ialbert alias Szinbad irja:

>> Tudjatok-e hogy a fizikaban egy elegge aktualis tema a "granular 
>> matter"?
>> Azert erdekes ezek tanulmanyopzasa mert meglepo tulajdonsagokat 
>> fedeztek fel mechanikai viselkedesukben.

Aztan Peter:

> Aztan itt irsz egy csomo dolgot a vizes homok "meglepo" 
> tulajdonsagairol,
> Ez mind nagyon erdekes, de tobbseguket egy ovodas is tudja, 
> Hogy ti mereseket vegeztek a nedves homokvar dolesi szogeit illetoen, > az is
 biztosan nagyon jo szorakozas, de nem latom be, miert lenne 
> fontosabb es izgalmasabb tema, mint mondjuk a relativitas vagy az 
> evolucio. 

>> Es hogy mennyire aktualis dolog: az ebbol irt cikkunket nemregiben
>> fogadtak el a Nature-ban.

> Most akkor mitol aktualis, hogy nemreg elfogadtak a Nature-ben? 

Csak az beszel igy, aki nem ismeri a temat. Szerintem ez a homokvar
nagyon erdekes, akarcsak a hopelyhek. Azert is, mert nem csak a levegobe
gondolkodas. Szinbad baratunknak kezrazas es vallveregetes a Nature
cikkeert.
O.E.

Than irta:
> De valami csak lehatarolja a nyomast is, nem?
> Vagyis ha egy pontban tudnam a nyomast, akkor onnantol a felszinig ki
> lehetne integralni a hidrosztatikai nyomast. De hogyan lehetne felvenni
> a kiindulasi pontot, hogy vmi hasznalhato eredmenyt kapjunk? (Tehat ha
> pl az a kerdes, hogy lehetne-e a Marson minimum 0,8 atm 280 K 79% N2,
> 21% O2 legkor, ami lassabban fogy, mint mondjuk 1% egymillio evenkent.)

    A nyomast semmi nem hatarolja le! Azt meg tudod mondani, hogy 
mi fogy lassabban, mint mondjuk 1% egymillio evenkent.
    De ez az eredmenyed fuggetlen a nyomastol. Minden nyomasra igaz
lesz az eredmenyed. A fogyasi rata ugyanaz. Csak a ketszer nagyobb nyomasu
ketszer gyorsabban fogy, no de ketszer tobben is vannak.
    Ezt hivjak parcialis nyomasok torvenyenek. Ezek siman osszeadodnak
es egymastol teljesen fuggetlenek.

    Peter irta:
> Minden legkornek van egy felso hatara. (Az exponencialis surusegeloszlas
> csak kozelites).

    Kozelitesnek kozelites, de csak annyiban, hogy a g-t allandonak
veszed, ami nagyjabol igaz is. Szerintem eppen ezert a legkornek nincs
felso hatara. Esetleg, ha elmondanad mi okbol van hatara? Megkoszonnem!
    A tobbivel amit irsz 80%-ban egyetertek. Egyebkent a problemat
Feynmann Mai Fizika-ja is targyalja. Nem nezne bele valaki?

Horvath Pista

ps. Peter "ujnewtontorveny"-re irt valasza nagyon tettszett. Nyilvan az
egyik testre mM-mm -el aranyos ero hat, a masikra meg Mm-MM -el aranyos.
Newton III torvenye meg menjen el a csudaba.
    Egyebirant pedig az a velemenyem (meg mielott cenzuraert kialltana
valaki), hogy Moderatorunk nagyon helyesen bent hagyta a cikket a lapban.
Ugyanis nem az o feladata a "tudomanyos" elmeletek (ervelesek) cafolata.

>E-mail :  [Hungary]

        NEEEEEEEE!!! Egy ujabb Egely!

>Az elmeleti eredmenyt az elmult evekben eloszor kiserletileg Bodonyi
>Laszlo miskolci epiteszmernok igazolta, aki a gravitacios mereshez
>fizikai ingat alkalmazott.

Azt hittem, hogy aprilisi trefa, de a jelek szerint a szerzo ezt komolyan gondo
lja!?

