Jozsa Istvan Gergo irta:

> Tobbek kozott azert is hullajtjak leveleiket a fak, mert a nyar soran 
> bennuk halmoztak fel rengeteg, szamukra feleslegesse es karossa 
> valt anyagot, melyektol ilyen modon a legegyszerubb 
> megszabadulni, ugyanakkor a teli, asszimilaciora kevesbe 
> alkalmas idoben sok energiat sporol meg IMHO.

Ha "tobbek kozott", akkor vannak mas okok is?
Szerintem az, hogy igy megszabadulnak a salakanyagoktol, inkabb az eredmenye
lehet a levelek elhullatasanak, mintsem az oka. Tehat azt el tudom kepzelni,
hogy _miutan_ mar kialakult egy lombhullato fafajta, az idok folyaman
kiszelektalodnak azok a peldanyok, amelyek a lombhullast ossze tudjak
kapcsolni a salakanyagoktol valo megszabadulassal. De a forditottjat
nehezen.

> A fa telen takarekos uzemmodra kapcsol, alig vesz magahoz 
> taplalekot ;-)), mintegy hibernalja magat. Ezert nem teszik tonkre a 
> fagyok.

Nem ertem az osszefuggest, ki tudnad fejteni kicsit bovebben?

 irta:

> Csak annyit, hogy tudomasom szerint semmi nem tamasztja ala azt, hogy az
> ember agresszioja nagyobb lenne, mint az allatoke, sot. Neves etologustol
> hallottam a radioban, amikor regebben hasonlo temat feszegettek, hogy az
> ember bizonyithatoan egy bekes leny.

Azert az, hogy az ember eredendoen bekes leny volna, szerintem eros tulzas.
Az igaz, hogy eredendoen gyenge es gyamoltalan lenyek vagyunk; de semmikepp
sem bekesek, csak nincsenek eros fogaink, karmaink, tuskeink, vagy egyeb
termeszetes tamadofegyvereink.
Minden olyan allatban, amelynek effele fegyverzete van, eros gatlasok
mukodnek, amik szinte mindig megakadalyozzak, hogy a faj/csoporttarsaikban
kart tegyenek. A kutya is jo pelda erre, mert a vitas helyzeteket szinte
mindig fenyegetozessel, erofitogtato gesztusokkal, oldjak meg, es meg ha
osszecsapnak is, ver ritkan folyik. Ugyanakkor ha ket galambot osszezarnak
egy ketrecbe, konnyen lehet, hogy az erosebb modszeresen halalra csipkedi a
masikat! A galambokban nincsenek gatlasok ez ellen, mert nem volt ra
szukseguk: normal korulmenyek kozott nem tudnak egymasban rovid ido alatt
erdemleges kart tenni, es a gyengebbik mindig el tud menekulni. 
Eredetileg velunk is hasonlo volt a helyzet, ezert nincsenek komoly
"beepitett" gatlasaink. Masfelol az emberi agy olyan tag keretek kozott
"programozhato", hogy az oroklott osztoneink nagy reszet felul tudjuk
biralni ilyen modon.

> Az mas kerdes, hogy agresszio eseten mennyivel hatasosabb eszkozei vannak,
> de ha csak egy zsufolt villamosra gondolunk, szamomra elkepzelhetetlen,
> hogy ekkora zsufoltsagu pl oroszlanokat, vagy zebrakat szallito jarmuben
> ne tortenne valami sulyos agressziv cselekedet percenkent, mikozben
> embereknel azert megsem ilyen gyakori.

Tekintve, hogy se az oroszlanok, se a zebrak normalis korulmenyek kozott nem
szoktak kis helyen osszezarva lenni, nem meglepo, hogy ilyenkor az
agressziojukat nem tudjak artalmatlan modon levezetni. Ugyanakkor pl. a
csimpanzoknal mar megfigyelheto, hogy ketrecben osszezarva csokken az
agressziv megnyilvanulasaik szama, lathatoan visszafogjak magukat, sot a
nostenyek igyekeznek bekiteni a himeket, fenntartani a nyugalmat.

