Arpi,

>nemtorodomseg es HATALAMAS egoizmus.
Minden faj egoista az egyen szintjen, ez az evolucio hajtoereje.
(Ld, onzo gen.)
Ahol kell, ott megvan az onfelaldozas is.


>Az en vilagnezetem szerint az emberiseg (mint tomeg es mint
>egyed) a gondolkodom tehat szerzek es pusztitok allapotban
>leledzik.
>
> (:  Arpi  :)
Lehet, hogy faj kimondani, de ez is az evolucio hajtoereje.
Persze azert ellentetes erok is mukodnek, igy nem hiszem, hogy pesszimista
szemmel kellene neznunk fajunk eselyeit.

Janos, az optimista.

Kedves Tudosok,
Segitene nekem valaki megerteni, hogy a psec idotartamu- vagy meg ennel
is joval rovidebb impulzusokat eloallito lezereknel milyen mechanizmus
biztositja a kulonbozo frekvenciaju modusok FAZISBAN valo csatolodasat?

Koszonom,
Attila

Hello Mindenki!
Motto:
1./ A Földön az intelligencia a'llandó, csak a ne'pess'g no:vekszik.
2./ Az a baj a vilaggal, hogy a buta'k re'm maga biztosak, a bo:lcsek
     tele vannak ke'telyekkel.

Ugy erzem, mintha az evoluciot, nagyon leegyszerusitenetek. Javasolnam,
hogy olvassatok Richard Dawkins: Az o:nzo: ge'n c. konyvet. Tehat rengeteg
szinten folyik a harc az elolenyek kozott a eletter megszerzeseert.

Fajok, nepek, nemzetek, tarsadalmi retegek, nepcsoportok, csaladok, egyenek,
spermiumok, genek. (de lehetne beszelni: tarsadalmi osztalyok, vallasok, stb)
Belathato, hogy ami valamilyen szinten jo, a masikon rossz lehet. Egyszeru
példa: Az egyen onfelaldozasa egy nem rokon egyedert a fajnak jo, az egyennek
nem, ha az egyed rokon akkor a gennek is jó. Tehat a jo, a celszeru szavak
viszonylagossa valnak. A vita megjelenese is egy harc, melyben a "jobbik"
gyoz. Hajlamosak, vagyunk azt hinni, hogy az ember az evolucio celja.
Ha azonban kiirtja fajat akor tevedtunk, de biztosan lesz mas helyette.
Remélem nem igy lesz, es magam teszek ez ellen.

Minden jot:
MANO

> Akkor most szamoljunk! Akereskedok 3x(10-1), azaz 27Ft-ot
> fizettek osszesen, es az inasnak is maradt 2Ft. Ez 29Ft. Hova tunt
> 1Ft???

Nem osszeadni kell, hanem kivonni. 27-et fizettek osszesen, 25 van a
fogadosnal, 2 az inasnal.


Jano
--------------------------
Piriti Janos - Nagykanizsa

T. Tudomany !

 A 1o.ooo m magasan fujo szelekkel kapcsolatban szamora is az  
a problema, hogy hogyan lehetsegesek a marsi porviharok, mikor 
tudvalevo, hogy a Marson a felszini legnyomas mindossze nehany 
szazad bar. Ezeket meg akkor is nehez elkepzelnem, ha a marsi 
gravitacio erteket -  ami a foldi gravitacionak mindossze egyharmad 
resze - belekalkulalom, azaz a Mars porat konnyebb folkavarni, 
mint a foldi porokat. Tud erre nezve valaki magyarazattal szolgalni ?

   Tisztelettel Kegl Tibor

> Felado :  [Hungary]

> Akkor most szamoljunk! Akereskedok 3x(10-1), azaz 27Ft-ot
> fizettek osszesen, es az inasnak is maradt 2Ft. Ez 29Ft. Hova tunt
> 1Ft???

Mifele 1 Ft? :-)
A mondat helyesen: A kereskedok 3x(10-1), azaz 27 Ft-ot fizettek 
osszesen, _ebbol_ jutott az inasnak 2 Ft, es maradt a 
vendeglosnek 25 Ft. 
27-2=25
 
> Ha tudjatok a valaszt, vagy hasonlo feladatokat, akkor irjatok. (Plz
> CC maganba is!)
Az internetto Torzsasztalban a "Logikai feladvanyok" cimu 
topicban, nagyon sok erdekes feladvanyt talalhatsz.
http://internetto.hu/forum/forum.cgi?a=t&t=9000780&uq=865&tp=01
5

> Felado :  [United States]

> Honnan tudja az ablakbol kijovo fenysugar, hogy milyen iranyba kell
> mennie ? Azaz miert parhuzamos a bejovo fenysugarral?

