1. |
Pergo-forgo Univerzum (mind) |
26 sor |
(cikkei) |
2. |
Padloszonyeg megldasa. (mind) |
134 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: Ekvivalencia elv/perdulet (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
4. |
Szemermetlen szingularitasok? (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
5. |
Re: Unalmas tudomany... (mind) |
36 sor |
(cikkei) |
6. |
a ket foton meg a gravitacio (mind) |
12 sor |
(cikkei) |
7. |
Tehetetlensegi rendszerek (mind) |
18 sor |
(cikkei) |
8. |
fotonok gravitacios kolcsonhatasa (mind) |
15 sor |
(cikkei) |
9. |
??? Lehet, hogy az a bajuk a kiserleti fizikusoknak... (mind) |
40 sor |
(cikkei) |
10. |
re: perdulet (mind) |
16 sor |
(cikkei) |
11. |
4D perdulet (mind) |
21 sor |
(cikkei) |
12. |
a vilagtukor serulese (mind) |
12 sor |
(cikkei) |
13. |
Szubjektiv ido (mind) |
106 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Pergo-forgo Univerzum (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Megtalaltam a kis ismeretterjeszto kezikonyvben az Univerzum nem forgo
mibenletere vonatkozo eszmekibocsajtast, szabad forditasban valami
ilyesmi:
"
Ha az Univerzumnak valoban van szognyomateka, akkor legnagyobb skalan
nezve a tagulas forgast kell tartalmazzon. A legtavolabbi galaxisok
nem csak tavolodnanak tolunk, hanem keresztben is elmozdulnanak az
egen. Ugyan ez a mozgas tul lassu lenne ahhoz, hogy megfigyelhessuk, a
kozmikus fogas eszlelesehez mas, erzekenyebb modszerek is vannak. Ha
megvizsgaljuk a Fold forgasanak a hatasat azt tapasztaljuk, hogy a
Fold a sarkoknal enyhen belapul. Egy hasonlo jelenseg fordulna elo, ha
az Univerzum forogna: a forgastengely menten a tagulas lassabb lenne,
mint mashol. Ennek kovetkezteben a mikrohullamu hattersugarzas a
forgastengely iranyabol lenne a legforrobb mig derekszogben erre az
iranyra lenne a leghidegebb. Az a teny, hogy a sugarzasi homerseklet
1:10^5 hataron belul minden iranyban azonos azt jelenti, hogy az
Univerzum nem foroghat gyorsabban, mint a tagulas sebessegenek
1/10^9-ed resze. Ez a viszony eleg kicsi ahhoz, hogy azt sugallja,
hogy az Univerzum ossz forgasa es szognyomateka nulla.
"
Namost, a konyvet bizonyos John D. Barrow nevu ur '94 -ben irta, azota
lehet, hogy tobbet tudunk a hattersugarzas izotrop/anizotrop voltarol.
Zoltan
|
+ - | Padloszonyeg megldasa. (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Mivel nem emlekszem, hogy megjelent volna a megoldas, ezert most
bekuldom. Magan uton 6 helyes megoldas is erkezett hozzam. pl
._._._._._._._._._._.
|_._ |
| |_._ |
| |_._ |
| |_._ |
| _._._._._._| |
| |_._ |
| |_._ |
| |_._ |
| |_._|
|_._._._._._._._._._|
A legjobban Vajda Vince megoldasa tettszett. Ide masolom:
Date: Fri, 4 Apr 1997 11:18:40 -0600
From:
Kedves Pista!
Vegre tudok nyugodtan dolgozni, mert MEGVAN A MEGOLDAS!
XXXXXXXXXX
XXXXXXXXOO
XXXXXXOOOO
XXXXOOOOOO
XXOOOOOOOO
XXXXXXXXOO
XXXXXXOOOO
XXXXOOOOOO
XXOOOOOOOO
OOOOOOOOOO
+
********
=
XXXXXXXXXXOO
XXXXXXXXOOOO
XXXXXXOOOOOO
XXXXOOOOOOOO
XX********OO
XXXXXXXXOOOO
XXXXXXOOOOOO
XXXXOOOOOOOO
XXOOOOOOOOOO
A megoldasra vegulis sok-sok probalkozas utan a feladat
altalanositasa
vezetett ra:
ket szonyegdarab: n x n , 1 x (n-2), szoba: (n-1) x (n+2)
Ez meg n=1-re is jo, bar ertelmetlen, n=2-nel trivialis, majd elkezd
nehezedni a feladat. En n=5, n=6 kornyeken vettem eszre a
szabalyszeruseget. Innentol mar nagyon konnyu volt. Javaslom, add fel
feladatnak a problema megoldhatosaganak bizonyitasat tetszoleges
pozitiv
egesz n-re, teljes indukcioval.
