>felso hatara. Azert emeltem ki a lehet szot, mert az eredmeny erosen fugg
>attol, hogy milyen is a homersekleteloszlas.
>
>A szamitasokat linearisan valtozo homersekletre (T = ah + b) elvegezve azt
>kapjuk, hogy a nyomas akkor valhat zerussa, ha a fenti kepletben "a"
>negativ. Ekkor a legkor felso hatara
>
>        h = -b/a
>
>magassagban van. Ebbol kiindulva nyilvan bonyolultabb fuggvenyek eseten is
>lehet felso hatar.

Javitsatok ki ha tevedek,de szerintem itt van egy jo kis bukfenc. -b/a
magasagban a T 0 K, ahol az idealis gaz nyomasa 0. 


Tibor

Vegulis ezen aramlat az ev elso meteorraja, amelynek megfigyelesere
keszulhetunk. (A korabbiak rossz holdfazisra estek, illetve amikor meg
derult volt az eg, es potyogtak a tuzgombok - marcius elejen -, a fene
se gondolta, hogy erdemes lenne nezni az eget! :-)

Az Eta Aquaridak meteorjai a Halley-ustokosbol szarmaznak, "edestestveruk" az
oktoberi Orionidaknak. Mivel a hajnal majus elejen mar hamar bekoszont, a raj
radiansanak (gy.k.: kisugarzasi pontjanak = annak az iranynak, ahonnan a
meteorjaik jonnek) felkelese utan alig masfel ora all rendelkezesre, hogy
gyonyorkodjunk a tuzijatekban. Ami persze inkabb csak idezojeles, mert - a
mult evek tapasztalatai szerint - orankent nehany szep meteor varhato.
De ezek igen latvanyosak: hosszu palyat futnak be, viszonylag fenyesek,
es sok esetben maradando nyomot hagynak! Erdemes hat kikoltoznunk az eg ala
ejjel 1 ora utan a kovetkezo napokban.

A raj maximumat majus 5-en 23 ora UT-re jeleztek elore. A varhatoan ket
legaktivabb ejszaka: 4/5-e es 5/6-a hajnala.

                                                                Tepi


+----------------------------------------------------------------------------+
| MAGYAR CSILLAGASZATI EGYESULET -- 1461 Budapest, Pf. 219.                  |
| E-MAIL:                                                        |
| WWW: http://www.mcse.hu                                                    |
| MCSE ELEKTRONIKUS KORLEVELE:                               |
| CSILLA-LISTA (moderalatlan csevego forum): , Subject: HELP   |
+----------------------------------------------------------------------------+

Horvath Pista    Penn State > wrote:
>> De valami csak lehatarolja a nyomast is, nem?
>A nyomast semmi nem hatarolja le!
1. Akkor miert mondtatok azt, hogy a Marsnak nem lehet legkore? Vagy akar
a Holdon is lehetne mondjuk 1GPa nyomasu, 10K homersekletu H2 atmoszfera?

2. Tudom, hogy nehez kiszamolni (bonyolult levezetesek, csunya integralok
(ezert nem csinaltam meg en se)), de azert talan nem kellett volna
figyelmen kivul hagyni a masodik tippemet se, en "ugy erzem", ott van
a megoldas. (Na, majd a hetvegen osszeszedem a konyveket hozza, es
megprobalok vmit kihozni...)

Th(A)n

 wrote:
>valoban keves a hidrogen a Venuszon, de mivel ez a legkonnyebb
>gaz, allandoan a bolygot elhagyo koronat kepez es a felso
>legkorben a koncentracioja JELENTOSEN megno. Joval tobb, mint
>0.1 %. Es ugye algakat ide szandekoznank telepitni...
De azokkal az algakkal az egesz legkort akartak atalakitani,
nem csak a felso reszt. (A leendo telepeseket nem a felso legkorbe
akarjuk telepiteni, hanem a felszinre...)

