T. Szalon!

Megszolalasom ket reszbol all. Az elso roviden visszater Balogh Evanak a
minap Agh Attila irasai nyoman valo kommentarjara. A masodik -- es
velemenyem szerint igencsak aktualis -- resz a modernizacio kerdeskorere
utal (reszben ugyancsak Eva emlitett irasai kapcsan).

Mig a "Bokros-csomag" neven ismert gazdasagi megszorito intezkedesekkel a
Szalon mar az eddigiekben is sokat foglakozott, ugyanez nem mondhato el
(legalabbis miota magam kovetem a Szalont) a gazdasagi/allamigazgtasi
modernizacio temakorerol. Ahogy ennek az irasnak a masodik feleben
magamat idezve megismetlem, erdemesnek tartom az e temaban valo
gondolatcseret, remelem a Szalont kovetok mutatnak majd erdeklodest.

De mielott modernizaciora ternek, Eva stilisztikus es tartalmi
kritikajarol Agh Attilat illetoen:

Teljes egeszeben nem kovettem nyomon azt a "pengevaltast" amely Balogh
Eva Agh Attilat idezo irasait kovetett. Ha jol ertem, Eva eredeti irasait
stilisztikai kritikanak szanta. Mint azt korabbi cikkemben irtam, az
irasok megsem csak stilisztikai kritikak voltak, hanem reszben nem kifejtett
tartalmi kifogasok is. Ha ugy gondolja, Eva visszavonhatja ezeket a
kifogasokat -- ha ez mar megtortent volna es elkerulte a figyelmemet, akkor
az otlet targytalan.

Most pedig a modernizacio fele mozdulva, idezem Evanak az ezt megelozo
Szalonban megjelent irasanak ram vonatkozo reszet:

> Bognar Gabor vitat ohajt kezdeni az Agh Attila altal kifejtett
> modernizaciorol. Marmint, hogy ez a kormany modernizalo es europasito,
> mig az elozo kormany nem volt az. Sajnos en errol nem nagyon tudnek
> vitatkozni, ugyanis nem vagyok biztos, hogy Agh Attila megkulonbozteto
> megjegyzesei helytalloak.

Kar, hogy Eva azt mondja kerulni fogja a modernizacios temakor
targyalasat, ugyan kifejthetne mit ert azon, hogy nem biztos benne, hogy Agh
Attila "megkulonbozteto megjegyzesei helytalloak". (Megjegyzem, nem
allitottam, hogy Agh Attila velemenyet akar helyesnek akar mertekadonak
tartanam.)

De, hogy a Szalon eddig nem resztvevo kozonseget bevonni probaljam,
reszleteznem a problemafelvetest.

Az Eva altal Agh Attilatol idezett szavak alapjan valoban ugy tunik, Agh
Attila tezise valahogy igy foglalhato ossze:

"[A jelenlegi] kormany modernizalo es europasito, mig az elozo kormany
nem volt az."

A tezis alapveto es kozismert tenyek alapjan labilisnak tunik. Felteheto
a kerdes: Mit ertsunk azon, hogy a privatizaciot elindito, a "piacgazdasag"
torvenyi es intezmenyes alapjait reszben megteremto elmult kormany nem
volt modernizalo vagy europasito (holott az elozo kormany is tamogatta az
EU-hoz valo csatlakozast es tobbek kozott tarsulasi szerzodest is alairt
ennek elomozditasara)?

Ugy gondolom, az elozo kormanynak a gazdasag illetve az allamigazgatas
teren megvalositott (es meg nem valositott) lepesei osszetettebb valaszt
kovetelnek, mint hogy a kormany "nem volt modernizalo es europasito", ha
az allitas fenntarthato.

Hasonlokeppen, a jelenlegi magyarorszagi kormany intezkedesei (es
nem-intezkedesei) sem hiszem, hogy leirhatok lennenek igen/nem
perspektivaban.

Ezert is tettem fel a mostanit megelozo Szalonban a kovetkezo kerdeseket,
amiket a Szalon teljes kozonsegenek szantam, es amelyekre most is varom a
valaszokat:

> - Mit ertunk (gazdasagi es/vagy politikai) modernizacion?
> - Mik a 89-utani (persze nem tortenelem nelkuli) magyarorszagi
>   modernizacio eredmenyei (ha vannak), es mik azok a modernizacios
>   problemak amik jelenleg teriteken vannak, vagy teriteken kellene lenniuk
>   (ha vannak ilyenek egyaltalan)?

