Sziasztok!

Eloszor a filozofiaban es mukedvelo. 

Szerintem a szeretet nem egy elvont dolog, hanem gyujtofogalom. A
kifejezessel azokat a konkret dolgokat probaljuk meg egy kalap ala
vonni, mint peldaul az a bizonyos anyai simogatas, anyai puszi stb. stb.
Ezek mind un. masodlagos megerositesek, amik pl. az anya nyujtotta
biztonsagra, az anya nyujtotta taplalekra epulnek "egeszen" fiatal
korban. Minden emberi kapcsolatunk magja, alapja, ose es szimboluma az
anya-gyermek kapcsolat. Minden kesobbi emberi kapcsolatunkban azokat a
dolgokat keressuk, amik ebben az anya-gyermek kapcsolatban megvoltak,
csak a helyzet kicsit differencialodik. Mast talalunk meg ebbol a barati
kapcsolatunkban, mast a szerelmi kapcsolatunkban stb. stb. stb. Van egy
pszichologus (nem jut eszembe a neve), akinek van egy abraja (piramis),
ami az igenyek es az ezekre epulo megerositesek hierarchiajat mutatja.
Legalul vannak az ilyenek mint (trivialisan) pisi, kaki, etel, szex,
exploracio stb. A legelejen nem szeretjuk (ugymond) az edesanyankat,
pusztan biztonsagra vagyunk, ehesek vagyunk, ilyenek. Mivel a kulonbozo
gesztusok, amik ezen igenyeink kielegiteseivel parosulnak, szorosan
osszekapcsolodnak ezekkel az elsodleges megerositesekkel, maguk is
megerositesse valnak, meghozza masodlagossa. Ilyen modon alakulnak ki az
emociok, amik szerintem ezen konkret masodlagos megerositesekre
vonatkozo osszefoglalo megjelolesek. 

A szerelem egy specialis es talan a legintenzivebb emocio, melyben
megtalalhato mind a "anyai simogatas" mind a szexualis kielegules utani
vagy. Tulajdonkeppen egy erdekes (es igen durva hatasokat eredmenyezo)
kombinacioja a szeretetnek es a szexualitasnak. Szerintem persze nem
valnak el annyira elesen ezek a dolgok egymastol, ezert en peldaul semmi
furcsat nem latok a homoszexualitasban (de ezzel mar elmegyek masfele).
Neha iszonyu nehez megallapitani, hogy szerelmet erzek-e avagy csak
barati szalak fuznek vkihez. Vagy szeretek vagy szerelmes vagyok.
Merthiszen ezen dolgok alapja mind egy es ugyanaz. Talan azert a hetero
a leggyakoribb, mert a szintiszta szexualitas alapvetoen az ellenkezo
nemet celozza (legalabbis biologiailag igy kodolt).

Elnezest, hogy ennyire osszeszedetlen es pontatlan voltam.

(Biztos mindenki azzal fog visszakerdezni, hogy ezek szerint, akik anya
nelkul nonek fel, azoknak nincsnenk erzelmeik. Erre hadd ne reagaljak
elore, de utolag majd nagyon szivesen, a valasz mar kesz... :))

-- 
Szabó Mikolaj
UTI Rt. - Engineering
tel: 06 23 504 213
fax: 06 23 430 989

On Fri, 5 Jun 1998, Jakabffy Barna Samu wrote:

