SaGa, koszi a leirast.

>Nos ennyi.  Hogy jol atvertek-e parmillio tv nezot egy filmtrukkel, vagy
>sem, azt nem tudom eldonteni, nem vagyok fizikus es eszkozeim  sincsenek
>a  dolog  megvizsgalasara,  de  szerintem  a tv-seket meg lehet ezugyben
>kerdezni. Marmint az eredeti forrasrol.
Nem biztos, hogy meger egy telefont...

>Meg annyit:  anno a Delta-t nagyon szerettem nezni, elegge elkeseritett,
>mikor megszunt.  Ami most van helyette, meg nem igazan ismerem, csak 1-2
>alkalommal lattam, akkor is veletlenul.   Mostanaban nem igazan van idom
>a TV-hez.
Szerencses ember vagy, elfoglalod magad ertelmesebb dolgokkal :-)

Vaskalap

> 1. A fenysebesseg a maximalis sebesseg???

  Igen (kis kerdojelet en odatennek azert, de az egy egesz mas dolog,
nem arrol szol, amit kerdezel).

> En ugy tudtam, hogy a sebesseg az relativ dolog. Attol fugg,
> mihez   viszonyitunk. Ha en 50 km/ora sebesseggel haladok,
> akkor a sebessegem egy kozlekedesi tablahoz kepest 50 km/ora,
> egy szemben jovo autohoz kepest pedig 100 km/ora, felteve, hogy
> o is 50-nel halad. Ha utkozok vele, akkor kb ugyanannyira serulok
> meg, mintha 100-zal egy allo autoba rohannek.
> Egy szemben jovo fenysugarhoz kepest a sebessegem
> fenysebesseg + 50 km/ora.
> Vagy megsem?? Ki tudna megmagyarazni egy laikusnak, hol a hiba?

  Ott a hiba, hogy sebessegeket nem igy kell osszeadni. A keplet sokkal
bonyolultabb. Ha kis sebessegekrol van szo (fenysebesseghez kepest
-- az 50 km/h ilyen), akkor a bonyolult keplet jol kozelitheto egy
mezei osszeadassal (azaz az osszeadas altal produkalt eredmeny
gyakorlatilag nem kulonbozik a helyes eredmenytol).
  A kepletnek megvan az a rossz szokasa, hogy ket sebesseg 'osszeadasa'
nem fog fenysebessegnel tobbet adni, barmennyire is nagyok a sebessegek.
Konkretan 'c (+) c = c', ahol '(+)' ezt a specialis osszeadast jelenti.

> 2. Ha a sebesseg novekedesevel egyutt lassul az ido,
> a fenysebesseget elerve pedig megall, akkor  mindannyian
> orokke elnenk, hiszen mindenkivel szemben allandoan szaguldoznak
> fenysugarak, vagyis hozzajuk viszonyitva mi is fenysebesseggel(+x -szel?) sza
gu
> ldozunk. Biztosan en tevedek, nem pedig Einstein, csak azt
> nem tudom hol tevedek.

  Ha Te kozel fenysebesseggel haladsz, akkor a Foldrol nezve tenyleg
nagyon sokaig fogsz elni. Szamodra viszont az 50 ev tovabbra is otven
ev marad, nem fogsz tudni tobbet csinalni. Amit erzekelni fogsz, az
az, hogy amikor visszaersz a Foldre, akkor mar csak csotanyok es
patkanyok maradtak, es eppen inditjak az elso raketat a holdra (mert ott
kozben eltelt par millio ev).
  Most attol tekintsunk el egy pillanatra, hogy egy fenysebesseg
kozeli urhajoban nem tudsz eletben maradni, mert a vilagurt tele van 
anyaggal, es minden atom hozzad kepest oriasi sebesseggel mozog,
aminek kovetkezteben meghalsz sugarbetegsegben.
  Az kicsit felrevezeto, hogy 'mi is fenysebesseggel megyunk' valamihez
kepest. Nagyon lenyeges, hogy specialis relativitasban az 'egyszerre'
nem ertelmezett egyertelmuen. 