Th(A)n

Kejgaz:

> a habszifonban levo N2O-t, ettol meg jol is erzed magad.
> Ez ugyan taplalja az egest, de a biologiai oxidaciot nem. Ez egyebkent a
> kejgaz, egy mellekhatas nelkuli kabszer, nem is rossz, es kifujas utan a hata
s
> hamar elmulik. (kb 1 perc)
> Maradok tisztelettel
> Gazember

Errol jut eszembe: a kejgaz nem csak kabitoszer, hanem hatasos
narkotikum is. Eterrel manapsag nemigen altatnak muteteken mert
veszelyes. ( Robbankekony es kb. minden tizezredik ember meghal) 
E helyett kejgazt hasznalnak elterjedten. Kis mennyisegben belelegezve
valoban nem lehet veszelyes. Nem volt alkalmam kiprobalni, de olvastam,
hogy nevetesre ingerel. Mivel a levegonel joval nehezebb, vigan bele
lehet tolteni felulrol nyitott dobozba is, melybol csak lassan illan el.
(Szaga sincsen ugyhogy buveszmutatvanyokhoz is hasznalhato. [nem
garantalaom a kiserletezo egeszseget!])

Ketlem, hogy a biologiai oxidaciot nem taplalja. Miert ne taplalna
az oxidaciot az N2O elbomlasakor felszabadulo oxigen? A pontos
narkotikus hatasmechanizmust nem ismerem, de feltetelezem hogy
ugy mukodik, hogy elbomlaskor taplalja a szervezetben folyo biologiai
egest mikozben a felszabadulo nitrogen a verben feltelik. Gyanitom, hogy
ez a nitrogentelitodes okozza a narkozist. 

Ha feltetelezesem helyes, akkor az N2O (kozvetett modon legalabb) igenis
taplalja a biologiai egest.

A ver N2-vel valo telitodesenek narkotikus hatasat a jolismert
buvarbetegseg is megerositi.

Aki nem ismeri: nagyobb melysegbe (de <100m) lemerulve a nagy nyomas
kovetkezteben egyre tobb nitrogen oldodik a verben es egy adott
melysegen tul hirtelen sajatos reszegseget erez a buvar. Ez nagyon jo
erzes (erotikus hallucinaciok is fellephetnek), ezert igen veszelyes. Ha
nem tudatosul a buvarban a hatalmas fenyegeto veszely, akkor ott is marad
abban a melysegben, vagy folytatja a merulest. Ilyenkor folytatodik a
nitrogen feloldodasa es a buvar elvesziti eszmeletet. (A reszegseg kulonben
pillanatok alatt megszunik, ha a buvar meg idejeben par metert
visszaemelkedik.) A muteti elalvas mechanizmusa szerintem azonos a buvar
eszmeletvesztesenek mechanizmusaval. Ha ez igaz, akkor ebbol kovetkezik,
hogy az N2O igenis elbomlik a szervezetben, vagyis a biologiai egest
taplalnia kell.
@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Helium:

> "Gazember" irta:
> > nyugodtan teliszivhatod a tudodet heliummal, attol semmi
> > bajod nem lesz
> Csak egy fel oraig csipogni fogsz! :-)
> A buvarok jol ismerik ezt a jelenseget, a He valamilyen
> modon hatassal van a hangszalakra. Szerencsere a hatas
> egy kis idon belul elmulik.

> Karoly Kovacs

Nem a hangszalakra van hatassal, hanem az ureges hangkepzo szerveink 
rezonanciafrekvenciaira. A helium mint a legkonnyebb gazok masodika
nagyon gyorsan vezeti a hangot. (A hangsebesseg aranyos a suruseg
negyzettgyokenek forditott ertekevel.)
A hangsebesseg ebben a gazban a normal hangsebesseg sokszorosa es meg
akkor is nagyon nagy, ha a heliumot higitottak. Ennek kovetkezteben a
heliumtartalmu gazban a hullamhosszak joval nagyobbak es a hangkepzo
szerveink (gazzal telt uregek) karakterisztius frekvenciai
megnovekednek. Ettol olyan csipogo a hangunk. 

