Kedves Szita Gabor, irod:
Szerinted: nem hivo = apagyulolo? Magasroptu gondolatmenet...

Tekintettel arra, hogy ezt nem allitottam, te igencsak tudsz
a sorok kozt olvasni!  Ellenben keseru panaszkodas a szulokre es a
"nehez" gyermekkorra valo hivatkozas jellemzo igen nagy szazalekara
a nyugati (Svedorszagi, Fraciaorszagi, Angliai es Amerikai-Kanadai)
tarsadalomnak.  A fent emlitett orszagokrol sajat, nehany tobbrol
baratokon keresztul anecdotalis jellegu tapasztalataim vannak...A 
gyors haladas es a kapitalizmus imadata amely most Magyarorszagra
jellemzo, valoszinuleg ugyanoda fog vezetni.  Ennek ugyan nem semmi, 
de nagyon keves koze van a kereszteny - vagy akarmi mas -  hithez!
Inkabb a fene nagy jolethez van koze...Ha nincs problema, majd
csinalunk magunknak!  Meg az az arrogans szemlelet, hogy ha jol
elek - i.e. nem ehezem - akkor ebbol nyilvan kovetkezik, hogy 
rettentoen eleseszu vagyok...es ez mind csupan az en egyeni
erombol van, senkinek nem tartozom koszonettel.  Kulonosen
szuleimnek nem, mivelhogy ok nem eltek ilyen jol, tehat butabbak
mint en...(Meg mindig kiveteleztek a noveremmel!).

Szeretettel,
Andras

Kedves Vitazok!

Kuthi  Andras,  joggal megjegyzi, hogy talan a Bibliat azert kritizalni
mert a Pi erteket nem pontosan rogziti, valamivel kevesebb mint helytallo
erv.  Ez teljessen igaz mivel a Biblia nem felhasznalonak szant utasitas,
hanem, meg tudomanyos szempontbol is inkabb , tortenelmi dokumentum.  Es a
tudomany halad, tehat nem varhatjuk, hogy ket es fel ezer eve, vagy
regebben, a legjobb adatok egyezenek a mostaniakkal. 

Mivel, hogy valaha eleg buzgo Keresztenynek ereztem magam, (tizenegy evig
voltam tagja a General Conference of Mennonites in Cannada nevu 
szervezetnek, vasarnapi iskolaban oktattam, kis jovedelmem 10% -at rendesen
az egyhaznak adtam, ha a sajat tapasztalatom nem eggyezett azzal amit a
bibliabol kivettem, akkor sajat ertelmemet es nem a bibliat hibaztattam,
stb.) igy majdnem ertem a kovetkezo kirohanast is:


>Hadd kerdezzem, mar: Miert van bibliatok?  Mert nem volt szivetek
>kidobni anyatok halala utan?  Mert milyen vicces dolog apaink ketezer
>eves hitet nevetsegesse tenni?  Nagyon divatos dolog ma gyulolni
>apankat es anyankat, vagy legalabbis undorodni nagyapainktol.
>Rettenetesen okosak vagyunk, nekunk nem lehet ilyen port hinteni a
>szemunkbe, hogy "Ne paraznalkodj!" meg hogy "Tiszteld anyadat es
>apadat, hogy hosszu eltu legy ezen a foldon!".  Arrol nem is beszelve,
>hogy "Ne olj!" vagy "Felebaratod joszagat, feleseget ne kivand!"  Mindenki
>odaig fejlodott Darwin altal, hogy pont azt csinal amihez kedve van.  Es
>Te ki vagy, hogy Nekem beleszolj az eletembe?! Talan Nietzche? Ha Ha!
>Hitler a zsidokban Abraham es Mozes Istenet gyulolte!  Az abszolut Jot!
>Eppugy, mint magat Istennek kepzelo Nero, vagy Gaius Caligula...

Decsak majdnem!  Nekem ugy tunik, hogy aki megfogadta a Jezus tanacsat,
miszerint nem szabad itelkezni, hogy el ne itelodjunk, az azert
higgadttabban nyilvanulna meg annal, hogy a ketelkedoket mindjart
egyetemesen Caligulaval veszi egy lapra.

Mostanaban tan "born again" (ujra szuletett ?) poganynak erzem magam, mert
sajnos nem a Pi erteke zavar hanem az, hogy ha a Bibliat valoban egyfele
keppen lehetne ertelmezni, nem lenne ennyi magyarazat rola, nem lenne ennyi
egymassal ellentetben allo kereszteny szervezet, es tobb szeretet lenne a
vilagban, hiszen a magat keresztenynek vallo lakosag tobb mint negyede kis
bolygonk egesz lakossaganak.

