Udv mindenkinek,
     
     Az amerikai filmekrol szolo disputahoz hadd tegyek hozza egy olyan 
     adalekot, amelyrol eddig meg senki nem beszelt, talan tovabbi 
     leveleket is provokal majd. 
     
     A suliban (MBA) foglalkoztunk az amerikai filmek dominanciajaval es az 
     europai filmek tamogatasanak vagy nem tamogatasanak a kerdesevel. 
     
     Az ora konkluzioja az volt, hogy az USA a filmkeszites szempontjabol 
     az un. comparative advantage (bocs, de nem tudom a kozgazdasagi 
     kifejezeseket magyarul) helyzeteben van, vagyis az egy fo 
     nezokozonsegre (fogyasztora) levetitett eloallitasi es egyeb koltseg 
     ott alacsonyabb, mint Europaban. Marpedig a klasszikus kozgazdasagi 
     elmeletek szerint, egy ilyen helyzetben levo orszag ipara akkor jar a 
     legjobban, ha arra a bizonyos teruletre szakosodik, amelyben a 
     legkoltseghatekonyabb es exportalja ezt a termeket, sot nem csak az 
     adott orszag jar igy a legjobban, hanem az importalo orszag "jolet" 
     gorbeje (utility) is magasabbra kerul. 
     
     Az europai, relative dragan dolgozo, filmesek penzugyi tamogatas 
     nelkul csak abban az esetben szamithatnak tulelesre, ha talalnak egy 
     olyan reteget, amely elegge nagy ahhoz, hogy eltartsa oket. Ez a reteg 
     hala egnek megvan, nagy is, de sajnos - kozgazdasagi szempontbol - 
     igen szerencsetlen modon szetszorva mindenhol a vilagban. Ez pedig az 
     eleve magasabb koltsegeket meg elviselhetetlenebbe teszi, ugyanis a 
     disztribucio, a filmsokszorositas teruleten nem lehet kihasznalni a 
     tomeggyartas (economies of scale) elonyeit. 
     
     Ezen a helyzeten valoszinuleg akkor lehet atlepni, ha a 
     kabelteleviziozas eler egy olyan szintet, ahol mar jelentosebb 
     beruhazasi koltseg nelkul megvalosulhat a szoras, tehat gyakorlatilag 
     a nezokozonseg "centralizalodik". Sajnos ennek egyik karos 
     kovetkezmenye is lehet, hogy a kis muveszmozik - azok minden 
     romantikajaval - megszunnek, es a filmnezes egyeni tevekenysegge 
     valik. 
     
     Termeszetesen a fentiekkel nem kell, hogy egyetertsetek, de talan 
     erdekes volt. Kulon rovatot erdemelne, hogy a piff-puff filmek 
     amerikai piaca miert nagyobb, mint Europaban, de akarmi is az oka, ez 
     igy van es a kozgadaszok a sajat elmeleteik helyesseget latjak 
     igazolva Rambo sikereben. 
     
     A

Szasztok, megin en. Csak egy gyors kerdes. Az emlitett sarki bo'tban
lattam egy CD-t, valami Last Man Walking ha jol emlekszem, Bruce Willis a
foszereplo. Ami megragadta a figyelmemet, hogy Ry Cooder a zeneszerzo. O
mar a Paris Texas-hoz is eleg jo zenet irt. Nem ismeri valaki, vagy latta
a filmet? Erdemes megvenni? Kosz.
Dezso

Sziasztok,

> Zsamboki Katinak:  a mozik a mallokban vannak, meg nem.  A lenyeg a valasztek
.
> Mondjuk, te Baltimore-bol bemesz DC-be a Key Theater-be egy jo filmert.  Ha

  Elnezest, de ez kicsit sztereotip amerikarol. Baltimore-ban vannak nagyon
jo mozik:
-- Senator -- meg a mellekhelyseg is esztetikai elmeny
-- Charles
-- Orpheum (ott lattuk volna, ha mas okokbol le nem kessuk, Lugosi Belat
   eloszor -- Europaban hova is menjek erte)
-- Walters Art Galery
-- Baltimore Museom of Arts
-- Johns Hopkins U.
-- Muveszeti foiskola (nem tudom a pontos nevet, inkabb nem irom)
-- Sony Rotunda (Loews volt regen)
-- Towson Commons

  Ez egy 700 000 lakosu varosra nem hiszem, hogy keves. Debrecenben hany jo
mozi van? Egyebkent DC-be is bejarunk, sot New York-ba is. Munka utan is.
Igen, vannak mall-ok *is*. Pesten is van Corvin mozi.