A feny, az ablakuvegen torteno athaladasakor ketszer valtoztat 
iranyt, egyszer amikor a levegobol az uvegbe lep, masodszor 
amikor az uvegbol kilep vissza a levegobe. Az iranyvaltoztatas 
mindig a feny szempontjabol "surubb" (nagyobb toresmutatoju) 
kozeg fele tortenik, nagysaga pedig a ket anyag toresmutatojanak 
aranyatol fugg. Igy a ket iranyvaltas kiegyenliti egymast (felteve 
persze, hogy az uveg ket oldala is parhuzamos egymassal).

Udv. CserG

 wrote:
> 
> Szoval egy kis erdekesseg:
> 
> Harom kereskedo szallast keres, es talalnak is egy fogadot. A
> tarifa szerint egy ejszaka fejenkent 10Ft. Ki is fizetik a fogadosnak
> a 30Ft-ot.
> Egy kicsit kesobb a fogados gondolkozni kezd: az igaz, hogy
> fejenkent a szallas 10Ft, de haromnak mar csak 25, es ezert ad is
> az inasanak 5Ft-ot, hogy adja vissza a kereskedoknek.
> Az inas is elkezd gondolkozni: a kereskedok mar akkor is orulni
> fognak, ha fejenkent 1Ft-ot kapnak vissza, igy neki is marad 2Ft-ja.
> Igy is cselekszik.
> Akkor most szamoljunk! Akereskedok 3x(10-1), azaz 27Ft-ot
> fizettek osszesen, es az inasnak is maradt 2Ft. Ez 29Ft. Hova tunt
> 1Ft???
> 
> Ha tudjatok a valaszt, vagy hasonlo feladatokat, akkor irjatok. (Plz
> CC maganba is!)

Akereskedok 3x(10-1), azaz 27Ft-ot fizettek osszesen, es a fogadosnak is
 maradt 25Ft. Ez 52 Ft. 22 Ft-ot fiallt a penzunk!

Gergo batyam 28 eves koraban nosult eloszor, 43 eves koraban masodszor, 
65 eves volt, mikor meghalt. 28 ev meg 43 ev osszesen 71 ev.
Hogyan elhetett 71 evet, ha 65 evesen halt meg?

Czettele Gyozo

Miert hullatjak el a leveleiket osszel a fak?
Ez komoly pazarlas reszukrol, hiszen tavasszal rengeteg energiat es anyagot
oltek bele a leveleikbe.
Talan mert a teli fagyok ugyis tonkretennek oket? De a fa torzset miert nem
teszik tonkre?
Masfelol a fenyofelek tulevelei miert birjak ki az egesz telet?
Es ha a tulevelek a fagy ellen lettek kitalalva, akkor miert elnek
tuleveluek a mediterran egovben is? Talan mert a parolgasi feluletuk kicsi,
igy jobban birjak a szaraz, forro idojarast?
Kivancsian varom a valasz(oka)t!
Udv,
Peter

Szeleczki Attila irta:

> Es ha mar itt tartunk erdekes figyelni, hogy tudatlanul?, de
> nagyon erosen jelen van a emberi viselkedesben az elkulonulesre
> "kesztetes". Osztonosen keressuk a kozoset masokkal, hogy ezzel
> elkulonitsuk magunkat  a "tobbitol". Lehet ebben a viselkedesben
> valamifele genetikai kenyszerhatas ?
> A harcok a "masok" ellen, (ellen)drukkerek a sportmerkozeseken,
> szetvalaszto feszultseg az "eltero" csoportok kozott mind arra
> hivatott, hogy ne homogenizalodjon tulzottan a genkeszlet ?
> Egyfajta atavizmus ez manapsag, mert csak foldrajzi fizikai
> elkulonulessel mukodott valojaban hatasosan.