> Ha csak a kertben levo ket kutyat nezem, naponta tobbtizszer tortenik
> koztuk valami, az erosebbik reszerol torteno testi fenyitessel jaro
> osszeutkozes. :-)

Na igen, de lattad-e egyszer is, hogy barmelyik allat megserult volna?

> A ketivaru szaporodas persze sokat javit a dolgon, de ha igy folytatodik
> sokaig, akkor az ember alaphelyzetben betegen szuletik. Mar ma is
> megdobbento, hogy az ember az egyetlen olyan faj, amelyik mar-mar nem is
> tud termeszetes modon megszuletni komoly eletveszelyek nelkul.
> Az immunrendszerunk is sokkal gyengebb, mint az allatoke. 
> Gondoljatok csak
> bele, ha ugyanugy ennenk nyers dolgokat foldrol-farol, meg allatokat
> szorostul-borostul, netan hullakat (dogevok), milyen eselyunk lenne
> egeszsegesnek maradni. A vadon elo allatok pedig altalaban 
> igy esznek. Mi meg mar a gyumolcslevet is mosva isszuk. :-)

A nehez szules oka az, hogy az embernek testehez kepest - evolucios
leptekkel merve - viszonylag rovid ido alatt eroteljesen megnovekedett az
agya, es ezzel egyutt a feje is. Tehat ez meg a biologiai evolucio
eredmenye.
Ez a higienia-orulet szerintem is tulzas, de azert ne felejtsuk el, hogy
akar szaz evvel ezelott meg a mi dednagyapaink is altalaban beertek mondjuk
havi egyszeri furdessel ;-)

> Aztan az allatok (szarazfoldiek) homerseklet-kulonbseg turese is
> nagysagrenddel jobb az emberenel. (pl kutya atoltozes nelkul -20 ... +40
> fokig biztosan, -70 ... +50 fokig esetenkent hoallo).
> Az azonos testtomegu allatok fizikai ereje is tobbszorose az emberenek. A
> legerosebb, legkisportoltabb ember is lenyegesen gyengebb egy azonos
> tomegu atlagos medvenel vagy gorillanal.
> Neha arra gondolok, hogy valahogy mintha az ember megsem egy torol fakadna
> a tobbi elolennyel ezek miatt. Tudom, ez butasag, de azt sem tudom, hogy
> es a kulonbseg, ha menetkozben jott letre, akkor mikor? Vagy netan ez
> mindigis igy volt?

Valoszinuleg volt a fejlodesunkben egy fordulopont, amitol kezdve az
intelligencia erosebb szelekcios tenyezove valt minden masnal. Akinek volt
kobaltaja, le tudta gyozni a fegyvertelen ellenfelet, lett legyen az
akarmennyivel erosebb nala. Aki tudott maganak prembol ruhat csinalni, az
nem fazott meg akkor sem, ha nem volt bozontos a mellkasa. Es igy tovabb.
Udv,
Peter

Sziasztok!

Egy kis kiigazitas Takacs Ferinek:
A CT (computer tomographia) nem magneses mezot, hanem rontgen-sugarakat
hasznal.
A vizsgalando testresz korul bizonyos fokonkent keszit egy rontgenfelvetelt,
es az igy kapott informaciobol rakja ossze a computer a tomogramot (retegfel-
vetelt). Magnesesseget az MRI (magnetic rezonance imaging) hasznal. Magneses
mezobe helyezi a testreszt, amitol a reszecskek egy bizonyos szabalyos (kor?)-
mozgast kezdenek. Masodik lepesben radiohullamot bocsat a testreszre, amitol
a reszecskek kiternek ebbol a szabalyos mozgasukbol. A muszer a szabalyos
mozgasba valo visszateres idejet (karakterisztikajat?) meri, ami
anyag-minosegtol fuggoen (csont, agyszovet, folyadek stb.) mas es mas.
Ezt a metodust - szinten korbejarva a testreszt - megcsinalja "minden"
iranybol, es az igy kapott infobol rak ossze a computer retegkepeket vagy
akar 3 dimenzios kepet is rekonstrual.
Folyadek es mondjuk agyszovet eseten a fenti elteres jelentos, hogy kulonbozo
femotvozetek kozott ez milyen lehet nem tudom, IMHO nem lenne alkalmas azok
elkulonitesere.
Ha mar temanal vagyunk, van olyan is, hogy SPECT (Single Photon Emission CT), 
ahol a betegnek veneasan beadott izotop kulonbozo szovetekbe valo beepuleset 
vizsgaljak. A korbejaro detektor az izotopbeuteseket szamolja, a computer
pedig ebbol pakol majd ossze egy tomogramot. A kep denzitasa a szovet 
verataramlasaval lesz aranyos.
Ide tartozik a PET (Positron Emission Tomography) vizsgalomodszer is, ahol a 
kapott kep a szovet cukorfelhasznalasaval lesz aranyos. 
Az elso ketto statikus, az utobbiak ertelemszeruen funkcionalis 
vizsgaloeljarasok.