>                  F=Gm(M-m)/r^2

Szuper, micsoda rohamleptekkel fejlodik a tudomany.
Itt van mindjart az en orokmozgom erre a kepletre alapozva: vegyunk 3 egyforma 
testet, ezeket lokjuk szet, ez ugye energia nelkul megy, nincs vonzas koztuk. E
zutan kettot tegyunk egymas melle, ehhez se kell energia, igaz nem is nyerunk. 
Aztan a ketto egyutt mar vonzani fogja a harmadikat, ezt az energiat kinyerjuk,
 aztan goto eleje... 

Vagy: oszuk fel gondolatban a Foldet Hold tomegu darabokra. Lehet, hogy marad e
gy keves, akinek nincs parja, sebaj. Egyik darab se vonzza a Holdat. Akkor mier
t kering korulottunk? :-)))

Kulonosen erdekes ebben az elmeletben, hogy mi szamit egy tomegnek, es mi nem. 
Ebben a kepletben ez nyilvan nagyon fontos, de ez nem fejezodik ki benne.

Udvozlettel Jozsef

Antal Zsolt levelere:

> Nemere egyik konyveben (nem SCI-FI) olvastam Einstein egyik kisUrletUt,
> melyben nagyfrekvencias eros magneses terben a targyak eltunnek ill.

> berendezest kapcsolasi rajzat kozoltek, ami nem volt mas mint egy kb. 10
> cm. atmeroju,nagyon nagy menetszamu tekercs, ami meg volt hajtva egy 1.5 GHz
> koruli oszcillatorral termeszetesen megfelelo teljesitmenyerosites utan.

A hullamhossz kb. 20 cm vakumban, vezetok kozeleben picit kisebb, a tekercs atm
eroje nagyjabol fel lambda. Nem tudom, mit vartak itt a nagy menetszamtol, ha e
setleg azt, hogy ettol nagy magneses terero fog kialakulni, akkor csalodniuk ke
ll. A tekercs inkabb egy csokent fog dolgozni, ami bizonyos rezgezi modusokat l
ehetove tesz, masokat csillapit, es az effektus vegulis a betaplalt 1.5 GHz ene
rgia lesugarzasa lesz. Az, hogy a tekercs akar csak hasonloan viselkedjen, mint
 egyenarammal meghajtva, szoba se johet. 

> A cikk szerzoje szerint a tekercs belsejebe helyezett targyak vagy kirepulnek
 a > berendezesbol ( vedoruha kotelezo :) ), vagy athelyezodnek egy masik > dim
enzioba.

Attol tartok, a szerzo valosagerzeke maris attelepult egy masik dimenzioba... :
)
Jo eredmenyt remelnek viszont viz eltuntetesere, mivel a szokasos mikrosutok mu
kodesehez hasonloan forralassal tavozhat, ha eleg nagy a betaplalt energia.
 
> Sajnos a berendezest nem allt modomban megepiteni az emlitett tekercs
> kulonlegessege miatt

Kis veszteseg, kis banat.

Udvozlettel Voros Jozsef

Sziokak!

Par megjegyzes:

CO, CO2 : Mergezo mindketto de maskepp. A konyhaso is mergezo
ha megeszel 1 kilot belole. :)

A CO a verben levo vashoz kotodik es Fe(CO)5 vas pentakarbonilt
kepez ami kotes JOVAL erosebb mint a Fe-O kotes.
A CO2 a belelegzett levegobol szoritja ki az oxigent. Vegso
soron mindket gaz fulladasos halalt okoz. A CO2 mergezes
reverzibilis, tehat friss levegon az urge helyrejon. A CO
megkotodese a verben irreverzibilis.
--
Toth Andrasnak Hidrogen a Venuszon ugybe:
valoban keves a hidrogen a Venuszon, de mivel ez a legkonnyebb
gaz, allandoan a bolygot elhagyo koronat kepez es a felso
legkorben a koncentracioja JELENTOSEN megno. Joval tobb, mint
0.1 %. Es ugye algakat ide szandekoznank telepitni...
---
Gravitacios egyenlethez:
Nem tudom mit lovagolunk meg Newton egyenleten.. Az csak egy
modell, ami masrol szol mint a valosag. Sot, tomegvonzas nem
is letezik. Csak gorbult terido (vagy az se).
---
Gazmolekulak sebessege:
Teszolg irja:

>A helyes keplet:     v = SQRT(3kT/m), ahol m a molekula tomege.
>Kozepiskola 1. osztaly !