A megoldasok n=2-tol:
2x2 1x0 1x4
XX XXOO
OO
_____________________________
3x3 1x1 2x5
XXX * XXX*O
XXO XXOOO
OOO
_____________________________
4x4 1x2 3x6
XXXX ** XXXXOO
XXOO XX**OO
XXOO XXOOOO
OOOO
_____________________________
5x5 1x3 4x7
XXXXX *** XXXXXOO
XXXOO XXX***O
XXXXO XXXXOOO
XXOOO XXOOOOO
OOOOO
_____________________________
6x6 1x4 5x8
XXXXXX **** XXXXXXOO
XXXXOO XXXXOOOO
XXOOOO XX****OO
XXXXOO XXXXOOOO
XXOOOO XXOOOOOO
OOOOOO
_____________________________
7x7 1x5 6x9
XXXXXXX ***** XXXXXXXOO
XXXXXOO XXXXXOOOO
XXXOOOO XXXOOOOOO
XOOOOOO X*****OOO
XXXXOOO XXXXOOOOO
XXOOOOO XXOOOOOOO
OOOOOOO
_____________________________
8x8 1x6 7x10
XXXXXXXX ****** XXXXXXXXOO
XXXXXXOO XXXXXXOOOO
XXXXOOOO XXXXOOOOOO
XXOOOOOO XX******OO
XXXXXXOO XXXXXXOOOO
XXXXOOOO XXXXOOOOOO
XXOOOOOO XXOOOOOOOO
OOOOOOOO
_____________________________
9x9 1x7 8x11
XXXXXXXXX ******* XXXXXXXXXOO
XXXXXXXOO XXXXXXXOOOO
XXXXXOOOO XXXXXOOOOOO
XXXOOOOOO XXXOOOOOOOO
XOOOOOOOO X*******OOO
XXXXXXOOO XXXXXXOOOOO
XXXXOOOOO XXXXOOOOOOO
XXOOOOOOO XXOOOOOOOOO
OOOOOOOOO
Udv:
Vajda Vince
|
+ - | Re: Ekvivalencia elv/perdulet (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok,
Tobben mondtak, hogy az ekvivalencia elv (gyorsulas es gravitacio
nem kuloboztetheto meg) csak lokalisan igaz. Nekem anno azt mondta a
prof aki alt. rel.-t tanitott, hogy ez tetszoleges, de *rogzitett*
terdarabra is igaz. Ezert mertem mondani, hogy lefuggonyzott szobabol
nem tudod eldonteni forogsz-e. Eddigi indoklasok mind vegtelen
nagy szobarol szoltak. Mi a helyzet *veges* szobanal?
Gyula
|
+ - | Szemermetlen szingularitasok? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Egy rovid hirben valami olyasmit
olvastam, hogy valaki bebizonyitotta,
hogy leteznek meztelen szingularitasok
bizonyos tipusu fekete lyukak eseten.
Szerintuk egy fogadas miatt erre Hawking
inge is rament, pontosabban ket trikoja.
Tudtok errol valami pontosabbat?
(Nem Hawking ingere gondlok-)).
Fulop Geza
|
+ - | Re: Unalmas tudomany... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Lajos,
> Nos, amikor lemondtam a HIX listak mindeniket, a komputer
> tudomany azonnal 45( !!) E-maillel halmozott el, amik kozul
> - ird es mond: - negyvenharom vagy tizenot sor felzet, belzet es
> kulzet valamint ko'dok es mo'dok matematikai kepletei utan
> kijelentette, hogy nem vagyok a listajan!
> Meg se kerdeztem o"t! Mit francoskodik?
Mert buta mint a cipotalp, viszont rettento szorgalmas, ahogy
Murphy mondta. Ez tipikus peldaja annak. Amitogepnek egyszerubb
igy csinalni. Tekintve, hogy a gep a butabb, neked kellene engedni.
Kalapacs se tehet rola, hogy neha az ujjadra csap -- nem tudja
lenyeget megtagadni.
> Pereg, vagy nem pereg? Ez 1997-ben a tudomanyok anyako-
> ca'ja'nak emloin szopo'skodo' ifjusagunk egyetlen te'maja ami-
> vel nap mint nap megprobalja a jobb sorsra erdemes olvaso-
> tarsakat halalra untatni?
