Szilvanak: azt hiszem, ez egy akkaor nepszeru
burgundiai dal volt. A Huelgas Ensemble-nek van egy 
CDje, amin vafy hat mise van ezzel a dallal.

Kar, hogy nem tudok most tobbet irni...
nagyon erdekesse valt  a KULTURA, tartsatok eletben !!

Feri
.
Requiemekrol majd nov. 12 utan...:-))

Udv.!
Komolyzeneben jaratosak, aki latta a twistert arulja mar el nekem, mi volt 
az a komolyzenei mu, ami "elhangzott" az 1ik autoban, amikor uzobe vetttek 
a forgoszelet?

Mas.:Ajulas
Lehet en nem vagyok eleg muveszies lelkivilagu, de eleg tre film szerintem.
Fekete-feher (gondolom ezzel akarta korhuve tenni a rendezo), es 2 30-as evek
beli chicagoi kozeppolgar csalad elkenyeztetett fiacskajarol szol, akik 
azt hiszik, sik hulye a tarsadalom es "majd ok az orranal fogva vezetik".
Ez eleinte ilyen gyerekes dolgokban merul ki, mint "betortunk 1 kirakat-
ablakot", " elloptunk 1 irogepet 1 irodahazbol". Szoval gyermeteg hulyesegek,
aztan ezen felbatorodva kitalaljak, hogy 1ikojuk occset elraboljak 
valtsagdijert. A rablas ok, de mivel eleg botek, es nem birjak elhalgattatni 
a kiskolykot igy "kicsit" fejbeverik 1 vasruddal. Gyerek meghal, hullat 
elrejtik, de persze napok alatt lebuknak. Totalis panik, az 1mas ellen vallas
teljes skalaja. Majd borton, ahol 1ikojuket kinyirjak, a masik 30 ev
mulva szabadul. Felreertesek elkerulese vegett: Lehet, hogy igy erdekes
es porgo a story, de a filmen nem az volt. A rendezo eloszeretettel
hangsulyozta, hogy a 2 fiu homosex, ill., hogy 1ikojuk zsido, akit ez zavar
es anyja halala utan, gyorsan ki is jelenti, hogy "o mar nem is zsido"
Szoval SZERINTEM ne nezzetek meg.

Szerencsere megneztuk a trainspottingot is, ami viszont szeduletesen jo, 
tudom ajanlani mindenkinek. Foleg azok a halalos skot kiejtesu dumak, 
amiket meg angolul feliratoztak is, kulonben otthol se ertenek!:)
                        Na, elsooortem: Bigyo
_- Ola'h Ja'nos /////(|)/\(|)\\\\\ A magame't mondom, a magame'n irom!!! _ -_
| E-Mail:		Valahonnam + posta'zni kell.         |
|        	URL.:http://www.dfmk.hu/~bigi        |
 -_-_-  Phone: "Under construction" \\\\(|)\/(|)///////-_-_-

Hi!

Lala cikkere reagalva TD temaban en eppen a Rubycon es Phaedra
korszakot meltattam (ezek 74 es 75-bol valoak). Elismerem, hogy
ezeket manapsag alakalmazott zenekent lehet hasznalni, peldaul
szinhazban. A lenyeg azonban az a tendencia, amelyet ok kepviseltek es
amivel az elektronikus zene uttoroive valtak (persze mas eloadok
tarsasagaban). Azt probaltam ecsetelni, hogy sajnos ok is az eszkoz
rabjaiva valtak, magyaran az ugrasszeruen javulo technikai
lehetosegekbe (amik az elektronikus zeneleshez nelkulozhetetlenek)
belelustultak es mar nem az ujito szandek munkal bennuk. Tenyleg
nagyon sok TD anyag letezik. Baromi sok tag megfordult a zekekarban
(legkozelebbre megprobalom osszeszamolni), de mara mar csak
Edgar Froese van a fiaval, ok jelentik a TD-et.
Lalanak nehany ajanlat, amit ne mulassz el!
Az 1976-os Stratosfear az a lemez, ami szerintem neked is tetszeni
fog, mert pont azon a hataron van, ami a regi esujabb korszakot
jellemzi. A masik kedvencem a 78-as Force Majeure. Ebben egy olyan
resz is van, ami teljesen barokk ellenpont szerkezetunek hat.

