> egyszer{ a megoldas. egy aranyos pici viruska kitenyesztese nomeg ugye az
> ellenszere, aztan titokban elszorsgatni, is a kivalasztottakat imunissa
> tenni.
>
> ennyi
>
> egy par evig megin nyugodt az emberiseg...

1. Megint egy write-only hozzaszolas (ekezetes betuk...)
2. A megoldas azert nem jo, mert az abszolut tulnepesedes ugyan megszunik,
   de pont azok maradnak meg, akik a relativ tulnepesedest okozzak, es
   hamar kiderul, hogy egymast sem tudjak elviselni. Raadasul kinek adjak
   el azt sok kola-lokat, amibol meggazdagodtak. De ez mar SZALON.

Szia Jozsi,
Forditva tortent. Mig aludtal, hasra vagtad es megutotted magad,
ehhez a felebredesig eltelt nehany masodpercben az agyad egy jo
kis sztorit krealt. (Nyilvan nem magatol -- milyen filmet neztel
az este?)                                                  /Laci

TT!

Tobb dolog is megragadott (I)Gazember irasaban.


> Raadasul a keletkezo legkor tiszta oxigen lenne, amit meg
> nem tudunk beszivornyazni, mert megpusztulunk tole. 

EBben mi az igazsag? Nem jo a foldi legkornek megfelelo parcialis
nyomasu tiszta O2? Vagy van valamilyen nyomasu tiszta O2, ami jo volna?


> egyensuly, am akkor meg az a bibi, hogy a CO2 mergezo az ember szamara.

Szerintem a CO2 nem mergezo az embere, legalabbis nem ilyen formaban. A
CO2 kiszoritja az oxigent, azert mergezo, egyebkent semleges. Inkabb az
a baj, hogy az oxigen es a szendioxid kulon valna, es pont a felszinen
nem lehetne elni. Valahol magasan esetleg igen. Hozzaertok: hogy is van
ez a kiszoritas? Miert nem ul le a legkor CO2 tartalma teljesen le a
foldfelszinre? A legkor CO2 tartalma az also 5 meteren siman megfolytana
minket, nem?

Udv: BM

Hello!

Eddig meg en sem haltam meg almomban,viszont nem latom akadalyat,
mert ne halhatnank meg almunkban.Csak azt hiszem a meggyozodeses ateista 
almodo egy kicsit bajban lenne,hisz annak a halal egyenlo a nemlettel,
tehat fel kellene ebrednie.A fantaziadusabb almodo el tudna,kepzelni
vmifele lelket ami kiszall a testebol es mint lelek elne az alomeletet.
Az egesznek szerintem nincs sok ertelme (marmint az alomelet utani elet
kutatasat),mivel amit megfigyelsz az ugyis csak a fantaziad termeke.Esetleg
vmi onismereti celbol.
Figyelmedbe ajanlok egy konyvet: Paul Tholey: Alomkontroll (Alkoto alom)
Az alombeli halalrol nem,de par erdekes alom-kiserletrol olvashatsz benne.
Nem akarom agyondicserni a konyvet de szerintem meroben uj tavlatokat
nyit meg az almodas elott.A konyv temaja a "tudatos alom",ami annyit
tesz, hogy az alom alatt tudataban vagyunk annak a tenynek, hogy almodunk
ezaltal nem vagyunk a korulmenyek aldozata, hanem mi iranyitjuk az almunkat
(elvegre a sajat almunk).
Ne teveszen meg senkit a konyv cime ,nem vmifele new age/ ezoterikus 
konyvrol van szo,ennek ellenere a laikusok szamara is ertheto stilusban 
van megirva.
Udv
                Imre

Ha a radon ennyire dus a barlangokban, akkor ez milyen hatassal
lehetett az osemberre? Vagy a neander-volgyi eppen ezert halt ki? :)

Horvath Pista

> >Egy kvarckristaly igen stabil es pontosan beallithato frekvencian rezeg.
> En ugy tudom, hogy nem allithato. S hogy a hasznalt feszultseg

  Lehet. Igaz csak kicsit, es a pontossag rovasara (kis kapacitast
kell mellerakni). Szerintem az eredeti kijelentes arra utalt, hogy
ha 173.82 kHz-re van szukseged, akkor tudsz kozel ilyet gyartani,
es az elkeszult darabokbol kivalasztod azt, ami elegendo pontosan 
megkozeliti az erteket, amit akarsz. Ilyen ertelemben trivialisan 
beallithato a frekvencia.

