1. |
Re: *** HIX HANG *** #303 (fwd) (mind) |
167 sor |
(cikkei) |
2. |
Felvezeto-elektroncso (mind) |
107 sor |
(cikkei) |
3. |
Koszonet (mind) |
22 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: Re: *** HIX HANG *** #302 (mind) |
13 sor |
(cikkei) |
5. |
Re: Reagalas (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
6. |
Re: Re: *** HIX HANG *** #302 (mind) |
12 sor |
(cikkei) |
7. |
Re: CDtuning (mind) |
21 sor |
(cikkei) |
8. |
Jean Michel Jarre (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
9. |
megjegyzesek (mind) |
85 sor |
(cikkei) |
10. |
Hanglemezbolt (mind) |
8 sor |
(cikkei) |
11. |
HIX HANG szamok (mind) |
6 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: *** HIX HANG *** #303 (fwd) (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Egy regebbi valasz, ami sorszamtullepes miatt nem ment el:
Sziasztok!
> Nem hinnem, hogy oncelu vitat folytatnek Jurecz Lacival.
> A jo hangzas es egy keszulek muszaki korrektsege nem
> zarhatja ki egymast. A 280-as szamban leirt erosito
Ezzel tokeletesen egyetertek.
> A legfontosabbrol elfelejtkeztel. A szakemberek sehol
> nem szeretik az olyan SE erositoket melyeknek a meresi
> adatai vagy nem adottak vagy nagyon gyengek. A hangzasuk
Nos, a szabvanyokat ezek a keszulekek is teljesitik, tehat a
szakembereknek nem lehet okuuk a panaszra.
Epp egy nemregiben keszult visszacsatolas nelkuli, triodas SE erosito
meresekor derult ki, hogy 1% teljes harmonikus torzitas eseten az erosito
30W-ot ad le, a frekvenciamenet pedig 11Hz-24kHz (-1dB).
Egy atlagos doboz szobahangerejehez szukseges 7Wattnal a torzitas 0.06% a
frekvenciaatvitel 6Hz-30kHz (-1dB).
Azt hiszem, errol semmelyik szakembernek nem lenne rossz velemenye.
A merest muterhelessel es ohmos terhelessel is elvegeztuk.
> >a teljes jeltartomanyban 2 ohm alatt marad. Lehet probalkozni,
>
> Felvezetos erositovel ez gyerekjatek nem is ertem mire
> celoztal!
Valoban, eros visszacsatolassal gyerekjatek. Csakhogy a visszacsatolas jol
tud mukodni, ha egy allando periodikus jelet vezetunk at az erositon, de
dinamikus igenybeveteleknel a visszacsatolasnak 'nincs ideje' kompenzalni
az erosito hibait, igy az igen kis idotartamu impulzusok gyakorlatilag
'nyithurku torzitassal' es kimeno impedanciaval jonnek elo [-->felbontas]
jonnek elo. Raadasul a felvezetok belso ellenallasa eroteljesen valtozik
a kivezerles fuggvenyeben. A 2ohm barmilyen szelsoseges dinamikai
helyzetben ertendo.
A keszulekeimnel a hangsulyt a minel kifogastalanabb dinamikus
viselkedesre teszem, peldaul NEM SZERETEM ELORE HALLANI, HA EGY HANGSZER
MEG FOG SZOLALNI, igyekszem mindig egy hang termeszetes felfutasi
sebesseget minel jobban megkozeliteni.
Epp ezert a legtobb erosito hangjat tapetanak hallom, gyenge
fenymasolatnak.
Meg nem tudom megfogalmazni, hogy ezt miert csak az SE tudja.
> Ezzel a leirassal tokeletesen azt bizonyitod be, hogy az
> erositod hatalmas melykiemelest produkal es egy fikarcnyit
> sem csillapitja a hangdoboz-hangszoro kombinaciot.
> Ez szerinted korrekt megoldas?!
Tevedes. Az erosito kimeneten no ugyan a feszultseg, de ugyanakkor
jelentosen csokken a hangdoboz hatasfoka.
Az eredmeny az erosito-hangdoboz kombinaciot tekintve jo kozelitessel
teljesitmenygeneratoros lesz. [--> dB, vagy mi a szosz]
A valosaghoz, az en megitelesem szerint kozelebb all ez a hangzas,
egyszoval nem tunik fel, hogy egy elo komolyzenei koncertnel tobb melyet
allitok elo, sot, meg igy is csak messzirol ugatom azt, ami ott szol.