Igen, Huxley mar kidolgozta, hogy hogyan lenne optimalis tarsadalmat
csinalni. 'Sajnos' az embert ez nem teszi boldogga, egy csomo
ertelmetlen dolgot akar csinalni, hogy jol erezze magat. Ami
szamodra unalmas, az masoknak a kikapcsolodas.Nekem hatarozottan
jol esett kicsit elszakadni az otezer keptol, amit analizalok,
es azon gondolkodni, miert nincs ikerparadoxon.
Szamomra az az unalmas, amikor felnott emberek arrol vitatkoznak,
hogy mekkora a nagy terc. Ennek ellenere nem zavar, mert szamukra
ez a kikapcsolodas, elvezet.
> Gondolkodjatok ezen, mielott egyesek megfulladnak az elefant-
> csont torony ablaktalansagaban!
Szamunkra pont ez a perduletesdi az 'ablak' -- ne vedd el tolunk.
Gyula
|
+ - | a ket foton meg a gravitacio (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Az hiszem ez a ket fotonos problema sokkal melyebb mint
az elso pillanatra latszik! Nem nagyon hiszem hogy a gravitacios
kolcsonhatasuk a fenysebesseg miatti "elszokesek"
okan ( azaz a gravitacio lemarad az esemenyhorizont mogott) nem ervenyesul, mi
vel a
fenysebesseg mindenben nagyobb mint a vakuumban, ezert pl uvegszalban,
"napszelben" boven utolerhetne a gravitacio az elol "szalado"
fotont hiszen arrol nem tudok, hogy a gravitacios hatas terjedesi
sebessege is fuggne a kozegtol, azaz mas vakuumban mint
mondjuk a napaban.
Lajos
|
+ - | Tehetetlensegi rendszerek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Felmerult (\cite{Horvath Pista}), hogy az
altalanos relativitaselmelet nem "ismer"
tehetetlensegi rendszereket. (Most rosszul
idezek, de nem ez a lenyeg).
A kerdes, amin mar tobbszor elmelkedtem,
a kovetkezo: a kozmikus hattersugarzas
kb. Gauss-i eloszlast mutat. Tehat van egy
kituntetett rendszer a vilagban, amihez
kepest a hattersugarzas "nyugalomban" van.
Ezt es az ehhez kepest egyenletesen mozgo
rendszereket nem tekinthetjuk valamifelekeppen
kituntetetteknek? Tudom, hogy olyan vadak
illethetnek most engem, hogy a hatsoajton
vissza akarom hozni az abszolut teret.
Akarja a szosz! De mi van, ha visszajon
magatol? Vagy a ketto nem ugyanaz?
Fulop Geza
|
+ - | fotonok gravitacios kolcsonhatasa (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Mivel senki nem irta be, beirom amire emlekszem. Szerintem
Heisenbergtol olvastam, hogy valamelyik tanitvanya (vagy Einstein egyik
asszisztense) vetette fel a problemat eloszor.
Meg is oldottak elmeletileg. Van kozottuk kolcsonhatas, de olyan
csekely, hogy kiserletileg kimutathatatlan.
Megismetelnem, hogy a fentieket nem en allitom. De ha nem igy
lenne, akkor szivesen vennem, ha valami irodalmat kozolnetek a temarol.
Petertol is kernem, hogy a ket folyadek gombos Einstein cikk adatait irja
mar be legyen szives.
A problemat en a Mach elvnel hallottam, de nem vagyok benne
bizonyos, hogy nem-e Einstein talalta ki. Az, hogy Einstein a cikkeben nem
hivatkozik senkit, az nem mond semmit. Neki ez megrogzott rossz szokasa
volt.
Horvath Pista
|
+ - | ??? Lehet, hogy az a bajuk a kiserleti fizikusoknak... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
az elmeletiekkel, hogy nem mindig orulnek neki, ha utobbiak tuzes
feketelyukkarikakon ugratjak at oket, igazolando a szep elmeleti
felteveseket:
> =======================================================
> Felado : Horvath Pista Penn State
> E-mail : [United States]
> Kis J/m arany eseten a Kerr majdnem Schwarzschild. Az esemeny-
> horizont nem gomb ugyan, de csak kisse van belapulva. Ha J/m nagy, akkor
> az esemenyhorizont mar nem lesz egyszeresen osszefuggo, azaz kozepen
> kijukadhat. Ez tobbek kozott azt jelenti, hogy a Kerr gyuru kozepen at
> lehet szaladni.
Es ha a szerencsetlen kiserleti fizikus-nyul nem szaladt eleg gyorsan
(mondjuk csak 0.978c-vel 0.979c helyett), akkor o volt az ugyetlen, hogy
meg egy ilyen egyszeru kiserletet sem tudott pontosan megcsinalni. Ha meg
atszaladt, akkor mindossze alatamasztott egy regota kozismert tenyt.
