Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 605
Copyright (C) HIX
1998-12-04
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Vakuum (mind)  45 sor     (cikkei)
2 Re: nullponti energia (mind)  56 sor     (cikkei)
3 Re: Vakuum (mind)  47 sor     (cikkei)
4 Re: ZajCsokkentes (mind)  32 sor     (cikkei)
5 nullponti energia (mind)  13 sor     (cikkei)
6 nullponti tudomany (mind)  100 sor     (cikkei)
7 infrahang (mind)  10 sor     (cikkei)
8 vakuumenergia (mind)  32 sor     (cikkei)
9 vakuumenergia? (mind)  25 sor     (cikkei)
10 Re: zajcsokkentes (mind)  19 sor     (cikkei)
11 RE: a bolygok gomb alakja (mind)  125 sor     (cikkei)

+ - Vakuum (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szerbusztok

>Elso gond: ha mar nincs ott semmi, akkor mi lesz abszolut nulla fokos?

Ez az alapja mindennek . Ahol nincs semmi , ott homerseklet sem lehet .
Amit megis merni lehet , az elektromagneses , vagy termikus sugarzas .
Ha nagyon elore megyunk , akkor ott megse a semmi van , hanem a
vakuum . Tehat nem semmi , hanem valami , aminek a homerseklete
abszolut nulla fok . A mi homeroink az anyagi vilagban mukodnek , es itt
hatar az abszolut nulla fok . A vakuum viszont nem anyag , es ezert ra nem
is vonatkozik ez a hatar . Vajon miert nem lehet abszolut nulla fok ala
huteni az anyagot ?

Erre vonatkozoan egy gondolatkiserlet . Probaljuk elerni azt , hogy
mondjuk egy reszecsket ami x fokos ne tudjunk y foknal alacsonyabb
homersekletre lehuteni . Mi is kellene ehhez ?
Csupan az , hogy az x fokos reszecske vilaga mindenhol y fokos legyen .
Tehat a kozeg a fontos , es itt a vakuum a kozeg , es a vakuum
homersekletenel
alacsonyabb homerseklet nem erheto el .
Amikor tehat kiszivattyuzzuk az anyagot , akkor nem ures , hanem csak
anyag mentes rendszert kapunk , es ennek lehetnek tulajdonsagai ,
pl homerseklete rezgesszama , stb .Ez a vakuum .
A vakuum szerintem nem a semmi neve (szinonimaja ) hanem a vilagegyetem
legkisebb alkoto eleme , olyan hordereju dolog , mint az atom felfedezese
volt annak idejen . Nagy hordereju dolog az hogy az anyag nem a semmiben
letezik , hanem valamiben , aminek tulajdonsagai vannak , valoszinuleg az
anyag kialakulasanal is a vakume volt a fo szerep , es ha megertjuk
, felfedezzuk tulajdonsagait , a mai tudomanyrol nemsokara ugyan az
lesz a velemenyunk , mint most az alkemia kozepkori muveloirol ,
akik a bolcsek kovet kerestek .
Mielott folytatnam , tovabbra sem vagyok tisztaban az elektromagneses ,
es a termikus sugarzas mibenletevel , az nem eleg hogy sejtem , valaki
ha lehet fogalmazza meg nekem , mert ugy nem szeretnek tovabblepni , hogy
a "felepitmenyben" hianyzo teglak , lyukak vannak .

Folyt. kov. de csak aprankent hogy mindenki (meg en is ) megertse ,
ne csak olvassa , lehet hogy a leghetkoznapibbnak tuno kerdesbol lesz
a legjobb vegeredmeny . Ezert koszonom az elso kerdest amit fent
olvashattatok , es
ha nem kielegito , akkor jelezzetek , addig nem akarok tovabb lepni ,
amig valamibe bele lehet kotni .

udv
Gyozo
+ - Re: nullponti energia (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 wrote:
> 
> Egely szerint:
> 
> A vakuumban levo energia elektromagneses sugarzas formajaban letezik.

Mit ert vakum alatt?
Ha mar van benne egy valos bozon, akkor az meg vakum?  Akkor ha valos
fermion van benne az is?
Ha csak virtualis reszecskeket enged meg, akkor miert korlatozodik az
elektromagnesessegre?