Buvar tapasztalataim nincsenek, de egyszer vettem egy gumi leggombot
helium es nitrogen keverekevel toltve. Miutan jot szivtam
(tudore) a leggomb tartalmabol, nekem is meglehetosen furcsa hangom lett
egeszen a gaz tudombol valo kiuruleseig. 
Olyan volt, mintha nem is en beszeltem volna.

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
Gravitacio:

> A meresi eredmenyek alapjan Newton gravitacios erotorvenye

>                   F=Gm(M-m)/r^2
> alakra modosul. Tudomasunk szerint a vilagon eddig meg senki nem
> vizsgalta az egyenlo tomegek kozotti gravitaciot.  

Gimnazista koromban mutattak nekunk egy bemutato eszkozt, mellyel
gravitaciot lehetett merni. A te'rkelto tomegek 10 cm atmeroju olom(?)
gombok. A torzios szalon fuggo testek kb. fel cm atmeroju gombok. Itt
pl. nem olyan nagy a tomegek kulonbsege. Ne vette'k volna hamarabb eszre 
az "ismert"  gravitacios torveny seruleset?

Horvath Pista:
> ps. Peter "ujnewtontorveny"-re irt valasza nagyon tettszett. Nyilvan az
> egyik testre mM-mm -el aranyos ero hat, a masikra meg Mm-MM -el aranyos.
> Newton III torvenye meg menjen el a csudaba.

A kolcsonhatasi elv vedelme erdekeben szerintem ki kell egesziteni a fenti
torvenyt azzal a megjegyzessel, hogy az ero az mindket test eseten
azonos nagysagu vonzoerot jelent. Ez szerintem csak egy figyelmetlenseg volt.
Ha ezt a feltetelt hozzavesszuk, akkor alapvetoen maradhat a keplet (igy
masodik ranezesre), csak tovabbra is furcsa lenne, hogy a nagyobikk tomeget a
kissebbiktol elteroen kell matematikailag kezelni. (A keplet nem
invarians a tomegek felcserelesere.) Ez az elmeleti fizikusoknak okozna
nagyobb fejtorest.

Kulonben a meres nem is emliti (nem emlekszem) azt, hogy milyen ero hat a
terkelto tomegre. Peter a szokasos modon felcserelte a tomegeket
es azt mondta, hogy igy meg kell kapja a terkelto tomegre hato
visszahtatasi erot.
Mivelhogy a felcsereles megbontotta az erok szimmetriajat, igy kovetkezik, hogy
a keplet serti a kolcsonhatasi torvenyt. Ez a felcsereles szerintem nem
teljesen trivialis. Ezt szinten ki kellene merni. (Tudok klasszikusnak tuno
elektromagneses peldat mondani, ahol a hatas-ellenhatas elve latszolag serul es
megsem mondjuk, hogy hamis az elmelet.)(egymasra meroleges, nem kitero palyakon
 
mozgo, elektromosan toltott testek elektromagneses kolcsonhatasa.)

-------------------
Ha a keplet nevezojeben a tavolsagnak nem a negyzete, hanem pl. a ko:be lenne,
akkor azt szerintem ez jobban veszelyeztetne mostani vilagnezetunket. 
Arra gondolok, hogy  ebben az esetben a tomegmentes gravitacios ter divergencia
ja
nem lenne nulla. (remelem,nem tevedek). Nem szamoltam vegig, de azt hiszem az j
onne ki,
hogy ilyen mezovel stabilan lehetne lebegtetni egy targyat. (El.sztatikus terre
l valo
stabil lebegtetes azt is jelentene, hogy a ter divergenciaja nem nulla.)