Megjegyeztem meg, es ez most is ervenyes:

> A kerdeseket reszben motivalja, hogy -- mint az[t] nemreg emlitettem -- a
> magyarorszagi kormany decemberig atfogo modernizacios tervet kivan
> elkesziteni. (Az erre konkretan vonatkozo informaciokert a tovabbiakban
> is halas lennek.)


Udv.,

(Bognar) Gabor

T. Szalon!


Wolf Gyurival vagyunk immar a harmadik koreben a bankkonszolidacio
targyalasanak, amit onmagaban is orvendetesnek tartok.

Gyuri ezt irja (korabbi kerdesere adott valaszomra reagalva):

> Az elso RKB bankkonszolidacio tudtommal a 90-es evek elejen ment vegbe.
> Azaz utana el lehetett volna varni, hogy ezutan a bankok  piaci donteseket
> hozzanak. Minden nem piaci dontes, eletkeptelen vallalatok
> eletbetartasat jelenti, penzt von el az eletkepes vallalatok
> finanszirozasatol. Minden tovabbi bankkonszolidacio az adofizetok penzenek
> pocsekolasat jelenti.

Sajnos azt kell mondanom, a bankkonszolidacio onmagaban nem eredmenyezi a
bankok piaci donteshozo kepessegenek javulasat (az intezkedescsomag elfo-
gadasanal tudtommal a penzugyi kormanyzat ez nem varta, mint ahougy nem is
varhatta).

Vallalatok (ideertve bankokat) is, csak akkor hoznak piaci donteseket ha
eleve a piac szulottei (azaz profitmaximalizalo maganvallakozasok), illetve
ha a tobbsegi allami tulajdonos gondoskodik rola tulajdonosi jogainak
gyakorlasa (ill. nem-gyarkorlasa) altal, hogy a ceg profitmaximalizalo
maganvallalkozaskent mukodjon (felteve, hogy nem kivanatos bizonyos
nem-piaci funkciok ellatasa).

A piaci mukodes feltetelei kozott elen jar a bank vezetesenek
fuggetlensege (tehat, hogy a napi donteshozasban ne allami/adminisztrativ
erdekek ervenyesuljenek), illetve az igazgatotanacs oly modon
valo osszeallitasa es mukodtetese, hogy a bank strategiai dontesei
hasonlokeppen piaciak legyenek. Ehhez az eves kozgyulesen valo
szavazati-jog gyakorlason kivul meg tobb tenyezo adhato, de ezek
alapvtoen a legfontosabbak (felteve, hogy a bankok mukodeset szabalyozo
torvenyi hatter megfelel bizonyos minimalis kovetelmenyeknek).

Gyuri igy folytatja (az uj tartalom egy ">"-e jelzett):

> > Wolf Gyuri igy zarja:
> >
> > > Ezen indokokok alapjan en nem helyeslem az ujjolag BB-nek adott allami
> > > tamogatast. (Viszont helyeslem az Agrobank megmenteset.)
> >
> > A fentiek alapjan ketsegbe vonhato, hogy a Budapest Banknak nyujtott
> > legujabb konszolidacios tamogatas elvileg (nem politikailag) helyes vagy
> > helytelen. Konkret, es a Budapest Bank gazdalkodasara vonatkozo adatok es
> > azok ertelmezese nelkul az allami tamogatas helytelensegenek konkluzioja
> > azonban -- termeszetesen -- nem vonhato le.
>
> Azt hiszem itt nem ertunk egyett. Feltetelezem, hogy a ket
> bankkonszolidacio feltokesitette a bankokat. Tudtommal az elso
> konszolidacio soran a bankok megkaptak az allamtol a rossz hiteleik
> erteket, a masodik soran megemeltek a "tokemegfelelesi mutatoikat" (azt
> hiszem jol irtam) a nemzetkozileg elfogadott szintre.
> Azaz a rossz hiteleket leirtak, azok nem rontjak tovabb a bankok
> merleget, a bank nem kockaztat semmit, ha ezen hiteleket leirja, hiszen
> ezek ellenerteket mar (esetleg ketszer is) megkapta. Azaz minden tovabbi
> veszteseg a rossz mukodes, rossz dontesek kovetkezmenye.

