Minden kedves Egely-kerek rajongonak ismetelten figyelmebe ajanlom
azon javaslatomat a hohatas/legaramlat temakorben, miszerint az
ilyen gyanus hatasok kiszuresenek legjobb modja, ha a csodakerek
legures terben tanyazik (a kiserletezo szamara ilyenkor buvarruha
viselese azt hiszem megengedheto :-). Minden egyeb esetben keretik
bizonyitani, hogy a kiserletezo szemelyesen allitotta be a jelenlevo
osszes gazmolekula kezdofelteteleit, es a homersekleteloszlast is
folyamatosan merte, mondjuk 10^-3 fokos pontossaggal es legalabb millimeteres
terbeni felbontassal. Addig talan hagyjuk a "de tenyleg nem lehet
szo ilyesmirol" bizonykodasokat a Kacsa magazin iro- es olvasotaborara.

Udv,  KZ  (jol jonne egy vaskalap, de lehuzna a fejem)

Szia Orsi,

Orulok, hogy javitod az ivararanyt, rafer a HIX-re. (A RaDir-bol kiolvashato
600-800 nev donto tobbsege ffi; bar a HIX-nek Jozsi szerint vagy 7000 megren-
deloje es szerintem tobbszor ennyi olvasoja van -- mindegy, nem ez a lenyeg).

1. A reiki a piramis-jatekkal valoban sok rokonsagot mutat. Tobbet nem
   tudok rola, es oszinten szolva en inkabb a vaskalapos taborba tartozom.
   Piszologusok boven tudnak meselni az Altalad emlitett "penz mint inverz
   ertekmero" nevu hatasrol (kognitiv disszonancia feloldasa, onigazolas,
   stb), egy hivo Reiki-st epp ezert nagyon nehez meggyozni. Minel kemenyebb
   ervekkel bombazod, annal inkabb koti magat. Az erveles, foleg ha nyilva-
   nos, persze hasznos, mert esetleg masokat (pl. teged) megov a csapdatol.
   A csapda szot most nem elsosorban a Reiki-re, hanem az ilyen elven muko-
   do tobbi tarsasagra ertettem.

2. Az AMWAY bevallottan uzlet. Ok ott csalnak, hogy a perspektivakat vetitik
   a valosagosnal nagyobbra. A pszichologiai hatter ugyanaz, mint a Reiki
   es az un. szektak eseteben (szekta alatt most nem az R.K. egyhaz vagy
   a parlament altal annak minositett tarsasagokat ertem). Az impexet
   nem ismerem.

3. A vilaggazdasag is egy nagy pilotajatek, nem? (nem viccelek.)

Udv: Laci

P.S: Az Amway nevet jobb ovatosan hasznalni, eleg erzekenyek. Joggal, mert
ok tpk. semmi mast nem tettek, mint hogy a kereskedoi piramist osszenyomtak
es egy elegge hatekony osztonzesi rendszert epitettek ki. Az a viszonylag
agressziv strategia, ahogyan epitkezik a halozat, mar nem az Amway muve,
hanem a Network-21 nevu misztikume.

En sajnos nem tudom, mit nem szeretett pontosan Einstein, a hatarozat-
lansagi relaciot, esetleg a hullamfuggvenyt.

Nekem meg mas problemam van. Mi az a Reiki ?

Hidas Pal

Forwarded to:      ]
          cc:
Comments by:       Charlie @LW

   -------------------------- [Original Message] -------------------------

        Kedves tippelok,

        A minap a kezembe kerult egy angol konyv, (The Neck of the Giraffe,
or Where Darwin went wrong) melyet eloszor enyhe, majd egyre nagyobb
erdeklodessel olvastam, es nem is nyugodtam addig, amig be nem fejeztem. A
konyv nem kevesebbet tuzott ki celul, mint hogy Darwin halalanak 100.
evforduloja alkalmabol (ebbol a bennfentesek kitalalhatjak, hogy 1982-ben
jelent meg) megnezze, hogy all a darwini elmelet a tudomany mai allasa
szerint.