Udv,
Andras

Tamas
>De akkor en is hadd kerdezzek. Mitol fugg, hogy egy anyag atlatszo-e?
>A folyadekok jo resze atlatszo (de nem mind), a szilard anyagok jo resze
>nem atlatszo (de nem mind az).

Ha a feny kolcsonhat a kozeggel, vagyis a kozeg elektronjai visszaveszik azt
az energiat, ami a kisugarzas helyen alacsonyabb szintre ugro elektronok a
terbe emittaltak, akkor a kozeg nem atlatszo.

Ha a fotonoknak nincs akkora energiajuk, hogy az elektronokat atlokjek azon
az energiatartomanyon, amit azok nem vehetnek fel (elektronpalyak kozotti
szintek), akkor a kozeg atlatszo.

Ezekenek a dolgoknak a halmazallapothoz igen keves koze van.
Lathato tartomanyban a femek elnyelik a fenyt, a folyekony higany es
gallium is, a felvezetok kozott a tiltott sav nagysagatol fuggoen vannak
atlatszoak es nem atlatszoak is, a szigetelok tobbsege atlatszo.

Nem lathato tartomanyban egyes gazok atlatszatlanok. Igy merik a CO-t a
kipufogogazban.


Istvan,

>1999 apr. 28-an az RTL KLUB adasaban a 20,50-kor kezdodo FREY
>Dosszie musoraban szerepelt a kepalairas szerint Dr. Edwin C. May
>"parafenomen kutato CIA" valamint Joseph McMoneagle "parafenomen
>katonai kem". Az utobbival kapcsolatban Frey ur azt mondotta: "1979-ben a
>Pentagon, az amerikai hadsereg is elkezdett erdeklodni es felallitott egy
>6 fobol allo - ez titkos akcio volt egyebkent - parafenomenekbol allo
>hirszerzo
>csoportot." Aki a musort nem latta - en videon rogzitettem - annak
>elmondom: ha a parafenomen katonai kemnek elmondottak egy hely foldrajzi
>kordinatait, akkor a muholdak altal nem lathato foldalatti letesitmenyeket,
>esemenyeket es torteneseket erzekeltek, amint McMoneagle ur elmondotta:
>kepi es hangi mozaikokbol all ossze benne az informacio. Legnagyobb
>sikerkent egy szovjet tengeralattjaro foldalatti megepiteset "latta" es az
>ezt koveto vizre bocsajtas informacioit igazolta.
>
>Mi lehet az igazsag ezzel a ket szavahihetonek latszo urral es a hitelesnek
>tuno eloadottakkal kapcsolatban?

Talan az, ami az osszes egyeb joslasi es egyeb esetben.
A nem sikeres eseteket nem jegyzik, ami sikeres azt igen.
Aztan nem lattuk a rajzokat. Mennyire hasonlitott az eredetire ?
A tengerhez kozeli nagy, titokzatos epuletrol nekem (paratudas nelkul is)
azonnal a tengeralattjaro jut eszembe.