Egyebkent SE korokben azok a dobozok nepszeruek, amelyek mar onmagukban is
jol csillapitottak, es nem igenylik a magas 'damping faktor'-t.
> En azt ertettem a magyarazatodbol amirol szolt....
Valoban nehez bizonyos dolgokat egzakt modom megfogalmazni, plane, hogy
olyan teruleten jarkalunk, aminek nincs kialakult zsargonja, es nagyon
sok uj parametert kell kezben tartani.
> ismert vagy hipotetikus barmit megtur de itt nem errol van szo. Ne keverd a
> muszaki erveket a hangzasi jelensegekkel!!
Elnezest, kisse erosen fogalmaztam, nem lett volna ra szukseg.
Tapasztalatlan nem vagyok, a gondom inkabb a tapasztalt jelensegek, es
azok muszaki magyarazatainak egyertelmu megfogalmazasaval van.
Tudom, hogy mi van, csak nem tudom elmagyarazni.
> Megkerdeznem milyen PP referenciad van amihez SE erositoidet hasonlitod?
Tobb Audio Research-ot hallottam, Jadis-t, AN PP-ket, AI-ket, tobb Denes
Peter fele masinat, valamint hevenyeszett formaban a HES-eken kiallitott
keszulekeket. [a HESen ugyan nem lehet egzakt velemenyt megfogalmazni,
de azert kb el lehet donteni, hogy egy adott keszuleknek van-e arra
eselye, hogy tetszen nekem] Az altalam es a kornyezetemben keszult
peldanyokrol nem is beszelve.
> A 807-re valo hivatkozas nem gyozott meg. Az Innovations sem.
> Kozben megkaptam a leveledet, kivancsian varom a koncepciodat.
Barmilyen hihetetlen, az AI 300-nak van egy specialis ba'ja, amit csak
keves erosito tud. Emiatt elnezhetok neki a hibai.
A koncepcio lassan keszul, es remelem jol sikerul. Par ponton az
ellenkezojet fogom bizonygatni annak amit te irtal, es raadasul majdnem
ugyanarra hivatkozva.
> Felado : Szekeres Tamas
> En viszont erdeklodessel olvasom, mivel tolem eleg messze esett a
> csoves technika. Erdekes dolgok derulnek ki szamomra.
Ennek oszinten orulok.
> Felado : [Hungary]
> ilyet meg nem pipalt. En igazan sokat hallgattam a Csontosnal az
> Ongakut. Zene volt. Szep zene volt. De elajulva mindig a Pennanal voltam
> a PPktol.
Lehet. Nem vagyunk egyformak, lehet, hogy te mast keresel a zeneben.
> Illetekesebb???? A lorol a ciganyt kerdezni elegge szakszerutlen.
Errol az incidensrol en nem tudok. Petert nem ugy ismerem, mint aki ok
nelkul botranyt csinalna. Mindenesetre - ne is haragudj - ki beszeljen az
SE-rol, ha nem az, aki azzal foglalkozik, es tudja, hogy miert???
Mindenesetre a Merlin lancait feltetel nelkul jobb hangunak tartom a
Dunaudio lancainal, bar hangsulyoznom kell, hogy szubjektiv velemenyrol
van szo.
A dan, az angol es a japan csoves hagyomanyokban pedig jobban hiszek, mint
az oroszban. Kerlek ennyi szubjektivitast nezz el nekem.
> > Felado : [Hungary] irta:
> kozvetlen hang el sem jut hozzank. Az enekesek hangja pocsek. Egyes
> zenekarok hangszerminosege csapnivalo. Igaz a Berlini filharmonikusok
Egy baratom egyszer kozolte velem egy szabadteri komolyzenei koncert utan,
hogy szerinte dongenek a melyek, es eszmeletlenul keves a magas...
...az elo eloadason.
> >Szamomra a cel: egy sajat keszitesu egyszeru csoves erosito, eszkoz:
> >max. 100.000 forint, meglevo CD-im es radio hallgatasa celjabol (csak :-(
> >Kerdeseim: melyik konstrukciot ajanljatok (SE, PP, epitesi rajz)?
