Hello,

> Felado : La'ng Attila D.
> E-mail :  [International]
> Temakor: A 12. szamra ( 173 sor )
Szeretnem javasolni, hogy ha tobb levelre valaszolsz egyszerre, es 
azok targyukat tekintve kulonbozoek, tobb levelben valaszolj, ne 
pedig egy osszefoglalast irj. Ok:

1) Nehez kibogaraszni, mire mit irtal
2) Ha egy tema vkit nem erdekel, akkor azt ki szokta hagyni -> a 
leveledben nehez nyomon kovetni a dolgokat.

En szemely szerint sajnalnam ha tovabbra is osszefoglalot irnal, 
mert a nem tematizalt leveleken atugrom, igy a tieden is, pedig 
latszik hogy van mondanivalod + idot, energiat fektetsz bele.

Udv,

awender

ps: ha 1-2 levelet osszefogsz, az nem gond (foleg ha temajukat 
tekintve osszetartozok...)

Hello,

> Felado : Szegedi Ga'bor
> E-mail :  [Italy]
> Temakor: Ronda vagy randa? ( 7 sor )
> Idopont: Sun Jan 27 16:53:18 CET 2002 NYELV #18
> A "nagyon csunya" jelentesu "ronda" szot tobbszor hallottam/olvastam
> mar "randa" alakban is. Melyik a helyenvalo forma? Esetleg szemelyekre
> a ronda, mas esetekre a randa vonatkozik, mint pld. "randa ido van"?

A randa az mar olyan ronda, hogy emelyeg az ember gyomra tole. 
Ezert a-val ejtjuk. Ugyanis ez a hanyasra utal: Aaaaaaaaaaaaaaaaa

Nem vicc!!! Etimologiailag elfogadott magyarazat. + van meg egy 
"kaka"-val parositott magyarazat, de nekem az elso jobban tetszik. 
A dolgot neten olvastam, megbizhatosagarol akkor nem 
gondolkodtam. (Asszem mek.iif, de nem tuti)

Udv,

awender

Kaptam is egy gyongyszemet, ihol jon ni: (ekezettelenitett verzio 
johet cimemre)

Eln‚z‚st, beteg vagyok, most  lltam valamennyire l bra.

> > > > kevesek sz‚gyenlik ezt annyira, hogy ha m r nem tudnak 
helyesen
> > > > ˇrni,
> > > helyesen: "szegyellik"
> > Ez IS j˘. Helyesˇr si tan csad˘ sz˘t r, nyolcadik kiad s (1979, 
Terra
> > kiad˘), 660. oldal. Egyar nt megtal lhat˘ ott a sz‚gyellik ‚s
> > sz‚gyenlik alak.
>
> Persze hogy helyes mindketto helyesirasilag :) Nem is ugy
> ertettem. Hanem hasznalatat nezve. Lasd alabbi peldat:
>
> A b ne , mintha arcara lenne vesve, messzirol szegyenlik
> Szegyellik, amit tettek
>
> Azt ne kerd, hogy fejtsem ki a kulonbseget. Gondolom most mar
> erzed.

Ezek k”z”tt term‚szetesen ‚rzem. Azonban valamit nem ‚rtek: a
Helyesˇr si
tan csad˘ sz˘t rban a sz‚gyelli, valamint sz‚gyenli alak van bent, 
els 
sz m
harmadik szem‚lyben, mely kiz rja a fenti f‚lre‚rt‚st. S t, szerepel els
sz m els  szem‚lyben is, valamint t”bbf‚le sz m/szem‚ly mŁlt idej 
alakj ban
is!
Csup n az‚rt ‚rdekel, mert a sz‚gyen a sz˘t , ‚s abb˘l logikusan a
sz‚gyenli-t v rn m. De k‚rlek vil gosˇts fel, amennyiben t‚vedek!

šdv”zlettel:

Sziasztok!

Pityu:
> (Marknak volt jo a szovege: "a
> hulyegyerekre is szoktak mondani ujabban, hogy hiperaktiv".)
A hiperaktiv es a hulyegyerek egyaltalan nem ekvivalens fogalmak... Egyik
sem feletetlenul felel meg a masik fogalmanak...

