Hetyei Ga1bor u1gy la1tja, "hogy mast ertunk szadduceus es farizeus alatt" 
e1n ugyanis azt i1rtam: 

>>(5) A szadduceusok nem egy szekta a sok ko2zu2l, hanem a ro1mai
>>birodalommal kollabora1lo1 kompra1dor burzsoa1zia.

mi1g szerinte "szadduceus az, aki tagadja a test feltamadasat..."
A ketto3 terme1szetesen nem za1rja ki egyma1st: a test
felta1mada1sa1nak ke1rde1se1ben (e1s me1g sok ma1s, ba1r to2bbnyire 
keve1sbe1 le1nyeges teolo1giai ke1rde1sben) valo1ban ellente1t van 
a ke1t pa1rt ko2zo2tt. De nem ez a le1nyeg, hanem az hogy az 
egyik hatalomban van (o3k adja1k a Templom papjait) e1s kollabora1l, 
mi1g a ma1sik hatalmon ki1vu2l van, e1s nem ne1zi jo1 szemmel a 
kollabora1cio1t. 

>Hogyan ertelmezed akkor az Apostolok Cselekedeteiben azt a jelenetet,
>ahol Pal eszreveszi, hogy a szinedrium reszben farizeusokbol, reszben
>szadduceusokbol all, es a farizeusokhoz kialt, mondvan, hogy o farizeus,
>es azert ideztek ide, amiert a test feltamadasat hirdeti? Eloidezve ezzel egy
>veszekedest a szadduceusok es a farizeusok kozt. (Ap Csel 23, 6-7).
>Szoval hacsak nem akarod azt allitani, hogy az Apostolok Cselekedetei
>szerzoinek halvany fogalmuk se volt arrol, hogy mi az, hogy farizeus
>ill. szadduceus, nehezen latom tarthatonak, amit irsz.

Az Ap. Csel. szerzo3i pontosan tudta1k mi volt a helyzet, e1s nem 
is to2rekedtek annak eltitkola1sa1ra/meghamisi1ta1sa1ra. Pa1l, mint
ma1r i1rtam, a farizeusok ko2zu2l verbuva1lt szadduceus (e1rtsd: 
politikailag a fo3papokkal tarto1, a fo3pap megbi1zo1levele1vel
Damaszkuszba zsido1ellenes expedi1cio1ra indulo1 ro1mai a1llampolga1r) 
volt, akit kora e1s ko2rnyezete *politikai alapon* vila1gosan a 
szadduceus ta1borba sorolt. A szinedrium elo3tt viszont u2gyesen arra 
hivatkozik, hogy *teolo1giai szempontbo1l* o3 farizeus, la1m csak a 
test felta1mada1sa1t is hirdeti. 

>Egyetertek Veled abban, hogy erdekeiket tekintve a szadduceus fopapok
>szovetsegesei es nem ellensegei Pilatusnak. Ne felejtsd ugyanakkor, amit
>ha jol emlekszem eppen Josephus Flavius irt le arrol, milyen szivelyesen
>fogadtak a zsidok Pilatust, es milyen ocsmanyul reagalt. Az "a zsidok"
>kifejezes alatt itt nyilvan elsosorban a fopapsag ertendo. Nem hiszem,
>hogy amikor a Templomra Jupiter-jelvenyeket akaszt, akkor eppen a
>papsaggal keresi az egyuttmukodest. 

Nem, de ha1t ilyen a kompra1dor felso3bb oszta1lyok sorsa: egyre1szt a
ko2zponti hatalom tu1lkapa1sait igyekeznek fe1kezni, ma1sre1szt meg
igyekeznek jo1l megszedni magukat. Felu2lro3l (a csa1sza1r
szemszo2ge1bo3l) o3k is a megregula1zando1 ne1p re1szei, alulro1l (a
ne1p szemszo2ge1bo3l) ma1r az elnyomo1 appara1tus re1szei.

>Masfelol, elhiszem azt hogy Jezust nemzeti messiaskent probaljak
>beallitani a vadlok. De nem hiszem azt, hogy Jezus nemzeti messias lett
>volna. Jo zsido volt, "beteljesiteni es nem megszuntetni" akarta a
>Torvenyt, de nyoma sincs annak hogy barhol fuggetlensegi haborura
>buzditott volna. 