        A vegeredmeny, legalabbis szamomra, dobbenetes volt: a konyv a
neodarwinizmust gyakorlatilag holtta nyilvanitotta, es azt irta, hogy a
darwinizmus ma mar inkabb affele dogma, mintsem a tenyek altal alatamasztott,
hiteles tudomanyos elmelet. Ennek alatamasztasara szamos ervet sorakoztatott
fel: a 'fossil gap'-ek, vagyis a darwinizmus altal josolt atmeneti evolucios
formak hianya a fosszilis leletek kozott; a veletlenszeru mutacio szinte soha
nem vezet pozitiv valtozashoz, es ha igen, a faj tobbsegi genanyaga le kene,
hogy "nyelje" az egyedi valtozast; egyes komplex valtozasok, mint pl. az
emlosok szemenek kialakulasa a fokozatos tokeletesedes alapjan
megmagyarazhatatlan, stb.

        Mivel en erdeklodo laikus vagyok csupan, akinek a biologiai
muveltsege nem terjed tul a kozepiskolai anyagon, szeretnem megkerdezni
azokat, akik jartasabbak a temaban: valoban kipurcant a darwinizmus? Mert ha
igen, akkor szolhatna mar valaki az atlagembernek is... Vagy lehet, hogy ez
csak a rendszerint ko"konzervativ szocialista oktatasi rendszer miatt nem
jutott el az egyszeru halandokig? Kerlek, vilagositsatok fel nagy zavaromban,
mert a dolog roppantul kivancsiva tett.

                Karesz

        Ui: Mielott valaki megrona, hogy rossz cimre irtam: tudom, hogy a
tema inkabb a VITA-ba valo, de azert irtam a TIPP-re, mert annak joval
szelesebb az olvasokozonsege. Amennyiben sikerul egy kis eszmecseret
kibontakoztatnom, szivesen atmegyek a VITA-ba, de szoljatok, mert e
pillanatban azt nem jaratom. Egyebkent szerintem ez sem szakbarbarabb tema,
mint pl. a Fold geoid alakja, amelyrol anno igen szivesen olvastam.

Par hete volt a Learning Channelen egy musor a bermuda haromszogrol. Eleg
hiheto magyarazatot adott a "kulonos jelensegekre" mint peldaul:
a viz furcsa "forrasat", furcsa fenyeket,
hajok es repulok tuntek el nagy szamban. XY professzor ( nevet
elfelejtettem) ugy nez ki, hogy talalt termeszettudomanyos magyarazatot
a jelensegekre.
Mar evtizedek ota ismert, hogy a gazok megfelelo korulmenyek kozott,
( alacsony homerseklet, vagy nagy nyomas) kepes gaz hidratokat alkotni.
Ez azt jelenti, hogy a gaz molekulak a vizmolekulak altal kepzett
uregekbe vannak "beagyazva". Hogy ez nem csak laboratoriumban, hanem
a termeszetben is elofordul, erre Sziberiaban talaltak meg eloszor
a bizonyitekot: Olajkutatasok soran a jegben nagymennyisegu metant
talaltak, ami a jeg olvadasa utan felszabadult. Ugyanilyen metan-hidratot
talaltak a melytengeri furasok soran.
Az elmelet szerint az USA keleti partjanal, a bermuda haromszog teruleten,
ilyen gaz-hidrat mezok vanna az ocean feneken, melynek a teteje egy
szigtelo kozetreteggel van lefedve. Ha ez a kozetreteg elmozdul, akkor,
mivel a gazhidratok nem stabilak, a gaz hirtelen nagy mennyisegben
felszabadul. Laboratoriumi kiseretekkel mutattak, hogyha nagymennyisegu
gazbuborek van a vizben, akkor a viz felszinen uszo targy egybol elsullyed.
( vegul is nincs a targy alatt viz). Ez magyarazatot adhat a hajok gyors
es nagyszamu elsullyedesere. De mi van a repulokkel? Mivel a metan
gyulekony, igy a felszabadult, es felfele szallo metanfelhobe
bekerult repulo motorja begyujthatja ezt a felhot, es a repulo porra eg.
Jonehany olajfuro torony ment tonkre a hirtelen felszabadulo metan miatt:
videofelvetelen mutattak, hogy szoszerint forrt a viz, amikor a furofej
attorven egy zaroreteget, szabadjara engedte a metant. Ezek az
olajfurotornyok ugy vannak megtervezve, hogy egyszeruen nem  tudnak
elsullyedni. Ilyen jelensegek utan azonban az elsullyeszthetetlen
olajfurok is sokszor elsullyedtek. Nem beszelve arrol, hogyha a felszallo
gaz begyullad, egyszeruen egy marek hamu marad a toronybol. (Szamos
esetben volt mar ilyen katasztrofa).
A metan termeszetesen a szerves anyagok bomlasa soran keletkezik az
 oceanfeneken, es a nagy nyomas hatasara alkot metan-hidratot.
Az elmelet hihetonek tunik. Ha van a vonalban olajszakember, vagy kemikus
kivancsi lennek a velemenyere. Varom a velemenyeteket, es a kommentarokat:
Attila