------------------ Na, innentol komolyabban -----------------------
Nem vagyok tajekozott a problemakorben, de ugy gondolom az ilyen
feketelyuknak ugy kell "megvalasztani" a szogsebesseget es a gyuru
sugarat, hogy a perdulete megmaradjon, a centripetalis ero pedig
megegyezzen a gyurut a kozeppontba roppantani "akaro" gravitacios erovel.
Azt meg el is tudom kepzelni (mar amennyire egyaltalan egy feketelyukat el
lehet kepzelni!), hogy letezik ilyen stabil allapot. Viszont arra kivancsi
lennek, hogy hogyan jon letre. Esetleg egy fekete lyukka osszeroppano
nagyon gyorsan porgo (ezert nyilvan lapult) csillag mar az osszeroppanas
idoszakaban a kozepen kilyukad, es ez a gyuru roppan tovabb feketelyuk
gyuruve ? Vagy egy "normal" feketelyuk egy nagyobb tomeg elnyelese kozben
perduletet kap, es elkezd gyuruve alakulni?
Masreszrol hetkoznapi esszel ugy gondolna az ember, hogy minden feketelyuk
orokol, vagy idovel az elnyelt anyagtol kap valamekkora perduletet.
Viszont akkor csak kisebb-nagyobb sugaru gyuru-szingelaritasu feketelyukak
letezhetnek, pont szingularitasuak meg csak elmeletben ???
Beothy Zsolt
|
+ - | re: perdulet (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>-------------------------------
>Az valo, hogy a transzlacios gyorsulas nem kulonboztetheto meg egy
>gyorsulo
>koord. rsz. v. egy tomeg okozta gravitacios vonzoero eseten (azaz zart
>szobaban nem tudod eldonteni azert esik e le az alma mert a szoba alatt
>egy
>nagy tomeg vonzza, vagy pedig azert mert a szoba felfele gyorsul)
>---------------------------------
>
>Ez nem igaz. Gravitacios terben az alma alja kicsit "megnyulik" ugyanis
>az kozelebb van a vonzascentrumhoz tehat azt jobban vonzza.
>Csak lokalisan nem kulonboztetheto meg. Az mas kerdes mit ertunk ezalatt.
>Jozsi
Ez bizony igy van. Csak homogen terre ervenyes amit irtam. Kosz a kiiggazitast!
NCsaba
|
+ - | 4D perdulet (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Pista, koszi a valaszt az inerciarendszerekkel kapcsolatban,
valami ilyesmit szerettem volna hallani.
Peter (teszolg):
> A relativitastol teljesen fuggetlenul egy elmeleti kerdes:
>
> Lehet-e ertelmezni a perdulet fogalmat negy dimenzioban, es ha igen, hogyan.
> Tud errol valaki valamit? (Teljesen mezei, euklideszi, negy dimenzios terre
> gondolok, nem a gorbult ter-idore)
Mint ahogy, mar irtad, ket vektor keresztszorzata nem lehet a perdulet
vektora. Kibuvo: a perdulet 4D-ben nem vektor, hanem tenzor.
A relativitaselmeletben (4D Minkowski-ter):
J^{ik}=x^i*p^k - p^i*x^i egy tomegpont perdulete
Emlekeim szerint a levezetesben (e mennyiseg bevezeteseben) nem jatszik
szerepet a geometria, ezert minden bizonnyal ugyanez lesz az eredmeny
4D Euklidesziben is.
Titusz
|
+ - | a vilagtukor serulese (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szokak!
Meg tudja valakii mondani miert serul a CP vilagtukor?
(a kiserleteket (mezon, kaon) ismerem. de mi az ok?
Koszi
Jozsi
> -----------------------------------------------
"Stimpy, if I don't make it, save the brain!"
Ren Hoek (The Ren and Stimpy Show)
|
+ - | Szubjektiv ido (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sanya kerdezte:
>Van-e vakinek otlete arra vonatkozolag, hogy hogyan lehetne bebizonyitani a
>kovetkezot:
>Evek ota visszatero erzesem , hogy valamilyen kulso embertol fuggetlen -
>termeszeti vagy termeszet feletti teljesen mindegy - ero gyorsitja az
>abszulut ertelembe vett idot ( az egesz rendkivul szubjektiv dolog , de ha
>valakinek hasonlo erzese van kerem irja meg tapasztalatait )
Bar a problema kicsit ellentmondasos (azt mondod, valami gyorsitja az
"abszolut" idot, de az erzesed rendkivul "szubjektiv"), megprobalok
valaszolni , feltetelezve, hogy a "szubjektiv" idore celoztal. Ha
felreertettelek, bocs.