Felre ertes ne essek:  tovabbra is tisztelem az osoket , nem vetem el a
Kereszteny ertekeket sem, (de a korabbiakat sem)  es a  Predikator Konyve
szerintem megallja a helyet bar milyen filozofus eszmeivel szemben.   A
masik oldalrol, viszont, a tudomanyos felfogas is eleg hianyos, kulonben a
kornyezetvedelmi problemak is konnyebben megoldthatok lennenek.

Kereszteny olvasoknak ajanlom, hogy gondoljanak a szalkara meg a gerendara,
tudomanyos beallitottsagu olvasoknak felhivnam a figyelmet a szakadekra ami
a tudomanyos felfogasban nyilt  azon ismeret elmeleti megfontolas altal,
hogy az illuzio, csak kivulrol vagy utolag kulomboztetheto meg a
valosagtol.  Mindenkinek, tovabba, ajanlom a "Testament" cimu  tiz oras
video sorozatot, melyben egy Britt regesz szepen megmagyarazza az
alapfogalmakat melyek a Biblia ertelmezesehez es ertekelesehez szuksegesek
- ha masert nem, a film esztetikai ertekeiert erdemes megnezni.  (Most
sajnos nem tudom a parametereket, de a jobban felszerelt nyugati nagyvarosi
konyvtarakban biztos meglehet talalni, ha nem, szoljatok, es megkeresem a
pontos adatokat).  Mellyebb erdeklodesueknek pedig ajanlom Ernst Troelch, 
_The Social Teaching of the Christian Churches and Sects_  es Max Weber,
_The Protestant Ethic and the Spirit of Capitalism_  cimu konyveket.

Szeretettel Udvozlok mindjaatokat,

Laborfalvi Benke Tibor,

Pogany Biblia tulajdonos (negy vagy ot forditasban is)

Eloszor arra ternek ki, hogy a modell alapjan milyen a normal allapotu,
eletkepesnek mondhato tarsadalom. Egy tarsadalmat, ahogy azt mar targyaltuk 
is, nem lehet elszigetelten vizsgalni, a termeszetes kornyezethez es a
tobbi tarsadalomhoz valo viszonya alapvetoen fontos jellemzok.

Emlekeztetoul, barmilyen onszervezodesnek, az onszervezodo rendszer 
fennmaradasanak ket nelkulozhetetlen feltetele van. Az egyik a kohezios
erok mukodese, a masik a rendszer nyitottsaga, a kornyezettel valo 
folyamatos, intenziv kapcsolata. A nyitottsag kenyszere azzal jar egyutt, 
hogy a rendszer elemei ne mereven, hanem meglehetosen valtozatos modokon
hathassanak kolcson egymassal. A kornyezet ugyanis valtozik, valtozhat es
csak az az onszervezodo rendszer maradhat meg, amely magat atalakitva
kepes az alkalmazkodasra.

Ezert ha az emberi kozossegek kialakulasat, a kozossegek kulturajat, a
nagyobb kozossegek letrejottet, a kialakult es formalodo intezmeny-
rendszereket az onszervezodes felteteleit tekintve vizsgaljuk, a 
torteneti attekintes szolgalhat alapul. A tortenesek hattereul ugyanis
a kulso valtozasok es azokra adott belso atalakulasok osszjateka szolgal.
 
Elnezest kell kernem torteneszektol, antropologusoktol, kozgazdaszoktol
es masoktol, hogy altalaban nem az Ok jol ismert szaktudomanyos 
fogalmait, osztalyozasi modszereit hasznalom. Nemcsak az a gond, hogy 
azokat nem is nagyon ismerem, hanem az is, hogy egy altalanosabb modellben
egyes fogalmak, jelensegek masfele megvilagitasban kerulnek elenk.