> >(vannak epitesi leirasok pl. a Radiotechnika Evkonyvekben is)
Egy voks az SE-re. Dontsd el az igenyeidet, es mondok ra par otletet.
> trafo, ott aztan meginkabb szamit az alkatreszek minosege. Ajanlom Neked
Valoban. Bar olcso, de jo alkatreszek is leteznek, nem kell mindjart egy
Ongaku minoseget megcelozni.
Sok munkaval, utanajarassal, es 50-100 ezer forintal mar nagyon finom
hangzast lehet csinalni. Aztan raersz lehetoseg szerint cserelgetni az
egyes alkatreszeket jobbra es jobbra. En is igy fejlodtem ki.
> >olajozni es 3 percet varni a bemelegedesukre, rogton
A klasszikus csovesek 3-5000 orankent igenyelnek csokeszlet cseret.
Ez egy atlagos zenehallgatora vetitve 5ev.
> Harom percet? Inkabb harom orat! Akkor kezd el igazan jol szolni.
Helyes a becsles.
> >(A csoves erosito szeretetevel analog az elektrosztatikus hangfalak
> >szeretete, azokkal is lehet bajlodni.)
Nem szertem az elektroakusztikus hangfalakat. Valami santit bennuk, hogy
mi, arrol Attila biztos tudna meselni...
> > Felado : [Hungary] irta:
> >Az a meggyozodesem, hogy bizonyos arig (100-150 ezer) kimondottan a
AI 300, ujonnan 130-150000, es ujra fogjak gyartani!!!
Udvozlettel:
Jurecz Laszlo
|
+ - | Felvezeto-elektroncso (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Tisztelt Hangosok!
> Felado : [Hungary]
> Temakor: 1.0-as kiserleti verzio. ( 197 sor )
> Idopont: Mon Jan 11 08:36:43 EST 1999 HANG #309
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
Kedves Laci!
Nagyon tetszik a mottod, ez a laza stilus jobban illik hozzad.
Nehany megjegyzest hozzafuznek a koncepciodhoz ami pontosabba
vagy muszaki szempontbol korrektebbe teheti a kijelenteseidet, netan
itt-ott vitatkoznek veluk ahol esetleg masokat is erdekelo dologrol esik
szo.
> Mottó: "Minden problémára van egy megoldás, ami egyszeru,
> világos, és téves"
> Henry Luis Mencken, 1880-1956, amerikai publicista
>
> A félvezetokristályok felületén az egyelore megoldhatatlan jó
> hoelvezetés miatt a kivezérlés (átfolyó áram változás) hatására
> hoingadozás lép fel, amely függvényében változik a vezetoképesség, az
> anyagi természetu elektron (információ) átáramoltatási képesség. Tehát a
> kivezérlo görbe minden pontján más-más lesz az erosíto eszköz belso
> tulajdonsága. A félvezetolapka pillanatnyi homérséklete relatíve
> jelentosen ingadozik.
Ez a jelenseg csak teljesitmeny igeny eseten lep fel, pl. a
feszultsegerosito
fokozatokra ez nem jellemzo.
> A magam részérol nagy hangsúlyt fektetek egy készülék dinamikus
> viselkedésére. A visszacsatolás, véleményem szerint, csak
> folyamatos muködés
> közben tudja kifejteni torzításcsökkento hatását, a hirtelen és rövid
> impulzusokra egyszeruen 'nincs ideje' reagálni.
> Egyszóval ilyen esetben az erosíto gyakorlatilag a nyílthurkú -
> visszacsatolatlan - torzítását hozza, amely félvezetonél többszöröse
> bármely jól tervezett elektroncsoének.
Ezt a jelenseget hivjak tranziens intermodulacios torzitasnak. Meresere
mind a mai napig nem dolgoztak ki szabvanyos meresi eljarast. Az
elozo hixben emlitettem megoldhato pontosabban boven kitolhato a
hangfrekvencias savbol felvezetos erositoknel, megsem elegendo a
jo hanghoz.
> Természetesen ennek a megoldásnak is vannak hátulütoi. Ha egy
> transzformátorvas nincs elomágnesezve, akkor a benne lévo mágneses
> részecskék, az úgynevezett domének, a vezérlo jel hatására mindig
> polaritásirányba fordulnak, és ezek tehetetlensége okozza a
> hiszterézistorzítást.