Mint emlitettem nem voltam biztos a kepletbe. Es regen voltam
kozepiskolas. De meg igy is kozelitoleg eltalaltam. Pedig semmi
konyvet nem utottem fel. Persze ha komolyan kellett volna
hasznalnom valoszinuleg utananezek es 100 % hogy megtalaltam volna.
Keruljuk a gunyos megjegyzeseket.
(hol vagytok moderatorok???)
Jozsi
---
Mas kerdes:
Ha egy repulo hangsebesseget atlepi, akkor a foldon egy
nagy durranast hallani (mikor kicsi voltam es az orosz repulok
akik a mezokovesdi repterrol szaltak fel felettunk koroztek
akkor sokszor volt ilyen). Ahogy emlekszem ez a durranas (lokes-
hullam torlodas).. halad a fold felszinen es mindig csak egy
helyen van jelen. Mi van akkor ha en a durranas pillanataban
ennek a nyomaba eredek? Mi lesz? Egy folyamatos hatalmas
ereju hangot fogok hallani? (vagy nem, mert megsuketulok) :)
--
Ren Hoek (The Ren and Stimpy Show)

A nagy erdeklodesre valo tekintettel hozzalattam, es kielemeztem az
almaimat. A kovetkezo eredmenyekre jutottam:

Almomban meg en sem haltam meg soha, de mar nagyon sokszor voltam
eletveszelyes helyzetben, illetve olyanban, amiben a valosagban meghaltam
volna. Almomban egyszeruen annyi tortent, hogy csodas modon mindig megusztam.

1 pelda: Ram lottek, vereztem is, de nem fajt, es eletben maradtam.

2. pelda: Zuhanni kezdtem egy magas epulet tetejerol, es zuhanas kozben
"megtanultam repulni".

Biztosan volt masfajta is, de ezek a leggyakoribbak.

Szoval mindebbol arra kovetkeztetek, hogy almaban azert nem hal meg az
ember, mert meg eleteben sem halt meg, ergo nem ismeri a halal elmenyet.
Tehat amikor az alomban sor kerulne a halalra, akkor az agy maskepp oldja
meg a dolgot. (Ha otletesebb hangulatban van, akkor peldaul a repulessel, ha
pedig kevesbe otletes, akkor egyszeruen ignoralja a halal okat.)

Szerintem ennyi az egesz.

Peter

Tegnap az uj gravitacios elmelet, meg Szadai Joska bravuros keplete, ma meg
ezek:

>Felado : Meszaros Laszlo (Budapestrol)
>
>A CO2 veszelyet fokozza, hogy mivel kemiailag eleg
>semleges, nehez kimutatni. 
>A legolcsobb infravoros spektrofotometrias
>elven mukodo CO2-detektor is fel milkonal kezdodik...

Na most akkor javaslok egy megnedvesitett lakmuszpapirt. Vagy ha ez nem eleg
jo, akkor egy ego gyertyat a padlora.

>Felado :  [Hungary]

>Nemere egyik konyveben (nem SCI-FI) olvastam Einstein egyik kisUrletUt,
>melyben nagyfrekvencias eros magneses terben a targyak eltunnek ill.
>feltetelezesek szerint egy masik dimenzioba kerulnek at. 

Nemerenek roppant gazdag a fantaziaja. Epp ezert szeretjuk :-)

>A cikk szerzoje szerint a tekercs belsejebe helyezett targyak vagy
>kirepulnek a berendezesbol ( vedoruha kotelezo :) ), vagy athelyezodnek
>egy masik dimenzioba.

Na most akkor megis, melyik? Csak nem akarod azt allitani, hogy nem tudtak
megallapitani?

>Hol lehetne bovebb info-t talalni Einstein es mas nagy koponyak
>kulonleges elmeleteirol?