Szoval az ember altal erzekelt szubjektiv ido az eletkor elorehaladtaval
valoban gyorsul. Erre van egy nagyon leegyszerusitett, de talan nemi
igzasagot megis tartalmazo modellem, sot, egy szamitasom is. (Aki nem
szereti a szaraz matekot, ugorjon a vegere, ott vannak az osszefoglalt
eredmenyek.)
A modell lenyege, hogy az ember az alapjan iteli meg egy idointervallum
hosszat, amennyi a szamara ismert osszes ido, aza amennyi idot mar leelt.
Mashoz ugyanis nem tud viszonyitani.
E szerint a modell szerint a 10 eves gyermek egy evet ketszer olyan
hosszunak erez, mint a husz eves felnott.
Persze mondom, ez csak a legdurvabb modell, hiszen ilyen ertelemben az
egynapos csecsemo szamar a egy nap annyit jelentene, mint a huszeves szamara
husz ev.
A modellt nyilvan korrigalni kell az ontudatra ebredeshez szukseges
idotartammal.
Mindez igy persze eleg haszontalannak tunik, de a modell alapjan
definialhatunk nehany mennyiseget, ami mar eleg erdekes eredmenyekre vezet.
Az elso mennyiseg neve legyen "szubjektiv elettartam" (SzE), aminek a
mertekegysege (a kesobbiekbol kiderul, miert) "elet" lesz.
Jeloljuk az "ontudatra ebredes korat" A-val. (A szemleletesseg kedveert
legyen ez mondjuk 3 ev.) Es tegyuk fel, hogy az idoerzekeles az ontudatra
ebredes elott is mukodik.
Ekkor az ember a 3-tol 4 eves koraig eltelt idot "1/3 eletnek" erzekeli. A
4-tol 5 eves koraig eltelt egy evet "1/4 eletne", a kovetkezot 1/5 eletnek,
stb. erzekeli.
Ha osszesen N evig el, akkor a szubjektiv elettartam:
SzE = 1/3 + 1/4 + 1/5 + .... + 1/N elet
Ha eddig vilagos, akkor altalanosithatunk egyet. Legyen az ontudatra ebredes
kora A, akkor:
SzE = 1/A + 1/(A+1) + 1/(A+2) + ... + 1/N
Ha pedig meg pontosabba akarjuk tenni a szamitast, akkor atterhetunk
integralokra is:
N
SzE = Integral (1/x) dx = ln(N/A)
A
(Ha az ontudatra ebredes kora A=3 ev, es a varhato eletkor N=80 ev, akkor a
szamitas szerint pl. SzE= 3.283 elet.)
Ha az integralban N helyebe a k-val jelolt valos eletkort tess, akkor a
"szubjektiv eletkort" (SzK) kapjuk.
k
SzK = Integral (1/x) dx = ln(k/A)
A
Ha pedig most a szubjektiv eletkort elosztjuk a szubjektiv elettartammal,
akkor megkapjuk a "szubjektive leelt eletmennyiseget" (SzM)
SzM = SzK/SzE
Ha a fenti peldaadatokat hasznaljuk, akkor azt kapjuk, hogy
egy 10 eves ember az elete 37 %-at
egy 20 eves ember az elete 58 %-at
egy 30 eves ember az elete 70 %-at
egy 40 eves ember az elete 79 %-at
egy 50 eves ember az elete 86 %-at
egy 60 eves ember az elete 91 %-at
egy 70 eves ember az elete 96 %-at
elte le szubjektive.
A kiindulasi problemaban emlitett "idogyorsulas" az SzK fuggveny
logaritmikus jellegevel magyarazhato.
Most aztan zaporozhat ram ismet a szitok, de elore bocsajtom, hogy
szorszalhasogatast, kukacoskodast nem fogadok el. Irtam, hogy a modell
nagyon durva, de itt a lehetoseg: tessek finomitani. (Lehet peldaul
reszletesebben vizsgalni az ontudatra ebredest megelozo idoszak szerepet, de
figyelembe lehet venni a felejtes szerepet is.)
Meg egy megjegyzes. A fentihez hasonlo jelenseget szoktam tapasztalni a
napszakokkal kapcsolatban is. A felkeles utani egy-ket orat sokkal lassabban
erzem mulni, mint a lefekves elottieket. Az okok valoszinuleg hasonloak.
Udv: Peter
Ps.: Orulok, hogy Pagony visszatert, es ismet a regi. :-)
|
|