitamin nem fejti ki ha nincs mellette a kovitaminja, ami
az I es P vitamin. Allitolag a gyumolcsokben ez is megvan.
Igaz ez?




> -----------------------------------------------
"Stimpy, if I don't make it, save the brain!"
Ren Hoek (The Ren and Stimpy Show)

Pontositanam a tegnapi irasomat a tachionokrol. "Lapzarta" utan jutott
eszembe a hullamfuggveny, amely szinten komplex, igaz, konkret fizikai
jelentese nincs. De az semmikepp sem pontos, hogy "a fizikaban nincs
jelentese a kepzetes szamoknak".

Inkabb ugy fogalmaznek: ahol a fizikaban komplex szamokat hasznalnak, ott
ugyanazokat mindig el is lehet kerulni. (Valtoaramnal tenyleg csak
matematikai segedlet, a hullammechanika meg tokeletesen egyenerteku a
matrixmechanikaval)

Mindettol fuggetlenul meg egy gondolat a tachionokrol. Attila azt irta, az
ismerose epp azert rendelt kepzetes tomeget a tachionokhoz, hogy azok
fenysebesseg felett nyugodtan repkedhessenek. Azt is irta, hogy a tachionok
szamara a fenysebesseg also hatarsebesseg. 

Aztan viszont megkerdezte, mi a jelentese a kepzetes tomegnek, pedig ebben
az esetben ennek nincs jelentosege. (A tachionok sosem mozognak
fenysebessegnel lassabban, tehat sosem kepzetes a tomeguk).

Ekkor viszont mas problemakkal kerulunk szembe:

1. Hogyan tud kolcsonhatni a tachion a normal anyaggal? Ha nem tud, akkor
olyan, mintha nem is letezne. (Lehet, hogy ezert nem latjuk :-) )

2. A csupan fenysebesseg feletti sebessegek halmazanak szerintem eleg nagy
gyengeje, hogy peldaul nincs zeruseleme (igy eleg nehez muveleteket
definialni benne). Ha peldaul tolem ket tachion tavolodik a fenysebesseg
ketszeresevel ugyanabba az iranyba, akkor azok egymashoz kepest nem mozognak. 

Peter

A radonrol.
Minden lakas, epulet levegojeben van radon, azert, 
mert a fold amibol az epitoanyagok keszulnek, tartalmaz sugarzo
anyagot, nemcsak urant, hanem a teljes lantanida csoportot. De
nem kell megijedni, ettol nem kap valaki sugarbetegseget. 
A radon mint az egyik bomlastermek feldusulhat a belso
legterben, ha nem szelloztetunk. Van persze beta es alfa sugarzas
is, de ez hamar elnyelodik, s onmagaban nem radioaktiv, mint a
fentebb emlitett nemesgaz. Ez a sugarterheles a termesztes
hattersugarzas resze, tehat resze eletunknek is. 
Namost a kohosalakrol. Valoban bizonyos szenfajtak nagyobb
mennyisegben tartalmaznak sugarzo elemeket. Mo.-n a tatabanyai
szen ilyen (a salgotarjani nem). Ezek elegetesekor dusulhat ez a
sugarzo tartalom a salakban. A salakbol (ami akkoriban idealis, 
es olcso anyagnak tunt) ketfele modon keszulhetett haz, vagy 
teglat csinaltak belole, vagy huzott zsalus eljarassal. Valamint
hasznaltak a fodemtalcak szigetelesere. Panelt soha nem 
keszitettek salakbetonbol, azert mert nem rendelkezett
olyan szilardsaggal, mint a vasbeton, amit a hazgyarak 
hasznaltak. A huzott zsalus eljarast tudtommal csak az otvenes-
hatvanas evekben hasznaltak. Viszont teglat meg a nyolcvanas
evek elejen is lattam, feltuno a szurke szine miatt. A komuvesek
nem szerettek, mert, ha valami statikailag hibadzott, akkor
konnyen megrepedt a fal. Ja es a leglenyegesebb, termeszetesen
csak az a salakbeton sugaroz jobban, amelyik olyan szenbol 
keletkezett, a tobbi nem. Amikor lakasfelujitottam nehany eve,
es felszinre kerultek a fodemtalcak, en is megvizsgaltattam a
KFKI-ban egy ismerosom ismerosevel a dolgot: nem sugarzott.


Kedves Krisztian!