Egyete1rtu2nk. Je1zus nem tartja maga1t radika1lis nacionalista
agita1tornak, e1s nem is viselkedik u1gy, ahogy egy ilyen szokott.  De
a ro1maiak e1s a szadduceusok szeme1ben az ahogy pro1fe1ta1l, az amit
pro1fe1ta1l, meg az hogy hi1vei Messia1snak tartja1k, teha1t a zsido1
hit ko2zponti jo1slatait beto2lto3 szeme1lyke1nt jelenik meg, az
bizony nem ma1s mint annak igazola1sa1ra valo1 ko3keme1ny to2rekve1s
hogy a zsido1 ne1p hite az igaz hit. Ez pedig az adott helyzetben
politikai agita1cio1: ne feledju2k, a ro1maiak szemszo2ge1bo3l a
zsido1 hit csupa1n egy provincia1lis mitolo1gia, so3t me1g a
szadduceusok egy re1sze se hisz benne igaza1n.  Hogy meri ez
mindenfe1le csodate1tellel meg egye1b mo1don ala1ta1masztani ezt a
provincia1lis mitolo1gia1t? A ro1maiak pontosan la1tta1k, hogy ha a
Je1zus-hi1vo3k szekta1ja megero3so2dik, az a saja1t hellenisztikus
vila1gke1pu2k lerombola1sa1hoz vezet. ERGO Je1zus vesze1lyes
nacionalista agita1tor.

>Namarmost, ha visszaterunk a szadduceusokhoz, a zsido vallasbol csak azt
>hiszem, ami a kereszteny vallassal kozos. En maximalisan megertem, ha
>egyes melyerzesu zsidok szemeben a szadduceusok kozonseges arulok: az en
>szememben viszont ugyanakkor intelligens emberek, akik a zsido atlagnal 
>szelesebb latokorrel birtak. 

Atto1l hogy a zsido1 a1tlagna1l sze1lesebb la1to1ko2rrel bi1rtak (ami
a felso3bb oszta1lyokra szinte mindig igaz) atto1l me1g mint a zsido1
hit o3rei nem felte1tlenu2l szerepeltek a legjobban. Ke1t leheto3se1g
van: vagy Je1zus volt a va1rt Messia1s vagy nem. Ha o3 volt, akkor
ennek fel nem ismere1se a szadduceusoknak nem egyszeru3en "fata1lis
te1vede1se" hanem (egyszeri, nem isme1tlo3do3 alkalomro1l le1ve1n
szo1) a zsido1 hit e1s ne1p teljes elveszejte1se. A ne1p tagjai etto3l
me1g felvehetik a kereszte1nyse1get mint egye1nek -- de a ne1p,
amennyiben to2bb egye1nei o2sszesse1ge1ne1l, ezzel elveszett.

(E1n mellesleg eze1rt tartom a "kereszte1ny-nemzeti" szo1o2sszete1telt
abszurdumnak: ha a kereszte1nyse1gnek van valami fontos, saja1tos
u2zenete ami a judaizmuson tu1lmutat, akkor az az univerzalita1s, hogy
t.i. a nemzeti/ve1rse1gi ko2tele1kto3l fu2ggetlenu2l nem csak a
va1lasztott ne1p hanem MINDENKI ko2thet szo2vetse1get Istennel.)

Ha Je1zus nem lett volna a Messia1s, akkor mondhatna1nk, hogy a
szadduceusok ne1mi szolga1latot tettek a zsido1sa1gnak azzal, hogy
"nem do3ltek be neki". De e szolga1lat e1rte1ke eleve kisebb (sok
hamis pro1fe1ta van minden korban, so3t nyilva1n a to2bbse1gu2k hamis,
teha1t a hamisat hamisnak venni ko2nnyebb mint az igazat igaznak
venni) e1s me1g ebben az esetben is megmarad az a proble1ma hogy a
zsido1sa1got kia1rusi1totta1k a ro1maiaknak. 

>Foleg Jeruzsalem pusztulasanak fenyeben ugy gondolom, az o politikai
>megkozelitesuk volt helyes es nem a "nep-nemzeti" zsidoke.