Valami ilyesmi. Sokkal tobb nemigen lehet, mert ha a dolog jol menne,
akkor mar reg kirugtak volna a "hagyomanyos " kemeket.

Janos

Szilagyi Andras irta a para-jelensegekrol:
> A legrosszabb az egeszben, hogy mindez nem csalas, hanem valosag. Az
> eddigi tapasztalatok szerint olyan embereknel gyakoriak ezek a
> kepessegek, akik eletuk korabbi szakaszaban sulyos traumat vagy 
> traumakat eltek at, tartos stressznek volt kiteve.

Erdekelne, hogy milyen vizsgalati modszereket hasznalt Edwin May.

Amilyen kiserletrol en tudok, az statisztikai modszert hasznalt:

Egy ugynevezett "ado" szemely ele tett szimbolumokat (pl. kartyak)
kellett a "vevosereg" kitalaljon. A telepatia jelensegben hivo
szemelyek a veletlen talalat gyakorisaganal tobbszor talaltak ki,
hogy mit lat az ado. A nem hivo szemelyekbol allo csoport tagjai
a becsult statisztikai atlagnal ritkabban jeleztek jo
talalatot. Ez azt mutatja, hogy mind a hivo, mind a nem hivo
csoport eseten volt telepatia, csak nem azonos modon reagaltak ra
a szemelyek.

Nem emlekszem szamszeru adatokra, de ha letezik is a jelenseg
hetkoznapi embereknel, valoszinuleg nagyon kicsi az 
adatatviteli kapacitas.

Egyes elmelkedesek szerint a telepatia egy osi kommunikacios forma,
amely a modern embernel szinte teljesen elsatnyult.
Elkepzelheto, hogy nagyon kis frekvenciaju (~10 Hz)
elektromagneses hullam tudna kozvetiteni telepatias 
"kolcsonhatast", mert ez az a frekvenciatartomany, amely 
eleg melyen kepes behatolni a tengervizbe, athatol a viszonylag
vastag femretegeken is (tengeralattjaro), raadasul a rendkivul
nagy hullamhossz miatt kis veszteseggel terjed a legkorben
igen nagy tavolsagokra, mert a foldfelszin es az ionoszfera
altal hatarolt terresz elektromagneses uregrezonator modjara
kepes kis frekvencian berezegni -ami altal az adotol tekintelyes
tavolsagban is nagy tererosseg alakulhat ki.
Az elmelet szep es erdekes, de elolenyak altal kibocsatott 
ilyen kisfrekvencias hullamokat eddig meg nem sikerult 
kimutatni, igy a dolog egyerore inkabb a spekulaciok 
teruletere esik.

Attila

>Az uveg optikailag homogen, a fenysugar nem foglakozik a hullamhosszanal
>jelentosen (nagysagrendekkel) kisebb egyenetlensegekkel, ezert nem is tudod
>azt a szerkezetet fenymikroszkoppal vizsgalni, a fenysugar szamara az a
>rendezetlenseg nem lathato.
Most meg jobban nem ertem. Ha tul kicsi a fenynek egy "uvegmolekula",
akkor miert hajlik el miatta?


>De akkor en is hadd kerdezzek. Mitol fugg, hogy egy anyag atlatszo-e?
Ezt en is szeretnem tudni.
K.L.

Ordog Istvan irta az RTL Klubon latott musorrol, amelyben Edwin May
parapszichologus es Joe McMoneagle parafenomen szerepelt:

> Aki a musort nem latta - en videon rogzitettem - annak
>elmondom: ha a parafenomen katonai kemnek elmondottak egy hely foldrajzi
>kordinatait, akkor a muholdak altal nem lathato foldalatti letesitmenyeket,
>esemenyeket es torteneseket erzekeltek, amint McMoneagle ur elmondotta:
>kepi es hangi mozaikokbol all ossze benne az informacio. Legnagyobb
>sikerkent egy szovjet tengeralattjaro foldalatti megepiteset "latta" es az ezt
>koveto vizre bocsajtas informacioit igazolta.
>
>Mi lehet az igazsag ezzel a ket szavahihetonek latszo urral es a hitelesnek
>tuno eloadottakkal kapcsolatban?

