Szervusztok,

Nem sokkal a bosi eromu felvizcsatornajanak feltoltese elott unokatestverem,
aki akkor eppen Dunaszerdahelyen dolgozott, elvitt megmutatni a toltest es a
tarozot. Felemelo latvany volt, csinaltunk par fenykepet is. Akkor meg csak
pocsolyakban allt a viz a meder aljan, es a csatorna altal elzart falvakba a
most kozlekedo komp utvonala alatt, a feneken vezetett keresztbe egy ut. De
nem ez a lenyeg.

A meder ki volt aszfaltozva. Nem ugy, ahogy az autopalyakat, annal sokkal 
rosszabb minosegu, alig elhengerelt bevonat volt, de aszfalt. Az aszfalto-
zasra ketsegkivul szukseg is volt. A toltesek kozott 1? (talan 18) meter
magasan folyik a viz, es maga a toltes nem sokkal combosabb, mint amit ar-
vizek ellen epitenek. Az aszfaltozas nelkul a viz igen hamar elaztatna es
elsodorna a toltest (gondoljatok a Korosok par hete szetaztatott gatjaira).

A talajvizszint varhato csokkenesetol epp azert tartottak, mert a korabban
nem vizzaro mederben kanyargo Duna egy vizzaro feneku csatornaba kenyszerult.
Ha a WWF nevevel jelzett tanulmany igazat ir, lehetseges, hogy valami hezag
van a csatorna fenekenek es a toltesnek a vizzarasa korul. Ez az elovilag
egy resze szamara akar hasznosnak is tunhet, de a toltes toveben allo fal-
vak lakoinak nem eppen eletbiztositas.

En persze csak spekulalok. Udv: Laci

Attention: Ecologists

     The Ecological Society of America wishes to announce a
program for granting memberships to ecologists in need in
developing countries.  Three year memberships including journal
subscriptions are available on a competitive basis depending on
qualifications and available funds .  Application forms may be
obtained by writing to:
                        Dr. Brian Keller
                 Ecological Society of America
                           Suite 400
                  2010 Massachusetts Avenue NW
                   Washington, D.C 20036-1023

                        FAX 202 833-8775

                      E-mail 

*****************************************************************

*****************************************************************
                       Attention: Libraries
     The Ecological Society of America wishes to announce a
program for granting subscriptions to libraries in developing
countries.  Three year memberships including journal
subscriptions to "Ecology", "Ecological Monographs", and/or
"Ecological Applications" including back issues are available on
a competitive basis depending on qualifications and available
funds .  Application forms may be obtained by writing to:

                        Dr. Brian Keller
                 Ecological Society of America
                           Suite 400
                  2010 Massachusetts Avenue NW
                   Washington, D.C 20036-1023

                        FAX 202 833-8775

                      E-mail 

*****************************************************************

Az eheti Meadows-rovat itt is igen aktualis problemat bolcolgat.  Mit 
szabad privatizalni, es mit kellene koz-kezen hagyni?  Ha van 
velemenyetek a kerdessel kapcsolatban (Donella termeszetesen a 
szelsosegesen zold allaspontot kepviseli ezugyben is), erdekelne.
> -----------------------------------------------------------------------
The Global Citizen			  	        
January 4, 1996

WHAT SHOULD BE PRIVATIZED AND WHAT SHOULD NOT?

The other day I saw a cartoon in which a puzzled housewife, ready to plug in
her vacuum cleaner, is confronted with a dozen plugs on the wall.  Each has a
company logo --  "Captain Jolt,"  "Flower Power," "Zapco," "Super Dude
Electric."  Behind the woman an ad blats from the TV.  "Hi! Crazy Pete here
with a friendly plug for Pete's Power.  Lowest price per kilowatt hour!  We
shock the competition!"

Utility executives assure me that when the great wave of deregulation hits the
electricity industry, there will still be only one plug on the wall.  There
will surely be ads, though.  As if phone company ads weren't enough! 

Am I the only one to view with skepticism this rush to loose the miraculous
forces of competition?

Is there anyone else out there who has better things to do than shop for a
doctor, a phone service, electricity?

Have I missed the burst of lower cost and better service that was to come from
deregulating airlines and banks?

What I have noticed as the "free market" takes over the world is more noisy
advertising (for which we pay through the price of the product or service), a
cheapening of quality, a charge for services that used to be free (such as
directory assistance and actual, live bank tellers), millions of layoffs, more
investment in the image of the company and less in its long-term performance,
profit-sharing redirected from workers to executives and stockholders, and
(since the government has virtually stopped administering the anti-trust laws)
big firms swallowing small ones, conglomerating the economy into a few huge,
distant providers, whose oligopolies effectively end the market system.

The cheery economists on TV tell us to rejoice in these trends.  The stock
market soars.  But I'm sorry, I don't think this is a better world.

When newspapers eat each other up so there's only one in a city, and then they
merge so there are only a few newspaper owners in the world (one of them the
cynical Rupert Murdoch), then our information comes through the filter of those
few owners.  It gets worse when newspapers, television, radio, movies are
controlled by three or four companies, all of whom have more interest in money
than in decent, honest, or intelligent programming, much less the democratic
expression of all points of view.

Information should not be privatized.  It should be accessible to all.  The
means of distributing it should be in many hands -- profit, nonprofit,
community, government.

When hospitals swallow each other up and are responsible to bankers rather than
patients, then we get untrained temps doling out medicines, mothers with new
babies kicked out after 24 hours, overscheduled doctors turned into zombies, a
third of the population unable to afford health care, and  patients attended
not by doctors, but by what my local hospital calls "physician extenders" (a
term that for some reason makes the nurses double up with laughter).

Life-and-death services should not be privatized.

As business moves into schools, we get ads in the classroom, McDonalds lunches,
computer programs instead of teachers.  

Schools should not be privatized.  Kids should not be profit centers. 
Education should be run by families, communities, nonprofits, not companies.

Anything that requires long-term stewardship, such as land and resources,
shouldn't be subject to short-term profit calculations or debt squeezes.

Anything that requires care and understanding, such as day care and nursing
homes, should be run by families and communities, not CEOs responsible to
stockholders.

Anything that is essential to everyone, such as health care, electricity,
water, sanitation, should not be controlled by corporations who must, by the
nature of the market, allocate their product according to who has dollars,
rather than who has need.

Anything we value for its own sake, such as nature or our children or the
integrity of our government or the neighborliness of our communities, should be
strictly separated from the market, which can count only what can be measured
in money.

The market is not a cure-all, not a religion, not endowed with wisdom or a
conscience or a soul.  It's just a social tool, good for limited purposes --
choosing in the short term the most efficient way of doing some things,
stimulating entrepreneurial creativity in certain directions, rewarding those
who do what people with money are willing to pay for.  It is not good for -- it

is, I submit, actively bad for -- ensuring fairness, transmitting culture,
maintaining community, reinforcing values, protecting the environment, or
making long-term choices.

Therefore even what is privatized should be regulated, to be sure that the
market does not destroy either society or itself.  The market works properly
only when full costs (including costs to nature, workers, communities) are
charged, when there are firmly enforced quality standards, when there is a
relatively even distribution of income, when there is an honest information
system for consumers, when there is very broad ownership of capital, when
securities markets are investment sources and not casinos, and when anti-trust
has teeth.

Those are the conditions that need to be established before electricity or
anything else is turned over to market competition -- however many plugs there
will be. 

(Donella H. Meadows is an adjunct professor of environmental studies at
Dartmouth College.)

> > 2. A paksi atomeromu messze a legbiztonsagosabb az OSSZES TOBBI HAZAI
> > EROMU KOZOTT!!! (Vagyis szen es olajbazisu eromuvek garmada...)
1. Tobnyire egyetertek Lukival, ezert ot nem idezem vissza.
2. Viszont ugy velem, az atomosok ilyenkor mindig igyekeznez 
megfeledkezni azokrol a problemakrol az eromuluvel kapcsolatban, amely 
kenyes lehet. Amig nem keszul az ilyen temaban TELJES eletut elemzes, 
barki nyugodtan hivatkozhat a sajat velemenyere, amely biztosan figyelmen 
kivul hagy nehany elemet. (pl. a radioaktiv hulladek.) Es valahogy minden 
eromuparti igyekszik megfeledkezni az energiahatekonysag kerdeserol is.
Vegulis tok jol el lehet terelni a lenyegrol a szot, ha ha gerjesztunk 
egy vitat arrol, hogy az atom jobb vagy szen? Ahelyett, hogy hagynank 
helyet, idot a szelid energiaforrasok kifejlesztesere.
A nagy energiacegek meg lenyelnek minden ezzel kapcsolatros talalmanyt, 
hoyg monopoliumukat biztositsak meg 50 evre...

> > Azonkivul ne feledjuk, hogy amikor a robbanas tortent, akkor SOROZATOS
> > EMBERI MULASZTAS volt a megallithatatlan folyamatok elinditoja.

> erre felesleges hivatkozni, mivel ezzel mindig szamolni kell.
> van egy szuper biztos eromuvunk, es dolgozik benne egy ember. biztos
> hogy hibazni fog. es ezzel oriasi bajt okoz. konkluzio: lehet, hogy jo
> az atomenergia, de az biztos, hogy nem az embernek valo.
Igazad van tenyleg jo dolog a magenergia. A Napban tokeletesen mukodik, 
mert ott, azok kozott a korulmenyek kozott nem kell szamolni az emberi 
tenyezovel. 

Udv: 
Fidusz

Tisztul a kep, legfontosabb szamomra, hogy lehet vitatkozni. No nem a vita
tenye fontos, hanem a targya. Megprobalok minel kevesebbet kotozkodni,
inkabb megprobalni valami "haladot" produkalni. Jelzem a fo baj az, hogy
az en fejemben is eleg nagy a kavar, es epp ez, ami leginkabb zavar,
merthogy ugye is ram is erzenyes, hogy zavart fejbol zavart gondolat jon
ki. 

Domokos Laci irja:
> Diverzitas (definicio szerint): Altalaban sokfeleseget jelent.
> Legyen T tarsulas BT biotaja (vagy floraja)
[resz torolve]

Jo, definialjuk a diverzitast, ahogy irod. Jelzem 1001 mas fuggveny 
is alkalmas lenne erre a celra, de kenyelmi okokbol szokas a 
termodinamikabol/informacioelmeletbol kolcson vett entropia-feleseget
hasznalni. Reszemrol _ez_ masodrendu.

> Ha a megfelelo valtozasokhoz idotartamot is rendelunk, majd az idovel
> normalt valtozasok hanyadosat kepezzuk, akkor, mintegy naiv bevezeteskent,
> egyensulyi allandohoz juthatunk. (ido kiesik...)

Arra meg kigondoltam algoritmust, hogy hogyan valasztja szet az
ember a diverzitas novekedest/csokkenest. Az is elkepzelheto, hogy egy
idosort vizsgalva ez a hanyados allando lesz. Jeloljuk ezt a hanyadost R-el
(R = H_nov / H_csokk, ahol a ket utobbit most nem akarom definialni, nem tul
nehez, tobb definicio is kigondolhato ra). Gondoljunk bele, ha R nem 
egyenlo 1-el, akkor az azt jelenti, hogy valamely folyamatok tulsulyban 
vannak, azaz a diverzitas no (H_nov > H_csokk -> R>1), avagy csokken 
(H_nov < H_csokk -> R<1). Na akkor most Ot hivjuk egyensulyi allandonak? 
Mondjuk R=2 hosszu idon at, ez ugye azt jelenti, hogy elkezd fajokban 
tobzodni a vizsgalt tarsulas. Vagy ellenkezoleg, hosszan R<1, azaz 
fajokban egyre szegenyebb lesz. Azaz idoben gyokeresen megvaltozik. 
Sot, a fajosszetetel gyokeresen meg tud valtozni ugy is, hogy kozben R=1 
hosszu idon at, csak epp a videk kozben tundrabol szavanna lett, fo az, 
hogy az aranyszam ne valtozzon. Olyan problemakrol nem is szolva, ha 
a szamlalo vagy a nevezo elkezd a 0-hoz kozeliteni.

> Tovabba, ha fajfejlodesi idofelbontasban tekintjuk az elobb definialt
> egyensulyt, akkor jelenleg (a technizalt ember altal kepviselt rendkivul
> kicsiny idotartam alatt) a rendszer kileng, vagyis nincs egyensulyban.

Egy egyensulyban levo rendszer varhatoan a kilenges utan is visszater
egyensulyi allapotaba. Raadasul rovid idotavon, keves (azaz egy darab)
rendszerre vonatkoztatva nem szokas ilyesmit mondani. A "keves" meg
kikerulheto valahogy, a rovid idotartam viszont nehezen. Az viszont sajnos
szokas, hogy a tipikusan "far from equilibrium" biologiai rendszerekre az
egyensulyi termodinamika fogalmait huzzuk ra. De meg itt is, ha egy
allapotjelzo konstans, attol meg nem lesz egyensulyban a rendszer.
Tovabba: 

> Ezenfelul, ismerve az egyensulyi rendszerekre ervenyes L.C.-B. elvet
> megallapithato az is, hogy az egyensulyt megbontani igyekvo behatasok

Szoval az az en fo bajom, hogy sehogyan sem sikerul olyan biologusnak
relevans rendszert talalnom, amire nyugodt szivvel mondhatnam, hogy
klasszikus termodinamikai ertelemben egyensulyi. Persze ettol meg a
Le-Chatelier-Braun elv ervenyes lehet jo megfogalmazasban. Viszont az
lenne igazan jo, ha egy "igazi", tarsulast leiro fuggvenyt fel lehetne
irni. A normalison azt ertem, hogy talalok olyan parametereket, melyekkel
le tudom irni kielegitoen a vizsgalando rendszeremet. A paradigma az, hogy

i) a biologiai rendszerek eseteben is letezik ilyen leiras, igy 
tarsulasok leirasara is
ii) a leirashoz szukseges parameterek meghatarozhatok.

En meg nem lattam olyant, hogy akar csak kozelitoleg (hasonloan
a klaszikus termodinamikaban az idealis gazhoz) is lenne ilyen probalkozas.
Namost lehet -sot biztos- hogy csak en nem olvastam eleg irodalmat, mert 
eleg nehezen tudom elkepzelni, hogy ilyesfajta cikk nem szuletett. Ha nem 
is alapveto, de legalabbis uttoro. A diverzitassal valo szamolgatas nekem 
ugy tunik, mintha a termodinamikaval foglalkozok csak az entropiaval 
foglalkoznanak, a tobbi mennyiseggel meg egyaltalan nem. 

Egyelore ennyi, remelem tudom folytatni, es nem fagyok meg, itt piszok
hideg van a szobamban. Megallapithato, hogy szandekom ellenere megintcsak
kotozkodom, biztos a pocsek idojaras teszi.

Szilva

Cleanup crews keep oil out of Russia's Kama river

Working in freezing conditions, cleanup teams mopped up an oil spill
Wednesday in the southern Ural Mountains, and authorities said they
managed to block the oil from reaching the Kama River. The oil leaked
a week ago from a pipeline running along the Belaya River, a
subsidiary of the Kama, which leads into the Volga River, Russia's
main north-south waterway. Officials in the Bashkortostan region, the
site of the spill, said 31,000 gallons of crude oil had spilled into
the river. The spill reportedly has polluted drinking water for
dozens of villages near the city of Ufa, 600 miles east of Moscow.
The main fear, however, was that the oil would reach the larger
Kama. But Wednesday, Bashkortostan's Environment Minister Rustem
Khamitov said the oil had been successfully blocked by protective
dams, the ITAR-Tass news agency reported. Heavy frosts also slowed
the oil's movement. Khamitov estimated the cleanup would take at
least another month. A steam generator was used to keep a section of
the Belaya River from freezing as workers collected the oil from the
water's surface. Some oil frozen into the ice will have to be cut
out piece by piece, melted and burned, the minister said. In Moscow,
the Emergency Situations Ministry said some 70 workers had already
recovered 12,400 gallons of oil. Work on the spill was said to have
been delayed when British oil-collection equipment failed in the
severe winter weather. Leaks and ruptures are common along Russia's
aging oil pipelines. In the worst recent accident, a pipeline burst
in the Arctic Komi region in 1994, spilling an estimated 30 million
to 80 million gallons, three to eight times the size of the Exxon
Valdez spill. 

Copyright 1996, Associated Press, All Rights Reserved

From: Ifjabb Domokos Laszlo >

Sziasztok rendithetetlen Kornyesz-olvasok!

Fantasztikus idonkent azt latni, hogy vannak meg olyan emberek a Foldon, 
akiknek van batorsaga ahhoz, hogy ebben a sokfele magyarazattal telituzdelt 
vilagban elvbol elutasitsanak valamit.
Attila, tisztelettel fejet hajtok elotted! (Most komolyan.)
Valoszinu, hogy ha egyszer sikerul majd valamifele nem atomenergian 
alapulo olcso energia-eloallitasi modszert kiokumlalni a nagyon okos 
embereknek, akkor minden tudomanytortenettel foglalkozo konyv elso lapjan 
emleket allitanak majd a kovetkezetes atomenergia-ellenessegednek. 
(Minthogy L.A. annakidejen mar megmondta, felhivta a figyelmunket, es 
egyontetu, sziklaszilard ....)
Remelem, nem haragszol, nem szeretnek csufot uzni beloled!

Addig viszont nem utasithatod el a villanykortet, mert minden milliomodik 
szetrobban a vasarlo kezeben, esetleg sulyosan megsebesitve azt. Nem 
utasithatod el a legikozlekedest, mert minden ezer uzemorara jut egy 
kisebb v. nagyobb baleset. Es gepkocsit kell majd valamikor hasznalnod 
(lehet, hogy mar ma is) annak ellenere, hogy rengeteg (es egyre tobb) 
kozuti baleset tortenik.
Remelem nem kell tovabb sorolni, ennyi eleg volt.
Minden dolognak, ami korulvesz, a hasznalat soran megvan a maga baleseti 
kockazata, es amikor ezt hasznalod, akkor ezt te tudomasul is veszed 
megvasarlasaval. Minthogy most eppen szamitogep elott ulsz, ebbol 
kovetkezik, hogy bizony aramot is hasznalsz.
A mivel M.o-on az aramtermeles kozel felet Pakson allitjak elo, igy 
fogyasztasoddal melyen egyetertesz annak jelenletevel is. (vagy talan 
nem????)

Valamint:

>es milyenek lesznek a mutatoi mondjuk egy baleset utan?
>csernobilnak a robbanas elott talan legalabb ilyen szepek voltak a 
>"mutatoi"!

Ezt te honnan tudod?

A csernobili eromunek nem voltak ilyen mutatoi, mert nem tartozik 
kozvetlenul a EAB szarnyai ala. Azonkivul nehany (a fene tudja, pontosan 
mennyi) generacioval fiatalabb eromu, mint a paksi.

>pl. csernobil, aminek
>igazgatoja most is azt nyilatkozza, hogy az eromuve  messze a
>legbiztonsagosabb a volt Szovjetunio eromuvei kozt.

Ez valo igaz. A VOLT SZOVJETUNIO EROMUVEI KOZOTT !!!!!!

> > Azonkivul ne feledjuk, hogy amikor a robbanas tortent, akkor SOROZATOS
> > EMBERI MULASZTAS volt a megallithatatlan folyamatok elinditoja.
>
>erre felesleges hivatkozni, mivel ezzel mindig szamolni kell.
>van egy szuper biztos eromuvunk, es dolgozik benne egy ember. biztos
>hogy hibazni fog. es ezzel oriasi bajt okoz. konkluzio: lehet, hogy jo
>az atomenergia, de az biztos, hogy nem az embernek valo.

A sorozatos emberi mulasztas az azt jelenti, hogy direktbe leallitottak 
az egyebkent vizsla modjara figyelo BIZTONSAGI RENDSZERT, de nem ertek be 
ennyivel, mert meg a mechanikusan mukodtetheto, minden dolgok feletti, 
utolso menedek rendszert is kiiktattak.
Mit tippelsz, mennyi ilyenkor a valoszinusege annak, hogy egy atomeromu 
megszalad ?  (Normalis mukodes mellett percenkent tobbszor megteszi, de 
az automatikus szabalyozasnak koszonhetoen mindig visszaall az elozo 
allapotra.)
Vagyis abban a szuper eromuben minden tokeletesen megy egeszen addig, mig 
az egybkent termeszetes modon hibazo ember ki nem kapcsolja a sorozatos, 
rendszer altal kuldott figyelmeztetes ellenere a biztonsagi rendszer 
mindharom lepcsojet, majd blokkolja a mechanikus rendszert is az 
elektronikai mellett. Veletlenszeruen.
Annak ellenere, hogy az EAB szabvanyai szerint, ha a legkisebb influenzaja 
is van, akkor mar nem dolgozhat, mert nem tudja a munkajat tokeletesen 
ellatni.
Es havonta eljar szakmai tovabkepzesre, mentalis kontrollra.

>lehet. de lelkiismerete talan neki is van. tudod en nem adnek orult
>kezebe geppisztolyt es mondanam azt, hogy "nesze, tied a felelosseg!".

KI ITT AZ ORULT????

Annak idejen, mikor Bell apank megcsinalta az elso komoly telefont arra a 
bizonyos vilagkiallitasra, es a foemberek megtekintettek, akkor az 
egyikuk szajabol kicsuszott a kovetkezo:
"Ez boszorkanysag!"
Eleg sok embert kellene most megegetni boszorkanysag miatt.  :-)
Az atomeromuvek technologiaja kozel negyven eves. A szamitogepeke lassan 
otven. A villanyaram kozel szaz.
Mondjam tovabb?

>ertendo, hogy folyamatosan megallas nelkul termeli a nuklearis szemetet

Ennel sokkal nagyobb problema szerintem az, hogy a kommunalis szemet 
lassan elol minket (csak N.Y. tobb mint 4 millio tonna szemetet termel 
egymaga!).

Mara ennyi. Ismet orultem, hogy segithetem.

Sziasztok!
					Ifjabb Domokos Laszlo