Gyula

Sajnos nem fertem bele a 10-es keretbe, de meg igy is sok jo film
kimaradt. Kedvenc szineszem Robert de Niro es Jean Reno. Kar, hogy
Jean Reno-t betettek Tom Cruise melle a Mission Impossible-be.
Szerintem nem kellett volna.

1. Nikita (La femme Nikita, Luc Besson)
2. A nagy kekseg (Big Blue, L.B.)
3. A Profi (The professional, L.B.)
4. Sztalker (Tarkovszkij)
5. Jojj es lasd (Igyi i szmotri, Elem Klimov)
6. Gepnarancs (Clockwork Orange, Kubrick)
7. 2001, Urodusszeia (2001, Space Odussey, Kubrick)
8. Szarnyas fejvadasz (Bladerunner, Ridley Scott)
9. ? (Come and see the Paradise, Alan Parker)
10. Ejfeli expressz (Midnight Express, A.P.)
11. Jakob lajtorjaja (Jacob's Ladder, ?)
12. Szarvasvadasz (Deerhunter, ?)
13. Brazil (?)
14. Delicatessen (?)
15. Elveszett gyermekek varosa (?)
+1. Hurra nyaralunk! (Elem Klimov)

A magyar filmeknek egy kulon listajuk van. (;-)

Par hete lattam a Dead Man Walking cimu filmet. Meg nincs rajta a
listamon, meg egy parszor meg kell neznem. Adtak mar ezt a filmet
otthon? Hogyan forditottak le a cimet? Aki meg nem latta nezze meg.
Sokkolo hatasu.

Mission Impossible:
Nem akarok szorszalhasogato lenni, ezert nem kerdezem meg, hogy hogyan
lehet 250-nel egy alagutban helikopterrel egy vonathoz kotve repulni
(tudom, hogy Jean Reno nagyon Profi, na de azert ennyire?), de en ugy
tudom, hogy a TGV Franciaorszagban van es nem Angliaban.
Arrol nem is beszelve, hogy felsovezetekrol kapja az elektricskat, igy
nemcsak hogy nem egeszseges a tetejen szaladgalni, hanem nem is lehet.
De ez csak szorszalhasogatas. Az viszont teny, hogy nagyon nepszeru
lett a filmekben a techno-blabla, magyarul a "vakulj paraszt".

52-es Galaktika:
A tobbi novella is nagyon jo. Kar hogy ezen a gyujtemenyen kivul nem
sok minden jelent meg Ph.K.Dick-tol. O irta a Bladerunner (Szarnyas
Fejvadasz) tortenetet "Almodnak-e az androidok elektromos baranyokkal?"
cimen, illetve az Emlekmas (a la Schwartzenegger) tortenetet egy meg
hoszabb cimmel. Ugy latszik szerette a hosszu cimeket.

Asimov:
Az oroszok csinaltak egy egesz jo filmet a Halhatatlansag halala-bol.
Ezen kivul van egy amerikai film is, cime: Nightfall. Sajnos az Asimov-
tortenetekbol nehez jo filmet csinalni.
Ment egy idoben a magyar teveben egy sorozat: "Televizios mesek fel-
notteknek". A tortenetek egeszen jok voltak, a szineszek mar kevesbe.
A "kidolgozott testu Bencze Ferenc" jatszotta altalaban a rettenthe-
tetlen host. Egy-ket jo cici is meg-megvillant neha. A filmtrukkok
viszont harmatgyengek voltak. Ezen a sorozaton belul is megfilmesitet-
tek a Halhatatlansag halalat. Egeszen jo volt. 
Szerettem ezt a sorozatot. Akkoriban hetfon meg nem volt teveadas.
Ha megis rendkivuli adasnap volt, altalaban ebbol a sorozatbol tettek
be egy filmet, aminek nem orultem, mert tudtam, hogy az orosz raketa-
kiloves miatt felbe fogjak szakitani a legizgalmasabb resznel, es 
utana soha tobbe nem fogjak megismetelni.

