Horvath Pista irta:
>csak az abradat lattam, es azt se ertettem, mert nem vettem eszre, hogy
>"felcserelted" a tengelyeket. Mindazonaltal lehet, hogy a tudatalaittim

Hat igen, Nekem valahogy logikusabbnak tunik, ha az idotengely a
vizszintes, hiszen mindent az ido fuggvenyeben szoktunk felirni, szamomra
jobban latszanak a folyamatok igy. (vegtere is villamosmernok vagyok, es
nalunk az idofugges eleg mindennapos dolog...) Ebbol a felirasbol vettem
eszre, hogy egy adott idoben nem egy, hanem harom peldanyban kell leteznie
az elektronnak. Sot, ha kicsit kacifantosabb palyat rajzolunk fel, akkor
akar tetszolegesen sok peldany is keletkezhet, es ezek bonyolult modon
semmisitik meg egymast...

Hawking elkepzelese szerint a feketelyukak kozeleben spontan parok
keletkeznek, pozitiv illetve negativ energiaval, es ebbol a negativ
energiaju nagy valoszinuseggel belehullik a lyukba, a pozitiv pedig
megszokik, igy ugy tunik, mintha a feketelyuk anyagot bocsatana ki magabol.
Ezt nevezte o a feketelyukak parolgasanak. Nos mindezt azert irom, mert ugy
gondolom, hogy ez az a folyamat, amelyik a Kerr-fele idoutazast magyarazza.

Tegyuk fel ugyanis, hogy van egy hordozhato idogepunk, amelyikbe, ha az
egyik oldalon belovok valamit, akkor az a masok oldalon egy oraval korabban
jon ki. Egy kutatocsoport kiserletezik, es kulonbozo anyagokat kuldenek at
a gepen, es mindig azt tapasztaljak, hogy elobb jon ki. Ez azt jelenti,
hogy bemennek a laborba, es latjak, hogy mar sugaroz a masik oldal, ugyhogy
nincs mar ido elmenni megenni egy hamburgert, el kell kezdeni a kiserletet,
kulonben mi lesz ?

Na de mi van, ha nagyon ehes a kutato, vagy aramszunet van, es nem
kapcsolja be a gepet. Ebben az esetben feleslegesen keletkeznek az anyagok
a masik oldalon ?

Velemenyem szerint itt arrol van szo, hogy a minatur Kerr-lyuk kozeleben
felgyorsul a parkepzodes, allandova valik, es a parok ott nyuzsognek a
kijaratnal. A belepo reszecske eltalalja a negativ parjat, mire a pozitiv
utod kirepul a kapubol. Ezt a folyamatot az alt. rel. ugy eli meg, mintha
idoutazas tortent volna, az altala hasznalt modell ezt a megoldast is
megengedi. Ez az az eset, amikor az ellentmondas feloldasahoz szukseg van a
kvantummechanikara. Szerintem, ha valaha megszuletik, a nagy egyesitett
elmelet mar valahogy igy fogja magyarazni az esemenyeket.

Tehat valoszinuleg helytelen az a kovetkeztetes, amit az alt.rel.
egyenleteibol levonunk, kisse maskeppen kell ertelmezni azokat.

szavazatom tovabbra is 5.

Udv,
    Smodics Bela

On Mon, 1 Dec 1997  wrote:

> Sziasztok!
> 
> Le tudna irni valaki, hogy egy adott repulogepszarny (forma, felulet
> stb.) eseten
> adott sebessegnel hogyan kell pontosan kiszamitani az aerodinamikai
> felhajtoerot?
> 
> vagy ha ez tul hosszu es bonyolult, akkor ajanljatok nekem egy konyvet a
> temarol.