Gyula

Peter irta:

>>        Visszakanyarodva a mondokamhoz. Szerintem a logika serteshez
>>tudat szukseges. Ez ellen nem erv, hogy a molekula is bejarhat olyan
>>utat,
>>melyet eloirunk neki, es logikat sert. Ugyanis ez esetben valakinek meg
>>kell epitenie a berendezest trukkos modon.
>
> Miert kene? Direkt odairtam, hogy a geometriai elrendezest nem kell
> feltetlenul embernek alkotnia. Kialakulhat veletlenul is, csak ugy, mint
> az a sokfele dolog, ami a termeszetben magatol kialakul, mint mondjuk a
> szivarvany.
 
        Szerintem az nagyon keves, hogy odairtad. Semmi konkretumot nem
irtal arrol, hogyan alakulhat ki az elrendezes. Tovabba nem artana egy
becslest adni a kialakulasi valoszinusegre.     

>>        Olyan kiserletet varnek az idogepre, amikor tudat kozremukodese
>>nelkul is logika sertes tortenik.
> 
> A gazmolekulas kiserlet olyan.

        Lasd mint fent. 
Azaz, szeretnem igazolva latni, hogy ilyesmi letre is johet. Ket lepest
varok el a bizonyitasban.

1. Valoban letre johet ilyen elrendezes. (elvileg)
2. Igazolni kellene azt is, hogy veges idon belul letre is jon.

        Horvath Pista

A problema az hogy az agyam eleg puha es ahoz hogy igy megussem magam az
agyon, legalabb 5-6 meterrol kellett volna raesnem..
Jozsi


On Mon, 28 Apr 1997, Laszlo Meszaros wrote:

> Szia Jozsi,
> Forditva tortent. Mig aludtal, hasra vagtad es megutotted magad,
> ehhez a felebredesig eltelt nehany masodpercben az agyad egy jo
> kis sztorit krealt. (Nyilvan nem magatol -- milyen filmet neztel
> az este?)                                                /Laci
>

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: alom, halal ( 20 sor )
> 
> Tegnap egy remes almom volt, egy bombat dobtak le a hazunkra
> es kozvetlenul a robbanas elott (lattam a bombat, mar csak
> kb 20-30 meterre lehetett) almomban hasra vagtam magam es hir-
> telen felebrettem. 
> Mikor felebredtem a mellkasom baromira fajt. Nem tudom
> hogy attol e hogy foldre vagtam magam (mosoly) vagy valami
> fiziologiai ok miatt..

Ilyen jellegu pszichofiziologiai hatasrol olvastam valamikor nagyon 
regen. Nem kozonseges alommal volt kapcsolatban, hanem 
hipnotikus alomban levo szemelyekkel. Azt irta a konyv, 
hogy hipnotikus alomban levo embereknek be tudtak szuggeralni, hogy 
tenyeruket ego cigaretta suti. Rovid ido mulva a megfelelo helyen 
szemmel lathato egesi nyomok jelentek meg. (legalabbis egesszeru 
nyomok) 

A masik eset a ver alkoholtartalmaval kapcsolatos:
Jozan allapotban is van a vernek bizonyos alkoholtartalma (sok mas  
kabitoszer is jelen van, legalabbis az agyban). Ittasnak beszuggeralt,
hipnozisban levo emberek vereben az alkoholtartalom merhetoen megnovekedett.

El tudom kepzelni, hogy valami ilyesmi tortent Szadai Jozsival is.
Melyebb, tudomanyos magyarazatot nem ismerek.