Igen, sot a helyzet meg rosszabb. Az a "strategia", amit evmilliokig
sikeresen kovettunk, most hirtelen evolucios leptekben merve rettenetesen
rovid ido alatt tulhaladotta es veszelyesse valt.
A csimpanzoknal a csoportok kozti agresszio kihatasait korlatozza egyreszt,
hogy nincsenek nagyon hatekony fegyvereik, masreszt az, hogy eroteljes
gatlasok mukodnek bennuk, amelyek tobbnyire megakadalyozzak, hogy komoly
kart tegyenek egymasban. Nalunk mar egyik tenyezo sem all fenn. A hatekony
es tavolbol olo fegyverek megszuntetik a gatlasok fekezo hatasat. Nem sok
ember volna kepes akar egy konyhakessel megolni egy tarsat (nemhogy puszta
kezzel, foggal, korommel), ugyanakkor a pilota aki tobb ezer meterrol
ledobja a bombajat, meg csak nem is latja az embereket, akiket elpusztit.
Az evolucio a sikeres fajoknal mindig kialakitott kulonfele fekeket,
korlatokat, amik az agressziot "egeszseges" keretek kozott tartjak. Az ember
technologiai fejlodese azonban annyival gyorsabb, hogy a biologiai evolucio
gyakorlatilag nem hat rank, csak a kulturalis evolucioban remenykedhetunk
(meg jobb, ha nem csak remenykedunk, hanem probalunk tenni is valamit az ugy
erdekeben).
Udv,
Peter

Sziasztok, uj vagyok errefele, es szinten laikus.

> =======================================================
> Felado :  [Germany]
> Tobben irtak, hogy a repulogepek menetidejet befolyasolhatja az eros
> ellenszel. Egy laikus kerdes: ha egy repulo 10000 meter magasan repul,
> ott mar eleg ritka a levego. Ezek szerint ritka levegoben is "tud"
> ennyire szamottevoen fujni a
> szel? Ahhoz nem kell tobb anyag?

Ne felejtsd el, hogy a repulo egy mozgo kozegben repul. Azaz:

Ritkabb levegoben kisebb a legellenallas, nagyobb sebesseghez kisebb 
uzemanyagfelhasznalas tartozik. Foldkozelben ugyanannak a repulonek 
kisebb a maximalis sebessege.
De: a nagyobb szel nem ugy mukodik, mint amikor biciklizel: 
visszafog ha szembe fuj. (Itt a foldre adod at a vonoerot, a 
legelleneallas pedig a foldtol "fuggetlen" levegoben fuj.)
A repolu (a lokhajtasu, tudod...) a ritka levegoben gyorsabban halad 
a levegohoz viszonyitva, de ha a kozeg mozog egy iranyban a talajhoz 
viszonyitva, akkor a foldhoz viszonyitott sebessege csokken, vagy no, 
iranytol fuggoen. Persze a levegohoz viszonyitott sebessege azonos 
mindket esetben. (Hasonlo, mint amikor a Dunaban folfele uszol, vagy 
lefele, jobban vagy lassabban tudsz haladni a nezokhoz 
viszonyitva, mindegy a viz surusege. Ha nagyon ritka a viz, azonos 
erovel gyorsabban haladsz a vizben, de kell is, hogy el ne 
sullyedj..., azaz valtozik az atesesi sebesseged is) 

A repulout Europa es Amerika kozott kb. 1 oraval eltero idotartamu, 
az iranytol elteroen. Az Atlanti Ocean folott altalban manapsag 
egyszerre 1000 (!) db repulo tartozkodik. Sokszor koroznek varakozasi 
legterben Europa folott, hogy a kisebb "ellenszeles" legifolyosora 
beferjenek, be tudjanak sorolni (az egymas utani terkoz 
szabalyozott.) Olyannyira, hogy gazdasagosabb mintegy 20 percet 
korozni, mint a szembeszelben atrepulni az oceant. Es a kelezetten 
uzemelo legifuvarozasi versenyben nagyon nem mindegy az uzemanyag 
fogyasztas.

Magassagi lepcsozes van iranyfuggoen (a pontosan szembejovok mintegy 
1000 lab kulonbseggel kell repuljenek, persze alaprajzilag is 
elkerulik egymast a legifolyosok), a viharokat is kerulik 
magassagilag is, es ezert is varniuk kell az eppen legkisebb 
szembeszeles legifolyosora.

(forras: egy elo legi, regebbi radioriport egy magyar SWISSAIR 747-es 
"Jumbo" kapitannyal)

Ha jol emlekszem, Amerika felol fujnak 10 km magasban eleg allandoan 
100 km/h erossegu szelek. Ez 10 oras atkeles alatt 1000 km 
tobbletutat jelent, majd 1000 km/hval repulve kb. egy ora az elteres. 
(Nezd meg a menetrendekben, megvan az egy ora repulout kulonbseg 
Europa-Amerika viszonylatban)

Udvozlettel

Dulacska Zsolt, epitesz
Budapest

Udv!
Egyszer mar elkuldtem ezt a levelet, de senki sem irt valaszt, pedig azt
nehezen hiszem el, hogy enki nem tudna hozzaszolni...