Kedves Pali,

lehet, hogy en mar emlitettem, en villamosmernok vagyok, alapvetoen
szamitastechnikus. Egyebkent a Bokrosnal en is jobb penzugyminiszter
lennek, de szerintem ez nem kunszt senkinek a reszerol (kiveve talan
magat a Bokrost - de ez nem a politikai forum).

Mest, hogy van egy kis idom, kinyomtattam a valaszaidat mindenfele
levelemre, ugyhogy most en is osszeszedve valaszolok. A masik
"forrasmunka", amibol dolgozom az az, hogy elhoztam magammal az
Egely-fele Bevezetes a tertechnologiaba c. konyvet, ugyhogy majd
egy-ket dolgot idezni is fogok belole.

Eloszor is, a VITA 285-os szamaban azt irod, hogy inkorrekt az, aki
megdonthetetlen bizonyitekkent kinalja fel a Casimir-effektusrol szolo
cikket a nem szakmai kozonsegnek, mert azok ugysem fogjak elolvasni.
Hat errol csak annyit, hogy ezt a cikket a mar ewmlitett konyv
irodalomjegyzekebol vettem, az osszes tobbi irodalommal egyutt
(sot van meg tobb is, de ki tudja azt egyszerre begepelni).
Viszont bevallom, en is nem-szakmai kozonseg vagyok, mert en sem
olvastam. Sot, nekem hasonlo ellenveteseim voltak az egesszel
kapcsolatban, mint Neked, es ezt meg is mondtam az Egely-nek, aki
erre azzal felelt, hogy de hat ezeket a dolgokat nem o talalta ki,
hanem ott van a rengeteg irodalom, olvassam el, abban ez mind
benne van. Erre Te jossz, es azt modod, hogy elolvastad, es nincs
benne. Most mar szeretnem en is elolvasni, csak sajnos en nem
jutok hozza (talan tobbnyire idohiany miatt, de lehet, hogy a
lustasag is kozrejatszik).

Arrol, hogy a parkeltes a kvantummechanika matematikai
apparatusa irja le, csak annyit, hogy IS. T.i. Boyer
pontosan azt mondja, hogy a sztochasztikus elektrodinamika
is le tudja irni. Az az allitasod, hogy szakmai kozonseg elott
vilagos a kontarmunka, nem engem minosit, hanem azokat, akik
ezeket kitalaltak. Bar nem tudom, azert en elobb rendesen
kiveseznem a temat, mielott minositenek barkit is.
(Ne itelj, hogy ne iteltessel...)

