Kedves Vaskalapos Janos:

Nem vagyok sem kertesz, sem mezogazdasz es csak sajat velemenyemet irom.
Nem hiszem, hogy a sargarepa merete lenyeges. Ha van eleg helye es a talaj
termekeny, akkor nagyra no. A szomszedom pl felkilos egyedeket is termelt,
mindenfele kezeles nelkul. Gondolom a piacra szant sargarepat surubben
ultetik, hamarabb kihuzzak, mert a haziasszonyok a csomoba kotott, vagy
altalaban kisebb, talan izletesebb aprobb gyokereket szeretik. Tapanyagban
sem lehet kulonosebb elteres. Nem hiszem, hogy a sargarepat valahol is
"novekedesi hormonnal" kezelnek, nem erdemes.
					Udvozlettel             Emil

>> VAti:
>> Ugy tudom ez az elvi problema mert sehol nem jottek ra hogyan lehet
>> reboot-olni az agyat ha egyszer leallt. Emiatt ez a halal kriteriuma

> A fenti idezet legfobb erdekessege, hogy az idegrendszer es agy
> muko:deset a neumanni szamitogep alapjan cso"latja.

Nem allt szandekomban cso"latni, tudom, hogy az agy nem Neumann-elvu
linearis szamitogep, memoriaval meg skalarprocesszorral. 
Humoros hasonlatra gondoltam (na, beboot-oltal ma' -mondja az ujszleng
ha valaki nehezen ter reggel magahoz) :-)))
Kozben olvastam a cikket a norol aki -allitolag- 2 oraig agyhalott
volt(???) amikor operaltak. Azt mondjatok meg nekem, ha agyhalalbol fel
lehet tamasztani embereket, akkor miert van az hogy ha 3 orvos
megallapitja valakinel az agyhalal bealltat, azt rogton lekapcsoljak a
gepekrol es megy a boncterembe? (Vagy elobb gyorsan kipakoljak az
atultetheto szerveit & felveszik a donorpenzt - nalunk M.O.-n legalabbis
igy megy a dolog :(  ) 
Abszolut nem vagyok orvos/biologus de ha az a no tenyleg teljesen
agyhalott volt (nulla EEG) akkor hogy tamasztottak fel, es miert nem
csinaljak masokkal is? Minimum egy Nobel-dij lenne.

VAti

Tisztelt SBela!

Amit te emlitesz a gensebeszettel kapcsolatban, ti., hogy ennek feladata
lenne a hibas geneket "kikapcsolni" az emberi torzsfejlodesbol, velemenyem
szerint helytelen allaspont.

Ez magaban hordana annak veszelyet, hogy a hibak, betegsegek kikuszobolese
csak azok privilegiuma lenne, akik ehhez hozza tudnak jutni / meg tudjak
fizetni. Igaz, hogy mar eddig is rendkivuli kulonbsegek mutatkoznak az
egeszsegugy igenybe vehetoseget illetoen a kulonbozo tarsadalmi retegek
kozott, de ezzel bizonyos szakadekok tovabb tagulnanak.

Nem akarok demagog hurokat pengetni, de az egeszseg megvasarolhatosaga
szerintem mar igy is olyan merteku, hogy ezt tovabb fokozni egyaltalan nem
kivanatos. Ezen persze nemcsak az egeszsegugy anyagi kiszolgaltatottsagat
ertem, hanem pl. azt is, hogy a magasabb eletszinvonalon eloknek sokkal
nagyobb lehetoseguk van az egeszseges eletkorulmenyek megteremtesere, mint a
naluk kevesbe szerencseseknek.
Biztos vagyok benne, hogy erre sokan tamadoan reagalnak, mert sok orvos
hozzaszolasat olvastam mar itt.

En nem azt allitom, hogy az altalad vazolt lehetoseg mindenkeppen kerulendo,
csak fel szeretnem hivni a figyelmedet azokra a veszelyekre, amelyeket egy
ilyen megoldas magaban rejt.