Szorol szora igaz, amit elmondtak. Edwin C. May fizikus, evtizedek ota
foglalkozik tudomanyos parapszichologiaval, abszolut korrekt tudomanyos
modszerekkel. A kutatast husz even keresztul mintegy huszmillio dollarral
finanszirozta az amerikai kormany. Edwin May aprilis 26-an az ELTE
Kiserleti Pszichologiai Tanszeken is tartott egy nagysikeru eloadast,
ahol magam is jelen voltam. Sok erdekes reszletet elmondott a
kutatasokrol, peldaul hogy a legujabb vizsgalatok szerint a foldmagneses
ter valtozasai erosen befolyasoljak az ESP-jelensegek elofordulasat.
Barmilyen hihetetlenek is ezek a jelensegek, ma mar kokemeny es nagyon
szigoru tudomanyos bizonyitekok vannak a letezesukre. A mechanizmusukrol
viszont -- ahogyan Edwin May is elmondta -- fogalmunk sincs. A musorban
szerepelt parafenomen, Joe McMoneagle is kb. 20 eve egyutt dolgozik Edwin
May-jel, es teljesen szavahiheto. Az eloadason egeszen elkepeszto
tortenetek is elhangzottak, pl. McMoneagle egy elveszett gyerek fenykepe
alapjan meg tudta mondani, hogy a gyerek az USA mely varosaban, melyik
utcaban, melyik hazban talalhato. Maskor egyetlen alairas alapjan
megmondta, hogy az alairas tulajdonosa hol van; egy titkos katonai
bazison tartozkodott, amirol McMoneagle pontos terkepet rajzolt, es
megmutatta, melyik epuletben van az illeto.

A legrosszabb az egeszben, hogy mindez nem csalas, hanem valosag. Az
eddigi tapasztalatok szerint olyan embereknel gyakoriak ezek a
kepessegek, akik eletuk korabbi szakaszaban sulyos traumat vagy traumakat
eltek at, tartos stressznek volt kiteve.

Edwin May egyebkent egy honapig Magyarorszagon fog tartozkodni, ugyanis
itt vesz reszt egy kiserletsorozatban.

Szilagyi Andras

Sziasztok !

> Ha tevedek, javitson ki valaki, legyen szives!
Tevedsz.  A  legellenallas nagyobb sullyal esik latba, mint az altalad
megemlitett  dolgok. Tehat nagyobb magassagban, gyorsabban es relative
kisebb ua. felhasznalassal repul a repulo.

Udv,
Feri

> A ketivaru szaporodas persze sokat javit a dolgon, de ha igy folytatodik
> sokaig, akkor az ember alaphelyzetben betegen szuletik. Mar ma is
> megdobbento, hogy az ember az egyetlen olyan faj, amelyik mar-mar nem is
> tud termeszetes modon megszuletni komoly eletveszelyek nelkul.

Egyetlen faj sem tud megszuletni "komoly eletveszelyek" nelkul. Mas 
kerdes, hogy mondjuk egy 5 %-os mortalitast maskeppen ertekelunk az 
embernel, a tizmillios Ft-os versenylovaknal, a fusti fecskenel, 
vagy a szunyognal.

> Az immunrendszerunk is sokkal gyengebb, mint az allatoke. Gondoljatok csak
> bele, ha ugyanugy ennenk nyers dolgokat foldrol-farol, meg allatokat
> szorostul-borostul, netan hullakat (dogevok), milyen eselyunk lenne
> egeszsegesnek maradni. A vadon elo allatok pedig altalaban igy esznek. Mi
> meg mar a gyumolcslevet is mosva isszuk. :-)