Gyuri itt a Budapest Bankra specifikusan vonatkozo kijelentesem ellenere
is (reszben masutt a gondolatcserenk soran mar vitatott) altalanos
gondolatmenetet folytat. Hozzatenni az altala elmondottakoz annyit
erdemes, hogy adott esetben (es nem mondom, hogy ez Magyarorszagon igy
volt, hiszen az adatok nem allnak rendelkezesemre) bankkonszolidacios
intezkedesek megtetelekor folyamatban levo fizeteskeptelensegi hullamba
avatkozik a penzugyi kormanyzat: Azaz amint a bankokat tokesiti, korabban
meghozott helytelen dontesek alapjan pillanatnyilag fizeteskeptelnne
vallo vallalatok okoznak tovabbi vesztesegeket. Ez eredmenyezheti, hogy
egy technikailag kitunoen lebonyolitott bankkonszolidacio tobb lepcsoben
zajlik, akar azt is, hogy ugyanazon bank kap tobbszori konszolidacios
tamogatast.

A tokemegfelelesi mutatokra vonatkozoan annyit erdemes mondani, hogy ha
a Bank of International Settlements (BIS, a kerdesben illetekes nemzetkozi
"hatosag") 1995. januar 1-tol elvart mutatoit vesszuk alapul, akkor egyetlen-
egy magyarorszagi RKB sem felel meg a minimalis kovetelmenyeknek. A bank-
konszolidacio tudtommal elert egyetlen "eredmenye", hogy valamennyi RKB
tokemegfelelesi mutatoja pozitiv.

> Te ugy tunik nem varod el, hogy a bankok piaci torvenyek alapjan dontsenek,
> en igen.
> En a kemeny koltsegvetesei korlat hive vagyok (legalabb is a bankok szamara
> legyen kemeny, az allam egyebb indokok alapjan kisegithet egyes vallalatokat,

> ezt egy kereskedelmi bank ne csinalja, nem a feladata).
> Ha az allam folyamatosan konszolidacios tamogatast nyujt a bankoknak,
> akkor azok nem kenyszerulnek piaci modon eljarni. Nem kenyszerulnek
> konfliktusokat vallalni, jol dolgozni. Tovabba gyongiti, torzitja a piaci
> versenyt. A bankoknak nem a jo munka az erdekuk, hanem a jo allami
> kapcsolat.

Nem tudom, Gyuri mibol vonta le a kovetkeztetest mi szerint nem varom el,
hogy "a bankok piaci torvenyek alapjan dontsenek". Tamogtom, hogy
kereskedelmi bankok piaci viselkedesenek felteleit a penzugyi kormanyzat a
leheto legrovidebb idon belul megteremtse (ennek eddigi reszleges
elmulasztasa szerintem nem helyes). Mindazonaltal nemcsak en, de mas sem
varhatja el a kereskedelmi bankoktol a piaci donteshozast, ha az az intez-
menyes es torvenyi rend mely mukodesuket szabalyozza ezt nem teszi lehetove.
(Pl. ha valamely orszagban szokas a banki igazgatotanacsok partpolitikai
szempontok szerinti osszeallitasa vagy atalakitasa, akkor az
igazgatotanacs tagjai aligha piaci donteseket hoznak majd a bank
mukodtetese soran, de tovabbi peldak is hozhatok olyan helyzetkre amikor
a piaci viselkedes elvarasa mintegy onamito.)

Retorikus ertelemben a "kemeny koltsegvetesi korlat"-nak termeszetesen en
is tamogatoja vagyok. Hogy ez "kemenyebb", "puhabb", vagy "masfajta
kemeny" mint Gyurie, azt nehez az eddigiek alapjan megmondani.
Minden esetre, Gyurit harmadszor is megkerdezem, fontosnak tartja-e a
bankoknak adott konszolidacios tamogatasok megszabasanal a penzugyi
rendszer stabilitasanak problemajat? Az erre adott valasz talan segitene
abban is, hogy a koltsegvetesi korlat "kemenysegerol" valami erdemlegeset
mondhassunk.

