Szervusz Gergely es VITAzok,

A mikrohullamok sajnos nem csak a vizforralasra hasznalt kb. 2.7 GHz kornyeken
kellemetlenek. Kis teljesitmenysurusegnel az artalmatlan/artalmas vitat az uz-
leti erdekek dontik el. A 900 MHz-en, sot, 1.8 GHz-en mukodo cellas radiotele-
fonok eseten meg az ember fejenek kozvetlen kozeleben levo 2 W sem artalmas.
Viszont nehany evvel (evtizeddel?) ezelott a radarkeszulekek harminceves keze-
loit messzirol meg lehetett ismerni ragyogoan feher mufogsorukrol. Bar az ott
lenyegesen hosszabb ideig erte a fogorvosok gyongyeit. Ha a teljesitmenysuru-
seget extrapolaljuk, szerintem egeszen rovid expozicio es kellemetlen kovet-
kezmenyekkel jarhat.

A nagy semmibol lelogatott drot (vagy akar cso) pedig termeszetesen nem birja
el sajat sulyat, tovabba a Fold forgasa miatt olyan erok hatnanak ra, amelyek
a Szaturnusz boldog emleku holdjait a hires gyuruket alkoto kavicsokka morzsol-
tak... Persze ezt Sid is nagyon jol tudja, csak talan mar unta a temat a gurun.

Udv: Laci

Szervusz Gergely es VITAzok,

a. A geostacioner palyan levo tukor atmeroje tenyleg jo nagy lenne, ekkora
   szerkezetet mar igen nehez (sot: ha az egyeb felteteleket is figyelembe
   vesszuk, lehetetlen) lenne merevre megcsinalni. De ez inkabb elmeleti
   kerdes volt -- nem cel nappali fenyesseg megteremtese, mar csak a teny-
   legesen nagyobb feny/arnyek kontraszt miatt sem.

b. Es mivel az ejjeli kozvilagitaskent a nap fenyenek soxorta kisebb fennyel
   is megelegednenk, nem 170 km atmeroju siktukorre van szukseg, hanem egy
   akar csak 2 km atmeroju domboru tukorre. Ilyen meretnel a merevites meg
   jol megoldhato, es talan meg a szukseges mozgatas is. Akarhogy torom a
   fejem, azt hiszem, nem lehet olyan perduletet adni a tukornek, hogy az
   ejszaka folyaman mindig a kivant teruletet vilagitsa be, napkozben pedig
   annyit forduljon, hogy estere ismet a celteruletre vilagitson... Kar.

c. Az eles arnyekoktol en kevesse tartok. A Nap fenye olyan amilyen, a Hol-
   don eles arnyekokkal, a Foldon meg nem. A szort megvilagitast a legkorben
   szorodo feny okozza. Miutan elkuldtem elozo levelem, elgondolkodtam ezen.
   Valamennyi feny szorodna a tukorbol erkezo sugarnyalabbol is, de a beka-
   perspektivabol nezve biztos nem lennek vilagoskek az egesz egbolt, talan
   ha az a terulet, ahol a legkoron athalad a fennyalab. De az egy eleg kis
   terulet, nem vilagitana be olyan jol a direkt fenyt nem kapo teruleteket.
   Viszont jo szort fenyt adna a celterulet (varos) koruli reszeknek is. Ugy
   kepzelem el, mint az eget pasztazo reflektorok csovajat, csak persze vas-
   tagabban.

Ami nyitva maradt: mennyi a tukorfolia minimalis vastagsaga? Es miert annyi?
Mekkora zavaro erok hatnak egy ekkora nagy lepedore (fenynyomas, napszel)?
Stb.

Udv: Laci

> A zene negyedik vilagaban minden es mindennek az ellenkezoje
> is megtortenhet, minden allitas egyszerre igaz es hamis.
Ez olyan zen-es megallapitas a zenerol... :)))

A nagggyon modern zenet nemszeretem. Az olyant szeretem, amelyikben eppen a
fulemnek kedves aranyban vannak a diszharmonikus es a harmonikus szakaszok.
Ezt most epp az Ujvilag szimfonia (Dvor'ak) es az Incantations (Venret Miska)
nyujtja. Ez persze egyeni gusztus. De a dodekafonia, vagy szimfonia negy heli-
kopterre es hasonlok... hmmmm... nem az en vilagom, hogy finoman fogalmazzak.

