> =======================================================
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: rere: elem koncentracio ( 31 sor )
> Idopont: Sat Jan 31 22:41:23 EST 1998 TUDOMANY #325
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> A hordalekarannyal nincs semmi problemam. De eppen Te is irtad, hogy a
> "kristaly szeret vele azonos surusegu kozegben lenni" ez nyilvan igaz az
> aranyra is. Folyekony aranyra is. Tehat az mivel surusege nagyobb. mint
> nagyon sok mas feme, ercce, kozete, melyen a szilikatos ercek, es a vas
> "alatt" lenne a helye. Tehat a folyekony magmaban sokezer kilometeres
> szilikat es vasreteg ALATT. Onnan hogyan kerul felszinre?

A kopenyben termikus konvekcio zajlik. Egy regebbi TUDOMANYban leirtam
pl. keress ra "kontinensvandorlas" kulcsszora. Ez kb. olyan, mint amikor
tepsibe ontesz jo sok olajat es nagyra teszed a gazt alul. Egy ido utan
azt latod, hogy dimbes-dombos lesz a felszin, es mintha eros aramlas
latszana. Ugy mukodik, hogy van egy reteged, alulrol futod, fent hul.
Parameterektol fuggoen ha eleg nagy deltaT akkor a sima hovezetes nem
eleg, mozgas indul meg, lentrol indulo felszallo oszlopok lesznek,
amelyek fent szetterulnek, (leadjak a hot) majd egy sokszog lapjai
menten visszaszall az anyag alulra, es kezdodik elrol. (nehez abra
nelkul) Egy ilyen egyseg a konvekcios cella. Pl. a Nap felszin a
granulacio tudtommal ilyen 500 km karakterisztikus meretu konveckcios
cella rendszer miatt van. Ui a szeleken ahol lefele megy az anyag joval
hidegebb mint kozepen es kevesebb fenyt sugaroz.
Szoval 1/ a Fold kopenye szilard (sokkal szilardabb mint az uveg) de
ahhoz meg eleg viszkozus hogy ez a konvekcio menjen, cm/ev
nagysagrendben. 2/ a konvecio miatt es meresek szerint is a kopeny
nagyon homogen -> allandoan keveredik, nem tud mukodni benne a
gravitacios elem szeparacio. A homerseklet szerinti szeparacio (melegebb
felul) sokkal erosebb mint az anyagminoseg szerinti. 3/ az egeszet a mag
radioaktiv energiatermelese futi aulrol. Konvekcio a magban is van, de
itt mar jocskan belekever a MHD (magnetohidrodinamika) mert magneses
terek meg mozgo vezeto van. Itt -jelen ismereteink szerint egy bonyolult
(tenyleg abra kene) oszlopos-spiralis konvekcio van, itt se nagyon
tudnak szeparalodni az elemek (es mint irtad oldodnak is egymasban, pl.
Fe,Ni,Cr, stb.). 4/ belso mag szilard, en meg nem mondom mi van benne es
milyen eloszlasban. De a nyomas miatt szilard, az anyag ugyanaz. 5/
Keregben nincs ilyen konvi mert tul merev, (mint a ko :) ) itt a
lentebbrol jovo intruziok kevernek be neha amik mint egy nagy
holegballon mukodnek es ha felszinkozelbe ernek, hegysegeket meg
vulkanokat meg foldrengeseket szeretnek csinalni. Pl. Izland kornyeke
elegge ki van emelkedve (mint egy pup a olaj+tepsi peldaban az olaj
felszinen) mert alatta van egy nagy felszallo oszlop ami fut. Izland
lenyegeben egy felszinig emelkedett oceanfenek.
Itt abbahagyom, mert nagyon hosszu es bonya (3D-s konvekcio, kopeny
geometria, az egesz forditva is mukodhet, parameterektol fugg az egesz
kinezete -lehet kaotikus is, stb.stb.)

> A tuzhanyokitoreseknel, regmultbeli oriasmeteorbecsapodasnal is csak a
> folyekony magma felso retege jut a felszinre. Nem? Masreszt oldodik az
> arany folyekony allapotban mas femekben, mint pl. a higanyban tudom,
> hogy igen. 

