1994. augusztus 4. 
A vilagur, az egy nagyon unalmas hely! Ezt mar eddig is sejtettem, de
most, hogy ket napja uton vagyok, es minden radiokapcsolatom vegleg
megszunt a tavolodo Folddel, tobbe nem tudom eltussolni a tenyt. Ezert
irom ezt a naplot. Most hetekig semmi dolgom, csak sodrodom majd a Nap
fele. Az egyetlen esemeny amit izgalommal varok, a Viz felbukkanasa
lesz (ha lesz) a Nap mogott. Erre azonban meg varni kell. Legalabb van
eleg idom, hogy szamotvessek magammal: Mi a francot keresek en itt?
Eredetileg csak egy fuggoleges kirandulast terveztem. Folmegyek,
korulnezek, aztan vissza. Az egesz kaland eltart egy-ket evig, es
kesz. Ennek ellenere par honapja mast se csinalok, mint ellipsziseket
rajzolgatok a Fold meg a Nap korul. Raadasul teljesen botcsinalta
gravitez vagyok, sose gondoltam en urrepulesre, bolygokozire meg plane
nem! A Kepler-torvenyek is csak ijedtemben jutottak eszembe, amikor a
multkor egy veletlen balaeset kovetkezteben felpottyantam. (Azokbol is
csak ketto, pedig remlik, hogy van egy harmadik is!) Kozben azonban
raereztem a dolog i'zere, es elhataroztam, ha mar itt vagyok, kihozom
a maximumot a helyzetembol, korulnezek a naprendszerben is. Az
vilagos, hogy ha egy ilyen kalandot elve akarok meguszni, nagyon
ovatosan kell "palyat valasztanom", hiszen csak egy dobasom van.
Korlatozott tartalekaim miatt ugy dontottem, befele indulok, feleves
keringesi idovel. Megnezem a Venuszt, a Merkurt, es a Vizet (vagy
legalabbis vegre tisztazom a letetezesevel kapcsolatos kerdeseket).
Persze nem megyek tul kozel, nehogy elrontsak a palyamat, es azzal
egyutt a visszateresem eselyeit. Nem akarom, hogy otthon ido elott
aggodni kezdjenek, ezert Pistanak csak annyit irtam tegnapelott, hogy
meg egy utolso csobbanas, es indulok vissza. A szokesi tavolsagot
azert belevettem az uzenetbe, remelem, abbol kitalalja, mire
keszulok*. Ha szerencsem van, (es miert ne lenne,) ket keringes utan
ujra foldkozelbe jutok, es var ram valamilyen fogadobizottsag, akik
aztan osszeszednek, es levisznek. Ha nem, akkor nagy bajban vagyok,
hiszen visszaterve semmi eselyem a letra elkapasara, elsuhanok a Fold
mellett (es ez meg a jobbik verzio)! Na, de emiatt aggodni raerek egy 
ev mulva is. (*Kesobb megtudtam, hogy nem o talalta ki, hanem Posfai 
Janos aki kozolte is a TIPPen. Az mar mas kerdes, hogy mentocsapatra 
nem lesz szukseg, de lehetett volna!) 

1994. augusztus 14. 
Aludni sajnos csak ket orat tudok, ezert szinte mast se csinalok, mint
a Nap "baloldalat" kemlelem, de a Viznek semmi nyoma. Pedig a Fold mar
olyan messzi van, hogy csak egy potty a tavolban. 
1994. augusztus 23. 
Ugy tunik, megoldodott a nagy rejtely, mert, ha letezne, becslesem
szerint mar latszania kene a Viznek. Na, nem baj, lesz mas latnivalo
is, eszrevehetoen kozeledik mar a Nap. 

