Gizella Zoltan es Lang Tamas kollegak kerdesere:
	Az Excel 5.0-n nemcsak Visual Basic makrok, hanem Excel
4.0-as makrok is futnak. Nem kell az 1500 soros makrot atirni! A
Help menubol valasszataok ki a Contentst, utana kattintsatok a Reference
Informationon, es valasszatok ki az "Answers to Common Quastions
About Excel"-t. A 23-ik kerdesre a valasz megmondja, hogy a global makro
lappal mit kell tenni, a 24-ik pedig, hogy az 5.0 menurendszere
helyett hogyan hasznalhatjatok a 4.0 menuit. A 25. kerdes pedig
megmagyarazza, hogy a meglevo makrokat hogyan lehet egyszeruen 
atalakitani a Visual Basic nyelvre. Ha mindez nem eleg, akkor
olvassatok el a User Manualt (hasznalati utasitast.)
	Az igaz, hogy ezt en mind nem tettem, mert mar ket eve
csak Visual Basic-kel programozok minden makrot, akar a Wordbe,
PowerPointba, Excelbe, Accessbe, es gyakorlatilag minden
Windows alatti programot azzal irok, mert gyors es kenyelmes,
osszehasonlitva a Visual C++-al (es legujabban mar 32 bites
programokat is lehet fejleszteni.)
	Virtually,
	Szabolcs

A workman nevu lejatszo a Slackware X-es alkalmazasai kozott az Xap
csoportban van. Megtalalhato barmely Slackware mirroron.
Attila

Hello,

Igaz hogy a WIn95 bol egy nap alatt tobbet adtak el mint az OS2-bol egesz
fennallasa soran ?

A2

Nos itten valakik ratapintottak a lenyegre, hogy mi taplalja ellenszenvemet a
M$ ellen csak nem latjak a fatol az erdot.

 Eloszor is van ugyebar DOS (ezt lehet venni meg legalabb masik ket cegtol)
Windoze (csak M$), Windoze NT (csak M$) WIN95 (megint csak M$) es OS/2
(IBM).
 Nekem mar az is abnormalis, hogy egy gepre ennyi "oprendszer" legyen de az
meg kevesbe elfogadhato, hogy:

- Ezek egymassal (so"t ugyanannak az "OS"-nek a kulonbozo verzioi sem) kompa-
tibilisek. Vagyis ha az egyiket megtanulod programozni akkor a tudasodat
nyugodtan eldobhatod ha egy masikra kell atterned.
Nem is igazan ertem, hogy $$$-on kivul mi indoka lehet valakinek, hogy sajat
termekeinek konkurenciat csinaljon, ahelyett, hogy egy oprendszert csinalna
de azt jol.

- Miert nem "utanoztak" valami mar letezo rendszert (peldaul unixot). A Linuxos
PC-k oriasi elonye, hogy minden ugy nez ki mint a "nagygepen" tehat nem kell
mas eszkozoket hasznalnom ha az otthoni gepemen logok vagy eppen a hkuxa-n
ujsagot olvasok.

- Az informacio hozzaferhetosege (es a vele valo nem visszaeles, peldaul
elrejtett "nem-dokumentalt" rendszerhivasokon keresztul). Oriasi ellentmondas
van a PC hardware es software resze kozott. A hardware-rol mindent meg lehet
tudni (tulajdonkeppen az XT vagy AT teljes kapcsolasi rajzat meg lehetett
szerezni a nagyobbaket meg nem lattam) mig a software-t allandoan valtoztattak
es megprobaltak titokban tartani. Eredmeny: Egy kartyat a PC-hez minden huJe
[meg en is] tud tervezni tobbe-kevesbe barki szamara hozzaferheto adatok
alapjan ellenben ha egy drivert kellene irni Winodeze [de melyik] ala
akkor eloszor is vegyunk parezer $$$-ert egy "fejleszto rendszert".
[Akkor is ha nekem egy nyomorult kis programocska kell csak.]
(Hogy ez mennyire lenyeges arra egy pelda: Mikor gepet vettem ragaszkodtam
az eredeti Intel processzorhoz pedig a Cyrix vagy az AMD sokkal olcsobb
lett volna. Ennek oka az volt, hogy az Intel teljesen ingyen adott az egyetem-
nek leirast a 486-rol tehat mikor [a Windoze-t kikerulendo] irtam magamnak
egy vedett modu "monitort" akkor tudtam, hogy mire szamithatok. Miutan a
masik ket ceg processzorarol nem voltak kezben ezek az adatok egyszeruen nem
kockaztattam, hogy elindul-e a program vagy sem.)