Politikailag ez i1gy igaz, e1s e1n nem is a1lli1tom hogy a zelo1ta1k
ja1rtak el helyesen. A farizeusok a maguk keve1sbe1 milita1ns, de
aze1rt nem is teljesen kollabora1ns mo1dja1n tala1n ko2zelebb voltak
az arany ko2ze1pu1thoz. Ami pedig a test felta1mada1sa1t illeti, ha1t
ebben egy kereszte1ny nehezen tagadhatja hogy igazuk volt...


Kornai Andra1s

Kedves Balogh Ma'ria!

A patriarcha'lis ta'rsadalom azt jelenti, hogy a fe'rfiaknak "ta'rsadalmi
normake'nt inte'zme'nyesi'tett csala'dfenntarto'i szerepe" volt. Ez a norma nem
felte'tlen jelent to~rve'nyes megku~lo~nbo~ztete'st. (A'mba'r a jogrendszer pl.
ma is azt inte'zme'nyesi'ti, hogy a gyereket az apa uta'n nevezik el.) Hajdan
gyakran azt is jelentett. Azt jelentette, hogy le'nyege'ben csak fe'rfiak
dolgoztak pe'nzkereseti ce'llal, no"k, ku~lo~no~sen gyerekes no"k, nem. 100 e've
ege'szen kive'teles volt az a csala'danya, akinek polga'ri foglalkoza'sa volt.
Ez ma'ra ma'r jelento"sen megva'ltozott, de a mostani ku~lo~nbse'gek jelento"s
re'szben erre a patriarcha'lis "hagyoma'nyra" vezetheto"k vissza.

A feminista mozgalom, amikor u'tja'ra indult, e'pp ez ellen a ta'rsadalom e's
csala'dmodell ellen harcolt. (Pl. az olyan jogrendszerbe iktatott megnyilva'nu-
la'sai ellen is, minthogy csak fe'rfiaknak volt va'laszto'joga.) Jelento"s
re'szben eredme'nyesen sze't is rombolta. (A'mba'r ebben a vila'gha'boru'k
hadigazdasa'gi ke'nyszere'nek is volt szerepe.) Amerika'ban ta'rsadalmi szinten
keve'sbe' (mi'g jogi szinten esetleg inka'bb), mint a legto~bb euro'pai
orsza'gban.  (Sejte'sem szerint ez az egyik oka annak, hogy az USA-ban a
feminizmus milita'nsabb, mint a legto~bb euro'pai orsza'gban.)

> Az altalad javasolt "tarsadalmi intezmenyrendszer" a szulok egyeni karrierjet
> a gyermekekkel fizetteti meg, akik soha eletukben nem fognak egyeni figyelmet
> kapni.

Voltam ovoda's, napko~zis. (A gyes csak a gyerek 3 e'ves kora'ig van, i'gy az
legfeljebb a bo~lcso"de't tehermentesi'tette. A legto~bb e'rtelmise'gi ismero"-
so~m legfeljebb 1 e'vig vette ige'nybe.) U'gy e'rzem, o~sszese'ge'ben nyertem
azzal, hogy sok ember foglalkozott velem e's hogy to~bbet voltam velem egykoru'
gyerekek ta'rsasa'ga'ban: tanultam ma'sokkal egyu~tt e'lni, kommunika'lni.
(A'mba'r a sok kelka'posztafo"zele'k miatt nehezen viseltem a napko~zit.)
Szu~leimto"l i'gy is kaptam egye'ni figyelmet. Volt, amikor to~bbet ige'nyeltem
volna. Vannak a'rnyoldalai. Re'szben egye'ni e's csala'di adottsa'g fu~ggve'nye.
Volt, aki nem haszna'lta az o'voda't, napko~zit. A va'laszthato'sa'g a fontos:
amennyire tudom, Amerika'ban a legto~bb csala'd nem va'laszthatna', ha akarna'
sem. Mint ahogy Pere'nyi Andra'snak persze igaza van: az is fontos, hogy
valamelyik szu~lo" va'laszthassa azt, hogy csak re'szido"ben dolgozik, e's a
gyereke(i)vel to~lt to~bb ido"t. Magyarorsza'gon ennek nem alakult ki kora'bban
a ta'rsadalmi inte'zme'nyrendszere. Szinte ta'rsadalmi ke'nyszer volt az o'voda,
napko~zi, ami szinte'n nem jo'. Ez most va'ltozo'ban van, ami o~nmaga'ban jo'.