@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
Magneses taszitas:

Antal Zsoltot idezte Voros Jozsef:
> A cikk szerzoje szerint a tekercs belsejebe helyezett targyak vagy kirepulnek
 ...

Valtakozo inhomogen magneses terbe helyezett vezetokre valoban hat
taszito ero, ami a targyakat a tekercsbol kirepitheti. Az emlitett
nagyfrekvencias 1.5GHz-es nagy menetszamu tekerccsel ez gyakorlatilag
megis megvalosithatatlan. Jozsef is irta, hogy miert.

Aki jatszani akar ilyen jatekkal (50Hz frekvencian), az menjen el 
Budapesten a Vaci utra a Csodak Palotajaba. Egy fel meter hosszusagu
lagyvas
drotkoteg egy 50 Hz-rol taplalt, joval rovidebb, nagy menetszamu 
tekercs magja. A drotkoteg fuggolegesen all es egy aluminium gyurut ra 
lehet huzni egeszen lazan. A tekercs bekapcsolasakor ebredo
elektrodinamikus
erok a gyurut par meter magasba repitik.

Mindenkinek ajanlom ezt a jatszohazat. Nagyon jol szorakoztam! 
Kaotikus ingatol lezeres interferincias jatekig minden van.

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@22
Alom:
Elnezest, ha masokat ismetlek.

Ugy latszik, hogy az eletoszton mint az ember legerosebb osztone
almunkban sem alszik. Ez is mutatja azt, hogy tudatunk almunkban
is eber valamennyire. 
Ami ellen az eletben is hevesen tiltakozunk, azt almunkban sem "tesszuk"
meg. :-) 

Megint a hipnozissal jovok elo: a meghipnotizalt emberek sem voltak
hajlandok vegrehajtani az olesi vagy oncsonkitasi utasitast. Ilyen
esetben a mediumok felebredtek almukbol pedig koztudott, hogy a
hipnotizalt ember sajat szabad akarata gyakorlatilag megszunik. 
Ugy latszik, hogy megsem szunik meg egeszen.

(PS. csak roviden es halkan: Egyszer meghaltam almomban. emlekszem,
ahogy vittek a koporsoban. :-)). Magat a meghalast nem almodtam meg, csak
az eredmenyt.)
@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
Megneses ter:

Csaba:
> Bizonyos Neolidyum-Samarium magnesekkel tartosan lehet 25 T gerjesztest
> letrehozni. Az Altavista jopar gyarto ceg lapjat is megtalalja.

Azt hiszem, hogy a 25T-ban a tizedespontot kifelejtetted. 1...1.5
Tesla-ig fel lehet menni hagyomanyos magneses anyagokkal.
Neodimium-Kobalt-Szamarium magnesekkel fel lehet menni valamivel nagyobb
indukciokig, de 25T-t nem hallottam. Ezt szupravezetokkel szoktak
csinalni. Biztosan 25T-rol olvastal?

 Attila

Szadai J:
>Ha egy repulo hangsebesseget atlepi, akkor a foldon egy
>nagy durranast hallani (mikor kicsi voltam es az orosz repulok
>akik a mezokovesdi repterrol szaltak fel felettunk koroztek

Nem mikor atlepi, hanem mikor a lokeshullam atsopor a megfigyelon. A repulo fol
yamatosan gyorsabban halad, mint a hang, ezert a levego nem tud kiterni az utja
bol, egy kuppalast alaku nagynyomasu zona alakul ki, ami a repulo sebesegevel m
ozog. Ha a repulo eleg alacsonyan van, akkor ennek a kuppalastnak a metszese a 
foldfelszinen meg eleg nyomasintenzitassal rendelkezik ahhoz, hogy hangrobbanas
kent erzekeljuk.
Lenyeg, hogy nem akkor keletkezik egyetlen robbanas, mikor a repulo atlepi a ha
gsebesseget, hanem hangsebesseg folott folyamatosan letrehozza azt a nyomaskupo
t, ami a hangrobbanast kelti athaladaskor.