Oldodnak egymasban. 
Errol pont most hallottam egy hajmereszto sztorit, orvosok, bioszosok,
reagaljatok ra hogy lehetseges-e:
Egy no olyat tapasztalt hogy az ujjan levo aranygyuru egyszercsak
elkezdett halvanyodni, furcsa allagu lett es vegul darabokban letort az
ujjarol (???) Kozben rosszul lett o is es bevittek korhazba. Ott
kiderult hogy nagyon sulyos higanymergezese van, igazabol reg meg
kellett vona halnia. De valami furcsa veletlen/szerencse folytan a boren
keresztul beindult a Hg kivalasztodasa, azert nem halt bele 10 perc
alatt, a dokik szerint orvosi csoda hogy el. (?)
A gyuru azert torott darabokra az ujjan mert belement a Hg kis
koncentracioban kvazi mint kristaly szennyezo es attol valt torekennye.
Nekem ugy tunik annyi higannyal a szervezetben azonnal meg kell halni,
azert a sok kerdojelem. Hozzaertok szerint?

> Rezzel, onnal otvozetet alkot. Jo, az egyeb otvozok ki tudnak egni
> mellole. Ez jo magyarazat lehet a tiszta elofordulasra. De tovabbra sem
> ertem, hogyan kerul a kisebb fajsulyu lavaretegekbe elegendo arany.

Lasd fent. Folyekony lava CSAK a vulkanok alatti magmakamraban van,
neha-neha idonkent az azokat taplalo intruziokabn amelyek pont azert
bugyborekolnak folfele mert melegebbek es konnyebbek mint a kornyezetuk.
A Fold kerge, kopenye tok szilard (hetkoznapi fogalmak szerint). Az
asztenoszfera -a legkeplekenyebb resz, amin csuszkalnak a kontnensek- is
csak kb. olyan viszkozitasu mint az uveg. Es sokkal gyorsabban mozog meg
kavarodik mint ahogy a suruseg szeparacio mukodni tudnia benne.

udv,
VAti

> =======================================================
> Felado :  [Sweden]
> Temakor: lajf after lajf ( 19 sor )
> Idopont: Tue Jan 27 04:43:34 EST 1998 TUDOMANY #320
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
  [...]
> A tarsasagbol a pszichologus igen jol felkeszult. Szerinte a halalkozeli
> elmenyek magyarazata az agy fiziologias folyamataiban van, emlitette a
> ketamint es az endorfinokat, es hogy ehhez hasonlo elmenyeket bizonyos
> kabitoszerekkel is el lehet erni. E magyarazatot gyengiti, hogy ezek az
> elmenyek szamos eleme a kulturalis kornyezettol fuggetlen.

Persze hogy fuggetlen, az agy biokemia is kulturfuggetlen. Nem ez az,
ami gyengiti az ervelest, ami kulonben mukodokepesnek es elegge
termeszettudomanyosnak latszik. (egy cihologustol term.tud. ervelest
hallani nem mindennapi :)) )
En olvastam erosebbnek tuno ellenervet is: Egy Moody nevu urge konyveben
(cihologus, orvos, cihiater, nem tudom melyik amerikai egyetemen
szerzett fokozatot) volt hogy milyen "emlekeik" vannak neha
ujraelesztett embereknek. Ez a Moody sok esetet megvizsgalva hisz a
halal utani eletben, bar -mint tudos- tesz egy tiszteletkort a
szkeptikusok fele, hogy o nem allitja hogy van ilyen, csupan ezt meg ezt
vizsgalta es ilyen meg ilyen erdemenyre jutott. (viszont mar a konyv
cimlapon is egy sotet alagut van vegen a fennyel... a konyv cimet fejbol
nem tudom, otthon megnezem)
Amit nagyon furcsanak tartok az eredmenyei kozul, hogy sok izben
olyan_informaciot_szereztek_halalkozeli elmenybol, amihez eletukben nem
ferhettek hozza. Pl. jovobeni tortenesre vonatkozo informaciot (ez mar
Vassy Zoltan terulete...) vagy "lattak" mi van a korhaz eggyel arrebbi
szobajaban, es tenyleg az volt amit mondtak. Ez mind _total_lehetetlen_
a term.tud. jelenlegi allasa szerint. Vagy tevedek?

