>> Azt azert nem lehet mondani, hogy szarul megy. Egy tesztben olvastam,
>De igen, mivel az 1.4-es 1.6-os 60 LE, es 75 LE-s motorokrol beszeltem.

Meg az ECOTEC-rol:

>Ha megis olyat akar(sz/tok) venni, szigoruan csak a ketszelepes
>egyvezermus
>motorral hajtottat szabad, az tenyleg birja gyurodest, motor jelzes NZ.(pl
>14NZXXXXX) (ezt az egyik Opel fo-fo szereloje mondta el nekem). Csak hat
>ezek egyaltalan nem mennek. (60 LE, 75LE) Az ECOTEC motorok gyengek, sok
>kozuluk olajat is fogyaszt, pedig nem is gaz-oh-jajos.A dizelekrol nem

A reagalasom az ECOTEC motorok gyengek kitetelre vonatkozott.

>Ja, es meg valami. Pillanatnyilag a sajat kocsim egyelore egy Fiat
>Tipo 1.6 ('93-as, 8 szelepes, kozponti befecsk., 80 LE) Eddig nem
>nagyon tudtak megfogni az 1.6 75 LE Astrak, legfeljebb autopalyan, a
>magasabb vegsebesseg miatt...

Miert nagyobb a vegsebessege az egyaltalan nem meno autonak?

>> hogy a 95 lovas Astra jobban gyorsul barmely korulmenyek kozott, mint a
>> 110-en valahany lovasnak hazudott Fiat Brava/o. Egyebkent 4 auto kozul
>Ha a Bravo/a 1.6-ra gondolsz, az 103 Le-s, gyorsulasa 11.5, jobb v. egyezo
>barmelyik 1.6-os Opel-eval, ha a Bravo 1.8 16v HGT-re az 113 Le-s es
>10.5-os gyorsulassal bir, ezt nem eri el az

Amit leirtam nem a sajat tapasztalatom, mint emlitettem egy autos ujsag
teszt rovataban olvastam, sajnos eleg regen. Megprobaltam elokeriteni, de
nem talalom. A teszt rendkivul reszletes volt. Lehet, hogy rosszul
emlekszem a loero ertekekre, de teny, hogy a Fiat-e volt a legmagasabb
(legalabb 10Le+ az Astrahoz kepest) es teny, hogy a tesztet vegzok 
a Fiat motort talaltak a leggyengebbnek (meresek alapjan). Lehet, hogy 
Te mindegyik autot probaltad es a velemenyed eltero ettol. De en 
hitelesebbnek tartom azt, amikor azonos korulmenyek kozott hasonlitanak 
ossze szakemberek dolgokat es ugy mondanak velemenyt.
Ujra leirom: mindent osszevetve Megane-t talaltak a legjobbnak.

Nem akarom az OPEL-t vedeni, de nem latom be, miert lehet a szinte
egyforma technologiaval keszult, szinte ugyanazt a szolgaltatast,
teljesitmenyt, megbizhatosagot nyujto tipusok kozul az egyiket rakas 
szarnak, a masikat meg valami csodanak tartani?

**************************************
   Ákos   
**************************************

Sziasztok !

> Azt hogy egy auto milyen eros, azt leginkabb a gyorsulasabol erezzuk, ez
> pedig nem csak a LE szamatol fugg, hanem sok minden mastol is. (pl.valto
> attetelezes, suly, stb..) 
A stb.. -be a nyomatek is beletartozik. Es IMHO inkabb beletartozik
a nyomatek/tomeg, mint a teljesitmeny/tomeg hanyados.
Mig a tomeg allando, addig a nyomatek es a teljesitmeny
nem allando. Mind a nyomatekgorbe, mind a nyomatekgorbe,
igencsak gorbe. :-)
( Bosz a szoviccert ! )

Ellenvetes ?

Udv. Tibi
A vilagon csak 3 fele dologgal erdemes foglalkozni:
ami jolesik, ami hasznot hoz, vagy amivel segitesz valakin.

Sziasztok !