> Ami az atomok kolcsonhatasabol keletkezik, egy resze a Planck
> spektrumban, mas resze a nulponti spektrumban sugarzodik szet. Aztan van

Mi keletkezik az atomok kolcsonhatasabol?

> itt egy abra, amin a termikus spektum lathato. Egy harang alaku gorbe,
> 10^18Hz-ig utan a "termikus spektrum intenzitasa alacsony" viszont a
> nullponti spektrumban az intenzitas megno. Ezt a nagy energiat azert nem
> erezzuk, mert mindenhol egyforma intenzitassal van jelen. Itt megadja,
> hogy 10^94 g/cm3 az energiatartalma.

Most mirol beszelsz?

> A kicsatolas:
> 
> Ha veszunk ket parhuzamos lemezt es kozelitjuk egymashoz, akkor egy ido
> mulva a ket lemez kozott csak az egyre magasabb frekvenciaju hullamok
> fernek el. Ekkor a sugarnyomas nem azonos belul es kivul ezert a lemez

Miert?  Milyen lemezt?  Milyen hullamok?

> osszetapad. Ha ket lemez azonos polaritasu volt, akkor az osszenyomas
> soran keletkezo energia kinyerheto. Ezt nevezi Chasimir efektusnak. Par
> testre leirja a Chasimir ero hatasat, van amit osszenyom, pl kocka, van
> amit tagit pl gomb. Javasol egy zart rendszert is:
> 
> Kavitacioval buborekokat hoz letre, amik a hanghullamok hatasara
> ellapulnak koronga ekkor a Chasimir ero osszenyomja torussza, ami a rajz
> szerint eltunik, kozben energiat vesz fel, amit ho formajaban ad le.
> Szerinte ugyanez jatszodott le a hidegfuzio eseten, de akkor a buborekok
> osszenyomasat az elektromos ter valtozasa okozta. Amit a vizbontasnal
> hasznalt porrozus feluletu elektrodokrol levallo buborekokok hoztak
> letre.
> 
> Azt nem tudom megitelni, hogy az elso reszben leirtak helyesek-e, de a
> masodik, kicsatolasrol szolo resz logikusnak tunik ha az elsot
> elfogadjuk. Mi a helyzet ezekkel a Chasimir erokkel?

Nem ertek egy huncut mukkot se :-(

-- 
Let the Source be with you!

ImRe
+ - Re: Vakuum (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 wrote:
>
> Ha a terbol eltavolitjuk az anyagot, akkor vakuum keletkezik.

IMHO mar ez eros csusztatas.

> Ha szivattyuzzuk kifele az anyagot eloszor csak alacsony nyomasu gazt kapunk.
> Ha tovabb tokeletesitjuk a szivattyuzast egy adott terreszbol,
> akkor mar csak elektromagneses sugarzas marad.

Latott mar valaki ilyen szivattyut? :-)

> Ettol is meg lehet szabadulni az abszolut nulla fokot elerve.
> Mar a XIX. szazadban rajottek, hogy termikus sugarzas
> meg igy  is marad, ami osszenyomhato, ugyan ugy, mint a gazok.
> Persze ez a sugarnyomas igen alacsony a muszaki, mernoki
> szamitasokban elhanyagolhato. Egy bizonyos elektromagneses
> sugarrzas akkor is megmarad a terben, ha a rendszert abszolut nulla fokra
> hutjuk,
> es ez a nullponti sugarzas.

Biztos ez?  Ha csak a Stefan-Bolzmann torvenyt vesszuk, mar az ellent mond
ennek.  (Felteve, hogy homersekleti sugarzasrol van szo.)  Persze virtualis
bozonok lehetnek a vakumban, de nm hiszem, hogy azoknak tul nagy lenne a
sugarzasi nyomasuk.