> 
> Hat akkor ez is menjen:
> 
> 
> 
> > 
> > 		Jo reggelt es szebb napot, mint az elozo!
> > 
> > 	TCsabanak:
> > 
> > 	>  - Mi a boldogsag?
> > 	Receptem nincs, de az mar a boldogsag fele vezeto uton egy lepes,
> > ha tudod, hogy teged szemely szerint mi tesz boldogga.
> > 
> > 	>  - Mi a jolet?
> > 	Sajnos nem tudom most pontosan idezni Nietzschet, de valahol ugy
> > fogalmaz, hogy az altalanos jolet nem egy valamikeppen meghatarozhato
> > fogalom vagy elerendo ideal, hanem egy hanytatoszer. What do you think? En
> > azt hiszem, ezt inkabb az altalanosra ertette, mintsem a joletre.
> >  
> > 	>  - A jolet feltetele-e a boldogsagnak?
> > 	A valamilyen szintu anyagi jolet nekem igen. Enelkul most nem
> > valaszolhatnek neked. A kommunikacioban pedig legtobbszor oromomet lelem.
> > 
> > 	>  - Mi az erzes?
> > 	Fiziologiai arousal (izgatottsagi allapot). A tobbin meg
> > vitatkoznak a piszologusok.
> > 
> > 	>  - Mi a szeretet?
> > 	Egy erzes plusz az ido. De vannak ennel szebb definiciok is.
> > Szerintem: egy esztetikai itelet.
> > 
> > 	>  - Szukseges-e a szeretet a boldogsaghoz?
> > 	Nekem igen. Szerencses, akinek nem. 
> > 
> > 
> > 	JuliusE meghatarozasa a hitrol:
> > 	> _az intuitiv tudas allapota_
> > 	Tok(eletesen) jo definicio. Nincs mit hozzafuzni. 
> > 
> > 	> > - Letezik-e objektiv valosag?
> > 	> Nem
> > 	Ezt nevezem kategorikus valasznak. Kicsit bovebben? 
> > 
> > 	> > - Ha letezik objektiv valosag, hogyan tudjuk eldonteni,
> > 	> >hogy gondolataink az objektiv valosagot tukrozik-e,
> > 	> >vagy pedig a mi belso modellunket a Vilagrol,
> > 	> >mely teljesen fuggetlen is lehet az objektiv valosagtol?
> > 	> Ui. ha letezne, ez nem lenne kerdes :)
> > 	De kerdes lenne. Az objektiv valosag lete nem fugg a
> > megismerhetosegetol. 
> >  
> > > > - Mennyire racionalis a racionalis gondolkodas,
> > > >ha az alapok, amelyeket feltetelezunk, nem reszei az objektiv
> > > >valosagnak?
> > > Asszem ebben a kerdesben benne van a valasz :)
> > Nincs benne: itt egyeni mertekrol is szo van. 
> > 
> > > "Tul sokat eltem mar ahhoz, hogy komoly legyek"
> > Van, aki komolytalannak szuletik. En peldaul. 
> > 
> > Barna
> > 
> > 
> 
>