Az emberi kozossegek mas kozossegekhez kepest abban kulonboznek, hogy
az emberi kolcsonhatasok az allati let kolcsonhatasainal sokkal 
gazdagabbak. Ket ember viselkedese nem ertheto meg abbol, hogy kulon-kulon
mit csinalnak, egy tucat ember egyutt egeszen mas lehet, mint hat par 
osszege stb. A letformak gazdagsaga, az ezzel jaro rendkivuli alkalmazkodo-
keszseg az emberi ertelem megjelenesenek koszonheto. A hardvert ehhez az
agymeretunkkel stb ajandekkent keszen kaptuk. A szoftvert hozza a 
szazezer eves, szavakban, fogalmakban, az utobbi nehany ezer evben mar 
irasban, nehany szaz eve mindenki szamara hozzaferheto konyvekben, manapsag
mar elektronikus uton is tarolt es terjedo osszemberi tudas adja. A tudatunk
mukodesenek koszonhetoen tobbe-kevesbe fuggetlenedhetunk a proba-szerencse
jellegu evoluciora jellemzo kiserletezgetestol. Tortenelmunk az univerzum,
a foldtortenet, az evolucio szokasos idoskalaihoz kepest ezert rendkivul 
felgyorsult.

Termeszetesen, nemcsak a kozossegnek kell igazodnia a kornyezethez, a
kozosseg lete is alakitja kornyezetet. A kolcsonhatasok formainak valtozasa,
gazdagodasa a kornyezethez fuzodo viszony folyomanya. Ebben nemcsak az
van benne, hogy a kezzelfoghato tapasztalatok alapjan mit tanultunk meg, 
hanem hogy az osszefuggeseket is felismero emberi tudat mit gondol a 
a termeszetrol, a vilag egeszerol, letezesunk okairol es ertelmerol. A
kornyezethez valo viszony alapjan a tortenelem fobb stacioi a kovetkezok
lehetnek:

1) A kisszamu, a termeszethez jol illeszkedo eletmodot koveto ember nem
befolyasolja emlitesre melto modon a termeszetes kornyezetet. Ebben a 
meglehetosen hosszu idoszakban alakulnak ki az egyuttmukodeshez szukseges
alapveto komunikacios kepessegek, mint a beszed is. 

2) A sikeres ember  kezd sokasodni, az adott termeszeti kornyezet 
valahol Afrikaban mar nem kepes eltartani. Szetvandorol a Foldon. A
termeszetes kornyezetet meg nem formalja komolyabban most sem. 

3) A kulonbozo szetvandorolt kozossegek letszama annyira megno,
hogy a hagyomanyos modon (tovabbi vandorlas) mar nem tudjak fenntartani
magukat, nincs hova menni. A tulelesre ket lehetoseg van. Az egyik a 
termeszet atformalasa, az allattenyesztesre es foldmuvelesre valo atteres.
Ez magaban foglalja magasabb szintu egyuttmukodesi formak, mint az
egyre differencialtabb munkamegosztas, a kereskedelem megjeleneset is. 
A masik mod egyeb emberi kozossegek eluzese, kiirtasa. A haboruskodas,
bar a szerepe alapvetoen negativ, a technikai, ipari fejlodes egyik fo
hajtoereje. Ebben az idoszakban a kolcsonhatasi modok szama, a kapcsolat-
rendszerek osszetettsege ugrasszeruen no. A koherenciak terbeli sugara, ilyen 
peldaul a kereskedelmi utak terbeli kiterjedese fokozatosan novekszik. A 
termeszetes kornyezet mar komoly valtozasokat mutat, de ez meg nem zavarja 
nyilvanvalo modon az emberi letet. Ez az idoszak ugy szaz eve erhetett veget.
 
4) Az emberi tevekenyseg globalissa valt, a termeszetes kornyezet mar
mar nehezen turi az un "termeszetatalakito" tevekenyseg terhet. Az antropogen 
(emberi eredetu) anyagforgalom elviselhetetlen meretuve valt. Ezert
az expanziv ipari es mezogazdasagi tevekenyseg tobbe nem folytathato.
A tuleles erdekeben uj tudomanyos-muszaki forradalom bontakozik ki.  Ennek
eredmenyekent a minel kevesebb energiat es nyersanyagot felhasznalo ipar, 
az "iparszeru" tevekenyseggel felhagyo mezogazdasag ternyerese a jellemzo.  
A haboru, amely a korabbi idoszakban a problemak ideiglenes megoldasanak 
bizonyult, ekkor mar a haditechnika fejlettsege es hatekonysaga valamint a 
nagyon magas nepsurusegek mellett mar semmikeppen sem megoldas a helyi 
gondokra sem. A nepesseg novekedese spontan lassul, egyes teruleteken, majd 
az egesz Foldon csokkeni kezd. A globalis kommunikacio az egyuttmukodes 
korabban elkepzelhetetlen formait szuli meg. Mondjuk, ez a jelen. Nem ilyen 
szep, de errefele megyunk, ezekrol majd reszletesebben.