> Ez csak egy bevezeto most, de mar most van kerdesem hozzatok,
> mert elhataroztam hogy en is kerdezek, nem csak allitok.
> A fentiekbol, amik Egelytol valok, mar az sem tiszta nekem, hogy
> egyszer termikus sugarzasrol beszel, aztan meg mintha ugyan ezt
> elektromagneses sugarzasnak hivna. Talan ugyan azt jelenti
> a ket szo ? Mi a kulonbseg a ketto kozott.

Termikus sugarzas = Homersekleti sugarzas = feketetest sugarzas.  Ez
mondjuk (durva egyszerusites) egy bizonyos frekvencia/intenzitas eloszlasu
elektromagneses spektrum.

> Egy gyakorlati kerdesem is lenne a vitahoz, a kovetkezokben sok keplet is
> van a konyvben, van e 5letetek, hogyan irjam meg levelben.

Mintha TeX-be irnad.


-- 
Let the Source be with you!

ImRe
+ - Re: ZajCsokkentes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> A masikra hallottam egy otletes megoldast, de nem tudom, hogy az
> alacsony frekvenciatartomanyban mennyire mukodik: ures tojasos
> kartondobozokat ragasztgatott az illeto mindenhova  a falon.
> Gondolom,hogy ezt egy konnyu burkolattal ellatva meg lakhatova is lehet
> tenni.

a melyeket ez a modszer nem nagyon csokkenti. ha eleg nagy a szobad, 
akkor talan meg lehet probalni, hogy a tojasos kartonokbol tobb 
reteget egymashoz illesztesz ugy, hogy azok piramis alakban 
dudorodjanak ki.  pl. ( retegek szama: )
1 1 1 1 1
1 2 2 2 1
1 2 3 2 1 
1 2 2 2 1 
1 1 1 1 1 
ilyen rendszer szerint "epits" minel vastagabbat, es sokkal jobb lesz 
az eredmeny. bar en igazabol az uveggyapotot megoldast ajanlom 
inkabb. ha nem volt teljesen ertheto, akkor irj a maganomba...

> Kerdes a zajartalmakkal kapcsolatban: a zajok elettani hatasarol
> olvastam regebben. Jol emlekszem, hogy a nagyfrekvencias zajok (akar a
> hallhato zonan felul is) koncentralokepesseg-csokkenest okoznak, mig a
> rendkivul kisfrekvencias zajok idegi zavarokat is okozhatnak?
igen. kb. 17 kHz-tol kezdodik ez a tartomany, ahol ha nem egy melyebb 
hang felharmonikusakent jelenik meg a hang, akkor igen zavaro, 
idegesito erzetet kelt. a mely frekvenciakrol meg annyit, hogy a 
zajfegyver (allitolag mar hasznalnak is ilyet tomegoszlatokent ) 7,51 
Hz -en mukodik, es nagyon eros fejfajast okoz. 

udvozlettel,

                                       --== y. ==--
+ - nullponti energia (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

: erezzuk, mert mindenhol egyforma intenzitassal van jelen. Itt megadja,
: hogy 10^94 g/cm3 az energiatartalma.

Ez nalam suruseg. :-)

Nullponti energia definiciojanak egyebkent en a kovetkezot tanultam: az
elektron energiaja 0 K homersekleten. Ez valamilyen Fermi-nivo's
kavarasokbol eredoen nem nulla.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 
+ - nullponti tudomany (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Gyozo
>Ha szivattyuzzuk kifele az anyagot eloszor csak alacsony nyomasu gazt kapunk.
>Ha tovabb tokeletesitjuk a szivattyuzast egy adott terreszbol,
>akkor mar csak elektromagneses sugarzas marad.
>Ettol is meg lehet szabadulni az abszolut nulla fokot elerve.
>Mar a XIX. szazadban rajottek, hogy termikus sugarzas
>meg igy  is marad, ami osszenyomhato, ugyan ugy, mint a gazok.
>Persze ez a sugarnyomas igen alacsony a muszaki, mernoki
>szamitasokban elhanyagolhato. Egy bizonyos elektromagneses
>sugarrzas akkor is megmarad a terben, ha a rendszert abszolut nulla fokra
>hutjuk,
>es ez a nullponti sugarzas.
0 Kelvinen nulla intenzitassal. (Ld. a sugarzasi torvenyt, vagy a
harangszeru gorbet.)