Van aki azt tekinti muveszetnek, hogy leveleket ir a vilag minden tajara, mar
vagy husz eve, szinte naponta, es minden levele tele van nullakkal ("0" szam-
jegyekkel), semmi mas nincs benne. Es a kritikusok ajuldoznak tole, a mondani-
valojat feszegetik, stb. Egy masik pedig azt uzi, hogy utazza a vilagot, neha
eloveszi a festoallvanyt, ecsetet ragad es megfesti az aznapi datumot. Kulon-
fele betutipusokkal. Kiallitasokat rendeznek belole, a sznobok dicserik: "Te,
lattad azt az 1973.10.24-et az fantasztikus, a pedig 1983.06.11 mennyei..."
Volt mar kiallitasa Budapesten is. Aztan van aki kulonbozo meretu feher vasz-
nakat allit ki. Nem mondom, hogy todulnak az emberek, de megnezik. Gondolom
van, aki vesz is belole. Ugy latszik otmilliard kozott mar minden hulyesegre
akad vevo, csak kitartoan kell csinalni, hogy elhiggyek: ez muveszet...

Majd ha otven ev mulva is emlekezni fognak ra, akkor azt mondom, ez igen, ez
tudott valamit. Ha azt mondom: Shine on, You crazy diamond, vagy Let it be,
sokan elmosolyodnak: igen, ezek a fiuk tudtak. De mondjak egy frissebbet? Your
my heart, Your my soul -- talan meg remlik valami, ez volt az a zeneszparos,
akik vagy tiz nagylemezre vettek fel ugyanazt a zenei frazishegyet es mind el
tudtak adni. Vagy egy egeszen frisset: szegeny Pap Rita gyerekdixoja (ebbol a
minosegbol nem tudok regebbit mondani, olyan gyorsan elfelejtodik).

Csak az a baj, hogy kozben elont minket a szemet.

Szia
Laci

Tiusztelt VITA, kedves Zoli!

VITA#410-ben olvashato leveled valaszra kesztetett. Tartalma miatt azonban
a SZALONba kuldtem, ott olvashato.

Udvozlettel:   Cser Ferenc

Janosi Andrew irja a VITA#409-ben:

>  - ugy hiszem, hogy emberisegunk tortenelmeben olyan fokra kerultunk ujra,
>ami tarsadalmi elzulessel azonos

Ezt vegyuk elo kesob.

>  - ugy hiszem, hogy a tomegkommunikacios ezkozok es egyre fokozott
>hozzaferhetoseguk az egyenes emberi interakcio rovasara mennek

Ezzel maradektalanul egyetertek. Csak kerdes: kin mulik az, hogy a tomeg-
kommunikacio beszukiti az egyenek kommunikaciojat? Ketsegtelen tenykent el-
fogadhato: a mai hatalom erre torekszik (ez politika, most zarjuk innen ki)
De az egyen ez ellen tehet valamit! Valogatni kell a tomegkommunikaciobol.
Igaz, ez nem konnyu. Iszonyu nehez a TV-t nem bekapcsolni, iszonyu nehez
egy csaladi eletben megvalositani azt, hogy ne a tomegkommunikacio alljon
a kozeppontban? Nehez, megis erre kellene mindanyiunknak torekednie.

>  - ugy hiszem, hogy epp ez az egyenes emberi kommunikacio ami fenntarotta
>eddig az emberi nemet
>               ;tegy egy embert erthetetlenne, es megolod
>               ;semmisitsd meg a mehek kommunikaciojat, es kiirtod a csaladot

Meggyozodesem, hogy az ember, mint fogalom akkor jott letre, amikor megte-
remtette a tagolt beszedet. Ez a kromanyoni osunknel tortent. A legregebbi
"barlangrajzok" immar 50 000 evesek vagy meg oregebbek. A kromanyoni ember
kb. 35 000 evvel ezelott hirtelen eloretort es kiszoritotta a neandervolgyit
Europaban, mikozben legregebbi telepei - pl. Izraelben - 80 000 evesek. A
sziklarajzokkal egyidosek a vallasi megnyilvanulasok. Ausztralia oslakoi pl.
a Kimberley-ben ugyanazt a kulturat muveltek tobb, mint 50000 eve (nem teve-
des: otvenezret irtam!) A hirtelen valtozast (letorest) a feher ember jelen-
tette, aki azutan kesobb, mint allatokra vadaszott rajuk. Az ember isten
fogalma kb. a barlangi rajzokkal egyidos. Most mi volt elobb: a beszed, ami
a kultura hihetetlen valtozekonysagat letrehozta a neandervolgyi ember stati-
kussagaval szemben, vagy az istenfogalom? A vallasi es temetesi ritus?