>        Lehet, hogy ez a helyes, lehet, hogy nem, de egy feltetlenul biztos:
> rendkivul draga!

Ez ero"sen fu~gg atto'l, milyen gazdag az orsza'g. Szege'ny orsza'gban
alacsonyak a rea'lbe'rek, e's i'gy viszonylag is olcso', mert keve's dra'ga
eszko~z kell hozza'. Magyarorsza'g re'szben eze'rt engedhette meg maga'nak,
hogy viszonylag fejlett szolga'ltata'sokat nyu'jtson. Az USA'-ban ugyanaz
viszonylag is sokkal dra'ga'bb, mert alapveto"en csak a dra'ga munkaero"re
van szu~kse'g.

Ez azonban o~nmaga'ban me'g nem mond sokat. Fontosabb a ko~ltse'g e's a haszon
o~sszevete'se. Lehet, sokkal jobban no" a csala'd jo~vedelme azzal, ha mindke't
szu~lo" teljes e'rte'ku" kereso", mint amennyibe az inte'zme'nyi gyerekgondoza's
keru~l. Nem kell felte'tlen az a'llamnak finanszi'roznia. Legto~bb orsza'gban
csak a szege'ny csala'dok gyerekgondoza'sa't dota'lja az a'llam, azt is csak
re'szben. A jo'mo'du'ak megfizetik a teljes ko~ltse'ge't. A csala'dnak anyagi
e'rdeke, hogy legyen gyerekgondoza's, fizessen csak a haszna'lata'e'rt. O~t
csala'dnak no" a jo~vedelme, csak egy gyerekgondozo't kell fizetniu~k a
to~bbletjo~vedelembo"l, akinek a fizete'se felteheto"leg nem is nagyon magas.
To~bbnyire bo"ven kijo~n a to~bbletjo~vedelembo"l. De azzal, hogy mindke't
szu~lo" teljes munkaido"ben dolgozik, automatikusan no" az ado'juk is, i'gy az
a'llam ado'emele's ne'lku~l is to~bbletjo~vedelemhez jut, eze'rt nem felte'tlen
kell le'nyeges ado'emele's az inte'zme'nyrendszer a'llami finanszi'roza'sa'hoz.
Arro'l nem is besze'lve, hogy egya'ltala'n nem felte'tlen az a jo', ha az
inte'zme'nyrendszer a'llami. Helyesebb, ha az a'llam ko~zvetlenu~l a
gyerekgondoza'st ige'nybe vevo" szege'ny csala'doknak ad ta'mogata'st, e's azok
megveszik a piacon azt a gyerekgondoza'st, amire szu~kse'gu~k van. A
ta'rsadalmi inte'zme'nyrendszer nem a'llamit jelent, a'mba'r kialakula'sa'hoz
szu~kse'ges lehet a'llami o~szto~nze's (pl. ado'kedvezme'ny) is.

>             Egy altalanos gyermekgondozo tarsadalmi intezmenyrendszer
> koltsegeit a vilag versenyre berendezett piacgazdasag nem birna elviselni.

Sok euro'pai gazdasa'g elviseli. Legto~bb euro'pai orsza'gban sokkal fejlettebb
a gyerekgondoza's inte'zme'nyrendszere, mint az USA'ban, igaz, to~bbnyire i'gy
sem tudja'k kiele'gi'teni az ige'nyeket. Ez jelento"s re'szben annak ko~vetkez-
me'nye, hogy a'llamosi'tottak, e's i'gy nem mu"ko~dnek hate'konyan. Ez azonban
nem szu~kse'gszeru". Ismertem (akkor me'g Nyugat-)Ne'metorsza'gban (ahol
o'voda'k sze'p sza'mmal vannak, de az sem ele'g, bo~lcso"de'k viszont alig)
csala'dokat, ahol a ko~ru~lbelu~l egyszerre szu~lt e'rtelmise'gi anya'k
o~sszea'lltak, e's ko~zo~sen be'reltek csecsemo"k melle' gondozo't, aki mindig
valamelyiku~k laka'sa'ban vigya'zott a gyerekekre. I'gy az anya'knak mo'djuk
volt folytatni karrierju~ket. Amerika'ban erre valo'szi'nu"leg rosszabb az
ese'ly, az individualista ko~zgondolkoda's korla'tozza az ilyen kooperati'v
megolda'sokat. Az embereknek esetleg esze'be sem jut a leheto"se'g.