- A vevo kiszolgalasa es kiszolgaltatottsaga. Mi van hogyha egyszer az M$
kimulik (adja Isten!) vagy Bill Gates ugy dont, hogy valamelyik oprendszert
nem folytatjak. Akkor az osszes belefektetett munkad elvesz. (Nem ugy mint
Unix-nal ahol rengeteg gepre rengeted ceg csinal hasonlo oprendszert.)
Ez vonatkozik egyebbkent programok hasznalatara is, nem csak irasara.
Ha valogatnom kell akkor elso a FREE (GPL vagy hasonlo alatti program) ha
minden kotel szakad sajat magad karbantarthatod, ezt semmilyen torveny nem
tiltja meg de peldaul a Linux newsgroup-ok tobbet ernek mint egy "custumer
support" es sokszor valaki hozzaerto profi megcsinalja amire szukseged van.
Masodik a penzert veheto software nagy cegtol (akar M$ is de ha valami kell
akkor rendszerint a Borlandot valasztom, jobban bizom bennuk).
A legutolso a shareware. Pontosan azert mert a ceg kimulhat, eltunhet.
Nincsen ra biztositek, hogy a program mukodni fog par ev mulva is (akkor meg
miert ne azokat az eszkozoket tanuljam meg hasznalni amelyek elorelathatoan
hosszabb tavon is letezni fognak). Nekem kulonben a "regisztracio" resze
kulonosen nem tetszik. Annak sem orulok, hogy mondjuk az M$ keszitsen rolam
feljegyzeseket de azt nem tudom elkerulni. Ellenben, hogy valaki, akirol
annyit tudok, hogy irt egy 20K-s rajzoloprogramot, adatbazisba gyujtse a
lakcimemet, hitelkartyam szamat vagy ilyesmit meg a szo"r is felall a hatmon.
Ha ebbol akar megelni akkor kerjen penzt a programjaert de ne akarja melle
az adataimat is. (Ha a piacon veszek egy kilo paradicsomot ahhoz sem kerik
el a lakcimemet.)

Na egyelore ennyit.

Zsoter Andras

Megszeretnem kerdezni, hogy ismeri e valaki a fent emlitett lap top
computert? A gepen a cimken ARIMA Computer Corporation van irva. Model no:
ACT386SX-420. A key board hatuljan pedig: Model no: ACT286KB-US. 

Tegnap vettem a computert "nagyon hasznaltan" (el sem hiszik a piacon) a
power cord es minden felvilagositas nelkul. Korbe telefonaltam a boltokat is
de senki sem hallott errol az ARIMA markarol. Taiwan ba gyartottak. A
computer elemes, azt megtalaltam; (rechargeable voltage: 12V, capacity:
2.5AH)- hiszen azert lap top. De szerintem az outlet csak azert van hogy az
elemet toltse es igy hat nekem egy charger/adapter 12v,2.5AH kellene.
Kiprobaltam egy hazi AC Adaptorral (12v, 300mA) , az "on" kislampak
pislogtak, de nem boot-olt. A monitor is villant. Nem nagyon akarom ezt
csinallni, mert nem akarom leegetni. Ki is nyitottam, van benne egy 12 v,
2.5 AH hard drive (nincsen a size megjelolve), es egy kis floppy. Belul
minden tiszra, nincs egett szag sem egett drot. A monitor  nincsen karcolva
es tiszta.

Ha valakinek van egy ARIMA masinaja vagy ismeri a markat legyenszives irjon
nekem. Errol a leirasrol megtudna valaki mondani hogy menny a ram es mekkora
a hard drive? Szeretnek egy operating manual-t es ha lehet egy
dealer/service cimet itt Kanadaban, vagy barhol. Cim: 
Kosz, Laci

Nos a hir igaz csak nem Moszkvaban hanem Leningradban, nem Mercedeszeket
hanem Zaporozseceket......