 Inkabb az utobbi.
 Van otthon egy regi ruszki , konyvtarbol selejtezett konyv.
  (persze magyar nyelven)
 Elofordulhat, hogy mara mar aktualitasat vesztette nehany dolog,
 de az alapok akkor is ervenyesek maradnak. 
 Ha jol emlexem  (es miert ne :))) )

 A. A. Zsabrov :    A repules elmelete es technikaja

 Nekem a 2. kotet van meg, de ha megszerzed az osszeset, szerintem
 nem hatrany.

Asszem nemi mertekegysegkonverziot vegre kell hajtanod
 Foleg a legnyomas korul kavar nagyon az urge.

  Na bye!

                        Oli

This is a multi-part message in MIME format.
--------------CFD3551C82EBC712BCF9FF8C
Content-Type: text/plain; charset=us-ascii
Content-Type: text/plain; charset=us-ascii
Content-Transfer-Encoding: 7bit
Content-Transfer-Encoding: 7bit



--------------CFD3551C82EBC712BCF9FF8C
Content-Type: text/plain; charset=us-ascii; name="helptu.txt"
Content-Transfer-Encoding: 7bit
Content-Disposition: inline; filename="helptu.txt"

Hi!

Kerek mindenkitol elnezest elosszor is, hogy idde pofatlankdom a
"Tudomany"-ba, de minden forrast meg akarok ragadni, sose tudja az
ember hol talalja meg az igazit :) .
Nos ha barki ismer valakit aki tud csak egy alap szinten is Valamilyen
Kinai nyelvjarast, vagy Japant, esetleg tud Arabul vagy Indiaiul,
esetleg indonezul szoval barmilyen kelet-azsiai nyelven azt kerem irjon
nekem mert nagyon fontos lenne egy negy betubol allo
szot megfejtenem es kornyekemen nincs senki aki kepes lenne ra.En magam
eleg jol beszelek japanul es ismerek egy-ket Kinai nyelvjarast is de a
betuket sajnos nem igazan szoval aki csak az kepirasukat ismeri vagy van
szotara ilyen jellegu, azt kerem a sajat cimemre
irjon vagy ha nem zavar titeket ide a jatekba, elore is koszonom.


Warrior


--------------CFD3551C82EBC712BCF9FF8C--

 irta:

>Az elektron nem szokott csak ugy koborolni. Maxwell egyenletek is
>vannak am.

Azt irtam am, hogy: """Van beloluk kismillio, osszevissza rohangalnak
(persze az ismert hatasoknak engedelmeskedve)""". A Maxwell
egyenletek imho nem utasitjak az elektronokat illendo viselkedesre.
Azok az "ismert hatasok"-nak fogadnak szot. A Maxwell egyenletek imho
csak leirjak a dolgokat szamunkra.

>Ide bizony sajnos tudat kell. (A Kerr lyuknal az a gond, hogy a zart
>idoszeru gorbekhez gyorsitani kell kemenyen. Eletront meg altalaban
>magneses ter tud gyorsitani. Tehat csinalj olyan magneses teret (jo
>eroset) ami eppen ugy gyorsitja az elektront ahogy kell.)
En ehhez lusta vagyok 8-). Meg aztan a Kerr likakat sem en csinaltam,
meg az elektronokat sem. Miert en csinaljak? Vannak Kerr likak
maguktol (?), vannak elektronok maguktol (?) vannak a vilagurben
magneses terek is tolem fuggetlenul (?). (Vagy a Cenzortol - mindegy)
Lehetnek a "celnak" veletlenul eppen megfelelo magneses terek is.
Meg az elektront ne'mi oldalba taszajtassal is lehet noszogatni. Erre
alkalmas nagysebessegu reszecskekkel tele van a kozmosz. Elektronunk
a milliard lehetoseg kozul kaphatja a bodicsekeket epp a megfelelo
helyen a megfelelo iranybol is. Nem az erdekes, hogy mi ennek a
valoszinusege, hanem az, hogy van-e ra lehetoseg. Biztos vagy benne,
hogy ez az anorganikus dolog tuti nem fordulhat elo?