Moi-meme:
> Az angolon kívül talán egyedül a hollandban
> nincsenek még ékezetek, de lehet, hogy tévedek.
Tévedsz... Egyebkent lehagytad a szerbet...
De gondolj bele: egy uj kodlapot kellene letrehozni, azt elterjeszteni...
Hat nem egy egyszeru dolog... De ra kellene venni a levelezoszervereket
uzemeltetoket is, hogy tamogassak...

Sücy

Pityu:
>> egyet megtanulni es azt hasznalni az osszes nyelvben?
>
>Ha igy lenne, gyakorlatilag csak egy nyelv lenne a vilagon.

Ezzel vitatkoznek. Regebben lassan haladt az informacio, egy uj szonak a
sokezer kilometert sokaig tartott volna megtenni. Ezert kitalaltak ott is
egyet. Ma mar azonban foleg tudomanyos szavak keletkeznek (meg persze
nevek), ezeket akar elektronikusan, akar nyomtatasban konnyu megismerni es
atvenni a nyelvbe. Tehat az informatika elott kialakultak a nyelvek, de
most mar nem kellene a szavakat leforditani vagy ujraalkotni, eleg lenne
atvenni.

Udv.:

a matematikaban a primitiv szo az egyszeru szononimaja. 

ivan

MOIMEME

> Az angolban _csak_ magazodos alak van, nincs tegezodes. (Ez olyan
> hulyeseg, nem???) Viszont erdekes modon - szinte - mindig
> tegezodessel forditjak.

  Van tegeződés, mert vannak, akik emlékeznek erre az ódon és dohszagú
formára. Az Anne of Green Gablesben van az a pillanat, amikor Anne-t
eltiltják Dianától a málnaszörp miatt, érzékeny búcsút vesznek
egymastól, majd Anne elégedetten hazamegy és elmeséli Marillának, hogy
a thou és thy névmásokat használta, ez valamelyest csökkenti
fájdalmát. Szűr-Szabó Katalin ezt kénytelen volt úgy fordítani: "és
micsoda helyett minőt mondtam"...

GYAPÓ

> De miert jobb megoldas sok-sok nyelven uj szavakat alkotni, mint
> egyet megtanulni es azt hasznalni az osszes nyelvben?

  Mert ettől lesznek külön nyelvek. Amit mondasz, az olyan szavakra is
igaz lenne, mint ember, szép, létezni. Ezek már meg vannak alkotva, de
egyszerűbb lenne ahelyett, hogy ember, homo, homme, hombre, homem,
uomo, man, Mann, mannet, mies, čelovek, człowek, cselovek, ren, csak
simán használni azt az egyet, hogy orang.

> Lehet, hogy az ausztral bennszulottek nem hallottak meg a
> crosslinkrol, es akkor hogy mondom el nekik, hogy mi a baj a
> wincsijukkel? :-)

  Hát új szót képezel. Magyarul is ezt teszed: keresztbekapcsolás. A
szaknyelv keresztkapcsolt clusternek hívja, mert a clusterre nem
használunk magyar szót, de lehetne. Van fordítása, csomó, csoport,
fürt, nyaláb, raj. Mit szóltok az összebogozott fürtökhoz?

> Akarcsak a klingonoknal: Worf, Moog fia. :-)

  Vagy mint az araboknál: ismertem embert, akit Szemir Sabri Abdullahnak
hívtak, és elmondta, hogy Szemir az ő neve, Sabri az apjáé, Abdullah a
nagyapjáé. Az ibn nem volt benne, gondolom, ma már elhagyják. De régen
a magyaroknál is így volt: Opor lánya Cseperke, akit Götz Anna
játszott a Julianus barátról szóló filmben.

MÁRTONFI ATTILA

> A kedvencem a Bistro Blues Band repertoárjából van: Ó, hogy az a kis
> Túr siessen beléje!

  Tényleg hapax. De én is hapakok...

>>  Én a vajaskenyeret is egybeírom, ha eszembe jut.
> Inkább írd a zsíros kenyeret is külön!

  Ha már ilyen szépen kéred... :)

>>  Van egy régi film, amiben Kabos azt énekli: "Van Berlin, van Nápoly,
>>van Konstantinápoly, van Róma, _Barcselóna,_ Madrid, Csikágó...."
> Van London, van Nápoly... a többi stimmel.

  Mommár, tíz éve nem láttam ezt a filmet, a címét se tudom.

> Javaslom a Magyar Fonetikai Füzetek és az Egyetemi Fonetikai Füzetek
> kiadványait. Az OSZK-ban szabadpolcosak.