Gyuri zarogondolatara reagalva, Bokros Lajos vagy mas kozeleti/kormanyzati
szereplok egojarol es mas szemelyes attributumairol az eddigiekben sem
tudtam semmit sem mondani, es ez utan sem fogok tudni.


Udv.,

(Bognar) Gabor

Kedves Szalon, kedves Gabor!
Osszefoglalom allaspontomat:
Nem vagyok hive a tobb reszletu bankkonszolidacionak, mert akkor
a bankok nem kenyszerulnek jo munkat vegezni. Mindig szamitani fognak
tovabbi allami tamogatasra. S ha a kereskedelmi bankok nem piaci
donteseket hoznak, annak az arat az egesz tarsadalom fizeti meg.
(Bankkonszolidacio az adokbol, elmaradt beruhazasok, amelyekre nem volt
penz, mert mas helyre csurgott.)

Azzal nem ertek egyet, hogy nem lett volna meg 1990 ota a lehetoseg
a piaci mukodesre. Az allam mint torvenyhozo nem befolyasolta
jelentosen a kereskedelmi bankok mukodeset, bar azt
elismerem, hogy tulajdonoskent igen. Tudtommal csak a deviza piac volt
szabalyozott, amely csak kis resze az otthoni kereskedelmi bankok
mukodesenek.

A kereskedelmi bankok allami tamogatasat csak abban az esetben
fogadom el (ket bankkonszolidacio utan), ha a bankot tonkremenetel
fenyegeti, akkor viszont komoly feleloseg vizsgalat mellett.
Akkor ott valaki hibasan dontott, s azert ha nem is buntetojogilag,
de szakmailag felelos.
Persze, ha a bankkonszolidacio nem teremtette meg a bankok biztonsagos
mukodesehez az alapot, akkor persze lehetne szo tovabbi tamogatasrol,
de csak egyszeri alapon, es pl. egy felmeres utan, amelyben egy banktol
fuggetlen szervezet felmerne es megitelne a bank hitelallomanyat. Ennek
persze az osszes hasonlo helyzetben szereplo bankra meg kellene tortenni
(es szerintem ez megtortent a masodik bankkonszolidacioval.)

Eddig altalanossagban. A konkret eset:
A BB eseteben tonkremenetel veszelyerol nemigen lehet szo, hiszen
a volt igazgato jelenleg penzugyminiszter, azaz remelhetoleg nem dolgozott
rosszul. Arrol sem volt szo, hogy most egy utolso hullamban rendbeteszik
az osszes bankot. Nem ertek egyet tovabba a kormanyhatarozat titkossa
minositesevel sem (nem hiszem, hogy ezt a potencialis vevok elol titkoltak,
hanem szerintem a lakossag elol, ami tovabb erositi a gyanumat, hogy itt nem
gazdasagi dontes szuletett.)
Ez a dontes egyedinek, koncepciotlannak es szubjektivnek tunik.
Ezek utan milyen alapon utasitja vissza a penzugyminiszter mas bankok allami
tamogatast kero igenyeit?
Udvozlettel Gyuri

      *--------------------------------------------------------------*
      *        Gyuri Wolf                   Physics, Theory          *
      * Gesellschaft fur Schwerionen-  E-mail:     *
      *     forschung (GSI) mbH        Tel: +49 6159 71 2755         *
      * 64220 Darmstadt, P.O.B. 110552 Fax: +49 6159 71 2990         *
      *          Germany               Priv: +49 6151 7008 27        *
      *--------------------------------------------------------------*

Nekem az irasbol a kovetkezo a kedvenc reszem:

>>igy az 1990-94 kozotti orszaggyulest
>>Elso Parlamentnek, az 1994-ben megvalaszottat pedig Masodik Parlamentnek
>>nevezem. Az 1994-es ev politikai felfordulatat tehat az Elso es a Masodik
>>Parlament kozotti valtas, illetve az ennek megfelelo kormanyvaltas jelenti."

Atirva:

Ez egy mondat ami nem mond ujat. T.I. az 1994 kormany valtas, az egy kormany
valtas az elobbi kormanytol.