>Peter feladata, kitalalni egy termeszetes folyamatot erre az
>agylovesre.
Na ne! Miert kene minden, vagy akarmilyen dologra termeszetes
magyarazatot kitalalni? 

Emlitetted a halhatatlansag halalat. Ez a paradoxonmegoldas miert nem
elkepzelheto? Miert nem lehet, hogy a "valosag" megvaltozzon?
Mar ha logikai jatekokat jatszunk?

>Vagyon ket folyadek labda.  Modjuk igy:
    _
   |_|

    _
   |_|   No persze gomb alakuak. Feltetel; nincs semmi a ket
>folyadekcseppen kivul kozel, se tavol. Teljesithetetlen feltetel, de
>mindegy, mert ez egy gondolat kiserlet. Legyen z tengely a
>kozeppontjukat osszekoto egyenes. Forogjon az egyik labda a masikhoz
>kepest. Csak ahhoz kepest tud forogni mert semmi mas nincs kozel, se
>tavol (lasd a feltetelt). Kerdes: Milyen az alakjuk.

Van egy gondom. Minden szamitgatas nelkul, csak becslesre hagyatkozva
imho az alakjuk EGY DB. ellipszoid.
Ugyanis ha csak ket egyforma folyadekgomb letezik, rajzod szerint
egymastol mintegy hatsugarnyi tavolsagra, azok ohatatlanul a
gravitacio miatt osszeolvadnak. Nem irtad, hogy keringenek kozos
tomegkozeppontjuk korul. (Ha keringenenek, arapalyerok, belso surlodas,
energiavesztes miatt akkor is egybeolvadnanak, csak kisse melegebbek
lennenek.)
Az impulzusnyomatek megmaradasa miatt az utod "gomb" is forogna,
ezert lenne ellipszoid. Jo ez igy?
Udv, Peter.

Kedves Tudosok

	Sorlimitem kimeruloben, ezert Luka'cs Ga'bor irasara csak holnap tudok
reagalni. Jobbara egyetertek. Nagyon orultem az irasnak, mert sok
tovabbgondoloasra erdemes gonodlatot tartalmazott. No meg a listanak is jol jon
egy matematikus.

	Most Kenez Tamas irasara reagalnek. Szerintem nagyon jo a parhuzam.
> 1. Ez serti azt az elvet, hogy a testek lefele esnek, ezert nem letezik
> a Fold. (Landau)
> 2. Ha elindulunk a Foldon egy iranyba, ahelyett, hogy a gomb also
> oldalara ernenk, lassan egy masik 'parhuzamos' Fold tetejere jutunk.
> Azon vegigmenve egy ujabb, es megint ujabb Fold tetejere jutunk. (Penrose)
> 3. A Fold gombolyu, de ugyse fog senki a masik oldalara menni. (Kozmikus
> cenzor).
> 4. Serul az elv, hogy a testek mindig lefele esnek, de nem tudjuk,
> hogyan lehetseges ez.
> 5. egyiksem.

	A 3.-at annyival egeszitenem ki, hogy az eredeti cenzorom is kituno.
Amint valaki atmegy a masik oldara elpusztitja a vilagot. Gyongitett cenzor, ha
csak az illetot pusztitja el aki oda akart menni. Ennek egy fajtaja lehet egy
gyuru alaku sziget az egyenliton, telistele sarkanyokkal, akik megeszik a
felfedezoket.

> Lathato, hogy talan a 4-es van legkozelebb a valodi megoldashoz. Amiert
> pedig megis zsakutcaba fut az egesz okoskodas, az az, hogy nincs olyan,
> hogy 'lefele', ezert annak az 'axiomanak' sincs ertelme, hogy a testek
> mindig lefele esnek.

