Hidas Pali irta:
> Az o alkotasa lenne a Koppenhaga -> Kappanhago es Stockholm -> Istokhalma
> is ? ;-)

	Fogalmam sincs. Ez ugyben a forrasom; Szerb Antal: A magyar irodalom
tortenete c. mu volt, amit sajnos a mult heten a nejem hazavitt magyarhonba.


	Lukacs Tamas irta:
> Mi van, ha a feny nem mindig es mindenhez kepest terjed 300 000km/s
> sebesseggel, hanem csak a foldhoz, mint Bajnok Janos abszolut
> koordinatarendszerenek origojahoz kepest ?
> Nem mintha hinnem, csak hat a kotozkodes....
> Kicsit komolyabban: merheto valahogyan a fenysebesseg allandosaga kozmikus
> meretekben ? Vagy eppen ellenkezoleg, foldi korulmenyek kozott ?

	Ezt az utolso kerdest nem ertem. A Michelson-Morley eppen ilyen.
Nem jo?
	Kozmikus meretekben a kettoscsillagok a jo peldak. Tesek belegondolni
mekkora kuszasagot latnank, ha a csillag sajat sebessege hozzaadodna a feny
sebessegehez. Mondjuk, ha a sebessege csak + - 30 km/s-et valtozik a
keringes soran, es kb 1000 fenyevre van, akkor egy-masfel honapot siethet
a fenye vagy eppen keshet. 

Horvath Pista
http://mercury.es.pusan.ac.kr/~hoi/rel.html

>Felado :  [Hungary]
>Temakor: Re: magyarsag ( 20 sor )
>Idopont: Tue Apr 14 21:36:00 EDT 1998 TUDOMANY #394
>- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
>On Tue, 14 Apr 1998, Horvath Pista       Pusan Nat. University wrote:
>
>> Ha valaki tudna irni a nemetseg magyarsaghoz valo viszonyulasarol,
>>szivesen vennem. Fokepp arrol, hogy ez hogyan alakult a tortenelem soran.
>>Illetve, hogy manapsag hogyan all ez.
>
>Most hallottam egy Nemetorszagi felmeresrol, amiben a cseh-lengyel-magyar
>harmasbol nekunk van egyedul 50% feletti tetszesi indexunk az unios csat-
>lakozassal kapcsolatban. Ezt a vasfuggony felnyitasaval es a "megszepito
>tavolsaggal, valamint a lengyelekenel kisebb meretunkkel magyarazta a
>kommentar.
>
>> Minden ami hangzasban magyarithato volt, azt o magyarnak nevezte.
>>Goorg es latin irok lettek igy magyarra. Termeszetesen a Biblia tele van
>>magyarokkal.
>
>Az o alkotasa lenne a Koppenhaga -> Kappanhago es Stockholm -> Istokhalma
>is ? ;-)
>
>HP
>
15 evi itt eles utan tanusithatom, hogy altalaban szeretik a magyarokat. Ha
az ember akarhova megy ahol szoba kerül, hogy honnan jött a magyarorszag
hallatan felderülnek a szemek. Volt aki külön kifejtette, hogy milyen halas
a magyaroknak a haboruban illetve a vegen tanusitott magatartasaert  -
elmondta hogy felelösnek erzi a nemeteket azert mert  Mo-ra az oroszok
betettek a labukat. Meg egy  amit peldakent  elmeselhetek: az unokbatyam
hasznalt auto alkatreszeket akart vasarolni. En tolmacsoltam es amikor a
kialkudott ar utan a kereskedö megkerdezte hogy  ö lengyel -e . Amikor
elmondtam, hogy magyar  akkor  csak a fele összeget fogadta el - mondvan
hogy nala a magyarok külön tarifat elveznek. Persze kivetelek is vannak es
a legtöbb jo tapasztalatomat a kapunyitas elött eltem at.......   Ennyit
röviden. Üdv.Zsari

Sziasztok!

Koszonom szepen mindenkinek a lemezjatszo elvet. Most mar csak az a 
kerdes marad, hogy miert irtak az NDK-lemezekre, hogy sztereo lemezt 
kizarolag sztereo hangszedovel szabad jatszani? Avagy mi a kulonbseg a 
sztereo es a mikroreces lemez kozott, mert ez utobbit mind mono, mind 
stereo hangszedovel lejatszhatom.

