>Az erdemenyeket osszefoglalva, az Egely kerek valoban egy erzekeny muszer,
>de *nem* bioenergiara vagy effelere hanem elsosorban a kozvetlen
>kornyezetenek homersekletkulonbsegeire, tehat amikor odateszed a kezed es
>a kerek forogni kezd tulajdonkepp a kezed melege miatt teszi ezt.
>
>Namost a kezmeleg es bioenergia kozott azert nagyonis nagy kulonbseg.
>
>(Es azt hiszem hogy objektiven nezve az Egely kerek joval kozelebb all egy
>lazmerohoz, mint egy bioenergiamero muszerhez.)

Tehat akinek melegebb a keze az gyorsabban forgatja a kereket ?

Udv

Kesjar Attila

> A mozifilm egyes kepkockai koze bevagott "egyen pattogatott kukoricat"
>  felirat es ennek jotekony hatasa a pattogatott kukorica fogyasztasara
>  kacsa. Ilyen kiserletet nem vegeztek, eppen ellenkezoleg: egy piszologus
>   azert talalta ki ezt a (soha el nem vegzett) kiserletet, hogy vizsgalja:
>   mennyire hiszekenyek az emberek.

Kedves Laci, el kell keseritselek. A fenti dolog nem igazan Kacsa, bar egy kics
t hapoghat, az igaz.
A dolog lenyege, hogy valoban van eleres a tudatosodasi kuszob es az ingerkuszo
b kozott, tehat van olyan idotartam amin belul vetitve a kepeket meg egyertelmu
en ezekeljuk oket, am nem tudatosodik bennunk, hogy felvillantak, Bizony ez alk
almas arra hogy maniupulaljak a kesobbi velemenyformalast (lasd az Emotional In
telligence c. friss bestseller akarhanyadik oldalat, most nememlekszem ra ponto
san).
A tobbi ponttal nem akarok vitaba szallni, mert a vasoszloppal kapsolatban valo
ban igazad van, sot olvastam hogy az emberi zsiradekok jelentettek a termeszete
s rozsdagatlot, mivel nepszokas volt felmaszni raja es az indiaiak bizony pucer
 labszarra csuszatoltak vegig , gondosan lezsirozva ezzel az csodaoszlopot!


Az illegalis vesetranszplantaciok ugyeben:
>Viszont eleg fontos dolog az  immunologia.... Tehat ez nem ugy
>mukodik, hogy valaki felajanl par millio dollart egy jobb veseert, es
>akkor odalokdosnek egy "szegeny embert", hogy o adja, haenm a
>vercsoporton kivul meg jopar dolognak (HLA-rendszer) egyeznie kell.
>Tehat egy atultetest tobbhetes kivizsgalas eloz meg. A mutet pedig
>nem lehet hentesmutet, hiszen ha hentes-modra szednek ki egy veset

Ez igaz is volt egeszen az utobbi idokig. Viszont annyira jok az uj immunszupre
sszios eljarasik a Cyclosporin elterjedese ota hogy igen keveset szamit milyen 
a HLA inkompabilitias... Most meg a xenograftokat is eletben lehet tartani igen
 hosszu ideig!
Nemreg hallottam, hogy tobben felulvizsgalatot kernek a hagyomanyos komputeres 
donor-szelekcio ugyeben, ugyanis ma mar nem igazolt HLA inkompatibilitas  alapj
an kizarni valakit. 
Szeretnem hangsulyozni, hogy mindez csak a vesetranszplantaciok esetere igaz!
Ami a xenotranszplanatumokat (sertes,majom stb) illeti a technikainehezsegek me
llet komoly ellenerv, hogy ezzel latens virusokat hozunk at az adott speciesbol
 az emberekbe, Egy csomo virus ott van a sertes meg egyeb allatok genomjaban, o
skorok ota beintegralodva. konnyen elkepzellheto hogy az atultetes koveten legy
engitett immunrendszeru emberben aktivalodnak es  megtelepednek, "humanizalodna
k (akar a HIV a majombol atjove) es igen veszelyes dolgokat produkalhatnak (AID
S vagy amit akartok..). Ezen a veszelyen meg az allatok  karantenban/specialisa
n steril  tartasa sem segit! Virologia szempontokbol a klonbol szarmazo szovett
enyeszet sokkal kevesbe veszelyes. De ez a klonozott birka meglete mellett  is 
csak sci-fi egyenlore.