A 3-test problema

1994. augusztus 29. 
Ma megint kitakartam a Napot a latomezombol, es a bal felso "sarka"
folott eszrevettem egy ragyogo fenyfoltot. Nagyobb, mint a Mars, es 
a Merkur. Akkoranak latszik, mint a Venusz, es a szine is hasonlo, bar
a vakito fenyek miatt ezt meg csak nehezen tudom megitelni. Csakis a
Viz lehet! Hat persze! Rossz helyen kerestem! Belegondoltam: De'li
12-kor indultam, tehat visszakezbol, ahogy kell. (Rengeteg feleves
palya van ugyanis, azt erdemes kivalasztani, amelyik legkevesbe
kozeliti meg a Napot, "legkerekebb". Ezert indultam pont 12-kor.)
Ilyenkor a kezdosebesseg parhuzamos a Fold sebessegvektoraval, mar
amennyire augusztusban lehet. Valojaban, par hettel a teli napfordulo
utan (OK, eszaki fe'lteke'zo"knek: nyari) van egy "eszaki" komponense,
ami a Fold keringesi sikja fole ropitett. Ennek tobb kovetkezmenye
lett. Az egyik, hogy a palyam nemhogy nem ellipszis, (ami a harom-test
feltetel miatt ertheto,) de megcsak nem is sikpalya. Persze, jo
kozelitesben az, ugyhogy becsleseim remelhetoleg ervenyben maradnak,
hiszen a Fold csak rovid ideig fejtett ki ram szamottevo hatast. A
masik, hogy a Viz nem a Nap balodalan bukkant fel, hanem fentebb, ha a
terkepek igazsagtalan hagyomanyat kovetve fejjel Eszaknak helyezkedek
el. A harmadik, hogy lekestem a Vizfelkeltet. Kar, mert mar jopar
napja en lehetnek az elso ember, aki szabadszemmel latta, de
elugyetlenkedtem. Mindegy, igy is Guinness rekord: 1994. augusztus 29,
21.20 GMT. 

A 4-test problema

1994. Szeptember 10. 
Meg mindig nem tudok betelni a latvannyal, olyan szep ez a bolygo.
Nagy elegtetel nekem a letezese, mert senki mas nem hitte, hogy a
legenda igaz. Bevallom, neha en is ketelkedtem, de ennek mostmar vege!
Pista, es a tobbiek, ha ezt valaha is olvassatok, megnyertem a
fogadast! Sajnos az oromhirt mindjart be is arnyekolja egy problema,
amelyre eddig nem gondoltam. Februar 2-an ugyanott leszek, ahol
elindultam. Ekkorra a Fold es a Viz epp helyet cserel, tehat
gyakorlatilag beleutkozom az utobbiba. Ez persze attol is fugg, hogy a
Viz a Fold palyajan halad-e, kovetve azt, fel evvel lemaradva,
(illetve vezetve, ha ugy tetszik), vagy mindig arra kozeppontos-
szimmetrikusan helyezkedik el (ez nem ugyanaz, hiszen az
ellipszis(ek)nek nem a kozeppontjaban, hanem a fokuszaban van a Nap).
Az is lehet, hogy valamilyen kozbulso megoldast "valasztott". Van
tehat eselyem arra, hogy melle megyek. (Ki is mondta: "Repulni annyit
tesz, hogy foldhoz (Vizhez) vagod magad, de celt tevesztesz"?) Ha igy
lesz is, azt mar vegkepp nem tudom  megbecsulni, hogy mennyire fogja
megkavarni megis a mozgasom. Ez mar a negy-test problemahoz tartozik,
es en mar harom test eseten is eselytelen vagyok. Csak abban
remenykedem, a Viz tenyleg vizbol van, es kisebb a tomege (vonzasa),
mint a Foldnek. De emiatt raerek kesobb aggodni, most sokkal fontosabb
dolgom van. Fel kell talalnom valamilyen napernyot, mielott
odakozmalok! (Folyt. kov.)
                               Udv,     Ida

Az 5-test problema 

Kedves Olvasok! 
Engedjetek meg, hogy most megszakitsam naplomat. Nemreg megint
gravitacios kalandban volt reszem. Igaz ugyan, hogy csak elmeletiben, 
de ez szamomra majdnem nagyobb izgalmat jelentett, mint sajat u"rbe'li
csetles-botlasaim. Nos, a fenti alcim a gravitacios mozgasok
rajongoinak talan nem ujsag, de en, mint irtam, csak ujabban, es
"kenyszerbol" lettem az, raadasul evekig el voltam vagva a tudomanyos
hirektol. Aki megsem hallott volna rola, annak leirom, mirol van szo: 
Ha csak ket pontszeru test van a vilagban, akkor ezek egy sikban,
kupszelet-palyan "kerulgetik" egymast, es minden siman megy,
szamithato. Harom pont meg mindig rendesen viselkedik, habar a
mozgasuk mar teljesen kaotikus, "kiszamithatatlan". Ez azonban semmi
ahhoz kepest, amire 5 pont kepes! Ezeket be lehet ugy lokni, hogy egy
ideig egymas korul kovalyognak, majd egy szempillantas allatt
kirepulnek a vilagbol! Mindezt a sajat maguk altal keltett tomegvonzas
hatasara. A dolog annyira, de annyira ellentmond minden intuicionak,
ami a Naprendszerben nevelkedett ember agyaban kialakult, hogy meg most
is alig tudom elhinni! Emlekszem, mennyire meglepodtem (es
fellelegeztem), mikor rajottem, hogy izombol, "mezitlab" tudok Foldet,
sot Napot kerulni. Ez azonban sokkal, de sokkal izgalmasabb!
Megjegyzem, hogy tisztan elmeleti eredmenyrol van szo: kiterjedes
nelkuli pontok ropkodnek a newtoni mechanika torvenyeinek
engedelmeskedve. 