[Ha'tra'nyos ta'rsadalmi helyzetu" lea'nyanya'k:]
> Ugyanaz a kerdes: ki fizet erte? Es a masik: hol talalsz munkat az anyaknak,
> amikor a munkapiac telitett, nagyon sok magarol gondoskodo ember ket-harom
> reszallasbol probal megelni.

Ez enne'l bonyolultabb. Itt megint vannak ko~ltse'gek e's hasznok. Ha az anya
arra ke'nyszeru~l, hogy egy e'vtizedig otthon maradjon a gyerekekkel, akkor ez
alatt elveszti azt a ke'pesse'ge't, hogy dolgozzon. Nem tudja, hogy kell munka't
keresni, nincs munkatapasztalata (szakke'pzettse'ge) e's elviselhetetlen teher
sza'ma'ra a rendszeres 8 o'ra's munka. Teha't a ta'rsadalom hosszu' ta'von is
arra ke'nyszeru~l, hogy szocia'lis sege'lyt adjon. Hosszabb ta'von jelento"s
ko~ltse'g az is, ha a gyereke az utca'n no" fel megfelelo" szocializa'cio't
ado' gyerekinte'zme'nyek helyett. Nem ve'letlen, hogy az USA'-ban kiemelkedo"en
magas a bo~rto~nlako'k ara'nya a lakossa'ghoz ke'pest. (A ta'rsadalom sza'ma'ra
valahol az is nagyon komoly ko~ltse'g, hogy Amerika'ban az utca'k nagy re'sze'n
nem lehet/tana'csos gyalog ko~zlekedni, mi'g Euro'pa'ban sokkal inka'bb lehet.)

Pe'lda'ul dolgozhatna'nak gyermekgondozo'ke'nt, amit re'szben a to~bbi munka'ba
visszate'rt no" to~bbletteljesi'tme'nye'bo"l finanszi'roznak. A foglalkoztata's
(munkane'lku~lise'g) szintje nem terme'szeti adottsa'g. Ta'rsadalmi te'nyezo"k
bonyolult egyensu'lya'bo'l ado'dik. Ez az egyensu'ly befolya'solhato'. Az
amerikai ta'rsadalom pl. sokkal dinamikusabb munkahelyteremte'sre ke'pes, mint
a legto~bb euro'pai. Pl. ha van gyerekgondoza's, be lehet o"ket iskola'zni, e's
megtani'tani olyasmikre, amivel ko~nnyebben tala'lnak munka't. Legto~bbju~knek
aze'rt nincs munka'ja, mert nincs megfelelo" ke'pzettse'ge. Nem tanulhatnak,
mert vigya'zni kell a gyerekre. (Meg me'g sok ma's ok miatt.)

Re'szben aze'rt nem dolgoznak, mert nincs munka. Re'szben aze'rt nincs sza'mukra
munka, mert csapda'ban vannak: nem ke'pesek dolgozni, e's a ta'rsadalom nem
segi'ti o"ket abban, hogy munkake'pesse' va'ljanak. Ez viszont a ta'rsadalomnak
nagyon dra'ga mulatsa'g. Nem felte'tlen pe'nzben me'rve, de abban is. Ke'rde's,
mi a dra'ga'bb: ha van gyerekgondoza's, e's fizetni kell a ko~ltse'geit, vagy
ha nincs e's a hia'ny ko~vetkezme'nyeit kell fizetni.

(E'pp most van ugyanez kialakulo'ban Magyarorsza'gon is, csak na'lunk nem
fekete, hanem barna azok to~bbse'ge'nek bo"re, akik beleesnek ebbe a csapda'ba.)