Szoval az ugy van, hogy a Linuxban az eroforrasok kiosztasa nem tul
biztonsagos. (Volt rola, kulonosen a memoria foglalasrol jo hosszu
vita valamelyik Linux newsgroupban.)
Ha peldaul egy felhasznalo elkezd minden memoriat magae'va' tenni akkor
menten baj van. (Kulonben azt hiszem lehet valami modon korlatozni az
egy felhasznalo altal igenybe veheto memoriat de ez megint egy 
"can of worms" mert ki tudja azt elore, hogy mi lesz eleg meg mennyi
hely lesz mikor masok is hasznaljak a gepet.)
Hogyha valami szerencsetlenseg folytan valaki meg csak zabalja a memoriat
es nem ereszti el akkor erdekes dolgok tortennek.
Nezzuk az alabbi ketsorost:

int xx() { xx(); }
int main() { xx(); }

A veghetetlen rekurzio miatt akarmekkora stack sem eleg neki. Ha ezt
most szepen elinditjuk egy Linuxon akkor a gep eloszor is lelassul
es elkezd mit az orult swap-olni (meg sohasem probaltam swap terulet
nelkul). Ha "szerencsenk" van akkor a lassulas odaig terjed, hogy csak
agressziv modon (= reset/kikapcsolas) aran lehet megint kommunikalni
a geppel. (Ez persze percekig is eltarthat [azert a Linux nem WIN95]
es ha eppen ott a SYSOP vagy az eredeti tulajdonosa a programnak
esznel van [es foleg nem szandekosan csinalta] akkor meg le lehet
loni a process-t.)
 Maskor ha mar vegkeppen minden memoria betelt de meg a rendszer nem
rohadt le a Linux lelo egypar processt (koztuk azt is amelyik antiszo-
cialis modon felzabalta a memoriat) es ismet lehet a geppel kommunikalni.
A baj az az, hogy rendszerint valami mast is lelo, peldaul most
kiserleteztem egy frissen felinstallalt (meg ropogos) slackware 2.3-assal
[1.2.8 kernel] ahol ilyenek haltak meg mint klogd, crond egyszer meg
egy masik virtualis konzolon bejelentkezett root is "kilepett" es mindezt
egy felhasznaloi nevrol elinditott programmal ertem el
(az elobbi ketsorossal).

Szoval a meg oly biztonsagos Linux is zavarba hozhato kello rosszindulattal.
Es ne felejtsuk el, hogy az elobbi joszag meg viszonylag joindualtu
volt mert lehet csinalni trukkoket peldaul veghetetlen ciklusban 
gyermekeket fork() -olo process-ekkel es hasonlokkal a DOS "emulator"-ban
levo security hole-okrol mar nem is beszelve.

Zsoter Andras

P.S.: Megjegyzes: Az igaz, hogy ott a source kijavithatjuk (-nank) csak
a dolog megoldasa nem trivialis. Mindenfele korlatozasokat lehetne
bevezetni (a teljes magyarazatot, hogy ha ezt-meg azt megvaltoztatjuk
akkor mi lesz nem is ertem 100%-ban) lenyeg az, hogy sokminden nem mehetne
egy viszonylag kis memoriaju PC-n ami most megy (pontosan azert mert
ugy van felepitve a kernel, hogy megengedi, hogy meg olyan memoriat is
lefoglaljal ami nem is letezik, hatha nem hasznalod -- sok shared
library es hasonlok el sem fernenek egyszerre teljes egeszukben a
memoriaban de szerencsere mindig csak egy reszuket hasznalja az
ember egy adott pillanatban). (Azt hiszem itten elobb-utobb valami
deadlock lesz ha mindenki mindent egyszerre akar (peldaul ket jo
nagy programnak meg kellene egy csomo memoria [RAM vagy swap] es
mind a ketto arra var, hogy a masik vegre lefusson) deadlock-ot meg
elkerulni igen razos!) A hosszu vitabol az interneten sem
lettem sokkal okosabb az viszont biztos, hogy Linus azt irta
(az ujsagban) akkoriban, hogy o" maga nem akarja ezt a viselkedest
megvaltoztatni (valoszinu, hogy o" meg nagyon is jol tudja, hogy
miert nem).

Zs.A.

Nos az elozo otletemet ki is probaltam, ime egy haromsoros:


#include <unistd.h>
int xx() { fork(); xx(); }
int main() { xx(); }

Ez viszont fenomenalis! A gep daralt mint az orult, virtualis konzolt
ugyan tudtam valtani de azon kivul semmi. A CTRL-ALT-DEL re meg sem
nyikkant, tiz perc utan megnyomtam a RESET gombot.