A beszeddel letrejott a nem kozvetlen, hanem sokkal szelesebbkoru kommu-
nikacio es meggyozodesem, hogy ettol valt az ember azza, ami. A tomegkommu-
nikacio a beszed hatasanak kiterjesztese es a mai eteren at torteno sugar-
zasok - beleertve az Internetet is - ennek csak egy allomasat jelentik.

Amire Te gondolsz, az a belso, kozvetlen, szukkoru tarsasagi kommunikacio
es azt a szelesebbkoru tenyleg kiszoritani latszik. Egyetertunk: segitenunk
kellene, hogy a szukebb koru kommunikacio fonnmaradhasson es az ember a masik
embertol ne izolalodjon az eteren at aramlo iszonyatos mennyisegu uninfor-
macio miatt.

>  - ugy hiszem, hogy az informacio-technologianak epp ezt az emberi-iranyitoda
s
>a leggyengebb pontja.
>    Ha Bill Gates-re hagynak, mindenkinek lenne Internet szamlaja.

Igen, Bill Gates nem tett masra kiserletet, mint arra, amit Orwell az 1984 c.
regenyeben viziokent felvazolt. Remelem, hogy Gates ebben a szandekaban meg-
bukik. A mai tarsadalom, ugy erzem, valoban elkezdett az efajta informacios
rabba tetel ellen tiltakozni. Pl. a Windows 95 korant sem erte el azt a si-
keret, amit vartak tole. Augusztusban az ACS Chicagoi konferenciajan talal-
koztam egyik kedvenc SW cegem kepviselojevel es elbeszelgettunk arrol, hogy
a programjukat hogyan kellene modositani, hogy az jobb legyen. Igen, vala-
szolta, ezeket az uj verzioban megteszik es azt mar W95 ala irjak. Tiltakoz-
tam. Akkor nem veszem meg, merthogy en nem allok at a W95-re. Megjott az uj
verzio: NEM kizarolag a W95 ala irtak meg vegulis. Ettol Bill Gates azt hi-
szem gutat kaphat, mert ez kudarc most szamara. Szamomra meg elegtetel: nem
kenyszeritheto meg bele a vilag egy agyrembe, a komplettul, az elektronika
altal ellenorzott, izolalt tagokbol allo tarsadalomba.

A tarsadalom fejlettsegi foka ami egy elzullessel azonos?

Erdekes gondolat, ezt meg meg kelle ragnom, kulonosen, mert nem erzem
magat a zullest abszulut kategorianak es nem ertem a jelenteset.

Udvozlettel:   Cser Ferenc

Holgyek, Urak,
Alant egy egyszeru kis szamitas a nagymeretu, vilagurbeli
foliatukorrel kapcsolatban:

Ha a napbol jovo teljesitmenysuruseg P (Kb. 1.5 kW/m2),
akkor a fotonsuruseg n=P/hv . Egy foton impulzusa p=hv/c,
a tukrot ero nyomoero (egy negyzetmeterre) F=2np=2P/c.
A hv szerencsere kiesik, nem kell foglalkozni az energia
spekteralis eloszlasaval. F=1E-5N/m2 adodik eredmenyul.
Elfogadva az 1 mikron vastag alufoliat tukorkent
(0.01mikron is eleg, de kell valami muanyag, ami tartja),
ennek tomege 2.7E-3 kg/m2. A rendszer gyorsulasa 4E-3m/s2.
Ez nem sok, de egy nap mulva mar hangsebesseggel tavolodik
eredeti helyetol, ami nagyjabol megegyezik a fold 
forgasanak keruleti sebessegevel. Szoval a tukrot ki kell
panyvazni. A szerencse, hogy ehhez eleg vekony drot is 
elegendo. Hogy milyen, azt szamolja ki mas  :-)

Kellemes napszelvitorlazast: Janos (Vaskalapjan csillog a nap...)