> Együtemu erosíto esetén a domének mindig egyirányban állnak, a
> nyugalmi áram hatására.
Ha azok a szerencsetlen "domenek" mindig egy iranyba allnanak az
egyutemunel akkor nem mukodne a trafo. A legres azert kell, hogy ne
menjen telitesbe a trafo az egyenaramu elofeszites hatasara az SE-nel.
A hiszterezis torzitas tehat ugyanugy megjelenik az egyutemunel is.
> Szintén gond, ha a bemeneten kettévágott, külön szállított, és a
> kimenotrafón újra összegzett jel nem egyszerre érkezik meg, nem áll össze
> koherensen. Márpedig a technika mai állása szerint egyik tervezo sem
> állíthatja, hogy az o erosítojének a két fele tökéletesen egyforma.
> Ha ezt el is hinnénk neki, az ellentétes bemeneti jeleket eloállító
> (fázisfordító) fokozat biztosan visz a rendszerbe némi asszimetriát, vagy
> ha véletlenül az sem, akkor a kimenotrafó két ellentétes irányú
> tekercsének különbözosége is megteszi.
A kerdes csak az, hogy az eredo torzitas szamszeruen mekkora lesz az SE
ill.PP eseteben. Ha vegre venned a faradsagot es megmernel ket hasonlo
teljesitmenyu erositod lathatnad mennyivel nagyobb az SE torzitasa.
>A triódák használatakor tapasztalható jelentos
> információnövekedés azzal is magyarázható, hogy mindössze egy rács, a
> vezérlorács, található benne. Így az elektroncso belsejében a katódból az
> anód felé áramló, és a vezérlorács által információval ellátott
> részecskéknek nem áll módjukban a váltóáramú szempontból földelt
> segédrácsnak, vagy a fékezorácsnak ütközni, ezzel elveszítve
> információtartalmukat.
Ehhez a kijelentesedhez jobban kellene ismerned a tobbracsos elektroncsovek
belso potencialviszonyait. Tobbek kozott eppen a fekezoracs teszi
egyenletesebbe
az elektronaramlast az anod kornyezeteben ami a tridabol hianyzik. Ne keverd
a
csoben aramlo elektronaram egyenletesseget a cso karakterisztikaval.
> Jó példa erre, hogy az általában preferált kis belso ellenállású
> tápegységek helyett használhatóbbnak tunik a csöves egyenirányítóval
> ellátott, fojtótekercses szurésu tápegység, amelynek a szurokapacitásokból
> és belso ellenállásából adódó sarokfrekvenciáját a hangfrekvenciás
> tartomány alá kell hangolni, például 2Hz-re. Az ilyen tápegységek simább
> hangjából lehet következtetni, hogy jobban összhangban van az erosítovel.
> A fojtótekercs a kondenzátorhoz hasonlóan energiát tárol, és képes azt
> igen dinamikusan kiadni magából.
Eloszor is nagy energiat csak kis belso ellenallasu tapegysegbol lehet
kivenni.
Minden mas elvi megoldas mellebeszeles vagy hozza nem ertes. A tapegyseg
belso impedanciaja pontosan merheto tehat azt add meg mekkora ez a 2 Hz-en.
> A közvetett futésu csöveknél a szigetelt futoszálat egy fémcsobe
> bújtatják, és ebbol a felizzított fémcsobol lépnek ki az elektronok.
> Szélsoséges igénybevétel esetén a közvetlen-futésu csövekben a nyugalmi
> áram kölcsön tudja venni a futoáram elektronjait is, így a nagy
> impulzusok idején tapasztalható torzítás kisebb lesz. Ez foként az
> induktív terhelésu (kimenotrafó) fokozatokban könyvelheto el komoly
> elonyként, itt hasonló javulást hoz a közvetlen futésu
> egyenirányító-cso is.
Sajnos ez nagyon nem eleg... Gondolj a magas belso ellenallasu 300B es
tarsaira.
Üdvözlettel Bese Attila
|
+ - | Koszonet (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hello HANG
[Hungary] irta:
>>Szeretnem megkerni a nagyokat, elsosorban a CD technikaban
jaratosakat
>>adjatok mar tippeket CD lemezjatszo tuningra.
>Amint azt korabban olvashattad, Viletel Istvan tarsunk
>orajel-generatora eppen erre a celra keszult, az eddigi
>tapasztalatok szerint az Onkyo-nal is kivalo eredmennyel.