Zsoter Andras

Disclaimer: Az elobbi pelda lerohasztott egy Linux (1.2.8) rendszert
nalam es mas unix rendszerekkel is csinalhat hasonlot. Senki ne
probalja ki az egyeteme gepen mert ha a gep lerohadt es ez-az elvesz
azt nehany helyen szandekos karokozasnak tekintik es esetleg kuldenek
egy parezer $-os csekket. Ha megis igy jarna valaki nehogy azt
mondja, hogy tolem hallotta, hogy ilyeneket kell a unixnak beirni
es akkor valami erdekeset csinal.

Komolyan: Itt egymas kozott vagyunk, azt hiszem tobben rendszergazdak
is vannak kozottunk, meg kulonben sem vagyok hive az informacio eltit-
kolasanak tehat kozzeteszem (annal is inkabb mert ugyis maganlevelben
kiszednek belolem). Ez nem azt jelenti, hogy szorakozni kell minden
ismeretlen rendszeren hanem azt, hogy "padlora lehet kuldeni" meg
viszonylag jol megirt rendszereket is, tehat nem az a merce, hogy
lehet-e "padlora kuldeni" hanem az, hogy normalis hasznalat kozben
mennyire fekszik ki magatol.

Zsoter Andras

A kovetkezo informaciora van szuksegem es fogalmam sincs, hogy
 hogyan/hol kezdjek neki.

Kulonbozo orszagoknak (a vilag osszes orszaga erdekel) milyen
 kapcsolatuk van az Internettel (ha egyaltalan).  Tehat ott kezdodik,
 hogy egyaltalan melyik orszagnak van kapcsolata, melyiknek nincs.
 Amelyiknek van, annak mennyi, kb. hanyan hasznaljak, stb.  (Tudom,
 hogy erre pontos valasz lehetetlen, de kb.)

Nagyon fontos szamomra ez az informacio, az egesz evi kutatasomhoz
 kell, nelkule nem megyek semmire.
Barmilyen informacio, segitseg, otlet, TIPP erdekel.  Ha csak egy-ket
 orszagrol tudsz valamit, akkor legyszi legalabb azt kuldd el.  Ha
 ismersz valakit/valamilyen cimet (emil/WWW/stb) ahonnan szerezhetnek
 reszleteket, segitseget, akkor azt kernem.

Nagyon koszonok barmilyen otletet, anyagot!!

:-D (Eszter - )

Kedves Guruk!

Nemreg kaptam nehany jopofa kepet GIF formaban.Nagyon tetszik,hogy
a Netscape-ben ugy tudom megnezni oket,hogy a hatter is atlatszik.
Annyit sikerult kideritenem,hogy GIF89/a formatumban vannak.
Kerlek benneteket,segitsetek:
 -Hogyan tudok en is letrehozni,szerkeszteni ilyen kepeket.
   (A Graphic Workshop-ot ne mondjatok,mert az csak konvertal!)
 -Honnan lehet letolteni valami programot hozza.

Elore is kosz!!!

Kedves Egybegyultek !

Rovid kerdesem van az Openwindows filemanager-evel kapcsolatban.
A problema az, hogy a drag & drop nem mukodik. Mihelyst egy file-t
probalok egy folder-be belepottyantani, a szemetesbe tenni, vagy 
akar csak 1 mm-rel arrebb mozgatni, a filemgr meghal. 
(Az operacio a file-okon egyebkent erdekes modon megtortenik.)
A rendszer parameterei:
  SparcStation LX, sun4m, SunOS 4.1.3_U1 = Solaris 1.1.1 
Az osszes Sun altal javasolt Patch rajta van a gepen.

Kerdeseim: 
Van-e vonalban valaki, akinel a fenti muvelet normalisan
mukodik ugyanezen a platformon ?
Ki tudja mi a problema megoldasa ?

Elore is koszi minden segitseget, Marci   (Dept. of Math., USC, SC, USA)

PS: Tudom, tudom... Most sokan a 'mv' es 'cp' parancsok hasznalatara
akartok buzditani. En azt is teszem, de sajnos ez az itteni megrogzott 
OW-felhasznalok gondjat nem igazan oldja meg.  :-)

Tisztelt [G]Uraim,

Azt hiszem, el kell oszlatnom egy felreertest az aszinkron input queue-val
kapcsolatban: ez nem a soros port konzolla valo elolepteteset jelenti, hanem
a Presentation Manager alatt futo programok input-kezelesenek megvaltoztatasat.