Tisztelt Tudosok!

Ket egeszsegugyi kerdesem lenne.

Az elso: szabadgyokok. Minden, amit ezzel kapcsolatban tudni kell es
illik, mik ezek (csak nem a foglalt gyokok ellenlabasai?), hogyan
keletkeznek, mik kotik meg oket es foleg: mi kozuk a daganatos
megbetegedesekhez? (Igaz, hogy a paradicsom es a sutotok nagyon
hasznos "szabadgyok-megkoto"???)

A masik: influenza C. Mi az, hogy C? Miert sokkal komolyabb ez, mint az
A-B varians? Miert huzodik a majra es teszi azt tonkre? Mit tudunk rola
es van-e esely a teljes gyogyulasra?

Elore is koszonom a kimerito, de KONYHANYELVEN irt valaszokat akar ide,
akar maganba. Mivel sem biologus, sem orvos-gyogyszeresz, sem kemikus nem
vagyok, keretik "emberi" nyelven fogalmazni... 8-)))

Hali
Geza

Kedves Sanyi!    [Romania]

Levelem maganban nem ert el, ezert ide kuldom.
Igy sajnos kitettem magam kozszemlere, mint matek-barkacsolo. :)

>Adodott a kovetkezo problemam, hatha tud valaki hozzaszollani: kellene
>meghatarozni olyan f(x):R-->R fuggvenyeket, amelyek teljesitik a kov.
>egyenletet:    f(x)=sin( (f(x)-1)/(f(x)+1) )

 En ugy latom, hogy fuggvenyeket nem kaphatsz, hanem
 csak gyokoket, bar az sem lehet egyszeru.
 
 (f(x)-1)/(f(x)+1) = p helyettesitessel kapott
 
 2/(1-p) -1 = sin(p)  
 uj egyenlet bar nem azonos az eredetivel, arra
 alkalmas, hogy esetleg grafikusan abrazolva vilagosabba 
 tegye, hogy  _hagyomanyos_ algebrai egyenletrol van szo.
 A gyokok letezesenek tenye szamomra szembetunobb.
 
 Az eredeti egyenlet gyokeit  f(x)= (p+1)/(p-1) 
 atszamitassal kapnank vissza, ha p-re meg tudnank oldani
 az uj egyenletet. Erre azonban mar nincs tippem.
 
 Az eredeti _f(x)_ jeloles tulajdonkeppen 
 megteveszto volt, igaz, jobbara csak a konvenciok miatt.
 
 Remelem segitettem, annak ellenere, hogy nem vagyok
 szakember, tehat elnezest a szakszerutlen kifejezesmodert.
 
 A fejlemenyek erdekelnek.

Udv: zoli

Sziasztok !

Sanyi irta:       
>rel.-rol. (gorbe terido, tagulo vilagegyetem>a lufi modell a pottyokkel csak
>egy nepszerusito, ismeretterjeszto fogas, stb.)

Nemreg, kb. 2 honapja a radioban beszelgetes folyt Lukacs Bela
fizikussal, aki igen hasonloan velekedett.
Beszelt arrol is, hogy a fizikusok sem kepesek 4 dimenzioban
elkepzelni a jelensegeket, de a matematika vezeti a kezuket, 
tehat a problema csak az elkepzelhetoseggel van.

Azt is emlitette hogy bar az idot a ter 4. dimenziojakent 
szokas emlegetni - ez nem igazan korrekt, 
mert az idot a tobbi terdimenzioval nem lehet egy kalap
ala venni, hiszen bizonyos tekinteteben kulonbozik toluk. 
Terben mozoghatunk barmely iranyban - mig idoben csak elore. 
Arrol is beszelt, hogy Hawking elmeletei ma mar nem kovethetoek,
s ennek a nehezkes kommunikacio is oka lehet.

Az Univerzum jovobeli sorsarol - azaz a tagulas vagy osszehuzodas 
kerdeserol - ugy gondolja kb. 5 ev mulva lehet megbizhato 
becslest adni, hiszen pillanatnyilag meg nincs elegendo adat
a sotet-anyag mennyisegerol.