#####

A tuzeloanyag cella angolul fuel cell. Website: www.fuelcells.org

#####

A nezettsegi indexet tudtommal itt D-ben set top box-okkal csinaljak, 
amelyek visszajelzik a kozpontnak, hogy eppen melyik csatornat nezed.
Idonkent pedig az egeszet megfuszerezik egy kozvelemenykutatassal.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

> Subject:  TV reklam
>
> Igazabol nem a reklam a kerdes, hanem azt szeretnem megkerdezni , hogy
> hogy merik/saccoljak meg a TV egyes csatornai, musorai nezettseget.
> a reklamok eloszlasa es ara ugyanis ettol fugg a leginkabb
> Vajon radiora keszitenek e ilyen 'hallgatottsagi indexet' ?

Hogy a radional hogyan csinaljak, azt nem tudom, a TV-rol van 
elkepzelesem: egyik haveromeknal fel volt szerelve egy kis ketyere, amit a 
TV-hez csatlakoztattak, es be lehetett rajta allitani hogy eppen ki nezi az
aktualis musort. A tobb innen mar logikus: kivalasztanak egy reprezentativ 
alapsokasagot, felszerelik hozzajuk a keszuleket, aztan varnak es 
kiertekelnek.

Jakab Gabor

"Ez egyszeruen  NEM LEHET. Es tenyleg igy van, nem
lehet! A newtoni fizikaban"
 Felultem az Expressre, a vonatfulkeben menetiranyban
elore majd hatra a falnak rugtam a labdat es mertem amig
visszater, mas  es mas eredmenyt kell  kapnom a
sebessegtol fuggoen a newtoni mechanika szerint? Ilyet en
nem tapasztaltam.
   A felrevezetest az okozza, amit az eteres vilag okozott.
Az emberek, amikor igyekeznek tomoren elmondani valamit,
egy ido utan lenyeges elemeket kihagynak, esetunkben az
etert. A meres arra szolgalt, es masra nem is jo, minthogy ki-
mutassuk a Fold  mozgasat az eterhez kepest. Ha ugyanis
van nyugvo eter, akkor abban newtoni mechanika szerint is
mas idoket ad a labda visszateresere, persze ha van kolcson-
hatas. Eleink ugy gondoltak a bolygomozgasokbol, hogy ilyen
kolcsonhatas nincs, ezert csak az elektromagneses
jelensegeket vizsgaltak, amelynek kozege az eter.
    Az eter elvetesre kerult. Nem tudom beszelhetunk-e
kizarolag  a Michelson-fele meresekrol akkor, amikor a
Miller-Morley meresek a Fold mozgasara mutato 5000
pozitiv meresi eredmenye is a rendelkezesunkre all? Ezek
a meresek a spec.rel szuleteset kovetoen tortentek, kb. 20
evvel kesobb.

   A mechanikai relativitasrol mindig el kell mondanunk,
hogy a felmerulo sebessegek a teljes mozgastartomany,
tehat a nullatol a tetszoleges iranyu fenysebesseget
megkozelito sebessegek hihetetlenul kicsiny
tartomanyaban szulettek. A legnagyobb ismert sebesseg a
kb. 1 km/ sec lehetett, ez az agyugolyo sebessege. A
mindennapi mechanikaban ennek a tort resze.  Ha 1 mm-
nek tekintunk 1km/sec sebesseget, akkor 3 futballpalya
hosszusagu meroszalagon egy millimeteren belulre esnek a
megismeres tapasztalati eredmenyei, kb. 10 fuszal lapjaval.
Ha elkepzelunk egy  olyan valtozast, amely a sebesseggel
igen kicsiny mertekben valtozik, akkor feltehetjuk, hogy
ilyen  kicsiny mozgastartomanyban nem is eri el a  meresi
kuszobot.
   Mi tortent, amikor nagyobb sebessegeket is vizsgaltak?
Ez a bolygok eseteben tortent eloszor. Ez is kicsiny
tartomany meg, a kb. 1 all aranyban a 30.000-el. A
bolygomozgasokban rendellenesseget fedeztek fel, ez a
Merkur perihelium-elfordulasa. Majd Kaufmann megmerte
a mar kozel fenysebessegu elektronok elterithetoseget es
lam van tomegnovekedes. Kesobb az orak jarasanak
valtozasat fedeztek fel. Tehat nem hiteles a mechanikai
relativitasra hivatkozni, hogy nem mertek az akkor
merhetetlent.