Vigyazat! Ha szeretnel azon gondolkodni, hogy a fenti jelenseg hogyan
lehetseges, akkor most ne olvasd tovabb! 
Megprobalom elmagyarazni. A reszleteket en sem mindig ertem, de az
erveles lenyege nagyon tanulsagos, es teljesen kozertheto (es
hajmereszto, szerintem mar a puszta gondolat is, hogy ilyesmi
egyaltalan elofordulhat). Durvan szolva, az ot pont a kovetkezokeppen
megy ki egy perc alatt a vilagbol: Ketto megy felfele, ketto lefele,
egy pedig fel is ut-le is ut, rohangal a ket "hazaspar" kozott,
szallitva az impulzust. Az utobbiak egyre kozelebb kerulnek egymashoz
(de nem utkoznek), igy szabaditva fel a (korlatlanul rendelkezesre
allo) potencialis energiat, ami egy ilyen utazashoz szukseges. Tehat a
megmaradasi torvenyek nem serulnek. A fantasztikus inkabb az, hogy ez
a mozgas tenyleg lehetseges, megszervezheto ugy, hogy veges ido alatt
"felrobbanjon" a rendszer, mint azt preciz matematikai modszerekkel
allitolag be lehet bizonyitani! A gondolatmenet alapja a kovetkezo:
Vizszintes sikban keringozzon ket egyenlo tomegu pont egymas korul.
Egy harmadik pont nem fogja ezt a szimmetriat megzavarni, ha egy
fuggoleges egyenesen mozog pont koze'pen. Namost, tegyuk fel, hogy a
parocska ket, nagyon elnyujtott ellipszis menten "oszcillal". Ha a
harmadik epp akkor er folejuk, amikor kozel vannak egymashoz, akkor
hirtelen oriasi, egyesult erovel huzzak lefele, egy nagyon rovid
ideig. Mire az atsurran kozottuk, mar el is tavolodtak egymastol, igy
nem lassitjak le a lefele szaguldo harmadikat. Most jon a masik
hazaspar, akik alul varjak, lefekezik, es meg gyorsabban visszadobjak
a felullevoknek, mikozben ok maguk is egyre gyorsabban sullyednek. Ez
igy megy tovabb, vegtelen sokszor ismetlodve veges ido alatt. Akit
tovabbi intim reszletek is erdekelnek, az olvassa el az eredeti
ismerteto dolgozatot, en is azt tettem: 
http://www.ams.org:80/web/publications/notices/199505/199505-toc.html
Erdemes tovabbgondolni az urutazasra vonatkozo konzekvenciakat. A
valosagban persze nem tud akarmilyen kozel menni egymashoz ket
tomegpont, de megis van relevanciaja a modszernek. Az is meger egy
miset, hogy mi modosul a relativisztikus esetben. Itt persze a
sebessegkorlatozas miatt nem lehet vegtelen gyorsan menni, de az utazo
megis ugy erzi. Ha belegondolunk, a foton minden nap megcsinalja a
trukkot, eszre szem veszi, es mar vegig is ment a vilagon, mert nem
oregszik kozben. Ezt "kozelitve" belethato, hogy akarmilyen messzire
utazhatunk akarmilyen rovid ido alatt, csak kis szerencse kell hozza.
Pl. ket "rockyzo" iker fekete lyuk a kozelben hatarozott elony.
Erdekesseg, hogy tetszoleges kozel mehetunk hozzajuk, csak pont
kozepen kell haladni, nehogy berantsanak. A "vegtelen" gyorsulast
pedig meg sem erezzuk, mert az egyforman hat minden atomunkra.
(Illetve megsem, nem art kozben osszekuporodni, kulonben az
apaly-dagaly hatas letepheti az emberlanya kezet-labat.) Ha jol
belegondolok, ez csak a lucky altal a TIPPen egyszer mar javasolt
mogekeruleses impulzuslopasos modszer javitott valtozata. A dologgal
csak egy a bokkeno: ha egyszer kilott minket a gravitacios csuzli,
tobbe nem lehet megallni. Persze, aki szereti az izgalmakat...
Mindenesetre a mezitlabas modszernek nincs hatara, elvileg a
naprendszeren, sot a tejutrendszeren tulra is alkalmazhato! De ne
aggodjatok, ha egyszer raszanom is magam egy ilyen utra, visszauzenni
onnan mar egeszen biztosan nem tudok! Legalabbis azt mar Ti nem eritek meg! 

