nak:

Kedves Gyuri!

Koszonom az ertekes cimeket!

Udv, Gruiz Marton.

Kedves HANGosok!

   irta:

> Mellesleg a grabberek szerintem sem vegeznek tul sok hibajavitast, (nem
> is nagyon tudnanak, mert nem kapjak meg a hibajavitas elotti redundans
> adatokat) de bizom benne, hogy maga a CD-ROM olvaso annal inkabb.

Kellene egy olyan program, ami bithelyesen egy az egyben leszedi a cd-rol
az adatot (tobbszori olvasas stb.), majd - es ez a lenyeg - "atporgeti" az
egeszet egy masik file-be, de kozben a redundas adatokkal kijavit amit tud

Kedves HANGosok!

A szoban forgo DG lemezrol erdeklodtem a Zenebonanal, ahonnan az alabbi
valaszt kaptam:

> A Dvorak cselloverseny nemreg megjelent  DG Originals sorozataban, de
> a DG ostoba export korlatozasa miatt (mas volt 'szovjet' muveszek
> felveteleivel egyutt: Richter, Oistrakh, stb.) 'hivatalosan' nem
> forgalmazhato Magyarorszagon. Utananezunk, mit tehetunk az ugyben.

Most akkor mi van??? Ertitek ezt?
Velemenyeket kerek, hogy mi ez az egesz.
Hogyan lehet akkor egy ilyen lemezhez jutni itthon?

Udv, Gruiz Marton.

> Felado :  [International]
> Temakor: Erosito, (korabban Jamo) ( 20 sor )

> Kicsit regebbi ujsagokban gyakran talalkozni a Denon PMA-280-nal.
> Az ara altalaban 35000 alatt van igy hasznaltan.
> Erdemes vele tenni egy probat?

A 280-as mar nem emlekszem, hogy hogyan szol, az egyik
havernak volt regebben es csak eleg rovid ideig tartotta
meg.
Annyi viszont bizonyos, hogy az nem "SE" szeria, azokbol
pedig ki szokas hagyni a tapegyseget, es a jeluton tobb
ponton is szokas sporolni, az pedig a hangjukon is
hallatszik. Eddig barmely SE szeriat hallgattuk meg egy
kommersz mellett (pl 350SE/360, 250SE/250), mindig dramai
kulonbseg volt. Nem csak azert, mert az izmosabb tap miatt
kevesbe fulladt, melyebbre ment, dinamikusabb volt, hanem
azert is, mert sokkal levegosebb volt az SE. Ez kulonosen a
350SE-nel igaz !!! Ezutobbi megszegyenitett mar joval
dragabb Denon (nem SE) modelleket is. (minden szempontbol)

A 250SE-t feketen megkapod 42-43.000. korul, a 350SE-t pedig
57.000. korul ujonnan. En nem gondolkodnek ezek utan a
280-ban.



ui.
nem minden jo, ami SE !!!!!!!

ui2.
A multkor nem irtam le, hogy a pici denon erositokre (sajnos
az SE-kre is) muzikcenter stilusu hangszorocsatlakozokat
raknak, amit elso mozdulattal erdemes lecserelni banan
aljzatra. 

ui3.
az utolso Hifi-piacban egyebkent volt egy 250SE.


Udv,

GyG

Tamas irta:

>=======================================================
>Felado :  [Hungary]
>Temakor: cd formatum + tobbet esszel mint dollarral ( 72 sor )
>Idopont: Sat Nov 20 07:41:12 EST 1999 HANG #613
>- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
>Ed irta:
>
>>> Most olvastam, hogy a szabvany szerint a CD egy
masodperc alatt
>>> 200 korrigalhato hibat tartalmazhat...
>>Ha javithato a hiba, akkor miert romlik a hangzas? Vagy a
>> javitason interpolalas ertendo? Akkor ertem.
>
>Elkezdtem gondolkozni, hogy is van ezekkel a cdkkel, meg
>CD-DA formatummal (eszmefuttatas kovetkezik)
>
>...
>
>Most jon a varazslat:
>Fogok egy harmadosztalyu noname CD-R lemezt, berakom a PC-s
>harmadosztalyu CD-iroba, felirok ra valamit szamitogepes
>formatumban (mondjuk egy programot meg egy wav-hangfilet).
>Aztan belerakom egy harmadosztalyu 10 eves Goldstar
>CD-ROM-ba (eszmei erteke 1000Ft). Bitrol-bitre pontosan
>visszajatsza az egeszet. Azon lehet vitatkozni, hogy a
>wav-filebol ki mit hall, de hat a program, az mukodik,
>ugyhogy 100%, hogy bitre azonos az elolvasott informacio a
>felirttal.
>Pedig kepzelhetitek, hogy abban a Goldstar CD-ROM-ban
>mekkora hangsulyt fektettek a rezgescsillapitasra, meg az
>elektronikara. Semennyit.
>
>Mi a magyarazat? Hogy lehet hogy az ertektelen CD-ROM
>bit-pontosan visszajatsza akarmelyikrol CD-R lemezrol az
>informaciot, a 1MFt highend csoda meg a sajtoltrol sem?
>A magyarazat az audio es a szamitogepes CD formatumok
>kulonbozosege. Az audio cd formatum egy nagy rasz. Es most
>nem a 44.1/16bitre gondolok, hanem ahogy az rogzitve van a
>lemezen. Ha a szamitogepes CD-formatumot hasznalnank az
>audio CD-ken is, akkor sok kivalo mernoknek nem kellene sok
>eves faradsagos munkaval elerhetetlen aru CD-transzportokat
>kifejleszteni, hanem egy nehany ezer forintos
>mechanika+elektronika eleg lenne a legdragabb rendszerekbe
>is. Miert hasznaljuk megis a rosszabb, megbizhatatlan
>formatumot? Talan elhamarkodott tervezes, talan valakiknek
>ez az erdeke. Nem tudom.
>
>...Kivancsi vagyok a velemenyetekre.

Minthogy egy tobbmilliardos (USD) piac terepult erre a sz@r formatumra, ezert 
senkinek (erts akik a penzt SZERZIK belole es nem FIZETIK ra) sem erdeke, hogy 
ezt lenyegesen megvaltoztassa. Annal inkabb sem, mert egy egyertelmuen 
kiolvashato formatum jogdij problemakat felvet. ti. atkozott konnyu 
hibamentesen masolni.

Megoldas lehetne, ha pl. valaki gyartana egy (mp3 player - pl. RIO - mintara 
mukodo) hifi wav lejatszot, ami CD-ROM-ot (es mondjuk meg DVD-t + DVD-R-t) 
fogad el adathordozokent. Bele van epitve egy lebutitott ipari 486-os, meg a hi
fi 
hardware. Nesze semmi fogd meg jol. Ez kb (az elmebetegen jo minosegu 16x 
tulmintavetelezesu, 32 bites sulyozott AI-s interpolacioval mukodo DAC-el egyut
t is) 
kevesebb lenne mint egy mila es minima annyit hozna ki a felvetelbol amennyi 
fizikailag  lehetseges. (onnan mar csak az marad, hogy az AI-t okositjuk, ami e
gy 
ido utan pl. mar a felvetel eredeti hangszinkepet probalja rekonstrualni a szob
aban 
mikrofonos visszacsatolos rendszerben - persze lehet, hogy hulyeseg - el lehetn
e 
tarolni egyeb adatokat is felvetelrol: idealis esetben milyen terben kellene, h
ogy 
szoljon, milyen frekvenciaaranyokkal etc.)

Persze. Ameddig a lemezkiadok CD-n adjak a kutyut es nincs senki aki wavbol 
(vagy mas esetleg redundans, CRC-s magasabb FRQ/bitrate formatumban, talan 
egy bizonyos adatvesztes nelkuli tomoritessel etc.) lejatszo kutyut epit...

Esetleg, ha van valaki aki eleg elszant itt a Hangon az audiofil kutyu-gyartok 
kozott, 
vagy mernokember es ert mindket terulethez (audio+computer), az megkiserelhet 
egy prototipus futomuvet (a DAC egyenlore adott).

Kivancsi lennek, mi lenne a vegeredmeny (hangminosegben), ha ugye pufferelve, 
valami SRAM sebessegu memoriabol kiolvasva megy a DAC-nak a jel, ugy, hogy 
a felvetel ugyanaz a minoseg, mint ami kijon a studiobol...

Udv

Aron

Haliho!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: A grabberek es a hibajavitas ( 24 sor )
> Nem orulok, hogy ezt irod, mert a kozeljovoben szandekozom en is venni
> egy Plextor CD-irot (W4220, ha jol emlekszem neked is ez van). Azt
> gondoltam, hogy ezzel majd tokeletesen fogok tudni grabbelni is.

Azthiszem tiszta vizet kell onteni a poharba.
Mindjart az elejen hangsujozom, hogy ez az En privat velemenyem, ha vmit
rosszul tudok, akkor ne tartssa titokban.

Szoval a jitter, ill. hibajavitas a cd grabbelesnel nem a digitalis
jelsorozat idozitesi hibainak javitasat jelenti.