>akkor sokszor volt ilyen). Ahogy emlekszem ez a durranas (lokes-
>hullam torlodas).. halad a fold felszinen es mindig csak egy
>helyen van jelen. Mi van akkor ha en a durranas pillanataban
>ennek a nyomaba eredek? Mi lesz? Egy folyamatos hatalmas
>ereju hangot fogok hallani? (vagy nem, mert megsuketulok) :)

Ez igaz, az egy hely persze a kupmetszetek miatt parabola, ha a gep allando seb
esseggel vizszintesen repul. A kuppalastban nagyobb a nyomas, es intenziv hangh
ullamok is keletkeznek a nyomaskulonbseg mint gerjesztes hatasara. Mivel a loke
shullam hang felett kozlekedik, amig el nem eri a megfigyelot, teljes csend van
, aztan jon a lokes, es megerkeznek a lokes korabbi szakaszaban keltett hangok 
is. A jelenseget az ujabb haborukban gyakran leirtak, az alacsonyan tamado hang
sebesseg feletti gepeket lehetett latni, de hallani csak az athaladas utan (mar
 persze aki tulelte...). 

A hanghatar atlepese, az a pillanat, amikor a gep gyorsulas kozben eleri es meg
haladja a levegoben ervenyes hangsebesseget, egy masik jelenseg, amit eloszeret
ettel szoktak keverni a hangrobbanassal. Itt arrol van szo, hogy a hangsebesseg
 kozeleben fokozott rezges, terheles hat a sarkanyra, a kormanyfeluletekre, es 
eleg rosszul reagal a gep a kormanyzasra. Emiatt nem szoktak hangsebesseg kozel
eben haladni a gepek, hanem igyekeznek azt gyorsan meghaladni.

Udvozlettel Jozsef

#Teszolg irja:

1 pelda: Ram lottek, vereztem is, de nem fajt, es eletben maradtam.

2. pelda: Zuhanni kezdtem egy magas epulet tetejerol, es zuhanas kozben
"megtanultam repulni".

Biztosan volt masfajta is, de ezek a leggyakoribbak.

Szoval mindebbol arra kovetkeztetek, hogy almaban azert nem hal meg az
ember, mert meg eleteben sem halt meg, ergo nem ismeri a halal elmenyet.
---
#Errol arra kovetkeztetek, hogy

#1: vagy tudsz repulni vagy legalabb mar ejtoernyovel kiugrottal
valahonnan

#2: valaki mar radlott egyszer.
# vagy ha erre az a valasz hogy mar lattal meglott embert akkor mar
# lattal biztos halott embert is. Szoval nem ertem...
--

#Arrol pedig hogy aki azt mondja a relativitas elmelet rossz es 
#azert mondja mert NEM ERTETTE MEG, nem ertek egyet. Vannak olyanok
#akik nem ertettek meg, de vannak olyanok is akik megertettek es
#ketelkednek benne. Szomoru azt latni hogy emberek bizonyos 
#elmeletekrol azt hiszik AZ A JO ELMELET, SEMMI MAS NEM. Ez
#ugyanolyan veszelyes. Lehet hogy a relativitas elmelet megmarad,
#de lehet hogy kiderul hogy egy hatalmas baromsag es ugy fog ossze
#omlani mint egy kartyavar. De aki eleve kizarja ennek lehetoseget
#az jobb ha nem is gondolkodik soha. (ez egy altalanos velemeny
#nem valakinek vagy valakiknek szol sem itt a TUDOMANYban sem 
#mashol).
-
#Jozsi

"All good things must come to an end"
( Q )

Megkuldtem Pistanak az emlitett szamitast, es o ramutatott, hogy eleg nagy
szamarsagot csinaltam, ugyanis az eredmenyem azt jelenti, hogy a nyomas
azert lesz nulla egy bizonyos magassagban, mert a homerseklet is nulla. El
kell ismernem tehat, hogy ilyen ertelemben az eredmenyem - bar nem helytelen
- de tartalmatlan. (Magyarul: feltalaltam a spanyol viaszt :-))