> Felado :  [Hungary]
> Jellemzo, hogy egyszer zoldkartyara egy KAMAZ szervizbe vittem, es a
> szakik
> nem akartak elhinni a mert adatokat.

Igy jartam en is, amikor a zoldkartyas vizsgalatra ugy vittem a Trabantot,
hogy elotte mar tobb ezer km-t Bell adalekkal mentem es az
elozo nap legszurot is csereltem.
A szervizes srac odament a muszerhez es elkezdte kopogtatni
a muszer uveget. Azt hitte megszorult a mutato, azert nem indul
el a nullarol. ( En kozben rohogtem magamban. )
Utana beirta a zoldkartyara az megszakito zarasszoget es 
szenmonoxidnak valami 2 % koruli erteket.
Az elektronikus gyujtasu Trabantba meg az NDK-ban elfelejtettek
beletervezni a megszakitot. :-)

Udv. Tibi

Isty irta:

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
Abban vajon mi a pl?ne, hogy a kuty?t beengedjuk a kocsiba?
En maximalisan ellene vagyok, nem latom az ertelmet... a kutyak
mocskos allatok, meg ha naponta tisztitod is oket.
Es oda ulsz legkozelebb mondjuk egy normalisabb ruhaban, ahol
a kutya terpeszkedett... olyan kutyat meg nem talaltak ki, ami
higienikus lenne (pl. nem hullajtja a szoret).
Kutyat autoba szerintem NE!!!
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>

OK, varom konstruktiv javaslatodat: mit tegyunk akkor, ha a
csalad egy hetre elutazik es senki nem marad otthon?

Udv: Afonya

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
Te nem, de az amerikai hivatalos allaspont szerint annak minosulnek!
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>

Az amerikai hivatalos allaspont engem cseppet sem gyoz meg.
Termeszetesen minden orszag igyekszik minel inkabb hazai termeknek
feltuntetni amit csak lehet. Ugy szebb lesz a kulkereskedelmi statisztika.
Raadasul
a NAFTA-n belul vammentesen a szarmazonak (originating) minosul az
USA-termek.

>Lehet, hogy a Honda japan nev, de Amerikaban fejlesztett, amerikai
>beszallitoktol, Amerikaban gyartott autot nehez nem amerikainak tekinteni.

En pedig nehezen tudom elkepzelni, hogy a Honda az USA-ban fejlesztett
modellhez ne hasznalta volna fel nagymertekben a sajat japan
tapasztalatait.

Persze itt kulonbozo nezpontok vannak. Az, hogy mit tekintunk amerikainak
vagy japannak, mas-mas kriteriumok ala esik vamjogi, kereskedelmi vagy
eppen statisztikai szempontbol. Es attol is fugg a dolog, hogy melyik
orszag
szempontjabol. PL. a Magyarorszagon Suzuki az EU szempontjabol akkor
minosul
magyarnak, ha a benne felhasznalt alkatreszek egy bizonyos hanyada
Magyarorszagon lett legyartva. Ebbol az aspektusbol elkepzelheto, hogy a
penteken legyartott Suzuki meg japan kocsi, a hetfoi pedig mar magyar. De
csak EU-szempontbol, ami pl. Svajcban mar nem ervenyes.

Mindezek miatt en az alabbi modon definialnam azt, hogy egy kocsi
honnan szarmazik: szerintem egy auto akkor "japan," ha a benne megtestesulo
tudas nagyobb reszben egy japan gyar termeke (ami nem zarja ki azt, hogy
pl. a design olasz legyen). Ebbol a szempontol nekem a Suzukiis japan
kocsi,
noha Magyarorszagon gyartjak es sok magyar alkatresz van benne. Azt persze
nem vitatom, hogy lehetnek ma definiciok is.


>Mit szolnal, ha az Opel-t mondjuk valami hulye oknal fogva atkeresztelnek
>Chevrolet-te? Hiszen az Opel is amerikai - nemde :-)?

Semmit. Del-Amerikaban mindig is Chevrolet volt a neve. Megszokas kerdese
az egesz.
Az Oplet azert tekintenem inkabb nemet autonak, mert - a fenti definiom
szerint - fokent nemet szellemi munka testesul meg benne. Persze mondom,
ezen lehet vitatkozni.