    Az atomorak jarasanak valtozasat tapasztaltak, amikor
megvaltoztattak a homersekletet, ha mechanikai hatasnak
tettek ki, vagy megvaltoztattak a sebesseget, stb. Ezek
osszefoglaloan az energiavaltozassal jellemezhetoek. Ha
van harom, A, B, C rendszerunk, amelyek egy vonalban
mondjuk x tengely iranyaban egymastol  tavolodva
mozognak gyorsulasmentesen, akkor azokban a Cs atom-
orak is kulonbozo  sebesseggel jarnak. A spec.rel ezeket
az orakat szinkronizalja, gondolom egyes rendszerben
levo orakat lehut masikban pedig melegitessel szabalyoz
be, hogy szinkronban jarjanak. Meg nem latom az ertelmet,
hogy ez mire jo? Csak annyit latok, hogy MESTERSEGESEN
ELTUNTETEM a Termeszet relativitast serto jelensegeit.
Kivancsian varom, hogy Einstein kepviseleteben Horvath
Pista mire akar kilyukadni? (A spec.rel. 1-3-nal tartok.)

  "...tapasztalat szerint az 1 m-es mozgo rud nem egy
meteres..". Ez felkeltette a kivancsisagomat, hiszen itt
egy meresi eredmenyrol van szo. Leszaladtam az APISZ-ba
ket darab egyforma vonalzoert, ennyit meger a nevezetes ki-
serlet es nekilattam. Az egyik vonalzot a hokedlire tettem
es a masikkal ellenoriztem. Egyforma volt. De egyforma
maradt akkor is amikor mozogtam, igaz a konyha kicsi, igy
a fenysebessegtol eleg tavol maradtam, am semmi valtozast
nem tapasztaltam a vonalzon. Hibas lenne a spec.rel? Ezt
merest alaposabban elemezni fogja meg erzesem szerint
HP, hiszen ez a fontos meres az alapja a spec.rel.
elmeletenek, es HP a meresek specialistaja. Szegeny
Einstein, mit fog kapni!
      Tisztelettel  B. Janos

On Thu, 16 Apr 1998  wrote:

> Meg tudna nekem valaki mondani azt, hogy kell kiszamolni a kovetkezot?
> Hany liter vmz parolog el 1 m2 feluleten ha legmozgas nincs a viz pl.
> a levego 20 fok 1 ora alatt.
> vizkemenyseg stb nem erdekes, ha nem erdekes :)

En nem tudom megmondani sajnos, mert ez eredeti formajaban egy
nemegyensulyi termodinamikai avagy statisztikus fizikai feladat,
ezert irok ;-)

A levego kezdeti paratartalma mindenkeppen kell kiindulo adatkent es
utana mondani kell valamit arrol, hogy a vizbol a levegobe kilepo
vizmolekulak hogy diffundalnak el a kozelbol, itt meg a gravitacio
is lenyeges. Ha ugyanis nem diffundalnak el, akkor azonnal telitodik
a viz feletti legreteg, es megszunik a netto parolgas, es amennyi
vizmolekula kilep a vizbol a levegobe, annyi vissza is megy.

A legegyszerubb egy zart rendszerbol kiindulni, mondjuk egy cso aljan viz,
azutan egy nagy henger alaku dobozban egy kis pohar viz, stb.

A parolgas huti a vizet, viszont felvesz hot a kornyezetbol, stb.

Talan konnyebb tapasztalati torvenyt felallitani egy-ket parameterrel, de
ez igazabol csak a problema megkerulese.

Ha van statfizes a vonalban en is kivancsi vagyok a kidolgozott
megoldasra.

HP

Kaptam egy junk-mailt (illetve nem csak egyet, de a tobbseg elhasal a
filteren). Errol azt hittem, vicc (golflabdak ujrafelhasznalasarol szol):

> Our Mission: To Be The Best Suppliers of Quality Recycled Golf Balls

de kiderult: komolyan gondoljak. Nade nem errol van itt nagyba szo.

> In a vacuum, the average 250 yard drive would only travel about 180
> yards.  A winged aircraft would not fly.  Air is your Friend....::))

Vilagos, hogy vakuumban a repulogep nem megy, nadehogy egy golflabda
TAVOLABB repuljon levegoben, mint a kozegellenallastol mentes vakuumban,
nehezen veszi be a gyomrom... Mit szoltok hozza?             Udv///Laci

> Meg tudna nekem valaki mondani azt, hogy kell kiszamolni a kovetkezot?
> Hany liter viz parolog el 1 m2 feluleten ha legmozgas nincs a viz pl.
> a levego 20 fok 1 ora alatt.