Udv.
TAttila

 wrote:
> 
> > Felado :  [Hungary]
> 
> >Par honapja volt a Beyond 2000-ben (ami amugy 5 evvel ezelotti szam) egy >fi
lm
>  .
> >Elektromagneses agyu, amivel olcsoert lehet kulonbozo dolgokat orbitalis
> >palya-
> >ra allitani. Ki tud errol valami tovabbi fejlemenyt?
> 
> 5 eve kb ott tartottak, hogy egy kis meretu targyat (gondolom, nehany deka)
> 5km/s sebessegre tudtak felgyorsitani. Gondolom, a sebesseg teren nem
> kovetkezett be nagysagrendi valtozas. Ez esetben viszont nehezen tudom
> elkepzelni, hogy orbitalis palyara tudnanak allitani vele valamit. Nem
> fognek hozza, hogy kiszamoljam, de (csak ugy intuitive) gondolom, legalabb
> 50-100km/s nagysagu kezdosebesseg kellene ahhoz, hogy egy targy a legkoron
> athaladva, abbol kilepve meg mindig rendelkezzen a szukseges 8km/s sebessegge
l.
> 
> A masik baj meg ott van, hogy ha ezt elvileg el is ernenk, mit tudnank vele
> palyara allitani? Maximum acelgolyokat, mert mas nem nagyon viselne el a
> hatalmas gyorsulast.
> 
> En ugy tudom, ezeket az agyukat inkabb a vilagurben akarta hasznalni az USA
> a csillaghaborus terveben, ami annak idejen szoftverproblemak miatt nem jott
> letre. Nem volt olyan fejlett szoftver, ami biztonsagosan el tudta volna
> donteni az urbol, hogy egy repulo objektum ellenseges raketa-e, vagy
> utasszallito repulo. Mondjuk, ez eleg hihetetlen, de magaban a Science-ben
> olvastam.
> 
> Peter


Az agyu felhasznalhatosagarol:
Akarmannyire is hihetettlen, de ezzel a szuper agyuval nem ellenseges
gepekre akarnak lovoldozni. A celjuk az volt, hogy urhajo alkatreszeket
jutassanak ki az urbe viszonylag olcson! Probald csak meg kiszamolni,
hogy mennyibe is kerul egy kilogramm hasznos teher kijutattasa a
vilagurbe a mai technikaval! Az hogy a palyara allitott alkatreszeket,
hogyanis fogjak be (talan lepkehaloval), arrol mar nem szolt a fama!

Gondolkozzatok el a probleman es ha talaltok megoldast, irjatok meg a 
NASA-nak! Tudtatok, hogy egy kulon vonalat tartanak fenn "laikus"
otletadok szamara?

Laca

Mielott meg viccnek vennetek. :-))
Nem arra gondoltam, hogy Jozsi almaban reszeg volt, hanem csak ugy
altalaban arra, hogy letezhet olyan pszichofiziologiai hatas,
mint amilyent Jozsi tapasztalt. 
En azert megis valoszinutlennek tartom, hogy ilyesmi tortent volna.
Udv. 
TAttila

Mars ugybe:
----
negyedet sem, es ez keves a boldogsaghoz. A venuszon meg mint mondtam, tul sok
lenne az oxigen, es ha egyszer valami kigyulladna, leegne az egesz bolygo, s
megint CO2 legkort kapnank. Hajlok a feltetelezesre, hogy beallna egy CO2/O2
egyensuly, am akkor meg az a bibi, hogy a CO2 mergezo az ember szamara.
Szoval nehez ugy! Valahogy egy jeg kisbolygot kene a venuszra lokni, akkor
talan lenne eleg viz a CO2 megkotesehez, s a viz alatt nem egne semmi. Igy
mar egesz jo lenne ott az elet!
Gazember
----


Kedves Gazember,... :)
Ez azert nincs teljesen igy. A Foldon a CO2 nagy reszet nem a tenger koti
meg, hanem karbonatok alakjaban meszko es egyeb hegysegekben van lekotve
(Ca es Mg karbonatok). Valo igaz azonban hogy a tengerben elo lenyeg
munkajanak koszonheto nagyreszt hogy ez a lekotes megtortent.
Ha a foldon levo osszes karbonatbol felszabaditanank a szen dioxidot
szinte ugyanolyan legkort kapnank mint ami ma a Venuszon van.
Jozsi

Hogy meghozzuk a kedvet a szerdai (apr. 30-ai) tavcsoves "bucsubemutatason"
valo reszvetelre (este 8 oratol a Bp. Harmashatar-hegy csucsan), kukkantsatok
be az MCSE honlapjara (http://www.mncse.hu). Az eddigi "ITT AZ USTOKOS!"
felkialtas helyett egy csinos kis animacio talalhato mozgo GIF formajaban.
Lassu modemeseknek: maga az animalt GIF mintegy 100k, tehat erdemes turelmesen
megvarni, amig teljesen letoltodik, es "beindul". Mege'ri!