Kanalgorbigetes.Greschik Gyula irja hogy jo kis trukk a dolog.
>....es, mint gyakorlo buvesz, megerositeni --, hogy
>Uri Geller tenyleg tud kanalat hajlitani.  Ennek azonban csak
>annyi koze van a parajelensegekhez, mint mondjuk a sundisznonak
>a fogkefehez, ugyanis a dolog egy egyszeru buvesztrukk, barmilyen
>(nem tul vaskos) kanallal es megfelelo gyakorlas utan barki altal
>pusztan mechanikus uton megteheto.  A trukk titka roppant egyszeru,
>es egy olyan, konnyen elrejtheto mozdulaton alapul, amit Mr. Geller
>talalt ki (de legalabbis elotte nem volt volagszerte ismert buvesz
>korokben sem).  A buvesz, akinek eloadasa soran a rejtely kulcsa
>(tobbek kozt) az en kezembe is kerult, 

 Meglehet, de nekem legalabb annyira hiheto hogy Geller elgorbiti a kanalat az 
akaraterejevel, mint a trukkel, ugyanis tavaly jott a laborunkba egy ficko a ky
ushui egyetemrol, aki fogta magat, kivett egy kaveskanalat a szaritobol es megk
erte a prof. feleseget (aki egy kis filigran asszonyka) hogy tartsa egy pillana
tig, majd  a mutato ujjaval dorgolgette a kanalat par pillanatig, es egy laza c
savarassal feloldalra hajlitotta( kisse spiralis format vett etol a kanal, van 
egy csomo fenykepem is rola)   Ekozben az asszony tartotta a kanal mero reszet!
 Mondanom sem kell a kanal igen kemeny anyagbol keszult, en ket kezzel sem tudt
am meghajlitani, semmilyen iranyba, mert annyira vagta a kezemet! Raadasul ott 
volt meg negy kanal ugyan ebbol a fajtabol, mar evek ota hasznaltuk oket a labo
rban, tehat semmifelel elokezeleses trukk nem lehetett! Ezek utan en azt hiszem
, hogy az a bizonyos "ugyes buveszmozdulat" legalabb akkora "orodongosseg" mint
 a hiteles kanalhajlitgatas... 
Persze megyozhetsz az ellenkezojerol, ha megosztod velunk a trukk leirasat! His
zen amit ket ember tud az mar ugysem titok, no meg hatha meg tudnal menteni ben
nunket attol, hogy a paratudomanyok pokhalojaba keveredjunk,  :-)


  Pnrose ideai kapcsan:
>...ez vagy az a folyamat jatszodik le. A sejtszintu folyammattol fuggoen ez va
gy az
>tortenik a szovetben, vagy a kornyezo sejtekben. A sejtcsoport ilyen vagy olya
n
>allapotatol fuggoen mondjuk ezt vagy azt gondoljuk.
>Elettelen dolgokkal azert nem lehet lejatszani ezt a gondolatkiserletet, mert 
ott
>mar a masodik szinten elakadnank, mivel bejonnek a statisztikus fizika
>trovenyszerusegei. Elo szervezetnel viszont, erzesem szerint, minden szinten
>talalni olyan rendezett, magas komplexitasu redszereket, amelyeket a statiszti
kus
>fizika nem ir le.
Ami nagyon megragadta a figyelmelmemet ezzel kapcsolatban az az, hogy a neurono
kon az aktiv inger nem fut at, ahogy azt mi meg az egyetemen is tanultuk, azaz 
megjelenik valahogy a dentriteken es vegigszalad a sejtteszten majd lefut az ax
onon! Ezzel szemben amit a nagyfelbontasu kepeken latunk (az intracellularis Ca
++ szintek valtozasat kovetve)  az az, hogy a sejt LEGKULONBOZOBB reszein felvi
llannak ilyen magas Ca++ szintet mutato gocok es vagy elkezedenek terjedni vagy
 nem! Sot idonkent mennek szepen felfele a dendriteken is, aztan az egyik agon 
megall a dolog, a masikon meg fut felfele tovabb...  Tudommal igazandibol nincs
  ra pontos  magyarazat, hogy miert is tortenik igy! De ha valaki ismeri, vilag
ositson hamar fel!
Sot,ha erdekli a dolog, esetleg johet hozzank kutatni, most szeretnenk beszerez
ni egy ilyen nagysebessegu image analzialo rendszert amit akar erre is lehetne 
hasznalni! A penz megvan ra, par nap mulva meglesz a renszer (mi ugyan masra fo
gjuk hasznalni egyenlore,de a lehetoseg el). 