Van egy mellette szolo erv is, (az anesztes doki aki nem hisz a halal
utani eletben szerintem erre gondolt) hogy akik ugy istenigazabol
meghaltak azok nem szoktak felebredni. Ha valakinek kicsit megall a
szive az meg nem "igazi" halal. Ha a doki vegigcsinalt 3000
ujraelesztest biztos tudja milyen fokozatai vannak a meghalasnak, es
hogy bizonyos fazis utan mar senki se eled ujra (agyhalottak) vagy
komaban marad (csak majdnem lett agyhalott) es kesobb hal meg.
"halalkozeli elmeny" <> "halal utani elmeny", ezekbol a sztorikbol
semmilyen kovetkeztetest nem lehet levonni halal utani dolgokra. Az
igazi kerdes az, hogyan erzekelhettek ezek az emebrek amit erzekeltek,
mert tobbnyire ez a term. tud. szerint abszolut lehetetlen. Pontosabban
atvezet a tudomanyos parapszichologia (Vazul) teruletere es itt megint
egy izgalmas tema van elasva.

VAti

> =======================================================
> Felado :  [Germany]
> Temakor: Re: Egy kis bigyolo'gia ( 21 sor )
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>> Tehat a kerdes: Volt-e mar sikeres ember-hibernacio? Ha nem, annak mi
>> az oka??? Ha csinaljak, akkor hogyan, ha nem csinaljak, akkor 
>> hogyan lehetne?
> Valoszinuleg valami olyan anyagot kellene a verbe juttatni, 
> ami megakadalyozza a viz kristalyosodasat. Alighanem 
> szep feladat lesz olyan fagyallot csinalni, aminek az iv. 
> beadagolasat tuleli a paciens.

> =======================================================
> Felado :  [Czech Republic]
> Temakor: Beka hibernalas ( 16 sor )
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> Kb. 3 hete olvastam valahol, hogy egy csimpanzon hasonlo kiserletet
> hajtottak vegre. Lecsereltek (lehet, hogy csak felhigitottak) a veret
> egy olyan anyaggal, ami nem kristalyosodik, csak surusodik alacsony
> homersekleten. Ezek utan 4 Celsius fokra lehutottek a szervezetet. 
> Ha jol emlekszem, kb. 15 percig azon a homersekleten tartottak, majd
> "folelesztettek". A majom tulelte a kiserletet.

Ha majmokat lehutenek 4 fokra az meg nem igazi hibernalas mert a
reakciok mukodnek csak nagyon lelassulnak. Pl. szerintem agytevekenyseg
is van. Ez meg nem nagy durranas, mert pl. szivmuteteknel is
csinaljak(?) (orvosok, irjatok) pont azert hogy lecsokkenjen az oxigen
meg energiaigeny ami nelkul belehalna a paciens amikor egy idore
lekapcsoljak a szivet.
Tegyuk fel van szuper fagyallo amitol nem hal meg rogton a paciens es
-20 fok alatt is muxik. Beadjak, tfh embert is lehet igy huteni. Az
igazi az lenne ha a lehetseges sima tulhutesi homersekletek ala, pl.
-270 celsiusra lehutenenek embert, ahol tenyleg
leall_benne_az_egesz_kemia es mindegy hogy 6 percig vagy 60000 evig
tartjak.
A fo problema az lenne, hogy lehetne ujraeleszteni miutan felolvadt,
mivel agyhalott lenne a szerencsetlen.
Ugy tudom ez az elvi problema mert sehol nem jottek ra hogyan lehet
reboot-olni az agyat ha egyszer leallt. Emiatt ez a halal tuti
kriteriuma minthogy innen meg tenyleg senki nem jott vissza. A beka agya
hogyan tud ujraindulni a folyekony nitrogen utan?

Szerintem nagyon erdekes tema, bioszosok irjatok !

udv:
VAti

Kedves Tudosok!

Hianyoltatok a biologiat. Tessek visszalapozni; valamikor januar
elejen izgalmas kerdest tettem fel. Csupan egy maganlevel erkezett,
amelynek irojatol ezuton kerek elnezest, hogy meg nem valaszoltam.
A kerdest ime megismetlem:

 Mi lehet az oka vagy celja annak, hogy a magzat az anyamehben
 - nagy vonalakban - megismetli a torzsfeljodest? 