5) A jovorol. Az uj tudomanyos-technikai forradalom eredmenyekeppen az
emberi eredetu anyagforgalom a toredekere csokken, az emberi civilizacio
es az azt hordozo bioszfera egyensulyba kerulnek. Hogy pontosan hogyan, azt 
meg nem tudhatjuk.

Ezutan az osszefoglalo attekintes utan terhetunk at arra, hogy az egyes
tarsadalmak MA milyen allapotban vannak, mit tekinthetunk eletkepes
tarsadalomnak, melyik milyen szerepet tolthet  a most vazolt altalanos
folyamatban, mit tehet a tuleles erdekeben. Sorlimit miatt folytatasa 
legkozelebb.  
     Laszlo

Kedves R/Anti/Evolucionistak!

A Sanyi altal sokat citalt Yockey konyv kritikajat olvashatjatok a 
Contemporary Physics 1993 sept-oct. szamaban.(Nem Bobby irta!)

                        Udv, Tomo'ka

Most olvasom a VITA -ban, hogy aki ONMAGA STRAPALTA LE AZ
IMMUNRENDSZERET az MAGA TEHET ROLA. Ez szerintem egy primitiv
hozzaallas. (Mellekesen teszem hozza, hogy ezt a gondolkodasmodot
sokszor a keresztenyek is terjesztik, pedig nekik igazan nem kellene.)
    A hiba ott van, hogy az emberek szinte soha nem azt teszik amit
szeretnenek. Vegyunk peldul egy alkoholista dohanyost. Ugye nem
gondoljatok, hogy fiatalkoraban alkoholistanak keszult. Nagyon konnyu
es kenyelmes "bunosseget" raakasztani, kimondani, hogy o" a felelo"s
a tetteiert. (persze lehet)
    Akik ezeket mondjak, azok ugy erzik, hogy o"k egeszseges eletet
elnek, nem felelosek az esetleges bajaikert. Hat konyorgom, akkor
miert laknak varosban, miert esznek szintetikus eteleket, miert
hasznalnak buszt es atomeromuvi villanyt.
                            -------------
    A keresztenyseggel az a baj, hogy pontosan ilyen kijelentesekkel
el. (elnezest a kivetelektol.) Szamomra a keresztenyseg a legrondabb
vallas amivel talalkoztam. Miert?:
    (1) A kereszteny hit nem egyseges. Az o'szo~vetseg istene nem is
hasonlit az ujszovetseg istenehez. Az oszovetsegben kicsinyes,
haracsolo venember, a parancsnok szerepeben tetszeleg. Az
ujszovetsegben inkabb egy vegkepp megroppant, szentimentalis
sirankozo emberre hasonlit, akit halala elott a lelkiismeret gyotor.
    (2) A kereszteny isten NEM TISZTELI A TUDAST. Nem arra teremtette
az embereket, hogy tudjanak! (Almaeffektus) Az eletmodra valo
torvenyeket nem elmagyarazza, megerteti, nem is varja meg, hogy az
emberek raebredjenek, hanem megparancsolja es kesz. Milyen apa az
ilyen.
    (3) Nem mindenhato, mert keptelen valtoztatni az elhatarozasain.
Sajat torvenyeit nem tudja szelleme szerint alkalmazni, csak betu
szerint. Az oszovetsegben tobbszor mondja, hogy megbocsatana, de nem
teheti, mert ez a torveny. Az ujszovetsegben pediglen meg kell olnie
a salyat fiat aldozatkent az emberi bunokre, ahelyett, hogy
megbocsatana.
    (4) Probara teszi az embereket. Miert kellene az szeretetet
probara tenni? Nincs vegtelen dolog a vilagon, egyszer minden kotel
elszakadha.
    Folytathatnam undorito kirohanasomat, de nem teszem. Csak azt
akarom erzekeltetni, hogy a keresztenyek szerintem igenytelenek.
Amikor Einstein istenrol beszelt (Nana', hogy nem Jehovat [Jhvh]
ertette alatta!]), az egy sokkal szebb, tokeletesebb isten, csak nem
olyan konnyu megerteni. Ezert is nem olyan divatos.

    u.i.: Meg jo, hogy Interneten nem lehet levelbombat kuldeni! ;-)