>Mi a oksagi elv tudomanyos, preciz megfogalmazasa?
Nagyon bonyolult matematikai jelek kellenek hozza, ami nem megy
at az E-mail-en, de egyszerubben:
Az elv kimondja, hogy az okozat idoben nem elozheti meg az okot.
Ervenyesseg vetekszik az enrtopia megletevel. A dolog addig 
egyszeru, amig a ket esemeny egy inerciarendszeren belul 
kovetkezik be. De ha a ket esemeny ket egymashoz kepest 
kulonbozo sebessegu inerciarendszerben van, akkor csak ugy nem
serul az elv, ha a rendszeren belul lokalis idoket definialunk,
majd ezeket beillesztve egy matematikai rendszerbe, amelybe 
belefoglaljuk a mozgast (sebesseg, elmozdulast, gyorsulas), akkor
az elv nem serulhet.

>A fenysebesseg felulrol lefele is atlepehetetlen?
>Marmint az alt.rel.-bol levezetve.
Az alt. rel. elmeletbol nem lehet pontosan levezetni. Einstein
is csak annyit mond, hogy a fenynel gyorsabban mozgo dolgok
a tachionok, soha nem mehetnek a fenynel lassabban, de ez konnyen
belathato. Ha van tomeguk, akkor a feny sebessegnek
hatarpontjan a tomeguk vegtelenne valik, legalabbis az alt.rel.
szerint, es ez ugye paradoxon. Ha nincs tomeguk, csak energiajuk
akkor, ki kell talalni a hozza tartozo mezot, de ezt a fentebbi
elmelet nem tudja leirni.

Kedves Telegdy Attila!

>Legalabb azt ertenem meg, hogy mit tud egy tudos kezdeni az imaginarius
>tomeggel. Mit lehet ez alatt erteni? Vagy ez csak egy jo jatek lenne?

Nem vagyok fizikus. De az imaginarius szo kepzetest jelent. Tehat ez
a tomeg kepzetes, nem valos. Vagyis matematikai formula. Gondolom
azokhoz az egyenleteknel van ra szukseg, amelyek a fenynel gyorsabb
mozgasokat kell hogy leirjak, de nem tudjak megkerulni a tomeg fogalmat.

Kedves Jozsi!

>A tomeg oka a Higgs mezo. Az univerzum kezdeti idoszakaban nem volt higgs
>mezo, tehat a legkorabbi univerzum gravitaciomentes volt...
>Igy van ?

A rovid valasz: igen, de azert kifejtem. De egy kicsit tavolabbrol.
A jelenlegi ismeretek szerint az anyag nyugalmi tomeget a Higgs bozon
adja, ez a tomeg attol fugg, hogy a reszecske mekkora csatolasba kerul
a Higgs-terrel (mezo). Raadasul a tomeg nem alapveto jellemzoje az
anyagnak
mint a spin vagy a toltes, a tomeg fugg a test mozgasatol: 
a sebesseg novekedesevel no; masreszt a helyzeti energia miatt fugg a
test
es mas testek viszonyatol; harmadreszt leteznek reszecskek nyugalmi
tomeg nelkul: a foton, s bizonyos esellyel a neutrino. A tomeg 
masodlagosan, a k/rnyezettel kolcsonhatasban jon letre. 
A Higgs bozon spinje nulla. Ha mas lenne, az bizonyos iranyultsagot 
jelentene terben, es akkor a tole kapott tomeg is fuggene a terbeli 
iranyoktol, marpedig a nyugalmi tomeg abszolut hely-es iranyfuggetlen. 
Ezert a Higgs reszecsket szoktak hivni skalarbozonnak is (a skalaris
mennyisegeknek a vektorossal ellentetben nincs terbeli iranyuk).
A Higgs-ter igen nagy energian, nem letezett, ott az  intenziv 
kvantumingadozasok semlegesitik, ezert a Nagy Bumm utani elso 
pillanatokban nem volt sehol. Akkor bukkant fel, amikor a homerseklet
10 a 15-diken kelvin ala sullyedt (100 GeV), akkor kezdte a 
zavartalanul nyuzsgo reszecskekre ratukmalni vegzetes portekajat, 
a t/meget.
Ha belegondolunk, maga az osrobbanas sem johetett volna letre, 
ha letezett volna tomeg es gravitacio, amikor az megjelent, akkor mar
olyan mozgasi energiaval rendelkezett az anyag, ami elvezethetett
a jelenlegi vilagegyetem kialakulasahoz.

k.istyu