  Ha a neten nincsenek fönt, nem sokat tudok kezdeni velük.

> És mégis az U+0254-et, a fordított c betűt használják rá a magyar
> fonetikusok.

  Ezt is említette kiadvány, de ezt a betűt minden kiejtésjelölést
tartalmazó angol szótárban meg lehet találni például a not szóban. És
az nem magyar a.

> Erről viszont egy anekdota (LAD: igaz történet, velem történt :-)) )

  :P

> Jajajaj! A rovásírásos emlékek sokkal későbbiek a latin betűseknél
> (ráadásul egy nem kiforrott írásbeliségről tanúskodnak, valamint
> arról, hogy nem a magyarra fejlesztették ki a jelölésrendszert, vö.
> eK, aK).

  Érdekes gondolat. Én nemrég ösmerkedtem az írással egy erről szóló
holnapon (http://nimrud.eet.bme.hu/rovas), és feltűntek nekem az olyan
betűcsoportok, mint tpru és tprus. Jé -- mondom --, ez miről jutott
eszükbe?

HUNTER

> Minden nap látom az újságokban, hogy a képek alá írt szövegek végén
> nincs pont. Pedig Nagybetűvel kezdődik, néha több mondatból is áll,
> de az utolsó mondat végére soha nem tesznek pontot. Miért?

  Címnek tekintik, alkalmasint. Én is annak tekintem.

> Lehet valahol a neten [vagy mashol] talalni valami hangmintat, hogy
> megis hogy a fenebe' kell mondai azt a zart e-t? Igazan erdekelne.

  Lehet, sőt nemcsak erről. Van egy IPA Lab nevű szolgáltatás, a pontos
címét nem tudom, de lépj be a
http://web.uvic.ca/ling/resources/ipa/handbook/redirect_frames.htm
címre, és valahol ott a közelben megtalálod az IPA Labot. Bemutatja az
egész IPA-táblázatot, felosztva pulmonikus és nem pulmonikus mással-,
valamint magánhangzókra, és rájuk kattintva meghallgathatod wavban. De
nekem megvan letöltve, ha akarod vagy másvalaki akarja. A zárt e úgy
van írva, mint a közönséges kis e betű, Close-mid front baloldalt.

PETI LAJOS

> Segítsetek, az alábbi szavakat egybe, külön, vagy kötőjelesen írjuk?

  Fogadjunk, hogy tudom, mire kellenek... ;)

> gépkocsitolvaj      E
> hangkártyateszt     E
> környezetérzékeny   E
> lekérdezéstervező   E
> naplófájlkönyvtár   E
> országhívószám      E
> ügyfélhitelesítés   K

  Csak az utolsó van kötőjellel, mert három tagból áll (ügy, fél és
hitelesítés), és együtt hatnál több (hét) szótag. Tehát
ügyfél-hitelesítés. A többi vagy kéttagú (környezetérzékeny), vagy
háromtagú, de nem több hat szótagnál (gépkocsitolvaj).

PITYU

> Nincs abban semmi rossz, ha egy nyelvnek kielemzed a
> fogyatekossagait.

  Nem használni valamilyen ragozást, hanem mást használni helyette nem
fogyatékosság. A magyar nyelvnek nem fogyatékossága, hogy nincs benne
három külön szó a tree, wood és wooden fogalmakra, amiket az angol
három külön dolognak érzékel, hanem mindet egyformán fának hívja. A
magyarnak nem fogyatékossága, hogy nem tudja a "she saw him" és a "he
saw her" mondatokat megkülönböztetni a névmások főnevekre (fiú, lány,
Peter, Mary, mén, kanca) cserélése nélkül. Így csinálja és kész. Ez a
szemlélete.

> Pap Gaborban egy egeszseges patriotizmus van a sajat nemzetenek
> ertekei irant, ami egy teljesen normalis dolog (es a sokak altal
> majmolt nyugaton ez sokkal erosebb, mint nalunk).

  Pap Gábor ebből a felületes ismerkedésből ítélve ugyanabban a
betegségben szenved, amiben a sumér--magyar rokonság hívői.
Nacionalista, aki azért keresi a sumérban a magyar nyelv gyökereit,
mert ezzel a nyelvet olyan mérhetetlenül ősinek tudja beállítani,
amilyennek csak szeretné. Ősi nyelv egyenlő fejlett nyelv, régóta
fejlődik, tehát tökéletes, ezért ad ő hálát a jóistennek, amiért
magyarnak született. Én ilyenkor szoktam szégyellni, hogy én is.