Most egy kicsit mas temara kell atternem, mivel Te is igy irtal a
VITA 285-ben. Szoval, az Egely fele kerek, ill. sztaniolpapirrol,
meg a legaramlasrol annyit, hogy azt hiszem, Sik Attila nagyon jol
megvalaszolt mindenkinek szinten a VITA285-ben, es teljesen
osztom a nezetet a legaramlas/hohatas erossegerol. Egyebkent
kiprobalta mar valaki, hogy hany ezer fokos hokulonbseg kell
ahhoz, hogy igy forogjon a kerek. (En kiprobaltam, vorosen izzo
vasrud nem volt eleg ahhoz, hogy megforgassa ilyen erosen -
t.i. elsore en sem hittem el.) Meg egyebkent is, erdekes lenne
megnezni, hogy mennyivel forog gyorsabban a kerek, ha mondjuk
valaki beul vele egy hutoszekrenybe. Ott igazan nagy a hokulonbseg,
legalabbis addig, amig a delikvens meg nem fagy :-))

Errol jut eszembe, Zsolt (DpZB, vagy valami ilyesmi) irja, hogy a


szelmalmot is csak forgatja a szel, es nem billegteti. Mar bocsanat,
de annak mintha eggyel kevesebb lenne a szabadsagi foka, t.i. az
rogzitett tengelyen forog. Ugyanez nem mondhato el egy tu hegyen
egyensulyozo sztanolpapirrol, ugyhogy az igenis tud billegni. Probald
csak ki, mondjuk egy gazkonvektor folott (kiprobaltam). Viszont
a gazkonvektor mellett nem akar az uristennek sem forogni, akkor sem,
ha feltekerem a legnagyobbra.

Lenyeg a lenyeg, itt azt akarjakegy-ketten bebizonyitani, hogy a
kezmeleg "szelet" okoz, eros legaramlasok lesznek tole. De tegyuk
fel, hogy igy van. Azonban amikor elkezdtem errol a dologrol irni,
azt is megirtam, hogy ha eleg nagy feluletu a sztaniol (kb 20x20cm),
akkor nem is kell odamenni, eleg kb. 2 meterrol is megprobalni
forgatni (most jon a bibi!) egyszeruen RANEZESSEL. Ez is menni fog.
Na most ezt magyarazzak meg a vaskalaposok. (Akinek nem sikerul,
annak alkalomadtan tudok egy kis "prezentaciot" is tartani :-)) ).
Sot, az egyik ismerosom megcsinalta a kovetkezot. Egymas melle tett
vagy 5 darab ilyen "szelkereket", hadd lassa, hogy forognak. Az o
tapasztalata az volt, hogy mindig az forgott a legjobban, amelyikre
koncentralt (na azert ezt meg ellenorzom). Viszont teny az, hogy
volt olyan kiserletem is, hogy versenyeztunk ketten, egyikunk
probalta ugyanazt a kereket balra, a masik meg jobbra forgatni
ranezessel, 2-3 meterrol. Ez is hohatas, legaramlas lenne.

A pirospaprikanal pedig ez az okoskodas ugysem jon be. Ehhez
el kell mondanom Egelyrol, hogy o sem egy konnyen mindent bevevo
alak, szeret mindennek utana jarni. Szoval ok csinaltak olyan
kiserletet is, hogy valami fluoreszkalo anyaggal, meg valamilyen
kulso rezgetessel fuggoleges savokban megszineztek a vizet.
Na most, amikor az ember fole tette a kezet, es elkezdett a viz
forogni, latszott, hogy nem csak a felszin forog, hanem egesz
terfogataban lejatszodik a folyamat. Ezt a fuggoleges savok
elmozdulasaibol deritettek ki. Maga a kiserlet nekem egy kisse
homalyos, de lehet, hogy ugy van. Mi lehet a magyarazat, kedves
vitazok?!

Udv, Sik Zoltan

Kedves Pali,

Itt folytatom az elozot, de most mar tenyleg nem sztaniol
papirokkal, meg pirospaprikaval, hanem ZPE-vel. Errol
jut eszembe, van a Compuserve-en egy forum, a NEWAGE, ahol
errol a temarol rengeteg cikk van, pl. Bearden cikkei, meg
leirasok Moray es Tesla talalmanyairol.