A klonozas pedig a termeszet rendje/Isten ellen valo vetek,
mert epp a biologia egyik fontos alapelvet, a genek
keveredeset, a valtozatossag, a sokszinuseg kialakulasanak
a lehetoseget keruli meg.

Lam-lam a politika milyen direkt modon gyuruzik be a tudomanyba,
s a "tudomany"-ba is !!!!

> Ha ez igy igaza ahogy hallottam akkor orultek gyulekezete lehet a
> torveny javasolo bizottsag.
> Lajos
> 
> @@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
> Nem orultek gyuleketezete, epp ellenkezoleg. Valasztasi
> kampany van, populista torvenyjavaslatok tomegevel.
> Meszaros Laszlo (moderator)
> @@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

 .........meg a Vaskalap (nem moderator:-)

Hello,

Miert fagyhat es olvadhat meg reverzibilisen a beka es az ember nem?

A beka nem melegveru allat, tehat a belso homerseklete (lenyegeben) nem
allando. Nem vagyok biologus, raadasul Budapest belso reszen lakom, de
ugy tudom a bekak beassak magukat a to iszapjaba vagy az avar ala bujnak 
es ugy telelnek at.

Ha a bekak nem lennenek fagyalloval feltoltve :) egy-egy kemeny tel mindig
kiirtana a teljes populaciot. Tehat szuksegszeru, hogy a mersekelt egovi
bekak fagyallova valtak  az idok folyaman. Azaz pontosabban azok a bekak
terjedtek el a mersekelt egovon, amelyek fagyallobbak voltak az atlagnal.

Az eszkimok viszont jol alkalmazkodtak az elmult nehany tizezer evben (spec.
zsirparnak, tomzsiseg).

A melegveruseggel eleve osszeegyeztethetlen a fagyallosag, tehat ez csak a
termeszet megeroszakolasa lenne.

Ugyanigy kiserleteztek mar a vizbol torteno levegovetellel. A paciens
tudejet gondosan feltoltottek vmivel kezelt vizzel es egy darabig a tudeje
kopoltyukent mukodott. De hosszu ideig nem ment, mert a tudoholyagocskaknak
tul durva (viszkozus) a viz a levegohoz kepest.


Klonozasrol.
------------

Nem nagyon ertek hozza, de ketfele modszert olvastam vagy osszekevertem oket?

Kezdo lepes az orokito anyag kivetele a  a klonozando egyed egy testi
sejtjebol. Hol azt olvasom, hogy a teljes sejtmagot veszik ki, hol meg azt,
hogy csak az orokito anyagot (talan kromoszomakat?). 

Aztan vesznek egy masik sejtet, ami korlatlan szaporodasra kepes allapotban
van. Ez vagy megtermekenyitett petesejt vagy kemiai kezelessel
megbolonditott sejt. Ebbol kimazsolazzak a sejtmagot vagy a kromoszomat(?)
es beteszik a helyere az elozobol kivett (klonozando) sejtmagot vagy a
kromoszomat(?). Aztan beultetik egy elokeszitett "hordozoba" emlosoknel
gyanitom ez anyaallat tojasrako allatoknal a tojasba? peterako allatoknal
(beka, hal, rovar) valami szilard alapzatra (petricsesze?)

Aztan johet a szaporodas... es kesz.

Na ennyit sikerult eddig felfognom.

Ahogy emlekszem a biologia orakra csak ugy nem lehet cserelgetni a
kromoszomakat es a sejtmagokat. Nem csak szimpla zsakocskak, hanem valami
finom osszekottetes is van a sejteken belul. Plusz finom belso szerkezet.
Ehhez kepest amit filmen mutatnak abban egy pipettaszeru anyag szippant
innen, szippant onnan es kesz.

A masik kerdes a sejttol a teljes egyedig vezeto ut "hardver" igenye.
Gondolom mindenkinek attol borsodzik a hata, ami a sci-fi horrorokban
lathato, hogy kekes-lilas vizihullak lebegnek nagy uvegtartalyokban.
A csirkek szamara talan mutojast letre lehet hozni, de gepi muanyat az
emlosoknek?... 