> Primitiv=egyszeru. Ez lehet pozitivum is. Peldaul, ha meg akarod
> tanulni.

  Eddig még egyetlen sumerológusnak se jutott eszébe a primitívet
pozitívumnak tekinteni. Nem csodálom, mert másoknak se. Jelzőként
alkalmazva ez derogatív. Primitív ember: ostoba, buta, korlátolt
ember. Primitív körülmények: nincsenek közművek, petróleumlámpával
kell világítani. Azt nem mondjuk: "végre kint lehetünk a természetben,
de jók ezek a primitív körülmények".

> Netan cenzurazni kellene, hogy mit szabad kimondani egy nyelvrol?

  Kimondani szabad, csak nem feltétlenül lesz igazunk.

>> Nos, melyik nyelv a primitmvebb???
> Az angol es a nemet kozott? Ezt dontsek el az angolok es a nemetek.

  Miért ne beszélhetnének magyarok is arról, hogy más nyelvek milyenek?
Nyelvlista vagyunk, nem?

MÁRK

> Szerintem egyaltalan NEM az irogepek a hibasak, mivel azok nem
> voltak eleg elterjedtek.

  De azokkal készült a "tekintélyes szöveg": a bírósági irat (szoktuk
mondani, jogász nemzet vagyunk, a legtöbb magyar nyelvemlék jogi
iratok formájában maradt fenn -- három legrégebbi emlékünk, a Halotti
beszéd, az Ómagyar Mária-siralom és a Tihanyi alapítólevél közül egy
az), később az újság és a könyv is. Mert a nyomdagépeken se volt meg
mindig ez a három betű, amint arról már ejtettünk itt szót. Hiába írt
tehát a pesti bürger kézzel, már ha írt magyarul egyáltalán, azt a
szót, aminek nyelvi és egyéb tekintélye volt, géppel írva látta, és
azon nem voltak meg ezek a betűk.

> Szerintem annyira nem veszik a versekben leirt nyelvtant es
> helyesirast komolyan.

  Bár igazad lenne, legalábbis ebből a szempontból -- más szempontból
viszont remélem, hogy nincs igazad. Mert a versek "amúgy" nagyon
komolyan vehetőek, főleg a híres nagy költők versei, amikben ritka
nyelvi fordulatok akadnak, sajátos írásmódokra lehet bukkanni.
Komolyan kell venni őket, csak nem az í-ú-ű terén.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
KRIZIS = Krozus uj neve, miutan vagyonat elvesztette.

A NYELV 0018-ban írta La'ng Attila D. >:
>(2) a "hogy" elhagyása után a vesszőnek nem kell megmaradnia, ilyen szabály
sehol nincsen.
Mivel a vesszőt nem a hogy miatt tesszük ki, hanem a struktúra miatt,
szerintem a megmaradás logikusabb. (Kötőszó helyettesítheti a vesszőt
[mondatrészek közti és, s, meg, vagy], de nem írhatja elő -- asszem.)

>  2. Jelen esetben azt a célt, hogy a mondat hanglejtését érzékeltesse.
>Ez is az írásjelek feladatkörébe tartozik, a mondat helyes
>hangsúlyozása pedig egy vesszőnek megfelelő hangváltást tartalmaz.
Hát az írásjeleknek ez a szerepe jó régen volt, habár foszlányokban még ma
is megvan.

>okozná. Gyakorlatilag a vesszőnek nem a "hogy" jelenlétéhez, hanem a
>miatta bekövetkező rövid szünethez van köze.
Szerintem az égvilágon semmi szünet nincs ott (kötelezően biztos nincs). De
ezt eszközfonetikai vizsgálattal kellene megvizsgálni.

Egyébiránt én is hajlok az el kell hogy menjek írásmódra (bár
konformizmusból kiteszem a vesszőt), ugyanis nagyon hajaz a szerkezet a több
mint-re.

>> Az én praxisomban a fenti csak matematikai képletekben lehetséges.
>> Szövegben: ([<>]).
>  Matematikai képletekben a <> jeleket nem használhatod zárójelül, mert
>relációs jelként materializálódnak.
Nem is használnám. Mint fentebb is írtam, matematikai képletekben az általad
hozottat használom, _szövegben_ ezt. Egyébiránt nem materializálódnának
relációs jelként, ugyanis (bár ezt nem írtam) nem a rendes kacsacsőrt, hanem
a kúpos zárójelet óhajtotta jelenteni (Unicode-ját nem találtam, a Symbol
betűkészlet 225, 241 helyén levők).