Ha a fenti lehetoseg igenybe vetele soran barmilyen (akar piaci, akar
adminisztrativ) szelekcio mukodesbe lep a tarsadalom tagjai kozott, az egy
onmagat gerjeszto folyamatot indithat el.

Kepzeljuk csak el a genetikailag problemaktol megtisztitott apa es anya
utodainak elonyet a "normalis" emberekkel szemben.
Munkavallalasi eselyeik, tarsadalmi kapcsolataik, lehetosegeik tekinteteben
elonyuk tagadhatatlan: nem megy tappenzre, nem kap 45 evesen infarktust, nem
lesz rakbeteg, stb. A tobbi ember ezzel szemben veszelyt jelent a
munkaltatora, csaladjara, ismeroseire nezve: apolni kell, tappenzet fizetni,
kiesik a munkajabol, es egyaltalan: TOLERALNI KELL.

Itt van szerintem az egesz kerdes legfontosabb pontja. Ha nem tanuljuk meg
az egymassal szembeni toleranciat, azt, hogy elfogadjuk a masik ember
massagat, akkor nem tudunk tarsadalomban elni.

Amire hivatkozol, hogy a "hagyomanyos allatfajoknal" termeszetes szelekcio
mukodik, abban igazad van. De szerintem a termeszetes szelekcio nagyon
sokszor hibazik. Nem tudom mar hogy pontosan melyik, de az egyik tantargyunk
tankonyveben volt egy olyan pelda erre, hogy a meddo (azaz utod
letrehozasara keptelen) szemely lete a tarsadalomban nem kivanatos, mert nem
tud megfelelni a fajfenntartas kovetelmenyenek. De ha pl. egy meddo no, mint
ovono vagy tanitono a palyafutasa soran masok gyermekeit neveli, tanitja,
gondjukat viseli, mar sokkal tobbet tett az emberekert, mintha szult volna
ket gyereket, es azokat felneveli.


Osszefoglalva: nem azt mondom, hogy nem lenne jobb egy problemamentes
vilagban elni. Csak eppen lehetetlen lenne. Az embert az teszi emberre, hogy
meg tudja oldani a problemait. Kisarkitva a kerdest, azt mondhatjuk, hogy az
akadalyok viszik elore az emberiseg fejlodeset. Ha problemak nem lennenek,
nem lenne szukseg kutatasra, kreativitasra, fejlodesre. Meg mindig
ugralhatnank egy este a tuz korul a barlang elott, mas dolgunk nem leven.


Koszonom annak, aki meghallgatott,

Attila

Szobakerult a multkor a C-vitamin napi adagja. Szent-Gyorgyi napi 2g-ot
javasol. Masok szerint nincs rakmegelozo hatasa (anti-oxidans), csak a
vercukorszintet tartja magasan, es elhizashoz vezet. Mi az igazsag?

Borosy Andras

Hello,

Ezt kerdeztem en:
>> A csirkek szamara talan mutojast letre lehet hozni, de gepi muanyat az
>> emlosoknek?... 

Valasz: 
> minek? sokkal olcsobb az igazi. nem olyan nehez kialakitani egy alvemhes
> nostenyt. egyebkent a tojassal lenyegesen tobb problema van, mert azt
> forgatni kell. 
> a klonozast csak olyan esetekben erdemes elvegezni, ahol az megterul.

Nem biztos, hogy nagy peldanyszamnal olcsobb az alvemhes nosteny, mert a
felhasznalt anyag (amit ugye megeszik) nagy resze szerintem az anya
eletfenntartasara megy el es sok a hulladek (tragya), aminek az elhelyezese
a jelenlegi szemleletben problemas. Az anyalombik falat legfeljebb futeni
kell es csak a testfelepiteshez minimum kello anyagot kell benyomni, mar
persze ha lesz ilyen.

A csirke szerintem meg konnyebb, mert ahhoz kivulrol csak ho kell. A hejba
(lehet spec. muanyag, esetleg ujrahasznosithato :-) ) be kell tenni  sok
feherjet (ez van most is benne) es valamennyi szenhidratot es zsirt
(sargaja). A forgatas es a melegites sem lehet problema, ahogy a
villanykorte gyartasrol szolo filemeket elnezem.