	Igen. A megoldas persze "nyilvanvalo", ha atmegy a tulso oldalra. Na
latom par sorral lejjebb teljesen el fogok kalandozni. Szoval a tulso oldalon
nem esel le. Na akkor mit is jelent e lefele?
	Kiderul a pontos definicio a "leesesre":
a fold fele.		Meg pontosabb definicio:
A Fold kozepe fele.
	Es igy szepen a helyere lett minden teve. Az elso harom pontrol amit a
tudomany akkori allasa mondott kiderult, hogy baromsag (cenzorommal egyetemben)
Tenyleg a 4. pont jott be. De nem egeszen ugy, hogy serul az elv, hanem ugy,
hogy pontosabb fogalmakat kellett hasznalni.
	Most akkor a kalandozas. A Fold megkerulese utan nyilvanvalo volt, hogy
a Fold vonza a testeket. Bele kene nezni a Simonyiba, hogy mondta-e ezt valaki
a XVI sz.-ban. Persze a gravitacios torvenyhez legalabb ket dolog kellett meg.

1. A differencial es integral-szamitas. (ez a kemenyebb dio)
2. A foldi es egi dolgok szetvalasztasanak a megszuntetese.
	Ez utobbi Galilei-vel megtortent. Szerintem ha akkor is eleg nagy a
publikalasi kenyszer, valaki csak rajohetett volna, hogy az alma meg a Hold
ugyanugy a Foldre akar esni.
	Jo, jo! Persze, hogy kellett a kormozgast ismerni. De Galilieink
szerencsere dinamikat is alkotott.
	Szumma szummarum. Minden adott volt, es megteremtodott Newton (milyen
mondatokat kell nekem itt kikinlodnom, hogy ateistaink kedvebe jarjak  ;-) .

	Es a kalandozas itt veget er, mert ennel a gondolatnal ujra
elkalandoztam Napoleonra. Aki ugye megint csak a megfelelo korban lehetett
igazan nagy. Illetve ha nincs, akkor lett volna mas (talan nem ilyen nagysag,
de a kor igenyelte a hadvezert akkor). Ugyanigy a fizika igenyelte a nagy
fizikust akkor. Ha nem lett volna egy ilyen nagysag, akkor Leibnitz, Descartes
stb most kicsit meg nagyobb fenyben tundokolne. Egyszeruen a korban voltak ezek
a felfedezesek. Ugyanigy a spec.rel. a XX. sz. elso eveiben.
	A nagy kivetel az alt.rel. Einstein nelkul minimum 2-3 evtizeddel
kesobb szuletik meg. Egyesek szerint 4-5-tel kesobb. A XX. szazadban viszont
mindenkeppen, mert mint latjuk  a szazad vegen a fizika kicsit befulladt.
Vagyis a nagy kinlodasban csak rajott volna valamelyik fizikus, hogy Riemann
geometriai is van a vilagon. De, hogy ez nem Einstein kortarsa lett volna az
szinte bizonyos. (3. vakvagany vege!)				

Horvath Pista

Gabor szerint,

>Amit Janos kitalalt (modellt) az szerintem nem igazan segit
>bennunket a Nagy Masina mukodesenek megerteseben.
>Amikor a foton nezopontjabol szemleled a Vilagot ezt irod:
>> "egyszerre" szo egyre jobban jellemzi a dolgot), az elektronok
>> kozotti energiacsere szempontjabol a vilagegyetem tetszolegesen
>> kicsive zsugorodik, a biztos "1. Van." (fokozatosan (?)) atmegy "2.
>> Nincs."-be (a fotonra
>> vonatkozoan). Valamint egy tetszolegesen kicsire zsugorodo
>> vilagegyetemben nincs ertelme a koordinatarendszernek sem. Nincsenek
>> iranyok, tavolsagok.
>En is igy gondolom, vagyis a foton szemszogebol, nincsen ter,
>legalabbis az a fajta amit mi ismerunk.
es en is pont ennyit akartam mondani. 