Kedves Zoli Istvannal ezen mar tulvagyunk,az en lemezjatszomrol
olvashattal, de azert koszonom.
Koszonom Bartha Gabornak a tippeket,megnezem.
Ugy remlik Te epitettel egy csoves D/A konvertert irnal errol
bovebben?.
Szerintetek CD-be utolag beepitheto koaxialis-digitalis kimenet?
UDV
Robert
|
+ - | Re: Re: *** HIX HANG *** #302 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hello!
Én a nagybecsû Sony cég technikai referense vagyok. A helyetekben olyan minidic
scsel próbálnám ki a mágneses tereknek való ellenállóságot, amiért nem kár.
Amúgy ezzel kapcsolatban nekünk sincs tapasztalatunk, de a fázisforgató rétegen
létrehozott változás nagyon minimális. Ha még érdekel a téma, lehet, hogy tesz
ünk egy kísérletet a kedvetekért.
Tisztelettel
Komáromi Zsombor
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 195.152.254.182)
|
+ - | Re: Reagalas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szép jó napot!
Megjelent egy cikk a novemberi Stereophilében a Dunlavy egyik legújabb hangsugá
rzójáról. Ha érdekli, szívesen elfaxolom, csak keressen meg, hova küldjem.
Amúgy mi volt a gond a kimeneti ellenállással? Lemaradtam az elejérõl.
Tisztelettel
Komáromi Zsombor
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 195.152.254.179)
|
+ - | Re: Re: *** HIX HANG *** #302 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A félvezetõknél azonban másfajta megközelítésmód is elképzelhetõ. Ott ugyanis k
omplementer szimmetria is elõfordulhat. A passlabs.com-on érdekes SE kapcsolást
echnikákat lehet találni, és ideólógia is van hozzá, miért szólnak jól. Röviden
: mert a levegõ viselkedése hasonló az SE erõsítõk intermodulációs torzításához
. Nekem csak az nem világos ebbõl, mi van akkor, ha közben az abszolút fázis ne
m stimmel.
Tisztelettel
Komáromi Zsombor
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: www.sonyddm.com)
|
+ - | Re: CDtuning (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Helló, helló.
Tina legyen barátnõje a ragyai rossebbnek. Amúgy jól van. A legjobb az benne, h
ogy sok kapcsolástechnika elkészítésétõl eleve elveszi a kedvem.
CD tuningra van egy jópofa kimeneti szûrõtervem, ha valakit érdekel, elküldöm.
Tisztelettel
Komáromi Zsombor
Amúgy nem ismerted a viccet?
Már szakállas, de elmondom.
A nagymama elviszi Pistikét és Évikét az állatkertbe. A gyerekek meglátják a ki
stigrist. Megkérdezik: Nagyi, honnan van a kistigris? Mire a nagyi: A tigrisgól
ya hozza. Mennek tovább. Meglátják a farkaskölyköt. Nagyi, a farkaskölyök honna
n van? A farkasgólya hozza. Ugyanez megtörténik a kismajomnál és az elefántnál
is. Mire Pistike megkérdi Évikét: Most felvilágosítsuk a nagyit, vagy hagyjuk h
ülyén meghalni.
Amúgy bocsi.
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 195.152.254.182)
|
+ - | Jean Michel Jarre (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hello All!
Lehet hogy nem jo helyen keresgetek, de he tudtok segitsetek rajtam.
Kersnem "a jo oreg Jarre -papatol" az Odessy 2 es a Jarremix cimu albumot Mp3-b
an.
Ha valakinek megvan ossza meg velem.
Elorre is koszonom.
Nem vagyok listatag ezert maganba kernem a valaszokat.
Ferret
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: matav-1.matav.hu)
|
+ - | megjegyzesek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
[Hungary] irta:
>az elektrotechnika Erich von Daniken-jeként
>próbál a hivatalos tudománnyal, elvárásokkal szemben ...
Jujjj! Danikent utalom, de nagyon.
Egyelore ennyi, keves az idom.
> Felado : irta:
>letezik-e "hajend cd iras".
Igen.
>Itt nem a kattogasok kikerulesere gondoltam , mert azon mar a guruban lehetett
>eleget olvasni mihelyt megjelentek a cd irok.