Szoval, a Boyer fele random elektrodinamikat, ahogy eszreveszem
nem akarod elfogadni minden fenntartas nelkul. Sot. Csak azt nem
ertem, hogy miert akarod "elbol" elvetni azzal, hogy nagyon jol
megvagyunk mi a kvantummechanikaval. Az nalam nem erv, hogy egy elmelet
megjosol valamit, ami aztan bejon. Attol meg lehet masik harom
elmelet, ami ugyanezt a dolgot megjosolja. Akkor most melyik a jo.
Az, amelyik tobb dolgot josol meg?

> nem egy masiknak. Az 1/2-es spint a kvantummechanika josolta, majd
> ezt kimutattak kiserletileg, ez tehat a kvantummechanika helyesse-
> genek egy bizonyiteka es nem a Boyer-fele "random elektrodinamikae".
> Nem tudom, vilagos-e, nagyon szeretnem, ha az lenne. Ha nem az, akkor
> jarjuk korul ezt a kerdest, mert itt van a kutya elasva.

A fenti reszrol beszelek. Kicsit agyafurt a gondolatmenet, t.i.
kie az elsobbseg, aze, aki elobb josolt meg valamit? Mert itt
tenyleg a kvantummechanika josolta meg a feles spint, amire aztan
a kiserletiek raugrottak, es tenyleg annyi. De mi lett volna,
ha mondjuk meg nincs kvantummechanika, es egy Boyer fele csinal
egy masik elmeletet, ami ugyanezt josolja. Akkor arra ugrottak
volna ra a kiserleti fizikusok, es most akkor a feles spint, mint
olyat nem a kvantummechanika, hanem eme masik elmelet ekes
bizonyitekanak tekintenenk. Nem tudom, ertheto-e, arra akarok
kilyukadni, hogy egy elmelet akkor is csak egy elmelet marad,
ha minden reszet bizonyitani lehet, es ha egy teljesen mas
alapokon allo elmelet ugyanerre a jelensegkorre ugyanezt az
eredmenyt josolja, akkor az versenytarsa lehet az elso elmeletnek,
meg akkor is, ha kesobb keletkezett.

> Nekem is remlik a Curie-hazaspar asztaltancoltatasa, azt hiszem, akkor
> hallottam rola eloszor, amikor egyik kollegam emlitett valami zerus-
> ponti sugarzast. Ugy tunik, ervek es ellenervek generaciorol generaci-
> ora szallnak. Az fel sem merul benned, hogy azert foglalkoztak inkabb
> a radioaktivitassal, mert azt tudomanyos alapossaggal ki tudtak mu-
> tatni ? A modszer a lenyeg, nem az hogy hol keszult a diploma, vagy

Ennel a resznel az a bajom, hogy (lehet, hogy elozo levelemben
nem fogalmaztam vilagosan), Curie-ek idejeben a radioaktivitas
ugyanolyan kuruzslasnak minosult, mint az asztaltancoltatas, azaz
elore egyikrol sem lehetett megmondani, hogy kesobb tudomanyosan
bizonyithato-e, vagy sem. En ugy hallottam a tortenetet, hogy
Curie-ek kb. fej vagy iras alapon dontottek a radioaktivitas
tovabbi tanulmanyozasa mellett.

> van-e egyaltalan. Vannak, akik tagadjak a relativitaselmelet Einstein-
> fele alakjat, de addig, amig nem tudnak valami olyat megjosolni, amit
> a specialis relativitaselmelet maskent josol, addig megdonthetetlen.
> Hacsak nem valami sokkal egyszerubb modon nem tudja ugyanazt talalni,

Hat ez az! A random elektrodinamika pontosan azt mondja, hogy
a kvantumelmelet bevezetese nelkul, pusztan klasszikus eszkozokkel
tudja magyarazni a kvantumelmelet eredmenyeit, es egy sor masik
dolgot. (bocsanat, ha a random helyett olykor sztochasztikust irtam).