Kedvenc verseim Vonneguttol:
"Elt egy ember torokhonban,
 Szerszamjahoz igy szolt zordan:
 Elherdaltad minden penzem,
 Tonkretetted egeszsegem,
 S pisilni sem tudsz mar mostan?"
(Otos szamu vagohid)

"Mit szamit ha meghalok, meghalok,
 Hogyha egy jot baszhatok"
(Bortontoltelek)

Ennyit mara a kulturabol.

Pupak

Polgardi Peternek:

> Ketto a nezhetetlenek kozul:
> Prospero konyvei
> A nagyitas

Erdekes, minden mennyire relativ. A Nagyitas eletem egyik legnagyobb 
filmelmenye volt -- amikor harmadszorra, negyedszerre es otodszorre
lattam. Elsore ataludtam a film felet. Masodszorra kevesbe voltam almos,
ugyhogy sikerult vegigneznem. Aztan jott valaki, es mondott egypar dolgot,
hogy mire figyeljek. Harmadszorra kitarult a film egesz vilaga. Azert tunik
unalmasnak, mert az egesz tortenet a a foszereplo fejeben jatszodik le. 
Es ha az ember figyel az utalasokra, ki lehet talalni az egeszet. Olyan
mint egy rejtveny. Ami meglepo, hogy maga a sztori is paratlanul izgalmas,
ha az ember ki tudja talalni. Ehhez szerintem meg kell tanulni "olvasni"
a filmet, ami nem nagyon megy egyedul. Ugy ertem, jo ha van valaki,
aki ravezet, ahogyan egy jo tanar irodalomoran. Ezen kivul kell hozza
szellemi erofeszites is, ami a legtobb amerikai filmhez nem. Ez persze
nem feltetlenul baj, de ha valaki szereti torni a fejet, akkor ezek
a "nezhetetlen" filmek is lehetnek elvezetesek. (Persze ez nem jelenti
azt, hogy minden "nezhetetlen" film jo film.)

Visszaterve a Nagyitasra, mint mondottam mar maga a sztori is izgalmas,
a filozofiai kerdesek amelyeket feszeget pedig meginkabb. Peldaul letezik-e
objektiv valosag, es ha igen, mi koze neki ahhoz amit latunk. Antonioniban
ezeket a kerdeseket a fotozas indukalta, emiatt talan nem tunik evidensnek,
hogy miert kerdesek ezek (egy fotot normalis esetben senki nem fog 
osszeteveszteni a valosaggal). Ma viszont ott van a virtual reality, vagy a 
gondolattal iranyitott szamitogepes jatekok, ahol a kerdesek jogossaga
evidens. 

Ha valaki van a vonalban meg akinek tetszett a Nagyitas, szivesen elcsevegnek
rola.

Balazs

En is csak nemreg vagyok olvasoja a Kulturanak (kb.1 hete), es egyelore
tetszik az eszmecserek tomkelege. Ugy dontottem bekapcsolodok.
/1./En most kivetelesen nem irok listat a kedvenc filmjeimrol, csak
megemlitek egy Luc Besson nevu rendezot (talan mar van aki hallott rola) -
Nikita, A nagy kekseg (Le grand bleu), Atlantis (kicsit kilog a sorbol),
Metro no es persze Leon, a profi. Meg vannak meg regebbi - es tobb - filmjei
is, most hirtelen ezek jutottak az eszembe. A nagy kekseg az tuti benne van
a legjobb haromban!!!!!! Majdnem az osszes filmjeben szerepel Jean Reno
(remelem a spelling O.K.) aki abszolut passzol ehhez a rendezoi stilushoz.