A lemez felepitesebol adodoan nem lehet a lezert ugy pozicionalni, mint a
winyokat. Folyamatos olvasasra lettek tervezve, es ha jol tudom akkor csak a
trakkek elejere tud pontosan bealni az olvaso. Utanna folyamatos adattomeg
van. Ha olvasas kozben vmilyen okbol elveszti a szinkront (betelt a puffer,
ujra kell olvasni az adott blokkot, maert vmi hiba van benne), akkor az
ujraolvasando blokk elott elore meghatarozott mennyisegu blokknak meg kell
egyezni ahhoz, hogy biztosan ujra tudja olvasni a problemas blokkot, es
onnan folytatni az adatok kuldeset.
pl.
blokk23,blokk24,blokk25.blokk30
Ha hibat talal a 25-os blokkban akkor vissza kell talalnia az elejere, ezert
visszaugrik Xblokkot, majd elkezdi osszehasonlitani a letarolt adatokat az
aktualisan olvasottal. Ha az eppen kiolvasott adatok megegyeznek a mar
letarolt 23-as,es 24-es blokkal, akkor a kovetkezo blokk mar a 25os adatait
fogja tartalmazni, tehat ujbol helyrealt a szinkron, mehet tovabb az
olvasas.

Na kb ezt vegzi el a Plextor HW-esen, vagyis nem a grabbelo prgnek kell
bajlodni a szinkron ujboli felepitesevel.
Egyebkent nekem is szimpi a Plextor most egy 4/2/20-as ujrairot nyuzok, es
nagyon megvagyok vele elegedve.

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: cd formatum + tobbet esszel mint dollarral ( 72 sor )
> is. Miert hasznaljuk megis a rosszabb, megbizhatatlan
> formatumot? Talan elhamarkodott tervezes, talan valakiknek
> ez az erdeke. Nem tudom.

Pl. Ha Te ebbol elnel, akkor mi lenne az erdeked?
Az AudioCD-t nem arra terveztek, hogy tokeletes masolatot lehessen kesziteni
rola. Ez Direkt van igy kitalalva.
Kepzeld csak el, hogy pl.a negy evszakot, csak egy HW kulcs birtokaban
halgathatnad meg.

> amikor irrealisan draga alkatreszeket ki lehet valtani (es
> felulmulni) olcso megoldasokkal, csak egy kis mernoki
> odafigyelesre van szukseg.

Gondolj vissza az elmult honapok MP3 botranyaira. Pedig az aztan tenyleg
ront a minosegen, es megis mekkora balhe volt belole.

Pa:Magic/the phantom

Szervusztok!

Ma este volt a nemet zenekar koncertje az Ifjusagi Hazban Kecskemeten.
Kelta, ir zenevel kezdtek, de ez csak nezocsalogatas lehetett,
tisztessegesen (nehany bizonytalansaggal) vegigjatszottak a 3/4 orat.
Szunet utan viszont VI-XIV. szd-i europai zenevel folytattak (spanyol,
olasz, nemetalfoldi, alban, bolgar, viking - ez kulonosen jo volt).
Latszott a zeneszeken is hogy elvezik amit csinalnak. Ez abbol is
latszott, hogy Michael Bach egyre surubben poenkodott (magyarul!). Az
Ifjusagi Otthon probalkozott hangositassal, de nem igazan volt ra
szukseg (Michael egy ido utan felre is rakta az egyik mikrofont). A
hangszerek kozott dominalt a duda (skot, sajat keszitesu, ahogy
megtudtuk). Nagyon nehezen tudott a jonep a szekeken maradni.
A vegen lehetett venni kazettat, de sajna csak par darab volt, en meg
lemaradtam rola. Nincs valakinek ilyen (kozepkori; reneszansz elotti)
zeneje, vagy tudja Kecskemeten hol lehet ilyenhez hozzajutni?

  

Udvozlettel,
 Sanyi                          mailto:

Tibor irta:

"Mikor szuper digitalis felveteleket hallgatok, akkor mindig
megfogadom, hogy eleg az archiv dolgokbol, [...] Azutan megveszek egy
recsegosebb mosottabb 1930-as evekbeli Schnabel vagy Menuhin lemezt s
hallgatva, a harmadik utem utan eltunik minden zaj, csak a zene szol.
Orulok, hogy igy van, mert megfosztanam magam a regi muveszek adta
elmenyektol."