Az oregedes:
>Nagyon ugy fest azonban, hogy a szervezet sokkal hamarabb megoregszik,
>mint ahogy az szuksegszeru lenne. Meggyozodesem, hogy ez szandekos.
>A dolog rendkivul logikus: az evolucio alapjat kepezo mutacio ugyebar
>csak generacionkent egyszer ervenyesulhet (az egyed elete soran nincs
>jelentossege). Minel gyorsabban valtogatjak egymast a generaciok, annal
>gyorsabb a valtozas. Ez pedig a kornyezethez valo gyorsabb alkalmazkodast..
Meggyozodhetsz az ellenkezojerol is. 
Az elettartamnak nem sok koze van a az alkalmazkodas sebessegehez! Az hogy miko
rtol lesz egy eloleny szaporodasra kepes hatarozza meg a generacios idot es nem
 az eletartama. Egy Sequoia elel tobbezer evig, am szaporodni mar pear eves kor
atol tud. A peldakat lehetne sorolni.

Lajos

Tiszteletem minden TUDOMANY olvasonak!
Kezd mar lecsengeni ez a tema es (hala Jupiternek) mintha az
asztrologia a tobbseg szerint nem lenne tudomany. Szerintem talan csak
a pszichologia tudomanyanak az emberi hulyeseg vizsgalataval
foglalkozo teruletenek lehet valami koze az asztrologiahoz.
Egy szemelyes pelda:
Kozepiskolaban volt egy ikerpar az osztalytarsaim kozott. A ket srac
jellemvonasai teljesen kulonboztek, az osszes tanarunk ki volt akadva
attol, hogy hogy lehetnek ikrek ennyire kulonbozoek. Az egyik egy
vagany, vallalkozokedvu, a jeg hatan is megelo karakter volt, a masik
pedig egy muveszlelek, allandoan rajzolgatott, egy balheban sem vett
reszt. A ket srac kozott lehetett 5 perc kulonbseg! 
Gondolatkiserlet: Ha  a ket srac elmenne ket kulonbozo asztrologushoz
es megmondana a szuletesi idejet, datum ora perc, akkor a ket
asztrologus jellemzesei egyformak lennenek, vagy sem, raillenenek az
adott iker szemelyisegere vagy sem?
(Ha valaki esetleg a fogamzas idejet szeretne alapul venni, annak
jelzem, hogy a fogamzas idejet meg napra pontosan sem lehet
megallapitani.)
Szoval milyen idopontot is vesz alapul az asztrologia? Milyen pontosan
kell tudnunk a szuletesunk idejet? Az tartsa fel a kezet aki tudja
masodpercre pontosan, hogy mikor haladt at a szulocsatornan.
Ja, hogy a bolygok hatnak rank? Ha a Nap kozeppontjahoz rogzitett
koordinatarendszerben nezem a Fold kb. 30 km/sec sebesseggel mozog (ha
jol emlekszem), a nagybolygok is ugyanebben a nagysagrendben
szaguldanak. 
Bocsanat, de miert csak azok a bolygok hatnak rank amelyeket szabad
szemmel is lathatunk? A Szaturnuszon tul mar nincs semmi aminek hatasa
lenne rank? Hat persze, hogy nincs hiszen az asztrologia tobb ezer
eves "tudomany"! hol voltak meg akkor az Uranusz, Neptunusz, Pluto?
ezek nyilvan csak a felfedezesuk utan kezdtek el hatni az emberekre,
vagy meg ma sem veszi ezeket figyelembe ez a tudomany?
Itt ahol elek, Japanban, rengetegen meg vannak gyozodve arrol, hogy az
ember jelleme es vercsoportja szoros kapcsolatban van. Az A
vercsoportuak izgagak, kapkodok, a B-sek lassabbak nyugodtabbak. Itt
esetleg egy hazassag esik kutba egy vercsoport miatt, sokan ennyire
komolyan veszik. Az en vercsoportom B, de ettol az asztrologiatol
annyira kiakadtam, hogy nem tudtam magamban tartani a fentieket.
Ha valakinek mas velemenye lenne, kerem maganlevelben jelezze, ne
terheljuk ezzel a TUDOMANY tisztelt resztvevoit.
Udvozlette,
Barocsi Janos, Tokyobol
P.S. Az, hogy termeszettudomanyi egyetemek hallgatoi is hisznek ilyen
badarsagoknak, sajnos nem csak oket minositi, hanem azt az
iskolarendszert is amelyben felnottek.

 irta:

> #Es most kerdes hegyek:
> 
> #Egy reszecske tomege allitolag a Higgs bozon es a reszecske
> #kolcsonhatasa kovetkezmenye. Akkor honnan van a Higgs bozonnak
> #maganak a tomege? Ha a Higgs bozon felelos a tomegert, akkor
> #ez hogyan illik a relat. elmeletbe? A Higgs bozon gorbiti a teret?