Udv: Afonya

Egy kis korkep az "Auto2" cimu lapbol arrol, milyen nevei
vannak az Opel Corsanak:

Europa: Opel Corsa, Vauxhall Corsa
Japan: Opel Vita
Ausztralia: Holden Barina
Mexiko: Chevy Corsa
Del.Amerika tobbi resze: Chevrolet Corsa

Udv: Afonya

On Thu, 14 May 1998 21:37:14 EST, you wrote:

>Ui.: Asszem' Zak kerdezte, hogy erdemes-e lecserelni a Punto-t
>egy Brava-ra... a velemenyem: termeszetesen - az egesz csak penz
>kerdese. Az egesz auto frissebb, lagyabb, jobb...

Hehe... Azota mar meg is torten a csere... :-))) 1.6 16v Brava,
nagggyon cuki kis darab. A Tipo se volt egy kellemetlen auto, azt is
jo vezetni, de ez azert kulonbseg. Majd nehany het mulva beszamolok a
tapasztalatokrol.

Udv:  Zak

On Thu, 14 May 1998 21:37:14 EST, you wrote:

>Tudtommal a Maserati meg a sajat laban all. Viszont a Lamborghinire feni a fog
at 
>az Audi. 

Bocs, lehet hogy rosszul emlexem, de mintha anno a Lamborghinit mar
par eve atvette volna a Cheysler, aztan valami olyasmi is remlik, hogy
toluk meg egy indonez befektetokbol allo tarsasag. Van valaki, aki
esetleg nalam jobban emlexik?

Udv:  Zak

Sziasztok!
A segitsegeteket kerem, hatha akad valaki, akinek akadna valamilyen otlete
a szamomra. Most vettem egy negy eves Mitsubishi Coltot es nem tudom, hogy
kossek-e cascot lopas ellen (ami ugye nem egy olcso mulatsag) vagy inkabb
valami lopasgatlot szereltessek be (riaszto van es tudom, hogy nem sokat
er, de nem is arra gondoltam, hanem pl. a Mul-T-lock-ra, stb.) (az auto az
utcan all ejjel is).
Tovabba, ha valaki tud rendszamgravirozot es megbizhato mitsubishi szervizt
a budai oldalon, azt is megkoszonnem.
Udv: Bence

Latom, Betonrepa Isty nehezen viseli az automata valtokat :)
Foleg sportkocsiban. Hm. Az en fogalmaim szerint a sport-
kocsi nem azonos a versenyautoval, hanem olyan, mintha...
Csak epp tele van mindennel rakva, amitol megsem az.
Blokkolas- es kiporgesgatlo, komfortos rugozas, borules,
szervokormany, sokhangszoros hifi. Szerintem egy ilyen kocsi 
sokkal kevesbe adja meg azt a bizonyos elmenyt, ha 
megolyannyira kezivaltos is. Mellesleg, ami automatakat en 
vezettem, azokat a gazpedal hasznalataval eleg rendesen 
lehetett visszakapcsolasra biztatni es uralni a "me'nest".
Egyaltalan: a valto csak azert kell, hogy a motort olyan
fordulatszamtartomanyban lehessen hasznalni, amikor "megy".
Hogy ezt most egy kar allando piszkalasaval lehet csak
elerni vagy a gep megoldja magatol - a kanyaroknak tokmindegy.
Masik kerdes, hogy hol lehet egyaltalan sportosan vezetni?
A belvarosokban? Lesza'rad a karod az orokos kapcsolgatastol.
Varoson kivul? Allando szembeforgalom van. Autopalyan? Ott
ugyis a legmagasabb fokozatot hasznalja mindenki.
Versenypalyan? Ott egy akarmilyen utcai sportkocsit elver egy 
versenytrabant.
Summa summarum: aki az autozasban mindenekfelett a hajsza
elmenyet keresi, menjen ki egy gokartpalyara es probalja ki!

Tisztelettel
Csussz

Halihow!