Lo'gok a Neten
Kulon erdekesseg, hogyan bukkantam ra a fenti cimre. Rengeteg idot
toltok azzal, hogy a CsillagNeten szorfolok, kulonfele temak utan
kutava. Itt rendesen tukrozik a "kisse" elszigetelt (es kedves
naivitassal elnevezett) WWW-t is, mint szinte mindent az univerzumban,
csak annyi a kulonbseg, hogy azzal a hira'ramlas szigoruan egyiranyu.
A lenyeg, hogy a minap epp a nevem mondtam be kulcsszonak, (hiaba, a
hiusag...!) es -lassatok csodat- a SAJAT (majdnem)Home(majdnem)Page-em
jelent meg a kepernyon! (Valaki nagyon meg akart engem lepni!
Sikerult!) Nos, innen mar csak harom ege'rkattanasra volt a fenti
cikk.  
           Udvozlettel,   Ida 

<<Az emlitett dolgozat sokkal olvashatobb papiron: 
"Off to Infinity in Finite Time" 
by Donald G. Saari and Zhihong (Jeff) Xia, Notices of the AMS May 1995
Es ha mar ilyen gyorsan "lebuktam", a "VendegOldal" cime:
http://www.math.ohio-state.edu/~varga/ida.html
Check Ida't! 
                                   V.J.>>

T Vitazok!

Szoval, ha mar UFO-zunk, akkor hadd dobjak be egy temat, a
hajtomuvekrol. A kitalaloja nem en vagyok, hanem egy koszegi
fiatalember. Neve Cso~ke Pa'l, de tobbet nem tudok rola. Majdnem
veletlenul kerult a kezembe az anyaga, nem is nekem szol, de azert
elolvashattam.

Szoval a cucc nem kopirajtos, es a ficko nem is kivanja
szabadalmaztatni, csak megismertetni az emberekkel. Hatha jo valamire.

Szoval arrol van szo, hogy szerinte az UFO-szeru hajtomuvek ugy
mukodnek, hogy a centrifugalis erot hasznaljak ki. Pontosabban a
lendkerekben tarolt energiat. Ezt is ugy, hogy fogja, es a vizszintesen
allo (tehat fuggoleges tengely korul felporgetett) lendkerek szelebol
laserrel kis darabokat "olvaszt le". Azaz szep lassan elfogyaszja a
lendkereket, es a peremen kiaramlo anyag hajtja, sot kormanyozza a
hajtomuvet. Az emberek pedig egy kabinban ulnek ami a fuggolegesen
kifurt lendkerek kozepebe van sullyesztve. Szoval kb. igy nez ki a
dolog (olyan, mint egy dupla koszoruko).
               ____+   +____
            __/    | K |    \__
         __/       | A |       \__                  anyag kiaramlas
        /_________ + B +__________\        ********
         _________ + I +__________  *****************
        \__        | N |        __/       *********
           \__     |   |     __/
              \____+   +____/                   <<--- haladasi irany


Szoval az elkepzeles szerint, a gyorsan porgo ufo majdnem teljes
egeszeben szilard uzemanyag, amit belulrol, a vizszintes csatorna belso
falarol kezdenek leolvasztani. Azzal, hogy hol lezerezik meg a belso
falat), lehet iranyt valtoztatni, es azzal, hogy folul, vagy alul
lezerezik a belso oldalt, lehet fel vagy lefele menni, annak ellenere,
hogy a porgettyu vizszintes kivan maradni. A kabin valahogy magnesesen
van csapagyazva, tehat az nem forog (biztos van benne egy vizszintes
tengelyu porgettyu, ami tartja az iranyt. Ezzel a modszerrel
csokkentheto a legellenallas is, mert a porgettyu koruli orvenyek
"sikossa", sot allitolag magnesesse is teszik az UFO-t. Az uzemanyag
ellatas meg ugy nez ki, hogy megfelelo helyen ezrevel tarolnak ilyen
elore felporgetett (jegbol, vagy muanyagbol levo) UFO tarcsakat, es
egyszeruen atteszik a kabint a mar elhasznaltbol egy ujba.