A Higgs bozonnak onnan van tomege, hogy o is kolcsonhat sajat magaval
:^). 

Egy kicsit komolyabban: A Higgs bozon azert kulonleges, mert a fizikai
vakuum-mal szemben elteroen viselkedik a tobbi reszecskehez kepest. Mig
a normalis reszecskek mezeje a vakuumban nulla, a Higgs bozone nem, azaz
a vakuum igazabol nem "ures". Igy azok a reszekcsek, amelyek az "ures"
vakuumban haborithatatlanul mozoghattak volna, kenytelenek ebben a
hatter-mezoben mozogni, ami ugy nyilvanul meg, hogy az adott reszecske
tomeggel fog rendelkezni (hasonlo eset fordul elo akkor, amikor az
elektron egy szigeteloben halad, mint ismeretes ilyenkor az elektron
viselkedeset egy effektiv tomeggel jellemezhetjuk, amelyik kulonbozik a
szabadon mert tomegtol, es amely eppen az anyag tulajdonsagait
jellemzi).

A reszecskek tomege azert nemileg kulonbozokeppen "keletkezik",
legalabbis a jelenlegi leiras szerint. Az anyagi reszecskek (fermionok)
tomegenek forrasa a Higgs bozonokkal torteno kozvetlen (Yukawa tipusu)
kolcsonhatasa. A kolcsonhatasokat kozvetito reszecskek tomege (W es Z
bozon) onnan szarmazik, hogy a kezdeti szimmetriat a Higgs bozon
nullatol kulonbozo vakuum-erteke megserti (ez a spontan szimmetriasertes
(?)). Egyes kozvetitoreszecskeknek megfelelo szimmetriak  nem serulnek,
ezek aztan nem is lesznek masszivak (lasd foton, esetleg gluon).

A spontan szimmetriasertes mechanizmusa a Higgs bozon altal igen jo
eszkoz volt arra, hogy a jelenleg ismert negy kolcsonhatas kozul harmat
egeszen jo pontossaggal leirjanak egy _renormalizalhato_,
_relativisztikus_ _kvantum_terelmelet keretein belul. Ez a Standard
Model. A relativisztikus cimszo alatt a specialis relativitaselmeletet
kell erteni, azaz semmi tergorbulet. Ez valaszt ad az erre vonatkozo
kerdesedre is.

A jelenlegi elmelet nem teljes, es ezzel majd mindenki tisztaban is van.
Az egyik legjelentosebb erv az, hogy semmi nyoma a gravitacionak, azaz
az altalanos relativitaselmeletet messze nem foglalja magaban. Az eddigi
probalkozasok a gravitacio kovetkezetes, kvantifikalt leirasara kudarcba
fulladtak. Valoszinu, hogy a jelenlegitol teljesen kulonbozo
megkozelitesre lesz szukseg. 

> #Ha a negdimenzios terbe helyezek egy tomeget az az 5. dimenzioban
> #gorbiti meg a negydimenzios teret?

 Nem, a tergorbulet nem feltetelezi egy nagyobb dimenzioju, "kulso" ter
letezeset. A nagyobb dimenzioju teret (pl. egy 2-felulet eseteben a
3-dimenzios teret) csupan az intuitiv leiras okaert szokas emlegetni.
Meg egyszer, a gorbulet a ter sajat belso tulajdonsaga.
 
> #Kimutattak e mar a neutrino oszcillaciot, azaz a haromfele
> #letezo neutrino atalakulhat e egymasba?

Tudomasom szerint meg nem. Los Alamos felrepitett egy hirt, de igazi
megerositesrol meg nem tudok. 
> #Kimutattak e mar kiserletileg a gravitonokat?

 Nem hiszem.

> #Az antiproton a Foldon ugyanugy g-vel gyorsul mint a "rendes"
> #proton? Allitolag 13 %-al gyorsabban (TUDOMANY 19.. szama)

Igen. Nem tudom, honnan jon a 13%, de a CERN-ben igen pontosan lemertek
a gravitacio hatasat az antiprotonokra, es az nem mutatott semmilyen
elterest a protonokhoz kepest. 13% az rengeteg lenne! 
 