Gyula

Hali kedves Kiss Laszlo!

Az elso kerdesedet most inkabb nem valaszolnam meg, 2 egyszeru okbol:
- en sem vagyok teljesen tisztaban ezzel a temaval
- elegge sok hatterinfo kell ahhoz, hogy megertsd (Lorentz transzformacio,
etc)   (talan en is ezert nem ertem teljesen :)

>2. Ha a sebesseg novekedesevel egyutt lassul az ido,
>a fenysebesseget elerve pedig megall, akkor  mindannyian
>orokke elnenk, hiszen mindenkivel szemben allandoan szaguldoznak
>fenysugarak, vagyis hozzajuk viszonyitva mi is fenysebesseggel(+x -szel?)
szagu
>ldozunk. Biztosan en tevedek, nem pedig Einstein, csak azt
>nem tudom hol tevedek.

Aszt hiszem, ebben tevedsz. Ugyanis ha jobban belegondolsz, biztos rajossz,
hogy az ido csak akkor "all meg" (de csak a te redszeredben), ha a te
sebesseged nagysaga es iranya megegyezik a fenysugarakeval. Igy ha a
sebesseged C lenne, akkor a feny mindig ugyanazt az informaciot kozvetitene
neked (egy allo kepet). (Ez azonban tovabbi bonyodalmakat idez elo, mivel
ha sebesseged=C, akkor lehet, hogy nem is latnal semmit? Ugyanazt az
informaciot nem kapod meg tobbszor, tehat esetleg a memoriadban maradna
meg. Lehet, hogy csak a "semmit" latnal.) Szoval csak ebben az esetben
allna meg az ido. Azonban en sem vagyok tisztaban azzal, hogy ez hat-e a
biologiai folyamatokra is. (Szerintem nem, de ez csak egy maganvelemeny. Ha
valaki tudja, akkor megkerem, hogy irjon!)
(A lassulas is ugyanigy magyarazando, bar ott biztosan "kapnal" mindig
informaciot a fenytol, mivel lassabban haladsz nala.)

Megprobalom egy kis abraval illusztralni:

( Ha a sebessegek nagysaga es iranya megegyezik: )

  Feny     Te
 -----> | ----->
        |  <-erre nezel (visszafele)
        |
  A kep, amit latsz (vagy nem :-)




Egyebkent ket erdekes konyv a temaval kapcs.-ban:
Cim   : Relativitas es kozmologia
Szerzo: ???
Cim   : A spec. es altalanos relativitas elmelete
Szerzo: Albert Einstein
Kiado : GONDOLAT
Forditotta: Vamos Ferenc

Remelem, ha nincs igazam, engem is kijavit majd valaki :)

Geri

Tisztelt Tudomany!

Szeretnek egy kerdest felteni az illetekeseknek:

Minek tekintheto a virus? Elolenynek, vagy sem, es miert? Egyes velemenyek
szerint ugyanis NEM szamit eleolenyenk, s e szamomra megdobbento
kijelentesnek szeretnek vegere jarni.

Tudom, hogy van biologus a vonalban, pl Lajos.

Valaszotokat elore is koszonom, ha lehet itt szeretnem olvasni, hogy az
egymast kiegeszito velemenyekbol vilagosabb kepet kapjak!

Udv Teddy

>A kvarc szigetelo anyag, ha elektrodak koze helyezzuk akkor megvaltoztatja
>a ket elektroda alltal alkotott kondenzator kapacitasat. Ha rezgesbe hozzuk
>akkor mozog az elektrodak kozott, emiatt megvaltozik a kondenzator
>kapacitasa.
>Persze letrejon indukalt feszultseg is. De mindenkeppen visszahat a(z
>oszcillator)
>rezgokor(e)re, mert ellenkezo esetben csak egy csillapodo rezgest kapnank.