> hogy a 95 lovas Astra jobban gyorsul barmely korulmenyek kozott, mint a
> 110-en valahany lovasnak hazudott Fiat Brava/o. Egyebkent 4 auto kozul
> (a Megane es az Almera volt meg benne) a Fiat motor bizonyolt a leg-
> gyengebbnek a legtobb loero ellenere. Osszesitesben a Megane nyert.

Hammer' a Megane az biza' egy RULZ auto :) Meg a Renault 19 is...!
Egyszer vezettem egy Megane Sport valtozatot is... tiszta kejmamor
volt az egesz... azert gondolom nem olyan, mintha egy Ferrari lett
volna, de azert nem rossz... es a fo: nem diszkopatkanyok divatautoja.

Es Akosnak (nem az idezett level irojanak, hanem akinek elloptak a 
Megane-jat :(((), hogy vegyen Sport valtozatot belole... ha anyagilag
megengedheti maganak.

    Bye:
         Isty, aki kemeny, mint a betonrepa
          [ Editor of DISSONANCE diskmag ]

betonrepa irja:

"szoval jo az, csak NEM SPORTKOCSIBA!!!!"

persze, mert nalunk berakjak egy satnya kocsiba,
es kulonbseget erzel. egy corvette-ben vagy egy
mustangban lenyomod a gazt es MEGY. nincs ott
"vissza-2-padlogaz", anelkul is MEGY. 
5.0 V8 ti - orulj, ha megtartod az uton. :)

z.

-- 
    Zoltan Houdek
 http://193.68.47.23

Gondolom sokakat erdekel a tema. A konstruktoroket is erdekelte, mert:
1. Blokkolo kerekeknel (amikor a jarmu csuszo surlodassal halad) a kocsi
iranyithatatlan. Iranyat a blokkolas pillanataban ervenyes sebessegen
kivul csak az uttest lejtese befolyasolhatja. (a tehetetlensegi ero
mellett a gravitacio mozgatja a jarganyt).
2. A blokkolos fekezes laposra koptatja a gumiabroncsokat. Aztan ki
lehet dobni mindet. Nagyobb sebessegrol (>100kmh) blokkolo fekezes
annyira felmelegitheti a gumiabroncsot, hogy az szetrobban, innet kezdve
pedig semmi nem garantalja, hogy az uttesten allunk meg.

A blokkolo kereknel a tapadasi surlodas (a gumi feluletenek pontjai es
az uttest kozott nincs elmozdulas, ezert tapadasrol van szo) az addig
gordulo kerek atmegy csuszasba. A csuszasi surlodasi egyutthato (Hogy
kell ezzel mü-t irni?) azonos feluletek kozott sokkal kisebb a
tapadasinal, vagyis kisebb ero lassitja a jarmuvet, no a megallashoz
szukseges ut hossza. Ez az esetek tobbsegeben ervenyes, de akad nehany
szituacio, amikor blokkolo kerekekkel rovidebb lenne a fekut. (mely
hoban, pl) A revidebb fekut elonyeert azonban fel kellene aldozni a
fekezes kozbeni iranyithatosagot.
A surlodasi ero fugg a feluletek kozotti osszeszorito ero nagysagatol
is. (egyenesen aranyosak). Az elso kerekeken no az atviheto ero
fekezeskor, a hatsokon pedig csokken. Ezert talaltak ki a terhelesfuggo
fekeroszabalyzokat. A karosszeria es a futomu kozotti mechanikus
(rudazatos) osszekoto elem szabalyozza a hatso kerekekre juto fekerot.
Igy (tipikus Lada) ures csomagtarto eseten sem csusznak a hatso kerekek.
Igaz, a kocsit kb 85%ban az elso kerekeken atvitt fekero allitja meg. Ha
terhelt a kocsi, a hatulja lesullyed, nyilik egy szelep, es tobb
feknyomast enged a hatso kerekekre. Jo beallitassal el lehet erni, hogy
veszfekezesnel szinte egy idoben blokkoljon az osszes kerek, vagyis az
elektronikus szabalyozas nelkuli max. fekero az uttestre viheto legyen.
A fekpedal felengedesevel-lenyomasaval eleg jol szabalyozhato a
blokkolasmentes fekezes.  Masik gond a hidr. szintszabalyozasu
(Citroenek, Merci kombik W123 ota), ill. legrugos jarmuvek
fekeroszabalyozasa. Ezek karosszeriamagassaga allando, ezert a kerek es
a kaszni egymashoz viszonyitott helyzete nem aranyos a terheltsegi
szinttel. Itt mervado lehet a hidr, ill. pneumatikus rendszer nyomasa. A
Citroen mellesleg az elso resz fekezeskori sullyedesevel osszekototte a
hatso hidat is. Igy nagy fekezeskor az egesz auto sullyed, igy relativ
nagyobb fekero viheto at a hatso kereken. (Jo is a fek a BX-eken). Ez
kielegito megoldas egeszen addig, amig az osszes kerek azonos tapadasu
utburkolaton fut. Ha azonban az egyes kerekeken atviheto fekero
kulonbozo (havas padka, jegfoltos uttest, vagy csak kanyar, ahol
oldalankent kulonbozo a fekero), akkor kerekenkent kene egy fekpedal,
hogy minden kerekre az ott atviheto maximumot allitsuk elo.