Persze a dolognak az a hatulutoje, hogy vigyazni kell, nehogy a vilagur
kozepen fogyjon el a tarcsa, mert akkor aztan vege.

Szerintem egesz jo az otlet, kar, hogy nem tudom jobban lerajzolni. Egy
problemam azert van vele. Mi tartja ossze az also es a felso felet?

Udv mindenkinek, aki tud valszt a kerdesemre, jo lenne, ha meg is irn
a. Koszi, aztan lesz meg par kerdes


Sik Zoltan

Tamas, szeretett moderatorunk felelmenek adott kifejezest, hogy o"t
csak virtualisnak kepzelne valaki:

<<Ne ejtsetek mar ketsegbe! Akkor HIX sincs, VITA sincs, sot moderator
sincs?>>

	Szerintem CSAK HIX es VITA nincs, mert azokkal me'g senki sem fogott
kezet. Igy jo, remelem (:-)).

	Endre, Te felfogadtal szovetsegesnek, mert megemlitettem, hogy lata-
sunk tobb ok miatt felrevezethet minket (pl. "latjuk", amit valaki nekunk
hipnotikus uton ranktukmal). Persze ugyanaz igaz, ha nem a MEGFELELO muszert
hasznaljuk valami megfigyelesere. De az egy kis logikai ugras, eufemiszti-
kusan szolva, hogy "amit nem tudunk eszlelni, az igaz, vagy akar potencia-
lisan igaz". (Senkit itt nem ideztem, csak az allitast hataroltam korul a
" jelekkel.) Thomas Kuhn konyveit ajanlanam, kulonosen a Structure of Scien-
tific Revolutions cimu"t, azoknak, akik szeretnenek egy jol megszerkesztett
globalis nezetet arrol, hogy hogyan fejlodnek es valtoznak, neha hirtelen, a
tudomanyos nezetek. Endre, ha ezt Te is elolvasod, ugy hiszem, Te is az iz-
galmas elvarast a bizonyitott tenyek ala' fogod helyezni a kognitiv organi-
zaciodban. (Ez a mondat nem tul magyarosnak sikerult, sajnalom.)

	F. Miki

Egy kedelyes kis cikket olvastam a tegnap,
gondolom , jot tesz a vita (Vita), marmint
az UFO-krol szolo vita hangulatanak.
A tegnapi (1995, majus 12) Svenska Dagbladet
otodik oldalan jelent meg egy elemzes
egy konyvrol. A konyvet John E.Mack a Harvard
Egyetem pszichologia professzora irta, a
cim: Abduction. Human Encounters with Aliens.
A lenyeg;: szerinte az Ufokkal talalkozo
szemelyek agyaban (ha jol ertem a halantek-
lebenyben; ha valaki tud svedul is orvosul is,
kijavthat: a cikkben hasznalt szo: tinninglob)
van egy kis zavar. Elvileg az epilepsziara
hasonlit, es lenyegeben abban all, hogy t
az illeto tulerzekeny magneses terekre. Pl.
foldrenges elotti magneses zavarokra. Ezt
alatamasztando , a cikk kozol egy terkepet
is . Az Egyesult Allamok terkepetn veti v
ossze az UFO-eszlelesek suruseget a foldrengesek
gyakorisagaval. Ez nyilvan nem egy tudomanyos
cikk, de azt hiszem otletnek erdekes.
   (En szemelyesen hihetonek tartom, hogy nalunk
lenyegesen fejlettebb civilizaciok leteznek, de hogy
itt jartak volna, azt annyira valoszinutlennek 
tartom, hogy szinte barmilyen mas magyarazatot
jobbnak tartok egy furcsa jelensegre, mint az
UFO-kat. Ha arra gondolunk, hogy milyen rengeteg
csillag letezik, es hogy Hubble szerint milyen
soknak van stabil bolygorendszere, nem lehetetlen
civilizaciot elkepzelni egy csomo helyre. Raadasul
lehet, hogy nem mindenkinek volt olyan peche, mint
a dinoszauruszoknak, tehat el lehet kepzelni p
olyan bolygot, akiknek "egybol sikerult". Ezek bizony
legalabb otven millio evvel lehetnek elottunk. Az 
mar pedig szep kis ido.)
                      Szoval minden jot
                            Fulop Geza