Azt hiszem, itt tobb dolog tisztazando.

A kvarc valoban szigetel, es ha egy kondenzator lemezei koze teszed,
megvaltozik a kondi kapacitasa. Ez a kvarc dielektromos allandojanak
tudhato be. Ezzel a tulajdonsaggal jobbara barmely szigeletelo anyag
rendelkezik.

A kvarc azonban piezoelektromos anyag is egyben, ami annyit jelent,
hogy a kristalyracsaban az elemi cella bizonyos iranyokban polaros
tulajdonsagu. Ennek kovetkezmenye, hogy ha a kristalyt mechanikai
terhelesnek teszed ki es ezzel a cellakat torzitod, tolteseltolodast
kapsz ami a felszinen feszultseg formajaban megjelenik. Ennek
ellenkezoje is igaz, ha a krisztaly elektromos terbe kerul, a ter es a
polaros cellak kolcsonhatasabol adodo ero torzitja az elemi cellakat
es ezzel a kristaly mechanikai deformaciojahoz vezet.
Ez a mechanikai deformacio a kristaly dielektromos allandojat nagyon
kis mertekben valtoztatja meg es aramkori szempontbol teljesen
elhanyagolhato. A kristaly, mint fizikai terben letezo tomeggel
rendelkezo rugalmas test mechanikai rezgesekre hajlamos, aminek
frekvenciajat a kristaly fizikai merete (elsosorban a vastagsaga,
megpedig f ~= 1.67 / l ahol f [MHz] a frekvencia es l [mm] a
vastagsag, a keplet alapharmonikusra es korong vagy szalag alaku
kristalyra vonatkozik AT metszetu kvarcnal) hatarozza meg.

Kvarcoszcillatorok nem szuksegszeruen tartalmaznak rezgokort, ha
megis, annak altalaban az az oka, hogy a kvarcot egy bizonyos modusban
akarjak rezgetni es a rezgokor a maga igen gyengus minosegevel azert
arra jo, hogy a fel/alharmonikus rezgeseket ne engedje ervenyre jutni.

Nem egeszen ertem a csillapodo rezgesekkel kapcsolatos dolgot, de
egy oszcillator a kovetkezo elven mukodik: Legyen egy erosito elem a
rendszerben. Az erosito kimenetet csatoljuk vissza a bemenetere. Ha a
visszacsatolo kor es az erosito egyuttes erositese 1+j0, akkor a
rendszert impulzussal gerjesztve a kimeneten allando jelet kapunk. Ha
a visszacsatolo kor frekvenciafuggo, akkor csak azon (azokon) a
frekvencia(ko)n lesz jel a kimeneten, ahol a visszacsatolas es az
erosito pont 1-et erosit. A pont 1 erosites eleresehez kell egy
nemlinearis erositesszabalyzo elem is, de ezt most hagyjuk, es ne
foglalkozzunk az erosito frekvencia es faziskarakterisztikajaval se.

A kvarcoszcillatorban a kvarc a visszacsatolo elem. Azzal a
tulajdonsaggal bir, hogy a rezonanciafrekvenciajan kivuli
frekvenciakon eleg nagy impedanciaja es/vagy fazistolasa van es igy a
visszacsatolo korben akkora csillapitast kepvisel, hogy a folytonos
rezges nem johet letre. A rezonanciaponton azonban meglehetosen kis
impedanciat jelent es ezzel a visszacsatolas merteke elegendo a
folytonos rezges fenntartasahoz. 

A kvarc ilyen viselkedesenek az oka az, hogy (mint minden mechanikai
rezgorendszer) a sajat frekvenciajan kis energiabefektetessel is
hajlando rezgesbe jonni, mig ettol a frekvenciatol tavolodva a
rezgesbehozashoz szukseges energia (ami az oszcillatorban a
visszacsatolas csillapitasat jelenti) nagyon meredeken no. Ebben a
tekintetben a kvarc leginkabb a hangvillas oszcillatorral egyenerteku.