> 
> Ez sem ment el, de most hadd menjen:
> 
> 
> 
> > 
> > 		Jo ejszakat mindenkinek!
> > 
> > 	JuliusEnek:
> > 
> > 	> Te vagy nagyon profi vagy vagy nagyon kezdo. Majd elvalik.
> > 	A HIXen kezdo, a filozofiaban kicsit kevesbe kezdo, a
> > gondolkodasban profi. (Ja, amugy Barna vagyok, csak a cimem samu.)
> > 
> > 	> En mindenesetre tizenot eve beszeltem igy Jehova egyik
> > 	> jobb sorsra erdemes tanujaval :) fel ev filozofia, meg nehany ev
> > 	> tortenelem es "vilagnezetunk alapjai" tananyaggal a fejemben.
> > 	> Azota is szegyellem a pofam miatta :))
> > 	Sajnos nem tudom, hany eves voltal 15 evvel ezelott. En jelenleg
> > 20 vagyok, es lassan befejezem a filozofia I. evet.  Jehova tanuit en is
> > jobb sorsra erdemeseknek tartom, nem vitatkozasra. Az elso HIX-irasom
> > miatt pedig, ugy velem, semmi okom szegyellni a tukorbe alig fero pofamat.
> > 
> > 	> Eppen a szemelyes kerdesek es az egyen fejlodese az erdekes,
> > 	> az pedig, hogy ki hany tonna papirt tud az agyaba tomni, a legkevesbe
> > 	> sem szamit - raadasul meg csak nem is befolyasolja a fejlodesed!! :)))
> > 	Szerintem is erdekes az egyen fejlodese szemelyes kerdesei
> > alapjan, de erre ott van a maganlevelezes mufaja. Az ilyen nyilvanosabb,
> > ujsagszeru kozlesi formakban a tulzott szemelyesseg es szemelyeskedes
> > megoli a vitat. A papirtonnak szama pedig csakis annyiban szamit,
> > amennyiben hozzajarul a vita temakozpontusagahoz es kifinomultsagahoz,
> > tehat igenis befolyasolja az egyen fejlodeset.
> >  
> > 	> minden _teoria_ ab ovo kudarcra van itelve egyikunknel-masikunknal.
> > 	Igen, minden teoria elfogadasa. De nem a megvitatasa.
> > 
> > 	> Szoval elszallasok ellen nagyon is tanulsagos idonkent kiprobalni
> > 	> egy-kettot _elesben_ :))
> > 	Marmint teoriat? Mi az, hogy elesben? Szerintem eles logikaval; ez
> > az, ami a filozofia korebe tartozik. Ha jol sejtem, hogy mire gondolsz, az
> > az intim szferaba tartozik, kozzetenni exhibicionizmus. Amugy koszi szepen
> > a tanacsot.
> > 
> > 	> Ami pedig ezt az egesz elet-halal temat illeti, szep dolog elmeleteket
> > 	> gyartani a halhatatlansagrol, meg is hallgatom oket szivesen, de engem 
> > 	> szemely szerint megis az erdekel, hogyan erheto el :))))
> > 	Gondolkodassal valoszinuleg nem, azzal legfeljebb a
> > haLLhatatlansagot, de akkor a gondolkodas mar csak szellemi maszturbacio.
> > Az elet-halal tema korantsem == a halhatatlansagrol szolo szep
> > elmeletekkel, azokat a vallas szokja gyartani. Ez elsosorban metafizikai
> > es erkolcsfilozofiai kerdeseket vet fel, olvass egzisztencialistakat.  
> > Sajnalom, hogy tartalmi hozzaszolas eddig nem erkezett, amennyiben arra is
> > meltatni fogtok, elore is kosz.
> > 
> > 	Barna
> > 
> > 
> > 
> 
>

Szervusztok!

Gondolom sokakat nem érdekel a Tamassal folytatott "iszapbirkozasunk", amit
meg is ertek. Mielott azonban szetszeled a tarsasag, hadd biztassalak
benneteket, hogy van hely boven, nyugodtan szakithatunk a szekvencialis
temafeldolgozassal. :)


>  [Hungary]
>Temakor: Re: *** HIX FILOZOFIA *** #124 ( 20 sor )
>Idopont: Wed Jun  3 07:53:03 EDT 1998 FILOZOFIA #125
>- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

>velemenyet a masikra tukmalja azzal a szent meggyozodessel hogy egy db
>igazsag van az ove.
>Azert majd uzenjetek ha ez nem igy lesz.
Kedves Magdi! Hat akkor most uzenve van! :)))
Legalabbis remelem, hogy a fenti kijelentesedet Te sem tartod az 1db
igazsagnak :)

Szerintem a tagok alakitjak a listat, ami _m i n d e n_ taggal csak
szinesedik, es minden tavozo taggal szurkul.
Meg mindig szerintem, egy vita a latszat ellenere az _integraciorol_  es nem
a polarizaciorol szol: mennyire vagyok kepes egyreszt toleralni, masreszt
integralni akar a legszelsosegesebb ellenvelemenyt is? Hol vannak
elfogadasom hatarai? Mennyire vagyok teljes?

Minel kevesbe, annal jobban felhaborit az, aki a "lelkembe gazol". Azzal
egyutt azonban annal nagyobb reszletet mutatja meg a vilag altalam
megtagadott reszebol, az "arnyekombol".
Tehat koszonettel tartozom neki!! =%-I


>>  [Hungary]
>>Temakor: Fw: irok ( 31 sor )
>>Idopont: Sat May 30 17:02:57 EDT 1998 FILOZOFIA #123
>> Mi az emberiseg celja sajat maga szamara? Azaz,
>> Miert kuzd az emberi faj? -altalanossagban, aztan meg kerdezek tovabb, ha
>> nem baj.
>Ha tudnank, akar haza is mehetnenk :)
Bocs ezert a nyegle poenert. Nem valami energiadus! :)))
A kerdes sokkal erdekesebb.
De nem tudok ra valaszolni. Mar annak puszta feltevese, hogy letezik ilyen
cel egy csomo implicit feltevest hordoz.
Ha van cel, kell lennie megvalositasi tervnek.
Fel kell teteleznunk, hogy letezik az egyes emberek kozott valamifele
egyuttmukodes.
Ha van cel, ki tuzte ki?
Hogyan szolgaljak a cel megvalosulasat az "egymas ellen" mukodo emberek?
Honnnan tudjuk, hogy elertuk a celt?
Mi lesz azutan?