Sandor

Bujak Attila irt egy erdekes cikket a 168 oraban (1995 junius 13, 10-12 old.)
"Ket csalodas Magyarorszagon" cimmel. Bujak Attila szerint 1990 aprilisaban a
magyar allampolgar a "demokracia majd mindent megold," "szereny va'gyunk egy
osztrak eletszinvonal," a "maradjon a Gorenje-korszak, meg tobb Gorenjet a
nepnek" illuziojaval valasztott maganak egy uj kormanyt. Ebbol nekem
leginkabb a masodik vagyalom tunt fel: "szereny va'gyunk egy osztrak
eletszinvonal." Nem tudom, hogy milyen szereny volt ez a va'gy, ugyanis
Ausztriaban a GDP/fo $23,120. Magasabb mint Angliaban, Hollandiaban,
Finnorszagban, vagy Franciaorszagban. Ilyenforman nem csoda, hogy igen nagy a
csalodas Magyarorszagon. Mar 1956-ban irtozatosan nagy volt a kulonbseg a ket
orszag kozott, es ez a kulonbseg azota meg nagyobb lett.

A masik erdekes megallapitas Bujak Attila cikkeben az, hogy a magyar nep
"nemcsak a kormanyban es az uj kormany igereteiben csalodott, hanem magaban a
demokratikus strukturaban is. A csalodas elso aldozata a parlament volt. A
Nagy Sohivatal bonyolult, araszolo mozgasi rendszeret a szelesebb kozvelemeny
ma sem erti igazan. Nem tudja a Tisztelt Hazat a tarsadalomban megnyilvanulo
erdekellentetek dramai szinpadakent, "cirkuszakent" elfogadni. Idegenkedik az
ellenzekiseg eszmejetol. A magyarok szemeben a parlamenti vita stilustalan
veszekedes, keckeckedes, szimpla kotozkodes, amelynek soran az ellenzek
veszelyezteti a kialakult egyensult, a kormanyzashoz szukseges stabilitast,
az esszeru egyuttmukodes biztositasa helyett." En is pontosan igy lattam a
helyzetet 1993 decembereben, de amikor ennek a velemenyemnek hangot adtam az
angol nyelvu listan, vitapartnereim jol lehurrogtak: a magyar nep nincs
kiabrandulva a demokraciabol, mindossze az Antall-kormanybol vannak az
emberek kiabrandulva.

Mit vart a nep 1994-ben az uj kormanytol? Bujak szerint: "Kevesebbet es
tobbet, mint az Antall-kormanytol. Legeloszor is a kifulladt, erdemleges es
sikeres mondanivaloval mar nem rendelkezo, agressziv, megis impotens
Boross-kormany levaltasat. A felkorbacsolt hangulat lecsendesiteset a
tomegkommunikacioban. Friderikusz show-t, Dallast fo musoridoben, Palfy G.-t
a pokolba, Horn Gyulat es Kuncze Gabort a kormanyba. Megkapta. Ez volt a
kevesebb. Ezutan kovetkeztek a kinos igenyek. Mert a valaszto elvarta a
szocialis biztonsagot, a tobb munkahelyet, a "privatizacios bunosok"
frakkjanak megrancigalasat, a stabil nyugdijakat es gyogyszerarakat, a
kulpolitikaban tavolodast a kozeli sotet es homalyos haborus konfliktustol,
es kozeledest az egyesult Europahoz. Es meg valami kozelebbrol
meghatarozhatatlan csodat is vart. Gazdasagi kibontakozast?"

Hat sajnos ez sem keves es valoszinuleg meg jobb kezekben is elerhetetlen
valami Magyarorszagon egy-ket ev alatt.

Es a cikk vegen: "Szoval nem ezt varta `a nep.'". . . Antall Jozsef es Horn
Gyula egy esztendei kormanyzas utan megdobbentoen azonos (nem)tetszesi
indexet produkalnak." 1991 marciusaban Antall Jozsef rokonszenvpontszama 45
volt; Horne 1995 majusaban pedig 44.