Az utobbi idoben nagyon keves idom maradt a HIX-re. De szinte mindig elolvasom
F. Endre UFO vitait amelyben o van az egyik oldalon, a masik oldalon ugy tunik
mindenki. Endre, valoban hiszel-e az egesz UFO ugyben, vagy csak rendithetet-
lenul igyekszel a felmerulo ellenerveket cafolni. Valojaban nem csak azt probal
od
ki, hogy ezzel az allitasok-tagadasa taktikaval meddig tudsz eljutni?
Modszered eszembe juttatja a kulonbozo geometriak axiomatikus felepiteset.
Kiindulhatsz allitasok tagadasabol, es meddig jutsz el antagonisztikus
ellentmondas nelkul? Ha tudom meg ep esszel kovetni az UFO vita alakulasat,
az ellentmondas mar fellelheto az ervekben. Talan be kene fejezni, de mindig
bedob valaki valami erdekeset.

Udv: Bokor Eva

"A fenykepezogep lencsen nem megy at az UV" valoban egy kicsit
leegyszerusites, mint ahogy  az is, hogy atmegy. Csokkeno hullam-
hosszal egyre kevesbe megy at, es egyre inkabb rossz helyen van a fokusz.

VK = kelloen kritikus szemlelet.

A fo baj nem is azzal az ervvel van, hogy ezek az objektumok csak UV-ben
bocsatanak ki sugarzast, es ezert nem lathatok. 

A fo baj az, hogy minden, ami anyagbol van, az visszaveri, megtori es 
elnyeli a sugarzasok bizonyos tartomanyait. Ha most van egy letezo
valamink, ami az osszes olyan tartomanyban lathatatlan, amit mi erzekelni
tudunk, akkor az a valami lehet hogy megy valahova, de hogy nem letezik,
vagy nem anyagbol van, az biztos. 

Szoval, a jelenlegi fizika a letezo jelensegek nagyon szeles koret
irja le lenyegeben nagyon keves alapegyenlettel, es nagyon pontosan.
(Sok tizedesjegy pontossaggal jonnek ki egyes mennyisegek.)
Ha elkezdenenk hinni a penzhajhasz csaloknak, akkor igen nehez
lenne egy olyan fizikakonyvet irni, ami nem ellenkezik lepten-nyomon
meggyozodesunkkel. Ez alatt azt ertem, hogy egy egyseges rendszer
all szemben egy feltetelezesekre alapitott jelenseggel, aminek, ha
letezik, olyan kovetkezmemyei is lennenek, amit meg az UFO hivok
sem fogadnak el. 

Endre egyebkent oriasit fejlodott, mert kijelentette, hogy
"nem ertek hozza". Ha meg azt sem teszi utana, hogy
"de valahogy igy van", akkor mar egesz jo lett volna.


A vaskalap pedig igen jo dolog, mert ved a gombvillamok ellen,
felteve, hogy jol le van foldelve, meg attol is, hogy minden
keptelenseget elhigyjunk, csak azert, mert ki van nyomtatva,
vagy mert valaki azt mondta, hogy latta.

Egyebkent orvendetesen szaporodik a vaskalaposok tabora is,
egyre tobben tartanak igenyt eme megtisztelo cimre. 


Hogy megjeloljem  (nem megkulonboztessem !!!)  magam:

I. Vaskalapos

Udv!

Na, en most alaposan meg fogom gondolni, hogy itthagyjam-e ezt a cirkuszt.
FE mar annyira akarja hinni az ET-ket, hogy mar semmitol se riad vissza.
Az, amiket ir az ETk allitolagos viselkedeserol, mar-mar isteni lenyt
vetitenek elenk, olyat, amire abszolut nem ervenyesek a vilagunk torvenyei.
Ilyen tavlatban ertelmet veszti minden vita, meggyozesi szandek.
En nem fogok tobbet probalkozni.
Ha akar, akkor nyugodtan meruljon el ebben a maga krealta vallasban.
Fanatikusokkal nem jo leallni vitatkozni: ugyhogy

Visontlatasra: Balogh Mihaly