>  [Romania]
>Temakor: Szerelem - szexualitas? ( 28 sor )
>Idopont: Wed Jun  3 18:20:01 EDT 1998 FILOZOFIA #125
>- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
>Szoval. Valoszinuleg korombol kiindulva eleg sokat foglalkoztat a tema,
>hogy van-e a szerelemnek valami jellemzo tulajdonsaga a szexualitason
>kivul? Vagyis tobb-e, mint szexualitas? Es nem-e csak onzes iranyitja az
>egeszet? Gondolok arra, hogy mi van akkor, hogyha csak azert
>jotekonykodunk masokkal, mert ha nem tennenk, akkor
>lelkiismeretfurdalasunk lenne? Ha ez igy van, akkor pusztan eleg eros
>akarat kerdese lenne, hogy az ember - legalabbis en igy kepzelemn el,
>persze valoszinuleg tevedek - egyszeruen figyelmen kivul hagyja a
>szerelmet. De szemeleyesen senkit nem ismerek, akinek sikerul, tehat
>valahol tevedek, de nagyon. Mit szoltok hozza?
Ugy erted, szeretned kihagyni a szerelmet az eletedbol?
A toprengesed nekem nagyon binarisnak tunik. Mintha az, ami neked jo,
szuksegkeppen hatranyos lenne masnak es forditva, ha jot teszel masnak,
akkor a magad hatranyara cselekednel. Tenyleg igy gondolod?

Masreszt, mi a kejvagy celja? A kielegules.
De vajon beszelhetunk-e valodi kielegulesrol?
Kielegitheto-e, megszuntetheto-e a kejvagy?
Ha igen, hogyan? Es meddig?


>*  Gondolkodom, tehat nem biztos, hogy leszek.  *
Leszel, erre merget vehecc :)))

Ciao,
JuliusE

Bocs, amiert ennyit irok - igerem, nem lesz mindig igy :) - csak fel
szerettem volna dobni nehany tovabbi temat, nyugodtan hurrogjatok le, ha nem
tartjatok erdekesnek :)

El tudtok-e fogadni olyan gondolkodasmodot, ami nem feltetlenul az A nem
egyenlo (nem A) feltevesen alapul?

No, eltuntem :))
JuliusE

Szervusztok!

>  [Hungary]
>Temakor: Csaba: ( 40 sor )
>Idopont: Thu Jun  4 12:56:34 EDT 1998 FILOZOFIA #126

>Szemely szerint tehat nem hiszem, hogy barhova is eljuthatunk, ha a jelen
>metodikat hasznaljuk, de ha a tobbseg igy akarja, akkor termeszetesen ezt
>en is elfogadom.
Tenyleg, az altalad javasolt metodikaval varhatoan hova juthatunk el?
Mint lathattad, meglehetosen pragmatista vagyok.

Hamvas irja a Tabula Smaragdinaban (III.):
"Aki az ujkori europai filozofiabol indul ki, archaikus gondolkodast soha
megerteni nem fog, nem tud es nem is tudhat. [...]
Az archaikus gondolkodas minden esetben beavatas. [...] olyan teoretikus
praxis, illetve olyan praktikus teoria, amely az ember szamara a letezes
alapkerdeseiben valo elmeleti beavatassal gyakorlott elettervet nyujt. [...]
Valoszinu, hogy az embernek BACONt, SPINOZAt, HUME-ot, KANTot, HEGELt,
SPENCERt aszerint kellene ertekelnie, hogy azok milyen beavatas alapjan
milyen elettervet kinalnak, az ertelmetlensegek feneketlensege, fokent
azonban a tengernyi lapossag folott szegyenkeznie kellene."
Kemeny, nem? Tenyleg, milyen elettervet kinal a modern filozofia?