Az ezutan kovetkezo fejtegeteseidre sajnos nem tudok erdemben valaszolni,
mivel nem tudom, hogy mihez kapcsolodnak az olyan felteveseid, miszerint
f konstanst f(x) fuggvennyel keverek, szandekosan jelolok ugyanazzal
a betuvel ket kulonbozo mennyiseget, stb. Viszont azt tudom, hogy a
2.7 kelvines sugarzas, legalabb annyira bizonyosan az osrobbanas
bizonyiteka, mint amennyire biztos, hogy volt osrobbanas. Itt jegyeznem
meg, hogy a mai elmeletek szerint NEM beszelhetunk osrobbanasrol,
t.i. az osrobbanas elmelet nem tudja megmagyarazni a Planck ido elotti
esemenyeket (10e-34 sec). Ezert talaltak ki a felfuvodo vilagegyetem
c. elmeletet. Innentol kezdve en azt mondom, hogy itt is vannak szepen
legvarak, semmi sincs bizonyitva, ugyhogy eleg erosen ketelkedem abban,
hogy a hattersugarzas az osrobbanas bizonyiteka volna. Tehat az
osrobbanasnak, ill. egyeb elmeleteknek legalabb annyi bizonyiteka van,
mint a ZPE-t (Zero Point Energy) feltetelezo elmeletnek, sot, a
hattersugarzas ugyanezzel az erovel a ZPE bizonyiteka is lehet.
Vagy esetleg mindkettoe, ki tudja.

Az oszcillator alapallapoti energiaja, az a bizonyos 1/2hv tenyleg
joslat, es meg senki sem merte ki, hogy tenyleg ennyi-e. De, ahogy
mar masutt is emlitettem, nem lehet kizarni semmilyen elmeletet,
ami mas megfontolasbol ugyanerre a kovetkeztetesre jut. Sot
tovabbmegyek, annak az elmeletnek a helyesseget sem zarhatod ki,
amelyik azt feltetelezve, hogy egy masik elmelet joslatai igazak,
elfogadja, de maskepp magyarazza azokat, de az eredeti, a
jelensegeket megjoslo elmeletet igyekszik helyettesiteni,
azt elvetni (t.i. azt mondja, hogy ugyanolyan dolgokat en is
tudok josolni, es nem hasznalok hozza kulon erre a celra
kitalalt matematikai apparatust).

A renormalasrol a random elektrodinamika hivei azt tartjak, hogy
az ilyen additiv vegtelen konstansok eltuntetese mindenfele furcsa
matematikai apparatussal, legalabb olyan elkendozese a
"fogalmam-sincs" effektusnak, mint amiket az elozoekben leirtal
kodosites cimen.

Vegul Gaspar LAszlonak, csak egy mondat: a kvantummechanika
"igazarol" szolo mondatom csak egy rossz fogalmazas volt,
Einstein magat a kvantummechanikat vetette el.

Udv,

Sik Zoltan

A kesztyu szerintem egyaltalan nem erv, hiszen az nem akadalyoza meg a holeadas
t
csak noveli a hogradienst a levego es a tenyer kozott, de termeszetesen linea-
risan, vagyis mindenhol egyforman. A kulonbseg viszont marad az ujjhegy es a
tenyer csuklo feloli reszen. A bananos trukk mar erdekesebb, err most nincs
valaszom, de ha ez igaz, akkor legmentesen lezart uvegbura alatt is mukodnie
kellene neki, sot vakumban is. Ehhez nincs elegendo felszerelesem, hogy
megcafoljan, vagy igazoljam, de nektek sincs. Talan egy fizikus jollega majd
eldonti a kerdest...                           Gabor

Udv, VITA-zok!