Igazad van Tibor, de mennyire! Csutortokon feltettem a tarsasagnak
Furtwangler Don Giovanniojabol Elvira ariajat. Egyaltalan nem tetszett
a hang dehat, mondta az egyik zeneerto holgy: "elvegre 1950-bol nem
lehet jobbat elvarni". Igen? Hallgassuk meg ezt akkor es feltettem egy
masik cedet. "Ez igen!", mondtak mindannyian, a "sound" itt perfekt es
az eloadas is nagyon megfelelo.
Nagyon meglepodtek mikor megtudtak; a masodik 1936-ban keszult
Glyndebourgban Busch vezenyletevel. Luise Helletsgruber nem erte el a
Schwarzkopf hirnevet de megallja a helyet.

Valaki azt tetelezte, hogy engem nem erdemelnek a technikai kerdesek.
Nem igaz, mint mondtam mar en is autokonstruktor vagyok, leginkabb a
hangfalok iranyaban es mondhatom kivalo eredmennyel. Mikor a nemreg
elhunyt Veronese epiteszmernok eljott, megdobbent: "itt jobban lehet
hallgatni mint nalam!" mondta. Eddig a varosban O volt a hiteles forum
ebbol a szempontbol. Oruletes osszegeket adott ki a legjobbakra,
megvallom: az en eredmenyem reszben a szalon jobb akusztikajanak is
koszonheto. Ami, egy kicsit nevetseges a dolog; mikor meg atepitesben
voltunk akkor eljott megnezni, korulnezett es azt mondta: "en nem
latok itt semmifele szalont". Pedig a hatalmas uj reszet az egyetemnek
O epitette es sok fontos dolgot a varosban.

En jobban szeretem a jo eloadot konzervdobozban meghallgatni mint
eloben a szamar sikitot vagy azt aki rosszul enekel, nem tudja atelni
se erzekeltetni az eneket. A hangszeres zenenel mar erzekenyebb vagyok
a zorejekre.

Ivan

Tiborkam most tevedtel: en a felit se tudom mint amit Te tudsz. Hiaba
irod  Muti-rol, hogy  "Ennyit szedtem ossze a fejemben rola, ha kell
meg utananezek dolgoknak, de szerintem Ivan ennek a tobbszoroset
tudja." mert nem igy van. Muti igen ellenszenves mint ember
mindenkinek de mint zenesz, le kell elotte venni a kalapot .

Szemelyesen sokmindent tudhatnek rola ha nem romlott volna el a
kapcsolat egy kozos ismerossel (iktusza lett). Molfetta varosaban
szuletett, a delvideken, nem messze Bari varosatol. Sokhelyen mint
"Napolyi" tunik ferl de azert mert ott tanult a Konzervatoriumban.
Evek ota Ravennaba el, jol tudja az o fia iskolajanak igazgatoja mikor
a Mester szemelyesen kozbejart, hogy ne buktassak meg a szamar fiat!
Egy alkalommal talaltam rokonszenvesnek mikor egy videon Karajan
Salzburgi munkajarol beszelt.

Ez minden!
Udv. Ivan

Uj szerelmemrol, Bryn Terfelrol irok par sort. Szombaton Gino
baratomnal hallottunk par reszletet Mendelssohn Elijah oratoriumabol
vele. Nehezen emlekszem, kiveve Fischer-Dieskaut, olyanra aki igy
tudja a felhangot hasznalni de ugyanakkor megvan a teljes ereju hangja
is, joval erosebb mint a Dietriche. Az Abbado koncertjebol is
meghallottuk a "Credot", osszehasonlithatatlan dinamikaval. az utolso
szavak; "e poi... e poi... (magyar kiejtesben pojii) "e nulla" alig
voltak hallhatok de abszolut tokeletesek.

Sok draga lemezt rendeltem meg de nagyon faj a fogam a Terfel-Bartoli
cedere is. Szep bemutatot lattam muholdon keresztul a francia ARTE
leadon. Ezt is meg a lemezt is igen ajanlom a tarsaknak.

Ivan

Sziasztok!

Nehany reakcio:

> ... Mert a grabberek nem vegeznek semmifele hibajavitast.

A drive csinal, ha csinal.

>Nem orulok, hogy ezt irod, mert a kozeljovoben szandekozom en is venni
>egy Plextor CD-irot (W4220, ha jol emlekszem neked is ez van). Azt
>gondoltam, hogy ezzel majd tokeletesen fogok tudni grabbelni is.
>Ezert kerdeznem, hogy amit irtal azt tapasztaltad a Plextorral, vagy
>csak olvastad/hallottad valahol?
>Mellesleg a grabberek szerintem sem vegeznek tul sok hibajavitast, (nem
>is nagyon tudnanak, mert nem kapjak meg a hibajavitas elotti redundans
>adatokat) de bizom benne, hogy maga a CD-ROM olvaso annal inkabb.
> Pl. ha egy millimeteres furoval atfurod a CDt, a lejatszast ez nem
> zavarja. Korrektul helyreallitja a redundans infobol az eredeti
> hangot. De ugyanezt barmivel grabbelve egeszen fals hangot lehet
> kapni, ha ugyan ki nem kopi a grabber.
>Ezt probaltad a Plextorral is?