Udv: Tamas

Hello ismet,

Th(A)n irta:

>> (nem tudom nezte-e valaki szerda este a Lokottek cimu filmet?)

> Ez alapjan vegig azt vartam, hogy melyik pont lesz a fogyasztoi
> tarsadalom. Szoval rakjuk be 2.4-nek... 

A fogyasztoi tarsadalom nem eredmenyez egyensulyt, mert folytonosan tovabbi
tobblettermelesre osztonoz. Bar egy bizonyos szemet/hasznos termek arany
folott mar sajat magunk es kornyezetunk ellen viselt haborukent is
felfoghatjuk :)

Egyszer valamilyen sci-fi novelleban olvastam, hogy ugy kuzdottek le a
technikai haladas folytan elviselhetetlenne valt tultermelesi valsagot, hogy
a robotokat ugy programoztak, hogy oromet erezzenek a fogyasztaskor es
mindenfele dolgok hasznalata kozben. (a javak egyszeru megsemmisitesevel
ugyanis pazarlast kovettek volna el).

Kedves lazado robotok!
Ez ellen mi itt es most ugy vedekezhetunk, hogy nem toltjuk be a
latoszervunkbe, a TV "Reklam"-nevu programvirusat.

A Lokottekre valo utalas a film egyik lokott szereplojere utalt, aki
mindenre azt mondta, hogy hello es meg szines lapocskakon komoly
hello-felirat gyujtemenyt is csinalt.
(Pedig a helyes az lett volna, hogy do:m-do:-do:m  !) 

Udv: Tamas

Hello ismet ismet,

 irta

>A piac egy onszervezo folyamat, ezert _elengedhetetlen_ hozza a
>visszacsatolas. Ha a visszacsatolasokat hagyjak hatni, a piac jol mukodik.
Mivel gazdasagi folyamatokrol beszelnuk ezert gazdasagi mertekegyseget kell
hasznalnunk, tehat a penzt.
A jol mukodik adott piaci gazdasag eseteben azt jelenti, hogy a termelok azt
az optimalis termekstrukturat gyartjak, amin a legnagyobb profitot lehet
hosszu tavon elerni. Mind mikro, mind makro szinten.

>Ha elfojtjak vagy eltorzitjak oket (lasd pl. MATAV monopolium, veszteseges
>vallalatok tamogatasa, stb.), annak vegul majd' mindenki karat
>latja, de leginkabb, ahogy az lenni szokott, a szegenyebbeken csattan
>az ostor.
A piac torzulasat alapvetoen ket dolog okozhatja: kulso es belso hatasok.
Kulso hatas - allami szubvencio, armaximalas-arminimalas, adok stb. 
Ezek celja (jo esetben), hogy a gazdasagi folyamatokat olyan iranyba
terelje, amik a tarsadalom (vagy a politikusai) szamara kivanatosak. Jo
esetben, pl. termekdij, a szabalyozo eszkoz piaci jellegu, tehat a piaci
szereplok sajat akaratukbol modositjak viselkedesi (termeloi vagy
fogyasztoi) strategiajukat.

Belso hatasok - a piaci szereplok pozicioja ugy modosul, hogy a piaci
szabalyok nem ervenyesulhetnek maradektalanul. Erre pelda lehet a
monopolium, a transznacionalis vallatok politikai es gazdasagi agresszioja.
A monopoliumok kialakulasa a szabad piac termeszetes velejaroja. Ezert kell
trosztellenes vagy mas hasonlo torveny.

Tehat osszegezve a piac es visszacsatolasai onmagaban nem jelentik a
tarsadalmi optimumot, mert a piaci szereplok csak a gazdasagi
feltetelrendszerhez alkalmazkodnak optimalisan a visszacsatolasokon
keresztul es nem a tarsadalmi optimumhoz.

Szerintem innentol KORNYESZ-re kellene mennunk...