> #van e mar 100 % bizonyitek a neutrino tomegere?

L.fent., azaz nincs.

> #Kimutattak e mar 100 % bizonysaggal bolygokat mas csillagok korul?

Biztos a halal :^), de azt hiszem 95%-os valoszinuseggel a valasz igen.
 
> #Mi a kulonbseg egy barna torpe es egy bolygo kozott?

Passz.

Udv,

Zoli

Sziasztok,

  Szoval meg egy kort futnek az ikerparadoxon korul. Leirom eloszor is,
hogy hogyan szol: Fold all, urhajo elmegy, visszajon. Urhajos keveset
oregedett a Foldon maradohoz kepest. Masik kiserlet ugyanez, urhajos
szemszogebol nezve: Fold elmegy, visszajon, Foldon levo ember keveset
oregedett az urhajoshoz kepest. A ketto allitas egyszerre nem lehet igaz,
mert mindket kiserlet vegen egymas mellett all a ket ember, koruk
egyertelmuen osszehasonlithato (kinek hosszabb a szakalla). Mi a baj?
A masodik kiserlet. Urhajobol nezve mi tortenik: Fold elmegy. Bekapcsolom
a motorokat, es megfordulok (*en* fordulok meg!). Mas szavakkal leirva,
atulok egy masik vonatkoztatasi rendszerbe. Tekintve, hogy specialis
relativitas nem tudja igazan leirni az atterest, mondjuk azt, hogy
becsukom a szemem a gyorsulas idejere. Itt a trukk. Amikor kinyitom a 
szemem, a Fold NEM OTT VAN, AHOL VOLT. Tessek eszrevenni, hogy a *tavolsag*
transzformacios kepletek tartalmazzak a ket vonatkoztatasi rendszer relativ
sebesseget, es nem negyzetesen (elojel szamit)!!!!
  Szimmetria serult, nincs problema. Tanulsag: tessek nagyon alaposan
vegiggondolni, mi a kiserlet, es *nem keverni relativisztikus es klasszikus
fogalmakat*.

Udv,
  Gyula

Valazs BM-nek:
>> Kvantummechanika -- intelligencia
> Ez ok. A ketto kapcsolataval mi van?

Pont ezt irtam le, hogy esetleg a kvantummechanika torvenyei felelosek az 
agy nem Turing-gep mivoltaert.

> Eloszor is az igazsagnak nincs koze a tetszeshez, es helyes, ha az igaznak
> velt dolgot vedted, holott nem tetszett. Masreszt nem ertem azokat, akik
> idegenkednek az agy materialis, determinisztikus felfogasatol, vagy azt
> kevesebbre tartjak. Miert? Engem pont az lelkesit, ha az agy lenyegeben a
> szamitogepnel csak azzal tobb, hogy osszetettebb. Igy legalabb tudom, hogy
> mi az, amivel tobb vagyok, buszke lehetek arra, hogy ilyenne fejlodtunk. A
> nemdeterminisztikus vagy lelekhivo miert nem idegenkedik adtol, hogy emberi
> mivoltunk veletlen, vagy mastol kapott, es hogy nem megismerheto? Miert
> lenne tobb attol a "lelkunk", hogy ismeretlen transzcendens, vagy
> ismeretlen veletlen? Szerintem a determinisztikus vagy anyagi dolgok
> lebecsulese egy belenkrogzult rossz (tudat alatti) gondolat. Pont az
> emberaz, ami megmutatja, hogy milyen sokra kepes a determinisztikus anyag.
> A determinisztikus materializmus nem tagadja a muveszetet, az erzelmeket
> (avagy mondjuk a szerelmet), nem csokkenti ertekuket, sot, magyarazataval
> noveli.

Milyen ertelemben "helyes", hogy az altalam igaznak velt dolgot vedtem, 
holott nem tetszett? Ez csak ugy mellekesen jutott eszembe: ugy hangzik, 
mintha erkolcsi megfontolasok alapjan mondanad. Nem mintha nem mondhatnad,
de erdekel, hogy ertetted.