Egyebkent az MCSE uj honlapjai igazabol me'g nem is lettek atadva, legalabbis
"hivatalosan". A nagy ustokoslazban nem volt igazan modunk erre. Viszont
hogy sokan ennek ellenere megtalaltak. :-) De az is igaz, hogy elofordul benne
me'g nehany sehova sem mutato link illetve frissitesre szorulo informacio.
(De nem tobb, mint barmelyik honlaptomegen! :-) Fogunk igyekezni es a honlapok
ujdonsagairol is rendszeresen szolunk az MCSE elektromos korleveleben
("mcseklev"), illetve csevego listankon, a CSILLA-n.

                                                        Tepi & Nyozo


+----------------------------------------------------------------------------+
| MAGYAR CSILLAGASZATI EGYESULET -- 1461 Budapest, Pf. 219.                  |
| E-MAIL:                                                        |
| WWW: http://www.mcse.hu                                                    |
| MCSE ELEKTRONIKUS KORLEVELE:                               |
| CSILLA-LISTA (moderalatlan csevego forum): , Subject: HELP   |
+----------------------------------------------------------------------------+

Nem ertem a magneses terben lebego bekaval kapcsolatos ketkedest,
ertetlenkedest, Mizsei kozbeveteset a szupravezeto bekarol, es Otvos Edit
hireszteleset sem a hipnotizalt bekarol. Hat megirta Varga Jozsef par
napja a relevans URL-eket, koztuk ezt: 

http://www-hfml.sci.kun.nl/hfml/levitate.html

Itt kerem szepen le van irva rendesen, hogy bizony bekat is, vizcseppet is
lehet lebegtetni igen eros magneses terben (16 Tesla). A kiserletet ket
holland fizikus, A.K. Geim es J.C. Maan vegezte, a Nijmengen High Field
Magnet Laboratory-ban, es publikaltak is a "Physics World" aprilisi
szamaban. A fenti cimen fenykepek, linkek, referenciak, pontos fizikai
magyarazat is talalhato. Nincs semmi misztikus a dologban, egyszeruen
arrol van szo, hogy tulajdonkeppen minden anyag magneses, az elo
szervezetek es a viz is, csak igen gyengen. A diamagneseket pedig lehet
magneses terrel lebegtetni, ezek ugyanis "antimagnesek": a kulso magneses
ter iranyaval szemben igyekeznek elhelyezkedni. A beka, meg a vizcsepp is,
diamagneskent viselkedik, es igen eros magneses terben lebeg. A bekanak 
egyebkent semmi baja nem lett a magneses kalandtol.

Szilagyi Andras

 wrote:
>ime az en verziom :
>epitsunk egy jo magas kemenyt, tornyot, csovet ahogy tetszik a fold
>felszinerol egeszen az urbe, a torony aljan legyen egy turbina. Ahogy
>megnyitjuk a levego kitodul az urbe [...] amikor a masik vegen meg
>kibukkan a levego a Fold szepen visszavonzza, mindenki heppi marad.
>nos? mi a velemnyetek?
Ugye ez csak vicc volt?

Ha nem, akkor a kovetkezoket ajanlom a figyelmedbe:
1. ENERGIAMEGMARADAS! (ez ugyanis kb. a golyoejtegetos orokmozgoval
azonos elvu szerkezet lenne)
2. Hidrosztatika (ha esetleg ki is akarod szamolni, hogy az adott
esetben hogy jon ki az elobb emlitett)
3. a foldnek egesz stabilan VAN legkore. Ha egy ilyen szerkezet mukodni
tudna, akkor a levego mar reg elhuzta volna a csikot. (ha csak empirikus
uton vagy meggyozheto)

Th(A)n

Hello

Berke Tamas irta
"En ugy tudom, hogy nem allithato. S hogy a hasznalt feszultseg
 intervallumaban nem is valtozik, igy nem fugg pl az elem merultsegi
 fokatol.
 Viszont tenyleg stabil, es specifikus.
 Javitsatok ki, ha rosszul tudom.
 Berke Tamas"