Semennyi, a felulet folott kialakul a 100 % relativ paratartalom, a
parolgas ezzel leall. (Bedugott uvegbol nem fogy a pia:-)
Ahhoz, hogy parologjon, allandoan el kell vinni a felulettol a paras
levegot, tehat kell legmozgas.

Egyebkent a gozolesi sebesseget a Hertz-Knudsen egyenlet adja:

1/A  dN/dt  =  (p*-p)/sqrt(2 pi m kT)

Felulet egysegenkenti es idoegysegenkenti elparolgo reszecskek szama=
(parcialis goznyomas -  egyensulyi nyomas)osztva negyzetgyok (6.28-szor
molekulatomeg-szer Boltzmann allando-szor abszolut homerseklet)

Ha nincs legmozgas, p*=p, nincs parolgas sem. Az egyszeru szamitashoz
legalabb olyan gyorsan kell fujni, hogy a legaramlas turbulens legyen,
azaz jogos legyen az a feltetelezes, hogy a felulet folott allandoan adott
paratartalmu levego van. Ekkor hasznalhato a keplet. 

Janos

azt hiszem megvan.

Jozsi peldaja:

> Ezt olyan peldan is lehet lattatni, mint pl. egy 100 km/o sebesseggel meno
> sima oldalu vonat mellett fut egy kiskocsi, ami surlodhat a vonat
> oldalahoz. Igy a max sebessege = a vonateval, de ha a sajat kerekerol
> teljesitmenyt veszek le, es azt atviszem a vonathoz nyomott dorzskerekre,
> ami joval lassabban forog, mehet a kiskocsi a vonatnal gyorsabban is.
> (Levegoben a dorzskerek megfelel a propellernek)

a valoban nagyon nehezen kezelheto levegos problemat atvitte a
szilardtestek tartomanyaba. Igy surlodas nelkuli fogaskerekekkel elkepzelve
a problemat, ugy tunik, tenyleg mehet a vonatnal sokkal gyorsabban is a kocsi.

Nincs tehat elvi felso korlat a szellel szemben mozgo kocsi sebessegere.
Lehet kezedeni a gyakorlati realizalast :-)

Udv. Janos

SPECIALIS RELATIVITASELMELET  8.