      Leslie J. Pere                         /\v/\
Janus Pannonius University       /\v/\
      Faculty of Law
Department  of Informatics                  /\v/\
Pecs, Hungary 48 -as ter 1
Tel.: (36-72) 411-433/3262
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
Tennek itt egy megjegyzest.
Interneten nem lehet levelbombat kuldeni, de lehet olyan cikket irni, amelynek
hatasa "bombasztikus", serto, verlazito. Ezt mindannyian tudjuk.
Az Istenrol - vallasrol folytatott vita szerintem nagyon erdekes es izgalmas
es szemely szerint elvezettel olvasom. Az is termeszetes, hogy a cikkek nem
mentesek az indulatoktol. Moderatori minosegemben azert kerdes formajaban
fogalmaznam meg keresemet: ugye, mindannyian gondosan ugyeltek arra, hogy
indulataitok es velemenyetek ne sertse a masik irot szemelyeben, erzeseiben?
Nagyon konnyu atlepni azon a hataron, amikor elszabadul egy vita - kar 
lenne erte.
(Moderator)
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>

Kedves Roboz Andras!

Az "optimista manifesztum" cimu leveledre szeretnek reagalni. Nem
nyilvanitom ki, hogy egyetertek-e, mert nehez eldonteni, hogy ebben
kerdesben kinek van igaza, igaza lehet-e egyaltalan valakinek.
Kb ket hete volt a tippen valami hasonlo temaju vita (gondolom, ez inditott
Teged arra, hogy pennat ragadj ilyenkor Peter es Paal nap tajekan). Akkoriban
Torok Peter volt az elharcosa annak a nezetnek, hogy a vilag folyamatos
romlasban van, aminek a tudomanyos gondolkodas az oka. Azota a kezembe akadt
(talan nem veletlenul) Albert Schweitzer A kultura hanyatlasa es ujrateremtese
cimu iromanya (vagy szosszenete, nem is tudom, hogy a HIX-en mi erre a
legmegfelelobb kifejezes), amiben valami hasonlo gondolatokat fejteget, mint
Peter (talan ez se veletlen, ugye Peter), csak kisse osszeszedettebben, ami
nem csoda, hisz 1910-ben irta, pedig akkor meg eleg keveset tudhatott a 20.
szazadrol, majd az elso vilaghaboru alatt ujra vegiggondolta, meg aztan a
sorlimit se korlatozta. Ha valakinek megvan file alakban, kulje mar be a
senddocba, no nem szentdoc-nak, csak tanulsagos olvasmanynak. Sok idoszeru
es ertelmes gondolatot veltem benne felfedezni, megoldasra varo problemakat
illeti, bar azt nem mondanam, hogy minden szavaval egyetertek.

Mindenesetre megprobalom nehany mondatban osszefoglalni, a gondolatait.
Szerinte a romlas a mult szazad kozepen kezdodott, amikor is a filozofia
csodot mondott, mert nem tudott az emberek olyan nezeteket nyujtani, ami
ertelmet adott volna az eletuknek, ezert az emberek elfordultak tole, inkabb
a tudomanyos vilagszemlelet fele fordultak. A filozofia csodje persze csak
egy resze a bajok okanak, a szerzo felsorol meg nehanyat, mint peldaul az
elszemelytelenedo, nagy nepsurusegu varosi eletforma.... Megfelelo
vilagszemlelet hianyaban aztan az embereket mindenfele hulye nezetekkel lehet
bolonditani, mint peldaul a nacionaliznus, ami aztan kulonfele szelsoseges
megnyilvanulasok (pl. haboruk) forrasa. ...
Schweitzer szerint a nagy kulturak, pl. az okori gorog es romai kulturak
bukasanak is ez volt az oka (marmint a celt ado vilagszemlelet hianya),
ami ketfele megnyilvanulast valtott ki, az egyik a dekadencia, a masikat naiv
optimizmusnak nevezi. Mindkettot elutasitja. Szerinte a megoldas az lenne,
ha az emberek magukba fordulnanak, keresnek az elet ertelmet, a nagy
vilagszellemet...., mig a vegen a vilagszellem athatna minden ember
gondolkodasat, es ez lenne a kozos nezet.