>Fotont feltetelezve viszont egesz jol le lehet irni par dolgot.
Igy van. De en azt mondom, vagy inkabb kerdem, hogy nelkule ugyanugy le
lehet e irni ugyanazokat a jelensegeket, vagy sem. 

>(Pl.: Hol van az energia amikor nincs sehol.)
Ez az, amit kitargyaltam: nincs olyan idokoz a nemtudomholvanenergia
szempontjabol, amikor epp seholse van. 
Szoval, az csak a mi szemelyes problemank, hogy 8 percet oregszunk, mira
eszrevesszuk az elektronugrast a napnal.    

Janos

U.I. Pistanak: ESZEDBE NE JUSSON KOCKAZTATNI AZ ALLASOD MIATTUNK !  :-)

(Vaskalap)

TUD #269 HFeri irta:
> Szerintem az az energia pedig ott talalhato' abban a ta'gulo' go:mbhe'jban
> ba'rmikor reproduka'lhato' ba'rmennyi kise'rlet erre fog utalni.

	Nem hiszem, hogy vaskalapos baratunk egyeterte veled. O szerinte
semmilyen kiserlet nem utal erre.

> > 10c -vel. Egymashoz kepest!  
> ??? Hogyan nem mond ez ellent (ma'r) a specrelben leirtaknak?
 
	Nem. Azt hiszem Gyula erre valaszolt mar. Ha nem vilagos kerdezz meg.

> (Sejtek am azert valamit, majd leirom, reszkessetek!)

Gyerunk! Bocs ha mar leirtad volna, de most visszamentem 6 szamot es ujra
olvasom az egeszet.

	Ugyanott VAti:
> Erdekel, h. pontosan mit cafoltak meg? A kvazar-galaxis tarsulasokat
> es/vagy osszetartozo galaxis csoporton beluli nagy voroseltolodas
> kulonbseget?

	Kvazar energia termelesre Gyula mar valaszolt. Most vegyuk az
osszetartozo galaxisokat. Legyszi nezz meg egy ilyen fotot. Ott van ket spiral
galaxis, az egyik otszor kisebb linearis meretben, a vak is latja, hogy otszor
messzebb van. De igaz, ez nem bemondasra megy. Szoval Apr szerint anyagaram van
a ket galaxis kozott. Masok szerint nem. 1:1
	A donto a kovetkezo. Megmertek a HII zonak meretet. Ebbol kijott, hogy
az egyik otszor meszebb van (nana, hogy a kisebbik). A hiba 10-20 %. Vagyis
Aprnak nincs igaza. Ez tiszta sor.
	Amit a nem fair-rol irtam az a kovetkezo. Az utobbi 10 evbe nem kap
grantot a fiu. Ez a nem fair, de ennek semmi koze a tudomanyos megfigyelesekhez
 .

> Ha beejtek valamit, az egyre vorosodik, meg lassul, es a Nagy
> Reccsig nezegethetjuk, ugyse eri el a horizontot. (Persze a
> sajatidejeben mar reg atesett rajta.) Belulrol ugyanez a helyzet. Felul
> az urge a hajora, elindul kifele, gyorsul, persze nem c-ig, kozben a
> sajatidejeben nezve egy orokkevalosag is eltelt a lyukbelso
> "kulvilagaban", es o meg mindig gyorsitja magat, belulrol kuszkodve a
> horizont fele. Lyukbelso kulvilagabol nezve ha nem eleg eros a motorja,
> akkor fekezodik mint a feldobott ko, es egy ido utan elkezd kekeltolodni
> es visszaesik veges idon belul. Igazabol nem tudom, a lyukbelson belul
> levok mit latnak, ha kozel vegtelen sok uzemanyaga van az urgenek es
> nagyon kozel tud menni c-hez (valoszinu akkor is veges ido alatt esik vissza)