Szerintem az igazsagnak lehet koze a tetszeshez. Attol fugg, mit ertesz 
igazsag alatt. Ha egy allitasnak az igazsagat vagy hamissagat egy
axiomarendszerben, akkor igazad van, az allitas vagy igaz, vagy hamis,
vagy nem eldontheto. Ezek tenyleg nem esztetikai kategoriak. Viszont ha
egy valamifele objektiv igazsagrol beszelsz (amely letezeseben te
valoszinlueg hiszel, javits ki ha nincs igazam), akkor szerintem
beszelhetunk tetszesrol, vagy nem tetszesrol. Ha van egy allitas, amelyben
hiszel, de nincs olyan axiomarendszer, amelyben be lehetne bizonyitani
(egy szoval: tetszik), akkor megprobalhatsz felallitani egy uj modellt,
amely egyreszt leirja a hatokorebe tartozo eddig megfigyelt jelensegeket,
masreszt az uj allitas levezetheto benne. Szerintem igy mukodik a
tudomany. 

Az itteni vitak egy resze is ekorul forog. Valaki kerdezte, szerintem
Einstein elobb ertette ("latta maga elott") a relativitaselmeletet,
minthogy le tudta volna vezetni. Vagy mas (kicsit leegyszerusitve): Fred
Hoyle-nak nem tetszik a Big Bang, igy mindent megtesz azert, hogy
kitalaljon egy konkurrens elmeletet. 

Ami engem illet, nekem nem tetszik az otlet, hogy az agy csak egy nagyon
komplex szamitogep. Hiszek abban peldaul, hogy a Turing teszttel veges, de
nem korlatos ido alatt el lehet donteni egy fekete dobozrol, hogy ember-e
vagy szamitogep. Csak mivel en nem vagyok zseni, nem tudom felallitani azt
a modellt, amelyben ez az allitas levezetheto. Viszont orulok, ha olyan
fejtegeteseket olvasok, amelyek csirai lehetnek egy ilyen
axiomarendszernek. Ezert volt ram Penrose konyve katartikus hatassal.

> A statisztika torvenyszerusegei mar ott bejonnek, ami az elo es elettelen
> anyagban kozos: az atomok szintjen.

Ez az amihez nem tulsagosan ertek, de biztos igy van? Nem lehet, hogy
peldaul egy reszecske a kozmikus sugarzasbol 0 < p < 1 valoszinuseggel okoz
vagy nem okoz mutaciot egy DNS-molekulaban? A jelenlevo fizikusokat is 
kerem, valaszoljanak egy rovid igennel vagy nemmel.

> Ja es, az sem
> biztos meg mindig, hogy a kvantummechanikai szint valojaban nem
> determinisztikus. 
Azert ugy latszik, beultettem a bogarat a fuledbe, hogy az ervelesem egyik
alappileret tamadod :-). Persze ez igy "helyes".

Balazs
(Montreal)

Kedves Bajbajutott !

    Erdekes a problemad. Kerlek ird le pontosan a f1(x) es f2(x)-et. 
Azt ugyan nem irtad, de ezek ugye valos-valos fuggvenyek ? (marmint f1 es 
f2) Hirtelen arra gondoltam, hogy nem lehet-e valahogy az f1 f2 
alakitasaval sinus vagy cosinus hiperbolicus alakra hozni az egyenletet.
                        Janos

#Sziokak!

#Peternek:

En UGYANEZT irtam a #16 szamban:

"A "gorbul" szot csak a szemleletesseg kedveert hasznaljuk.
Pontosan azt jelenti, hogy a tavolsagokat nem ugy kell meghatarozni egy
gorbult terben, mint egy nem gorbultben (euklideszien). Tehat nem igaz a
Pitagorasz tetel, vagy az, hogy a haromszog szogeinek osszege 180 fok."
Hol voltak, kedves Tudosok?

#Ezt en min ertem es el is olvastam a valaszokat. En csupan azt nem
#ertem ha ez szemleletesseg, akkor mi a tenyleges valosag?
#Mi tortenik? A haromszog az sikidom. A ter 3 dimenzios. Tehat nem
#ertem hogy jon a tergorbulethez a Pitagorasz tetel vagy a haromszog.

#Azt meg megertem hogy az "idealis" terhez kepest bizonyos testek
#eseteben mas lesz a "gorbult" terben a szog. De meg mindig nem
#ertem mi valtozik aminek ez a kovetkezmenye. Ha a gorbulet szem-
#leletesseg miatt kerul a kepbe akkor mi a valodi ok?

#Jozsi


> -----------------------------------------------
"Stimpy, if I don't make it, save the brain!"
Ren Hoek (The Ren and Stimpy Show)