Udv: V. Zoli

Ui: A Hirhatter nem kulpolitikai, hanem belpolitikai musor volt

 [Hungary]: 
>  Nagy orommel latom, hogy sokan szeretitek a listan a Dead Can Dance-t.
Azt hiszem, ez tulzas, mivel eddig rajtam kivul meg nem sokan probaltak
nepszerusiteni oket... :) ill. :(
Pedig, bizony megerdemelnek... Kivancsi lennek, vajon Gyorgy Ur hogyan ertekeln
e
a DCD zenejet, mindenesetre remelem, enyhulne a megitelese egy picit a "konnyu-
vel" kapcsolatban... :)

>  Ha valamelyikotok tudna adni egy teljes DCD diszkografiat,

DCD = Lisa Gerrard + Brendan Perry

1982 Dead Can Dance                  - ez eleg vacak, csak tapogatozas...
1985 Spleen and Ideal                - ez mar valami... :)
1987 Within the Realm of a Dying Sun - ez...
1988 Serpent's Egg                   - es ez szamomra a legszebb... :)
1990 Aion                            - szinten szep, picit kozepkori hangvetelu
1991 A Passage in Time               - valogatas
   bonus: Bird, Spirit cimu zaroszamok.
   
1993 Into the Labyrinth              - hangulatvaltas a nepzene fele...
1994 Toward The Within               - Live
1994 Toward The Within               - Live Video
1996 SpiritChaser

Projectek:
1980 Various Artists:              AK79
1984 This Mortal Coil:             It'll End in Tears
1986 This Mortal Coil:             Filigree and Shadow
1987 Various Artists:              Lonely is An Eyesore
1992 Hector Zazou:                 Sahara Blue
1993 Elijah's Mantle - Mark Ellis: Angels of Perversity
1993 Soundtrack:                   Baraka
1995 Lisa Gerrard:                 Mirror Pool


> esetleg Dead Can Dance HomePage lelohelye(ke)t, annak nagyon orulnek.

http://www.nets.com/dcd/

- y -;)

Post Scriptum:
A mellekvaganyok kozul Lisa Gerrard, es a This Mortal Coil lemezeit ajanlom,
ha a DCD mar izlik... :)

A XVIII.sz. vegeig mindenkeppen - utana is egy darabig, de a
XX.sz.-ban mar egyre kevesbe - a zene fejlodese meg szerves volt.
Mit ertek ezalatt ? Az eloado es szerzo nem valt szet. A zene
resze volt az altalanos muveltsegnek. Az emberek raadasul mindig
(egesz pontosan 1829-ig, mignem Mendelsson bemutatta Bach Mate-
passiojat) kortars zenet - azaz sajat koruk zenejet - hallgattak.
Ehhez jott meg a kultura also es folso szintjei kozti folytonos
kapcsolat, amirol szinten szoltam mar. Ezek biztositottak a
"zenetanulas" (azaz zenet szerezni es eloadni tanulas), azaz a
Zene folytonossagat, az egyes formak, mufajok csiszolodasat,
a remekmuvek megszuletesenek a lehetoseget. Igy Monteverdi,
Bach, Mozart, vagy akar Liszt es Bartok muveszeteben a _teljes
zenetortenet_ jelen van, megha rendkivul kozvetve is. Talan
EZERT erezzuk - Varga Gyorggyel es Yoghurttal egyutt - azt a
megrendulest, hogy "igen; ez a zene valahol mindig is jelen
volt a vilagban, a szerzo csak megmutatta nekunk", vagy azt,
hogy "igen; ezt en is meg tudtam volna igy - es pontosan igy ! -
irni !". Ehhez persze kell meg a komponista zsenije is.* A "The
Bridge Between" c. irasomban is emlitett, a polgarosodassal
es a kapitalizmussal kialakulo folyamatok szazadunkban elmelyultek
es uj elemekkel egeszultek ki. Ez a zeneben a hangrogzites es
-tovabbitas forradalmasulasat majd az elektronikus zene
megjeleneset hozta. Es megjelent a zenebol, a muveszetekbol
hasznot huzo, de az ertekekre mar csoppet sem fogekony bizniszmen,
aki lenyegesen kulonbozik a regi korok mecenasatol. Ehhez jott meg
a regi zenek felfedezese es kozkinccse valasa. Mit eredmenyezett ez a
zenei stilusokban, mufajokban ? _Eloszor is_: a stilusok rendkivul
gyorsan valtoznak. Valtoznak ontorvenyuen, mert a muvek hamarabb
lesznek ismertek es a hatasok gyorsabban terjednek; es valtozniuk
KELL, mert a fogyasztokat mindig uj dolgokkal kell tomni, hogy
jojjon a bevetel - a ket dolog persze szoros kolcsonhatasban all.
(Figyelem ! Ugyanez
reszben ervenyes a kortars (komoly)zenere is.) [De eredmenyez ez
egyfajta hullammozgast is. Mert ugye a heavy-metal sem egy uj talalmany
(mikor is jatszotta a Black Sabbath a Paranoidot ?), meg az After
Crying is a 25 ev elotti Crimsonra epit (de milyen jol !). Sot, nem
csak a konnyuzeneben van igy: az elvont szerialimusra valo
ellenreakciokent jelentek meg a minimalistak - S. Reich, Ph. Glass
- es a ketto ellenhatasakent az "uj egyszeruek", a "szent
minimalistak" - A. Pa:rt, H. Gorecki - is.] (Igen, voltak a
komolyzeneben is forradalmak. De azok le tudtak csendesedni, ki
tudtak forrni magukat.) _Masodszor_: a teljes zenetortenet ott
sorakozik a polcunkon. Megtehetjuk, hogy uj zenemuvet irva abbol
meritsunk; akar csak ugy, hogy a kor jellemzo stilusjegyeit,
dallam- es harmoniafordulatait, hangszereleset _tudatosan_
alkalmazzuk; vagy akar ugy is, hogy digitalis mintavetelezes
segitsegevel bizonyos reszleteket kozvetlenul veszunk at. 
(Most pedig tessek a fenti gondolatmenetbe az "ido" helyere a "ter"
szot helyettesiteni...)
Mozart joggal erezhette (volna ?) ugy, hogy o egy piramis csucsan
ul, amelynek epitokovei a zenetortenet korabbi Mozartjai. Mig a
mai zeneszerzo ott alldogall a piramisok kozott, osszelapatol
innen egy kovet, onnan egy masmilyet, aztan probal epiteni egy
ujat maganak: aztan vagy sikerul (vegulis, miert ne sikerulhetne
?), vagy nem.

****

Vegul hadd emlitsem meg egy rendkivul emlekezetes es
tanulsagos zenei elmenyemet azoknak, akiknek Bartok "tul komoly...
de azert persze nagy zeneszerzo". Nehany eve egy kozeleti klub 
evadzaro rendezvenyenek egyik musorszama ket tehetseges, fiatal
erdelyi (akkor ez meg esemeny volt...) hegedus fellepese volt.
Bartok 44 hegeduduojat adtak elo. A kozonseg eleg vegyes volt,
es nem kifejezetten Bartokot hallgatni jottek el, hanem csevegni,
enni-inni. Es megis: az eloadok a kb. 30 fos hallgatosagnak
ugy zeneltek, mintha az egesz vilag oket hallgatta volna (azaz:
nem "hakninak" fogtak fol a fellepest). A hatas megdobbento volt.
A hosszu es "elvont" muvet a hallgatosag feszult figyelemmel,
pisszenes nelkul hallgatta vegig es a vegen nagy tapssal es elismero
szavakkal jutalmazta. Es ami a legfontosabb: volt valami a levegoben.
Arra az idore a kozonseg: kozosseg lett. Meggyozodesem: a zene egyik
fo feladata ez. Es a 44 hegeduduo otthon, a HiFi-n karosszekbol
hallgatva, de talan meg a Zeneakademian oltony-nyakkendoben se
tudta volna ezt a fontos szerepet betolteni.

Koszonom a turelmet.

Feri 

*A temaban, de egyebkent is rendkivul forron ajanlom Szabados
 Gyorgy-Vaczi Tamas: "A zene kettos termeszetu fenye" c. konyvet,
 JAK fuzetek, 1980 ? korul.

 [Hungary]: 
> Jo volt latni a Tangerine Dream megjeleneset a Kulturaban. Az Exit c. lemezen
> meg az egykori Hirhatter focim zenejekent felhasznalt zene is rajta
> van. Javaslom, beszelgessunk kicsit a TD-rol!
> Regen nagy kedvenceim voltak, az o hatasukra kezdtem el
> szintetizatorokkal foglalkozni. Kiabrandultsagom viszont a 80-as evek
> kozepetol jellemzo, az elozoekhez kepest otlettelen zenelesre
> vezetheto vissza.
Uhumm... igy igaz...
A korai idokben, amennyire en belefulelhettem nehany lemezbe meg igen
kiserleti, kevesbe andalito zenet keszitettek.
Van valaki talan, aki tudna ajanlani ezek kozul figyelemre melto zenet?...

   The Pink Years (1970-1974)
   1970 Electronic Meditation
   1971 Alpha Centauri
   1972 Zeit
   1973 Atem
   1973 Green Desert
        
Majd elerkezett az az idoszak, amelyben rendkivul ertekes muvekkel
gazdagitottak a vilagot. Nekem ezek a zenek tetszettek a leginkabb toluk,
es szerintem ez volt a TD igazi aranykora, amikor pl. a Kraftwerk-kel,
Can-nel karoltve egy uj, addig teljesen ismeretlen osvenyt tapostak ki a
zenemuveszet vilagaban. A tobbi (vissza)fejlodesi, vagy tevelygesi szakaszukban
(valoszinuleg a tagcserek okozta (pl. Baumann, Schmoelling) hianya miatt mar
nemigen voltak kepesek onmagukhoz melto muvel meglepniuk a vilagot.

Aki szeretne megismerkedni a TD legjobbjaival, annak e korszak (valamennyi)
gyumolcseit ajanlanam, kulonosen a koncertfelveteleket:
        
   The Virgin Years (1974-1984)
   	Edgar Froese - Christoph Franke - Peter Baumann
   1974 Phaedra
   1975 Rubycon
   1976 Ricochet - Live
   1977 Stratosfear
   1977 Encore - Live
   1977 Sorcerer- Soundtrack
   1978 Cyclone
   1979 Force Majeure
   	Edgar Froese - Christoph Franke - Johannes Schmoelling
   1980 Tangram
   1980 Pergamon vs. Quichotte - Live East Berlin
   1981 Exit
   1981 Thief - Soundtrack
   1982 White Eagle
   1982 Logos - Live at the Dominion
   1983 Hyperborea
   1983 Wavelength - Soundtrack
   1983 Risky Business - Soundtrack
   1984 Poland - Live The Warsaw Concert
       
Es ezutan atvaltottak picivel soft-osabb, szintetikusabb, unalmasabb,
slagerizu zenere... :(
A "Le Parc" mar valami teljesen mar vilag, erdektelen...
Mintha csak kenyszeruen kierolkodott, hig toltelek lenne... bar igaz,
ha jol tudom, popularissa es ismertebbe ennek ellenere (vagy eppen ezert?)
eppen ezekkel valtak:
       
   The Blue Years (1985-1986)
   1985 Le Parc 
   1985 Heartbreakers - Soundtrack
   1986 Legend - Soundtrack (vocal: Jon Anderson, Brian Ferry)
   1986 Underwater Sunlight
   1986 Pergamon - Live at the >>Palast der Republik GDR<<
   1986 The Park Is Mine - Soundtrack
       
   The Melrose Years (1987-1991)
   1987 Tyger
   1987 Shy People - Soundtrack
   1987 Near Dark - Soundtrack
   1987 Three O'Clock High - Soundtrack
   1988 Live Miles - Live
   1988 Optical Race
   1989 Lily on the Beach
   1989 Miracle Mile - Soundtrack
   1990 Melrose
   1991 Dead Solid Perfect - Soundtrack
   
   The Seattle Years (1991-1995)
   1991 The Man Inside - Soundtrack
   1991 Canyon Dreams - Soundtrack
   1992 Rockoon
   1992 Deadly Care - Soundtrack
   1992 Dream Music, The Movie Music of Tangerine Dream - Soundtrack
   1992 Quinoa
   1993 220 Volt - Live
   1994 Turn of the Tides
   1995 Tyranny of Beauty
   1995 The Dream Mixes (international/UK edition)

Elnezest a bo lere eresztett diszkografiaert,
csupan az erdeklodok es a teljesseg kedveert pazaroltam vele a helyet...

Bovebb info:
   ftp://archive.uwp.edu/music/t/tangerine.dream/
   http://www.netstore.de/tadream/

Nagyon irigylem azokat, akik a '70-es-'80-as evekben eloben lathattak a TD-t...

- y -;)

Andras > irja (KULTURA #114):

>Mintha elsikkadt volna Horvath Imre alairasba buvo rejtvenye:
> d    m    s   f mrdrd  ddr  rrm.......      <-- honnan van?
> 
> WWW.bdtf.hu/vas/club.html
>
Gyonyoru, fenyes sargarez hangszereket latok! Jol latom, hogy az V.
szimfonia 4. tetelenek inditasa?

 ..drm/fmfs/lslt/d   /...

Ugyanitt, Imre >:

>Ha tehetitek, hallgassatok meg, ertuk felajanlva, veluk a
>zene hangjain keresztul beszelgetve pl. Brahms: Nemet Requiemjet.
>Ha ez hosszunak tunik, akkor akar csak annak 1 - 2. tetelet.
>Bizonyara sokan nem hallottatok meg dobot ugy szolni, mint az a 2.
>tetelben szol.
>
>Szep elmeny lehet mindannyiunk szamara barmely mas Requiem
>meghallgatasa is. Csak a napokban eppen ezt hallgattam, s annyira
>hatott ram, hogy a temetok gyertyafenye elott, vagy utan biztosan
>lelkunket formalo elmenyt hozhat ez a zene masok szamara is.
>

Imre! Ha Budapesten vagy, gyere fol penteken (nov. 1-jen) este hatkor a
budavari Matyas-templomba! Musoron Vavrinecz Mor Requiem-je. Affele
edes-bus,  klasszikus-romantikus darab valahonnan a mult szazad vegerol
(Vavrinecz Mo'r a templom karnagya volt ebben az idoben. Unokaja meg el,
szinten zenesz: Gizella kiralynerol szolo oratoriumat nehany hete mutattak
be). A Diaes Irae tetel inditasakor szinte azt hiheted: Mozart Requiemje
szolal meg (csak c-mollban d-moll helyett), aztan kesobb elokerulnek a
Brahms-mu "fekete posztoval bevont" dobjai: tompa utesek lassu 4/4-ben,
folotte a korus deklamal: "quando coeli movendi sunt et terra, iudicare
seculum per ignem" (bocs, emlekezetbol ideztem, hibazas joga fenntartva...).
De igazad van, ma este otthon Brahms: Nemet Requiem.

Egyebkent szeretettel koszontom a KULTURA olvasoit es levelezoit elso
jelentkezesem alkalmabol. Sajnalom, hogy csak most akadtam ra erre a
nagyszeru listara.

Jalsovszky Gyorgy (Budapest)

Nem is gondoltam, hogy a ket filmrol irt velemenyem kapcsan ennyi kulonbozo
reakcio fog megjelenni itt a KULTURA-ban. 

Szokoly Gyula irja:

>  Too die for: nekem tetszett, de valoszinuleg ehhez sok amerikai TV-t
>kell nezni. Nem azert, hogy leepuljon az ember (azaz tul sokat nem szabad),
>hanem azert, hogy tudja mirol szol.
Valoszinuleg igazad van. En meg nem neztem eleg amerikai TV-t.

Leirer Laszlo irja:

>Gyetvai (?) Aniko kivalo film ismertetojehez csak annyit tennek hozza, hogy
Igen, kerdojel nelkul. Egyebkent koszi a hozzafuzest, kulonosen a zenejerol.
>nem tudom feliratos-e vagy szinkronizalt, en az eredetiben lattam.
En is eredetiben lattam - felirattal.

Eddig a szimpatikusabb hozzaszolok, es most jon a kemeny dio: (KT)

 irja:

>Eppen kikapott a Fradi, gondoltam, vigasztalodom kicsinyseg a Kultura 
Sajnalom, hogy kikapott a Fradi, de azert nem kellet volna ram zuditani az
osszes emiatt felgyulemlett indulatodat!

>Kedves Aniko! A film fo funkcioja szerinted a tortenetmondas? Akkor =
>viszont megiscsak a Badogvaros a csucs, Hollywood ebben aligha verheto.
Nem hinnem, hogy ebben igazad lenne. Kulonben is kar kiforgatni a szavaimat,
remelem a tobbseg erthetobben fogta fel. Ugyanis ezt nem idezted, de ott van:
>es amik esetleg el is gondolkoztatjak az embert.

>??? Foleg azt kovetoen ???, hogy elotte dicsersz egy banalis baromsagot =
>- halalos itelet-dilemma - erolteto muvet, es lehuzol egy csucsnak =
>aligha nevezheto, az egyen es a media kapcsolatat azonban turhetoen =
>taglalo alkotast.

Latod, neked mas a velemenyed, en elfogadom, de ezt mas hangnemben is lehet
kozolni.

Arrol pedig, hogy mennyire masak a velemenyek (es az emberek), csak annyit,
hogy mindket film a Cinemaban 80%-ot kapott (persze mas kategoriaban), SZGY
szerint mindketto jo, szerinted a DMW rossz es a TDF jo, szerintem meg pont
forditva.

Orulok, hogy ennyi reakcio erkezett, mert ez is bizonyitja, hogy izlesek es
pofonok kulonbozoek. Persze minden velemeny szubjektiv, meg KT-e is. Azert
azonban nem ertek egyet azzal, hogy nem tiszteli masok velemenyet - csak a
sajatjat fogadja el mervadonak -. Hiszen neki is van velemenye, csak kicsit
agressziven fogalmazza meg. Azert, mert eltero az izlesunk meg nem kell
lehulyezni a masikat. Kepzeld csak el, mi lenne akkor, ha minden ember
ugyanazt szeretne a vilagon, mindenkinek ugyanaz lenne a velemenye. Igencsak
unalmas lenne a vilag!!!

> -------------------------------------------------------------------------
Vegul meg egy kis csipkelodes:
>Mindenki maga dont arrol, hogy a nyilvanossag ele all nezeteivel.>
>KT
Ez igy van. Hogy is hivnak? a nyilvanossag elott?

> --------------------------------------------------------------------------

Ajanlom figyelmetekbe a mai (Okt.30) Nepszabadsag egyik cikket (a Kultura
rovatban, 14.old.): 
"A film lenyege a sztori - Jack Valenti Budapesten" (J.V. az Amerikai
Mozgokep Szovetseg Elnoke)
Nem mindenben ertek vele egyet, de KT-nek legalabb nem kell a kovetkezo
Fradi meccsig varnia, felhuzhatja magat ezen is...

Tovabbi jo mozizast mindenkinek,

Gyetvai Aniko

Kedves Dezso!

En sosem mondtam,hogy Tom Cruise rossz szinesz.Aki igy gondolja az nem latta
a Szuletett Julius 14.-en c. filmet.Ott tenyleg nagyot alakitott.Meg is
kapta erte az Arany Globuszt.Cruise baja az,hogy nem probal a sajat klise
tengerebol
kitorni.Jatsza a sikeres amcsi szepfiut szerepet.Es odaat ezt
szeretik:nagyon sok kasszasiker fuzodik a nevehez.Hollywoodban meg a
legidiotabb sztarok is megprobalnak kitorni sajat "csapdajukbol".Meg Jim
Carrey is(kovetkezo filmje egy drama lesz,a rendezo:Peter Weir).
Ami Hoffmant illeti:en ugy erzem sajat fuggetlen velemenyt tudok alkotni egy
szineszrol vagy egy filmrol es nem dolok be a divatnak.De neha tenyleg
megfigyelheto az a jelenseg amirol irsz(marmint a divat).

Balazs