Ezt tudja az ABS (Anti Blockier System). A fekpedal utan beepitenek egy
hidraulikus egyseget, amely kulon tudja szabalyozni az egyes fekeroket.
Az olcsobb megoldasok (az un.2 ill. 3 csatornas) csak kevesebb iranyba
szabalyoznak, nem kerekenkent. Ez elegseges az iranyithatosag
megorzesere, de az ilyen ABS-nel a fekut nem garantaltan rovidebb az ABS
nelkul elerhetonel, sot. Muszakilag igenyesebbek a 4csatornas
rendszerek, ahol minden kereken kulon tudjuk szabalyozni a fekerot.

A szabalyozas jeladoi a kereken elhelyezett forgaserzekelok es a kocsiba
hossziranyba epitett gyorsulasjelado. A kerekek jeladoi egy a
ford.szammal aranyos frekvenciaju jelet adnak, amelyeket a szamitogep
allandoan osszehasonlit egymassal. Ha valamelyik kisebb a tobbinel
(altalunk programozhato, hogy a rendszer hany % szlipet engedjen meg),
akkor az a kerek csuszik. Ilyenkor a hidr. egyseg eloszor lezar egy
magnesszelepet az adott szabalyozokoron, igy megakadalyozza a fekero
tovabbi novekedeset. Ha ez nem elegseges, (a kerek meg mindig csuszik)
akkor kinyit egy masik magnesszelepet, ami elengedi a feknyomast. Az
elfolyo olajat egy szivattyu segitsegevel a fofekhengerbe nyomja vissza,
ilyenkor visszarug a fekpedal is, ez az ABS jellegzetes dobolasa. (Ez
alapjan egyertelmuen el lehet donteni, hogy mukodik-e, vagy sem.).
Amikor a kerek ujra forog, az elso magnesszelep nyit, a masodik szelep
visszazar, a fekero ujra kijut a kerekre, es kezdi a szabalyozast
elorol. A dobolas frekvenciaja (10-16 Hz) pedig a szabalyozo elektronika
mintaveteli surusege. A "gyengebb" rendszerekben (ketcsatornas) csak ket
szabalyozokor van, tehat barmelyik azonos tengelyen levo kerek csuszik
meg, azonnal oldja mindkettot. A 3 csatornasnal kulon-kulon szabalyozza
az elso kerekeket, es egyutt a hatsot, a negycsatornas pedig kerekenkent
kepes a szabalyozasra.
Ha eleg gyorsan le tudnank  nyomni a fekpedalt, akkor egy idoben allna
meg a negy kerek, es a rendszer ugy venne, hogy megallt az auto.
Ilyenkor allo kerekekkel csuszna a kocsi iranyirhatatlanul. Ennek
kikuszobolesere epitik be a hossziranyu gyorsulaserzekelot, ami figyeli,
hogy a kocsiszekreny mit muvel. Ha a kerekek allnak, de ez az ado jelez,
akkor azonnal beavatkozik.