	A beejtesnel rendben van. Belulrol viszont nem igaz amit irsz.
A belul levo mikozben jon kifele eseik befele. Mondtam mar a fenykupokat.
Egyszeruen a fenykupok a fekete lyuk kozeleben megdolnek.
	Tisztazzuk; most nem Kerr lyukrol van szo.  A sima Schwarzschild
fekete lyuknal is ez tortenik. Durvan szolva. Ha megallnal az
esemenyhorizonton (nem tudsz, de ez most mindegy), akkor azt latnad, hogy a
beeso feny ketszer gyorsabban szalad befele, a kifele meno feny pedig ott
acsorog melleted. Ez persze nem igaz, csak azert mondom igy, hogy ertsetek.
	Tehat epszilonnal kijebb, a kifele halado feny meg eppen meg tud
szokni. Epszilonnal a horizont alatt, a kifele futo feny szepen lassan
belecsurog a feketesegbe. Ha valakinek ugy tetszik, gondolja azt, hogy a
fekete lyuk az allandoan zabalja a teret.  Ezert a feny hiaba szalad el, a
lyuk a teret jobban eszi mint ahogy a feny szalad.
	Szeretnek megkerdezni nalam okosabbat (mondjuk Gezat), hogy ez a kep
mennyire konzekvens. Tarthato-e?

> Szerintem ha van egy felulet, amit semelyik iranybol se lehet veges ido
> alatt atlepni a nyugvo szemlelo szamara, akkor az oksag nem tudom hogy
> kepes mukodni koztuk. (erre irtam hogy szakadas van benne) Persze
> nyilvanvalo, hogy a lyuk ket oldala nem egyforma, mert sajatidoben merve
> egyik iranyban atesunk rajta, masik iranyban sose tudjuk elerni. Igy
> szallitodik az oksag?

	Ezt meg mindig nem ertem. Gondold at a fentieket, es ha meg mindig
tartod ezeket, akkor ird le legyszives maskepp. Koszi.

Pista

M.Balazs irta (TUDOMANY #271):
> Azt mondta kb., hogy a vegtelen az osszes szam halmaza.
> Ez pedig megfoghatatlan ,viszotn en pont a megfoghatosagra probalok
> torekedni. Bar ez is szubjektiv ,hogy kinek mi a megfoghatatlan.

	Na ez az! Helyben vagyunk. Ha megfogsz egy bakmekkora szamot, az meg
mindig nem lesz vegtelen nagy. Lesz nala nagyobb. A vegtelen az a szam amit nem
tudsz megfogni. Szerintem jo helyen keresgelsz.

> Ismetles:  Vagy nem vegtelen vagy valamit meg nem tudunk   :)

	Nem vegtelen. Mondta mar mas is, hogy idoben veges.
Terben viszont lehet vegtelen. Semmi baj vele. Gondoldd at, hogy az idobeli
vegesseg feloldja-e e problemadat!

Vegul Luka'cs Ga'bornak (a mai TUDOMANY meg megse jott, sorlimitem
kimerult, vegre egesz este dolgozhatok  :)

>  az eredmeny a hires Dirac-fele delta
> fuggveny. Megjegyzes: konnyen bizonyithato, hogy nincs ilyen fuggveny...)

	Fuggveny nincs. De ugy tudom disztribuciok vannak.

> akkor amikor az "osszes szamrol" beszelunk [joindulatuan
> felteszem, hogy a valos szamokrol van szo], akkor continium szamossagrol
> van szo. Mivel nem tudjuk biztosan, hogy az ido ill. a ter nem kvantalt,
> nem feltetlenul ez a megfelelo _model_.)

	Azt hiszem itt nagyon is igazad van.

> b. A terido geometriaja fugg a Hubl allandotol, es harom lehetoseg van:
> Vagy gomb- vagy eukledeszi- vagy hiperbolikus geometiaju a terido. 
> (_Topologiailag_, tehat csak homeomorf es NEM diffeomorf, hiszen
> gravitacios mezo valtoztahatja a gorbuletet [hiszen a geodetikus vonalak
> valtoznak].) 