Olvasot is vegyel (ultraplex 32x vagy 40x). Az irokrol hallottam rosszat is.
Az atfuras mar elnezest baromsag! Ha csak a tetejen serult es egy pici
helyen is hianyzik a tukrozo reteg mar meg sem szokta ismerni a CD-t,
nemhogy lejatszana, de probald ki!

Udv,
Sandor

"Latom nem kedveled Domingot, ez egy eleg "durva" kritika volt.
Mi a baj vele?
(Nem kell megijedni, en nem egy Domingo rajongo vagyok... :)))
Es Pavarottit sem szereted? Bevallom nekem tetszik a hangja, mert
hihetetlenul egyedi, teljesen elut mas enekeseketol. "

Valoban. Nem szeretem Domingot. Nem a baritonalis tenorjaval van bajom,
mert azt a hangfajt nagyon kedvelem. Kety gondom van. Az egyik, hogy a
magas hangjai mindig eroltettetek es preseltek. Tudom ez nem enektechnikai
terminologia (remelem Ivan kijavit!), csak igy hallom. A masik, hogy semmi
onkontrolja sincs. Shakespeare mester-szinesze mondja a Szenyivaeji
alomban, hogy ide nekem az oroszlant is. Nos Domingo ez a szinesz.
Telhetetlen etvaggyal, valami versenyfele indittatassal mindent enekel.
Mozart-Massnet-Wagner- es sorolhatnam meg az aldozatait.
Hogy egy kicsit viszafogjam az elet a nem gonoszkodasnak szant soraimnak,
leirom, hogy utolso Othello felveteleben (gondolom a tehetseges
karmesternek koszonhetoen) visszafogta magat, kitunoen "jellemabrazol", s
hibatlanul enekel, meg a magas hangjai is jok (nem is ordit). Nem lett
volna semmi baj vele (nekem), ha megmarad a verismus es a Verdi muvek
egyikenel, masikanal.
10 eve kellett volna abbahagynia.
Jo meg a Kleiber fele Traviataban (DG) es a neki valo Parasztbecsulet
felvetelekben.
Elnezest a Domingo rajongoktol.

Pavarotti.
Sokkal szebb hang, hibatlan enekstilus, laposabb jellemabrazolas.
O is ramereszkedett a "hataron tuli teruletekre" (Othello), de tobb
onmerseklettel.

Szigoruan sajat velemeny!

Mas.
Casals.
Igen. Erdekes modon a nagy muveszek tobbsegenek technikai kepessege nagyon
sokaig megmarad, s termeszetesen a kifejezo ero gazdagodik. A surusodo (?)
technikai problemakat azonban hatterbe szoritja az eloadas erzelmi,
gondolati gazdagsaga. Nem altalanos.
Casals nagyon sokaig nagyszeru muvesz volt,maradt. De ott van Starker, tul
a hetvenen, Rosalyn Tureck kilencvenhez kozel, s a tobbiek, Horszowsky,
Richter, Arrau, Heifetz, Wand. Nemelyikuknel a tempok tuntek es tunnek
lassubbaknak. Ez lehet az oregedes jele? Ugyanakkor, most hallottam, a
hiresen vontatottan vezenylo Knappertsbusch korai Wagner felvetelet, ami
szinte elviselhetetlenul lassu volt. O "javult" az idovel.
Vegul egy anekdotta:
Rubinsteinrol mondjak (igaz-e, nem tudom, de jol hangzik)
Mikor bejelenetette, hogy abbahagyja (patriarcha korban), megkerdeztek,
hogy azert, mert fel, hogy melle ut, nem talalja el a billentyuket?
- A billentyukkel semmi, bajom, -valaszolta-azokat megtalalom, csak a
zongorat nem.

Mas.
A tavaszi szamitasok idejen valamivel tobb mint 1600 komolyzenei CD-m volt,
azota tartom a lepest a Milleniumi szam kozeledtevel. LP-m 1000 van, annak
gyujteset abbahagytam.

A szamok onmagukban nem mondanak semmit, raadasul nehany hete tudom Kovary
Peter levelebol, hogy egy-ket dekadon belul kidobhatom oket.

Udvozlettel:
 Tibor