> Nem egeszen ertem, ezzel [ma'rmint, hogy a 80-as e'vekben a ma'soda'lla'sok
> miatt megva'ltozott a helyzet] mit akartal mondani.

Azt, hogy kora'bban a csala'dokban sokkal inka'bb megvolt annak a rea'lis
leheto"se'ge, hogy a gyereknevele's terheit megossza'k, e's mindketten teljes
e'rte'ku" karriert fussanak be annak ellene're, hogy volt gyereku~l is. A
to~bbletmunka'val valo' jo~vedelemszerze's no~vekvo" ke'nyszere a'ltala'ban nem
a csala'dok felbomla'sa't eredme'nyezte (ne'ha azt is), hanem azt, hogy az egyik
szu~lo" teljesen kiesett a gyereknevele'sbo"l. Mivel Magyarorsza'gon sincs
egyenlo"se'g a fe'rfiak/no"k valo's kereseti leheto"se'ge'ben, a romlo'
helyzetben a csala'dok jelento"s to~bbse'ge u'gy ja'rt jo'l, ha a fe'rj
dolgozott to~bbet e's a felese'g foglalkozott a gyerekekkel. Ennek
ko~vetkezte'ben a 80-as e'vek eleje'to"l Magyarorsza'gon ellenkezo" ira'nyba
va'ltozott a csala'don belu~l a fe'rfi-no" munkamegoszta's, mint kora'bban.
Kora'bban a kiegyenli'to"de's fele', az elmu'lt e'vtizedben viszont inka'bb
no"tt a ku~lo~nbse'g, a no"k gyakran beleke'nyszeru~ltek abba a "hagyoma'nyos"
munkamegoszta'sba, hogy a gyerek az o" gondjuk. Ma'r o~nmaga'ban ez is komoly
ta'rsadalmi gondokat okozott. (A fe'rfiak tu'lhajszoltsa'ga meg pl. ro~vidu~lo"
va'rhato' e'lettartamot hozott maga'val. E's sok csala'd is felbomlott, de ez
nem felte'tlen ennek ko~vetkezme'nye. Etto"l me'g persze ennek is vannak
ta'rsadalmi e's egye'ni ko~ltse'gei.)

              Ko"ro~si Ga'bor

Kedves Eva!
Mielott magam beszallnek a vitaba, tisztelettel megkerdeznem Toled,
hogy tudod-e, hogy Konrad Lorenz miert kapott Nobel-dijat, es ha
tudod, legy szives add meg a valaszt.
Udv Bela

Amikor 1991 telen Szegeden voltam, az egykori evfolyamfelelosom mondta,
hogy az akkor vegzett vegyeszek kozul a lanyoknak nagyon nehez volt elhe-
lyezkedni. Az ok a kovetkezo, az egyetem televolt ilyen allashirdetesekkel,
hogy "...iden vegzett vegyesz ferfit keresnek...". Ha jol tudom, ilyen hir-
detest feladni ebben az orszaban torvenyellenes. Ilyen szempontbol van meg
mit fejlodnie Magyarorszagnak az USA-hoz kepest.

 Horvath Dezso, West Virginia.

Kedves Kornai Andras,

legutobbi leveledbol ugy latom, hogy valoban csak szohasznalatban kulonboz-
tiunk: Te a szadduceust elsosorban politikai en meg elsosorban vallasi 
kategoriakent kezelted. Ugy latom, az osszes pontositas es finomitas 
hozzaadasa utan nincsen kulonbseg akozott, amit mondunk.

Kulon szeretnem kiemelni -- a kerdes mai aktualitasara valo tekintettel--
hogy a "nemzeti-kereszteny" vagy "kereszteny-nemzeti" kifejezes szereintem
is fabol vaskarika, belso ellentmondast tartalmaz, akar csak a 
"marxizmus-leninizmus" szokapcsolat.