Az az igazsag, hogy a kvarckristaly (mint elektronikai elem) tulajdonkeppen
felirhato nehany kondenzetorral, ellenallassal es tekercsel, amik
meghataroznak az
elektromos tulajdonsagait. Persze ez csak a meretezes konnyitesere van
kitalalva, de ha megvizsgalsz egy kvarcot annak van kapacitasa es
induktivitasa is. Egy soros kondenzatorral vagy tekerccsel MHz merteku
elhangolasokat is el lehet erni.
A stabilitasrol meg csak annyit, ha nincs termosztatban legfeljebb
karorahoz jo

udv
Csaba

 wrote:
>Hajlok a feltetelezesre, hogy beallna egy CO2/O2 egyensuly, am akkor meg
>az a bibi, hogy a CO2 mergezo az ember szamara.
Egyaltalan nem mergezo (te magad is azt "termelsz", megse lesz semmi
bajod a sajat lehelletedtol), csak akkor van vele baj, ha nincs benne
oxigen. Ilyen esetben viszont a N2 se nyujt nagy elmenyt...

>Szoval nehez ugy! Valahogy egy jeg kisbolygot kene a venuszra lokni, akkor
>talan lenne eleg viz a CO2 megkotesehez, s a viz alatt nem egne semmi.
Foleg hogy hidrogenre is szukseg lenne, ha igazak a szamok, amiket a multkor
kaptunk itt a venuszi legkor osszetetelerol. Ezt mar a multkor is irtam,
de most el is magyarazom. Ugyebar mi itt mindenfele szenalapu elolenyeket
akarunk telepiteni, amiktol azt varjuk, hogy irto gyorsan elszaporodjanak.
De ha nincsenek meg a megfelelo kemiai elemek, akkor nem fognak tudni tobben
lenni, mint amennyit mi odaraktunk. (legalabbis en ugy tudom, hogy a fizikuson
kivul egyetlen eloleny sem szokott magreakciokat csinalni unalmaban -;-)
Pontosabban csak addig tudnak szaporodni, amig MINDEN EGYES alkotojuk
rendelkezesre all. Nnnna, es itt a lenyeg: ezek a bizonyos elolenyek
legnagyobb reszt szenbol es HIDROGENbol allnak (hogy melyik a nagyobb resz,
az attol fugg, hogy darabra vagy kilora nezzuk -;-) , aztan kell meg egy
keves oxigen, meg kevesebb nitrogen, aztan a tobbi nem szamit (ha rosszul
tudom az aranyokat, kerem a vegyeszek javitsanak ki). Namost ha jol emlekszem
arra a bizonyos tablazatra, akkor a negybol ketto (H es N) igencsak hianycikk
a venuszon, tehat igen hamar megfogjak a moszatpopulacio novekedeset...

Th(A)n

 wrote:
>A Marsnak van egy olyan tulajdonsaga ami eleve es veglegesen kizarja
>azt hogy ott tartosan magas szintu elet legyen: KICSI A TOMEGE!
>Sohasem tudna megtartani egy O2-ben dus legkort. Ahogy latod csak
>a nehez gazok, a CO2 es az Ar kepesek tartosan megmaradni ott.
Az erdekelne, hogy ezt hogyan tudjuk kiszamolni? Az elkepzelesem az
lenne, hogy veszem a bolygo meretet es tomeget, ebbol kiszamolom a
felszinen a g-t, ill. ebbol a szokesi sebesseget. Aztan ezt tudom
hasonlitgatni a gazok molekulainak atlagos sebessegevel a kivant
homersekleten es nyomason. Jol gondolom? Ha igen,akkor meg egy kerdesem
lenne... ize... szoval.... oooo... hogy szamoljuk ki azt a bizonyos
molekula atlagsebesseget? (bocsanat, hogy kozepiskolas tananyagot
kerdezek...)

Th(A)n

Egy helyen persze jol elszurtam a cimet. Inkabb korrektul megismetlem:

           Az MCSE-honlap cime:  http://www.mcse.hu

                                                                Tepi