/2./Ami pedig a mostani filmeket illeti, a mult heten lattam egy szlovak
filmet, a cime: A kertben. Nos ez pedig a legjobb otben van benne. Kivancsi
vagyok a tobbiek velemenyere, mar ha latta valaki egyaltalan?!

/3./Filmek kozott meg nem esett szo: Koyaanisquatsi (Kizokkent vilag),
Powaqatsi, es meg talan idesorolhato a Baraka c. film is. Ezek abban
hasonloak, hogy (foleg az elso ketto) bemutatjak a civilizacio hatasat az
emberisegre+a termeszetre - vagyis, elgondolkoztatjak az embert, hogy vajon
a civilizacionak egyertelmuen pozitiv e a hatasa. Azonkivul a zenejuk
(merthogy foleg kepsorok+zene) abszolut nyero - a hopi indian zenetol kezdve
az orult szintetizatoros hangzasig minden van benne. 

/4./Film+zene. Sajnos Magyarorszagon nem jatszottak a French Kiss c. filmet,
de a cd-je megvan es baromi jo! A 30-as evek hangulatat idezi. Nem tudje
vki, hogy a filmet hol/hogy lehetne megnezni?

Egyelore ennyi, Udv mindenkinek,

Aniko



PS. kedvardnak uzenem, hogy a kedvenc filmekbe nagyon beletalalt!

{Valoszinuleg tul hosszu a subject, ezert meg egyszer:
Constructor TBrainStructure.Init(var ChiefEditor:TCultureMember);}



Kedves Marta!



A #85-ben irtad:

>Rovid ido alatt sokszor olvasom, hogy  "struktruralt agy".  Mit ertetek ez
>alatt?   Vannak muvelt agyak (barmilyen teruleten) es muveletlen agyak.
>Tehat ha erre hivatkoztok, mar a kiindulasi pont is rossz.

Ezt a kifejezest Nagy Peter hasznalta (Vagy Rettegett Ivan? Mar nem
emlekszem. :-)) Boda Dezso szepen atvette e kifejezest, tehat valoszinuleg
megertette, s azt hiszem, igy voltam ezzel en is. 

A #85-ben elejtettem egy megjegyzest, miszerint remelem, a pszichologusok is
sejtik, mit ertunk ezalatt. Mi nem vagyunk azok, nincs mindenrol pontos
fogalmunk es egy tokeletes szavunk arra. Ennek ellenere probalkozunk mondani
valamit, gyartunk egy szot, aztan remenykedunk, hogy mas is megerti. Ugy
gondolom, Peternek ez sikerult. 

Ha kozelebb akarsz kerulni "strukturalt agy" kifejezes megertesehez,
gondolkodj el azon eloszor, hogy mi a kulonbseg az "okos" es a "muvelt" szo
jelentese kozott. Ha ez megvan, innentol talan valami ilyesmi a helyzet: az
okossag a strukturalt agy elofeltetele, a muvelodes pedig egy alapveto
lehetosege, eszkoze a tovabbi agystrukturalasnak. Peter azt irja, hogy ennek
van valamilyen szintje (tehat nem vagy strukturalt vagy strukturalatlan egy
agy - Peter, talalhattal volna valami konnyebben gepelheto szot!), ami
befolyasolja az egyen szamara a mu szinvonalat. Bevezet tehat egy szubjektiv
szinvonal-fogalmat, bizonyara nem az abszolut helyett, hanem melle'.

Letezik okossag nelkuli muveltseg, na az ilyen emberek (kevesen vannak)
tudnak csak igazan idegtepoek lenni. (Snobless oblige.) Sokkal kevesbe
negativ kategoria viszont a "magahoz valo esz".