>
>Ez csak egy bevezeto most, de mar most van kerdesem hozzatok,
>mert elhataroztam hogy en is kerdezek, nem csak allitok.
>A fentiekbol, amik Egelytol valok, mar az sem tiszta nekem, hogy
>egyszer termikus sugarzasrol beszel, aztan meg mintha ugyan ezt
>elektromagneses sugarzasnak hivna. Talan ugyan azt jelenti
>a ket szo ? Mi a kulonbseg a ketto kozott.
Semmi. Ahogy te is jol tudod. Innet kezdve gyanus az ugy !

>
>Egy gyakorlati kerdesem is lenne a vitahoz, a kovetkezokben sok keplet is
>van a konyvben, van e 5letetek, hogyan irjam meg levelben.
Sehogy, a konyvben megvan.


>kontra, mert en meg magammal is vitazom, nem hivo szinten
>kozelitek a dologhoz hanem az orokos ketelkedo szemevel
>tanyulmanyozom.
Ez az egyetlen okos dolog, amit tehetsz. 

Peter
>> Felado :  [Hungary] irta:
>
>>> Vagy nem ide valo tema.
>
>> De.
>> Pontosan mi az a vakuum energia ?
>
>Pontosan mi is az a biztosan idevalo tema? 8-))))))
Aminek van koze a tudomanyhoz, akarcsak annyi is, hogy tudomanyosan
cafolhato. 

Csaba
>itt egy abra, amin a termikus spektum lathato. Egy harang alaku gorbe,
>10^18Hz-ig utan a "termikus spektrum intenzitasa alacsony" viszont a
>nullponti spektrumban az intenzitas megno.
Furcsa, nem nullahoz tart az a gorbe ? 

> Ezt a nagy energiat azert nem
>erezzuk, mert mindenhol egyforma intenzitassal van jelen. Itt megadja,
>hogy 10^94 g/cm3 az energiatartalma.
Gyanus, hogy ilymodon lehet-e energiat definialni.

>A kicsatolas:
>
>Ha veszunk ket parhuzamos lemezt es kozelitjuk egymashoz, akkor egy ido
>mulva a ket lemez kozott csak az egyre magasabb frekvenciaju hullamok
>fernek el. Ekkor a sugarnyomas nem azonos belul es kivul ezert a lemez
>osszetapad. Ha ket lemez azonos polaritasu volt, 
Ez mit jelent ? Fel voltak toltve a lemezek ? Es mi van azzal az
energiaval, amit akkor kell befektetni, amikor a lemezeket szethuzzuk, hogy
ujra osszeengedhessuk ? 

>akkor az osszenyomas
>soran keletkezo energia kinyerheto. Ezt nevezi Chasimir efektusnak. Par
>testre leirja a Chasimir ero hatasat, van amit osszenyom, pl kocka, van
>amit tagit pl gomb. Javasol egy zart rendszert is:
>
>Kavitacioval buborekokat hoz letre, amik a hanghullamok hatasara
>ellapulnak koronga ekkor a Chasimir ero osszenyomja torussza, ami a rajz
>szerint eltunik, kozben energiat vesz fel, 
>amit ho formajaban ad le.
Most hul, vagy melegszik ? 

>Szerinte ugyanez jatszodott le a hidegfuzio eseten, 
Ezt jobb, ha nem emlegetjuk, igen nagy bukfenc volt  :-)

>Azt nem tudom megitelni, hogy az elso reszben leirtak helyesek-e, de a
>masodik, kicsatolasrol szolo resz logikusnak tunik ha az elsot
>elfogadjuk. Mi a helyzet ezekkel a Chasimir erokkel?
Ha ket lemezt kozelitunk, oly sokmindentol (atomi erok, elektrosztatikus
erok) osszetapadhatnak. Akarminek nevezzuk, elobb vagy utobb ujra szet kell
oket venni. Ahhoz meg energia kell.