Ha megnezel egy CMOS kapubol epitett kvarcoszcillatort, azt
tapasztalod, hogy rezgokornek nyoma sincs, csak a kapu (ami az erosito
elem), egy ellenallas (ami a kaput a szemianalog tartomanyaba allitja)
es esetleg ket kapacitas talalhato benne (stabilitasi/kristalyterhelesi 
okokbol) a kvarcon kivul. Semmifele rezgokor nincs, amit a kvarc 
elhangolhatna. A kvarc *maga* a rezgokor, amely egy mechanikai rezgest
a sziliciumdioxid piezoelektromos tulajdonsaganak kihasznalasaval 
elektromos jellel hoz kapcsolatba. Az a teny, hogy egy elektromos 
rezgokor es egy mechanikai rezgorendszer analog modon viselkedik a 
rezonanciapont kozeleben, nagyon kenyelmes modelt ad aramkortevezeshez, 
de semmi tobbet nem jelent.

>Ha gondolod kuldok egy egyszeru oszcillator kapcsolast ahol egy 10..48
>MHz-s kvarcal akar 10 MHz mertekben is elhangolhatsz egy tekecs es egy
>varikapp- tehat a tapfeszultseg vatoztatasanak- segitsegevel az 'elmeleti'
>frekitol.

Hat ezt nagyon megkoszonnem, mert meg nem igazan lattam vagy hallottam
olyan kvarcrol, amit 100%-ban el lehet tolni a nevleges frekvenciajatol.
Tekintettel arra, hogy egy par szaz ppm-nyit elhangolhato kvarcoszcillatort 
(VCXO) is vagyonokert mernek, lehet, hogy meg lehet gazdagodni a dologbol.

>Az eredeti SB16, nehany halokartya, videovezerlo ilyet tartalmaz es nem
>a leadott radiofrekvencias teljesitmeny miatt melegszenek.

Nem, ezek nem termosztatos kvarcok, hanem femtokba epitett es
hermetikusan lezart kvarcoszcillatorok. Legalabb is az en gepemben
levo *eredeti* SB16, az S3 Virge es az Ethernet kartya ilyen kozonseges
oszcillatorral megy.
Nem a leadott jel miatt melegszenek, hanem azert, mert van bennuk 
egy oszcillator aramkor es egy kimeneti meghajto. Egy tipikus ilyen
oszcillator felvesz kb. 40mA-t 5V rol, ami 200mW es ez elegendo a 
kis doboz jelentos felmelegitesehez (bar az enyemek biztos, hogy 50
fok alatt vannak, ha a gepen nincs burkolat).

Megjegyzem, minek kellene ezen kartyak barmelyikehez termosztatos kvarc ?
  
>Nezd meg az RT 97' evkonyvet es valamelyik 97-es RT-ben ki is beleznek egy
>ilyet.

Sajnos ide nem jar a Radiotechnika :-)

>Ezeknek olyan stabil a frekvenciajuk hogy a 33MHz-s oszcillatort
>tobbszorozve
>stabil 1290 MHz-s jelet tudnak eloallitani.
>Ilyen merteku frekvencia tobbszorozosnel egyszeru kvarc oszcillatort
>hasznalva csak a kvarc erintes altali melegedese is nagy elhangolodast
>okoz. (Ezt tapasztalatbol mondom)

A frekvenciatobbszorozes a relativ elhangolodas merteket nem
valtoztatja meg:

   ( f0 * rel_elhangolodas ) * tobbszorozesi_tenyezo
   ------------------------------------------------- = rel_elhangolodas
            f0 * tobbszorozesi_tenyezo

Megjegyzem, a 1290 *nem oszthato* 33-mal ...
Azert PLL-el, 430-szorozassal es 11-es osztassal meg lehet csinalni :-)

>Egyebkent mas az uzemi homerseklet tartomany es mas az a tartomany ahol
>megfelelo pontossagu az eszkoz.