Magyarul: eddig az OS/2 a Win16-hoz hasonloan kezelte az eger- es klaviatura-
inputot: a beerkezo esemenyeket (events) sorbaallitotta egy global input
message queue-ba, amibol az egyes alkalmazasok sorban kiszedegettek
a nekik szant esemenyeket (Windows esetenben lasd a Winmain-ben levo
nagyjabol igy kinezo ciklust:

while (GetMessage())
{
	TranslateMessage();
	DispatchMessage()
}

OS/2 PM alatt a reszletek biztos masok, de az elv igy nez ki.
A gond ezzel a modellel az, hogy hiaba van preemptiv utemezes, ha egy 
alkalmazas
bedoglik, es nem veszi ki a globalis input queue (varakozasi sor) elejerol a
neki szolo uzenetet, akkor a tobbi, egyebkent futokepes program sem fer
hozza a sajat uzeneteihez: ot marad a GetMessage()-ben, kvazi felakadva.
Ettol aztan az egesz rendszer ugy for kinezni, mintha kiakadt volna, 
bar ez csak
a latszat (OS/2 eseteben ellenorizheto pl. karakteres ablakba valo atlepessel,
bar nem tudom, hogy uj karakteres ablak megnyithato-e ilyenkor -- hiszen ahhoz
is egeret kellene kezelni. Az atlepes kicsit mas, az Alt-Tab/Alt-Esc - 
szeru valtasokat
valoszinuleg elemibb szinten kezeli a rendszer).

Aszinkron input queue: a trukk az, hogy egy nagy globalis input queue helyett
mindegyik process (vagy thread) kap maganak egy privat input queue-t es 
a rendszer
rogton ezekbe szorja szet a bejovo uzeneteket/esemenyeket. elonye viszonylag
nyilvanvalo: ha egy process vegtelen ciklusba esik, es elfelejti 
kiuriteni a sajat
input-sorat, nem tortenik semmi katasztrofalis, a tobbi program attol 
meg nyugodtan
hozzafer a sajat uzeneteihez: boldogsag es nirvana.

Labjegyzet: ez a Win32 input modellje is; emlekim szerint a Warp-ot meg
is kritizaltak, amikor enelkul jott ki.

	Udv
	- Laci

PS: Standard Disclaimer: a Microsoftnak fogalma sincs arrol, hogy miket
irkalok itt, nemhogy meg felelosseget is vallaljon erte(m).

Audora:
X-Sender:  (Unverified)
                               ^^^^^^^^^^
                               Ez jelenik meg az Audora-val (free 
verzio) kuldott level fejleceben. Mi ez? Jo ez igy?
-----

Winfo$$ GURUk!
Szamomra scifi-be illo hibaval talalkoztam a Win es WinWord 
kornyekerol:
Angol WfW-re felinstallaltam a Magyar Office csomagbol a Winword 6.0 -
at, majd az Excel -t (Win a lokalis gepen, a masik ketto a halozaton). 
A Winword csak a fix fontokat latja, a True Type-okat nem, annak 
ellenere, hogy a controll panelban: True Type enable [x]. Az Exel az 
osszes fontot latja. Ujrainstallaltam a WinWord-ot, ugyanaz. 
Kitoroltem az ossze TT fontot, es felraktam egy mar jol bevalt font 
osszeallitasunkat (H-TimesNewRoman es tarsai). U.a.: Winword nem lat 
semmit, Exel tokeletes.
MI LEHET ITT?
(A win.ini-ben a [Font]-nal ossz 6 db fix font neve szerepel. Nincs 
ket win.ini a gepen. Ossz 14 gepen tortent ezelott ugyanez az 
install, mindenhol, minden jo.) AGYREM!

Kosz & Udv

___________________________________________________
 Gergely Galambos     http://www.pote.hu/~galambos
            
..................................................
 Computer Department, Medical University of Pecs
 Pecs, Szigeti ut 12. H-7624 HUNGARY
 voice: +36 72 324122 ext. 1526 fax: +36 72 315864