Valoszinuleg nem a Nemere muvekben. Javaslom inkabb a fizika tankonyveket.

Mi lett veled, TUDOMANY ???

Peter

>Ez mind nagyon erdekes, de tobbseguket egy ovodas is tudja, a magyarazat
>meg (feluleti feszultseg) kozepiskolas tananyag. 

kulonben a homok tulajdonsagainak kimutatasa egyatalan nem oly egyszeru
mint azt gondolod, peldaul a homkkal toltott csoben letrejovo arkadok
kimutatasat egy nagyonis szellemes NMR (magrezonancia)  kiserlettel
valositottak meg. 

az igazan erdekes dolog epp abban van hogy bar mindenki tudja hogy pl a
homokvar kiszaradvan ledol, meg SENKI! eddig nem allitott fel egy modellt 
ennek kvantitativ leirasara, nem letezett modell amely megmondta volna
hogy ha netan kiontesz egy zsak cukrot a foldre a keletkezo halomnak
mekkora lesz a dolesszoge mondjuk a levego nedvessegtartalmanak
fuggvenyeben. A tudomanyban a hangsuly azon van hogy olyant csinalni amely
eddig meg nem volt, valamit alkotni.

mas, 

meggyozodesem hogy mikor valaki azt mondja hogy a relativitaselmelet
rossz, a kvantummechanika nem muxik vagy az evolucionizmus teves es
effelek, szoval meggyozodesem hogy az illeto egyszeruen NEM ERTETTE meg
mirol is van szo ezekben. Minel hevesebb a szemely annal tavolabb van a
megertestol. 

senki sem okosabb mint mindenki mas, ezt tartsuk eszbe,

udv ki a fazisterbe,

istvany.

>Felado : Horvath Pista    Penn State
>
>   Peter irta:
>> Minden legkornek van egy felso hatara. (Az exponencialis surusegeloszlas
>> csak kozelites).
>
>   Kozelitesnek kozelites, de csak annyiban, hogy a g-t allandonak
>veszed, ami nagyjabol igaz is. Szerintem eppen ezert a legkornek nincs
>felso hatara. Esetleg, ha elmondanad mi okbol van hatara? Megkoszonnem!
    
Kozelitesnek harom okbol is kozelites. Az elso ok valoban az, amit Te irsz,
hogy a g-t allandonak vesszuk. A masodik ok az, hogy a Fold gombolyu, tehat
az egymas feletti, ugyanolyan vastag legretegeknek egyre nagyobb a
terfogata. (Ez a teny megvaltoztatja a differencialegyenlet szerkezetet). A
harmadik - es talan a legfontosabb, hiszen a valodi legkorokben az elso ket
hatas jelentosege elhanyagolhato -, hogy nem allando a homerseklet.

Vegeztem nemi szamolast, es arra jutottam, hogy az elso ket ok miatt a
legkor nek meg valoban nem lesz felso hatara. (A nyomas nem exponencialisan
csokken, hanem p = exp(-kh)/r2 torveny szerint, aminek valoban nincs
zerushelye. Kar, mert erre tippelve gondoltam, hogy van felso hatar. :-))

A harmadik ok - a nem allando homerseklet - miatt viszont LEHET a legkornek
felso hatara. Azert emeltem ki a lehet szot, mert az eredmeny erosen fugg
attol, hogy milyen is a homersekleteloszlas.

A szamitasokat linearisan valtozo homersekletre (T = ah + b) elvegezve azt
kapjuk, hogy a nyomas akkor valhat zerussa, ha a fenti kepletben "a"
negativ. Ekkor a legkor felso hatara 

        h = -b/a 

magassagban van. Ebbol kiindulva nyilvan bonyolultabb fuggvenyek eseten is
lehet felso hatar.

A reszletes szamitast helykimeles miatt csak Pistanak kuldom meg, de ha
valakit erdekel, szoljon nyugodtan.