	Az utolso negy sor OK. Az elso nem. Kell a qo is. Durvan szolva a 
Hubble allando az az elso derivalt, qo a masodik. Van egy nagyon szep analogia
a Big Bang-ra.
	A fel-fel dobott ko. (mindig visszahullva) A vilag is ilyen. Van egy
kezdo sebesseg es van a gravitacio. Ez utobbit az atlag suruseg hatarozza meg.
	Tehat van egy sebesseged es egy gyorsulasod (itt lassulas). A kettobol
meg tudod mondani, hogy vissza esik-e a ko (megfordul-e a Vilagegyetem
tagulasa), vagy elmegy a vegtelenbe (vegtelen ideig tagul a vilag).
	A standard modellben qo=0.5 a sik ter, kisebb mint fel a hiperbolikus
es nagyobb mint fel a gombi vilag.
	Mar csak egy aprosagra van helyem, aztan holnap folyattom.

> elo -sikbeli- "emberkek" akarhanyszor korbemehetnek a gombon es azt fogjak 
> merni, hogy minden tavolodik egymastol. Es soha sem fognak "falba" utkozni.

	Az elgondolas, helyes. Speciel a R-W teridokben nem tudsz korbe
jarni. Jobban tagul mint a feny. Azaz a te aktualis horizontod az meg a
felgombot se tudja lefedni. Hiaba 100 millio fenyev a kerulete, ha elindulsz,
akkor 100 millio ev mulva mar a kerulete tobb mint 300 millio fenyev lesz,
azaz meg a felet se jartad be a gombi vilagnak.

On Wed, 3 Dec 1997 09:51:55 EST, in hun.lists.hix.tudomany you wrote:

VAti irta:
>A "human dolgok" ket reszre bonthatok: 1/ vallastortenet, tortenelem,
>szociologia - melyek modszertana tudomanyosnak tekintheto (ha nem
>vagyunk tul szigoruak). 2/ pszichologia, teologia, irodalom, stb. -
>ezek szerintem NEM tudomanyok. Az egy ujabb cikk, hogy miert.
>
Remlik, mintha mar korabban lett volna vita arrol, hogy mi a 
tudomany. 
A fenti meghatarozas szubjektiv, mert a szigorusag 
egyenenkent valtozik.

Az en meghatarozasom ennel stabilabb:

Tudomany az, amit a tudomanyegyetemeken tanitanak.
(Vagyis amelyet a társadalom e szempontbol meghatarozo resze 
tudomanynak tekint.)

Czettele Gyozo

Ps. Szivesen olvasnek biologiai, geologiai, orvosi, szociologiai, 
pszichologiai  stb. targyu cikkeket is a tudomanyban.

Konkol Attila irta:

>Sz.v.sz. ha az elfogadott modell[ek] szerint valami nem lehet hatassal
>[mi az a hatas?] a vilagunkra, akkor maximum azt mondhatom, hogy
>NEM TUDOM, hogy letezik-e.

Ennel egy kicsit tobbet lehet mondani: azt, hogy nem tudok olyan 
kiserletet meg kigondolni sem, amelyikben ez a valami megnyilvanul, 
semmilyen tulajdonsagarol nem tudok semmit sem allitani
ami ellenorizheto, stb. Szerintem ennek az allitasnak a roviditesere 
bevezethetunk egy kifejezest, pl. azt hogy NINCS. S akkor mar OK.

P.S. Ha kesobb ez megvaltozik, akkor ez a valami mar nem NINCS, vagyis 
van. Persze azelott is volt, csak nem tudtunk rola :-).

Udv
BFS

hello!

egy erdekes cikk: http://www.sciam.com/1297issue/1297yam.html
no comment.

mas:
nemreg beszamoltak egy tisztan muanyag akkumulatorrol, ami hasonlo
kapacitasu, mint a nikkel- kadmium aksik. tud errol valaki ujabbat?

csabesz