Ha a guruban targyalt kattogascsokkentest alkalmazzak, akkor azt mar
megette a fene. Abbol hajend nem lesz.
>Szoval ha lehetne errol tobbet megtudni hogy hogyan "archivalnak" magasabb sz
i
>nten azt szivesen fogadnam!
A Pennaek most hoznak be profi A-D atalakitot. Sokezer dollarert.
Es persze az analog cuccoknak is hajendnek kell lenniuk.
CD jo minosegu masolasa azert olcsobb dolog.
A Penna fog vallalni hiend CD irast mindket mediumrol suba alatt.
> Felado : [Hungary]
>merfoldko a HANG-on - legalabbis nekem - mert valamirol
>MEGGYOZTEM A KOVARY PETIT!...
Kedves Zozo! Sajnos nem gyoztel meg. 8-) Sosem gondoltam maskent.
Emlekeztetoul:
Kovary:
>>le kell szogezni, hogy az SE erositoknek egy
>>sajatos hangkaraktere van, amit mas kapcsolasokkal nem lehet
>>eloallitani [illetve eddig senkinek sem sikerult], ami ha valakinek
>>tetszik, akkor elkotelezett hive lesz az egyutemnek.
>No itt lehet a qtya elasva!
>Ilyet egy audiofilnek, highendesnek nem szabadna irnia!
>Erosito sajatos hangkarakterrel? Az csak pocsek lehet!
Zozo:
>Egyebkent
>ez a sommas itelet meglep egy tapasztalt audiofil-mernoktol:
>tetszik-nem tetszik, bizony minden erositonek - a legjobbaknak is! -,
>sot a hanglanc minden elemenek van "karaktere".
En nem irtam, hogy az erositoknek nincs karakteruk. Csak azt irtam, hogy
"erosito sajatos hangkarakterrel csak pocsek lehet." Ezt tarom is. Mert
a _sajatos_ karakter, az per definitionem nem lehet csekely. Minel
inkabb sajatos, annal kevesbe csekely. Annal inkabb rossz. Pontositasod
helyenvalo volt, mert nem irtam [ajjaj, mennyi mindent nem irok 8-)]
hogy a legkivalobb keszulekeknek is van pici karakteruk. De meggyozni
nem kellett.
Persze azert [nem ketseges nehezen] meggyozheto is vagyok. Nem a mai
nezeteimmel jottem a vilagra. Azok is sok, sok valtozason, meggyozesen,
meggyozodesen keresztul hoszabb ido alatt alakultak ki, es remelem nem
is teljesen veglegesek. Ugyhogy azert van remeny. 8-)
Legnagyobb meggyozom hifi ugyben egy masik hifista volt ugy huszonot
evvel ezelott, aki hallvan, hogy nalam ReVox-Klipsch lanc van, eljott
meghallgatni. [Neki osregi csoves Harman-Kardon es Magneplanar muzsikalt
otthon] Azonnal letekerte a hangszineket, kikapcsolta a loudnesst,
feltette csodas lemezet, majd goromban, lakonikusan kozolte: "ez nem
hifi, ez borzalmas". Valoban ocsmanyul szolt szinezes nelkul. Nala
[meghivott] valoban csodas zene szolt.
> Felado : [Hungary] irta:
>Van gyakorlati tapasztalatotok, hogy melyik tipus jobb minosegu a fenti
>szempontok szerint?
Gyakorlati nincs. De nemregen irta a Chip, hogy minden meno markat
hamisitanak. A hamisitottaknak kekes v. zoldessarga reteguk van.
Legbiztonsagosabb ezust, vagy aranyszinu retegut venni. Kodak, TDK
markakbol.
Udv, Peter.
|
+ - | Hanglemezbolt (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Nem tudja véletlenül valaki ,hogy hova tünt a Terézkörút 21.-bõl (Oktogon
üzletház)
a hanglemezbolt. Különbözõ régi JAZZ stb..... LP-ket árultak az alagsorban.
ÜDV:Zoli
|
+ - | HIX HANG szamok (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hello!
A 70-es szam nekem sincs meg, mindenkinek kimaradt?
Nekem sajnos a 47 elottiek sincsenek meg, mert csak
akkor talaltam ra a listara. Nem tudna valaki elkuldeni nekem?
Udvozlettel
Andras
|
|