Sziasztok,

Ket vitat fuznek egybe zenei peldaval illusztralva. Amit Szilvi irt es amire
  Feri is hivatkozott szerintem roppant jo pelda. Marx Gyorgy azt mondta egy-
  szer, hogy azert mert tudjuk, hogy mi is a szivarvany, meg elgyonyorkodunk
  benne, mikor eso utan a nyari egen feltunik.
A problema ott van (es ezt tobbszori tapasztalataimbol vontam le tanulsag
  keppen), amikor az egyes ember lettlegyen tudos vagy pap, vagy egyik sem,
  elfelejti a maga helyen kezelni a dolgokat. A tudosnak kutya kotelessege
  tudomanyosan latnia egyes kerdeseket, de azokat mindenkeppen, amelyek
  az altala muvelt tudomanyag reszei (marmost nehez egyes tudomanyagakat
  egyertelmuen elvalasztani, de ez mas kerdes). Ugyanakkor bizonyos dolgo-
  kat egyszeruen nem lehet tudomanyosan kezelnie. Ha nem igy tortenik, akkor
  all elo a helyzet, hogy a tudos nem tud orulni egy szep kepnek, zenenek
  vagy nem tud szerelmes lenni, szeretni, embert vagy Istent.
Ugyanez igaz mondjuk egy papra is, csak eppen forditva: ha egy pap akarja a
  vilag kerdeseit hittudomanyi vagy vallasi alapokon, netalan egyedul Isten
  vezetese altal megerteni, akkor helytelenul cselekszik.
Ha pedig egy semnem pap, semnem tudos ember akar tudomany nelkul es hit
  nelkul, netalan a szepre sem odafigyelve elni, az is helytelenul cselek-
  szik.
Erre kitalaltam a megfelelo meghatarozast: lako. Van, aki az univerzum lakoja,
  es van aki boreben sem fer meg. Ami azt jelenti, hogy van akinek minden
  tavlat ismeros es van, aki elott sajat maga is ismetretlen terulet. Sot,
  valoszinu, hogy ezzel mindnyajan igy vagyunk, ki hosszabb ki rovidebb ideig.

Zenere leforditva: a zene nem hangok osszessege. Ha az volna, akkor konnyen
  lehetne valaki zenessze, zenemuvelove, hiszen klampiroznia kene csupan,
  elovennie egy kottat es megkeresgelnie a hangokat a hangjegyek alapjan.
  De ennel tobbrol van szo. A zene egy eloadas is, az amit a zenesz meg plusz
  belerak. Ha a zene egyetemes nyelvi eszkoz lenne, akkor konnyu volna nem
  felreerteni. Csakhogy a zene tobb ennel, hiszen a zene felreertese nem olyan,
  mint a nyelvi eszkozoke. A zene hallgatasa eppugy mint lejatszasa igenyli
  azt, hogy merjuk megerteni, merjuk folvallani es megismerni es ezzel a mi
  reszunket beletenni. Mintha jatszanank.
        Es olyan ez, mint az elet amelyhez nem eleg a "kottat" ismerni.
Az a fajta viselkedes, amely a tudomany elsodlegessegevel akar mukodni, mene-
kules a teljesseg elol, magyarazatkereses igyekezet olyan dolgokra, amelyek
maskent, mint onmagunkon at, nem magyarazhatoak. Ugyan ez igaz a vallasra,
tobbek kozott eppen a szabadkereszteny egyhazakra is (a tortenelmi egyhazak
mukodese joval osszetettebb emezekenel). Magyaran: az eletunk az, amit mi
"belerakunk". Sajna vannak letkerdesek es ezek elmerulnek hit es tudomany
posvanyaban, aminek egyetlen magyarazata az, hogy nem akarunk egyenes es
belulrol jovo feleletet adni. A gyerekneveles peldaul nem anyagi vagy egesz-
segugyi kerdes, mert a gyerek leginkabb a kimondatlan es meg nem elt dolgo-
kat erzekeli elesen es erzekenyen, vagyis mentol inkabb akarunk szerepet
jatszani a gyerek elott, jo szulok lenni, mondjuk a Gordon modszer szerint,
vagy Szt. Pal apostol intelmei alapjan, annal inkabb valunk rossz szulove.
Ugyan ez igaz azokra a problemakra is, amely egyetemes jelleguek, nevezetesen a
kornyezetszennyezes vagy a haborus fenyegetes, az atombomba vagy az abortusz.
Ha nem lennenek a tudosok, akik kifejlesztettek az atombombat, akkor nem lenne
ilyen problemank? Hiszen ezek a tudosok jottek valahonnan. Nem marslakok hanem
foldlakok, a sajat vilaguk ellensegei. A szemetet is mi dobjuk el, amiben nem
is az a baj, hogy eldobjuk, hanem az inkabb, hogy nem igyekszunk mindenaron
osszeszedni, a levegot is mi szennyezzuk de legalabb torekednenk ra, hogy ne
pusztuljon cserebe foloslegesen sok-sok letfontossagu dolog.
        Konnyu lenne azt mondani, hogy elbaltaztuk a vilagot, ha ezzel nem
kerulnenk ki a legfontosabbat: azt, hogy rendbe tudnank tenni, csak elobb
onmagunkkal kene tisztaba jonnunk.                                       Olorin