 		Barati udvozlettel, Gabor

Kedves Cser Feri,

azt hiszem az Altalad olvasottak, es az altalam hittanoran hallottak kozott
azert is van kulonbseg, mert en 16 eves koromban (12 evvel ezelott) 
hallottam ezekrol a dolgokrol, es azota bizonyara lenyegesen elobbre jutott
a Holt-tengeri tekercsek kutatasa. Ugyanakkor annyi botrany van meg ma is
a tekercsek korul, es olyan erosek a nezetkulonbsegek, es en annyira 
keveset tudok a kulonbozo allaspontokrol, hogy szeretnem elkerulni, hogy
egy ezzel kapcsolatos vitaba belekeveredjek. Csak ezt az apro disclaimert
szeretnem elhelyezni itt a SZALON-on, arra vonatkozolag, hogy --stilszeruen
szolva-- barmi is jelent meg barki tollabol a Holt-tengeri tekercsekrol, az
egyelore "nem tekintheto Szentirasnak". ;-)

		Barati udvozlettel, Gabor

Kedves Cser Ferenc! Ugy latszik, egeszen kulonos elmeletek vannak abban a
ket konyvben a holt tengeri tekercsek ertelmezeserol. Ugy ertem a kulonost,
hogy nagyon elter attol, amit szoktunk hallani, pl. Keresztelo Janos es
Jezus egymas ellen van, stb. Erdekes az ilyen, de furcsa is es kicsit gyanitom,
hogy a cel a nagy konyvsiker a boltban a sok para-valami es egyeb tibeti
tapasztalatok kozott. Mert azert, ha jol ertem, csak pesher nevet adnak
annak, hogy ok egy nem lathato, elrejtett jelentest adnak a szovegnek.
Mert pl. el lehet hinni, hogy egy bizonyos zsido kozosseg Igazi Tanitonak
hivta Janost es Hamis Tanitonak Jezust, de azert ha Jezus kivegzese korul
is az lett volna a szempont, azt hiszem, maradt volna belole valami pl.
a kulonbozo o-kereszteny csoportok kozti vitakban vagy legalabb a keresz-
tenyek ellen felhozott ervelesek kozott. Es egesz reszletes kepet mutat
Judasrol es a keresztben feszitett tolvajokrol, amitol leginkabb az a
kerdes merul fel, hogy ebben mi a szoveg es mi a furcsa ertelmezes. Mivel
en sose lattam a tekercsek forditott szoveget csak azt kerdeznem: mi
a lenyege es milyenek azok a reszek, amik ketseg kivul Jezusrol vagy
Jezus korabeli, zsido vallasi vitakrol szolnak? Nem hiszem, hogy
tudomanyosan biztositott tenyt cafolna a mai hittan...
-- Udv: Olivier

Akos kerdesere van egy hivatalos valaszo, ami a korhazigazgatokra vonatkozik:

A partallami szabalyzat szerint korhazigazgato katonai rangja ezredes volt.
Nok emiatt abszolut hatranyban voltak, merthogy nem eskudtek fol a hadsereg-
nek, igy nem lehettek ezredesek.

Udvozlettel:  Cser Ferenc

Magam is u1gy gondolom, hogy a homoszexualita1s e1s a ro2vidla1ta1s
egyara1nt betegse1gek. Jo1 lenne, ha a homoszexua1lisokat nem e1rne
nagyobb tar1sadalmi megvete1s e1s nem su1jtana1 nagyobb
diszkrimina1cio1 mint a ro2vidla1ta1st. De persze su1jtja, u1gyhogy
Ko3ro2si Ga1bor analo1gia1ja a ketto3 ko2zo2tt teljesen hamis.

A 20/20-as la1ta1s valo1ban fontos ne1ha1ny munkako2rben, de a
szexua1lis preferencia1k ele1gge1 e1rdektelennek tu3nnek a legto2bb
a1lla1s beto2lte1se1hez.  Ha egy (hetero, male) porno1ujsa1g azzal
utasi1t el egy homoszexua1list hogy alkalmatlan a szerkeszto3i
munkako2r beto2lte1se1re, annyire nem vagyok libera1lis hogy ezt is
diszkrimina1cio1nak tekintsem, e1s nyilva1n a selyemfiu1i pa1lya is
zarva van elo3lu2k. De ezen a szu3k ko2ro2n ki1vu2l fel nem foghatom 
hogy milyen "bejegyze1st a jogosi1tva1nyba" tartana1l helyesnek.

Kornai Andra1s