Tudom, hogy ez nem bizonyitek, de amig nem tudja senki megmondani a
homersekleteloszlast, addig senkinek sem lesz igaza. :-) En ismerek egy a
Fold legkorere vonatkozo empirikus gorbet, de az eleg razos, mert legalabb
harom helyen van szelsoerteke. Ez talan nem is baj, mert van egy olyan
erzesem, hogy eleg csupan a gorbe "utolso" szakaszat ismernunk, hogy
eldontsuk a kerdest. (Ehhez kene egy matematikus, aki jo tud kovetkeztetni
integralok veges vagy vegtelen voltara csupan a gorbe jellegebol)

>A tobbivel amit irsz 80%-ban egyetertek. Egyebkent a problemat
>Feynmann Mai Fizika-ja is targyalja. Nem nezne bele valaki?

Beleneztem, de Feynmann csak a legegyszerubb modellt targyalja (az
exponencialis eloszlast.)

Egyebkent a felso hatarnak amugy sincs jelentosege, hiszen onkenyesen is
megvalaszthatjuk (legyen peldaul ott, ahol a legkor molekulasurusege
egyenlove valik a Napendszerben lebego anyag molekulasurusegevel.)

A baj a homersekleteloszlassal van, mert epp a magas legkorben kellene
ismernunk a homersekletet, ha ki akarjuk szamolni az elszoko molekulak
mennyiseget. A magaslegkort pedig melegiti egyreszr a Nap, masreszt az
alacsonyabb retegeken keresztul a bolygo. A bolygo homersekletet viszont nem
csak az hatarozza meg, hogy a levego mennyi energiat szur ki a napfenybol,
hanem az is, hogy mennyit ver ra vissza, ez pedig mar a gazok anyagi
minosegetol is fugg (uveghaz hatas).

Egy szoval k..va bonyolult problema :-)

Azert meg bizom benne, hogy valaki tud adni egy hasznalhato, ugyanakkor
egyszeru modellt.

Peter

Kedves Vaskalap!

Az a helyzet ezzel  a  lebego  brekusszal,  hogy  a  minap (talan a mult
vasarnap, de ez nem biztos)  a  magyar  TV  valami  tudomanyos-technikai
ismeretterjeszto musoraban  (a  cimet  nem  tudom,  de  a  Delta  utoda)
mutogattak  ez  a  jelenseget.   Ami  latszott:   a brekkencs egy csoben
vidaman evickelt es forgolodott  a  "levegoben".  Vagyis ugy kapalodzott
szerencsetlen,  hogy  nem  ert  hozza  semmihez.   Igy  ranezesre   arra
gondoltam  eloszor, hogy nagy sebessegu legaramlattal lebegtetik.  A cso
atmeroje ugyanis nem  volt  sokkal  nagyobb,  mint  a  brekkencs, de jol
latszott, hogy sehol sem er hozza.  Es az is  latszott,  hogy  a  brekin
semmi  segedeszkoz (tekercs, vagy ilyesmi) nincs.  Aztan jott az interju
az elkovetokkel, akik elmondtak,  hogy  magneses terrel operalnak es meg
ok se tudjak, mire jo ez az egesz, de hatha.  Kozben  a  brekkencset  is
mutattak,  amint  egy  meropohar aljan mocorog.  Ekkor latszott, hogy ez
egy igen kicsi brekusz.  Ugy  2-3  cm  hosszu lehetett az egesz.  Maga a
filmecske meg kb 3 perc.

Erdekes lehet meg, hogy a  breki  "hosztengelye"  kb  egybeesett  a  cso
tengelyevel, es az allatka ekorul forgolodott, keresztiranyban nem.

Nos ennyi.  Hogy jol atvertek-e parmillio tv nezot egy filmtrukkel, vagy
sem, azt nem tudom eldonteni, nem vagyok fizikus es eszkozeim  sincsenek
a  dolog  megvizsgalasara,  de  szerintem  a tv-seket meg lehet ezugyben
kerdezni. Marmint az eredeti forrasrol.