>Ez a tizes listatok egy marhasag, ugyanaz  az ember egy-ket ev mulva teljesen
>maskent velekedhet ugyanarrol a murol, ami lehet konyv, zene, film, festmeny
>vagy barmi.  Es a mu nem valtozott.   Irhatnatok, hogy ma, most igy erzem, akk
o
>r
>lenne ertelme.

A legtobben igy irtuk a listat. A legtobben ahhoz se ragaszkodtunk, hogy
tizes. Abszolut es merheto ismerv csak a bevetel. Az arra alapozo
slagerlistaknak megvan a maguk helye. A KULTURA-ban nem egzakt dolgokrol
beszelgetunk, es ez default setting. Tehat nem kell minden levelunk elejere
SET EXACT OFF. 

>" Na a tema lezarasakent:
>szerintem a Schindlert nem muveszeti, hanem politikai tenyezokent kell
>kezelni." - irja  Boda Dezso.  (Mellesleg, te vagy a foszerkeszto, hogy egy
>temat lezarhatsz barmikor?)

Fogadatlan prokator: nyilvanvalo, hogy Dezso pusztan sajat levelere
vonatkozoan zarja le a temat. (A foszerkeszto pedig termeszetesen  en
vagyok. :-))



Adieu!


Gabor

Fischer Istvan, NSzK ) wrote:
: 2. Meg egy magyar dolog: a New York Times elso oldalon gyaszolt meg egy Erdos
: Pal nevu, 83 eves koraban Lengyelorszagban elhunyt budapesti szarmazasu
: matematikust. Azt irtak rola, hogy a szazad legnagyobb elmei koze tartozott,
: s szakmajaban csak a legnagyobbakkal merheto. En soha nem hallottam rola
: (igaz, a matek nekem csak egy remalom volt mindig), s gondoltam tan mondjuk a
: "Nepszabadsag" is megemlekezik   rola. De sehol nyomat se talaltam. Az
:-----
: nagysemmiben. Most itt probalkozom, hatha valaki ismeri - szakik bizonyara,
: de ha olyan nagy volt, amilyennek a NYT festi, vajjon miert nem hallottam
: rola soha, mint Szent-Gyorgyirol, Dennis Gaborrol meg a tobbi
: "tavolbaszakadtrol"?
: Uedvozlettel
: Fischer Istvan

Tegnap (szept.29.) a egy delutani radiomusor (Szonda?) megemlekezett
Erdos Palrol.

Kerdesedre, miert nem volt kozismert, nehez is meg konnyu is valaszolni.
Nevezz meg me'g egy magyar matematikust! 8-(

S lehet, hogy te mar a NYT cikk alapjan tudod munkassagat mihez kotni,
mintahogy a "rak", "hologram", "C vitamin" szavakkal ugy veljuk, tudos-
tarsaikat is elhelyeztuk, legalabbis a tudomany templomaban, EP es a
matematika esetben nemcsak az jelent nehezseget, hogy magarol a targyrol
a nagykozonseg kevesbe vesz tudomast (egyreszrol nem is erdemelne nagyobb
figyelmet a matematika, masreszrol keves dolog miatt erdemes magyarnak
lenni, ezek egyike, hogy itt meg van kultusza a matematikanak, s nemcsak
a szakman belul: mar az ovodaskortol kezdve igen jo oktatast kaphat
mindenki), hanem ez kovetkezik maganak a matematikanak a targyabol is.

Tiszteljuk, aki kepes az anyagot hasznositani es megformalni, meg inkabb,
aki embereket nevel, szellemunket es tudasunkat alakitja, meg inkabb,
aki valoban egesz nepeert cselekszik.

De a semmi a matematikus materiaja, s azzal is ugy torodik, hogy nem
csinal vele semmit. Me'g a tobbi gondolkodoval osszevetve is hitvanyabb,
semmirekellobb minden produktuma. Ezert aztan arra a kerdesre, hogy mivel
is foglalkoznak valojaban, gyakran onmaguk ugy felelnek, hogy a "egyedul
a szepseggel", vagy "Isten mibenletevel". 