Ferinek, sajnos nagyon igaza van.
 
> Ma mar nyugodtan beszelhetunk a zene uj, negyedik vilagarol is.
> A technikai fejlodes es a tudomany vivmanyai lehetove teszik,
> hogy a zene legaprobb vonatkozasat is szamszerusitjuk es elemezzuk.
> Matematikai-informatikai semakkal irjuk le a virtuoz hegeduszolot
> es a ghanai utohangszeres muzsikat. Az egykor csak emlekezetben, majd
> kesobb egyre reszletesebb lejegyzesben letezo zene ma mar szigoru
> bitek formajaban rogzul.

En azert meg mindig azt mondom, hogy megprobaljuk leirni azt a
hegeduszolot, meg barmi mas zenet. De nem sikerul. Mert nem sikerulhet.
Lesz helyette valami, ami hasonlo. De a halvarinok, tejporok, robot-
allatkertek, mufenyok, panelhazak, videofocik kozepette mar fel sem
tunik, hogy ez nem az igazi, hanem valami olcsobb/egyszerubb valtozat.
Nincs benne minimalis esetlegesseg sem. Pedig az kell. Ez a szep bennunk,
emberekben is. Azok az apro genetikai "hibak", amiktol mindannyian masok
es masok vagyunk.

> 
> Termeszetesen a zene fejlodeset mindig vegigkiserte a zene elmeletenek
> a fejlodese is. A legtobb termeszettudos foglalkozott zeneelmelettel
> is. Hat igen: akkor meg a tudomany az egyik muveszeti ag volt...de mig a
> kozepkorban az  elmelet csupan kiegeszitette a gyakorlatot, ma mar
> gyakran az elmelet valik a fo rendezo elvve': sok kortars zenemu szinte
> matematikai kepletek megzenesitese.

Ez meg a szelidebb dolog. Az mar vegkepp halalos, amikor a zenet 
meghatarozo elmeletek leggyakoribb eleme egy bizonyos $ jel. Ma mar 
slagereket irnak, nem dalokat, ma mar eladott peldanyszamban gondolkodnak 
es a zenesz nem bir nagyobb jelentoseggel a hanghordozo eloallitasaban 
resztvevok egyikenel sem, ugyanugy egyik eleme csupan a biznisznek.

> 
> A zene negyedik vilagaban minden es mindennek az ellenkezoje is megtortenhet,
> minden allitas egyszerre igaz es hamis. Nincsenek kituntetett pontok:
> a diatonikus skala tizenketfokuva valt, amelyben minden hang egyenrangu
> (egyenjogu ;-). A hangnemeket megkulonbozteto torteneti hangolasi rendszerek
> atadtak a helyuket a semleges egyenletes lebegesu hangolasnak. Minden hangsze
r
> hangjat elo lehet allitani elektronikusan. Mindent el lehet mondani, de
> semmit nem erdemes elmondani: lehet helyette hallgatni is (John Cage: 4'33").

Erdemes, talan megis. De nem igy. Amikor elovesszuk a gitarokat, vagy 
felrakunk egy regi bakelit-korongot, akkor meg tud mondani valamit az 
egesz. Mert, bar regi, epp az a jo benne, hogy mindig mond ujat, mert hat 
nem is magaban hordozza azt, hanem elohozza.