Azt hiszem, hogy ezek utan jogos azt mondani, hogy talan nem is annyira a
kormanyokkal van baj, hanem inkabb a lakossag irrealis elkepzeleseivel,
illetve a gazdasagi helyzet irrealis felmeresevel. Nem voltak felkeszulve
(nem keszitettek fel oket?) mindarra, ami egyutt fog jarni a
rendszervaltozassal. Lehet-e ezt ma, ot evvel a rendszervaltozas utan
orvosolni? Kik es mikeppen tudna'k felvilagositani a lakossagot? Szoval
ilyenfajta kerdeseket szeretnek felvetni itt.

Balogh Eva

Tovabb olvasva a junius 13-i 168 Orat az "Anno . . . " rovatban talaltam a
kovetkezot: A Magyar Kozvelemeny-kutato Intezet 1989. februar 24-e es marcius
1-e kozott felmerte, hogyan velekednek az emberek 1956-rol. A kerdezok harom
valaszlehetoseget adtak meg (ellenforradalom, nepfelkeles, forradalom).
Lehetoseg volt ezek kombinaciojara is. A jelen pillanatban nem erdekel az a
kerdes, hogy mit ertunk nepfelkeles es mit ertunk forradalom alatt. Amit itt
szeretnek felemliteni az a kovetkezo: Budapesten a kerdezettek 18%-a, Gyorben
20%-a es a kozsegekben 15%-a azt valaszolta, hogy 56 "ellenforradalom" volt.
Azt szeretnem tudni, hogy hol vannak ma ezek az emberek (a Munkasparton
kivul).

Balogh Eva

Bognar Gabor felsorolt nehany lehetoseget az allami koltsegvetes merlegenek
javitasara, es felajanlotta, hogy szivesen taglalja ezeket. Nekem a kovetkezo
kerdeseim vannak ezzel kapcsolatban Gaborhoz (es persze mindenkihez):

1. Arfolyamleertekeles.
        a. Hogyan hat ez az allamkassza merlegere.
        b. Hogyan hat az orszag gazdasag altalaban, mert ugye az orszag
nem kizarolag allamkasszabol all, hanem termelo egysegekbol is (meg aztan
itt vagyunk pl. mi emberek is), meg az allamkassza bevetele is fugg tole,
hogy a gazdasag hogy muzsikal. Szoval milyen hatassal van a gazdasagra
altalaban?

2. TB, nyugdijbiztosito privatizalasa.
Ezek az intezmenyek ki se latszanak az  adossagbol. A privatizacional ket
megoldast tudok elkepzelni:
        a. A hitelezo (valamilyen modon ez is az allam, allami bankokon
kersztul....) elengedi az adossagot (ld. bankok rossz hitelei ami mar a
konszolidacio kapcsan is folmerult - korbeertunk), ami azt jelenti, hogy a
privatizacio az allamnak nem bevetel lesz, hanem kiadas. Kiveve, ha a
biztositonak van olyan vagyona , pl.szekhaz..., ami tobbet er, mint az
adossag, de akkor csak ez a kis kulombseg lesz a bevetel.
        b. A vevo adossaggal egyutt kapja meg, de akkor mibol gondolod, hogy
az uj tulajdonos jobban tudja mukodtetni, ha egyaltalan akad ilyen feltetelek
mellett jelentkezo (es meg fizet is erte)?

3. Allami adossagok fizetesenek megtagadasa.
Itt megint kette valik a kerdes: kulso es belso adossagok. Elso ranezesre
mindketto kiadascsokkentes, de a belso adossagok fizetesenk magtagadasa
csodbejutashoz  vezethetne az allmkotvenybe fektetoknel, igy pl sok banknal,
ami a csod tovabbgyuruzeset jelenthetne, a kulso adossag fizetesenek
megtagadasa pedig a kulkereskedelmi partnereink hozzank valo viszonyulasan
rontana. Ez utobbi hatas nyilvan fugg a privatizaltsag fokatol, hiszen ha
valakinek jelentos befektetese van az orszagban, nem mondhatja, hogy matol
kezdve bojkott, es szoba se all velunk. Kivancsi vagyok ra, hogy hogyan
iteled meg, hogy a privatizaltsag mai fokan milyen hatasa lenne az orszagra
a fizeteskeptelensegnek, ill. ha a privatizacio elobbre halad, kevesbe lesz-e
lesujto.....


Udv Zsolt