Udv: Tamas

T.T.
> 
>> Szoval, gondolom mindenki latott mar folyekony nitrogenben uszkalo bekat.
>> Nagyon jol erzi magat, foleg ha utanna langyos vizbe rakjak. Ez nagyon jo,
>> de En meg nem hallottam olyan emberrol akivel ezt vegig jatszottak volna.
> 
> Mivel a beka vereben olyan anyag van, amitol nem kepzodnek jegkristalyok,
> amik szetroncsolnak a szoveteket. Nem tudom, pontosan hogyan hivjak ezt az
> anyagot, van valami neve. Lenyeg, hogy a ver nem kristalyosan fagy meg,
> hanem amolyan zsele szeru trutyi lesz belole, aztan lassan megmerevedik.
> 
>> Tehat a kerdes: Volt-e mar sikeres ember-hibernacio? Ha nem, annak mi az
>> oka??? Ha csinaljak, akkor hogyan, ha nem csinaljak, akkor hogyan lehetne?
> 
> Valoszinuleg valami olyan anyagot kellene a verbe juttatni, ami
> megakadalyozza
> a viz kristalyosodasat. Alighanem szep feladat lesz olyan fagyallot
> csinalni,
> aminek az iv. beadagolasat tuleli a paciens.
> 
>   Mr. Tom

hali.

azt hiszem, hogy van valami felreertes a temaban. en ugy tudom,
hogy az allatok (es novenyek) zome nem eli tul a hirtelen lehutest es
visszaolvasztast. az egyetlent, amelyet kuriozumkent tanitottak a
medveallatka nevu mikroszkopikus joszag (valahol a fergek es az izeltlabuk
kozott?), amely feleled a folyekony nitrogenes fagyasztas utan. ugy ala
nature.

az allatok nagyresze a hideg ellol olyan helyekre vonul vissza, ahol nem
erheti olyan hideg, amely a testfolyadek fagyasaval jar egyutt. pl. a
bekak az iszapba vermelik el magukat, amelynek a homerseklete nem csokken
fagypont ala. a ver fagyaspontja a viznel alacsonyabb (ionok, feherjek
stb), a kultakaro fagyasvedelmet a nyalka adja. ez lehetove teszi, hogy
kisidore akar a jegben is tulel, nyilvan limitalt ideig. ugyanez
vonatkozik a halakra.

kinosabb azon allatok elete, ahol a viz homerseklete a testfolyadek
fagyaspontja ala csokkenhet, mint az arktikus vizekben (tengerviz
fagyaspontja -1,8 oC, ver ~-1,2 oC). ezekben az allatokban un. antifreeze
feherje termelodik, amely a jegkristalyokhoz kapcsolodva gatoljak a
hosszanti kristalynovekedest, igy a sejtmembranok seruleset. ezenkivul a
membranba is beepulnek es a membranokat folyosabba teszik (feltehetoen).
igy a ver fagyaspontjanal alacsonyabb homersekleten is aktiv eletet
elhetnek. 

hasonlo fagyasgatlo feherjevel rendelkeznek egyes rovarok.

termeszetes korulmenyek kozott a teli alomban az allatok testhomerseklete
nem hul le annyira, hogy minden biokemiai folyamat lealljon, csak nagyon
lelassul minden. emberek eseteben ugy tudom, hogy annyira szeretnek
lehuteni a testet, hogy minden lealljon. sejteket (nehany sejtes embriot) 
bizonyos anyagokban (glicerin, DMSO) le lehet huteni. a problema a nagyobb
mereteknel van, nehez a felengedes folyamatat ugy iranyitan, hogy a nagy
tomeg egyenletesen olvadjon meg. ennek ellenre ugy tudom, hogy vannak
hibernalt emberek, de a felolvasztasrol meg nincs adat (legalabbis en nem
tudok rola).

ef

a klonozasnal tenyleg ird korul, hogy mi erdekel belole, mert nagyon tag
fogalom. ugyancsak felvetett, de nem megvalszolt kerdes volt az
egyedfejlodes-evolucios lepesek megismetlese, ha idom engedi, majd
valszolok.

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
En sajat szememmel lattam a teveben azt a filmet, amiben bekat bedobtak
a folyekony nitrogenbe (a nitrogen egy darabig erosen forrt), kesobb
kivettek es bedobtak a langyos vizbe, ott hamarosan rugdalozni kezdett,
utana vidaman uszkalt. Megdobbento es hihetetlen latvany. Jo regen,
talan a "Mindenki Iskolaja" c. sorozatban lattam. Bocsanat a bele-
kotyogasert, udv: Meszaros Laszlo (moderator)
@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@