Meg annyit:  anno a Delta-t nagyon szerettem nezni, elegge elkeseritett,
mikor megszunt.  Ami most van helyette, meg nem igazan ismerem, csak 1-2
alkalommal lattam, akkor is veletlenul.   Mostanaban nem igazan van idom
a TV-hez.
--
                                                SaGa

Zoltan irasara valszolok:

>Namost azert ez nem egeszen igy van. A kvarc felirasa LRC tagokkal
>*egy model* ami addig igaz, amig a kvarc magaban van. 

ez a model akkor is igaz ha a kvarc egy rezgokor resze, mivel az
induktivitasa es kapacitasa resze lesz a rezgokornek. A kristaly elleallasa
elhanyagolhato mivel eleg nagy.


>Egy LC rezgokor
>az elektromos es a magneses energia ide-oda alakulasa alapjan mukszik.
>A kvarc ezzel szemben a kristaly mechanikus rezgesbehozasaval
>buveszkedik, es a termeszetes frekvenciatol csak igen kis mertekben
>teritheto el.

A kvarc azon az elven mukodik, hogy a kvarc piezoelektromos tulajdonsagu
anyag. Ha egy kondenzator lemezei koze tesszuk akkor ha no a feszultseg
valtozik a kristaly alakja, ezaltal a kondi is valtozik kapacitasa ami
visszahat a rezgokorre. Hogy mennyire stabil (es milyen frekin mukodik) azt
az donti el milyen metszesi technologiaval keszul.  

> Ez az igen kis mertek termeszetesen lehet tobb MHz,
>megfeleloen sok szaz megas kvarccal.

Az az igazsag max 40..50 MHz koruli kvarcokat lehet gyartani. Viszont a
kvarcnak tulajdonsaga(mint alkatresz), hogy tobb frekin is rezgeskepes.
Ezek az al- es felharmonikusok, melyek paratlan szamu tobbszorosei a
nevleges frekvencianak. Itt is rezgesbe hozhato csak kissebb a jel erossege
es a keltett jel torz. Igy a kvarchoz kapcsolodo rezgokor  valtoztatasaval
akar 10..50 MHz elhangolast is el lehet erni.


>Hogy ez jo-e masra, mint karorara, azt nem tudom biztosan, karoraban
>en biztos elviselnem azt a 2 masodpercet egy evben.
>Azert eleg jol elvan a radiokban, tevekben, szamitogepekben,
>tavadatfeldolgozo rendszerekben, raketakban es miegymasban is.

A tv-ben es radioban is jo, de mar a jobb szamitogepekben is olyan
'dobozos' kvarc oszcillator van aminek az uzemi homerseklete 50 C. Mivel az
50 C mindig magasabb mint a kornyezet homerseklete ezert konnyu fentartani
es a kvarc allando homersekleten mukodik tehat stabil. Ezeket hasznaljak
meg a jobb frekvencia-, periodusido merokben, oszciloszkopokban, stb.

Ha valaki igazan pontos orat akar vegyen egy DFC orat, ez valojaban egy
77kHz-s radio vevo ami egy nemet atomora jeleit veszi. Akkor sincs gond ha 
kikerul a hataskorzetbol, egy kvarc mukodteti amig ismet tud venni, ekkor
pontositja magat mivel a jel tartamazza a pontos idot (is).

Csaba

Mondja el valaki miert mukodik a laser giroscope. Informacioim szerint egy
prizmaba lezer fenyt iranyitanak ami tobbszorosen visszaverodik es a
belepesi sikon lep ki. Ha elfordulas van akkor a kilepo feny fazisa
valtozik, ebbol lehet (nagyon pontosan) megallapitani az elmozdulas
szogetes iranyat.

De mitol valtozik meg a kilepo feny fazisa?

Csaba

En is olvastam azt a RadioTechnikat. Csak az volt vele a gond, hogy aprilis
1. kiadas.
(Egyebkent a cik szerzoje a kovetkezo szamban jelzi is)

Csaba

1-2 honapja tettem fel kerdest a Tudomanyban a nagy tererossegu magneses
terekkel kapcsolatban. Tobb valasz is kaptam de a legtobb hasznalhato
informaciot Kapas Peter adta, amit ez uton is megkoszonok.
Bizonyos Neolidyum-Samarium magnesekkel tartosan lehet 25 T gerjesztest
letrehozni. Az Altavista jopar gyarto ceg lapjat is megtalalja.

Csaba