Ugyhogy Erdos Pal eseteben is konnyebb a dolgunk, ha emberi kulonossegerol
beszelunk, amilyen termeszetesseggel jott be eves tavolletek utan a Kutato
konyvtaraba, hogy mennyire otthon erezhette magat a vilag szamos orszagaban.
Vagy itt a hires "Erdos fele szam", melyet a szakma felig-meddig trefasan
a kovetkezokepp vezetett be (a sci-math.faq is tartalmazza):

EP "Erdos fele szama" a 0 (ez esetben nem semmi, pestiesen szolva);
aki EP-rel kozos cikket jelentet meg, annak "Erdos fele szama" 1;
ha olyannal irsz kozos cikket, akinek 1 a szama, akkor a tied 2 lesz;
... talan nem kell folytatnom.

Ebbol is latszik, mennyire kozponti alak volt EP. Valoban sokakkal es
sokfele cikket irt. Reszben teret engedett masoknak azzal, hogy otleteit,
bizonyitando teteleit foltarta, ill. folismerte onmaga korlatait es
megvalogatta, mivel foglalkozzon, mire irjon ki dijat. Ez abbol allt,
hogy megfogalmazta a problemat, sok esetben egyenesen allitott valamit,
s szereny penzjutalmat ajanlott fol (mondjuk $50). Mondanom se kell,
egy ilyen dij elnyerese mennyivel rangosabb barmelyik egyetem PhD-jenel...
Es egyebkent is. A matematikus josaga talan abban mutatkozik meg
leginkabb, hogy a szamara meg nyilt kerdesekben rendre jol foglal allast.

A Kulturaban filmek, irok kapcsan epp most kerult szoba az osszemerheto-
seg kerdese. Barmily gyermeteg dolog is, el kell arulnom, hogy "komoly"
elmek is pontozasra vetemednek idonkent, igy a szazadelo matematikusait
(nem beszelve mult idok nagyjairol) vizslato szemek kellokeppen
osztalyoztak. Ezek soraba allt be immaron Erdos Pal. Orulok hogy alakja
e helyutt is szoba kerult.

A level vegere hadd fuzzek ide egy anekdotat, Yehudi Menuhin meselte
Budapesten (ezzel nem akarom azt mondani, hogy masutt maskepp mondana el (:
Egyutt iddogalt Sibeliusszal, aki egy ihletett pillanataban  nekiszegezte
a cseppet sem baratsagos kerdest: -Ki szazadunk legnagyobb komponistaja?
Menuhin elmondasa szerint toprengett, megmondja-e az igazat, majd
csendben megjegyezte: -Ugy velem, Bartok.
Sibelius elkomorult, sokaig nem szolt semmit, aztan mintha egyeterteserol
biztositotta volna, majd igen harsanyan ujabb italt rendelt.


Udv, ta

Fischer Istvan irta:
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
2. Meg egy magyar dolog: a New York Times elso oldalon gyaszolt meg egy Erdos
Pal nevu, 83 eves koraban Lengyelorszagban elhunyt budapesti szarmazasu
matematikust. Azt irtak rola, hogy a szazad legnagyobb elmei koze tartozott,
s szakmajaban csak a legnagyobbakkal merheto. En soha nem hallottam rola
(igaz, a matek nekem csak egy remalom volt mindig), s gondoltam tan mondjuk a
"Nepszabadsag" is megemlekezik   rola.
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Meg is emlekezett, a Magyar Hirlapban is, a Nepszabadsagban is lehetett 
olvasni egy rovid hirt es egy hosszabb nekrologot  rola. (Biztos mas 
napilapban is, en ezt a kettot olvasom.)
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
de ha olyan nagy volt, amilyennek a NYT festi, vajjon miert nem hallottam
rola soha, mint Szent-Gyorgyirol, Dennis Gaborrol meg a tobbi
"tavolbaszakadtrol"?
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Talan azert, mert o nem szakadt a tavolba, mindvegig magyar utlevellel 
kozlekedett a vilagreszek kozott... (legalabbis en igy tudom)
Udvozlettel
Recski Anna