Hianyoltatok a folytatast. Hat nehez lesz folytatni, ugyanis kene mar egy
kis eredmeny. az meg nincs.Ha ellatogattok a 
http://www.datadiwan.de/magazin/dz0113e_.htm#Coler 
oldalra, ott ugyan kivalo 450%-os hatasfoku gepeket talaltok, de valahogy a
dolog sehogyse akar a szupermarketek polcain megjelenni. 

Egely tertechnologias konyve egyebkent rengeteg fizikat tartalmaz, de en
nem talaltam benne explicit allitast es levezetest konkret energianyeresre
vonatkozolag. Nyilvan a folytatasban majd lesz. 

Janos
+ - infrahang (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sanyi:
>es nagyon zavar ez a zaj. Furcsa, mert tenyleg alig hallhato, szinte
>csak erezheto, de azt is inkabb az ember fejeben, testeben belul. Vagy
>csak bemagyarazom a dolgot es egyszeruen csak kevesebb sajtot kene
>ennem? :)
Lehet, de a dolog nagyon veszelyes is lehet. Nezz utana (infrahang,
vibracios artalmak), es surgosen keress egy jo orvost, meg egy jogaszt, aki
segit a ceget elnemitani. 

Janos
+ - vakuumenergia (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

> Ehhez az altalam eddig
> ismert es tudomanyossaggal is biro Egely fele konyvet
> hasznalom majd mint vezerfonalat, es vitaalapot
> nem nelkulozve a kritikat sem, hiszen azert mert le van irva,
> meg nem biztos hogy minden szo fedi is a az igazsag
> tudomanyosan is elfogadhato magyarazatat.
> Cime : Egely Gyorgy Bevezetes a tertechnologiaba
> I. Resz : Energetika

Ajanlom figyelmetekbe a http://zenergy.com/zpe.htm cimet.
Sajnos angolul van, de szerintem elegge ertheto modon leirja a
jelenseget.
A lapon van egy erdekes mondat (szabad forditasban):

"Kiszámoltak, hogy tobb, mint elegendo energia van egy kavescseszenyi
terfogatban, hogy a Fold osszes oceanjat elparologtassuk. Azert nem tudjuk
felismerni konnyeden ezt a rengeteg energiat, mert ez olyan, mintha
egy pohar viz sulyat akarnank megmerni az ocean melyen."

Egyebkent en ugy tudom, hogy ezzel a temaval Egely Gyorgyon (es csapatan)
kivul nem nagyon foglalkoznak. Aki meg foglalkozik vele, annak
meg igen megnehezitik a dolgat...

javitsatok ki, ha nem igy van.

A fenti webcim mondjuk egy olyan amerikai ceg (tarsasag?) lapja, ami
az alternativ energiaforrasok kutatoit tamogatja.
Ilyen miert nincs (nem lehet) Magyarorszagon?

Gyula
+ - vakuumenergia? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 [Hungary] irta vakuum energia temaban:

A kozelmultban kezembe kerult egy fenymasolt prospektus, a svajci RQM: Raum-
Quanten-Motoren AG es pecsi magyar kepviselete hirdeti csaladi haz, hajo, auto 
nyaralo kimerithetetlen energiaforrasakent 25 kWo teljesitmenyig 35.000 svajci 
frankert es legalabb 20 eves elettartamot garantal. 

Az alig olvashato fenymasolaton a kovetkezo mondat - alig - olvashato: 

"Bei der RQM-Technologie handelt es sich um ein neues, elektromagnetisches 
Umwandlungsverfahren von  überall vorhandenen Naturkraeften, die den bekannten 
Gravitationskraeften sehr aenlich ist..." azaz Az RQM technologia a mindenutt 
elofordulo termeszeti erok uj elektromagneses atalakitasi eljarasa, mely a jol 
ismert 
gravitacios erokhoz nagyon hasonlo.

Egy ismeros mar fel akarja mondani az ELMU-vel es a Gazmuvekkel kotott 
szerzodesit es ezzel akarja csaladi haza teljes energia szuksegletet fedezni.

En lebeszeltem, de:             ez  vakuum-energia? Ismeros a svajci ceg? Cime: 
http://www.rqm.ch

Kivancsian varom a velemenyeket

O.I.
+ - Re: zajcsokkentes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Az infrahangok sulyosan karosithatjak az egeszsegedet. Esetleg a
kornyezetvedelmi hatosaggal erdemes kimeretni.