Az uzemi homerseklettartomanyra a megadott pontossag garantalt,
amugy pedig a katalogus 25C-ra normalt elhangolodasi gorbeket ad meg a
teljes homerseklettartomanyra. 

>A katalogusokrol meg szerintem ugyanazt lehet elmondani, amit Churchill
>mondott a statisztikarol. ;-)

Ezzel azert vitaba szallnek, de azt hiszem a tema vegkepp nem a 
TUDOMANY profilja lenne.

Zoltan

PS: Ha tovabb vitazunk a kvarcrol, nem kene atmenni a GURU-ba ? Megis csak
    inkabb elektronika, mint alaptudomany. Ott meg egy jo kis thread is lehet
    belole.

TT!

Ugy erzem, hogy a CO2 mergezoseget illetoen meg mindig nem tisztazodott
a helyzet. Teny, hogy a CO2, mint kemiai anyag nem mergezo, hiszen nem
lep reakcioba jelentos modon a test anyagaival. Teny, hogy a verbe
jutva, annak pH-jat csokkenti szensav formajaban. Ez utobbinal kerdes,
hogy ezt milyen hatarokig kepes elviselni az ember. Teny, hogy ha
kiszoritja az oxigent, akkor ez nem tul jo nekunk, (de mas is
kiszorithatja az oxigent a CO2 csak a termeszetben gyakori, elegge
veszelyes kiszoritasi mod) am vegulis ilyen mechanizmussal a viz is
mergezo. A kerdes, hogy a kb 20% oxigenszintet tartva meddig, es miert
addig novelheto a CO2 reszeranya egyenletes eloszlas mellett ugy, hogy
elviselje az embert. 

-- 
http://www.vein.hu/~brendelm

Kedves Kiss Laszlo!

Kerdeseid viszonylag egyszeruen potolhato tudatlansagbol fakadnak.
Olvass el legalabb egy relativitaselmeletes konyvet.

1) A sebessegeket valojaban nem siman kell osszeadni, kis sebessegeknel
azonban nagy pontossaggal ervenyes a sima osszeadas. A fenysebesseghez
kozelitve viszont annyira mast ad a valodi keplet, hogy nem jon ki
fenysebessegnel nagyobb sebesseg.
a muvelet olyan, hogy 50 (+) c = c, ahol(+) a keplet szerinti osszeadas. 
2) Igen, fenysebesseggel kozlekedo valamibol nezve orokke elunk, de ez
sokat nem vigasztal minket.

-- 
http://www.vein.hu/~brendelm

Ket baja van , ami miatt marhasagnak tunik, de erosen:

- a tomegekre nezve nem szimmetrikus, m(M-m) =/= M(m-M)
- fix M es r mellett m-re nezve nem linearis.

Tovabb hadd ne reszletezzem. Persze ettol meg lehetne ilyen a valosag,
a meres a szent, de en nem hiszek az idezett mereseknek.


Somogyi Henrik.

Emlekszem meg Dery Janos csinalt musort egy ujjaval lato gyerekrol.
Nagy hamuka volt, de mindenki elfelejtette. Hiaba, igenyli az ember
a baromsagot. Mar aki.

Persze ettol meg lehet, hogy valoban lebeg(ett) a beka. Kivulallo vagyok.
Meg szkeptikus. Pl. vettem reszt Egely fele konferencian. Igen jot mulattam.

Henrik.

En eppen most tervezek reszeket GSM chipekhez. ~942 MHz.
Ugy erzem 1.5GHz-cel (20cm hullamhossz) meghajtani egy 10cm-es tekercset
nagy handabanda. Aki irta, annak az antennaillesztes mint szo ismeretlenul
csenghet. Ezt azoknak irom, akiknek meg kevesebb belelatasuk van.

Probakepp tervezem, hogy en is irok majd baromsagokat. Sokan teszik ezt
TUDOMANY cimszo alatt.

Henrik.