Szerintem nem voltal meeg forrashianyos vizituran!
Nem toxikus, nem vegyszerrel kezelt nyers novenyi eteltol semmi 
bajunk nem lesz, es a nyers hus evesere is at tudnank allni (a ragas 
lenne a legnagyobb gond). A kerdes neemileg rokon az elozovel: az 
ember mivel ki tudja zarni, ezert kizarja az ilyen eredetu fertozesek 
lehetoseegeet (igy aztan sokaig is el!). Ez nem jelenti azt, hogy 
amennyiben nem tudna kizarni azokat, akkor nem maradna nagyszamu 
szaporodokepes ember, aki tulelne az etrendvaltast, es azt sem 
jelenti, hogy mivel az allatok nem tudjak kizarni ezt a rizikot, 
ezert nem betegszenek meg idonkent az ossze-vissza zabalt dolgoktol 
(soot gyakran bele is doglenek). Amugy az ember mint affele mindenevo 
tobbfele dolgot meg bir enni, mint mondjuk egy gazdaspecifikus 
leveltetu, megsem gondolja senki, hogy baj van ez utobbi 
immunrendszerevel. 

> Aztan az allatok (szarazfoldiek) homerseklet-kulonbseg turese is
> nagysagrenddel jobb az emberenel. (pl kutya atoltozes nelkul -20 ... +40
> fokig biztosan, -70 ... +50 fokig esetenkent hoallo).
> Az azonos testtomegu allatok fizikai ereje is tobbszorose az emberenek. A
> legerosebb, legkisportoltabb ember is lenyegesen gyengebb egy azonos
> tomegu atlagos medvenel vagy gorillanal.

> Neha arra gondolok, hogy valahogy mintha az ember megsem egy torol fakadna
> a tobbi elolennyel ezek miatt. Tudom, ez butasag, de azt sem tudom, hogy
> es a kulonbseg, ha menetkozben jott letre, akkor mikor? Vagy netan ez
> mindigis igy volt?

A kutya birja a hideg-meleget, a gorilla eros, a szocske nagyot 
ugrik, a gilisztanak nyalkas a bore stb.  (een meg olyan faazos, 
gyenge, ugyetlen es szaraz boru vagyok):

a) Egyetlen fajban (ember) miert lenne meg ez a sok kulonbozo fajbol
osszeszedett "jo" tulajdonsag?

b) az embernek nagy az agya: eszkozoket keszit, amiket szervkent
hasznal: mennyivel jobb a nagy szorzet, vagy vastag zsirreteg, mint
egy fol-le veheto kabat, vagy egy kalyha?

A merev, nehezen valtoztathato "biologiai" szervekhez
kepest osszehasonlithatatlanul nagyobb valtozatossagot es a 
korulmenyekhez valo jobb, es sokkal gyorsabb alkalmazkodast biztosito
eszkoz-szervek erteket az ember elterjedese es igen kulonbozo
korulmenyek kozotti eletkepessege bizonyitja. Az eszkoz-szervek
birtokaban egyes "sajat" biologiai szervek foloslegesse valnak, 
illetve kisebb teljesitmenyuk is elegseges lesz a fajfenntartashoz. 
(pl: szemuveges emberek is jol megvannak, vagy a csigahazon belul 
folosleges a csiga belso szerveit vedo plusz egy kultakaro).

Hasonlo folyamatok figyelhetok meg a parazitaknal: mivel a 
taplalekforras a belgiliszta szamara korlatlanul rendelkezesre all, 
ezert a taplalekszerzest szolgalo szervei jelentoseguket vesztik, 
vagy peldaul a kakukk sem kepes mar egy "normalis" feszket csinalni.

Errol is szol az evolucio.

Az ember nagy teljesitmenyu, konnyen valtoztathato eszkozokre csereli
a szerveit, azaz a "levaltott", vagy "kisegitett" szervek 
teljesitmenyenek jelentosege az emberi faj ratermettsege 
szempontjabol csokken. 

(Ezek alapjan ha van szemuveg, de nincs potagy, akkor az x %-al 
nagyobb teljesitmenyu agy nagyobb elonyt jelent, mint a 10 x %-al 
gyengebb szem okozta hatrany, azaz a rossz szemuek kevesbe rontjak az 
emberi faj teljesitokepesseget*, mint a makkegeszseges izomagyuak.)

kiba