>zárójelbe kívánjuk tenni, elvileg a {} következnék {vagyis [lásd 32.
>c)]}, de erre még nem láttam precedenst.
Szerintem nem: ilyenkor: [vagyis <lásd 32. c)>] ugyanis csak a kényszerített
esetben van csere, nem fordul az egész. De ez már olyan extrém, hogy nem
baj, ha különböző az intuíciónk.

>  A Magyar Grafika módszerét mindazonáltal teljesen rossznak tartom. A
>duplázott zárójel zavarkeltő, tipográfiaidegen, maximum az
Szerintem is az, de nem kisebb tipográfus, mint Haiman György találta ki.
Volt hasonló ötlete az idézőjel megreformálására is. :-)

Üdv: Attila

A NYELV 0018-ban írta Racsko' Tama's >:
>A '-vAl' eredetileg névutó volt, névutók előtt viszont az 'Az'
>'z'-je nem hasonul, hanem kiesik.
Ez igaz a mai nyelvállapotra. De mondj egy olyan mai ragot, amely hasonítja
az az z-jét, és nem névutói eredetű!

>megfigyelhető az 'avval' alak terjedése
Én épp az azzal terjedését érzékelem.

Üdv: Attila

HIX NYELV #0017, La'ng Attila D. >:
>Eddig a legértelmesebb beszélgetés, amit számítógéppel folytatnom 
>sikerült, az elizákra korlátozódott, és nem volt valami nagy élvezet.

Probalj beszelni Billyvel! [30k, HKK]

--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-

HIX NYELV #0017, La'ng Attila D. >:
>Ot vagy hat uriember megprobalta, hogy egy triumviratust alkosson.

Ketto is megprobalta nemreg, es sikerult! :))))
--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-

HIX NYELV #0017, :
>Azoknak, akik nem tudják olvasni az ékezetes HIX NYELV listát felajánlom,
>hogy minden reggel elküldöm ékezetmentesen.

Azt hiszem, ezt mindenki nevében köszönöm, ez nekem nem jutott eszembe.
Igaz, megvalósítani nem tudnám.
Így aki olyan ékezettel tud írni, amit elfogad a szerver, az írhat vele, aki
pedig ékezetesen valmiért nem tudja olvasni, az olvashatja anélkül.
Szerintem így minden igény ki van elégítve.
--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-

Sziasztok!

Mi a véleményetek arról, hogy két egymásnak nem ellentmondó részmondatot a
"de" kötőszóval kapcsolják össze? Engem nagyon zavar, főleg, ha egy hosszú
körmondatban van, mert félrevezeti az olvasót. Itt egy példa:
"... készüléken, amely támogatja a GPRS-t, de MP3-lejátszásra is képes."
(A mondatot rövidítettem.)
A "de" után arra számít az ember, hogy ellentmondás lesz, tehát MP3-at nem
fog lejátszni a készülék. És a mondat végén mégis kiderül, hogy bizony azt
is tudja.
Én sosem értettem, hogy erre miért van szükség. Van egy másik kötőszavunk,
ami pontosan erre való: az "és". Talán, mert műszaki ember vagyok, azért
zavar a megfogalmazás, hiszen teljesen logikátlan...
--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-

HIX NYELV #0018, Szegedi Ga'bor >:
>pld. "randa ido van"?

Stílusértékű [szerintem], de hibás. Ugyanúgy hibás a harmadikas, hanyas stb.
--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-

HIX NYELV #0018, La'ng Attila D. >:
>  Matematikai képletekben a <> jeleket nem használhatod zárójelül, mert
>relációs jelként materializálódnak. A {} jelekre lesz szükség. De a
>sorrend valóban ez, képletekben a gömbölyű zárójel van kívül.