 Regebben mar irtam errol, es most paran mar megint kerulgetik a temat, ugyhogy
roviden meg egyszer: A vilag mukodik valahogy, es mi ezt a mukodest kozelitjuk
egyenletekkel, modellekkel. Ket modell kozul teljesen mindegy , hogy melyiket
valasztjuk, egeszen addig, amig ugyanazok az eredmenyek 'jonnek ki'
(maci a barlangbol...) . Ugyanakkor ez a kozelites es modellezes mar onmagaban
azt jelenti, hogy az egyes modellek csak bizonyos hatarok kozt mukodnek,
azaz ezeken a hatarokon belul kepesek leirni a vilag viselkedeset.

 Mas tema: Valamikor, a masodik vilaghaboru kornyeken valahol elcsiptek egy
embert, aki 'szellemfenykepeket" csinalt. Az ugyfel bement hozza, azt mondta,
hogy szeretne egy fotot az elhunyt nagybacsijarol. A fenykepesz megkerdezte
tole, hogy ugyan hogy nezett ki az elhunyt, majd leultette fekete hatter ele,
megkerte, hogy koncentraljon, lefenykepezte, majd par nap mulva elkuldte
a fenykepet, amin az ugyfel mellett/alatt/folott ott latszott egy elmosodott
alak, ami ugy nagyjabol hasonlitott az elhunytra.
 Ez igy magaban meg nem szenzacio, hanem amikor tetteneressel elcsiptek,
megtalaltak a babukat, egy tekintelyes meretu jelmezraktarral egyutt,
kiderult, hogy nem is olyan konnyu eliteltetni. Ugyanis az ugyfelek csokonyosen
 ragaszkodtak ahhoz, hogy a kep valodi. Hiaba szembesitettek oket a bizonyitek-
okkal, egy se hitte el. A vegen aztan nem is lett az egeszbol semmi.
Ha erdekel valakit, akkor elokeritem a cikket, ugy pontosabb a dolog.
Egyebkent remelem latszik a parhuzam?

Udv: Balogh Mihaly

udvozletem mindenkinek. (A vilag legeszakibb egyetemerol, Oulubol,
Finnorszagbol. Maris lehet vitatkoznoi: van e meg eszakibb :?)
Latom , jol megvagytok nelkulem, (is) szepen helyretevodott az aura kerdes,meg
egyebek.
Egy pici adalek a hullamokhoz: az elektromeagneses hullam az elektromos
es magneses ter valtozasa. Peldaul toltesek atrendezesevel keltheto.
A vilag fizikusai (amikor felvagnak) ugy magyarazzak a toltesek kozotti
erot, hogy az elektronok allandoan fotonokat emittalnak es abszorbealnak,
es ez a fotonkicserelodes tartja ossze az osszetertozokat. Namarmost
ha megvaltoztatom a tolteseloszlast, akkor ez a valtozas egy fenysebesseggel ta
gulo gombon belul veheto eszre.
A nagy kerdes az, hogy ha egy tomegeloszlast valtoztatok meg, akor az
rogton eszreveheto akarmilyen messzirol, vagy varni kellkell addig,
amig a letezo (vagy nem letezo) gravitacios hullam odaer.
Ja , es ha van gravitacios hullam, akkor az ot kozvetito graviton is van.
Vagy nincs.
:-)
Azt hiszem , hogy valami baj lehet a gravitacio terjedesi sebessegenek
kimerese korul. Egy igazi fizikus elereszthetne errol egy kis eszmefuttatast.
s Meg arrol,Meg arrol, hogy ha az osszer
na, a fene egye meg ezeket a franya workstationokat,
Meg arrol, hogy ha az osszes kolcsonhatas 1/negyzetesen csokkeno ereju,
akkor ebbol milyen tovanbbi kovetkeztetesek vonhatok le.

Na, aludjatok jol, nektek legalabb van egy kis eselyetek, itt meg sem probal be
sotetedni mostanaban.
Hat a mai kulalakom nem eppen jeles.
Udvozlettel, Vaskelepes. (BOCS>)