> 
> A zene negyedik vilaga: a samplerek, a sequencerek, a computerek,
> a virtual reality vilaga.

Ez a vilag nem a zene vilaga mar. Addig az, ameddig a lelek megvan benne. 
Vilagos a dolog. Peldaul itt van Vangelis. Az o zenejeben meg van lelek. 
Pedig elektronyos veszettul. Na, szoval nem teljesen itt van a baj. 
Akarmilyen zenekelto dologrol van szo (szandekosan nem hangszert irtam), a 
lenyeg ott van, hogy ki veszi a kezebe. Mert abban, amit zenenek hivunk, 
benne van egy darab abbol is, aki jatssza azt.

benzol

 

    /\ /\   |
   ( o o )  |
   \  ^  /  |
 ---|---|---|
            |

Valasz es (reszemrol) zarszo Cserny Pistanak, roviden: 

1. Ugy erzem, kezd szetfolyni a vita. _En_ azt allitottam, hogy a "kereszteny 
ertekrend parlamenti kepviselete" az altalanos emberi tisztessegen tul
nemigen ertelmezheto, ezt a _Te_ peldaidon (abortusz, eutanazia) keresztul 
is igyekeztem megmutatni, es _Te_  egyet is ertettel velem. Ebbol
ugyan _szerintem_ kovetkezik az idezojeles kifejezes frazis ill. jelszo 
jellege is, de az semmikeppen sem, hogy minden lelkiismeretesen dolgozo
kepviselo ugyanazt gondolna' minden kerdesben. Ha ezenkivul meg azt is
felfedezzuk, hogy a magukat keresztenynek vallo kepviselok eloszlasa ugyan 
nem egyenletes, de az osszes parlamenti partban megtalalhatok, akkor me'g
nehezebb barmi, az enyemen tulmeno koherens ertelmezest ("iranytu") adni 
a fenti jelszonak. A Te partokra meg egyszemelyes parlamentre vonatkozo  
ellenveteseiddel tehat nem sokat tudok kezdeni, legfeljebb megallapitom, 
hogy Te a kinyilvanitott egyetertesed ellenere ujra es ujra azt hajtogatod,
hogy "de bizony ez megiscsak tobbet jelent" (_nem_ szo szerinti idezet).

2. Az erkolcs kerdeseben sem tudtal kezzelfoghato ellenervet felhozni:
en vegig arrol beszeltem, hogy a kepviselonek a meghozando torveny hatalya 
ala tartozo cselekedettel kapcsolatos erkolcsi velekedese az, ami tobbnyire 
kozombos a torvenykezesi munka szempontjabol (a meroleges es a 
pife'lminuszepszilon kozotti kulonbseget nem kivanom taglalni), es 
nyilvanvalonak gondoltam,  hogy a kepviselonek _mint egyennek_ a parlamenti 
munkaval kapcsolatos erkolcsi felelosseget a "lelkiismeretesseg" cimszo 
alatt mar letargyaltuk. Ugy tunik, tevedtem, ezert most vedd ugy, hogy ezt 
itt megismetlem.

3. Vegul hadd utaljak arra, hogy az eredeti kiindulopont, amire a Te
parlament/keresztenyseg megfogalmazasod valaszkent szuletett, Cser Ferenc
kitetele volt, ami a hit utcara vitele ellen emelt szot, mondvan, hogy
tartsak ezt az erintettek a templomok falain belul. Ez szerintem is durva 
(vagy legalabbis tetszolegesen durva jelentes ertheto bele), de ha
veletlenul ez ugy hangzott volna el, hogy a hitet, ami az egyik 
legszemelyesebb ugy, a tarsas viszonyaink soran ne keverjuk bele 
_expliciten_ olyan  dolgokba, amik ezt nem igenylik, akkor aka'r egyet is 
e'rtene'k vele. Mivel szerintem a Te megfogalmazasod epp egy altalam 
ilyennek itelt kategoriaba (torvenyhozas "kenyes" kerdesekben) probalta 
belekeverni a kereszteny hitet, ezert kisereltem meg erre felhivni a 
figyelmet. Ez megtortent, ennel tobbre viszont nem vallalkozom, igy reszemrol 
itt a vege.

Udv,
KZ