Miért? Én -- amíg használtam -- mindig így tettem: {[()]}.
Most már nem zavar az sem, ha ()-k vannak egymásba ágyazva, úgyis mindig
többen vannak 3-nál.
Amúgy a [], [[, ][, ]], {}, <> is le van foglalva különféle dolgokra, sőt
még egy csomó más is. De a témából mindig kiderül, épp milyen jelentésükre
kell gondolni. Ha nem derül ki, akkor definiálni kell. 
De ez nem a HIX MATEK. ;]
--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-

HIX NYELV #0018, La'ng Attila D. >:
>  A sorlimit feloldását (tágítását) fölvetettem javaslatként, ha
>egyetértésre találok, meginterjúvolom Józsit ez ügyben. (Bár mint
>listaalapítónak a Te tiszted volna. :) Kevesebbet írni nem fogok. 

Azt hiszem, Te is annyira kompetens vagy a temaban, mint en, de mivel a
lista mindenkie, igy ehhez mindenkinek ugyanannyi joga van.
En keveset irok, igy kulonosebben nem erzem kevesnek a 199 sort, es persze
valahol egyetertek azzal, aki szerint nem jo, ha egy listat nehany ember
levelei uraljak.
--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-

hix.nyelv #18, Szegedi Gabor:

> A "nagyon csunya" jelentesu "ronda" szot tobbszor hallottam/olvastam
> mar "randa" alakban is. Melyik a helyenvalo forma? Esetleg szemelyekre
> a ronda, mas esetekre a randa vonatkozik, mint  pld. "randa ido van"? 
Ha lehet ilyen mondani, a 'ronda' az "irodalmi nyelvibb" alak. A 'randa' ennek 
egy jeltéskülönbség nélküli ejtésvariációja. 
Nincs több különbség a kettő használatában, mint a <i>lyuk</i> és a <i>luk</i> 
között.

Kedves Attila!

hix.nyelv #18, Láng Attila D.:
> a vessző azonban más célokat is szolgál. Jelen esetben azt a célt,
> hogy a mondat hanglejtését érzékeltesse. Ez is az írásjelek
> feladatkörébe tartozik, a mondat helyes hangsúlyozása pedig egy
> vesszőnek megfelelő hangváltást tartalmaz.  
Én nem érzem, hogy pl. a "Meg kell[,] hogy mondjam, sok hó esett" mondatban a "
[,]" helyén bármi olyan normatív 
hangsúlyozási jelenség, szünet lenne, ami indokol egy vesszőt. Én a "kell hogy"
 szókapcsolatot mindig egy intonációs 
egységben mondom, kivéve amikor hebegek, vagy nem találom a szavakat. Ez utóbbi
akat pedig rendszerint nem érvényesítjük a 
helyesírásban; de ha igen, azt is csak az írói szabadság terhére.
A diszkusszió tárgyát képező szerkezet alapvetően különbözik az "akarom, hogy m
ondd" konstrukciótól. Egyrészt ez utóbbinak 
a magyarban nincs ekvivalens infinitívuszos változata, másrészt az igekötő telj
esen másképp válik el: "meg kell hogy mondd" 
vs. "akarom, hogy mondd meg". ezt éppen az eltérő hangsúlyozási viszonyok teszi
k lehetővé, és ennek "illik" a vessző 
használatában is kifejeződnie.

Kedves Láng Attila D.!

Amilyen lyukas az agyam, a legutóbbi válaszomban elfelejtettem én is köszönetet
t mondani az akdámiai helyesírási szabályzat 
feltételéért a netre. Most megteszem.

Szia Attila,

> eddig remeltem, hogy most mar keves olyan hely van, ahol
> konvertalhatatlanul mennek tonkre az ekezetek.

En el se hittem volna, ha nem velem esik meg. Mas listak 
kifogastalanul megerkeznek ekezetesen, melyekbol hianyzik 
az altalam mar emlitett sor.

Kedves Tamas,

Nagyon remelem, hogy a scripted megoldja a problemat. 
Reszemrol NAGYON KOSZONOM!

Kedves Andrea,

> egy nyelv nem lehet primitmv, legfeljebb a hasznalata. 
Ebbe olyan
> kifejezisek emlegetise is beletartozik, mint a beszopas.

Utobbival egyetertek, amennyiben a nyelvhasznalat 
korlatozodik is ezekre a szavakra. Esetem ne vezessen 
felre: csak akkor hasznalom ezeket, ha eppen ezek fejezik 
ki legjobban az erzeseimet. Mondjuk ugy, hogy kihasznalom a 
magyar nyelv lehetosegeit. (Megint Mark mondata jutott az 
eszembe...)