Descartes kivalo matematikus volt, de a filozofiaban hegynyi vajudas utan a
"cogito ergo sum" egere't szulte. Par szammal ezelott azt mondtad, nem
tudod, hol lehet ezt megtamadni. Mit is fogad el valosagnak a gondolkodas D.
szerint? "Amit az _intuicio_, a _belso meggyozodes_ tisztanak es vilagosnak
itel." Amikor megprobalta tovabb magyarazni a dolgot, csak egyre
irracinalisabb lett.

Aztan itt van Hobbes: "A hit alapja a felelem, a vallase pedig a tekintely."
Ezt meg honnan kovetkeztette ki? Sajnos a racionalis Bibliaertelmezesehez
meg nem sikerult hozzafernem, van errol valami magyarul? Kivancsi lennek,
mennyire racionalis?

A kovetkezo hires racionalista Spinoza. Nagyra ertekelem a batorsagat, kesz
csoda, hogy elve meguszta. :) A kiindulasa azt hiszem sokunk nagy kerdesehez
hasonlit: "Hogyan kell _jol_ hinni?" Ugyanerrol toprengett pl. Jung is
fiatalkoraban.
Feltehetem ezt korkerdesnek? Tehat, szerintetek, hogyan kell jol hinni?
Gondolkodtatok mar ezen?

>ui.: A filodoxos jelzot pedig komolyan ertettem magamra. :)
Egy pillanatig sem ketelkedtem benne :)
>A lenyeg, hogy nemcsak a
>doktori cimen innen vannak ilyen lokottek, mint en :))))
Rosszul fogalmaztam volna? Magyarul, azt akartam mondani, hogy vannak filo-
meg mas dottore'k is, akik "tudomanyos" alapokon vizsgaljak azt, amit en itt
szubjektive vazoltam :)

>  [Hungary]
>Temakor: szerelem vs. szex ( 7 sor )
>Idopont: Thu Jun  4 12:59:13 EDT 1998 FILOZOFIA #126
>
>Ez egy nagyon jo kerdes, kivancsi vagyok, hogy azoknak, akik magukenak
>erzik a keleti gondolatvilagot, ebben a kerdesben is egyetertenek vele.
Mivel? A kulonfele szerzetesrendek altal kultivalt colibatustol a japan
parnakonyvekig van ne'mi szoras, nem?

>Voltam egyszer egy eloadason, "szerelem vagy kejvagy" volt az eloadas cime.
>Itt arrol volt szo, hogy tulajdonkeppen a szerelem nem mas, mint kejvagy.
>(ezutan mantrakat enekelt az eloado :))
Az allat!! :) Az ove bizonyara :)

Eloszor is, bizonyosak vagytok abban, hogy mindannyian ugyanazt ertjuk
szerelem alatt? :) Egyaltalan definialhato-e?
Az elozo bekezdesbeli allitas szerint, ha a szerelembol kivonjuk a
kejvagyat, akkor nem marad semmi. Szerintetek mi marad? Van egyaltalan kozos
reszuk? :)

Szerintem sokat szamit a motivacio (masban is). Megtalalni a valodi
inditekot amogott, hogy miert is vonzodunk egy masik ember irant, beleertve
a kejvagyat is, igen nehez, es ha sikerul, akar kiabrandito is lehet :)
Foleg, ha valamilyen sztereotip szerelemkepbol indulunk ki...
Ha viszont sikerult azonositanunk es elismernunk minden onzo inditekunkat,
es meg mindig vonzodunk az illeto irant, az mar gyanus... :)))

Szemely szerint igen elgondolkoztatonak tartom azt a (Dethlefsen altal
vazolt) elgondolast, hogy a szerelemben tkp enunk arnyekba kenyszeritett
reszet vetitjuk a (tobbnyire ellentetes nemu) partnerra, es altala eljuk
meg, azaz rajta keresztul probaljuk integralni az arnyekunkat, rajta
keresztul probalunk teljesse valni. Ennek az elmeletnek kisse
leegyszerusitett valtozata koszon vissza a Mennyei profeciaban. (Bocs!
:))) )

A problema az, hogy az igy teljesse valo szemelyisegnek "ket feje van", akik
kozott nyiltan vagy burkoltan elobb-utobb megindul a harc a hegemoniaert.
Kinek mi a velemenye errol?