Az EU-ban jelenleg is halad elorefele az elelmiszerek szabvanyositasa.
Gondolom elo van (vagy lesz) irva, hogy a csirkecomb hossza es atmeroje
mennyi lehet, rajta a husi aranya  hany %. Mennyivel jobb az
elelmiszeriparnak, ha szabvanycsirkek vannak! Szabvanycsirkek
szabvanydobozban szallithatok. A klonozottaknak mindig egyforma (szabvany!)
izuk van. Idealis hamburger alapanyag. Nem kell kolteni a beszerzesi
minosegbiztositasra, mert tuti, hogy mindig egyformak es ugyanolyanok.

- Pincer, kerek egy csirkeporkoltet!
- Igen uram, EU-A vagy EU-B csirkebol parancsolja?

Csoda, hogy a gyorsettermek meg nem kutattatjak. Szerintem lesz meg Mc...
marha, amit reklamban latunk havasi ret fuvet boldogan eszegetni, aztan meg
mi eszegethetjuk boldogan a lombiktehen-burgert, ami nem hogy fuvet, de meg
napot se latott.

------------

Egy beka szakerto elmondhatna, hogy bekak agyaban mennyi emlek lehet
tarolva. Ha foleg beepitett reflexek es osztonok iranyitjak, akkor a reboot
sokkal konnyebb. Azt nem tudom (ugy tudom mas se), hogy az emberi agy,
hogyan tarolja hosszu tavon az informaciokat. De ha a fagyasztassal ezek
elvesznek, akkor jobb fel se olvadni.

A felfokos nonek se allt le az agya, inkabb valamifele teli alomba merulhetett.
Csak a kopogosra fagyasztas esetet kellene tovabb vizsgalnunk.

Errol jut eszembe: megneztem a Titanic c. filmet. A vegen a fohosno valami
deszkan uszik a jeges tengeren, mikozben szerelme mellette hibernalodik. Az
erdekesseg az volt, hogy hiaba volt min. felorat a hideg vizben a szaja
kozben szep piros maradt (de nem ruzstol, mert az leazott). Bezzeg a sracot
belepte a der.

Tud valaki olyan katasztrofa vagy horrorfilmet, ahol a noi foszereplo
helyett a ferfi eli tul a bajt? Nekem egy se jut az eszembe.


-----------

Hibas tulajdonsagok. 

Nem tudom van-e definicio ra, de ez eleg szubjektiv lehet szerintem.
Feltehetjuk-e a szimpla biologiai feltetelt, mely szerint, ha a  szobanforgo
egyed nem eri el a szaporodaskepes kort vagy nem kepes szaporodni valamilyen
genetikailag meghatarozott tulajdonsaga miatt, akkor azt ezt hordozo
genetikai infomacio (gen) hibas?

Tegyuk fel, hogy nekem az atlagnal ot centivel hosszabb ujjaim vannak
(szerencsere nem) es kivalo erzekem van kizarolag a zongorazashoz (sajnos
nem). A XX. szazadban igy a Cosmopolitain olvasok kedvenc ......-ja lehetek
es a zongorazasbol meggazdagodva szamos utod felnevelesere nyilik lehetosegem. 
Viszont i.e. 20000-ben ilyen kezzel abszolut nem tudtam volna egy nyolckilos
kodoronggal egyetlen mamutot se fejbekolintani, tehat kihalok, mert az
oscsajok nem buknak ram.

Ezek szerint a biologiai feltetelt meg kell toldanunk azzal, hogy a hibas
gen hibassaga nem elhanyagolhato mertekben kornyezetfuggo. Emiatt azonban
mindenfele moralra es istenre valo hivatkozas szerintem talajat veszti a nem
vallasosak koreben, valamint azok koreben akik azt hiszik, hogy a jelen
korban uralkodo erkolcs nem feltetlenul az emberiseg tortenetenek legjobb
erkolcsi rendszere.

Udv: Tamas

P.S: A hibernalas utjan torteno termeszet megeroszakolhatosagat visszavonom.

Kedves Tamas!