Üdv:
Istvan


> Most koltoztunk uj epuletbe. Az asztalom melletti fal valami vibracios
> pont lehet, mert a masik epuletben mukodo lemezlyukasztogepek rendkivul
> mely es alig hallhato hangjai nalam halkak, de jol hallhatoak. Par
> meterrel odebb szinte semmit sem hallani. Nekem viszont a gyomrom forog,
> es nagyon zavar ez a zaj. Furcsa, mert tenyleg alig hallhato, szinte
> csak erezheto, de azt is inkabb az ember fejeben, testeben belul. Vagy
> csak bemagyarazom a dolgot es egyszeruen csak kevesebb sajtot kene
> ennem? :)
>
> Udv,
>
> Olah Sanyi
+ - RE: a bolygok gomb alakja (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>De EN itt most a bolygok gomb alakjanak KIALAKULASAROL gondoltam
>eszmet cserelni. Es nem mint aki tudja a valaszt, hanem mint aki
>tamaskodik!!
[snitt]
>Az en valaszom volt:
>
>Amit a bolygok keplekenysegerol irtal az nagyjabol igaz lehet. 
>Amit az uvegrol irtal az teljesen ugy van. De tudni kell, hogy 
>fizikai ertelemben az uveg NEM szilard anyag! Hanem nagyon 
>lehutott folyadek. Ezt amorf anyagnak is hivjak. A lenyege a 
>dolognak az, hogy az ilyen szerkezetben az elemi 
>reszecskeknek (ion, atom, molekula) nincs geometriailag 
>pontosan meghatarozott helye EGYMASHOZ kepest.

Kicsit tudalekos, de igaz. Nem is mond ellent annak
amiket irtam.

[snitt]
>Es most nehany kerdes:
>
>1. Amikor a Fold osszeallt, akkor kb, milyen homersekletu anyagbol
>allt ossze? 

Senki se tudja. Valoszinu hideg anyagbol, sok-sok felszini
pontszeru megolvadassal a meteorbecsapodasok miatt.
Kesobb ahogy nott a bolygoembrio a radioaktiv ho ezer fok
fole melegitette. (lenti nyomason ez meg szilard. Nem
"amorf-szilard" hanem kristalyos szilard)

>2. Ami(k)bol osszeallt annak az atlagos merete kb. hogyan
>viszonyult a Fold kesobbi atmerojehez? (Ez fontos, mert ha eleg kicsi
>az alkotoreszek merete akkor a gomb alak nagyjabol magatol kialakul.)

Ugy egy mikrontol 100 km-ig minden. Kisebbek gyakoribbak.

>3. Ha megsem volt kozel gomb alaku akkor milyen asszimetriat 
>tetelezel fel? 1/2? 1/1,5? Milyet? Egyaltalan: letrejohetett e egy
>jelentos asszimetriat tartalmazo formacio? Maga a formalodas folyamata
>nem volt e egyben elrendezodes is? Tores, repedes, zuhanas mittudomen.

Persze hogy lehet aszimmetria, pl. egy nagyobb becsapodas
nehany darabra szettori az egesz bolygot. Ha kicsi volt a
darab akkor hamar lehult a kozepeig es kicsi volt a gravitacioja
is. Igy azoka a mechanizmusok amiket irtam, nem mukodtek
benne es megmaradt szabalytalan alaku kisbolygonak.
Ha nagy volt, a belso hotermeles es a sajat gravitacio szamottevo
maradt es ujra szferikus alakot vett fol.

>4. A Fold most sem teljesen bomb alaku. Es most nem a lapultsagara
>gondolok henem a *rucskossegere*. Milyen rucskosseget tetelezel fel az
>eppen kialakulo Fold felszinen? Most szerintem atlagosan olyan +-
>5-6000 m lehet. 

Az eppen kialakulo eleg nehezen definialhato. Kulonben
ugyanakkora mint most. Nagyobb nem lehetett, kisebb meg mitol
lett volna.