Kelet es Nyugat

Egyebkent - ami engem illet - egyaltalan nem csak a keleti gondolatvilagot
erzem hozzam kozel allonak (a birtokviszony eros tulzas), hanem a nyugatit
is, es igyekszem a kettot szintetizalni. Egy masik filodoxosnak, nev szerint
Dr. Frederick Lenznek, van egy - hat eleg nehezen igazolhato :-) -
elgondolasa, miszerint a Kelet tanitasai nyugatibbak, mint gondolnank -
egyenesen Atlantiszrol :))

Par eve nagyjabol egyidoben olvastam egy ismertetot a guru jogarol (Lama Ole
Nydahl: Ngondro) es egy konyvet a nyugati ezoteriarol (Thorwald Dethlefsen:
Sors mint esely) - szamomra megdobbento parhuzamokat fedeztem fel!

Ismet egy kerdes mindenkihez: Milyen hasonlosagokat, kulonbsegeket lattok
ill. tartotok fontosnak a keleti es nyugati filozofiak kozott, es milyen,
mennyire egyseges a tudomanyos allaspont?

Tamas korabban emlitette, hogy Schopenhauer megprobalt filozofiat alkotni a
keleti tanitasokbol, de csufosan befurdott vele. Mit tudni rola, alkalmazott
valamit a meditacios modszerekbol is, vagy csak a szovegeket probalta
ertelmezni?

Elokapirgaltam az Ot vilagvallast. Figyeltetek mar, hogy a jo konyveket ujra
es ujraolvasva egyre tobbet mondanak? :)

Ciao,
JuliusE

Sziasztok!

Tamas:
"Bocsanat a hangnemert, amiben az elozo velemenyemet irtam, 
nem azt a hatast valtotta ki, mint amit szerettem volna."

En megis orultem a levelednek, mert tenyleg sokat tanultam belole.

"ha lemondunk arrol, hogy valamit mondjunk altalanosan, 
olyat ami ram is es rad is egyarant vonatkozik, akkor csak 
velemenyek maradnak es az, hogy elbeszelunk egymas mellett."

Rendben. Kerdesem: van-e olyan dolog, amit altalanosan 
kimondhatunk ugy, hogy mindenki es minden beleferjen?

Sajat valasz:
Egy igazsag talan egy masik helyzetben nem biztos, 
hogy igazsag marad...
Azaz az igazsag csak a mi szemszogunkon, nezopontunkon, 
hitvilagunkon mulik.

Altalanos-e az a dolog, aminel kiteteleket kell tenni, hogy ilyen, 
olyan esetben nem ervenyes, vagy nem ugy ervenyes?
Szukseges-e semakat felallitanunk az elet, a let tanulmanyozasara?
Amit kizarunk a let tanulmanyozasabol, helyesen tesszuk-e, 
hogy kizarjuk?

Sajat valasz:
Szerintem a kivetelekbol lehet mindig a legtobbet tanulni, 
azaz minel kevesbe alakitsunk ki merev semakat...

"En ezert javasoltam, hogy beszeljunk konyvekrol, hogy
legyen egy elore megadott tema, amit kovetunk."

Es a konyvekrol alkotott velemeny nem szubjektiv velemeny?
("de nem tudom elfogadni az energiarol, meg a vallasrol kialakitott 
szubjektiv velemenyeteket.")
Szeretem a velemenyutkozteteseket, mert mindig kiderul a vegen, 
hogy mindket felnek reszben (bizonyos szemszogbol) igaza van.
Eletunk soran allandoan semakat allitunk fel, hasonlitunk, 
de nem valami elozoleg hozott tudashoz (most tegyuk fel ezt),
hanem "frissen" szerzett elmenyekhez.
Pl.: kisgyermekkorban, amikor megvizsgaljuk az egyes targyakat,
osszehasonlitjuk az uveget a forro kalyhaval...