> A fogyasztoi tarsadalom nem eredmenyez egyensulyt [...]

Mint mar emlitettem, a piac egy folyamat, amely soran a termeles 
kiserletezesen, probalkozasokon keresztul igyekszik kovetni az allandoan
valtozo igenyeket. Egyensulyrol szo sincs.

> Tehat osszegezve a piac es visszacsatolasai onmagaban nem jelentik a
> tarsadalmi optimumot [...]

 (Antii Poronen, TUDOMANY #327) erre mar valaszolt.

> Kulso hatas - allami szubvencio, armaximalas-arminimalas, adok stb. 
> Ezek celja (jo esetben), hogy a gazdasagi folyamatokat olyan iranyba
> terelje, amik a tarsadalom (vagy a politikusai) szamara kivanatosak.

A politikusok, vagy a rendeleteiket/torvenyeiket vegrehajto tisztviselok
szamara sajnos nem ritkan eppen az a kivanatos, ami annak a csoportnak, 
cegnek, stb., amelyik oket a legnagyobb kegyben reszesiti.
Nem tudom, ki az a "tarsadalom", de azok biztos nem... :-)

> A monopoliumok kialakulasa a szabad piac termeszetes velejaroja.

Az empiria (torteneti gazdasagi elemzesek) azt mutatja, hogy tartos
monopoliumok leginkabb allami segedlettel es vedelem alatt jonnek
letre es maradnak fonn (mai pelda: MATAV). Amikor nem, akkor altalaban
egynel tobb termelo/szolgaltato mar nem tud(na) megelni az adott piacon,
vagy gazdasagtalanabb, dragabb lenne, ha tobb csinalna ugyanazt.

Udv,
	Karesz

Toth Andras irta (kerdezte) a korrelalt reszecskeparok kapcsan:

> akkor ez azt jelenti, hogy lehet majd ugy telefonalni a
> Marskoloniarol haza bosszanto varakozasok nelkul, hogy pl.
> feluton gyartom az ilyen parokat, aztan ott allitgatom, itt
> meg olvasom (a megfelelo idozites nem hiszem, hogy tul nagy
> problemat okoz ezek utan -- foleg ha ugy is marad... szoval
> ugymarad vagy nem?), egy masik hasonlo csatornan meg jon a
> valasz?

   Ez a kvantumelmelet es minden eddigi tapasztalat szerint nem megy. 
Az ilyen csatolt parok csak addig maradnak csatoltak, amig egyiket se 
eri kulso hatas.
   Az igaz, hogy ha pl. a par foldi tagjanak a szoban forgo fizikai 
mennyiseget (pl. adott iranyu spinkomponens) megmerjuk, abbol tudni 
lehet, hogy mi a marsi par megfelelo fizikai mennyisegenek az erteke, 
_ha azt is megmerik_. (Azert az alahuzas, mert van itt egy finomsag: 
altalaban nem allithatjuk, hogy egyaltalan van neki erteke, amig meg 
nem merik.) De ez csak a ket meres kozotti osszefuggest jelenti. A 
_befolyasolas_ egesz mas dolog, arra mindez nem vonatkozik.
   Ebbol a szempontbol hasonlo a helyzet, mint a klasszikus 
megmaradasi torvenyeknel. Ha eldobok egy medicinlabdat, annak a 
tomeget es sebesseget megmerve ki lehet szamitani, hogy en mennyire 
lokodtem vissza. De ebbol nem kovetkezik, hogy ha valaki alkapja a 
labdat es egy jo nagyot belerug, attol hirtelen en is lokest erzek.
   Vazul

Sziasztok,

Ezt mar nekem valaki korabban is probalta magyarazni, hogy bizony van
ilyen.
Ha igaz, akkor a fizikusoknak fel kell kotniuk azt a bizonyos madzagot, es
egy halom para-nak nevezett jelenseg atkerulne a tudomany "hagyomanyos"
teruletere. En egyelore valami meresi hibara gyanaxom - mint affele laikus.
(Remelem, azert nem nagy baj, hogy irtam ide!?)