Kedves Moni,

> Egyebkent ezt a cikket politikai sikra terelni is off-
topic volt itt, a
> szemelyeskedes, egymas minositgetese meg me'g inkabb.

Szerintem is. Legelso dolgom volt a tema politikai 
vetuletet megkerdojelezni, es szemelyeskedesnek is meg csak 
celpontja voltam. Nem, mintha zavarna.

Pityu

> Vigezet|l kijelentem, hogy a kirdisben semmilyen tovabbi 
fejleminyre nem
> reagalok, zgyhogy valaszleveleket lehet rvgtvn 
a /dev/nullba.

Hozzaszolsz, de megsem szolsz hozza...
Ez olyan, mintha nem vallalnad a felelosseget a leveledert.

> Csak ippen a js ig tudja, hogy micsoda! (Nihany 
karakternyi szvveget
> annyifilekippen lehet megfejteni, ahanyfilekippen akarsz; 
tovabbi aprs baj,
> hogy 7000 ivvel ezelutt valsszmn{leg nem voltak arrafeli 
magyarok.)

Az meg ma sem tisztazott, hogy a magyarok mikor merre 
jartak. A leleteken levo jelek pedig megfejtesuktol 
fuggetlenul bizonyosan rovasirasos jelek, melyek 
azonosithatok a magyar jelek kozott. Tovabbra sem vagyok 
meggyozodve arrol, hogy a magyarok a latin betukkel 
probalkoztak elobb. Sokkal regebbi rovasirasos emlekeink 
vannak. A rovas jobban is illeszkedik a magyar nyelvhez, a 
latin mellett csak az az egyetlen - am donto - erv szolt 
annak idejen, hogy be kellett illeszkednunk Europaba.

> Is ausgetippelt miirt pont azon a k-n kellett ezt 
jelvlni, amelynek bizonyos
> fonologikusak a palatalis is velaris valtozatatai?

Mert szavak vegen es ragokban gyakran elofordul. Persze 
van, aki nem ismeri el a mely k hasznalatat, es szigoruan 
csak -ek-et ir. En azert hasznalom, mert gyorsabb leirni 
(nem zarodik magaba).

> Ipp ez az! Keveredik a fogalom-, a szstag- is a bet{mras, 
ez az bet{mras
> kialakulasanak kezdetleges formaja.

Ugy tudtam, hogy a betuiras a legfejlettebb forma. Ezzel 
kezdtem, hogy betunkent kulon jel van. Az csak extra, hogy 
ligaturakkal lehet operalni. Ez ertheto is a ko es a fa, 
mint hordozok miatt.

> Persze, vannak dolgok, amelyeken van valami karcolva. 
Kirdis, hogy mras-e,

Ha ma barki ir egy bevasarlocedulat, en ugyanezt mondhatom 
el rola: valami vonalak vannak rajta, aztan vagy meg akarom 
erteni, vagy nem. A vonalak azonban hasonlithatnak azokra a 
vonalakra, amiket 6 evesen tanultam az iskolaban, es akkor 
talan meg tudom allapitani, hogy iras-e, ill. milyen 
nyelven irtak.

> is sokkal nagyobb kirdis, hogy milyen nyelven mrtak, sut 
ez a kirdis mig
> nagyobb, ha eleve egy olyan rendszerrel operalunk, amely 
a hangok felit nem
> jelvlte, tehat sokkal nagyobb jatikteret kap az 
zn. "megfejtu".

Ez igaz. Azt en sem szeretem, amikor belemagyaraznak 
mindenfele hulyeseget. A nyelv is valtozik az evezredek 
soran, bizonyosan nem a mai magyar nyelv szerint kell 
olvasni oket. A kozepkori rovasfeliratokat azonban pontosan 
ertjuk, es azok jelrendszere megegyezik a tobbezer eves 
leletekevel.

Nem allitom tehat (bar ki sem zarhatom), hogy a magyarok 
tobb ezer eve magyarul irtak rovasirassal, de a jelrendszer 
egyezik. Biztos, hogy a latin betuk elott hasznaltuk azt 
(innen indult a vitank), meg ha csak atvettuk is egy meg 
regebbi kulturatol.

Pityu

> Felado : Racsko' Tama's
> E-mail :  [Hungary]

> Népi etimológia (népi átértelmezes) a "physiognomia" ~
> "fiziognómia" 'arcberendezés (arckifejezés és arcvonások
> együttese); élőlén ykülső fizikai megjelenése, jelege; azt ezeket
> vizsgáló tudomány' szóból.