A jeladok a kerekeknel induktiv jeladok. A kerekagyra rogzitenek egy
fogazott tarcsat, ami a kerekkel egyutt forog. A jelado azt erzekeli,
hogy all e fem elotte (fog), vagy sem (fogarok) A vezerlo szamitogep
pedig az egyes kerekektol befuto frekvenciakat hasonlitja ossze. A
gyorsulaserzekeloben egy ismert tehetetlensegu tomegre kotnek nyulasmero
belyeget. A belyeg valtoztatja elektromos ellenallasat, ha megnyulik. A
tehetetlen tomeg altal kifejtett huzas/ nyomas a lassulassal aranyos
elektromos jelet eredmenyez.

Fontos szerepe van az ABS-nek kanyarodas kozben is. Az egyenes menetben
csak lassulasra felhasznalt max. surlodoero helyett kanyarodaskor a
fekezo es oldalvezeto erok eredoje lehet max.= a kereken atviheto surl.
erovel. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a csuszashatarra fekezett
kereket elkormanyozva az azonnal megcsuszik, ha nem avatkozunk kozbe.
Emellett a kanyarodo auto kanyarbelso kereken csokken a terheles, a
kanyarkulson pedig no. Mindez alapjan feltltlenul szukseg van a
kormanyzott kerekek egyenkenti fekero-szabalyozasara.

A verseny-ABS-ek fo elterese az utcaihoz kepest a nagyobb mintaveteli
suruseg es a kesobbi beavatkozas. (Es persze mindig 4csatornasak) A max.
fekezesnel a kerek meg forog, de mar nem a jarmu sebessegenek megfelelo
fordulatszamal, hanem lassabban. Igy a max. lassulas kihasznalasa
mellett marad egy kis forgas az oldaliranyu megvezetesre is.

Kevesen tudjak, hogy az ABS-sel torteno veszfekezes is hagy feknyomot.
Nem olyan feltunot, mint a blokkolas, de ha az ember leguggol es a
fekezes iranyaval parhuzamosan szermlelodik, akkor meglat(hat)ja a
feknyomot. Ezt igazsagugyi muszaki szakerto mondta eloadason.

Az ABS mellett a Mercedes kitalalta a fekasszisztens nevu szerkentyujet
is. Ennek az a lenyege, hogy a kocsi figyeli a fekezes mikentjet is. Sok
vezeto ugyanis nem meri benyomni a feket annyira, hogy kialakuljon a
max. fekero, ill. az ABS szabalyozni kezdjen. Ha a rendszer hirtelen
fekezest eszlel (a fekolaj nyomasa ugrasszeruen viszonylag magas ertekre
ugrik (ez persze pontosan beallitott ertek, mondjuk a szaraz aszfalton
blokkolashoz szukseges nyomas 60%-a)), akkor onalloan maximumra fekezi
az autot, amig nem eszleli, hogy a pedalt kezdi a vezeto felengedni. (A
valosagban ennel sokkal bonyolultabb a mukodese, de a gyakorlati haszna
az, hogy veszfekezesnel kihasznalja az emberi reakcioido egy reszet.)

Az ilyen kiegeszito elektronikaknak van meg egy fontos tulajdonsaga.
Meghibasodasuk eseten azonnal kikapcsoljak magukat es ezt jelzik is a
muszerfalon.  Akkor is kikapcsol az egesz rendszer, ha csak egy csatorna
meghibasodasat eszleli magan. Itt nincsenek veszmegoldasok, mint a
befecskendezesnel, ahol egyes jeladok hianyat atlagertekekkel kepes a
rendszer kompenzalni, es igy csokkentett teljesitmennyel ugyan, de
mozgaskepes allapotban tartani a jarganyt.

Legkozelebb az ABS-nek kitelepitett erzekelok mas celu
felhasznalhatosaga (ASR, ASC+T, ESC es a F1-es McLaren-Mercedes
"csodafek"-je ) lesz a tema.

Fogash