hjozsi

 levele ledobbentett. 
   No nem azert, mert annyira vadak lennenek a nezetei, hanem mert en mar
sok eve ilyesmivel nyaggatom a kornyezetemet, es teljesen hasonloan
gondolkodom.
   Par evvel ezelott a sokak altal nem annyira kedvelt Ceizel Endre is
sejttette a nezokkel, hogy pl. a csipoficam kijavitasa csecsemokorban
(kivalo es egyszeru modszerek vannak ra) lehetove teszi az ilyen lanyoknak,
hogy felnove szuljenek. Kiszamithato, hogy xx ev mulva (elfelejtettem a
szamot) szinte minden gyerek (vagy lany?) csipoficammal fog szuletni.
   Szoval az emberiseg alaposan hatterbe szoritotta valoban a modern
orvostudomannyal a termeszetes kivalasztodast, es ha nem talal megoldast,
akkor ez a problema felno a tulszaporodassal osszefuggo problemak melle.
Gondoljatok meg: az ember szinte mar csak valamifele laborban kepes
megszuletni, a kutyam meg onmaga minden elintezett! :)
   A tulszaporodasi tema is meger egy miset - osszefuggesbe hozva az
egyhazak nezetrendszerevel es a nepessegre gyakorolt hatasaval. Ram mely
benyomast tett anno, amikor olvastam, Desmond Morris: A csupasz majom c.
konyvet. Ebben logikusan lattatta az olvasoval, hogy az egyhazak a
legnagyobb haborus uszitok - persze nem direkte. (Nem ez volt az, ami a
mely benyomast tette!) 
  Ez sem olyan eles problema - me'g. Majd ha annyian leszunk, hogy mar
hatalmas teruleteken gond lesz az elelmiszer ellatassal, olyanokon, ahol
nem volt korabban gond, akkor elojohet ez a fajta hatas is. Az embernek
nincs olyan fajta termeszetes ellensege, mint minden mas elolenynek. Csak
maga korlatozhatja magat, vagy a tulnepesedes globalis merete, vagy a
Teremto, vagy - Gaia.
   (Gaia: Errol is szivesen hallanek toletek: a Gaia elmeletrol. A foldi
szabalyozo mechanizmusokrol, amik ketsegkivul leteznek, rengeteg van
beloluk, zomuk szorosan osszefugg a bioszferaval es mar csak megfelelo
elet-definicio kell ahhoz, hogy a foldet elonek nevezzuk. Mitagadas, en
elfogadtam ezt a nezetrendszert. Arra is radobbenti az olvasot, hogy milyen
kicsik is vagyunk ezen a paranyi bolygon is, es milyan nagynak kepzeljuk
magunkat. [A vitak azota is tartanak az elmeletrol, vagy mar elultek?])

Nos Sbela, asszem nem csak rad fognak ezutan vizes lepedot huzni. :)
hjozsi

Mit lehet ebbol elhinni:

| Az osztrak fizikusok ultraibolya sugarzast bocsatottak egy
| specialis kristalyra, a belepo ultraibolya foton helyett ket 
| kisebb energiaju foton lepett ki a kristalybol, ez a ket
| reszecske korrelalt part alkotott. Az egyik fotont hatarozott
| polarizacios allapotba vittek, ezzel a kozben tavolra kerult
| parja is azonnal hatarozott, de az elozovel ellentetes allapotot
| vett fel, tehat a kvantumallapotot teleportaltak, eljuttattak a
| tavolba. A folyamat soran latszolag tetszoleges sebesseggel,
| akar a fenysebessegnel is gyorsabban terjedt az informacio, 
| amit pedig tilt a relativitaselmelet.

Szerintem annyit, hogy osztrak fizikusok kristallyal es UV fennyel
kiserleteztek. Mi az, ami hianyzik ? Mi egy foton (ha egyaltalan
letezik:-) polarizacios allapota, hogyan detektalhato, hogyan
valtoztathato meg ? -hat ezek hianyoznak a cikkbol. 

Janos

Koszonet a sok-sok felvilagositonak a temaban. Nyaralni voltam,
ezert a kesoi tudomasulvetel...
fferi