	Nezegessuk meg egy kicsit ezt az ora paradoxont. Probaljuk
megerteni miert is fontos az inercialis mozgas. Kezdetben A es B egyformak.
Felcserelhetok. Aztan B megfordul. Kozben megkerdezem toletek, hogy
mennyit valtozik a sebessege? Az A rendszerbol nezve termeszetesen 0.8
-rol -0.8-ra valtoztatja a sebesseget. Persze mar megtanultuk, hogy a
relativitaselmeletben 0.8+0.8 az nem 1.6. Hanem mennyi?
	Ugyanezt kapjatok, ha hasznaljatok a 7. eloadas abrajat, de
B-t bekenhagyjatok. A-t pedig mikor 6 eves felgyorsitjatok v sebessegre.
Tudjatok v=0.8"+"0.8. Ekkor 6 ev mulva utoleri B-t, aki persze akkor mar
20 eves lesz. Na ennek a rajzat nem tudom ASCIIban megcsinalni.
	Tudok viszont egy masikat. Vegyuk a szimmetrikus esetet. Szepen
tavolodnak egymastol A es B, majd megkerjuk oket, hogy amikor 6 evesek,
gyorsitsanak egymas fele ugy, hogy nagyon hamar az eredeti rendszerukhoz
                              *12         kepest 0.8c-vel menjenek. A
                             /|           mellekelt abra mutatja a szitut.
                            /X|           Sajnos a ferde vilag vonalakat
                           X//|11         megint nem tudtam abrazolni.
                        11//X/|           A ferden berajzolt vonalak a
                          X//X|           fenyjelek utjai. Mindketten
                         //X//|10         minden szuletesnapon villantanak
                        /X//X |           egyet. Remelem az abra ertheto.
                       X//X/ \|           Mikor A 6 eves elkezt gyorsitani.
                    10//X//\ /|9          Felgyorsit 0.8c-re es utanna mar
                      X//X  X |           egyenletesen halad. B ugyaezt
                     //X/ \/ \|       teszi, mikor o 6 eves. Persze a rajzon
                 A  ////\ /\ /|8      ez mar a t=10-nel tortenik. Mert a 
                   ////  X  X |       rajz az A kezdeti kr.rendszerenek a
                 9////  / \/ \|       koordinatait mutatja. Sose feledjetek!
                  X//  /  /\ /|7    Mindig csak az szamit, amit megfigyelnek.
                 //X  /  /  X |          Esetunkben a masikrol beerkezett
                /// \/  /  / \|         jelek szamitanak. Mit lat A?
               ///  /\ /  /  /6        Kezdetben haromevente kap egy jelet 
             8///  /  X  / ./         B-tol. Vagyis mikor 6 eves B-tol
              X/  /  / \/. /         kapott ket jelet. Miutan felvette a
             //\ /  /  /\ /         0.8c utazo sebesseget, evente kap
            //  X  / ./  X         jelet B-tol. Hiszen parhuzamosan halad-
           //  / \/. /  / 5       nak. Azaz egymashoz kepest allnak. Az 
         7//  /  /\ /  /         utolso ket ev alatt pedig kap hat jelet.
          X  / ./  X  /         Osszesen tehat o is 12 evet oregedett meg
         / \/. /  / \/         B is.
        /  /\ /  /  /\                   Mit lat B? Tessek figyelni az
       / ./  X  /  /  4       abrat. Elso 6 eveben A ket evet oregedett.
      /. /  / \/  /          A kovetkezo 4 evben A 4 evet oregedett, majd
  6  |\ /  /  /\ /          az utolso ket evben A 6 evet oregedett.
     | X  /  /  X                    Tokeletes a szimmetria. Nem csak 
     |/ \/  /  / \          geometriailag, hanem fizikailag is. Mindketten
  5  |  /\ /  /  /3        utaztak 6 evet, majd ugyanugy gyorsitottak, es
     | /  X  /  /         utaztak ujabb 6 evet.
     |/  / \/  /                  A trukk az elozo 12 ev 20 ev paradoxonban
  4  |  /  /\ /          persze valoban az, hogy az egyik gyorsitott a 
     | /  /  X          masik meg nem. De ez a teny a megerteshez keves.
     |/  /  / 2        Tessek abrakat rajzolni es meditalni a dolgon.
  3  |\ /  /                    A kovetkezo levelben megmutatom mi van,
     | X  /            akkor, ha mindketten "egyszerre" gyorsitanak. Azaz
     |/ \/            a papir koordinatarendszereben ugyanabban az idoben
  2  |  /\           hasznaljak a raketaikat. Remelem nemi szamolas is
     | /  1          bele fer majd a levelbe.
     |/              		Addig is kellemes rajzolgatast.
  1  |      B        
A    |               PS. Remelem eszre vettetek a 0.8c mennyire kenyelmes
     *  0                    sebesseg.
  0  |                    Az   sq(1-0.8^2)=0.6   miatt!

Hidas Pal szivembol szolt. Horvath Pista folszolitasanak engedve, az MM
kiserlet pontositasa lett volna egyik kotozkodesem. 

(1) Hidas Pali ugyan belattatta velunk logice, hogyha lenne keveske
utkulonbseg a ket hullam kozott, akkor azt jol latnank, mert a kiserlet
elvileg alkalmas ra, hogy megmerjuk vele. De hogy gyakorlatilag
alkalmas-e, azt nem tudjuk, mert nem mertuk meg vele, merthogy nincs mit
megmerni. A meres hitelesitesehez vigyunk be sajat kezuleg delta c
sebessegkulonbseget, s aztan merjuk meg es oruljunk, ha azt mertuk, amit
szerettunk volna, mert akkor es csakis akkor konkluziv a kiserlet.
Peldaul rakjunk a felig atereszto tukor moge az egyik iranyban egy D
vastagsagu uveglapot, szamoljuk ki hogy D uveglemez n toresmutatoval
mekkora mekkora utkulonbseget csinal, aztan merjuk is ki ugyanezt az
interferenciakeprol. A mert es szamitott erteknek (kabe)  azonosnak kell
lennie. Es ekkor elmondhatjuk, hogyha lenne a fenynyalabok kozott
sebessegkulonbseg, akkor azt meg is tudna az MM kiserlet merni.

(2) Mi van, ha az MM kiserletben a hullamok kozott pont akkora az
utkulonbseg, hogy nem is latni, ha peldaul a hullamhossz egesz szamu
tobbszorosege jon ki. Gondolom ezert javasolta HP azt, hogy forgassuk az
asztalt mindenfele szogbe, hogy meg veletlenul se merhessunk egy darab
specialis eetet. Ezt esetleg fontos lehet kimelni: semmifele szogben nem
volt interferencia.

                               __o
              __o             -\<,
             -\<,  __________O / O
 __gabor____O / O