A legkor felso hatarara adott definiciomat viszont tovabbi cafolatig
fenntartom!!! :-)

Peter

>Ha egy repulo hangsebesseget atlepi, akkor a foldon egy
>nagy durranast hallani 

Ezt nagyon sokan igy tudjak (vajon ki terjesztette el? :-)), de a durranas
nem akkor van, amikor a gep atlepi a hangsebesseget, hanem amikor mar
felette halad. De ezt a kerdesed tovabbi resze is feltetelezi:

>Ahogy emlekszem ez a durranas (lokes-
>hullam torlodas).. halad a fold felszinen es mindig csak egy
>helyen van jelen. Mi van akkor ha en a durranas pillanataban
>ennek a nyomaba eredek? Mi lesz? Egy folyamatos hatalmas
>ereju hangot fogok hallani? 

Nem, mert akkor egyutt haladsz a hullammal, igy az hozzad kepest nem
"mozog", tehat nem hallasz semmit.

Kb. olyan a helyzet, mint amikor egy motorcsonak halad a vizen, es a partra
erkeznek a fejhullamai (Ekkor van a durranas). 

Ha te a part menti vizben megprobalsz egyutt uszni ezzel a hullamfronttal,
akkor mindig azonos fazisban leszel vele (mondjuk a tetejen haladsz), es igy
nem tapasztalsz hullamzast. (Mintha szorfoznel rajta).

Peter

Ez a cikk nem igazan vag a Tudomany profiljaba, de mivel itt kezdodott
a dolog, itt folytatom. Aki nem elektromos hatterbol jott, lapozzon :-)

>ez a model akkor is igaz ha a kvarc egy rezgokor resze, mivel az
>induktivitasa es kapacitasa resze lesz a rezgokornek. A kristaly elleallasa
>elhanyagolhato mivel eleg nagy.

A kristaly maga egy rezgokor. A helyettesito modelje egy soros
rezgokor, ami magat a kristalyt modellezi valamint egy ezzel a
soros LRC korrel parhuzamos kapacitas, ami az elektrodakapacitast
jellemzi.

>A kvarc azon az elven mukodik, hogy a kvarc piezoelektromos tulajdonsagu
>anyag. Ha egy kondenzator lemezei koze tesszuk akkor ha no a feszultseg
>valtozik a kristaly alakja, ezaltal a kondi is valtozik kapacitasa ami
>visszahat a rezgokorre. Hogy mennyire stabil (es milyen frekin mukodik) azt
>az donti el milyen metszesi technologiaval keszul.

Nem visszahat a rezgokorre, hanem maga a kristaly mechanikai rezgesbe
jon es ez a rezges feszultseget kelt a kristalyra gozolt elektrodak
kozott. A kondenzatorok kapacitasa *nem* valtozik az ugyanis
frekvenciaeltereshez vezetne meg az ekvivalens modelben is.

>Az az igazsag max 40..50 MHz koruli kvarcokat lehet gyartani. Viszont a
>kvarcnak tulajdonsaga(mint alkatresz), hogy tobb frekin is rezgeskepes.
>Ezek az al- es felharmonikusok, melyek paratlan szamu tobbszorosei a
>nevleges frekvencianak. Itt is rezgesbe hozhato csak kissebb a jel erossege
>es a keltett jel torz. Igy a kvarchoz kapcsolodo rezgokor  valtoztatasaval
>akar 10..50 MHz elhangolast is el lehet erni.