>5. Az esetlegesen jelentos asszimetria vagy az eros rucskosseg mitol
>tunt el inkabb? A belso resz felolvadasatol? Esetleg a kulso resz
>felolvadasatol (becsapodas, stb.)? Vagy tenyleg a teljesen hideg anyag
>lassu (*Akkor *folyas* helyett ero hatasara bekovetkezo rugalmatlan
>deformaciot irok. Igy jo? Sokkal hosszabb:)*) -tol.

"teljesen hideg" "lassu" "felolvadas" itt rossz fogalmak.
Nem olyan trukkos ez mint latszik. Gondolj arra, ahogy a
megdermedni kezdo lava is elobb olyan tesztaszeru, es folytonosan
kemenyedik meg, nem ugy mint a kristlyok a laborban.
Minosegi kulonbseg nincs, valami ilyet kepzelj el nagyobb
idoskalan.
A kulso resz nagyon kis melysegben tudott csak felolvadni.

>Szerintem egyaltalan nem mindegy, hogy a fenti *definiciot* hasznalod
>e vagy a*folyas* kifejezest. A tiedbe pl. belefer egy drot
>elgorbitese, az enyembe pedig nem fer bele. Ezert IS vitatkoztam en
>itt annyit.

Akkor felreertettuk egymas es kesz. Szerintem a sajtolt
acel folyik, szerinted nem. Punktum.

>A vita tobbi reszlete nem igazan erdekes es szamos elkanyarodasra ad
>lehetosseget, de egy kerdes meg mindig fontos szamomra. A nyomas+ido
>(en ugy ertelmezem: ero+ido) hatasat te tenyleg ugy gondolod e, hogy
>ez a ket tenyezo (azonos homersekletet feltetelezve) nagyjabol egymast
>helyettesitheti?

Nem, sok mas is kell hozza.
1-2% parcialis olvadassal mar hetkoznapi fogalmak szerint
is igencsak folyik a kozet, mig 0%-nal hetkoznapi fogalmak
szerint ez nem szokasa. Viszont deformalodik _ez teny!_
es ez jol felgyorsitva nagyon is folyasra hasonlitana.
A szavakon nem kellene ennyire lovagolni.

> Tehat tenyleg ugy tekinted e dolgokat, hogy az en
>elmeleti *gyemant egykristalyom* a sajat gravitacios tere hatasara ha
>lassan is de gomb alaku lesz? Vagy itt azert feltetelezel egy
>gravitacios (tomeg, ero) hatart ami felett ez a *rugalmatlan

Nincs tisztan rugalmas deformacio. Nem letezik, esetleg
egykristalyokkal lehet jatszani elmeletben hogy mi van ha
kis rugokat kepzelunk a racsatomok koze.

>deformacio* tenyleg mukodik, viszont alatta az eredeti alak megiscsak
>megmarad.

Ha letezne rugalmas deformacio, az perpeetum mobilet
valositna meg.
Tehat nincs, es semmilyen hatar sincs, csak a mernokok agyaban.
Azert amiert leirtam. Attol hogy van az empirikus Hook-torveny,
meg nem kovetkezik hogy barmekkora meret- ido- ero- tavolsag-
anyag- homerseklet- miegyeb skalan is mukodik es elmeleti fizikaval
is 100%-ban egybevag.

> Tudod ez a kisbolygok alakjanak varhato alakulasa miatt
>fontos nekem. Ezert is vegeztem az a bizonyos szamitast:)))). Mert ha
>a nagy gravitaciok fele megyunk el akkor szamomra is nyilvanvalo a
>dolog, de a kissebb tomegu testekre nezve fentartom a fentartasaimat
>egeszen addig amig egy megfelelo szamitast nem latok.

A pelda nem izomorf de talan elo tudok neked banyaszni egy levezetest
ami arrol szol, hogy Skandinavia kozepe miert emelkedik es mennyivel.
Pontosan azert, mert a _szilard_ kereg deformalodik az erok hatasara,
alatta pedig adott viszkozitasu szinten _szilard_ kozegu asztenoszfera
aramlik a helyere.

udv: VAti

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS