Az elozo reszben arrol irtam, hogy egy tarsadalom eletkepesseget
az meghatarozza meg,  milyen a termeszeti kornyezethez es 
a tobbi tarsadalomhoz fuzodo viszonya. A tovabbiakban az eletkepes
tarsadalom altalanos jellemzesevel foglalkozunk.

Mindenekelott le kell szogeznunk azt, hogy nem letezik idealis, tokeletes
tarsadalom. A tarsadalom  inkabb folyamat, mint sztatikus allapot. Valtoznia 
kell, mert az ot hordozo termeszeti kornyezet es a vele erintkezo
tobbi tarsadalom is valtozik. A folyamatos alkalmazkodas ezert az eletkepesseg
alapfeltetele es az alkalmazkodasi kenyszer allando belso megujulast
kivan. A boldog aranykor, amikor a fold minden evben boven terem, 
nincsenek jarvanyok, nincs szarazsag, sem arviz, sem saskajaras, sem 
foldrenges, nem tamad az ellenseg, a kereskedelmi hajokat nem nyeli el a 
viharos tenger, nincsenek rablok es kalozok, mindenki boldogan el, szep
csendesen bekessegben, betelve azzal amije van, szoval mindez mindig csak 
alom volt, csak egyes rovidebb idoszakok kozelithettek meg ezt az allapotot.

A megmaradas erdekeben az  alkalmazkodokepesseg fenntartasa alapveto ertek. 
Minden mas csak ezutan kovetkezhet. Ugyanis ha a tarsadalom egesze merevebbe, 
rugalmatlanabba valik, legyenek barmilyen egyeb ertekei, a tarsadalom, vagy
ha a globalis kornyezeti katasztrofa fenyegetesere gondolunk, maga a modern
civilizacio elobb-utobb felmorzsolodik, megszunik letezni. Vagy a tonkretett 
termeszeti kornyezet miatt elvesziti biologiai letenek felteteleit vagy a 
tarsadalom kulso hoditas, esetleg tomeges betelepedes miatt vesziti el
onazonossagat.

Hogyan lehet a tarsadalom egeszseget jellemzo alkalmazkodokepesseget 
megorizni? Mi az, ami bizositja a megfelelo ebersegi szintet, azaz a 
fenyegeto veszely vagy az uj lehetosegek idobeni eszleleset es a megfelelo
valaszlepesek megtetelet? Az idovel egyre nagyobb es sokszor minosegileg is 
uj kihivasokra a tarsadalom  csak akkor adhat megfelelo valaszt, ha maga is 
egyre tagoltabba, kifinomultabba, osszetettebbe, rugalmasabba valik.

Ezeket a tulajdonsagokat a tarsadalom intezmenyrendszerei, irott es iratlan
torvenyei, szokasai hordozzak. Az intezmenyrendszer kiepulese elkerulhetetlen,
ugyanis a tarsadalmi egyuttelesnek szamos olyan eleme van, amelyek kis 
korokon belul nem kezelhetoek. Ha az intezmenyrendszer megfeleloen tagolt,
akkor a lenyeges informaciok, az elozo dontesek vegrehajtasat ertekelo 
visszacsatolasok megfelelo palyakon gyorsan eljuthatnak a donteshozatalra 
kepes helyekre.  A szukseges donteseket megfelelo elokeszites utan idoben 
meghozzak es gondoskodni tudnak a megfelelo vegrehajtasrol is. A tobbszinten
tagolodott intezmenyrendszert nem lehet csak ugy kitalalni, bevezetni.
Maga is hosszabb  onszervezodesi folyamat  eredmenyekeppen forrhat csak ki 
es a kihivasoknak megfeleloen  folytonosan valtozik, valtozhat.
 
A sokszinten tagolt hierarchikus intezmenyrendszer nem tevesztendo ossze a 
totalis diktaturaval. A jol mukodo hierarchiaban a donteseket mindig a 
megfelelo szinten hozzak meg az erre joggal es  felelosseggel felruhazott 
egyenek, testuletek. Peldakent gondoljunk a romai katolikus egyhazi hierarchia
csaknem ketezer eves tortenetere, amelynek egesz vilagra kiterjedo halozata
sikerrel elte tul vilagbirodalmak emelkedeset es bukasat es minden egyeb
korszakos valtozast. Vagy gondoljunk az Egyesult Allamok intezmenyrendszerere,
amely ugyan fiatal meg, de figyelemremeltoan sikeres a jogok es a felelosseg 
megosztasaban. Termeszetesen egyetlen intezmenyrendszer sem tokeletes, a 
valtozo vilagban allandoan valtozniuk kell.

Az intezmenyrendszer puszta lete, az irott es iratlan torvenyek elfogadasa
termeszetesen korlatozza az egyen szabadsagat. Ugyanigy az allamkozi 
integracios szervezetek is korlatozzak az allami szuverenitast. A kulcskerdes
nem az az elvont problema, hogy mindez vegul is a szabadsag korlatozasaval
jar. Inkabb az ami igazan lenyeges, hogy a dontesek lehetoleg mindig a 
megfelelo szinten szulessenek meg. 

Az egyennek alapveto joga kell hogy legyen a szabad tajekozodas, a vissza-
jelzes  es a biralat valamint a szervezkedes szabadsaganak biztositasa. 
A folyamatos biralat es az arra valo reagalas nelkul az intezmenyrendszer 
megmerevedik. Biztositani kell annak szabadsagat, hogy akar az 
intezmenyrendszer egyes alapveto elemeit is meg lehessen kerdojelezni, ugyanis 
csak ez keszitheti fel a tarsadalmat arra, hogy szukseg eseten akar gyokeres 
atalakulasokat is veghez tudjon vinni. Ezeknek a jogoknak a miyensege 
termeszetesen fugg attol, hogy az adott tortenelmi korulmenyek mekkora 
nyitottsagot kenyszeritenek a tarsadalomra. Ha a zartsag fenntarthato, 
a strukturak sokkal merevebbek is lehetnek. Nem veletlen, hogy az alapveto
szabadsagjogok kovetelese, azoknak mindenkire valo kiterjesztese a modern
korban szuletett eszme. Az egyre intenzivebb erintkezes kenyszere  ugyanis 
allando belso atalakulast kovetel meg, ami a szabadsagjogok hianyaban nem megy.

Szabad-e, lehet-e a modern vilagban az egyre nagyobb koherencia sugarakkal
jelentkezo onszervezodesi folyamatokat gatolni? Azok ele a tortenelmi
hagyomanyokra vagy mas tradiciokra hivatkozva gatakat, korlatokat emelni?
Mint a mult alkalommal mar targyaltuk, a vilag korszakvaltashoz erkezett,
rendkivuli jelentosegu, az eddigiektol eltero jellegu globalis gazdasagi 
valtozasok, nepesedesi tendenciak bontakoznak ki. Ehhez a tortenelemben eddig 
peldatlan nyitottsagi kenyszerhez csak a szabadabb tarsadalmak kozossege 
alkalmazkodhat. A mederben tartas csak sokkal az onszervezodes egyes
reszfolyamatainak az egyensulyozasara vonatkozhat. Ezek egyes esetekben
komolyabb kulso, politikai jellegu beavatkozast is szuksegesse tehetnek.

Az onszervezodo tarsadalom reszrendszerei maguk is onszervezodo rendszereket
alkotnak, mint a gazdasagi eletet vezerlo piac, az alapul szolgalo termeszeti
kornyezet, az oktatasi rendszer, a kultura, az egyhazak stb. Ezek 
termeszetesen egymassal is szoros kapcsolatban allnak. Bizonyos esetekben 
versenyeznek is. Azonban az egyes folyamatok a jellemzo idoallandokban is
kulonboznek. A piac tipikusan onszervezodo folyamat. Elsosorban a rovidtavu
erdekeket teszi merlegre, eszerint szabalyoz, hoz donteseket. A letunk 
alapjaul szolgalo bioszfera, amire a piacgazdalkodasban eddig foleg csak mint
nyersanyagforras szerepel,  hosszu idoallandokkal jellemzett onszervezodo 
rendszer.  Folytatasa kovetkezik, a novekedesi kenyszerrel megvert piacrol
es ennek kovetkezmenyeirol.    Laszlo

Kedves Tibor,

Irod:
> Kuthi  Andras,  joggal megjegyzi, hogy talan a Bibliat azert kritizalni
> mert a Pi erteket nem pontosan rogziti, valamivel kevesebb mint helytallo
> erv.  Ez teljessen igaz mivel a Biblia nem felhasznalonak szant utasitas,
> hanem, meg tudomanyos szempontbol is inkabb , tortenelmi dokumentum.  Es a
> tudomany halad, tehat nem varhatjuk, hogy ket es fel ezer eve, vagy
> regebben, a legjobb adatok egyezenek a mostaniakkal.
Namegegyszer:
Nem a Bibliat kritizaltuk, hanem azt a felfogasmodot, hogy a Bibliat SZO 
SZERINT kell ertelmezni.(Meg azt, hogy a Bibliat Isten diktalta(de ebbol 
senki nem vonta le a kovetkeztetest, hogy Isten nem letezik))

> tudomanyos beallitottsagu olvasoknak felhivnam a figyelmet a szakadekra ami
> a tudomanyos felfogasban nyilt  azon ismeret elmeleti megfontolas altal,
> hogy az illuzio, csak kivulrol vagy utolag kulomboztetheto meg a
> valosagtol.  
Errol lehetne tobbet tudni?

                            Udv, Tomo'ka

Kedves Leslie J. Pere,

Nem kellene FORUM-ot csinalni a VITA-bol!

> A hiba ott van, hogy az emberek szinte soha nem azt teszik amit
> szeretnenek. 
Es miert nem?

>Vegyunk peldul egy alkoholista dohanyost. Ugye nem
> gondoljatok, hogy fiatalkoraban alkoholistanak keszult. Nagyon konnyu
> es kenyelmes "bunosseget" raakasztani, kimondani, hogy o" a felelo"s
> a tetteiert. (persze lehet)
Nem keszult alkoholistanak, csak ivott mint a godeny, s hozza meg szivott 
is egy kis cigit...
(A leszokast en AKARATERO kerdesenek tartom, mas HIT-et mond(vagy HIX-et))

>Szamomra a keresztenyseg a legrondabb
> vallas amivel talalkoztam. Miert?:
Ez a mondat nekem sem tetszik, hat meg a keresztenyeknek...
(Bar hogyha sertegetni akarsz mas embereket, akkor megfelelo a fogalmazas.
De ugye nem ez a celod?)

>    Folytathatnam undorito kirohanasomat, de nem teszem.
Hogyha Te is annak erzed, akkor nincs tobb hozzafuznivalom.

                              Udv, Tomo'ka

Mullis

Kedves TIPP-VITA-zok!

Koszonom mindenkinek, aki irt Nobel-dij ugyeben.
Kary Mullis amerikai biokemikus tavaly kapta
meg a kemiai Nobel-dijat (mint valaki nagyon he-
lyesen folvetette, direkt biologiai Nobel-dij
nincsen is).

Mullis kutatasairol es eredmenyeirol nem kivanok
irni. Vannak, akik ehhez jobban ertenek. Viszont
azt meg kell emlitenem, hogy Mullis nem hisz a
HIV-virus elmeletben. Nobel-dijabol szarmazo 
presztizset es szakmai tekintelyet annak erdeke-
ben probalja meg latba vetni - sajat nyilatkozata
szerint - hogy nepszerubbe es szakmailag elfoga-
dottabba tegye az AIDS HIV-nelkuli elmeletet.

Lukacsovics Tamas reszletesen irt 2 olyan elmelet-
rol, ami HIV-nelkuli megkozeliteskent ismert. Nem
emliti azonban azt, amit Mullis vall: a HIV csupan
(meg csak nem is szuksegszeruen jelenlevo) vele-
jaroja lehet az AIDS fantazia-nevvel leirt sokszi-
nu betegsegcsoportnak, de NEM OKA ANNAK.

Az Esquire Magazin juliusi szaman kivul - hogy oda
miert kerult?? - Mullis a del-karolinai State cimu
ujsagban szolt nemregiben errol a megkozelitesrol.
(Mullis del-karolinai szuletesu es Columbia, Del-
Karolina fovarosa, joggal, igen buszke nagy fiara.) 

Mullis rendkivul sajatsagosnak tartja, hogy az AIDS
kozel 10-eves "palyafutasa" soran eddig lenyegeben
megmaradt a kezdeti rizikocsoporton (a homo-x kultu-
ra tagjai, kabitoszeresek, verzekenyek) beluli beteg-
segnek. Szerinte az immunrendszer elhasznalodasanak
tobbfele oka lehet es valoszinu, hogy ilyen tipusu
elhasznalodas mar a regebben is (tehat az AIDS "fol-
fedezese" elott is) jelentkezett betegseg-formaban,
csak akkor meg nem hivtak AIDS-nek. Az okok kozott
szerepelhet nagyszamu viruskombinacio letrejotte a
szervezeten belul, de bizonyos ajzoszerek hasznalata
is, amit a homo-x kulturan belul elterjedten hasz-
nalnak elvezetfokozas celjabol.

A verzekeny beteg veratomleszteskor nem csupan HIV-
et kaphat, hanem egy olyan komplex virus-csomagot,
amely kikezdi az o immunrendszeret is. (De az mindig
is tudott volt, hogy a verzekeny ember szervezete
serulekeny az atomlesztesek miatt. Es ezmiatt ok
szinte mindenben kivetelek.)

A kabitoszeresek es a homo-x kultura tagjai jelentik
a masik 2 rizikocsoportot. Amikor arrol beszelek, 
hogy van, aki SAJAT MAGA HASZNALJA LE AZ IMMUNREND-
SZERET, oroluk beszelek. Tessek ezt egyszer mar veg-
re megerteni.

Mindezek fenyeben az AIDS az immunredszer olyan tipu-
su megbetegedesekent foghato fol (ha egyaltalan osz-
szefoghato a sokszaz fele megjelenesi forma egyetlen
betegsegkent) amely a beteg immunrendszereben folhal-
mozodo okok egyfajta eredoje. Mondhatnank ugy is -
mivel az immunrendszer az egyen sajat "elo multja"
- hogy az AIDS kialakulasa attol (is) fugg, az ille-
to szemely milyen multbeli hatasoknak tette ki sajat
magat. Es eppen ez az eletmod-faktor, amelyet a fon-
ti 2 rizikocsoport eseteben nem lehetne eltagadni! 

Valaki folhozta, hogy nagyon fazna velem barmiben
is egy platformra kerulni. (Oke, de azert tessek 
mar megmondani, miben?!) A mentoov adott: helyettem
egyet lehet erteni a Nobel-dijas Kary Mullis-szel is.

Udvozlettel:                            Szekely Zoli
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
Kerem szepen, hogy ezt a platform-kerdest inkabb maganlevelben tisztazzatok!
(Moderator)
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>

Czigany Zsolt remek cikke (VITA #6) Roboz Andras optimista irasara valaszol.
A cikkben emliti Albert Schweitzer 1910-ben irott konyve't "mai" romlasunk
okairol.  Sajnos, en ezt a konyvet meg nem olvastam, de utanajarok majd.

Egy korabbi irasom elkeseredett zarokerdese volt: magyarok, miert nem
olvassatok a Kazohiniat?  Ugylatszik, ami nekem (kb masfel generacioval
elottetek) trivialis volt, az talan ma magyarazatra szorul, de legalabbis a
parametereket illik megadnom, hiszen nem mindenki szuletik irodalmi
ezustkanallal a szajaban.

A Kazohiniat Szathmari Sandor irta kb 1933-ban, durvan egyidoben a Huxley-fele
Szep Uj Vilag-gal (Brave New World).  Ha Schweitzer irhatott 1910-ben a XX.
szazadrol, akkor Szathmari egy vilaghaboruval es globalis gazdasagi
valsaggal a hata mogott, a Hitleri nacionalszocializmus hatalomrajutasanak
napjaiban talan megjobb helyzetben lehetett erre.  A kazohinia szatira a
javabol, a swifti hagyomanyokon.  Elso kiadasa joval Huxley muve utan, csak
1941-ben jelent meg  Gulliver Utazasa Kazohiniaba cimmel, csonkitva, erosen
cenzurazva.  Babits nagy tehetsegnek tartotta Szatmarit ("Nagyon meresz, csak
azt hallottam, kommunista multja van"), es Baumgarten dijra javasolta, de a
bizottsag tobbi tagja leszavazta.  Karinthy minden hasonlo utopisztikus muvet
odadata volna a Kazohiniaert.  

Szathmari irt me'g joegynehany novellat is, Gepvilag cimen meg is jelentek egy
kis kotetben (Gondolat, 1972).  Ezek, bar kitunoek es szerintem sokkal jobbak
peldaul a vilaghiru lengyel Stanislaw Lem irasainal, a Kazohinia kozelebe
megsem ernek.  Talan elfogultsagomra jellemzo, hogy az 1957-es Magveto kiadasu,
Hincz Gyula szenzacios illusztracioival ellatott ket kis kotet Kazohinia volt
az EGYETLEN konyv amit magammal vittem, mikor 1968 elejen elhagytam
Magyarorszagot.  Azota talan tobbszor is megjelent, en biztosan tudok legalabb
egy frisebb paperback kiadasrol.  

Nem tudok konyvet ennel melegebben ajanlani.  Szorakoztato, ma is ujszeru es
nagyon okos mu, megmozgatja a szurkeallomanyt es a hasizom szalagjait egyarant.
Angol forditas letezik, adatait nem tudom fejbol, mert mindig valakinel
kolcsonben forog.  (Mellesleg ugyanaz a konyv Szatmarit ir a cimlapon,
Szathmarit az utoszoban. Zavaroan inkonzekvens a szerkesztok/kiadok reszerol.)

Egyebkent Szathmari maga mernokember volt a MAVAGban, nyilvan annak is kituno.
En meg beszeltem vele az 50-es evek legvegen.

Ha valaki nyomara bukkanna angol es/vagy mas idegennyelvu forditasnak es ezek
beszerzesi lehetosegerol tajekoztatna, halas lennek erte. 

Udv,   Gabor

>     A masik az, hogy a "ha...akkor" tipusu logikai kovetkeztetes
> megint csak azt feltetelezi, hogy a tarsadalomban, a kulturaban, a
> tortenelemben rajtunk, embereken kivul zajlik a folyamat.  A
> termeszetben, peldaul, ha a gravitacio mukodik, akkor az en laikus
> meglatasom szerint az esocsepp a fold kozepe fele esik.  Itt remekul
> mukodik a "ha...akkor" tipusu erveles.  De mi van abban a vilagban,
> melyben az emberek donteseket kepesek hozni?  Ha nincs penzem, akkor
> nem veszek Ben & Jerry jegkremet.  De attol me'g megkerhetem
> baratomat, hogy adjon az o Wavy Gravy jegkremjebol, amit bar nem
> szeretek annyira, mint a Coffee Almond Fudge jegkremet, de meg mindig
> jobb, mint a semmi. Egy kicsit bonyolultabbnak tunik, mint az esocsepp
> esese, es mindig lehetnek varatlan fordulatok, peldaul betoppan
> baratnem a kedvenc jegkrememmel. 

Eloljaroban csak annyit, hogy nagyon tetszenek irasaid.  A fenti
idezettel kapcsolatban egy problemam van.  Az ervelesed alapjan ugy
tunik, hogy a fizikai vilagban sokkal egyszerubbnek latod az un
"frame" (keret?) problemat, mint tarsadalmi rendszerekben.  Ezzel nem
ertek egyet.  Az esocsepp pelda peldaul igy hangzik a "valosagban":
Ha a gravitacio mukodik 
es az atmoszfera elhanyagolhato  (az egyszeruseg kedveert:)
akkor az esocsepp a gravitacios mezo altal eloirt palyan fog mozogni.

A kerdes csak az, hogy hogyan kene a gravitacios mezot kiszamolni.
Pl.  Ha nincs magas hegy az esocsepp mellett, ha a Nap pont az
esocsepp "felett" van, ha a Hold..., ha a csillagok ..., ha Jozsi
bacsi, ... . akkor a gravitacios mezo a Fold kozeppontja fele mutat.

Persze erre azt modhatnad, hogy a gravitacios mezo szamitasakor ezek
az tenyezok elhanyagolhatok.  De honnan tudjuk, hogy mi
elhanyagolhato?  (Pl, ha azt szeretnem kiszamolni, hogy egy adott
esocsepp hol er foldet (1 mm-es pontossaggal), akkor mit kell es mit
nem kell figyelembe venni?)

Egy masik ellenvetesed az lehetne, hogy az esocsepp  peldaban mi tudjuk,
hogy mi befolyasolHATja a csepp palyajat, mig a fagylalt peldaban ez
teljesen nyitott. Ez persze feltetelezi, hogy mi kepesek vagyunk a
"fizikai" vilagot tokeletesen szimulalni.  Miert?  Pl., szimulacio
nelkul honnan tudnank, hogy egy adott jovobeli idopillanatban lesz-e
egy meteor az esocsepp kornyezeteben, hol lesz a Hold, stb?  Szamomra
ez kb. annyira remenytelen, mint tudni, hogy a baratned betoppan a
kedvenc fagylaltoddal.

Sandor

aki elkuldte nekem is az irasat, ugyhogy rogton tudok valaszolni (nem 
mindenre, csak egy-ket dologra)
Schweitzer kapcsan felveted, hogy vajon mi tortenhetett a mult szazad 
kozepen (meg, mondjuk, egy kicsit korabban RA). Annyi biztos, hogy egy 
masfel evezreden at egyeduralkodo vilagnezetnek hirtelen vetelytarsa 
lett (-i lettek). Termeszetes, hogy ez altalaban bizonytalansagot kelt
szellemi sikon, es az is, hogy a korabbi vilagnezet hivei ezt altalanos
szellemi valsagkent elik meg. De hogy a kereszteny vilagnezet relativiza-
lodasa egyben erkolcsi hanyatlast is jelentett volna, az szerintem messze 
nem biztos. Nem furcsa, hogy a kereszteny gondolattal olyan konnyen 
tarsithato eszmerendszerek, mint pl. a humanizmus, szocializmus, nem a 
kereszteny eszme hoditasaval egyidejuleg jelentek meg, hanem kesobb, 
reszben eppen ebben a korban?
Persze nyilvan mas is tortent ekkoriban, tobbek kozott biztosan fontos
faktor az elidegenedes. De azert szerintem ezt se kell valami Ding an 
sich-nek elkepzelni. Ugy is fel lehet pl. fogni, hogy annyi tortent, hogy 
a fejlodes azt hozta magaval, hogy mig korabban az emberek allando,
kiszamithato korulmenyek kozott eltek kevesszamu ismeros koreben, addig
most hirtelen naponta rengeteg emberrel, koztuk sok ismeretlennel kellett
(volna) kommunikalniuk, es ezt persze nem konnyu feldolgozni.

>-Vajon miert van az, hogy sokan hajlamosak az utopisztikus gondolatokkal
>vegyitett pesszimista bunbakkeresesre? Talan ez egyszerubb, mint valami
>megoldasfelen gondolkodni, aminek aktiv reszesei lehetunk.
Pontosan. Mindig konnyebb magunkat felsobbrendunek latva kivulmaradni.

>az emberek felfogasa is atalakult-e? Vajon az emberek azert nem teszik a
>masikat rabszolgajukka, mert olyan fejlett az etikai erzekuk, vagy mert
>tudjak, hogy erre torvenyek vannak, es felnek a bortontol?
Hat epp ez az. A jogalkotas az adott kor szellemiseget tukrozi. Nem az
ember termeszete valtozott meg olyan gyorsan, a betartando elvarasok
fejlodtek.
>Nem kellene sokat kepzelnunk magunkrol csak azert, mert mi mar "20. 
>szazadiak" vagyunk, es nap mint nap kenyer kerul az asztalunkra 
>geppisztoly helyett.
Well, szerintem ez is a 20. szazad lenyegehez tartozik. Hogy nap mint
nap kenyer kerul az asztalunkra. Megszunt az eroszak egyik legfontosabb
kivalto oka. (Nezz oda, ahol nincs meg a mindennapi kenyer vagy akar
csak kisebb az adag...) Hat persze, hogy a szellemi es a fizikai fejlodes
egymast feltetelezi.
Viszont hirtelen elgondolkoztattal azzal, hogy "a mogottuk lappango
emberi termeszet, vagy osztonvilag, kinek melyik tetszik, vajmi keveset
valtozott az elmult nehany ezer evben."
Szerintetek ma evolucios elony az agresszivitas? (az atorokites 
szempontjabol) Nem vagyok biztos benne. Ha nem, par szaz generacionak 
mar elegnek kell lennie ahhoz, hogy valami valtozas tortenjen a dologban. 
(Ld. meg amiket Jedlovszky Pali irt, teljesen egyetertek vele.)

Roboz Andras

Kedves Peter,
igazad van, az intoleranciat illetoen egy kisse nagyivure sikeredett a
gondolatmenetem, bocs. De azert...

>is igaza lehet? ??? A baj az, hogy a kulonbozo magyarazatok 
>sokszor egymasnak ellentmondanak, tehat nem lehetnek egyszerre
>igazak. Bocs.
Hat igen, az arisztoteleszi logika alaptetele... Na es akkor hogy is
van a dolog pl. a fennyel, Peter?
"A feny hetfon, szerdan es penteken reszecske, kedden, csutortokon es
szombaton hullam. Vasarnap nem dolgoznak a fizikusok." - monda'
Oppenheimer, e'n meg ne'mi gunyt ve'lek felfedezni a szavaiban...

Ez egyszrsmind pelda olyan dologra, amit nem lehet leirni arisztoteleszi
logikaval, raadasul nem is olyan elvont zagyvasag, mint "muveszet" meg 
hasonlok, hanem igencsak tudomanyosan vizsgalt dolog.

>Igen, azt mondom, hogy alapvetoen, ha nem is minden reszleteben,
>de lenyeget tekintve tudjuk, hogy mi az elet, hogy milyen fele
>modon jott (johetett) letre.
Mi az a felteteles mod? Talan megsem egeszen biztos a tudasunk? Es ha
biztos, akkor ez azt jelenti, hogy utana is tudjuk csinalni a termeszetnek?
Mert szerintem egy modszer ismeretenek ez a kriteriuma... Vagy tul sokat
ke'rek?

>De ha ezen az alapon akarod ezt ketsegbe vonni, akkor az osszes altalunk
>ismert ok-okozati osszefuggest is ketsegbe vonhatod, ami nem visz sehova,
>esetleg a szubjektiv idealizmus semmitmondasahoz.
Nos, igen, en ezt akartam csak megmutatni: a tudomany altal kitalalt
torvenyek, osszefuggesek a kulso vilagban nem, csak a fejunkben leteznek.
Ettol meg mukodhet az elektromos fogkefe meg a tavkapcsolo, de azert ugy
gondolom, nem art tisztaban lenni a dolgokkal.
Masfelol, a dolgok megkerdojelezese, sajat magamon tapasztalom, visz 
valahova.

A neuronhalokrol sajnos nem sokat tudok, ugyhogy akar igaz is lehet, amit 
mondasz (bar ketlem... :-) ). De elismerem, itt megint egy kicsit olyan
dologrol beszeltem, amihez nem ertek elegge.

Haliho, Pe'ter