Az AT metszetu kristalyok alapfrekvenciaja kb ~ 30MHz -ig terjed. BT
kristalyok ~20 - ~50 MHz kozott keszulnek. Alacsony frekiken ( kb. 1MHz
alatt) vannak a CT, DT, NT, XY es J metszetuek.
Ez az alapfrekvencia. Kristalyok berezegtethetok paratlan
felharmonikusokon es ezt hasznaljak nagyobb frekvenciak eleresere.
Ennek alapveto oka, hogy a kvarc az egy kozepen rogzitett szabadvegu
mechanikai rezgorendszer es paratlan alohullamok tudnak rajta kialakulni.

Namost. Egyfelol, tekintettel arra, hogy egy normalis rezgokor nem
rezeg a felharmonikusokon, mindjart levonhato a kovetkeztetes, hogy a
kristaly modelje nem azonos a kristallyal. Masodsorban, kristalyok
hajlamosak a rezonancia pont felett tovabbi rezgespontokat mutatni
(mintegy 200kHz-en belul a nevleges rezgesponttol), ami tovabb erositi
ezt a hitunket. Harmadreszt, meg ha az ekvivalens modelt hasznaljuk
is, ami mint tudjuk csak a rezonanciapont kozeleben hasznalhato, 
akkor is kiderul, hogy az elektrodakapacitas gyakorlatilag eldugja az
egesz rezgokort a kulso hangoloelemek elol. Kulso kapacitassal a
kristalyokat < 100ppm mertekben lehet elhuzni nagy hokuszpokusz
nelkul, egy 100MHz-es kristaly eseten ez mintegy 10kHz.

Egyebkent vannak kristalyok, amiket direkt ugy terveznek, hogy
kapacitiv terheles alatt mukodjenek es ezt a katalogusban fel is
tuntetik. Az elteres a soros es parhuzamos rezgespontok kozott olyan
20ppm kornyeken van.

Elmeletileg induktiv eszkozokkel is lehetne a frekvenciat elhuzni, 
de sajnalatos modon az ehhez szukseges induktivitasok merteke
messze meghaladja a gyakorlati lehetosegek hatarait (egy 30MHz-es
tipikus kristaly ekvivalens induktivitasa ~10mH es az ekvivalens soros
kapacitasa ~3fF (femptofarad)).

>A tv-ben es radioban is jo, de mar a jobb szamitogepekben is olyan
>'dobozos' kvarc oszcillator van aminek az uzemi homerseklete 50 C. Mivel az
>50 C mindig magasabb mint a kornyezet homerseklete ezert konnyu fentartani
>es a kvarc allando homersekleten mukodik tehat stabil. Ezeket hasznaljak
>meg a jobb frekvencia-, periodusido merokben, oszciloszkopokban, stb.

Az 50 C nem ritkan alacsonyabb, mint a kornyezeti homerseklet. A
szamitogeped belseje kb 10 C-vel a kornyezet felett van, a ventillator
ellenere. Ha nincs kenyszerhutes, akkor nyugodtan szamolhatsz akar
20 fokkal is a panel kozvetlen kornyezeteben. Es mindez akkor, ha
temperalt szobaban vagy - mobil muszerek -30 +70 kozott kell ketyegjenek.

A kis femdobozos kvarcoszcillatorok uzemi homerseklettartomanya a
kovetkezo :

Kommercialis:     0 -  +70 C
Ipari:          -40 -  +85 C
Katonai:        -55 - +125 C

Ezen tartomanyok mind az 50C felett vannak. Biztos, hogy van
termosztatos kvarc, de egyfelol a termosztat 50C felett van, masfelol
azt ketlem, hogy minden 'jobb' szgepben ez lenne, akkor ugyanis
a kristalykatalogusban legalabb egyet talatam volna ('96-os).

A kristaly pontossagat nem csak a kornyezeti homerseklet hatarozza
meg, sot, egyes kristalyoknal az a legkisebb problema. Termikusan
kompenzalt kristalyokat lehet kapni 0-60 C tartomanyban +/- 1ppm
homersekletfuggessel, ugyanakkor az 1 eves oregedesuk eleri a 3 ppm-et
is. 

Zoltan