Kedves Tamas!
Koszonom, bar ez a konnyebb resze! Mert: miert eppen "miska"? Erre lennek
igazan kivancsi!
Udv
Eszter


_________________________________________________________
Do You Yahoo!?
Get your free @yahoo.com address at http://mail.yahoo.com

Sziasztok!

>Felado : Szegedi Ga'bor NYELV #18

Mindkettőt használom, a "randá"-t ízesebbnek érzem, abban benne foglaltatik
egy "pfuj" is.

pi

Sziasztok!

>Felado :  NYELV #18

Véleményeddel szomorúan bár, de egyet kell értsek. Van azonban egy
megjegyzésem.

>elmentem a moziban....

Az idők folyamán bennem az a benyomás alakult ki, hogy ez akár nyelvjárási
sajátosság is lehet, mint ahogyan bizonyos esetekben az "az" z-jének
magánhangzó előtti elhagyását is ennek tulajdonítom.

pi

Az aposztróf-kérdéshez:

Láng Attila D.:
>> vezető - már nem tudom, melyik az, mert majd' mindegyik vezetőnek
>> titulálja magát... - kereskedelmi televízió
>  Dehogyis. Van Magyarország vezető televíziója és van az, amit mindenki
>néz. A majd után mindazonáltal nem teszünk aposztrófot, ha megengeded.

Előzőleg a #13-ban ezt írod:
>> Asszem' ez a nyelvi kérdés is többször előfordult a TIPPen:
>Akkor csacsogjunk kicsit az aposztrófról, lehet? Szerintetek kell-e
>aposztróf egy szó vagy kifejezés azon pontjára, ahonnan nem hagytunk
>el semmit, a la Zemlényi Zoli?

Kiderül viszont az én mondatomból "szövegkörnyezetileg", hogy az ott
szereplő majd nem a sima majd szó, hanem a majdnem rövidítése, tehát
elhagytam a "-nem"-et mögüle. Ilyenkor mi is a tennivaló tehát?

>> mégis kötőjellel írnám, mert az utótag a két szóból álló előtag
>> egészéhez kapcsolódik, tehát: nyelvlista-tagok.
>  Én nem tenném. Szerintem a nyelvlistatagok teljesen jó szó.

Akkor a hónapnév-rendszer-t miért írod kötőjellel? Ugyanúgy hármas
szóösszetétel és ugyanúgy 5 szótagból áll. 

Üdv,
Móni

Láng Attila D.:
Végerödményben ez
>a lista sem helyösírási, hanem nyelvi lista, a nyelvnek pedig csak egy
>része a helyösírás; méghozzá nem is elengödhetötlen része, hisz
>írástudatlanul is löhet beszélni egy nyelvöt. 
 ...
>és a magukat gyengébb helyesírónak érzők ne merjenek nyikkanni, mert félnek a
>letolástól. Annyit nem ér az egész.

De itt most nem _beszéljük_ a nyelvet, hanem "írjuk".
Ha pedig az írásra is vonatkozott a nagyvonalú "nem elengedhetetlen", akkor
meg azért ne foglalkozzanak a gyengébb helyesirók a helyreigazítással,
hagyják csak nyugodtan figyelmen kívül, úgysem az a fontos. :-)

Egyébként meg hol hívják fel az emberek egymás hibáira a figyelmet, ha nem
egy nyelvi listán?! Láttuk, hogy a sokat emlegetett Tipp-en még a moderátor
is ejnyebejnyézett, ahogy valószínűleg más listákon is ez történne.

>>Arra, hogy nem ritka, hogy összekeverik az -e kérdőszócskát egyes
>> szavak, pl. az ugye '-e'-jével. :-)
>  Bocs, ez eredetileg tényleg kérdőszócska volt. Úgy-e. A múlt-múlt
>században még így írták.

Biztosan így volt, csakhogy nem hiszem, hogy ez vezet félre sok embert,
akik csak nem figyeltek oda nyelvtanórán ill. azóta sem bírták megtanulni
pl. olvasás közben. :-) Ja, hogy nem is olvasnak...? :-) Az nem újdonság...
:-((

Üdv, Móni

>Ronda vagy randa? 

A koznyelvi alak a "ronda". A "randa" pesti szlengvaltozat.

Ferenc