Hadd tegyek hozza nehany sajat velemenyt es kerdest is:
-Mi ez itt a vegen, ha nem naiv optimizmus? Csak nezzunk korul! Hat nem
utopisztikus arra varni, hogy a vilagszellem majd elhatalmasodik a vilagon?
Mindenesetre "szellemes" megoldas.
-Vajon mi tortent a mult szazad kozepen? Marx is akkoriban irta a magaet,
o is latott valamifele valsagot, arra nyilvan nem gondolt, hogy mit fognak
majd Lenin es tarsai csinalni az o neveben.
-Nem lehet, hogy egyszeruen csak arrol van szo, hogy a kapitalista
tarsadalom tenyleg valsagban van (azert mar jo regota huzza), es ezt
tekintik egyesek erkolcsi meg egyeb lezullesnek.
-Ja, hogy en is sok idoszeru gondolatot talaltam benne. Valoszinuleg a nehany
ezer evvel ezelotti olvaso is igy lett volna vele, sot valoszinuleg akkor is
szulettek ilyen iromanyok. Aki tud soroljon fel nehanyat!
-Az ertelmetlen eszmektol vezerelt haborusdi se a 20. szazad talalmanya, amire
jo peldakat hozott fel Roboz Andras.
-Sok a haboru. Persze, a kozepkorban akkor vette eszre a haborut az
atlegember, amikor mar az o kertjeben pottyant le az agyugolyo, most meg
egyenesben kozvetiti a media, akarcsak a foci vb-t. Ilyen a sajo. Arrol
tudositanak, ha valahol foldrenges, haboru, kormanypuccs... tortent. Mert ez
a "hir". Legalabbis en meg olyan hiradast nem hallottam, hogy ma
Bergengociaban teljes a beke, a nyugalom, meg kulonben is minden rendben van.
(Pedig az lennne csak a hir.)
-Vajon miert van az, hogy sokan hajlamosak az utopisztikus gondolatokkal
vegyitett pesszimista bunbakkeresesre? Talan ez egyszerubb, mint valami
megoldasfelen gondolkodni, aminek aktiv reszesei lehetunk.
E miatt is orultem annak, hogy napvilagot latott egy optimista iras is.
-De talan az optimizmust se kellene tulzasba vinni. Mert a rabszolbasag
es a halalbuntetes eltorlese, meg egyeb rendeletek es deklaraciok mogott
az emberek felfogasa is atalakult-e? Vajon az emberek azert nem teszik a
masikat rabszolgajukka, mert olyan fejlett az etikai erzekuk, vagy mert
tudjak, hogy erre torvenyek vannak, es felnek a bortontol?
Latjuk a hiradast a haborukrol, ahol az emberek "allati" modon viselkednek.
De vajon mi hogy viselkednenk, ha itt torne ki? Nem hiszem, hogy barki
ertelmes valaszt tudna erre adni hatradolve kenyelmes karosszekeben, mert
ilyen szelsoseges probatetelnek nem voltunk kiteve es remelhetoleg nem is
leszunk.
Es vajon miert nem tort itt ki a haboru? Azert, mert mi mar olyan okosak
vagyunk,hogy minket nem lehet megetetni mindenfele ertelmetlen eszmevel,
vagy mert senki se probalta meg, vagy aki megprobalta, annak meg
idejekoran korlatoztak emberi szabadsagjogat (most finoman fogalmaztam)?
-Nem artana vegiggondolni, hogy honnan jottunk, es nem kellene olyan
sokat kepzelnunk magunkrol csak azert, mert mi mar "20. szazadiak" vagyunk,
es nap mint nap kenyer kerul az asztalunkra geppisztoly helyett.
Azt hiszem, hogy a szep eszmekbol regen se volt hiany, de a mogottuk lappango
emberi termeszet, vagy osztonvilag, kinek melyik tetszik, vajmi keveset
valtozott az elmult nehany ezer evben. Inkabb csak a kulsosegek valtoznak
korulottunk egyre gyorsulva, az utobbi evszazad(ok)ban mar olyan rohamosan,
hogy egy egy emberolton belul is jol erzekelheto. Ezert halljuk nagyapainktol,
hogy "hogy ezek a mai fiatalok", es valoszinuleg majd mi is ezt mondjuk majd
unokainknak.
-Annyibol mindenkeppen egyetertek optimista irasoddal, hogy legalabb nem
utopisztikus almodozas arrol, hogy majd valamifele altalanos "vilagszellem"
egisze alatt uralkodo vilagszemlelette valnak a magasztos eszmek, hanem
a tarsadalomban elo ember jatekszabalyai, melyeknek megalkotasakor
mindenkeppen komromisszumokra kenyszerulunk, egyre kozelebb keruljenek a
megalmodott eszmenyekhez.

Czigany Zsolt