Kerdesem:
A tudat, mivel onmagat nem tudja kivetiteni (most ezt is tegyuk fel),
objektiv tapasztalatokat szerezhet-e pusztan az erzekelesre 
hagyatkozva? (Lasd buvesz keztrukkjei - szemunket "megcsalja")
Lehet-e egy szubjektiv megtapasztalasu lenynek objektiv 
megtapasztalasa?
Lehet-e kimondani objektiv igazsagot szubjektiv tapasztalatokra 
alapozva?

Fo kerdes:
Mi az objektivitas es a szubjektivitas kozotti kulonbseg?

Sajat valasz: Az "objektivitas" a szubjektivitas reszhalmaza,
az a reszhalmaza, amelyet kinevezunk objektiv valosagnak.
Ez altalaban egy kozosseg altal kiragadott resz.
Ha valaki kilog ebbol, mast tekint elfogadottnak, az mar a kozosseg 
szemeben nem "objektiv".
Vizsgaljunk meg egy zart rendszert (tegyuk fel, hogy zart): elme.
Illuziokat tud kialakitani maganak (lasd "orultek").
Koltoi kerdes: 
Ki donti el, hogy amit latunk az nem csupan illuzio-e?
(Mi sajat magunk, a hitunk [nem vallasos ertelemben].)

Ezek talan "erdekes" kerdesek, az ember, a let tanulmanyozasa
soran...
Mi illuzio es mi a valosag...
Milyen szep, hogy mindezt nem tudhatjuk meg...
Lehet, hogy akit bezarnak orultkent, az az ember "birtokolja" az 
igazi tudast...

Ezert irtam, hogy semmi nem szamit, csak a szeretet 
(ami lehet, hogy csak illuzio)...

Es igy utoljara meg valamit:
altalanos muveltsegem nulla, filozofiai muveltsegem szinten.
Fontosak a konyvek, de egy dolog meg fontosabb: az Elet.
A konyvek - ugy erzem - sohasem fognak olyan teljes tudast, 
teljes bolcsesseget adni, mint maga az Elet, de a konyvek is 
beletartoznak az Elet teljessegebe, az Elet eszkoztaraba...

A valtozatossag gyonyorkodtet...

Mindaz, amit hiszek, lehet tevut is!

Ez a velemeny is tulontul szemelyes velemeny volt szamodra?

TCsaba

Sziasztok!

Szerelem kejvagy-e?
Igen is, meg nem is.
Hogy miert nem?
Mert egy jo nagy adag birtoklasi vagy is es meg egy nagyon jo
onfejleszto eszkoz, azaz egoista, mint minden e vilagon...
De talan megeri mindket felnek, ha nem halnak bele...
A szerelem mitol szerelem?
A fuggo viszonytol...
A partnerre akasztok mindent, kialakitok egy alszemelyiseget,
aztan utana kiabrandulok belole.

Talan egy igazi tars itt kezdodik (es a szeretet is):
kolcsonos szabadsag, kolcsonos megertes, baratsag, 
alarcnelkuliseg.
Ket hetig nem latjuk egymast?
Ha zavar, akkor fuggok tole, nem erezem magamat teljesnek, 
mert kivul keresek valamilyen hianyomra "potszert"...
Persze nehez talani ilyen tarsat...
De en megvarom Ot, ha nem jon, nem talalkozunk, 
akkor megmaradok kvazi papi "hivatasomnal".
Hogy miert kvazi?
Mert meg vallasom sincs ...
Tul rebellis vagyok...

TCsaba

Bar a Mennyei profecia reszletesen foglalkozik a temaval, de most
vonatkoztassunk el ettol.
Szereti-e meg valaki a T. listatagok kozul a matematikat?

Elgondolkodtatok-e mar azon, mennyi zerus valoszinusegu esemenynek kellett
bekovetkeznie zsinorban ahhoz, hogy mi akarhanyan talalkozzunk itt a
kiberterben? :)

Ahogy szamoltam, ennek valoszinusege korulbelul annyi, mint hogy egy Trabant
az alagut-effektus reven atjusson a Gellerthegy alatt :)))

Megis itt vagyunk...

Ciao,
JuliusE