A riporter csodalkozott - milyen kulonos, hogy nem csak a 
laikusok, de a szakemberek sem ertik igazan az Univerzum 
mukodeset.
Mire Lukacs Bela: 
Igen, valoban ez a helyzet - a kulonbseg csak annyi, 
hogy a szakemberek kisse _fejlettebb_ modon nem ertik. :)

-------------------
Ha mar a gorbult terrol szo esett, a korabbi lezeres
gondolatkiserlet folytatasakent a tergorbulesre
is lehet peldat hozni.

( Ez sem igazi paradoxon, es mar nagyon jol esne
  egy igazirol is hallani :)

Amennyiben a tavolodo labor gyorsulo mozgast vegez,
ugy a mozgasiranyra merolegesen elhelyezett es egymassal
szemben allo lezerek nyalabjai mar nem esnek egybe 
a laborbeli megfigyelok szerint sem. 
A fotonok _lemaradnak_ , azaz a fenyforrasbol
kilepes pillanatatol kezdve nem haladnak a laborral 
egyutt, csak a kilepeskori pillanatnyi sebesseguk szerint.
Emiatt elhajlani latszanak odabent _visszafele_,
a hatso ablak iranyaba.

Hatulrol figyelve, kulso - nem gyorsulo megfigyelokent 
tovabbra is egyenesnek es elore iranyulonak latnank a 
fotonok utjat, de szinten azt tapasztalnank, hogy 
ezuttal mar nem talalnak celba.

Udv: zoli

Kedves Norbi !    [Hungary]

>nem kell megcsak meg sem kozeliteni a feny sebessege't, megis latszik az
>eredmeny.

Az eredeti kiserletben sem kellett okvetlenul relativisztikus 
sebesseget feltetelezni maganak a Doppler-jelensegnek az 
eszlelesehez.

Az extrem hosszu raketat is csak amiatt valasztottam, hogy
elkepzelhetoek legyen az informacio  kesesebol kovetkezo  
furcsasagok, melyek valojaban nem is paradoxonok,
de miutan ritkan gondolkodunk ilyen dolgokrol, elso
nekifutasra paradoxonnak tunhetnek.

>A kiserlet soran eldontendo a kovetkezo kerdes: A kozeg aramlasatol fuggoen
>valtozni fog -e az interferenciakep, vagy sem. Ha igen, akkor annak volt
>igaza, aki a gyertyaval akart rontgenezni. Ha nem, akkor pedig annak,
>aki azt mondta, hogy az inerciarendszer azonos, igy nem tortenik semmi.

Ha mar egyszer belatjuk, hogy a Doppler-effektus letrejon,
akkor a rontgenezesnek sincs elvi akadalya.

Ez gyorsulo rendszer eseteben lesz igy. Relative
egyenletesen mozgo, tavolodo rendszerek eseten nem 
lehetne produkalni a _rontgenezest._

Az altalad emlitett esetben eltero frekvenciaju fotonok
talalkoznak az ernyon, tehat tulajdonkeppen szinkeveres
lesz, nem interferencia.
Az kozeg aramlasatol fuggetlenul is ez lenne.
Az aramlas szinten befolyasolja a terjedest, de 
most nem tudnek ra kepletet adni, hogy hogyan.
Nem is tul egyszeru a befolyasa.

 ----------------------------------

Koszonom a reagalast a femkeresovel kapcsolatban is.

A ferromagneses anyagok es a nem ferrok. kozotti
megkulonboztetes lehetosege rendben van.

Az a balsejtelmem, hogy kereskedelmi fogasrol van szo,
amikor a kepessegeit hirdetik, es az aranyat a reztol
csak ugy lehetne megkulonboztetni, ha egyforma kulalaku
es meretu , egymas melle lerakott targyakat vizsgalnank.
De lehet, hogy tevedek.

Nekem valaki el akart egyszer adni egy reginek latszo
darabot. Nem akartam raallni, mondvan tul draga, nem er
annyit. Mire o felhaborodva: Tudja mennyi aranyat 
talaltam en mar ezzel ??

Nem latszott rajta, s akkor azt hittem loditott. 
Azota hallottam, hogy birsagoljak az engedely nelkuli hasznalatot.
Nohat, szegeny ember talan igy veszitette el az aranyait ? :)

A femkeresovel matatas regeszeti tevekenysegnek 
minosul, es kulon engedely kell a hasznalatahoz.
Ezt amiatt irtam, mert amugy is eleg draga mulatsag, es
nehogy valaki befurodjon meg egy birsaggal is.
A bombakrol nem is beszelve...

Udv: zoli